Eleink hagyománya A pásztorok művészete Eszközeik A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. A különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek megfelelően lassan kialakult ezek közt az emberek közt egy sajátságos hierarchia, melyet szokásként vittek tovább íratlan törvényeikben. Pásztorportrék ünneplőben... Juhászlány vótam, juhászné vótam, még az uramnak is az összes ivadéka juhász vót mind, mind… Az én szüleimnek az eleje úgy, hogy a dédöregapjának a dédöregapja is mind juhász vót… (Tóth Józsefné Papp Julianna Szül.: 1916. Juhász-feleség; Ókígyós.) Az én elődöm mind pásztordinasztia vót. Az ükapámtul visszamenőlegesen is. Én az vótam, az apámék is azok vótak, a bátyám is az vót, pásztorember vót… Hát így éltünk tovább! (Deák Antal Szül.: 1923. Kanász számadó; Orosi-puszta.) Gyűjtötte és lejegyezte: Harangozó Imre Megleltem: Papp Zsolt oldalán A Pásztormunka A pásztortársadalomban fönnáll egy belső tagozódás. Ez koronként és térségenként eltérő módon és többféle rendezőelv szerint alakult ki. Ezek egyike a foglalkozási, mondhatnánk "szakmák" közötti rangsor, ami nagyban függött a táj adottságaitól és így a legeltetési lehetőségektől, - ennek következtében attól is, hogy az adott "szakma" hány fővel képviseltette magát azon a vidéken. Azonban fel lehet állítani egy általános, elterjedtebb rangsort, melyek itt fontossági sorrendbe vannak szedve: -      csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője -      gulyás - azaz marhapásztor, a gulya őrzője -      juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője -      kondás, kanász – disznópásztor, a konda vagy falka őrzője - előbbi minden este hazahajtotta, utóbbi kint teleltette a disznókat azaz ,,ridegen tartotta" - csordás és a csürhés – az istállóban tartott,  csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője. -      A szárnyasok őrzésével többnyire gyermekek lettek megbízva,  így mindenütt a rangsor végére kerültek,  ezek közül a libapásztor, a ludas említhető meg itt. A fontossági elsőbbségért mindig nagy "verseny" folyt a csikós és a gulyás között. Egyes tájakon (Nagykunság, Hortobágy) a csikós vezette a pásztorrangsor elejét, másutt (Nyírség, Bodrogköz), ahol kevesebb volt a csikós, a gulyás állt az élen. Érdekes kivétel, hogy a Bakonyban és Somogyban - és általában a Dunántúlon - a rangsort a kanász, később (20. század) a juhász vezette. A másik féle sorrend már a tapasztaltságtól, rátermettségtől (és így többnyire a kortól) is függött, ezek: -      számadó – a legelőre hajtott állatokért a legeltetési időszakban anyagilag is felelős személy, - az uradalom, majd a falu vagy a gazdaság fogadta föl egy-egy szezonra. Majd ő jelölte ki, fogadta föl segítőit,a bojtárokat, így tulajdonképpen ő alá tartozott az összes felfogadott pásztor. Távollétében az öregbojtár, vagyis az első bojtár helyettesítette. Az öregbojtár után következett a többi bojtár, és a sor végén a ,,tanuló" - a kisbojtár. -      bojtár – az állatok őrzésével közvetlenül megbízott ember. Becsei kisbojtár További elnevezések, névváltozatok, szokások -      birkás - a nyugat-európai juhfajták pásztora, míg a régi magyar fajták őrzőjét juhásznak hívták továbbra is -      bács, bacsó - a számadó juhász neve a magyar nyelvterület északi részén -      monyator - fiatal pásztor, pásztorfiú (fehér fordított bundája van és bundasapkája) A juhász kifejezés a magyar nyelvben eredetileg ihász formában élt, mai alakját a nyelvi illeszkedés során nyerte el.  Egyébként a borjas tehenek bikával együtt járó csoportját anyagulyának, - a bika nélkül tartott 1–3 éves üszők csapatát szűrgulyának, a tinókból állókat tinó - , a csak bikákból állót bikagulyának nevezték. A pásztorok munkáját a terelőkutyák segítették, a Kárpát-medencébe így a magyarok által hajtott nyájakat kísérték a puli, a pumi, a komondor és a kuvasz. Józsa Judit alkotása A nyájat vezető szarvasmarha nyakába kolompot kötöttek, ez volt a ,,vezérürü" vagy ahogy ma jobban ismerik: a főkolompos, akiknek gyakran nevet is adtak  (pl. Szárcsa, Rigó, Szilaj, Pillangó, Fecske, Hattyú) A kolomp minden időben vaslemezből volt kikovácsolva, ennek az öblösen messzezengő hangját jobban hallották s így tudták követni a társai, míg a juhok nyakába csengőt, csengettyűt akasztottak mely többnyire rézből öntöttek. A nap legfontosabb szakasza volt az ,,itatás", amikor is a gémeskút vagy csordakút körül összegyülekeztek az állatok. "Egyik iszik a Meggyesbe, A másik a Cserepesbe, A harmadik a Morgóba, Gulyaménes csavargóba" Birkanyáj itatása 1930 as évek  - Hortobágy Cserepes Először mindig a lovak ittak a vályúból, mert ők nem isznak más állat után - ,,a ló a legtisztább állat" tartja a mondás is, - ahol pedig hosszú kifolyó vályú készült ott is a lovak soroltak be a legközelebb a vödörhöz. Itatás után következett a ,,delelés", - a rekkenő melegben tilos volt hajtani meg egyébként is az állatokra ráfért ilyenkor egy nagyobb pihenés. Aba-Novák Vilmos - Itatás a gémeskútnál (1927.) A tehenek kérődztek, a vályú végénél lévő pocsolyákban vagy saras helyeken pedig a disznók ,,dagonyáztak". Itatás a Hortobágyon Csallóközi pásztorkodás Csallóközben már 1717-ben létezett a juhászok céhe. A 19. század végére, szinte kuriózumként, még mindig kétféle pásztorkodásról beszélhetünk a csallóközben. Az egyik az Öreg-Duna szigetein és az ártéri területeken művelt külterjes, szilaj, a 20. században már csak félszilaj állattartás, a másik pedig az állatokat naponta kihajtó községi pásztorkodás. A csallóközi szarvasmarhatartás a 20. század elejéig csak az őshonos fajtát ismerte. A juhokat nem hajtották a külső legelőkre, hanem a Csallóközben művelt kétforgós mezőgazdaságban keletkezett ugarokon tartották őket. A csallóközi pásztorkodás a termelőszövetkezetek megalakulása idején, a közbirtok-rendszer széthullásával és az új technológiák bevezetésével szűnt meg. Ez a folyamat lassan zajlott, a kisalmási állami gazdaságnak még volt három juhásza 1955-ben. Marhakolomp Palóc pásztorhagyomány Tudós pásztor – pásztorélet A tudós pásztor a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye,  akinek hatalmában áll az (elsődlegesen az általa gondozott) állatokat tetszőlegesen irányítani, vagy más boszorkányos tetteket végrehajtani. A tudós pásztor lehet gulyás, kondás vagy csikós, de juhászok „tudományát” nem becsülte sokra a pásztortársadalom. Az utolsó tudós pásztort a 20. század első felében tartották számon. Nem a cirkuszosoktól lett ellesve, hanem kései utódja ennek és ma már csak turisztikai attrakció pl. a Hortobágyon az intésre vagy érintésre ,,leroskadó" és ott mozdulatlanná dermedő paripa... Ide kívánkozik azonban azt is megjegyezni, hogy minden pásztorcsoport körében ismert és híres volt az állatgyógyításhoz értő ember, aki ha kellett törést, harapást, pata vagy belső betegségeket egyaránt gyógyított, illetve fogakat műtött ki vagy reszelt le és a kergekóros birkáknál koponyalékelést is végzett. A juhok körmölése és nyírása általános tudásnak számított, ma ünnepi bemutatókon, falunapokon látható. A kis állatok világrajövetelénél is segédkeztek. A vemhes kanca és a tehén megellett, a disznó megfialt. Ha pedig szükség volt rá heréltek, - a fiatal bikát tinóvá, a kan malacot meg ártánnyá. A szegődéskor ki lett kötve, nem csak a fizetség, hanem hogy hány fiatal állatot vághattak le időnként a saját élelmezésükre. Fizetséggel a tarsolyukban szívesen ittak és csárdást táncoltak a csárdákban, a kanászok a kanásztáncot ropták.  Kötekedni velük, sértegetni őket nem volt tanácsos, mert volt olyan erejű például, aki mérgében az öklével rácsapott az arasznyi vastag tölgyfaasztalra és az végigrepedt. Az elszámolni nem tudó, és így szélnek eresztett pásztorok váltak betyárokká, országúti rablókká, de a legtöbb ilyen ember nem a kegyetlenségéről,  hanem a nőkkel szembeni gavalléros viselkedéséről, és a szegények megsegítéséről volt híres. A vadállatok és a nyájrabló betyárok ellen nem csak késsel, hanem a középkor óta viselt vas fokossal, másutt kanászbaltával védekeztek, a csikósok pedig a szíjak végén ólmozott ostoraikkal. Az elhullott vagy levágott állatokat is feldolgozták, a félig tartósított szőrökkel-bőrökkel elszámoltak, vagy ha lehetett az ezekből készült használati vagy dísztárgyakat eladták a vásárokon. Ilyen volt például a suba, a vizestömlő, a kulacs, a dohányzacskó vagy akár a bikacsök. Sótartó Az ügyes kezű pásztoremberek hogy az idő jobban teljen díszített fafaragványokat készítettek a bizsók (faragókés) vagy egy törött és benyelezett borotvapenge segítségével: a sótartó, a titkos-záras borotvatartó, a fakanál, a furulya vagy a (néha ólommal berakott) ostornyél mellé sorolhatjuk a szaruból faragott-karcolozott rühzsírtartót és az ivó vagy jelző tülköt is. Mivel a szebb darabokat a mátkáiknak ajándékozták vagy a vásárokon a gazdák elkunyerálták, megvették, a pásztor kénytelen volt mindig újabbat csinálni és ez később egyfajta mellékfoglalkozássá nőtte ki magát. Egy-egy szűknyakú üvegbe apránként beleillesztgetett, majd a keresztre feszített Jézussá és virágokká összeragasztgatott fadarabakáknak, - az úgynevezett ,,türelemüveg" eladásával pedig már komolyabb jövedelemre is szert lehetett tenni! A faragásokat évszámmal, szignóval és néha ajánlással is ellátták. A 18. században élt legszorgalmasabb és legügyesebb kezű faragó pásztorok messze földön híressé váltak, az Ő pásztorfaragásaik ma már roppant árakon cserélnek gazdát árveréseken és múzeumokban gazdagítják a magyarság kultúrkincsét. Épp ezért kell odafigyelni pl. egy-egy múzeum költözésekor, hogy ezek az állampolgári javak csak úgy ne ,,vesszenek" el... Kobak - ital tartására Tudós pásztorok, ördöngős dudások A furulyát és a dudát a pásztoroktól eredeztetik a mondák, azonban míg a furulya Isten, addig a duda az ördög teremtménye.    Furulyán és dudán egyaránt lehet jól játszani, "ördöngősen" azonban csak dudán lehet. Koós József, a híres furulyás-dudás pásztor is ilyen ördöngös tudományra vágyott, legalábbis ezt mondta Pál Istvánnak:  „Tudod, fiam, én milyen dudás szeretnék lenni? Olyan, mint amilyet a régi öregek emlegetnek, hogy földobta a vállára, vagy bedobta az ágy alá, vagy ő mulatott, a duda meg a szögön szólt. De ezt csak mondták, de én még nem hallottam, de hát mondják, én is mondom” Az ördöngös dudás, akinek hangszere akkor is szól, ha nem fújja, szinte minden dudás történet főszereplője. Ahogyan Pál István édesapja, idősebb Pál István is, tudós pásztorként főként a jószág gyarapítására, gyógyításra, a rossz idő elhárítására, idegen ártó erőktől való védelemre használták. A tudományt legtöbbször az ördögtől eredeztették. Számtalan példa van rá, hogy a táltosnak kiválasztott emberek az öreg táltosokkal folytatott viadal - bika és farkas képében - során váltak beavatottá. Tudásukkal mindig a falut szolgálták, de fizetséget ezért soha nem fogadtak el. A tudósok a haláluk előtt a tudomány átadását kötelezőnek tartották, mert ha nem sikerült átadni, akkor az ördög elvitte őket a pokolba. Pál István pásztor - dudás A duda nem feltétlen jár együtt a táltossággal, de az ördöngös dudást „tudományos” embernek tartották. Pásztorként természetfeletti erővel rendelkeztek az állatok felett- például a pásztorbotjára akasztott cifraszűr körül ottmaradnak az állatok akkor is, ha ő maga messze jár. Azonban ezt a tudományt csak addig lehet használni, míg el nem mondják másnak. A tudós pásztor tehát kettős szorításban él: ha élni akar tudományával, hallgatnia kell, de ha időben nem talál olyat, aki át meri venni tőle, akkor elkárhozik. Pontosan így tudta ezt a szigetközi Sós Antal is. Ugyanakkor az ördöngös dudálás és a tudós pásztorség nem feltétlenül jár együtt. Pál István, apjához hasonlóan rendelkezett „tudománnyal”, azonban nem tudott sosem ördöngösen dudálni. A tudós pásztorok rítusai általában a falu javát szolgálták. A falusi pásztorok fokhagymakereszttel védték az állatokat Luca napján, vesszőgúzzsal varázsoltak termékenységet Ádám-Évakor, gyertyával hárították a rontást csapásakról nagypénteken, gyógyítottak embert, állatot, hárítottak el rontást a ház körül. Ezekért a szolgálatokért éppúgy nem fogadtak el fizetséget, ahogy a zeneszolgáltatásért sem. A pásztor a közelében található anyagokból, fa, szaru, tülök... ivótülök ...változatos formájú és díszítésű tárgyakat készíthet: ivóedény... ivócsanak ...kanál, tölcsér, kürt, kaszatokmány, rühzsírtartó, fésűk, csattok. Használták a szarut intarzia gyanánt fatárgyakra, botokra, juhászkampókra... juhászkampó ...bicska és késnyelekre. Az állattenyésztés virágkorában nem volt gond egy-egy tülök kiválasztása, pl. elhullás esetén. A magyar fehér fajta hosszú, nemesen ívelt vonalú szarvát használták, legalkalmasabb az ökör szarva, ha szép fehéres. Az ebből készült kanásztülök elérte a 80 cm-t is. A szaru könnyen formálható, erős, rugalmas anyag. Ezt később már egy iparos, a fésűs vette meg, a kanász is készen vásárolta a kürtöt. A képen látható ivótülök Zemplén vármegyéből való, geometrikus és virágmintával díszített. A szarv hegyes végét átfúrták, hogy az akasztásra szolgáló szíjat áthúzzák rajta. A pásztorművészet az Alföldön, ott is a peremvidéken és a Dunántúlon volt a legfejlettebb, főképpen a fafaragás. A Tiszántúl északi részén növényi és geometrikus elemeket látunk, központi közös díszítményből kiágazó indákkal és virágokkal. Megfelelőit a szlovákoknál és ruszinoknál is megtaláljuk. Az Ung vidékén tipikus a tulipán motívum. Tájegységenként változatosak a motívumok, de egymást sosem utánozzák, és egy művész sem ismétli a saját faragását. Előfordul a galamb csőrében virág, de gyakoribb a szív motívum. Szív alakból nő ki a virágbokor, levél szív alakú, a keményfából készült széktámla nyílásait szív alakúra fűrészelik. Az 1820-as évektől az emberábrázolás és virágdíszítmény vált általánossá.  