Mint a templomok jelentős része, ez is egy - korábban tűzvészben elpusztult - elődjének helyére épült. Az 1805-ben felszentelt templom, színes ablakokat , csak a száz éves fennállása alkalmából 1905.ben kapott. Ekkor azonban - talán a szoros határidő miatt…
A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
Hungarian red wine. In Sopron, on the eastern slopes of the Alps, the vines have to contend with greater humidity and less sun than elsewhere in the country.
the three main units of építész stúdió's szekszárd lodges follow the direction of the slope and the plot, calmly sitting on the hillside
Since 1998 the Web Atlas of Contemporary Architecture
Szekszárd, County Hall Neo-classical style, built in 1823-1836. Architect: Pollack Mihály The old classicist County Hall was designed by Pollack Mihály, it was bulit in 1836, the memory of the handing over is preserved by yews standing in the inner courtyard. Here are the ruins of the monastery, founded and built in 1061 by King Béla 1st who played important role in the stabilization of Christianity. A priory and a castle were also built around it. The county Hall now houses offices and the archives, in the latter one you can visit exhibitions hu.wikipedia.org/wiki/Megyeh%C3%A1za_%28Szeksz%C3%A1rd%29
Back in her student days, New York City architectural designer Lori Kanter Tritsch felt an aesthetic kinship with West Coast modernists like Richard Neutra and John Lautner. So when she and her partner, William P. Lauder, executive chairman of the Estée Lauder Companies, began searching for a base in Los Angeles, she envisioned a home
Szekszárd, Adm Center of Tolna #Tolna #Szekszárd #Hungary (L6436)
gyógyászati kellékek szaküzlete Veszprém, Pápa, Szekszárd
Shot at the Harvest Festival 2012 in Szekszárd, Hungary.
Mint ahogy az mi is megírtuk már leukémiát diagnosztizáltak Gereben Líviánál, az Atomerőmű KSC Szekszárd válogatott kosárlabdázójánál. A klubbot sokként érte a fiatal lány betegsége, aki azonban nem csügged, nyerni akar a rákkal szemben.Hajmosásnál vette észre, hogy a füle mögötti nyirokcsom
The guesthouses were built in an area called Bartina, south of the Hungarian city of Szekszárd. The recreational properties are located in the vicinity of wine cellars and family wineries. The individual houses are scattered on a plot of 9000 m². The lands are situated in a transitional area near…
Őcsényi is a small village near Szekszárd in the southern part of Hungary. Every year dozens of pilots get together to fly their balloons for a week. The festival marks the 30th anniversary in this year, so I edit this gallery of the past 3 years of the hot air balloon rally.
Designer and art director: kissmiklosPhotographer: Eszter SarahProject Type: Produced, Commercial WorkClient: Pastor WineryLocation: Szekszárd / HungaryPackaging Contents: WinePackaging Substrate / Materials: Paper, glassPrinting Process: Digital printingWine labels for Pastor winery’s Merlot Reserved, Bistro Cuvée, Kadarka, Blaufränkisch and Birtok Cuvée.Pastor winery's bottles have a very minimalistic approach, this detail comes from our everyday lives, clothing labels.…
Kelesztő is an artisan bakery and meeting point in Szekszárd, Hungary. Since the basic idea (good bread brings good people together) could start a tradition in town, I took inspiration from the traditional color usage and embroidery of the area. Besides the static patterns, I also designed some loveable characters, emphasizing the personal and witty…
This wine label stands out with its use of vibrant illustrations. Richárd Kelemen & Rebeka Molnár created the label for this special Hungarian wine. “János Márkvárt Jr. is a Hungarian winemaker from the historic wine-growing region of Szekszárd, who began his career by his grandfather’s side at 1996. By now he produces his own wine […]
Creative Agency: kissmiklosPhotos: Bálint Jaksa Project Type: Produced, Commercial Work Client: Pastor winery Location: Szekszárd, Hungary Packaging Material: Paper Wine labels for Pastor winery’s new wine with screw cap and cheaper wine with magnum bottle. The price value for money was very important for me, when I designed the labels, because this wine belong to…
