Isteni szerencse, hogy makacs vagyok. Vettem néhány éve egy meggymagozót, amit az én drága férjem elpakolt valahova. Évekig kerestem, de nem találtam, pedig tudom, hogy létezik. Így vettem egy újabbat tavaly, de akkorra már lecsengett a magozni valók szezonja, de most már úgy pakoltam el, hogy gyakran szem előtt legyen, nehogy újra "kiszelektálódjon" a háztartásomból. Most nagy hasznát vettem, mikor megérkezett hozzánk a két vödör cseresznye. Nem mondom, így is elég uncsi a magozás, de jelentősen gyorsabb, mintha nem lenne a kis ügyes segítőtársam. Elhatároztam, hogy kis matricákat készítek, kinyomtatom etikettekre és felragasztom az üvegekre, hogy jól látható legyen a tartalom mibenléte. Most viszont a nyomtatóm hagyott cserben. Nem úgy a férjem, aki nekiállt kézzel matricákat gyártani kívánságom szerint. Most lehet irigykedni. Büszke is vagyok rá.