Ezer éve nem ettem csörögét és eddig még nem is készítettem. Talán akkor utoljára, amikor Nagymamám sütötte, pedig Ő már nagyon rég nincs köztünk, a receptet sem tudom elkérni. Bár biztos vagyok benne, hogy csak megközelítő mennyiségeket mondott volna, hisz nem méregetett semmit amikor a finomságai születtek. Tegnap pedig Sárika fb-os oldalán megláttam Szabó Irma receptjét. Tudtam, itt az idő, egyszer belevágok. Nem is vártam sokáig. Ma a tejfölös zöldbablevest kísérő második fogásként kapta a család. Nagyon egyszerű és a formázással sem volt gondom, hisz még élénken emlékszem, mikor Nagymamám kezét figyelve mélyen a lelkembe ivódott minden mozdulata. A sütéskor figyelni kell az olaj megfelelő forróságára. Ha nagy lángon sütjük, hamar megéghet, ha kis lángon, nagyon megszívja magát olajjal. Érdemes közben többször megforgatni. Finom, omlós édesség lett, a saját készítésű sárgabaracklekvár nem hiányozhat mellőle :-) Hozzávalók kb. 24 db csörögéhez: *40 dkg liszt *1 nagy csipet só *0,5 tasak sütőpor *1 késhegynyi szódabikarbóna *10 dkg cukor *10 dkg zsír *2 kisebb tojás *3 nagy ek tejföl *Olaj bőven a sütéshez A lisztet egy tálba szitáljuk és elkeverjük benne a sót, a sütőport, a szódabikarbónát, legvégül a cukrot. A zsírt elmorzsoljuk benne, majd a hozzáadjuk a két tojást és végül fokozatosan adagoljuk a tejfölt, közben könnyű tésztát gyúrunk belőle. Olajat forrósítunk egy nagyobb edényben. A tésztát lisztezett felületen kb. 4 mm vastagra, téglalap alakúra elnyújtjuk. Egy lisztbe mártott derelyevágóval egyforma méretű rombuszokat vágunk, amiknek a közepébe kb. 3 cm hosszú vágást ejtünk. A vágáson keresztül átfordítjuk a csöröge egyik sarkát. Ha már elég forró az olaj, akkor a csörögéket többször megforgatva közepestől kicsit kisebb lángon szép világos barnára sütjük. Konyhai papírtörlőn hagyjuk a felesleges olajat lecsöpögni. Porcukorral meghintve és lekvárral kínáljuk.