Középpontjában maga a pásztor áll, másik gyakori a betyár, nyalkán, büszkén, cifra kalapban, szűrrel vagy zsinóros dolmányban, puskával, fokossal ábrázolva. A pásztor társa a juh vagy a kutyája, a betyárt szeretőjével vagy az általa legyőzött pandúrral ábrázolják. A díszítéstechnikában legrégibb és nevezetes eljárás a spanyolozás, ahol is a rajzolt mintába öntik a felolvasztott spanyolviaszt, majd ledörzsölik. Azután a vésés, a karcolás, végül a domború faragás. Magyar Néprajzi Lexikonban: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-522.html Kisfilm: http://www.youtube.com/watch?v=pE2i-73f4Ic&sns=fb És: http://www.youtube.com/watch?v=2Uqgi2ygVJE Pásztorművészet - Hortobágy video:  http://www.youtube.com/watch?v=pE2i-73f4Ic Ivótülök Kapcsolódó:  https://www.facebook.com/photo.php?fbid=436503819745802&set=a.315424478520404.75620.100001585639962&type=3&theater Gulyás (marhapásztor) A gulya pásztora. A paraszti szóhasználatban mindig jól megkülönböztetik a naponta hazajáró csorda pásztorától. A község vagy a gulyatartó gazdaság kihajtástól beszorulásig fogadja; 1945 előtt az uradalmakban a növendékállatokat gondozó gulyás éves konvenciós cseléd volt. A pásztorszervezet élén gulyásszámadó állott,  ő fogadta a bojtárokat, akik állattartás, élelmezés és készpénzbér fejében az őrzést, legeltetést és itatást ellátták. Terelőeszköze a bunkós bot és a gulyás karikás, az állatok kifogására pányvás vagy rudas kötelet használ. A Dunántúlon az uradalmak legelőre járó fejősteheneinek őrzőjét csirásnak nevezték. A Kiskunságban a tehetősebb gazdák külön legeltetett nagyobb csapat marhájának őrzője a kurta gulyás. Csikósok (lópásztor) A csikósok egykor igen megbecsült tagjai voltak a magyar társadalomnak.  Jellegzetes lószerszámot használnak ma is, ez az úgynevezett patrac, a heveder nélküli nyeregféleség. Terelőeszközük a saját maguk készítette, díszes karikás ostor,  mellyel a ménest terelik. A KARIKÁS OSTOR A "karikás" jelző onnan származik, hogy e típusú ostort gyakran – bár korántsem általánosan – forgó karika közbeiktatásával erősítik a nyeléhez.  A karikást leginkább a csikósok használják, mesterségük jelvénye, címere, de más pásztorok is alkalmazzák.  A karikás faragással, szíjfonatokkal, sallangokkal, pillangókkal díszített.  A karikás sok részből tevődik össze, s tájanként igen változatos az egyes részek elnevezése.  Általánosnak mondható a nyélhez erősítő szíjkötés neve: a telek.  A karikás derekát kötél köré 6, 8 vagy 12 vékony szíjból, ágból fonja a pásztor.  Az ehhez csatlakozó csapó egyes szíjból áll, a csapó végére kerül a sudár, ami a cserdítéskor a durranó hangot adja. A karikás ostorral való bánni tudás ma már a hagyományőrzés része is. (Forrás: wiki alapján) A csikósok legfontosabb társa a hátaslovuk, melyet sok mindenre megtanítanak.  Régen hasznos módszer volt a ló-fektetés, így az éles szél és a támadók elől is megmenekülhetett ló és lovasa. Ma a csikós bemutató ügyességi gyakorlatai között ló-fektetés, ló-ültetés és kendőlopás is szerepel. Egy történet szerint ... ...réges-régen egy német úr fogadást kötött egy alföldi csikóssal, hogy az ő kutyája okosabb a lónál. A német úr azt állította, hogy a kutya azért okosabb, mert utasításra leül, lefekszik - erre a csikós bebizonyította neki, hogy az ő lova is képes ugyanerre.  Azóta ez a mutatvány a csikósok körében hagyománnyá vált. A csikósoknak nem volt más eszközük, amivel megvédjék a méneseiket a rablóktól és a vadállatoktól, ezért megtanultak mesterien bánni az ostorral, ami nem csak fegyver lett, hanem játékaikban is szívesen használták. Külön attrakciónak számít a puszta-ötös. Puszta ötös - Koncz Csaba festménye Maga a produkció abból áll, hogy a csikóslegény a két hátulsó ló hátán állva hajtja a magyaros stílusban összefogott lovakat. Koch-ötösnek is nevezik, mert sokáig úgy tartották, hogy a bravúros mutatványt Ludwig Koch osztrák festő álmodta vászonra 1923-ban. A kiváló magyar lovas, Lénárd Béla keltette életre a képet. OMÉK 1958 (Első magyar Puszta ötösfogat Lénárd Béla hajtásában ): video: http://www.youtube.com/watch?v=_tVKhy7OXVE Régi metszetek között kutatva nemrég egy cirkuszi plakátra bukkantak, mely 1845-ből származott. A képen magyaros kantározású, összefogott együttes két hátulsó lován állva a magyar csikós összesen kilenc lovat hajtott. Ma már a csikósok egymás rekordjait döntik meg, már 16 lovat is hajtottak egyszerre. Igen jól betanított, rendkívül ügyes lovasemberekre van ezekhez a bemutatókhoz szükség, hiszen az erős iramban hajtott lovakon bemutatott puszta-ötös valóban igazi lovas bravúr. Nincs asztalom, sem székem… Csikósélet a Hortobágyon: video: http://www.youtube.com/watch?v=BqJ9_sE1_U8    Csikósok video: http://www.youtube.com/watch?v=gCp6AzMSZLQ Beszélgetés egy öreg csikóssal Balmazújvároson Nagy Lajos beszél pár szóban a régi dolgokról, csikóséletről, karikás készítésről. video: http://www.youtube.com/watch?v=3y2dKq2QePs Lófektetés: A pusztai élet során gyakran előfordult, hogy a betyároknak rejtőzködniük kellett lovaikkal együtt a pandúrok elől. A lovaknak csendben és nyugodtan kellett feküdni a lovasok mellett. A karikás ostor csattogtatásával demonstrálják, hogy semmilyen zaj nem zavarta meg a lovakat, és így nem árulták el hol rejtőzött a betyár. A ló hátán állás: Ez segítette a betyárokat abban, hogy a magas fűben, a nádas mögül, minél messzebbre láthassanak el a pusztában. A képen: a lóültetés,ez az úgynevezett kutyaülés, ami igen nehéz és természtellenes pozíció a ló számára. (Forrás: "lovasblog") Ezt a filmet ajánlom. hortobágy (1936) http://www.youtube.com/watch?v=YxCael_i5EY Beszélgetés Petrovics Mihály juhásszal  (juhász = juhpásztor) video: http://www.youtube.com/watch?v=xkpxY0K5fRQ Kanásztülök használata. Balmazújváros (kanász = disznópásztor) video: http://www.youtube.com/watch?v=0_lCGORSccM A juhász a juhokat őrző pásztor általános elnevezése. Juhász (Sólyom László) jellegzetes kalapviseletben és bajusszal (Vésztő, Békés m.) A tájanként változó neve egyúttal a pásztorszervezeten belüli helyzetét is meghatározza. Az Alföldön és Erdélyben általános a bács, bacsa vagy → bacsó (oláh eredetű szó, de a szláv nyelvekben is ismert) elnevezésű juhpásztor, az urasági vagy közös nyájak ivar és kor szerint elkülönített csoportjait őrző → bojtárok → számadója, gazdája. Juhász kampóval juhászkampó A nyájjuhász a Tiszántúlon több gazda tulajdonát képező közös (anya-, kos-, ürü-) nyáj pásztora. Juhász a Hortobágyon A Duna–Tisza közén a nem fejős (pl. meddő) nyájakat őrzi, függetlenül attól, hogy annak egy vagy két gazdája van. Juhász szűrkabátban (Sárvár, Vas m.) Juhász csuklyás szűrben, hátulról Erdélyben a csobán és a pakulár (román eredetű szó) a közös nyájak számadóit vagy bojtárjait jelenti. Juhász Erdélyben A magatarti juhász (Alföld) (újabban maszek juhász) kevés földű vagy föld nélküli juhos gazda, falkáját bérelt legelőn tartja. Juhász - Pálnagy Zsigmond festménye Székelyföldön a fejős juhász segítségét (az Alföldön → esztrengahajtó) román eredetű szóval monyatornak nevezik. Csillagszemű juhász - Páll Domokos kerámia alkotása A juhász terelőeszköze a → karikás. (→ még: birkás, → magatarti juhászat) (a Magyar Néprajzi Lexikonból idéztem. Tudom én, hogy hűséges társa a puli, és a csikósok használják inkább a karikást. ;-) Úgy látom, hogy át kell írjam a Lexikont ;-)  Köszönet Papp Zsoltnak a segítségéért!) Papp Zsolt - juhász É-hevesi ünneplő juhászviselet (Mikófalva, Heves m.) A hátibőr vagy kacagány,  mely voltaképpen egy egész, szárazon kitört juhbőr, melyet a juhász szőrével befelé fordítva vet hátára, úgy, hogy a mellső lábakkal nyakában, a hátsókkal derekán kötöz össze. Juhász maga készítette elej- és hátibőrben (20. sz. eleje, Hajdúszoboszló) (Irod. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse (Bp, 1914); Földes László: Esztena und Esztena Genossenschaft bei den Szeklern (Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa, Bp., 1961); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Debrecen, 1965). Beszélgetés Petrovics Mihály juhásszal  (juhász = juhpásztor) video:  http://www.youtube.com/watch?v=xkpxY0K5fRQ Bojtár Az állatok őrzéséért felelős számadó segítőtársa. Általában fiatal, nőtlen ember, akit a számadó egy-egy legeltetési idényre fogadott némi készpénzbér és természetbeni (jószágtartás, ruha és élelmezés) fizetés ellenében. A pusztai állattartásban a nagy létszámú állatcsapat mellett több bojtár van; a számadó helyettesét, a legöregebbet vagy legügyesebbet számadó vagy öregbojtárnak, a legfiatalabbat kisbojtárnak nevezték. A szó bujt-bojt = ’hajt’ ige -ár képzős alakja; több szomszéd nyelv is ismeri./ Nos, nem igazán...A szerk./ (Forrás: Néprajzi lexikon) Szóbonctana: BOJT – Csomóba fogott szálakból, rojtokból való lecsüngő dísz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A meghatározásban benne rejlik a szó lényege. Csomó, BOg, mely sok szálból átkötött, búJTatott, rOJTos és rOJTszerűen eJTve csüng – BOJT. BOJTÁR – Pásztor munkáját segítő legényke. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A BOJTÁRok inkább fiatal fiúk soraiból kerültek ki, bár akadt, aki abban öregedett meg. A J kulcshang, a JT páros tengelyhangzó e szóban. A fiatal növény: haJTás. A BO is utalhat esetenként kicsire (BOcs), innen az angol BOY, mely még ősmag(yar)-nyelvi örökségük. Amint sok más szónál is előfordul, több értelme is van a HAJT szónak, de az alapértelem az előreHAladás. HaJT, növekszik a növény, haJT, valamire, egy eredmény elérésére, haJTja az állatokat. Ez volt a BOJTÁR dolga. A fiú (BO), aki haJT, az ÁR képzőnek mondatik, de azt is jelenti, hogy sokat jÁR, és talán azt is, hogy ezért bÉR jÁR neki. Egyébként lehetne bojtos is, főleg, mert bojtos ostorral hajtotta a gulyát. A JT páros a JáTék, TáJ gyökalkotója. A BOJTÁR JáTékos gyerek,aki bejÁRja a környező TáJat. (Kolumbán Sándor) Kulacs Alföld, 1867, mázas cserép, "Ezkulacsot kérdezd kié Loss József uramé" felirattal — lacimajor Mi a betyárbútor? Sokak számára ismerős lehet ez a kifejezés, de talán nem mindenki van tisztában a szó pontos jelentésével: a betyárbútor a betyár öltözetét, ruháját, némely esetben a betyárnál lévő, állandóan magával hordozott használati tárgyakat jelenti.  Ez a következőkből áll: A viselet A betyárok viselete földrajzilag eltérő, rendszerint az adott országrészre jellemző népi viselet, nemegyszer polgáriasabb ruhadarabokkal kiegészítve.  Általánosságban elmondható, hogy a betyárok cifrán öltözködtek, sokat adtak megjelenésükre.  Vizsgáljuk hát meg, hogy milyen ruhákban jártak betyárjaink egykoron: Alsóruházat: ing és gatya Ez két igen hosszú múltra visszatekintő ruhadarab.  Anyaguk eleinte házivászon, amit otthon az asszonyok len-, vagy pamutfonálból házi szövőszéken készítettek.  Később a gyáripar elterjedésével a gyári készítésű szövetek (főként a gyolcs) terjedtek el, mint gatya- és ing alapanyag.  A házivászon színe rendszerint törtfehér volt, a gyári gyolcsé fehér, amit a kékfestőipar fellendülésével egyre gyakrabban kékre festettek. Felsőruhák: mellény, mejjbőr-hátibőr, szűr, suba A fentebb felsorolt ruhadarabok, csakúgy mint az ing és a gatya a pásztorok ruhatárából származnak.  Ez érthető, hiszen a betyárok élete sok mindenben hasonlított a pásztorok életéhez, már ami a körülményeket illeti. Ők is ugyanúgy ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, így a pásztoroknál bevált ruhadarabok náluk is jó szolgálatot tettek.  Az ing felett viselték a mellényt (amit hívtak lajbinak vagy kismándlinak is), aminek anyaga posztó, vagy vászon volt.  Szabására jellemző, hogy derékig ért és testhezálló volt.  A mellényt elől az ólomból, rézből vagy ezüstből készült fémpitykékkel gombolták össze. A pitykék száma változó, de legalább öt pityke mindegyik mellényen volt.  Némelyik mellényen több, egymással párhuzamosan, függőlegesen elhelyezett pitykesor is volt, ez a cifra mellény kifejezetten a betyárokra volt jellemző.  A hátibőr és a mejjbőr (vagy ahogy régente mondták: hátibűr és mejjbűr) a mellény elődjének is tekinthető, ez nem volt más, mint kisebb termetű juh vagy nagyobb bárány lenyúzott és durván kikészített bőre, amit az eredetileg az állat lábain lévő bőrfelület segítségével magukra erősítettek (tehát a jobb és a baloldali alsó lábak bőreit valamint a baloldali felső lábaik bőreit összecsomózták, majd az így összeerősített bőrökbe belebújtak és végül a jobboldali alsó lábak bőreit is összecsomózták).  A hátibőrt és mejjbőrt inkább csak a szegényebbek viselték, azok is csak hidegebb időben.  Hátibőrbe-mejjbőrbe öltözött betyárt lehet látni a Jancsó Miklós által rendezett "Szegénylegények" című filmben.  A betyárok és a pásztorok talán legjellemzőbb ruhadarabja  a szűr (cifraszűr) volt.  "KITETTÉK A SZŰRÉT" A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre "kitették a szűrét.” A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert. Abban esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el. A cifraszűr szabása ősi mintákra nyúlik vissza.  A szűr minden kiszabott része téglalap alakú.  Anyaga gyapjúból készült, ún. "ványolt" posztó.  A ványolás során a gyapjút olyan mértékben tömörítik, hogy aztán az abból készült szűr zuhogó esőben sem ázik át.  A szűr egy eredeti magyar ruhaféle, viszont országszerte területenként különféle formában fordul elő.  A legismertebb változatok a bakonyi, a debreceni és a bihari szűrök, ennek megfelelően a legfontosabb szűrkészítő központok Veszprém, Debrecen és Nagyvárad voltak.  A bakonyi szűrök rövidebbek, díszítései nagyobbak, az ujja rövid és egy kerek posztódarabbal befenekelt volt.  Milfajt Ferkót rendszerint bakonyi stílusú szűrben ábrázolták.  A debreceni szűrök fő jellezője a hímzett díszítés és a szűr saját anyagából visszahajtással létrehozott, díszített elej.  A bihari szűrök  kezdetben hímzettek voltak, a hímzést később (a varrógép elterjedésével) felváltotta a nemezrátétes díszítés.  A rátétdíszítés a régi hímzett mintákat vitte tovább, azonban itt a színek helyen a díszítések formavilágán volt a hangsúly.  A bihari szűrök jellemzője ezen kívül az álló nyak (ami később más vidékeken is elterjedt) és a külön anyagból a szűrre varrt elej.  A szűröket annak ellenére, hogy végül is kabátként használták, soha nem viselték felöltve, hanem rendszerint féllvállra vetve hordták.  A bakonyi szűrök ujját befenekelték, a többi szűr ujját rendszerint bevarrták és kidíszítették.  