Tolna megye egyetlen római romkertje a Dunakömlőd feletti Lussonium. A képen a tábor részint rekonstruált falai és egy fából épült, jelzésszerű kapuépítmény, ami remek kilátópont. A rómaiak elődjei Pannónia földjén a kelták voltak. A kelta törzsi arisztokrácia a Kr. e.1. század végén kiegyezvén a rómaiakkal, gyakorlatilag harc nélkül adta át a Dunántúlt. A katonai megszállást követő közigazgatás megszervezése már a Kr.u.I.sz. első felére esett. Az ezzel együtt járó úthálózat és településszerkezet kialakítása a mai napig meghatározó szereppel bír a megyénkben is. Pannónia megszerzésének főként katonai okai voltak. A Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal a - limes - biztosította a birodalom határait. E katonai táborokkal megerősített védelmi vonal a mai Tolna megye keleti határán is végighúzódott. Megyénkben a legjelentősebb települések többsége is a limes mentén feküdt. (Annamatia:Dunaföldvár, Lussonium: Dunakömlőd, Alta Ripa: Tolna, Alisca: Őcsény-Szigeth-puszta, Ad Statuas: Várdomb) Lussonium katonai tábor volt, egy cohors (500-1000 fős gyalogos csapategység) székhelye. Az itt élő őslakosok is szívesen álltak római katonának, mert leszolgálván a hosszú katonaidőt, római polgárjogot nyertek annak minden áldásával. A löszdomb tetején álló, később Bottyán kurucai által erősen megbolygatott erőd épületeiből egy-két alapfalat jelzésszerűen felhúztak Érdemes megnézni, hogy a felső falon rengeteg, környéken lelt löszbabát is beépítettek a falba. Az erődöt a 4.századig lakták. Egy sírkő töredéke Bölcskéről. A 4. századtól a keleti lovasnépek rohamai ellen a védekezés új formáit kellett alkalmazni az átszervezett Pannóniában. Az eddigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára épített erődökre tevődött át. A bölcskei Duna-szakasz medrében találták meg egy ilyen jelentős méretű, mintegy 76*54m-es erőd maradványait. Az erőd falaiba nagy mennyiségű gellérthegyi mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet és sírkövet építettek be. Ezt az anyagot mutatja be a nagyszerű bölcskei kőtár A sírkő másik fele Jupiter fejének töredéke és annak rekonstrukciója A Soproni Sándor Kőtár épülete Bölcskén A leggazdagabb római kőtár a megyében. Aki teljesebb képet akar Tolna megye római emlékeiről, az keresse fel a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot és Paksi Városi Múzeumot is. A bölcskei kövek közül még néhány példa. Az első a helyi plébánia falába van beépítve, a másik kettő a Wosinsky Múzeum elé került többedmagával. A bölcskeiek és a dunai hajósok közt régóta ismert volt az, hogy a Duna medre "sziklákat" rejt. Került ebből a faluba is, ezek közül most több templomkertben hever. A katolikus templom falában is látunk egy római sírkövet beépítve. (Lehet, hogy ez a madocsai bencés apátságból származik, mert onnan is sok követ hoztak át a templom építéséhez.) Őcsény határában fellehető római emlékeket mutatja a Google Maps térképe. Az azonosításokat már régebben (2011-ben) elvégeztem. A római útról Wosinsky is megemlékezik. Az út magas töltésének a nyomait Ördögvetésnek nevezték a sárköziek, az 1850 körüli kataszteri térkép is említi ezt. A római időben a limes elkerülte a Sárköz mocsarait, és a Szekszárdi-dombság peremén húzódott. Messze bent a mocsár közepén épült fel Alisca katonai tábora annak az árvízmentes göröndnek (hátságnak) az északi peremén, amelyen a sárközi településeket (Őcsény, Decs, Pilis)is felhúzták a középkor során. Aliscanak tehát Szekszárdhoz nem sok köze lehet. A római út azonosítását az M6-os építkezései és az őcsényi bekötőút szélesítésekor is elvégezték a régészek. Oltovány középkori erődje is a Báta mellé települt, akárcsak Alisca. Báta még középkorban is hajózható volt, Alisca építkezéseihez is vízi úton érkezhetett az építőanyag. Minden bizonnyal híd is épült a Bátán a római időkben. Alisca római köveit felhasználták az oltoványi (györkei) középkori vár építéseihez, de a szekszárdi apátság falaiba és bőven építettek be ezekből. A 18.században a sárköz területén még csak az Őcsény-Pilisi- görönd területén voltak szántóföldek, így Alisca területét évszázadok óta szántják. Aztán engedély nélküli Tsz építkezések tovább bolygatták a területet. Aliscából tehát nem sok maradhatott, bár egy szintén engedély nélkül készült Tsz emésztőgödör által feltárt vastag római kultúrréteg biztatónak mutatkozott. Az Aliscatól kiinduló, észak felé tartó római út egy őrtoronyhoz vezethetett. Sok keresgélés után megtaláltam a Bing Mapsen Iovia városának maradványait. A képen láthatóak a szabályos alaprajzú, téglalapot alkotó városi falak, számos toronnyal. Több légikép itt elérhető. A területen az idei nyáron is ásatásokat végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Iovia nagy és jelentős hely lehetett. A 4.században a hanyatló provinciában a lakói elhagyták. A település neve átragadt a 7 km-rel délebre felépülő alsóhetényi erődre. Kép forrása (Épitészfórum) Végezetül néhány állítás (illetve ezek cáfolata) a híres szekszárdi szarkofágról. (Ezzel megint nem leszek népszerű itt Szekszárdon, hiszen ez a szarkofág a helyi borkultusz fontos kelléke és hivatkozási alapja.) 