Lehet vetni sárgarépát, petrezselymet, vöröshagymát, retket, borsót.
A veteményeskert sok lehetőséget ad egy év alatt: ilyenkor, az év közepén újra megtölthetjük élettel a megüresedett ágyásokat. Mivel érdemes próbálkoznunk a másodvetésnél? Mire kell fokozottan figyelnünk a nyári időszak alatt?
Ha eddig azt gondoltuk, hogy csak tavasszal vethetünk zöldségmagokat, érdemes újragondolni. Ráadásul a változékony időjárás miatt sem kell aggódni.
Vetési naptár
Van néhány aranyszabály, amit érdemes betartani, ha komoly terméshozamot szeretnénk elérni a konyhakertben, hobbitelken.
Vetési naptár
A vetési időpontokat elég fejben tartani, hogy melyik hónapban melyik növényünket kel elvetni. Éppen ezért készítettem egy vetési naptárat, ami nagy segítség lehet minden hobbi kertész számára.
Összegyűjtöttünk egy-két hasznos tanácsot, hogy segítsünk a kezdő vető olvasóinknak eligazodni a vetési trükkök és naptárak tengerében.
Mely zöldségfajokat lehet elvetni a kertünkbe akár már februárban?
Higgyje el, nagyon
Ahogyan enyhül az idő, úgy kezd ébredezni a természet is - itt az idő tehát, hogy elkezdjük megtervezni a kerti teendőket is! Legyen szó dísznövényekről, gyümölcsről vagy zöldségről, a február és március kulcsfontosságú időszak a kertünk életében. Ha most a legfontosabb teendőket becsülettel elvégezzük, azt a természet is meg fogja hálálni - de melyek is ezek a teendők? Nagy Szilviával, a Praktiker kategória menedzserével végigvettük őket!
Mikor vethetem el szabadföldbe az uborkát? Hogyan történjen a vetés? Mire érdemes odafigyelni?
Garantált gyors siker.
Mostani cikkemben az ősszel vethető zöldségeket fogom nektek bemutatni. Ezeknek a zöldségeknek nagyon sok előnyük van, többek között az, hogy vagy még ebben az évben beérnek, vagy pedig tavasszal az elsők között fognak teremni. Nézzük, melyek azok a zöldségek, amik alkalmasak őszi vetésre!
Most már megállíthatatlanul indul a tavasz, ez pedig azt is jelenti, hogy itt az ideje az első rendes kerti ültetéseknek. Vegyük sorra, mit kell márciusban a földbe tenni, nehogy lemaradjon valami!
Azt hihetnénk, hogy a hideg hónapokban nincs más dolgunk a kertben, mint madáreleséget kihelyezni az etetőkbe. De néhány virág és haszonnövény esetében már januárban el lehet kezdeni a magvetést, hogy tavasszal és nyáron pompás látványban, illetve termésben legyen részünk.
Írjuk fel a környékünkre jellemző, a fagyok elmúltát jelző dátumot. Adjuk a dátumhoz hozzá vagy vonjuk ki belőle a "BIZTONSÁGOS KIÜLTETÉS IDEJE" oszlopban található heteket. Így megkapjuk a javasolt kiültetési dátumot (KIÜLTETÉS IDEJE), amit az utolsó oszlopba beírunk. A KIÜLTETÉS IDEJE (5. oszlop) dátumából vonjuk le az ELTELT HÉT (3. oszlop) számát, és megkapjuk a MAGVETÉS IDEJE dátumot (2. oszlop) Így minden terményünkhöz megkapjuk azt a dátumot, amikor a palántaneveléshez el kell vetnünk a magot. Vetésterv A fagymentes időszak kezdete: TERMÉNY MAGVETÉSIDEJE ELTELT HÉT BIZTONSÁGOS KIÜLTETÉS IDEJE KIÜLTETÉS IDEJE bazsalikom 6 1 héttel utána répák* 4-6 2 héttel előtte brokkoli 4-6 2 héttel előtte fejes káposzta 4-6 4 héttel előtte karfiol 4-6 2 héttel előtte kukorica* 2-4 0-2 héttel utána uborka 3-4 1-2 héttel utána padlizsán 8-10 2-3 héttel utána leveles kel 4-6 4 héttel előtte karalábé* 4-6 4 héttel előtte fejes saláta 4-5 3-4
Télen sem állhatunk le a kertészkedéssel, ugyanis vannak olyan növények, amiknek a magját januárban kell elvetnünk ahhoz, hogy tavasszal szépek legyenek, most be is mutatok nektek 10 ilyen növényt!
Az őszi zöldségültetés lehetőséget kínál arra, hogy a hidegebb hónapokban is friss és ízletes terméseket szüreteljünk a saját kertünkből. Mutatjuk mit ültess!