Az utolsó bakonyi szűrkészítő mester Zalai Károly A befenekelt vagy bevarrt szűrujjban, kisebb használati tárgyakat, pénzt vagy ennnivalót is tartottak.  A betyárok igazi nagykabátja a suba, vagy ahogy egyes helyeken mondják, a nagybunda volt.  A jó subát a hosszú és durva szőrű magyar rackajuh szőréből lehetett készíteni.  A legkisebb subához is kellett nyolc darab bőr, de az igazán szép subához 12-16 db bőrt is felhasználtak.  Maradt fenn leírás olyan subáról is, amelyhez 24 darab bőrt használtak fel.  A leghíresebb subakészítő központ az Alföldön Jászberény és környéke volt. A fejrevalók: kalap és süveg A fejfedőket tekintve sem lehet nagy különbséget tenni pásztor- és betyárviselet között.  Rendszerint nemezkalapokat, mégpedig a nagykalapnak is nevezett csikóskalapot vagy kisebb karimájú, pörge kalapot viseltek.  Érdekesség, hogy volt ún. "zsiványkalap" is, amelynek a szokásostól jóval nagyobb karimája az arc eltakarását szolgálta.  A városi tanácsok a kalapok méreteit pont emiatt rendeletekkel szabályozták, meghatározva a legnagyobb karima nagyságát.  Ezt a rendeletet szigorúan betartatták (a "Talpuk alatt fütyül a szél" című filmben látható is egy jelenet, amikor Mérges Balázs csendbiztos késsel körülvágja Jeles Matyi kalapjának karimáját...).  Persze az ország egyes részein a kalap formája is eltért, Milfajt Ferkó rendszerint cilinder formájú kalappal van ábrázolva.  A kalap gyapjúból készült, forró vízben kézzel gyúrták keményre, majd alakra formázták és festették.  A jó kalapnak nem volt szabad átengednie a vizet.  Ezt úgy ellenőrizték, hogy kalapvásárláskor a kalapba egy pohár bort öntöttek és abból itták meg az áldomást.  A másik, igen gyakran használt fejfedő a báránybőrből  vagy nemezből készült süveg.  A süveg elegáns viseletnek ugyan nem nevezhető; viszont rendkívül hasznos, mert hideg időben nagyon kellemes viselet és a természetes báránybőrön az eső is lecsorog anélkül, hogy a süveg átázna. Amit a lábukon viseltek: a csizma Külön a betyárokra jellemző csizma nem volt, hordták azt, amit a többi ember is.  Már akinek tellett csizmára, de a betyároknak tellett, mert ha nem, hát megszerezték más úton-módon.  A csizmát csizmadiák készítették, kiváló minőségű bőrből.  A csizma fejét a talpra faszeggel erősítették fel.  Ez a megoldás olyan kapcsolatot biztosított a különböző részeknek, hogy a csizma hosszú ideig elviselte a nagy igénybevételt, nem vált el a talp a fejtől.  A csizmát rendszerint avas szalonnabőrrel dörzsölték be, ami biztosította a bőr vízhatlanságát.  A csizmát kapcával viselték, előfordult hogy télen a csizma talpába nyúlprémet tettek. Derékszíj és tüsző (széles öv) A derékszíj elengedhetelen része volt a pásztorok és a betyárok öltözékének.  A derékszíj vastag marhabőrből készült míves rézcsattal, nemritkán rézveretes díszítéssel.  A szíjra akasztva hordták a pásztorkészséget (erről még lesz szó).  A tüsző vagy széles öv hasonló célokat szolgált, mint a derékszíj, de felépítésében attól különbözött.  A tüsző 12-15 cm szélességű, rendszerint kétrét hajtott bőrből készült öv, ami két vagy három, egymás felett elhelyezett rézcsattal záródott.  Előfordult egyrétegű kivitelben készült tüsző is, ekkor a felhasznált bőr vastagabb volt. A tüsző díszítése országrészenként eltérő.  Volt, ahol pávatollból kivett szálakkal hímezték ki, másutt szironyozással (vékony bőrszalagokkal történő hímzéssel) díszítették.  Előfordult dúcnyomott díszítésű vagy díszítetlen tüsző is.  A tüsző általános jellemzője a zseb, amiben a pásztorok a "marhapasszus"-t a betyárok a "gyüttpíz"-t (a rabláskor szerzett pénzt) tartották. A széles öv viselője egészségét is óvta, mert nagy hidegben megvédte a derekat a hidegtől. A "készség" (pásztorkészség, kíssíg) A készség a pásztorok által használt kisebb eszközök gyűjteménye volt, amit a pásztor (és a betyár is) a derékszíjon vagy a tüszőn viselt.  A készség rendszerint a következő tárgyakból állt: bőrből készült, díszített bicskatartó bicskával, tűzszerszám, szironyozott bőrerszény a kovakő és a tapló tárolására, valamint az ehhez tartozó, bőrszíjra kötött csiholó acél.  Ez gyakran kiegészült pipaszurkálóval és (inkább csak pásztorember esetén) az ún. nyüvelőfával is. Pipa és dohány A férfiak a betyárok korában csaknem mind dohányoztak, a betyárok sem voltak kivételek. A pipák sokfélék voltak. Volt amelyik cserépből készült, ezek voltak a legelterjedtebbek. A cseréppipák készítésének központja Debrecen és Selmecbánya voltak. A cseréppipa nem képviselt nagy értéket, a módosabbak tajtékkőből faragott drága pipákból eregették a füstöt.  Ügyesebb kezű pásztorok gyakran faragtak fából pipát, kihasználva a fa természetes növekedése során kialakult formákat. A pipák egy különleges fajtája a "betyárpipa".  A betyárpipa szára a megszokottnál jóval hosszabb, ugyanis az volt az igazi betyár, aki a pipát a fogai között tudta tartani úgy, hogy a kezével nem fogta a pipa fejét. Ez annál nehezebben sikerült, minél hosszabb volt a pipa szára. A hosszú szárú betyárpipa tehát alkalmat adott a virtuskodásra is.  Betyárokkal kapcsolatos egy másik szép pipafajta, a makrapipa története is.  A makrapipa hosszú szárú, kifejezetten nagy fejű pipa, de a pipafej csaknem teljesen tömör, a belső ürege nem nagyobb, mint egy kisfejű pipáé. Állítólag egy Makra nevű betyár találta ki, akinek fontos volt, hogy a külső szemlélő számára úgy tűnjön: ő megteheti, hogy annyi dohányt szívhat a pipájában, mint a gazdag emberek.  A dohányt hímzett díszítésű sallangos kostökzacskóban tartották.  A hímzett dohányzacskók készítésének központja Jászberény volt. Itt sok olyan szűcs dolgozott, aki csak dohányzacskót készített. A zacskóban az akkor általánosan elterjedt, esetenként tiltottan termelt, durvára vágott kapadohányt tartották. Finomabb dohányokhoz csak a jómódúak jutottak hozzá.    A fokos A magyarság egyik leginkább misztikus fegyvere a fokos.  Kultikus jelentőségű.  Egyes tanulmányok szerint a Magyarság és Isten által kötött szövetség jelképe. A szkíták, kelták, hunok esetében is jól megfigyelhetjük a „harci-fogadalmi” bárdok, „fokosok” jelentőségét.  A sumér elmélet hívei szerint az ALANOK /jászok/ népneve a fokossal bánás mesterségére utal (égi fokos népe).  Történelmünk teljes hosszában megfigyelhető, hogy a fokos mindig fontos szerepet tölt be a harci alkalmazásban, az avatási rítusokban, a kultikus jelentőségű párbajokban és a mindennapi életben.  A valamikori duális világképben is fontos szerepet töltenek be a bárdok és a fokosok.  A gonosz (a sötétség) elleni küzdelem legfontosabb eszköze.  A legnagyobb népi hősöket buzogánnyal, bárddal, fokossal ruházták fel.  Az íjjal sebezhetetlen kunt (sötétség) egy bárddal, fokossal már harcképtelenné lehetett tenni a Szt. László mondakör szerint.  Egyes feltételezések szerint Szent László királyunk közkedvelt fegyvere a valóságban nem harci bárd, hanem egy különleges nagyságú és formájú fokos volt.  Ezt a véleményt támasztja alá az a történeti tény, hogy a szent király az eszközt egy kézzel használta és forgatás közben a lóról a földig tudott vele csapni. László király különleges testi adottságai mellett is elgondolkodtató egy hosszú nyélre szerelt nehéz kétkezes harci bárd /csatabárd/ használata.  Bárhogy is legyen az bizonyos, hogy az eszközt „fokos módjára” használta a legnagyobb magyar király.  A Horka segítői /barantázók/ is minden bizonnyal ezzel az eszközzel jelképezték hovatartozásukat.  A Somogyváron és környékén élő hagyományok szerint a törzsszövetség mindenkori bírájának, a Horkának az ún. barantázók és kopjás /arany/ táltosok voltak segítségére. A régi törvények fölött őrködő Horka minden ügy intézése során a táltosok tanácsaira, a harci képességekkel rendelkező táltosok segítségére, valamint a saját hadereje mellett a különlegesen kiképzett barantázókra számíthatott.  A törvénynek érvényt szerezni nem volt könnyű feladat.  Egyes nyugaton élő kutatók szerint azon temetkezéseknél, ahol fokost, fokosbaltát találtak a harcosok mellett, ott ilyen törvényi „segítőkkel” van dolgunk.  A férfivá avatás, a felnőtté válás, a nemzetséghez /hadhoz/ csatlakozás mindenkori legfontosabb rituális eszköze.  Ezt az üzenetet tartalmazza az a „szokásmaradvány”, amikor az iskolából távozó (a felnőtt életbe belépő) tanulókat felszalagozott fokossal engedik útjukra.  Fontos szerepe lehetett a párvalásztás hagyományában is, mivel minden korszakban a valamire való vőfélyek /mulatságszervezők/ fokossal és a rajta lévő szalagokkal igazolták eddigi tevékenységüket.  Az igazságszolgáltatásban betöltött szerepét jól jelöli, hogy a valamikori bírói rovásokat általában nem késsel, hanem fokossal vitték fel a „rovásokat” tartalmazó botra, valamint egészen a közelmúltig az egyes településeken a bírói hivatal jelvénye is volt, s a szervezett „rend-őrséget” első alkalommal szintén fokossal szerelték fel.  A XIX. században állították fel az első mezei rendőrséget, másrészt pedig az addig erre a célra alkalmazott 12- 24 lándzsásra bízták egy-egy község belrendőri feladatainak betöltését. 1878-ban végleg beszüntették a lándzsások intézményét s az első mai értelemben vett rendőrséget állították fel.  Ez egy szakképzett rendbiztos vezetése alatt két lovas és 14 gyalogos rendőrből állott. Kimondták, hogy ezek lehetőleg kiszolgált katonákból, erkölcsileg megbízható egyénekből válogatandók össze.  A teendőikre nézve pontos szabályrendeletet készítettek.  A gyalogosok fegyverzete fokos, a lovasoké fokos és revolver, a biztosé szintén revolver volt. A betyároknál a népi bíráskodás eszköze. (betyár = a bujdosó rablók neve) Magának a betyárságnak a léte is egyfajta bíráskodási közszerep átvételét jelenti, ami szembehelyezkedve az igazságtalannak tartott hatalommal a mindenkori „nép” igazságát közvetítette a magukról megfeledkezett hatalmasok felé.  Csupán az a valódi betyár, aki ezeknek az erkölcsi követelményeinek megfelel.  A többi esetben téves szóhasználatról van szó.  A fokos jelentőségét jól foglalja össze az ie. III. évzredbol származó szkíta baltatok felirata a következo: " Egeset es, üt es, ró es..." Ékesít is, üt is, ró is.  Ékesít: A férfi /harcos/ dísze, büszkeségének tárgya / férfivá avatás emléke? kiválasztott csoport tagja? kiválasztott néphez való tartozás tárgyi jelzoje?/  Üt: Az egyik legkiválóbb harci fegyver, szakrális bünteto-, bosszúálló eszköz.  Az isteni renddel szembeszegülők elleni Damoklész-kardja?  Ró: Sok van a rovásán. Nem sokat kertel. Kertel= rovással ír /török/.  Üzenetek hagyására használható. Szakrális bíráskodási jog a család, a had, nemzetség tagjai felett. 1886-ban a fokos a karikással egyetemben még rendszeresített hadi fegyver volt a Hunyadi huszárezredben.  A későbbiekben már csak kiegészítő felszerelésként használták, elsősorban hegyi felkészítésű csapatoknál. A fokos története Az ún. „komoly” történészek bizony több alkalommal is nagyon felületesen vizsgálták a fegyver létét.  Több utalásban olvashatunk arról, hogy a fokos csupán paraszti eszköz volt, amit a középkor folyamán a jobb minőségű páncélok megjelenése után az átütőképesség javítása érdekében adoptáltak a „valódi fegyverek” közé.  Ezek a kutatók megfeledkeznek arról a tényről, hogy a honfoglaláskori harcosok mellett éppúgy megtalálható a fokos, mint a korábbi vonulási útvonal majd minden fontos temetőjében.  A magyar fegyverek történésze, Kalmár János azt tanítja, hogy a középkor során mindinkább fejlődő, elnehezedő védőfegyverzettel szemben a támadó fegyverek hatásosságát is növelni kellett.  A szablya, a kard, majd pedig a buzogány már nem volt eléggé eredményes fegyver a nyugati sisakfajták ellen.  Megnőtt tehát a jelentőségük a nehezebb fajtájú ütő- és vágószerszámoknak, amelyek azonban nem minden esetben sorolhatók a fegyverek közé, mert egyformán alkalmazhatók fegyverként és szerszámként.  A paraszti fegyverek csoportjába tartoznak a tagló, a bárd, a szekerce és a balta, valamint ennek kisebb "testvére": a fokosbalta.  Míg az egyéb fegyverekkel kapcsolatosan (szablya, íj) már több száz tanulmány készült, addig mind a néprajzosok, mind a fegyverkutatók részéről nagyon kevés utalást találhatunk a fokossal kapcsolatosan.  A fokos első fegyver-előzményei minden bizonnyal az egyszerű botok, fabuzogányok, kőbalták voltak.  Ezt követték a paleolit-korszak mandulaalakú, lándzsapengéhez hasonló pattintgatott kőeszközei, melyeket a nyélre hosszában (dárda, gerely) és keresztben (tőrbalta) egyaránt a fegyverre erősítettek.  Azonban bármennyire alkalmasak is úgy védő mint támadó harcra, még mindig inkább az ipari és a mindennapi élet szükségleteihez megkívántató szerszámoknak, mint tulajdonképpeni fegyvernek tekintendők.  Ezekből lassankint kifejlődik ki a balta és fokos.  Ezekhez járul a fémkorszakban a fej anyagának megváltozása.  Mivel védő technikákra csupán a bronzkor végén s a vaskor elején találunk támpontokat, így valószínű, hogy a fokos támadó használata mellett ekkor fejlődik ki másodlagos védekező jellege.  A fokos nagy valószínűséggel a tőrbaltából fejlődött ki.  A tőrbalta nem kínai találmány, a Föld minden részén megtalájuk a fejlődés különböző időszakaiban. Első írásos emlékünk azonban tőlük származik, sőt Huan-Ti kínai császár ennek a fegyvernek köszönhette a Kína egyesítésére tett kísérletének sikerét.  A hunokat megemlítő kínai források arról beszélnek, hogy a rettegett északi ellenfelek a tangutoktól vették át a korai fokos különböző változatait, a fegyver eredetét pedig a legendás "Szarvasos Kövek Népéhez" kötik.  „A tőrbalta meglehetősen sokféle használati lehetőséget kínált, éppúgy lehetett vele döfni, hasítani, mint sújtani.  Alapvetően két részből áll.  A nyél (ping) fából vagy bambuszból készült.  A bronzfej (tou) két részre osztható, a pengére (jüan) és a belső részre (nej).  Valamennyi pengének két éle (zsen) van, melyek egy hegyben (feng) futnak össze.  A penge alsó élének lefutásánál, ahol a belső résszel találkozik, található a szakáll (hu), amelyen egy vagy több lyuk (csuan) helyezkedik el.  