...születésnapi merengő Egy ideje nem szeretem észben tartani, hány éves vagyok, sőt újabban tényleg utána kell számolnom. :D Nyilván részben a (remélhetőleg egészséges) hiúság az oka, amit jobbról-balról örököltem. Bár, azt szokták mondani, el kell fogadnunk az öregedés tényét, hiszen a folyamat visszafordíthatatlan, és az itt-ott felbukkanó és mélyülő ráncok, ill. a lefelé törekvő arcél akár meg is szépítheti az embert. Hát, a fene tudja, én nem látom magamat bájosabbnak tőlük, de persze értem a fenti filozofálásban rejlő igazságot, és a ráncok, valamint az érett tekintet mögötti tapasztalat fontosságát, szépítő erejét. Úgy gondolom, mindenkiben él önmagáról egy kép, amit általában olyan 17 éves korunktól kezdve tartunk megszokottnak. Az évek hosszú sora alatt, amikor csak a tükörbe nézünk, szerencsés esetben elégedetten konstatálhatjuk, hogy a látott arcmás még mindig egyezik azzal, amit a külcsín kapcsán magunkról elraktároztunk. Amikor azonban ez az ábrázat észrevehetően elkezd változni, eltérni, vagyis nem olyannak lenni, amilyen én az agyamban (tükör nélkül) vagyok, akkor kibontakozik valamiféle meghasonlottság-érzés. Azoknak, akik személyesen ismernek, és azt mondják, nem változtam semmit, ezúton üzenem, hogy köszi, cukik vagytok, de én akkor is látom! A régi fotóimmal való összehasonlítás alapján pedig tényleg egyértelmű a változás. – A megszokott fejem épp mostantól kezd számomra idegenebbnek hatni, és ezt az újat meg kell tanulnom elfogadni – pláne azt, amivé még ez a mostani is lesz –, mert az orvosi szike vagy a befecskendezett méreg nem a barátom. Persze, vannak szerencsésebbek, mint ahogyan eddig én is, akinek nem csak az anyukáját, hanem engem is általában min. 10 évvel gondolnak kevesebbnek. Én meg, ezen felbuzdulva, nagy vigyorral a képemen rendre közlöm, hogy valójában hány éves is vagyok, hozzátéve hogy kozmetikushoz sem járok. Valamiféle perverz örömöt érzek, látva az emberek elkerekedő szemét és száját. :D A jó genetikai adottságok és a fiatalos lelkület (egyenlő: dinnyeség :D) együtt ui. sokat képes lefaragni a valódi életkorunkból, sőt az egészséges életmód (helyes étkezés és testmozgás) bizonyítottan ténylegesen csökkenti is a biológiai korunkat. Én épp nemrég számoltam ki, hogy biológiailag 3,5 évvel vagyok kevesebb az igazi életkoromnál, ami persze a saját mércém szerint édes kevés, hiszen a cél az, hogy már most, életem közepén túl a lehető legfelkészültebben – és nem csupán fiatalos külsővel – álljak a majdani idős korom elébe. Vagyis: talán éppen ez az utolsó lehetőség arra, hogy felelősséggel gondolva jövőbeni önmagamra, megalapozzam a gondtalan öregkort, ami csakis akkor lehet igazán örömteli, ha egészséges vagyok, még ha (és/vagy: hiszen) a fiatal koromban beprogramozódott kép önmagamról mulandó is. Tehát együk magunkat kívül-belül szépre, és mozogjunk annyit és úgy, ami jót tesz a testünknek, és amitől jól is érezzük magunkat! Részemről, a táplálkozás kapcsán: eszem ágában sincs lemondani minden olyan ételről, amit szeretek, de pl. már 3 éve jelentősen kevesebb húst fogyasztok (azaz évente max. 10 alkalommal, és akkor sem vöröset; és tényleg nem hiányzik), valamint kelt tésztából és édességből