1. A szarkofágot 1845-ben találták meg a megyeháza mellett. Hamar a Nemzeti Múzeumba került,ott van ma is, a lapdiárium egyik dísze. Szekszárdi lokálpatrióták és borászok napjainkban megpróbálták visszaszerezni, sikertelenül, de egy másolata helyet kapott a megyeháza egyik kiállításán. A megkerüléséről semmiféle részletesebb régészeti jellegű dokumentum nem maradt fenn. A megyeháza környékéről azóta sem került elő olyan római kori lelet, ami a lelet eredeteztetését megkönnyítené. 2. A lelet tehát semmilyen módon nem igazolja azt, hogy Szekszárd bármilyen módon azonos lenne Aliscával, sőt azt sem sikerült eddig igazolni, hogy az Őcsény határában elterülő katonai tábor valamiféle "polgári negyede", vagy római villagazdaság lett volna a mai Szekszárd helyén. Az egyetlen, régészetileg alátámasztott településrész Palánk volt ekkoriban a város területén. 3. A szarkofág nem "fároszi márványból" készült. Ennek a sok helyen visszaköszönő értelmezhetetlen állításnak az eredetére nem tudtam ráakadni. A "fároszi márvány" valószínűleg nem létezik. Valójában a művészettörténészek szerint valószínűleg a mai szerbiai Sirmiumban (Szávaszentdemeter, Sremska Mitrovica) készült szarkofág a város határában fekvő Tarcal (Fruska Gora)-hegységi mészkőből készült. 4. A szarkofág oldalán lévő szőlőmotívumok és a mellékleletként előkerülő vas diatretum nem igazolja azt, hogy Szekszárdon a rómaiak idejében már jelentős szőlőtermelés lett volna, sőt azt eddig semmilyen a város területéről előkerült lelet nem támasztja alá. A korábban elterjedt és népszerűvé váló, és még mindig makacsul továbbélő ilyen állításokat V.Péterfi Zsuzsanna a városmonográfia első kötetében már megcáfolta. Azt is tudjuk, hogy egész Pannónia - bár kétségtelenül termelt már szőlőt- behozatalra szorult borból, aligha lehetett tehát jelentős termővidék. A szőlő motívum a görög-római művészetben teljes általános volt, konkrét, szekszárdi jelentéstartalmat nem tulajdoníthatunk neki. Amúgy is inkább az elkészítés helyére (Sirmium), mint a megtalálás helyére (Szekszárd) utal. A szarkofág feliratsávja ugyanis üres maradt, tehát nem tudjuk azt, hogy milyen konkrét megrendelésre készült. Sirmium egyébként a későbbi Szerémség területén feküdt, és a szomszédos Tarcal-hegység volt a középkori Magyarország messze leghíresebb bortermelő vidéke. 5. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a szarkofág szimbólumai (szőlő, hal) az ókereszténységre utalnának. Ezek ugyanis a görög-római művészetnek is általános motívumai voltak. Sőt, egy keresztény temetkezés aligha tűrte volna meg a szarkofág nyilvánvalóan "pogány" mitológia jelenetét. (Apollón és Marsyas)
Döbrököz Dombóvártól 10 km-re északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna megye délnyugati részében. Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon. A honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél is bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő – János – halála után annak özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, mellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult és le is győzte azt a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, akik elfoglalták a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a törökök kezén is maradt. A „félholdas” had kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek. Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően felvirágzott a falu, melynek lakói továbbra is a mezőgazdaságból éltek, vagy vasutasként dolgoztak Dombóváron. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét. A döbröközi harcok elsősorban Tolnában Döbrököz, valamint Ozora vidékén zajlottak Werbőczy Imre főispán katonái és Kászim (Kászon) mohácsi és szekszárdi szandzsákbég csapatai között. A leghíresebb része ennek az ún.kozári csata, ahol Werbőczy emberei legyőzték a törököket, de sajnos a győzelem nem volt maradandó, mert a következő évben a felvonuló török főerők miatt – akiket személyesen I. Szulejmán vezetett –, nem tudták kivédeni a tolnai várak ezt a nagy erejű és rövidesen harccal elesett Ozora, vele együtt Simontornya és Tamási is. Döbrököz környékén lezajlott harcokat maga Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte. Előzmények Tolna területe már a mohácsi vész előtt is a haderők felvonulási területe volt.1521-ben Nándorfehérvár ostromakor a királyi sereg itt ütött tábort, majd 1526-ban a törökök is végigsöpörtek erre. Werbőczy harcai Id. Werbőczy Imre Szapolyai János pártján állt, annak halála után fia az ifjabbik Imre viszont I. Ferdinánd osztrák főherceg mellé szegődött, hogy a törökök ellen harcolhasson. Miután Buda török kézre került, az akkor még kis területű hódoltságból Tolna állandó támadásokat kapott. Werbőczy elszántan küzdött a törökök ellen és ellentámadásaival akadályozta, illetve veszélyben tartotta az Eszék-Mohács-Tolna út melletti közlekedést, amely a török Szlavóniába vezetett. Ez persze módfelett bosszantotta Kászim béget, mert a magyar rajtaütések révén számos katonája elesett. Minthogy a csatamezőn nem sikerült döntőre vinni a kettejük közti háborút, ezért párbajra hívta ki Werbőczyt és tisztjeit Sárközi Gábrielt, Budaházi Jánost és Muti Istvánt, akik a többi török tiszttel mérkőztek meg. A viadal ezúttal is Werbőczyék javára dőlt el, de Kászim nem adta fel és ajándékokkal biztatta csüggedt vitézeit, hogy álljanak pástra a magyarokkal. A kozári csata 1542. augusztus 12-én több mint egy hónappal Buda és Pest ostroma előtt a mohácsi törökök felmentek Tolna és Baranya határára rabolni, ahol rengeteg embert fűztek rabláncra. A portyázó sereg Kozár (Egyházaskozár) környékén állt meg. Werbőczy a betörésről értesülve 225 lovassal és 200 gyalogossal előrenyomult Szászvárig, bízva abban, hogy a pécsi katonák a segítségére jönnek. Mivel Pécsről nem jött segítség, ezért először mérgében vissza akart térni Döbröközre, de amikor megtudta, hogy Kászim Kozár, valamint Döbrököz mellett 12 km-re táborozik, irányt változtatott. Kászim emberei értesültek a közeledéséről és 260 lovasukat csatára állították. Ám Werbőczy gyorsabb volt és rohammal szétszórta a törököket, akik vagy elestek, vagy megfutamodtak. A csata végeredményeképp tizenhat oszmán esett fogságba (köztük bizonyos Murád aga, valamint Musztafa és Ibrahim bég) 220 rab pedig kiszabadult. A harcban Werbőczy megsebesült, egy török vitéz az arcán megvágta. 1543. évi összecsapások Döbrököz környékén 1543. áprilisában tolnai katonák Szekszárd mellett arattak győzelmet a törökökön. Sajnos ez és kozári győzelmek is eredménytelen sikereknek bizonyultak, mert a nagyobb török sereg felvonulását nem akadályozhatták meg és a török erők betörve Szlavóniába sorra foglaltak el több várat. Május 2-án Werbőczy a pécsi püspöktől, Váraljai Szaniszlótól kért segítséget. Levelében azt írta, hogy legalább 32 muskétást és 25 lovast küldjön neki, s javasolta, hogy Vásárosdombó, Dombóvár és Sásd legyen a gyülekező hely, ahová május 5-ig érkezzenek be a csapatok, amit kis csoportokban közelítsenek meg, nehogy a szászvári törökök észrevegyék őket. Mivel ekkor Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány nagyobb erőket küldött Pécs védelmére, a püspök 116 muskétást vezényelt ki a várból. Ezek azonban fosztogatni kezdték a püspök birtokait és más falvakat, s el sem mentek a gyülekezőhelyre. Csak május 14-re tisztázódott, hogy a visszaéléseket nem Werbőczy katonái követték el, ahogy a püspök hitte. Mikor a törökök ostrom alá vették Valpót, Váraljai Nádasdy és a tolnai főispán segítségét kérte. Noha vannak feljegyzések arról, hogy a várat felmentették a végvári vitézek, de Valpó a következő évben már török uralom alatt volt. Következmények A nyáron Siklós is török kézre került és egyre fenyegetőbb gyűrű alakult ki Döbrököz körül. Szulejmán 1543. évi hadjárata során valószínűleg a tatár sereg is meglátogatta. Ozorát még ez év szeptemberében ostromolta meg a török. Egyes források 1543-at jelölik meg elfoglalásának, mások viszont 1544-et, vagy 1545-öt. Elképzelhető, hogy a várat már 1543-ban bevették, csak akkor nem erősítették meg. Tolna teljes területének török uralom alá kerülése viszont 1545-re fejeződik be, ekkor Döbrököz sem állt és Werbőczy kiszorult a területről, amivel a főispán legfontosabb bázisát vesztette el, ezért a „döbröközi