Belső résznek hívják a bronzfej hátsó részét, amelyen legtöbbször szintén található lyuk. E lyukakon átfűzött zsinór vagy szíj segítségével erősítették fel a fejet a nyélre, amely a penge és a belső rész között lévő sínhez (lan) illeszkedett.  A Sang-kor vége felé jelentek meg az olyan tőrbalták, melyeknek hiányzik a szakáll- és esetleg a sínrésze is.  Ezeken a fegyvereken az addig a szakállrészen lévő lyuk vagy hiányzik, vagy a penge tövébe kerül.  A szakáll nélküli tőrbaltáknak kétféle belső része lehet: egyenes belső (cse nej) és görbített belső (csü nej).  Mindkét fajta belső részt díszíthetik ornamentikával vagy állatfigurákkal.  A bronzfejek hosszúsága és szélessége is változatos lehet.  A leghosszabbak 40 cm, a legrövidebbek 20 cm körül lehetnek.  Ritkán találni olyan darabokat is, amelyeknek csak a belső része készült bronzból, az ilyeneknek a pengéjét nefritből csiszolták.  A Sang-kor elejéről maradtak fenn nefritből csiszolt, egyszerű formájú tőrbalták.  A pengét olykor védhette a legtöbbször fából készült hüvely.  Mind a szakállas, mind a szakáll nélküli fajták közt akadnak olyanok, amelyeknek a nyélre történő felerősítését a penge és a belső rész közt található gyűrűkkel vagy furattal segítették elő.  A nyelet a gyűrűkbe vagy furatba csúsztatva stabilabban rögzíthették a fejet, mint sínre fektetve.  A nyél tetejére néha bronzból készített, díszes nyélsapka (pingmao) került.  A nyél végére pedig a nyélsapkához hasonlóan díszített bronzbütyköt (cun) húzhattak. Lévén, hogy a nyél nem tartós anyagból készült, hosszára vonatkozóan nem áll pontos adat a rendelkezésünkre.  A bronzedényeken fennmaradt ábrák tanúsága szerint hosszuk általában egy méter körül lehetett.  A díszítések, akárcsak a belső részen, a pengén is megjelenhettek.  Egyazon fegyveren díszíthették a pengét és a belső részt is, de akár díszítetlenül is maradhatott.  A díszítések közt gyakran szerepel a korban igen közkedvelt a kuj-sárkány és a taotie-motívum.  Ez utóbbiról a mai napig nem sikerült tisztázni, hogy pontosan mit is ábrázol.  Egyesek szörnypofát vagy valamilyen mitológiai alakot vélnek felfedezni benne, mások viszont csupán két egymással szembefordított kuj-sárkány motívumnak tartják.” (Forrás: palócbetyár) Bőrművesség Bőrművesség, általános értelemben a kész bőr kézműipari feldolgozása, szorosabb értelemben a bőr megmunkálása díszítés céljából.  Az iparművészet egyik ága. A kész bőrt festéssel, pácolással, domborítással, metszéssel, hímzéssel, égetéssel és intarziával lehet díszíteni. Ezeket a technikákat a Kelet, (Kína, Perzsia) ismertette meg Európával.  Legkiválóbb művelői az arabok voltak, ők honosították meg a középkorban Spanyolországban különböző fajait, innen terjedtek el, Velence közvetítésével, egész Európában. így fejlődött ki az olasz, francia és német bőrművesség. A reneszánsz korában a domborított és festett bőrkárpitokat kedvelték; a bútorokon metszett és aranyozott díszítéseket alkalmaztak.  Ez utóbbi technikát mutatják a bőrkötések is.  Tág tér nyílt az ipar számára a díszes hadi felszerelések terén, (nyergek, lószerszámok, stb.).  A bőrművesség a modern iparművészeiben is nagy szerephez jutott, mappákat, tárcákat, kötéseket, stb. készítenek, főleg batikolva, domborítva, égetve. Népművészet A bőr a magyar népművészetben is nagy szerepet játszik, lévén a nép egyik legősibb mestersége.  A magyarság, mint állattenyésztő nép, korán megismerkedett a bőrkikészítés és feldolgozás módjaival; nyelvkincsünk tanúsága szerint a bőrmunkát már a "honfoglalást" megelőző időben ismerte.  Maga a pásztor dolgozta fel az elhullott állatok bőrét s alakított belőle, saját használatára, szerszámfélét és ruhaneműt.  Később parasztszűcsök, kontárok kezére került ő mesterség s faluhelyen itt-ott ezek űzik még ma is, bár évszázadokkal ezelőtt már céhes ipar sarjadt belőle, a nagyobb igényű falusi s főleg a városi lakosság szükségletének kielégítésére. Leginkább a birka bőre kerül felhasználásra, csak ritkábban a lóé és marháé. Utóbbiakból készül a bocskor s a zsákszerű tömlő, fiatal állat egészben lenyúzott bőréből, amellyel a facsutorát, kulacsot bevonják.  Juhbőrből készül a pásztor ostora, bugyellárisa, kostökből alakított s gazdagon díszített dohányzacskója és erszénye; utóbbi rendesen együttjár az acéllal és bőrből való késtartó hüvellyel, ilyenkor készség a neve.  E szerszámokat az övre akasztva viselik. Az öv ma keskeny derékszíj. Régebben a nyereg és szerszáma is házilag készült.  A bőrruha ma is maga szabta-varrta gúnyája a hortobágyi pásztornak. Részei:  a hátibőr vagy kacagány, mely voltaképpen egy egész, szárazon kitört juhbőr, melyet a juhász szőrével befelé fordítva vet hátára, úgy, hogy a mellső lábakkal nyakában, a hátsókkal derekán kötöz; össze;  a mejjbőr (mellbőr) az előbbinek mellen viselt párja;  a kettőnek összepárosításából alakított, jobboldalt később összevarrt ujjatlan bőrlajbi;  a csüves, azaz bokáig érő, bőujjú és szőrével kifelé is, befelé is viselhető köpeny;  a bőrkapca;  a bőrnadrág;  a sapka;  a lábszárra tekert és szíjjal körülcsavart lábbőr.  A pásztorokon kívül a parasztságnál is kedveltek a felsoroltaknál bonyolultabb szabású és díszesebb bőrruhák: a bunda és a suba, a bekecs és a ködmön.  Ködmön Bőrholmik összevarrásához a pásztor nem fonalat, hanem magakészítette, vékony szíjszalagot, másnéven hasi-t használ. Díszítésül ugyancsak a bőrből való pillangókat és sallangokat, a rátéteket, a szironyt és legfejlettebb fokon, a hímzést alkalmazzák.  Blázsik Pál csongrádi szűcs rajzai 1822 E díszítőmódok és díszítőelemek népművészetünk legrégibb megnyilatkozásai. A kacagány A bőr ruhaanyagként hasznosítása régi hagyomány. A pásztorok is készítettek szőrmés és gyapjas bőrruhákat, de ez leginkább mesteremberek, szűcsök feladata volt. A felsőruhákhoz szőrös bőrt, övhöz, lábbelihez cserzett bőrt használtak. A hátibőr, ismertebb nevén kacagány cserzetlen, szőrös bőr, amin még a fej, nyak, lábak és a farok bőrét is meghagyták. Hátra vetve hordták, a nyak alatt a két mellső lábat összekötve. Takaróként és derékaljként is szolgált. Leginkább a pásztoroknál maradt meg, de nemesi változata a párducbőrös kacagány. A nemes prémből való kacagány a nemesi, katonai öltözet kiegészítője volt. Hátibőrnek inkább a juhbőrből, kacagánynak a vadbőrből készült darabokat nevezték. A nagykun kerület a 18. században betiltotta a kacagányt. Az Alföld egyes vidékein előbőrt is viseltek, ami a hátibőrhöz hasonló bőr. Az elő- és a hátibőr lábait a nyaknál és a csípőnél összekötötték. A két bőrt a pásztorok a 19. század közepéig viselték. Miska kancsó, arcos edények Arcos edényeink Legismertebb arcos edényünk a Miska kancsó. Mezőcsáti Miska kancsónak is nevezik, egyik jellemző készítési helye után.  Mezőcsát ősi fazekas-múltra tekinthet vissza, hiszen ott már a rézkorban is készítettek agyagedényeket, de nem csak mericéket, hanem például arcos edényeket is készítettek Magyarország területén már az újkőkorban is, és nem is csak Mezőcsáton, hanem szerte az egész Kárpát-medencében.    Lehetséges, hogy eredetileg az edényekre karcolt arcnak több értelmet tulajdonítottak, elképzelhető, hogy esetleg az edény tartalmának védelme volt az arc feladata, de az is lehet, hogy már akkor is csak egyszerű díszítésként alkalmazták, mint manapság.  Érdekes, hogy az arcokon rendszerint megjelenik egy „M”-betű alakú jel is.    Kárpát-medencei őseink hozták létre még az újkőkor elején a vonaldíszes kultúrát.  Agyag edényeik, szobraik felületét rájuk karcolt mintákkal – vonalakkal – díszítették. (Festett változata ennek a szalagdísz.)  A rézkorban is megmaradt az arcos edény, és természetesen a vonaldísz is. Történelmünk során számos népcsoport költözött be a Kárpát-medencébe.  Velük együtt mindig megjelentek a rájuk jellemző új dísztárgyak, új díszítő motívumok is, amelyeket megtalálunk a régészeti leleteken.  Aztán eltelik ötven vagy száz év, és az új motívumok szép lassan kikopnak a divatból, miközben az őslakosság ősi hagyatéka újra visszanyeri az őt megillető helyet.  Élő bizonysága ennek a Miska kancsó. Miska kancsó gyűjtemény:  http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=668 A kör töve.... mindennek az eredője, vagyis ahonnan a Forrás vize fakad Apátfalvi körkulacs Korondi kulacsok Kislődi kulacs Habán kulacs Kerámia kulacs Hortobágyi kútgémjelzések - avagy a kútágassal való telegrafálás A pusztában álló ágasok hangtalanul mondták el üzeneteiket, amelyet a bandák tagjai teljességgel megértettek, nem így a cseh zsandár, aki a kalimpáló ágasok láttán azt hitte vizet merítenek.  Így érthető meg az az éveken át tartó meddő küzdelem, amit a hatóság emberei folytattak a szegénylegények ellenében. 1. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. Jelentése: vigyázz, hivatalos ember érkezett (pusztagazda, mezőőr, olvasó bizottság, csendőr). 2. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz. 3. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni. (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj. 4. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani. 5. A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába, vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság. 6. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik. 7. A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele. 8. A kútgém felengedetten áll dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem. 9. A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza, vagy a csárdába ment. 10. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt, vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is. 11. A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult. A régi betyárvilágban különösen nagy jelentősége volt ezeknek a kútgémjelzéseknek, hiszen ezek segítségével tájékozódtak a jobb sorsra érdemes szegénylegények a pusztákon mozgó hatósági emberek hollétéről.  Ezt a jelrendszert olyan tökéletességre vitték, hogy segítségével pontosan behatárolhatták a pandúrok mozgását. Jelentősége volt annak is, hogy milyen magasra volt a kútostor húzva.  Ebből az derült ki az értő szem számára, hogy közel, vagy messze járnak-e a pandúrok, tilalmas, vagy szabad-e az út.  A kútkoloncot is feljebb, vagy lejjebb kötözték a szerint, hogy melyik irányban járőröznek a hatóság emberei.  Ebből tudhatta aztán mindenki, aki nem akart velük találkozni, merre induljon, hogy minél messzebb kerülje őket.  A telegráf igazító pásztorok a gavallérosabb betyároktól aztán sok ezüstpénzt kaptak ezért. Nagy Czirok László azt írja, hogy a Kiskunságban is hasonló jelzéseket alkalmaztak, „ha közbiztonsági személyek időztek a csárdában”.  Békés megyében szintén az üres vödörrel felengedett kútgém jelezte a pandúrokat.  A szomszédok is hasonlóan cselekedtek, így tíz-tizenöt percen belül több kilométerre szállt a hír. A kútgémjelzések egészen a közelmúltig használatban voltak. 1963-ban Mag Ferenc nagyiváni juhász a következőket mondta:  „Ha a kútgémet felengedte az odabennvaló, akkor már tudta a távolabb legeltető juhász, hogy haza kell menni.  Régen akasztottak a kútgémre szűrt s úgy engedték fel.  Ez valami megbeszélt jel volt.  Ebből tudta a juhász, hogy haza kell jönni, le kell vágni egy birkát és meg kell nyúzni.  Így mondta a juhásznak a gazda: Ezt vagy azt úgy tudja meg, ha a cifraszűrt felakasztom.”  A szintén nagyiváni Labancz István így emlékezett vissza:  „ A tanyán a kútgémet, ha távol volt a dolgozó akkor felhúzták, a kútostorra, a gém végére rongyot, kalapot tettek s ezzel jelezték a delet.  A legelőn is így jelezték a távol legeltető juhásznak a delet, így hívták ebédelni.  Így jeleztek neki, hogy jöhet már a karámhoz fejni.”  Az ebédhez hívásnak ezt a módját Ecsedi István is leírta:  „ Ha az emberek a tanyától távol vannak s a sík területen semmi sem gátolja a kilátást a kútgém végére ponyvát terítenek, feleresztik és ez jelzi, hogy jöhetnek enni. Félszázaddal ez előtt a disznóval messze elkóborgott kondást is így hívták enni.” Nagy Sándor angyalházi szűzgulyás elmondta, hogy a kétszeri kalap felnyújtás azt jelentette, hogy a gulya mehet a kúthoz inni. Máró László gulyás elmondta, hogy a falkát akkor hajthatták a kútra, ha a bojtár a kútgémet a dézsával a kifolyócsatornára tette... (Az Igazmondó Juhász) ÉJFÉLI KOPOTT EMLÉK A pusztának törvénye van.  Papírra soha le nem jegyzett, kőbe soha nem vésetett. A városi ember szófukarnak, zárkózottnak mondja a magyar paraszti népet, s mégis amikor bizalmát elnyered, csak árad a föld emberéből a szó, kincses özönével zúdítja azt a ritkán látott jövevényre. Ekkor tűnik ki leginkább, hogy szótlanságuk csupán saját érdekük szerinti óvatosság. Bújtak ők tatár, török, német vagy orosz szuronya elől, de megmaradtak olyannak, amilyennek az Isten őket teremtette. Ezt főként akkor éreztem, amikor ott ültem a pislákoló kemence mellett s vendéglátóm ajkáról halkan, búgva jött az ősi magyar szó, miközben szeme messzire révedt. Kicsit hunyorgott, mint, aki napba nézett. Elmúlott századok regéi, mondái éledtek fel nyelvén, csakúgy buzgott fel belőle a számolatlan szó. Beszélt ez a szikárarcú, barnult arcú öreg parasztember és én csendben hallgattam… Tíz esztendő telt el. A gyönyörű kis tisztáson kevély törzsű diófa szökkent szárba, alatta friss és ápolt sírhalom. Egyedül ülök az összeeszkábált padon és emlékeimet kutatom. Évről-évre legalább egyszer visszatértem idős barátomhoz, hogy tanuljak tőle és minden bölcsességét lejegyezzem az utána hagyott kornak és a feledett időnek. Ebben az esztendőben már későn jöttem. Pali bácsi előrement. Megtért őseihez az idős lélek, Teremtőjéhez hazatalált. Szelíd magányomban a tőle évekkel ezelőtt kapott kopott bicska élét próbálgatom egy letört ág derekán. Hirtelen egy hat-hét éves kisfiúra lettem figyelmes, aki mint szélvész száguldott elém apró kék biciklijén. Miután köszönt, megállt tőlem úgy öt-hat méterre és csak nézett a nagy barna szembogaraival. Előbb én ismertem meg őt, Pali bácsi legkisebb unokája volt. -Az a nagypapa bicskája!- szólalt meg végre és nem tudta a szemét levenni a zsebkésről. -Nem, ez a tiéd!- mondtam és a kezébe nyomtam a bicsakot. Nagy áhítattal vette át, sokáig fogta kis kezében, majd gondosan eltette a nyakában lógó kis tarsolyába. Csendes szavúan mondott köszönetet. Még akkor is ott állt a legényke a diófa előtt, amikor az autóm már messzire kavarta a port. A pusztának törvénye van. Papírra soha le nem jegyzett, kőbe soha nem vésetett… -zcsf- (Zetényi Csukás Ferenc) NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! Az összeállítás nem adja vissza hímzéseink, motívumaink és népviseleteink teljes gazdagságát, hiszen ez szinte lehetetlen, olyan nagy a mi gazdagságunk! További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html -Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html -Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html -Székelykapuk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html -A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html -Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html -Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html -László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html -A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html -Mit jelképez a szarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html -KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html -Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php http://sites.google.com/site/emfkryon/ blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Molnár Balázs - Káposztasavanyítás. Körösharsány 1962.