Honnan tudjuk, hogy melyik növényt, mikor ültessük el? A természet nagy biztonsággal jelzi, mikor kell veteményezni, palántákat kiültetni. A termelők ismerik ezeket a jelzéseket, melyek utalnak az időjárás és a klíma változására.
A nyár végének közeledtével sokan úgy gondolják, hogy véget ért a növénytermesztés időszaka, pedig több olyan zöldség és fűszernövény is van, amit érdemes nyár végén, ősz elején elültetni. Így egyrészt még betakaríthatunk egy adag termést a tél beállta előtt, másrészt a következő tavasz kezdetén sok
Hogyan szedjek magot a dísznövényekből? Mire ügyeljek? Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
A növénytársítások nagy előnye, hogy az egyik növény bizonyos jó tulajdonságai nagyban elősegítik a másik egészséges növekedését, zavartalan fejlődését.
Már lehet ültetni a burgonyát, mivel az időjárás megfelelő, a talaj vízkészlete is jó, így lehet már ültetni a gumókat a földbe. A következőkben 7 ültetési módszert ismertetünk.1. A holland módszer Gyakorlatilag fészket kell készítenünk a burgonyáknak a földbe, amelyeknek 1,2 méter szélesnek,
Amint a talaj felengedett, neki lehet állni tavasszal a veteményezésnek. Mutatjuk, mikor mit érdemes a kiskertbe vetni vagy ültetni!
A zöldségek magjainak állandó helyre vetése a legegyszerűbb szaporítási módszer, hiszen palántázásuk esetén jóval nagyobb a gondozási igény. Általános tévhit, hogy vetni csak tavasszal lehet, sőt. Amennyiben a terület öntözhető, szinte mindig lehet vetni annak érdekében hogy a betakarítás is időzíthető, időben jól elnyújtott legyen.
Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák. Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan. A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ. A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény) A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszúnappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik. Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben: a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat – a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját. b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát.. c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát. d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen. c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát. f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki. A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak. Összeállítottam én is egy vetési naptárat, ami letölthető innen, és akár ki is nyomtatható. Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később. A vetés módjáról. A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is) Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket. Vékony fűnyesedékkel takart répa és zöldségvetés . A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás. Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve. Homokos komposzttal fedett zöldségvetés. Vethetünk fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka. A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen. A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el. A borsót 20 cm sortávra, sűrűn vetem. Fejlődésük során a sorok egymást tartják. A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb megütögetni. Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében. hagyomány, hogy a kiemelt földet a fészek északi oldala felé tesszük. Ez valamennyire véd a lehülés ellen is. A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére. A legjobban a tömörítést a sárgarépa és a petrezselyem igénylik. A nem megfelelő tömörítés hiányos kelést okoz. Takart sorok tömörítése kézihengerrel. A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözésre szükség lehet, arra viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét. Ha öntözni kell én locsolórózsával szoktam, ez nem veri le a talajt. A legfontosabb nézni és várni, mikor jelennek meg az első növénykék. Kikelt zöldség sorjelző retekkel, védőnövényként hagymával. A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon. Túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes. Zöldség ágyás és fejessaláta. A fóliába illetve üvegházba történő vetés idejéről most nem írok, mert az attól is függ, hogy valaki tudja-e fűteni, vagy nem, valamint mennyire fog felmelegedni az időjárás. A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát! (A képeket később illesztettem be.)
Vajon melyik a tökéletes életmód? A vegán, a keto, vagy talán egy másik? Hogyan lesznek a legszebbek a körmök, legtisztábbak a fazekak szódabikarbónával? Életmód rovatunkból kiderül!
A kapor viszonylag hidegtűrő növény, ha fagypont felett tartják. Kora tavasszal, a fagyveszély elmúltával magról vethető.
Vannak köztük zöldségek, gyógy- és fűszernövények, illetve virágok is.
Ha van egy kertünk, akkor érdemes minden lehető módon kihasználni a lehetőségeket. A saját termesztésű zöldségekről pedig semmiképpen se mondjunk le ősszel, hiszen több olyan fajta is akad, amit bátran elvethetünk a nyár utolsó hónapjában is, köszönhetően a rövid tenyészidejüknek. Így hát az ősz beköszöntével is élvezhetjük a saját, friss, egészséges zöldségeinket, a vetés pedig nagyszerű kikapcsolódást nyújthat számunkra - persze akkor, ha nem a legnagyobb kánikulában, tűző napsütésben tesszük. Segítségképpen összegyűjtöttünk néhány olyan növényt, amivel bátran megtölthetjük augusztusban is a veteményest.
A természetben nagyon sokféle növény él egymás mellett, és ennek a faj- és fajtagazdagságnak meg i...