háború” a számos diadal ellenére végül mégiscsak a törökök győzelmével végződött. Werbőczy bravúros haditettei ellenére a létszámbeli fölényben levő törökökkel szemben nem tudott volna sokáig kitartani, ezért elvérzett. Számolni kellett azzal, hogy a törököknek jobb utánpótlása volt, míg Magyarország eddigre teljesen összeomlott. Mivel a háború 1547-ben véget ért, elkezdődött a rendezés és új végvárvonal alakítása, ami azonban most beljebb húzódott, melynek legfőbb láncszemét Kanizsa képezte egészen 1600-ig. Mivel ez a végvárrendszer nem volt annyira szilárd, ezért a törökök könnyen jártak át a magyar kézben levő területekre is, ahol adózásra kényszerítették a falvakat. A békeidőszakban is állandó portyázások folytak mindkét oldalon és emiatt a határmenti területek rengeteget pusztultak. Nevezetességei Katolikus templom Döbrököz első templomáról csak a 18. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a mait építeni kezdték, 1900-ban úgy bontották el, hogy nem maradt róla se egy rajz, se egy fénykép az utókorra. Az új templomra is úgy lett pénz, hogy a község korábbi plébánosa, Páhy István, 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt. Az új neoromán, döbröközi templomot Kirschstein Ágoston, bécsi műépítész tervezte, akinek tervei szerint épült a pécsi székesegyház is. Zsidó temető A községben a 19. század közepétől a holokausztig élt egy kis zsidó közösség, amelynek temetője máig létezik. A közösség tagjait 1944-ben elhurcolták és meggyilkolták. Várrom A várat a 14. században említik először, 1534-ben Werbőczy István tulajdonába került. A törökök kiűzése után a megmaradt romokat magtárrá alakították. Elhelyezkedése Döbrököz Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 18° 15′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 18° 15′ 17″ térkép ▼ Döbrököz Pozíció Tolna megye térképén
A víztorony Siófok Somogy megye Siófoki járásának székhelye, népszerű üdülőhely, a Balatonpart legnagyobb városa és kikötőváros a tó déli partján. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország ötödik legnépszerűbb települése. Területe a 20. század második felében jelentősen megnőtt, mivel bekebelezte a korábban önálló Balatonkiliti és Balatonújhely községeket, továbbá Balatonszabadi tóparti településrészeit. A városban viharjelző obszervatórium működik. A Sió 1865-ben épült zsilipjén át engedik le a Balaton felesleges vízét. A Sió-zsilip Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják. Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon.Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon, és a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. A város területén (a Balatonkiliti nevű településrész mellett) repülőtér is működik. A Fő tér a víztoronnyal Az Orion bár fénykorában 1973 körül A város partvonala két szakaszra osztható. A Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz Ezüstpart néven ismert, keletre pedig az Aranypart található. A szállodák nagy része és a város szórakoztató központja, a Petőfi sétány az Aranyparton található. A sétány mentén helyezkedik el a fizetős Nagystrand, amely jelenleg (2007-től) a Coke Club nevet viseli. Kicsit tovább haladva keletre található a szabadstrand, amely kilométereken keresztül egészen Szabadifürdőig húzódik. Az Ezüstpartot inkább egy-két szintes nyaralók és panziók uralják, ott végig szabadstrand van a partvonal mentén. Az evangélikus templom Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs)Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor 3-4. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a Lacus Pelso (a Balaton latin neve) ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”. Fuk mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, az 1528-ban megjelent Tabula HungariaeFok néven tünteti fel. A Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő „Granárium” dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be, s 1693-ban fatemplomot építtetett a lakosság számára. A 18-19. század Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1736-ban épült fel a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom. Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján kitisztogatták a Sió medrét, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt, így 51 000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6000 hold szabad telek alakult ki. A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgőzöst. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasútállomás (bár már 1861-ben megállt itt a vonat), egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. Siófokon, ahogy akkoriban nevezték Zsidófokon egykoron nagyszámú zsidóság élt. Az 1860-as évek elején 347 zsidó, közte 70 kereskedő élt itt, akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a város Európa egyik vonzó üdülőhelyévé vált. 1866-ban jelent meg az első hirdetés Balatontavi Fürdő Siófok címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készítette el a „Magyar Tenger” feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt – Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon. 1888-ban Baross Gábor nyújtott állami támogatást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság újjászervezéséhez. 1889-ben vízre bocsátották az új utasszállító hajót, a Kelént, aztán 1891-ben elkészült a Helka és az új Kelén. 1891. áprilisában a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. A társaság vezetője 1884-től 1905-ig Glatz Henrik, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója volt. Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor hozták nyilvánosságra, hogy a Belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is. Siófok a 20. században 1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai, s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád, Kabos Gyula). 1904-ben elkészült az új vasútállomási épület, melyet 1989 óta ismét az eredetihez hasonló pompájában csodálhatunk meg. A régi épületet, amely a mostani épület és a felüljáró között helyezkedett el, lebontották. 1906. október 23-án létrejött a vasúti kapcsolat Kaposvárral: megkezdte működését a Mocsolád-Tab-Siófok Helyiérdekű Vasút. (A vasútvonal ma a MÁV menetrendjében a 35. számot viseli.) 1919 augusztusában a település egy időre a nagypolitika középpontjába került, miután Horthy Miklós a Tanácsköztársaság leverésére készülve, az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult csapataival, főhadiszállását pedig itt alakította ki. A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot. A második világháború alatt, 1944-ben a nagyközségből közel 500 zsidót hurcoltak el, közülük 72-en tértek vissza a második világháború után. Siófok főtere a víztoronyból 1947-ben a Sió-csatorna építési munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968. december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. 1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé, de a teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni. Látnivalók Meteorológiai obszervatórium (tervezte: Molnár Péter) Víztorony Evangélikus templom (tervezte: Makovecz Imre) Múzeumok, kiállítások Kálmán Imre kulturális központ (Fő tér 2.) Vízgazdálkodási Múzeum Kálmán Imre Múzeum Ásványmúzeum (Kálmán I. sétány 10.) Jordán Galéria (Korányi Sándor u. 16.) Szilfa Galéria (Töreki út 31.) Levy Műterem-Galéria (Bajcsy-Zsilinszky u. 155.) Klubok Flört The Club (Aranypart) Palace Dance Club (Ezüstpart) Press Club - Orion bár (Ezüstpart) Az egykori Press Club épülete Siófok nyugati részén, Balatonszéplakon található. 1971-ben épült, és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kezelésébe adott Hotel Interpress újságíró-üdülő két épületéhez tartozott. A klubépület a késő esti órákban Orion bár néven szórakozóhelyként üzemelt. A nevét Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című, elsöprő sikert aratott nyugat-német sci-fi tévésorozat űrhajójáról kapta, amelynek az alakját idézi az épület egyedi formája. A világviszonylatban is különleges előtörténetű épület jelenleg használaton kívül áll, kiürítve, de szerkezetileg ép. 2006 óta a LUGA Nemzetközi Ingatlanberuházási Kft. tulajdona, az általuk oda építendő lakópark látványtervében még látható Híres siófokiak Bihari Puhl Levente képzőművész Csizinszky Éva rádiós műsorvezető Kálmán Imre zeneszerző Róka Antal távgyalogló, Helsinki olimpiai bronzérmese 50 kilométeres gyaloglásban Varga Imre szobrász Vincze Lilla énekesnő, szövegíró Timár Imre karnagy, Siófok díszpolgára Révész Géza zenepszichológus Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó Meteorológiai obszervatórium Elhelyezkedése Siófok Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 54′ 55″, k. h. 18° 04′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 55″, k. h. 18° 04′ 37″ térkép ▼ Siófok Pozíció Somogy megye térképén