Commemoration monument figures, Cluj Napoca. Photo about artistic, napoca, building, cluj, koloszvar, hungarian, ghotic, europe, matthias, ancient, corvinus, monument - 29173268

IV. (kun) László

A savanyú káposzta számtalan jótékony hatással rendelkezik. Eleink étkezésében sem véletlenül volt fontos szerepe. Mit kell tudni a savanyú káposztáró...

Ősi legendáink szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a ... Tovább

Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek - kőműves: A kőműves: építőipari tevékenységet végző munkás, kisiparos.  Kőműves szavunk eredetileg → kőfaragó jelentésű volt. 1560 körül azonban már mai, falrakást, vakolást végző iparos, szakember jelentéssel jegyezték fel a gyöngyösi szótártöredékben.  Kezdetben csak a kőanyagból házat emelő szakembert nevezték kőművesnek.  Jelentésbővüléssel a téglából, vályogból építkező falrakó is a kőműves fogalomkörébe került.  Bár a kőműves szó későn fordul elő nyelvemlékeinkben, maga a mesterség a kibontakozó magyar államiság korai időszakából ismert.  Már a korai Árpád-korban országszerte emeltek kőművesmunkával falusi egyházi épületeket, ritkábban világi célúakat, bár a föld-, sövény- és fafalazat még később is többségben maradt.  Házépítéshez a korai időkben valamilyen szinten minden jobbágyrendű felnőttnek értenie kellett, de a mészhabarcsos kötésű kő- és téglafalazatok a kőművesmester szakértelméhez voltak kötve.  Falvainkban a kőművesek megbízása csak az utóbbi 100–150 évben vált lassan elterjedtté. - a vályogvető - vályogházak:  A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek.  A vályogot leggyakrabban vályogtégla és vályogvakolat formájában használják fel.  A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga. Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll.  A vályog készítésének folyamata a vályogvetés. A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke.  A természetes vályog, meghatározása szerint, olyan finom föld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával. A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, például szalma, pelyva, törek, forgács vagy akár trágya. gerendavázas fal - tapasztott ház: A népi építészetben jelentős falszerkezet.  A gerendavázas falú épület alapját összekapcsolt gerendák (talpfák) alkotják.  A sarkokon és a falsík másik részén függőleges oszlopokat csapolnak bele, azok tartják a koszorúgerendákat, melyekre a tetőszerkezet épül.  A gerendaváz gyakran talpgerenda nélküli.  Az így létrejött falváz kitöltésére többféle anyagot és technikát alkalmaztak: vesszővel fonták be és sárral tapasztották (→ vesszőfal); korcolt és tapasztott náddal töltötték ki; függőleges karókkal és a közéjük rakott sárgombócokkal rakták ki (karó közfal, csömpölyegfal, mereglyés fal); gyakran vályoggal töltötték meg (sárfal, vályogfal).  Gerendaváz alkotta a keretét a deszkafalú épületeknek is (→ deszkafal).  A gerendavázas fal a magyar nyelvterület nagy részén alkalmazott technika volt a 19. sz.-ban: a Dunántúl Ny-i és D-i részén, a Felvidéken, ÉK-Mo.-on, továbbá az Alföld keleti peremterületein.  Alkalmazták lakóházaknál, csűröknél, istállóknál, gabonásoknál egyaránt.  Elsősorban a Kisalföldön és a Sárréten terjedt el (szórványosan máshol is) talpgerenda nélküli változata.  A gerendavázas fal igen elterjedt volt Közép- és K-Európában, az Alpok vidékén, Skandináviában, a fában gazdag területeken. (→ még: boronafal, →talpasház)  (Irod. Tóth János: Göcsej népi építészete (Bp., 1965); Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében (Az Egri Múz. Évkve, 1967); Szabó László: Mereglyés építkezés Szabolcs megye keleti részén (Ethn., 1968). Mire figyeljünk vályogház építésekor? Nyílászárók Az ablakok, ajtók elhelyezése nagyban függ a falak építési módjától.  A homogén falakból utólag vágják ki az ajtók, ablakok helyét, s az ács, asztalos csak ezután vesz méretet a készítendő nyílászárókhoz, míg a vályogtéglából épült házaknál a fal felhúzásával egyidejűleg helyezik el a tokokat, ahová később csak be kell illeszteni az előre legyártott nyílászárókat. Vakolatok Minden fal ki van téve külső és belső fizikai hatásoknak, így akárcsak a kőből és téglából készült épületeket, a vályogházat is meg kell védeni ezektől. A tapasztás olyan – a múltban egységesen alkalmazott – eljárás, amely kiváló hőszigetelést és vízszigetelést biztosított, valamint a hozzá használatos agyag az épület állékonyságát is pozitív irányba befolyásolta.  Ehhez híg agyagot kevertek össze pelyvával és lótrágyával.  Manapság ezt mészhabarcs vakolattal helyettesítik. A tapasztást a meszelés követte, amely a védelem mellett esztétikai szempontból is nagy jelentősséggel bírt.  A külső-belső meszelés nem csupán anyagilag volt kifizetődő, de a falak szellőzését sem gátolta.  Vályogházaknál manapság is ez a módszer a legajánlatosabb. Tapaszolás A tető A tetőnek nem csupán esztétikailag kell igazodnia a házhoz, hanem funkcionálisan is maradéktalanul el kell látnia a feladatát, mivel igen fontos a szerepe az épület állagának megőrzésében, a használhatóság biztosításában.  Formája nagyban függ a ház alakjától, azaz lehet nyeregtető (hosszúkás), kontyolt, illetve sátortető is.  A tető végleges képét a fedés határozza meg.  Az utóbbi időkben számos tetőfedő anyag vált divatossá, ám a vályogházaknak ezek csak ritka (pl. újonnan épült bioházak) esetekben felelnek meg.  A vályogházak leggyakoribb fedőanyaga a nád, szalma, az égetett cserép, illetve alkalmazzák még a zsindelyfedést, (ami itt nem egyenlő a manapság zsindely néven hirdetett tetőfedő anyagokkal) és a betonfedéseket is. Vályogház terv A vályogházak hibái Beszélhetünk építési, kivitelezési hibákról.  Amennyiben régi vályogépületről beszélünk, amelyek 30-40 – vagy akár már 100 – évesek, ilyen hibáktól nem nagyon kell tartanunk, hiszen ha a ház még áll, valószínűleg nem történt a kivitelezéskor probléma, vagy ha mégis, akkor az ki is lett javítva.  Újonnan épült házaknál pedig megbízható kivitelező alkalmazásával szintén kiküszöbölhetőek az ilyen típusú hibák, amelyek inkább a már meglévő, de bővített, felújított épületekre jellemzőek.  Ennek ellenére történhetnek olyan károsodások, amelyek előre nem láthatóak, s nem feltétlenül az építők hanyagságából, hozzá nem értéséből fakadnak. A leggyakrabban előforduló hibák: az alap károsodása (nem megfelelő minőségű talaj miatt, nem megfelelő mélységű alapozás miatt, hibás alapozás bővítéskor stb.), falak hibái (repedések, sarkok letörése, falazathiányok stb.), vízkárok (eső, hó, felszín alatti vizek), szigetelési hibák, biológiai eredetű károk (gombásodás, rágcsálók, rovarok), emberi tartózkodásból eredő károk. Íme a jövő A vályogházak említésekor mindenkinek csak a múlt lebeg a szeme előtt, de hogy kicsit a jövőbe is betekinthessünk, hadd áruljam el, léteznek ma Magyarországon olyan vályogházak, amelyek tetejéről napkollektorok és szélgenerátorok kacsintgatnak a gyanútlan sétálgatókra, s ahol bizony biomassza-kazán hirdeti: a múlt falai közé is beköszöntött a XXI. század. (Forrás: ingatlanmagazin) - A cserépkályhás mázolatlan kályhacsempe tulipán életfa mintával Cserépkályha - korondi - kézzel festett kályhaszemekkel - László István kályhája - kemenceépítő: Szabó Gábor munkái (mestere, Vass Zoltán kemenceépítő mester) Vass Zoltán kemenceépítő mester munkája https://www.facebook.com/pages/Vass-Zolt%C3%A1n-Kemence%C3%A9p%C3%ADt%C5%91/210108375673891 - kályhás - kerámikus: (művészi mázas, égetett cseréptárgyakat készít) A MAG (Kovács Margit alkotása) Városlődi kerámia - csempe és cserépkészítő: Életfa - Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Veleméri sindü - tetőcserép  Kerámikus - Józsa Judit alkotása KeramiaART alkotása - fazekas: "A felszálló füsttel egy időben egy anyag tűnik el világunkból visszavonhatatlanúl. A katlanban a négy őselem, a víz, a föld a levegő, és a tűz  összeölelkezéséből egy új anyag születik, a KERÁMIA. Hírnök is egyben, hogy a végtelen idővel együtt vigye hírűl a jövőnek az EMBERT aki alkotott." - Kovács László fazekas - A fazekas: a) mesterember, aki agyagból korongolt és égetett edény készítésével foglalkozik;  – b) megkülönböztető megjelölése azoknak a mestereknek, akik az agyag egyik fajtájából, a → tűzálló agyagból készítenek főleg → fazekat, ill. más sütésre és főzésre alkalmas edényféleségeket; formájukat tekintve fennálló edényeket, ill. mázatlan külsejű, de belül ólommázas edényeket.  (Irod. Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas) Kovács László fazekas munkái Józsa János korondi fazekasmester- Józsa Judit alkotása Fazekas edények - Hollókő 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság Kollár Szabolcs fazekas, népi iparművész Gyenesdiásról: - porcelánfestő, porcelánkészítő: - agyagszobrász: Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása, Müller Éva fotó - üveges, üvegfúvó: - gerencsér:  (fazekas, agyagedények, korsók készítője) - kőfaragó: - mészégető:  Égetett meszet gyártó (személy), aki mészkő hevítésével égetett építési kötőanyag-alapanyagot készít. A mészégető ember kemencéje az erdőben van.  A mészégető család az erdőben él.  A mészégető kemencét fával fűtik. Kemence, amelyben a mészkövet hevítik, hogy égetett építési kötőanyag-alapanyagot gyártsanak. A munkások begyújtás előtt megépíti a mészégetőt mészkőből.  A mészégető kihűlése után kiszedik az égetett meszet. NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk általuk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, népzenénkről, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei, hordozói. Mind - mind, így együtt fontos, és a teljességhez tartozik. Továbbá: 1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2. Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5. A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7. Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12. Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13. CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15. MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17. A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18. Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24. Pünkösd:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html  36. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html 39. Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 40. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 41. Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html 42. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/nepi-mestersegek-mesterek-bemutatasa.html - A bányászat: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/09/banyaszat.html - VÁLYOGVETŐ – VÁLYOGHÁZAK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/09/valyogveto-valyoghazak.html - FÁVAL KAPCSOLATOS MESTERSÉGEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/10/faval-kapcsolatos-mestersegek.html - Fémekkel dolgozó mesterségek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/10/femekkel-dolgozo-mestersegek.html - Kelmével, textillel, kenderrel, gyapjúval foglalkozó mesterségek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/10/kelmevel-textillel-kenderrel-gyapjuval.html - Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/12/agyag-es-kofeldolgozo-uvegkeszito.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php http://sites.google.com/site/emfkryon/ blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