sem eszem már olyan rendszerességgel, ill. – ami nálam nagy szó – számos zöldséget és hüvelyest megszerettem, amelyek ugyan nem túl régóta, de most már napi szinten színesítik az étkezéseimet. Alkoholt eddig is csak néhanapján fogyasztottam, és ha el is szívtam néhány szál cigit régen, a dohánygyárak nem belőlem gazdagodtak meg. Igyekszem naponta sétálni, ami esetemben min. 7 km, és célom, hogy az erőnléti edzések és a jóga is a napi mozgásom részét képezzék – mert ásással és kapálással csak időszakosan és nem megfelelő módon tudom helyettesíteni a kellő fittséget adó sportot. Ezzel a tortával persze nem állhatnék most ki az egészséget hirdető deszkákra, hiszen a tészta nem „jó” lisztből van, és az édes ízért sem valamilyen, szégyenérzetet csillapító, természetes édesítőszer felel, sőt állati eredetű hozzávaló is van benne, de a cél most nem is egy vegán édesség bemutatása volt. – Ez most csak egy egyszerű szülinapi torta az itthon fellelhető alapanyagokból, amivel „megleptem” saját magam. :) Hozzávalók 18-20 cm-es tortaformához: a piskótához: 3 tojásfehérje 6 dkg finomliszt vagy tönkölyliszt, esetleg zabpehelyliszt 6 dkg porcukor 1 mk. őrölt gyömbér 1 mk. sütőpor vaj és liszt a forma kikenéséhez a krémhez: 2 alma (hámozva, magozva kb. 25 dkg) 1 citrom leve 1 dl száraz fehérbor vagy almalé 1 dl habtejszín vagy kókusztejszín 3 dkg finomítatlan nádcukor 1 cs. Bourbon vaníliás cukor vagy 1 ek. vanília paszta 1 mk. őrölt fahéj 1 ½ cs. (60 g) vaníliaízű pudingpor vagy étkezési kukoricakeményítő 10 dkg vaj 3 dkg finomítatlan nádcukor, darálva a tetejére: 2,5 dl habtejszín vagy kókusztejszín 1 cs. Bourbon vaníliás porcukor 1 cs. habfixáló (elhagyható) őrölt fahéj elkészítés: A piskótához a tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd apránként beleforgatjuk a porcukorral, sütőporral, őrölt gyömbérrel vegyített lisztet. A tésztamasszát a kivajazott, liszttel behintett formába simítjuk, és előmelegített sütőben készre sütjük. A formában hagyva, tortarácson hagyjuk kihűlni. A krémhez a meghámozott, magházuktól megfosztott almákat felkockázzuk, majd 3 dkg nádcukorral és a vaníliás cukorral együtt lábasba tesszük. Felöntjük a citromlével, a borral, és fedő alatt puhára főzzük. Őrölt fahéjjal ízesítjük, és botmixerrel pürésítjük. A boros almapépet lemérjük, és annyi tejszínnel pótoljuk, hogy a folyadék mennyisége 5 dl legyen (nekem 1 dl kellett még hozzá). A pudingport lábasba szórjuk, csomómentesre keverjük egy kevés tejszínes almapürével, felöntjük a többi lével, és közepes lángon, kevergetve sűrű pudinggá főzzük. Folpackkal letakarva teljesen kihűtjük. A puha vajat a nádporcukorral kihabosítjuk, majd alaposan összekeverjük a pudinggal. A piskótát elválasztjuk a forma oldalától, majd visszatesszük az elmosott sütőformába (vagy tortagyűrűt helyezünk köré), és rásimítjuk az almakrémet. A tejszínt a vaníliás porcukorral (habfixálóval) kemény habbá verjük, 15 dkg-ot habzsákba töltünk, a többit pedig a krémre simítjuk. A habzsákba töltött habból gömböket nyomunk a torta tetejére, majd 3-4 órára hűtőbe tesszük. Felszeletelés előtt meghintjük őrölt fahéjjal.sütési hőfok: 160°C sütési mód: alul-felül sütés sütési idő: kb. 17 perc