A magyar népművészet, népviselet és a szakrális geometria - teremtés motívumok (a teljesség igénye nélkül) “Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” - Wass Albert - A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához! Halasi csipke A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem jelenleg látható élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.  Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek. Kék Kalocsai   "A hímzésmintáink... A mentális egészségünket védik. A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat. A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája. Erre mondták eleINK, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET. Fogjatok hát hozzá, és alkossatok ennek tudatában, mert szükség van a védelemre a mai világban!" - spiriteve​ A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar ember benne él a természetben. Ezt különösen a népzene igazolja, amiben  „benne van minden hangsor, benne van a teljesség” A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik. Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal. Néhány példa: „Esik eső, szép csendesen csepereg, Barna kislány szobájában kesereg Ki-kinyitja a szobája ablakát, Úgy hallgatja az eső zuhogását. (Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése) A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez: Megyen már a Hajnalcsillag lefelé, Az én kedves galambom most megyen hazafelé, Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma, Rásütött a Hajnalcsillag sugara. A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban: Kimegyek a doberdói harctérre Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám? Merre sirat engem az édesanyám? A népművészet szellemi tartalma: A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak.  A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek. A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető. A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik. A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik. A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője. Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő. Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán).  Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit). Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története. A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen "A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, amelynek lelkét kifejezi. S eljön az idő, amikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új, művészi formába öntve újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek." - Kodály Zoltán Ősi magyar motívumok átmentése modern ruhákon - Igéző munkája igezo.hu  Díszmagyar, egy kisfiú keresztelőjére készült babaruha. Székely kisgyermekek népviseletben Székely kisgyermek népviseletben Kicsi csősz felvonulás népviseletben Szentegyházán Kicsi csősz felvonulás népviseletben Szentegyházán Székely kisgyermekek népviseletben Székely kisgyermekek népviseletben Ezer székely leány napja Székelyföldi legény Székely legényke Matyó hímzett babaing. Kép: Hímzett, zsinóros női felsőrész. Anyaga nehézselyem. Hímzés színe: fekete. Tudtad-e?  Vitézkötés: magyar eredetű zsinórdíszítés a huszárok csizmanadrágján s a gyalogsági posztónadrágon, továbbá a huszárcsákón. A zsinórozás gyakran alkalmazott díszítmény volt a különböző egyenruhákon, például a huszárok díszegyenruháján.  A vitézkötéses, zsinóros nadrágot a parasztság csak a 19. század közepétől hordhatta. A nemesség a lábszár formáját követő szűk nadrágot a 14. századtól, a hozzá felöltött ujjastól eltérő színben viselte. A zsinórozás először a nemesi és huszárnadrágon tűnt fel a 17. században. A dolmány gombolása-zsinórozása hatsoros, a huszáregyenruhára összesen 30 rőfnyi (kb. 20 méter) zsinórt kell verni.    forrás: MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány Az ó kalocsai hímzések  Eredetileg egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is.  A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak.  Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban.  A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés.  A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. A képen régi matyó motívumokkal és színekkel hímzett, úgynevezett "parasztinget" láthattok. Divatos, kényelmes és szép is!  Készítő: Matyó Hungary Cifraszűr, 1860-ból Amit a cifraszűrről tudni illik: "KITETTÉK A SZŰRÉT" A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre "kitették a szűrét.” A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert. Abban esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el. A rátéttel, hímzéssel díszített szűrnek a 19. sz.-ban kialakult elnevezése. Úgy látszik, hogy a múlt században kivirágzott szűrhímzésnek a 18. sz. végétől kezdve – anyagi okokból – tilalmazott, akkor már bizonyos fokú kedveltségnek örvendett, piros vagy kék szegéssel, cigulával díszített szűrök az előzményei.  A szűrruháknak ennél korábbi, az általunk ismert, a 19. sz.-ban kialakult cifraszűrrel nem egyező díszítettségét azonban jelzik halvány nyomok. Így 17–18. sz.-i limitációk posztózott ujjú és posztózott gallérú szűröket, darócokat sorolnak fel, s e posztózás más színű posztószegést, de mintás rátétcsíkokat is jelenthetett.  Mintázott szegélyű szűrről van is bakonyi (18. sz.-i) adat, s az általunk ismert 19. sz.-i bakonyi szűrök mintás szegélyei igen régies jellegűek. E rátét megelőzni látszik a 19. sz.-i cifraszűrt. Ugyancsak a szűr 19. sz.-inál korábbi – varrással való – díszítettségére utal a Magy. Nyelvtörténeti Szótár egy 18. sz.-i erdélyi – sajnos, idő- és helymegjelölés nélküli – adata, amely „varrott szűr”-t említ.  Különös, hogy a szűrszabók nem a szűrruhák általános divatjakor – tehát a 17–18. sz.-ban, sőt korábbi századokban – szerveződtek céhbe, hanem csak a múlt század dereka, második fele körül, amikor a szűrruhák száma erősen fogyott, de e fogyást a cifraszűrök kivirágzása ellensúlyozta.  A színes szegéssel, majd színes posztócsipkével, végül hímzéssel díszített szűröket először a Dunántúlon tiltották, tehát itt virágozhattak ki legkorábban. Veszprémben 1825–30 körül volt a cifraszűr fénykora, míg Debrecenben 1825-ben még csak a szegett szűrt tilalmazták, a hímzett szűrök tilalma ennél jóval későbben, még 1870-ben is érvényes volt Debrecenben.  A szűrhímzés eredetét Györffy István a szűcshímzésben látta. Mint ez, úgy a szűrhímzés is férfimunka volt. Bár néhol, pl. Debrecenben a múlt század második felében a rendeléseket nem győző szűrszabók betanított nőkkel hímeztettek.  A cifraszűr – területenként nem mindig azonos időre eső – fénykorában a szűrnek a következő darabjait díszítették, hímezték: a színes szegések mentét, a gallért, a szűr elejét, az ujjak betoldása alatti oldal-aszaj-pálha-részt és a feleresztésnek nevezett felhasítások körét.  Ezeken kívül a cifraszűrhöz még a következő díszítőelemek tartoztak: a vóc, a belőle alakult posztó csipke, a csipkéket lefogó sodrás és a csipkék és feleresztések végén levő bojt, majd a bojt divatjának múltával a színes gyapjúhulladékból horgolt galambkosarak vagy a vastag pamutzsinórból gombkötő kötötte komlórózsák.  A szűr elöl nem ért össze. Díszes, szíjgyártó készítette csatos szíjjal – amely néha sallangos is volt – vagy gombkötő díszítette összeakasztóval fogták elöl össze.  Ez utóbbihoz átvetőnek vagy hátravetőnek hívott, cifra és több ágú zsinór tartozott.  A szűrgallér két alsó sarkának a csücskő nevű kis korong volt a dísze.  A díszítés-hímzés alapján a következő vidékek szerint különülnek el a cifraszűrök: alföldi vagy kun cifraszűr; a dunántúli cifraszűr – és ezen belül a bakonyi cifraszűr, somogyi cifraszűr, bihari cifraszűr, debreceni vagy hajdúsági cifraszűr, erdélyi cifraszűr, felföldi cifraszűr – ezen belül az egri, matyó cifraszűr.  Ezeken kívül átmeneti formák: a csökölyi szűr (csökölyi viselet), a dunántúli cifraszűr, a felföldi szűr. Irod. Györffy István: A bihari cifraszűr (Népr. Ért., 1929); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930). Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930).  Kép: Cifraszűr. Készítette Gál Imre szűrszabó, használták Kiskunhalason (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), 1860-as évek. A kép forrása: Forrás: Faluhelyen Itthon és Másutt  Megosztotta: Gyepű - A nemzeti könyvek boltja Torockói hímzések Erdélyi vászonhímzések. Két csoportjuk ismeretes, az egyiket a házbelső vászonféléire varrták, a másikat a testi ruhákra.  Az első csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben egyező tárgyféleségeken kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „keresztöltésnek” mondott szálánvarrott öltéssel.  A laposöltést igen változatosan alkalmazzák, egy-egy motívum varrásánál több keskeny és szélesebb laposöltéssort varrnak egymás mellé, keskeny laposöltéssort alkalmaznak a díszítőelemek körvonalául, belsejüket pedig torockói keresztöltéssel vagy egyszer átöltött ráccsal töltik ki.  A hamis laposöltéssel varrt díszítőelemeket keresztben átfektetett szállal varrják le. Laposöltéssorból alakítják ki a növények szárait is, nemegyszer két párhuzamos keskeny sorból, közüket pedig egyszerű vagy kettős csomókötéssel töltik ki.  Felületkitöltőként jelentkezik a laposöltés mellett a Margit-öltés is.  Terényi menyecskék - Wágner Flórián festménye A hímzőfonal korábban rozsdabarna vagy vörös szőr volt, később vörös és kék pamutfonal. Rendszerint egy színnel varrtak egy darabot, csupán a párnák között vannak kék és fehér pamutegyüttes együttes alkalmazásával készített változatok.   Az igen erőteljes, hatásos munkákon alig több mint öt mintát számolhatunk össze, de sokszor ezek is alig térnek el egymástól. Ugyanazok a virágtövek sorakoznak egymás mellett a rúdravalókon, mint amiket a párnavégek nagy hullámindáiba illesztenek. A kis számú mintával dúsan és tömötten borították be az adott vászonfelületet. Egyedül a torockói párnavégeken viszik túl a mintát a párna végéről a párna szárára is; innen ismertek a 8–12 m hosszú rúdravalók is tömött sorban egymás mellett álló hétágú virágtövekkel, nemegyszer két sor erőteljes peremdísszel.  Kapuvári viselet - Wágner Flórián festménye A nagy múltú minták a régi stílusú népművészetet képviselik, kivitelezésük viszont zsúfoltságával egyszer-egyszer a parasztstílusokat ( új stílusok a népművészetben) idézi. Parasztosnak tekinthető a régi minták egyik-másik átformálása, pl. a gránátalma sziklevele helyébe kismadár feje kerül, a hulláminda végére kígyófej stb. Vaskosabb, parasztosabb hatású lesz a hímzés azáltal is, hogy a szokásos két szál helyett – a szálánvarrottnál – négy szálat fűznek a tűbe.  Ennek az igen magas szintű, városias hímzésnek sajátos vonása, hogy csupán egyetlen formájában ismerjük. Nem tudjuk követni alakulásmenetét, kibontakozását, esetleg hanyatlását. Szép számmal ránk maradt emlékanyaga egészében egy elért csúcsot képvisel.  A sokszor torockóinak minősített, kevéssé erőteljes, ritkás munkák Torockószentgyörgyről és Aranyosgyéresről valók. A torockói hímzések második csoportjából legjelentősebb az inghímzés. Vörös, kék vagy fekete gyapjúszállal tömött laposöltéssel varrták finom fehér gyolcsra.  A sípujjú ing kézelőjét, azután a „füdzőt” és a „mejrevalót” ( torockói viselet), melyek már selyemalapra készülnek, a gyerekfőkötőkhöz, övekhez, fátyolszélekhez hasonlóan vörös, fekete vagy többszínű selyemszállal varrták, alkalminak tűnő aprólékos mintáikkal. Jelentősebbek a fekete selyem főkötők fehér pamuthímzésükkel,amelyek a sárközi főkötők hímzésével tartanak rokonságot.  Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (II., Bp., 1909); Ferencz Kornélia és Palotay Gertrúd: Hímzőmesterség (Bp., 1940); A hímzés alakulása a viselet fejlődésével követhető nyomon. Négy különválasztható szakaszra osztható: - az 1980-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze... Gyűjtemény: http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1421 "Szerszámos kék dolmány" I.1. Készítette Rosta Ferenc szabómester, 1904-ben. Hordták Kapuváron, Sopron vm.-ben.   Lajbi I.3. 19-20. sz. fordulója, 19-20. sz. fordulója. Használat helye: Szakmár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Tótkomlósi (Békés m.) ködmön az 1900-as éve elejéről. II. Sióagárdi hímzés: Sióagárdi hímzés Túlnyomóan laposöltéssel és száröltéssel, lyukhímzéssel készült. Jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal.  A cakkokat további lyuggalásos rozettákkal és szőlőfürtökkel töltötték ki.  A korábbi elaprózott, tömött, sűrű kis minták helyébe egyre több „rózsa” és tulipán került, amelyek hol az új matyóstílust (mezőkövesdi hímzések), hol pedig Kalocsa motívumait idézik.  Színezésük azonban nem változott a mintákkal, megmaradt a sajátosan lila hatású kék-vörös keverékénél. Emellett ingek alján, ujján volt gyakorlatban a fehér lyukhímzés.  Kalocsai viselet A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra.  A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is.  Kalocsai ruha Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett.  Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez.  A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni.   a 20.század elején a menyasszonyi ruha még fekete volt Kalocsán és környékén (Forrás: Szeretlek Kalocsa) A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad. A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Kovácsné Király Ilus. Kalocsai népviselet SZÍNVILÁG:  Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak.  Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére.  Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is.  A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban.  A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés.  A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.  Bujáki lányok - Wágner Flórián festménye A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszin két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: Hímzett kalocsai napernyő a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával.  A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni. A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora.  A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt.  Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.  Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket.  A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz. Kalocsai mandala - terítő A MOTÍVUMOK A minták, motívumok a házakon alkalmazott falfestés mintáit követték a hímzéseken is. Szabó Éva népművész  - hagyományőrző  Igen elterjedt volt a virágornamentika, amelyek a mezőkön és kertekben megtalálható virágokat tartalmazták: ibolya, csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, szegfű, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, árvácska, rózsa, rózsabimbó, a híres kalocsai piros paprika, különböző bogyók, nefelejcs, gyöngyvirág stb.  A virágokat sávosan, koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük (pl. kalocsai kötény, mellény).  A mintavilágban törekszenek a természetábrázolásra.  A már felsoroltak mellett kedvelt motívumok voltak: rozmaringos, szíves, kerekrúzsás, hosszúrúzsás, nyolcas, szőlőfejes, szilvamagos, szederindás, búzakalászos, pipacsos, harcsás minták is.  A nagyobb mintájú virágokat (pl. tulipán, szegfű, rózsa, harangvirág) és a leveleket felezve rajzolták elő, és a virág vagy levél színének megfelelő szín két árnyalatával hímezték.   Kalocsai-két éves kisfiú.(Duna menti folklór fesztivál) Fotó: PATIK ISTÁN A legjellemzőbb motívum a rózsa, melyből ugyancsak több fajta van: ilyen a tetejes rózsa, a csillagos rózsa, szíves rózsa vagy koronás rózsa ALKALMAZÁS: Hímzéssel díszítették az ágyruhákat (díszes lepedőszélek, párnavégek), asztalneműket (abrosz, asztali futó, szalvéta), zsebkendőket.  Ezek részei voltak az asszonynak való leányok kelengyéjének is.  Szintén kihímezték a női felsőruházat nagy részét: kötényeket, blúzok ingvállait, nyakrészét, mellényeket (pruszlikokat), valamint különböző kendőket (komakendő, fejkendő, keszkenő).  A férfiingek kézelőjére, az ujjakra, és a nyakrészre szintén hímzés került. (Képen: Kovácsné Danyi Csilla és párja a lakodalmukon.) Matyó Matyó hímző asszony Matyó mandala - díszpárna  "Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. Így szól a legenda." Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra?  Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelmedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát.  Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért.  Így szól a legenda. A magyar férfiviseletek legkülönlegesebb darabjai, a jellegzetesen bő ujjú ,,lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készülnek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltja fel.  A viselet másik impozáns része a fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással (,,ragyogóval") és selyemrojttal gazdagon díszített hosszú kötény, a ,,surc", melyet a férfiak és a nők, akárcsak a gyerekek egyaránt hordtak.  Szinte minden darabnak más a mintája. Hol geometrikus ,,bossókával", hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték, de mind egy-egy remeke a magyar népművészetnek. Az ingujjat megcsavarva még verekedtek is a legények, innen eredhet a MEGRUHÁZLAK kifejezés (?) Matyó viselet A kislányon: "litya" Mezőkövesdi női felsőruhadarabok, amelyek összefoglaló elnevezése: litya. Szatén, purgament, brokát anyagból készültek, színes pántlika és bársonycsipke díszítménnyel. Ujjain és a farokvégződésen bársonnyal szegettek és gyári fekete csipkével díszítettek.  A mezőkövesdi matyó viselet elválaszthatatlan részét képező kötény elnevezése: a "surc". A surcok fekete selyem anyagból készültek és kézi hímzéssel, gyári pántlikával, valamint fekete kötött, illetve gépelt selyemrojttal díszítettek.  A hímzések elnevezése felülről lefelé: szűcsös, szűcsös, makus, matyórózsás és pántlikás kötények.  Matyó legény nagyünneplő viselet   Fején színes pántlikával és szalagokkal díszített kalap. Ujján és vállán színes selyemfonallal dúsan hímzett, a ragyogót utánzó hímzésdíszítményekkel befejezett és színes cipós horgolással díszített lobogós inget visel.  Az ingen posztó anyagból készült, csontgombokkal és sujtással díszített mellény.  Nyakán hímzett nyakkendő. Gyolcsból készült, ráncba szedett bőgatyája előtt színes selyemfonallal hímzett, szűcsmintás, fekete selyem kötött rojttal díszített "surc", kötény. A mezőkövesdi matyó viselet elválaszthatatlan részét képező kötény elnevezése: a "surc". A surcok fekete selyem anyagból készültek és kézi hímzéssel, gyári pántlikával, valamint fekete kötött, illetve gépelt selyemrojttal díszítettek.  A hímzések elnevezése felülről lefelé: szűcsös, szűcsös, makus, matyórózsás és pántlikás kötények Palotás ruhaköltemények Írásos hímzés  Az írásos öltés lényegében hasonlít a láncöltéshez. A szál itt is a tű alá kerül. Különbség az, hogy az öltés felső szélén is a tű alá helyezzük a szálat.  Az írásos minták közét sokszor laposhímzéssel kell kitöltenünk. Ilyenkor először a laposhímzést készítjük el, majd köréje varrjuk írásos öltésekkel a mintát. Ezt az öltésformát Kalotaszegen ,,sujta” néven ismerik.  Az egye­dülálló kis kerek formákat ,,tyúkszem”-nek nevezik. Ezeket egy középső pontból kiindulva, szorosan egymás mellett fekvő zsinóröltésekkel, illetve írásos huroköltésekkel varrjuk ki.  Ha az írásosan hímzendő minta ívelt, hajlított formájú, ügyeljünk arra, hogy belül szorosabban, kívül ritkábban öltsünk, hogy szabályos fordulatot kapjunk. - Bajka Anna munkái - (http://himzes.ro) (forrás: Magyar Nyelv) A halasi csipke Világfa, életfa, tetejetlen fa szimbólum a csodaszarvassal ...a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke. Első 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és azóta is fennmaradtak és a mai napig működnek.  Ez a kézimunka fajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének.  A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték és a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmából.  Azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, mint hungarikum, amely világszínvonalú és az egész világot meghódította Izlandtól Ausztráliáig. (forrás: Magyar Nyelv) Továbbá: A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html A banai honfoglalás-kori szíjvég Világfa, életfa, tetejetlen fa szimbólum Sújtások, paszományok, népi hímzések rendszere: A sújtás: Egyenruhák és polgári ruhák díszítésére használatos, pár cm vastag, lapos, kézzel rávarrott zsinórdíszítés. Teremtés motívumok - kelta csomók - a legnyugatabbra szakadt hunok: Az Atilla öltöny kézzel varrt sújtásokkal díszített. A sújtások a mellény és az öltöny elején, az úján, a gallérján és a nadrágon találhatók. Bocskai viselet Huszárok Esküvői viselet Nyíregyházi népművészeti bolt Esküvői ruha a Székelyudvarhelyi Helvientől - paszományos bocskai Pál Mária-Magdolna - rusztikus ruhakészítő  Pál Mária-Magdolna - rusztikus ruhakészítő  Ide kapcsolódóan a szakrális geometrián és a végtelen csomó jelképrendszerein keresztül bemutatott szerkezetek és alakzatok összefüggéseinek bemutatása. Az anyag alapszerkezete - tudományos elmélet képei. http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=486 (forrás: Világbiztonság Nyílt Társaság) Magyar motívumok gyűjteménye: http://www.scribd.com/doc/67493720/Magyar-motivumok-gy%C5%B1jtemenye-1918 Magyar népi motívumok, hímzésminták: „Vannak eleve ilyen meditatív jellegű munkák, pl. /…/ a hímzés.  Maga a tevékenység önmagában megváltozott tudatállapotot eredményez.  Megkérdeztem egy egyszerű asszonyt, miért szeret hímezni?  „Úgy megnyugtat” – válaszolta. Ő így érzékelte ezt. A hímzés mint tevékenység monoton, ugyanakkor összpontosítást követelő, egyben alkotó-értékteremtő és esztétikumra törekvő jellegű, ez biztosítja az elmélyült, nyugodt tudatállapot létrejöttét. A hímzés technikája is hozzájárulhat ehhez.  A keresztszemes vagy láncöltés önmagában is jelképes jelentést hordoz.  Arról nem is beszélve, hogy e hosszú estéket betöltő tevékenység közben a nő szeretettel gondol arra aki számára a tárgyat díszíti, ezzel feltölti pozitív energiákkal.  Amit ilyenformán készít, az szakrális tárgy lesz. Magam is megtapasztaltam ezt.  De tudtak a varrás (hímzés) mágikus jellegéről a régiek is, erre utal egy régi tárgyi emlékünk. 1983-ban Szarvas határában egy csont rovású tűtartót találtak, ami VIII.századi, valószínűleg avar eredetű.  Viszonylag hosszú szöveget, kb. 63 betűjelet róttak rá.  Magyarul is, többféle módon értelmezhető, egyik olvasata a következő: „Üngür démon ellen íme e vas; tű szúródjon a démonba, tű, tű, szúrj, bökj, varrj (el)! (ki) szétfejtesz, egybeölt(esz…) Üngür ne egyen (meg engem), űzd, emészd (el a démont), én Istenem!”” (eni) (részlet A táltos útjának kövei c. előadásból) Ecseri hímzés Innen: http://nylonparaszt.blog.hu/2010/07/07/himzesek    Göcseji hímzés Innen: http://nylonparaszt.blog.hu/2010/07/07/himzesek Széki (Mezőségi) hímzés Innen: http://nylonparaszt.blog.hu/2010/07/07/himzesek Rábaközi hímzés Innen: http://nylonparaszt.blog.hu/2010/07/07/himzesek forrás:  http://www.facebook.com/media/set/?set=a.245427098862788.57501.166951346710364&type=1 (forrás: Magyar Kincsestár) Hollókő A MI Égi Anyánk egyik szép Teljességű Napja ... GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY  .... azaz VIRÁG VASÁRNAP.... napja Március 25. - az igazi magyar nőnap!  (kép: Kolozsvári Donkó Rebeka: Gyümölcsoltó BoldogAsszony) (kép: Kolozsvári Donkó Rebeka: NagyBoldogAsszonyAnyánk) Magyar tánc - Szakrális geometria: video: http://www.youtube.com/watch?v=RJGZyGcbW2k&feature=share További információk a szakrális geometriáról: http://www.vilagbiztonsag.hu/fejleszt/ NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! A KÁRPÁT-MEDENCEI NŐK VISELETEI A világ nemzeteinek hagyományos öltözékeit bemutató Markovics Ágota (Art Agota) akvarellista, most a Kárpát-medence magyarságára koncentrál. Kárpát-medencei női viseletek festménygyűjteménye igazi ékköve lehet a hagyományőrzésnek. cikk: http://alfahir.hu/egyedulallo_festmenysorozat_orokiti_meg_a_karpat_medencei_nok_viseletet Az összeállítás nem adja vissza hímzéseink, motívumaink és népviseleteink teljes gazdagságát, hiszen ez szinte lehetetlen, olyan nagy a mi gazdagságunk! További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html -Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html -Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html -Székelykapuk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html -A magyar házak mágikus ereje:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html -Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html -Péter – Pál napja az aratás kezdete:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html -László napra - Szent László király:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - A magyar népművészet - népviselet és a szakrális geometria - teremtés motívumok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html -Mit jelképez a szarvas?:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html -KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html -Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html - Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/nepi-mestersegek-mesterek-bemutatasa.html - A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Mit jelképez a szarvas? "Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér’ kivánják, Mért is űzik egyre, nyomba, Tévelyítő bús vadonba. Mégis, mégis, ha reggel lett, A gímszarvast űzni kellett, Mint töviset szél játéka, Mint madarat az árnyéka. Száll a madár, száll az ének, Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra." (Arany János - REGE A CSODASZARVASRÓL - részlet) Szkíta aranyszarvas pajzsdíszek - Zöldhalompuszta, Tápiószentmárton lelőhelyekről A csodaszarvas (Szőke István Atilla) Zeng a nóta, zeng az ének, indulnak már a vitézek, Hunor, Magyar elöl vágtat, mögöttük nagy felhő támad, távolban a csodaszarvas, az agancsa mily' hatalmas, fején süt a Napnak fénye, ősapáink ősreménye, Hold karéja villog szügyén, követi őt a két legény, Hajnalcsillag a homlokán, száguld a mindenség nyomán, szőrén-szálán tüzek égnek, föltartja fejét az égnek, az orrából égi pára, a két legény csak utána, sok-sok idő így eltelik, a két testvér csak követik, bőg a szarvas, pezseg vére, így érnek az út végére, az út végén van egy ország, úgy hívják, hogy Kárpát-ország, Hunor, Magyar megtelepszik, ősi népük itt növekszik, a szép szarvas már lepihent, átöleli a végtelent, óvja, őrzi szép álmunkat, jó Hun-magyar országunkat. Dávid Júlia festménye – Csodaszarvas Életfával (Csillagösvény - Tejút - Csodaszarvas - Életfa - Mag - a Nap népe) A magyar nép egyik lélekvezető állata,  s az egyetemes mítoszkészlet fontos szimbóluma a szarvas.  Ormándi Márta csuhészobrász alkotása A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és kontinenseken át követhetjük nyomon a szarvas attribútumát.  Külön kiemelném a magyarság ősvallásában betöltött szerepét.  Fejtsük meg, hogy mit szimbolizál a szarvas a kollektív tudattalanban, s hogy mit üzen számunkra ez a jelkép! A 15000 éves Glozeli kövek Amióta az emberiség létezik, a szarvas igen előkelő helyet foglalt el a kollektív tudattalanban és a vallásokban.  Kelta lelet Találkozunk vele az őskori barlangrajzokon csakúgy, mint az ókori kultúrákban.  A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, amely az idő periodicitását és a megújulást, az újjászületést reprezentálja.  Rlon Wang alkotása - Spring Deer   https://www.behance.net/rlon Részint azért, mert a szarvas agancsa újranő, részint azért, mert agancsában a szoláris (Naphoz kapcsolódó) szimbólumot véltek felfedezni.  Ilyesformán az agancs nem más, mint a Nap sugara. Alán - oszét arany lelet a csodaszarvassal "A SZARVAS monda lényege (is) Földi szempontból az Őseink legkorábbi  döntéséről beszél.  Ezt most kimondom, így mondott lesz, monda lesz ebből is  :-)  Arról szól, mi-szer-int (in-t) egy lélekcsalád részt vállal a Földi teremtésben  és  SZER V ES anyagba száll."  – Íz Lélek - Wass Albert: A csodaszarvas  Kornera alkotása http://kornera.deviantart.com/art/Csodaszarvas-149933919#comments Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörű szép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta.  Két nagy folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal és bölcsességükkel is. Boldogan és békés jólétben éltek világhíres királyuk, NIMRÓD ÚR uralkodása alatt. Nimród királynak két fia volt. Egyiket Hunornak, másikat Magornak hívták. Székelykapu - Korond Jó lovasok, bátor vadászok voltak, akárcsak az apjuk. Válogatott legényeik élén olykor napokig oda voltak vadat űzni a rengeteg mélyén. Egy ilyen alkalommal, amikor vadászni voltak, mindegyikük száz-száz válogatott legénnyel, pompás paripákon, egyszerre csak egy gyönyörű szép fehér szarvas ugrott ki eléjük az erdőből. Ezüstösen-fehéren csillogott a szőre, mintha csak tiszta holdsugárból lett volna, s agancsai hegyén ezernyi csillag tündökölt. Legényeik élén Hunor és Magor űzőbe vették a csodálatos vadat. Dombra föl, völgybe le, füves mezőkön keresztül, patakokon át, reggeltől estig folyt a hajsza. Mikor a nap lement, s fáradt volt ló és ember, a csodaszarvas eltűnt, mintha csak föld nyelte volna el. Letáboroztak éjszakára a testvérek, de alig ültek nyeregbe másnap reggel, újra csak ott volt előttük a csodálatos állat, mintha várt volna reájok, s a hajsza kezdődött elölről. Dombra föl, völgybe le, mezőkön, patakokon, hegygerinceken át, mindég észak felé, reggeltől késő estig. Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása Este a fehér szarvas eltűnt újra, s a vadászok tábort ütöttek. Reggelre kelve elhatározták, hogy indulnak haza, de alig ültek nyeregbe, megjelent a csodaszarvas újra, s vitte, csalogatta őket tovább, egyre távolabb Nimród Úr országától. Napokig folyt ilyen módon a hajsza s a csodálatos fehér szarvas csalogatta őket nap nap után, hegyeken át, völgyeken keresztül, mindég északnak. Kalemandra alkotása Átkelve a magos hegyeken hét napon keresztül követték a csodaszarvast feneketlen, lidérces mocsarakon át, míg a hetedik nap estéjén olyan gyönyörű földre jutottak, melyhez foghatót még nem láttak addig. Jankovich Marcell rajza Selymes rétek, ligetes erdők, csillogó tavak és csobogó patakok vették körül őket, az erdők tele vaddal, a vizek tele hallal, s a mezők füve a lovak hasáig ért. Mihelyt a nap lement, a fehér szarvas beugrott egy kék vizű, kis tóba és eltűnt benne örökre. A fáradt vadászok tábort ütöttek az erdőliget szélén, s hamarosan álomba szenderültek. Az éjszaka közepén azonban Hunor és Magor csodálatosan szép énekszóra ébredtek. A tó felől jöttek a hangok, s ahogy óvatosan követték a csábító énekszót a holdvilágos, csillagporos éjszakában, egyszerre csak olyan csodálatos kép tárult a szemük elé, hogy még a lélegzetük is elakadt tőle. A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtette bűbájos táncát, DÚL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve. Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két gyönyörű lányával. Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban. Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok. (forrás: Magyar Nyelv) A csodaszarvas legendája    Silkdream alkotása Volt egyszer egy csodálatos ország az ősi napkeleten.  Észak felől hatalmas hegységek határolták, két bővizű folyónak adva életet.  Ezek a folyók táplálták a füves pusztákat és adtak gazdagságot a rajta élő népeknek míg délen egy hatalmas nagy tengerbe nem ömlöttek.  Ez az ország volt Nimród fejedelem birodalma. Turul és Csodaszarvas együtt - mázas csalikancsó (világbiztonság kép) Híres volt Nimród fejedelem országa, ahol sebes lovakon vágtattak deli szép vitézek kik vadászatban és harcban utolérhetetlenek voltak.  Félték is őket szerte az akkor ismert világban az irigységben eltelt birodalmak lakói.  Ha pedig mégis valamely szomszédos ország Nimród fejedelem országára mert támadni, Nimród fejedelem vitézei élén azonmód kiűzte őket rettegett nyilaival az országából. Nimród fejedelem híres és nagy vadász volt.  Mikor a vadászatból hazatért mindig csodálatos állatokat terített az asszonya lábai elé. Nimród fejedelemnek két legidősebb fia Hunor és Magor szintén vérükben hordozták apjuk ügyességét és rátermettségét.  Hunor és Magor midőn már lehetett mindenüvé követték az apjukat, hogy tanuljanak és ügyesedjenek.  Így lett belőlük is ügyes lovas és rettenthetetlen vitéz.  Amikor eljött az ideje Hunor és Magor kikérték az apai részt és elindultak új hazát keresni, hogy gazdagodjanak, gyarapodjanak és, hogy dicsőséget hozzanak népeikre. Waum Péter alkotása Midőn egy ízben vadászatba fognak eléjük ugrat egy hatalmas és csodálatosan szép, fehér szarvas.  Hunor és Magor azon nyomban üldözőbe vették legjobb embereikkel, hogy levadásszák.  A csodás állatot azonban hiába is űzték, a lándzsák és a nyilak nem érhették el.  Napokon át, üldözték a hol eltűnő, hol feltűnő szarvast. Csodaszarvas - kopjafa Madarasi Hargita A hatalmas lény a két ifjút tovább csalogatta, mígnem egy olyan helyre nem értek, ahol már nem találták az állat nyomait, és nem is tűnt föl többet a szemük előtt sem.  Hunor és Magor akkor látják csak, hogy egy csodálatosan szép és gazdag országba érkeztek, ahol dús legelők és hatalmas erdőségek vannak. Szalai András rajza Midőn óvatosan tovább mennek, hogy felderítsék kik lakják ezt az országot egyszer csak gyönyörűséges muzsikaszót hallanak.  Amint közelebb mennek, hát látják, hogy száz gyönyörűséges leány táncol egy csodálatos tisztáson.  A tündérlányok selymes hosszú haja táncot járt a széllel ahogy kéz a kézben táncoltak. A bátor férfiakat azonnal megigézte ez a látvány és lovukra kapván belovagoltak a tisztásra, hogy asszonyt raboljanak maguknak.  Hunor és Magor a két legszebbiket ültette a lova nyergébe, magának a tündérkirálynak a lányait, és vitték magukkal új országukba, melyet a csodaszarvas ajándékozott nekik. (Forrás: http://arpad-nepe.hu/csodaszarvas)   A kínaiak a szarvast a jóléttel és a hosszú élettel hozták összefüggésbe.  A japán sintoizmusban gyakran feltűnik a szarvas a szentélyek képein, amúgy pedig az istenek hátas állata. A germán mitológiában a világfa koronájában négy szarvas legelész, s közben megeszi a bimbókat, a virágokat és az ágakat.  Utóbbiak sorrendben az órák, a napok és az évszakok jelképei. Mivel az emberek úgy tartották, hogy a szarvasnak van olyan energiája, amely megvédi az embert az ártalmas varázslatoktól, ezért előszeretettel készítettek agancsából védő amuletteket.  Állítólag a szarvasagancs jobb oldali ágában több az erő, mint a bal oldaliban. Páll Domokos alkotása - kályhacsempe Kiss Réka alkotása A szarvas húsa a fáma szerint lázcsillapító hatással bír.  A Bestiarium szerint a diptam nevű gyógynövényt szarvasok fedezték fel: amikor nyíl fúródik a testükbe, megkeresik ezt a növényt, esznek belőle, s csodák-csodájára annak hatóanyaga meggyógyítja őket és a nyilat is kihajtja belőlük. Szkíta lelet   Az alkímiában a szarvas a fémmegmunkálás és a fémátalakítás szimbóluma.  A szarvas elsősorban lunáris (Holdhoz kötődő) jelkép.  Ugyanakkor a szarvas Artemisz istennőhöz is kapcsolódik, aki egy Aktaión nevű vadászt változtatott szarvassá. Csodaszarvas - Madarasi Hargita A keltáknál égi közvetítő a szarvas.  Cernunnos istenség például a fején szarvasagancsot visel.  A kelta korban úgy vélték, hogy a szarvasok a „tündérek marhái”.  Ezt nem szabad félreérteni.  Számos kultúrában a beavatott és a  sámán, agancsokkal ékesített fejdíszt visel. Karaul őrző Táltos A Koppány nembeli őrző Tokmak Karaul táltos szerruháját díszítő ősi csodaszarvas jelkép: Táltos - Dávid Júlia festménye A keresztény források arról számolnak be, hogy amikor a sárkányok előbújtak a földből, egy szarvas széttaposta őket.  A sárkányok ez esetben a sátán megszemélyesítői.  A heraldikában gyakorta feltűnik a szarvas motívum sokrétű jelentéstöbblettel: egyrészt az erőt jelképezi, másrészt a szelídséget és a lágyságot.  A szarvast a középkorban többször szőlőt majszolgatva ábrázolják, ami azt fejezi ki, hogy a hívő még ebben a világban is részesülhet a mennyei élvezetekből. A görög és a római korból ered a felszarvazás szokása.  Ez a szokás arra vezethető vissza, amikor az uralkodó együtt hált az asszonyokkal, s ennek jeléül szarvakat tétetett a házukra.  Megjegyzem, a középkorban az asszonyok uralkodóval való légyottjai a férjeik számára többnyire igen magas tisztség megszerzését jelentették. Mexikói hímzés a szarvassal Közép-Amerikában a kalendárium hetedik pecsétje ábrázol szarvast.  Aki e jelben született, annak az volt a sajátossága, hogy nem szerette az állandó otthont, szinte folyamatosan vándorolt és a természetet járta.  Mexikói huichol indián szarvas ábrázolás Amúgy a szarvas több eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is a csillagos ég jelképe.  Szent Hubertushoz (†727), a vadászok, az erdészek és a lövészcéhek védőszentjéhez kötődik egy szarvassal kapcsolatos legenda.  Hubert egy hercegi család elkényeztetett sarja volt, akinek az életét teljesen kitöltötték a világi örömök.  Az egyik nagypénteken elment vadászni. Ekkor váratlanul egy szarvas tűnt fel előtte, amely agancsai között egy keresztet viselt.  Az előkelőséget annyira megrendítette a látomás, hogy annak hatására döntött úgy, hogy abszolút új alapokra helyezi az életét. Jankovich Marcell rajza Ami a mítosz valóságtartalmát illeti, Hubert ténylegesen Lüttich első püspöke volt.  Állítólag maga a pápa szentelte fel. A felkenés aktusa közben azonban hiányzott a stóla, s egy másik legenda szerint ekkor egy angyal jelent meg, aki egy stólát nyújtott át neki.  A mai napig ereklyeként őrzik a kultikus ruhadarabot, amelyet a veszett kutya harapta emberre szoktak ráteríteni. A magyarság számára a szarvas szakrális állat, ezért aki oltalma alatt áll, az különleges tulajdonságokkal bír. Szkíta arany lelet  Az örök megújulás, a Nap, illetve Krisztus szimbóluma.  A hosszú életnek és a halhatatlanságnak a jelképe, mivel a szarvas megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből.  A szarvas a bőség és a teremtő erő egyik attribútuma. Csodaszarvasmondának egyik változata szerint Hunort és Magyart a csodaszarvas vezette Meótisz mocsaras vidékére, ahol Dul király lányait vették feleségül. Szkíta lelet A csodaszarvas mondája megtalálható a Képes krónikában.  Csodaszarvas szerepel Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok viselt dolgai) című művében is.  A csodaszarvas monda irodalmi feldolgozásai közül kiemelkedik Arany Jánosnak a Buda halála című művének 6. éneke: Rege a csodaszarvasról. Buzsáki hímzés A regösénekekben a csodaszarvas mindig hím állat, ezért csodafiúszarvasként is emlegetik.  Az egyik, Dozmaton feljegyzett változatban a csodaszarvas homlokán a fölkelő fényes Nap, oldalán a szép Hold, jobb veséjén az égi csillagok vannak. Magyar népi keresztszemes hímzés Udvarhelyszéki szarvasos párna Keresztszemes szarvasos hímzett magyar párna Egy másik monda szerint a Csodaszarvas homlokán viseli a hajnalcsillagot, vagyis a Vénuszt, szügyén a Holdat, két szarva között pedig a Napot. Kép: Esthajnal "Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép  magyar szavak legyenek belőlük." - Krúdy Gyula Kép: Feketéné Lendvai Katalin   Jankovics Marcell kutatásai alapján a Csodaszarvast az égen a következő csillagképek alkotják: Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga), Orion, Fiastyúk (Pliades), a Perseus és a Cassiopeia. Aberlemno - Skócia - kő oszlop - TPRS összerovás szimbólum  - szarvas -  napforgó A szarvas a gyorsaságáról is híres.  Mint csodaszarvas transzcendentális tulajdonságok hordozója: ő a magyarság egyik lélekvezető állata, ezenkívül ismeri a gyógynövények és az örök ifjúság titkát. Spirituális szempontból a csodaszarvas feladata az, hogy életet vigyen mások életébe. Ezen kívül a szarvas a mozgásnak, a hódításnak és az életnek a szellemiségét hordozza magában. (forrás: Magyar Nyelv) A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat.  Szkíta szarvas lelet Ukrajnából A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. Csodaszarvas - Horváth Katalin alkotása A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap szimbóluma. http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1073 (67 képes leírás 6 oldalon) (forrás: Világbiztonság) A Filippovkai szarmata szarvas A Filippovkai szarmata szarvas „jó”, „Jóma” és „város” jele (a felső sorban); valamint egy székely, egy magyar népi, és egy indián párhuzam (az alsó sorban). (Forrás: Székely rovásírás) Halasi csipkéinken a csodaszarvas Halasi csipke - csodaszarvas életfával Halasi csipke - csodaszarvas életfával Világfa - Csodafa - Életfa Szántai Lajos - Csodaszarvas nyomában - Szkíta aranykincsek üzenete   2005.05.15. video:  http://www.youtube.com/watch?v=BKAIDG0kLJU&list=PL05CB71DB262827C4 A magyarság életvezető fényes állata egyszerre szarvas és madár Dávid Júlia festménye Számos pásztorfaragásunk mustráján, s néhány mennyezetkazettánkon a szarvas agancsán vagy hátán madár látható. Feltehetően a madár az a közvetítő, aki föntről lefelé, az Égből a Földre hozza a Teremtő időszerű parancsát, a szarvas pedig az, aki befogad és cselekszik, s aki lentről fölfelé közvetít. Álmos fejedelmünk anyja Emese a csodaszarvasunkba testesült fényt szomjazó nőség, aki méhébe fogadta a madár (a Turul) közvetített üzenetet, a magot; s fia, Álmos révén Árpád-házi dicső és szent királyaink ősanyja. A magot hozó madár és szarvas násza az ún. állatküzdelem összetett jele a szkítáktól napjainkig folyamatosan fönnmaradt. "Amikor a hímporillatú megtermékenyülő határban Ég és Föld násza tombol." Hellebrand Henriett festménye Leírások: - A Teremtő ÖregÖsteenség szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html - Milyen madár volt a turul?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/milyen-madar-volt-turul.html - Mit jelképez a szarvas - csodaszarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html (Kép: Turul és Csodaszarvas A Csodaszarvas agancsai közt tartja az elgyengült, Napot. Turul sólyom az égbe emeli őt Szarvasunkkal együtt, így mégsem köszönt be a végtelen éj, a Fény ismét győzedelmeskedik a sötétség felett! Ezt a küzdelmet segítették őseink, akárhol is voltak a Világban, mikor a Napforduló éjszakáján tüzeket gyújtottak a hegygerinceken!! Révész P. László) További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Székelykapuk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html -A Teremtő ÖregÖsteenség szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html -Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html - Wass Albert: Egységes magyarság  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/wass-albert-egyseges-magyarsag.html - Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér): http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/tonuzoba-fiatal-besenyo-vezer-wass.html - Wass Albert - Az utolsó Táltos:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html - A Magyar - Mag őr:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html - Az én népem - a székely nép: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/az-en-nepem-szekely-nep.html - Benedek Elek - A csodaszarvas: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/05/benedek-elek.html - Mit jelképez a szarvas - csodaszarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com