Sapatos

Hi everyone. I'm back this month, with a journal for Christmas. For this journal I used the wonderful 'Christmas List' Printable Jour...

This Pin was discovered by Kami. Discover (and save!) your own Pins on Pinterest.

Wenn Ihr Teddybär oder Ihre Lieblingspuppe gewickelt und umgezogen werden muss, können sie das an diesem niedlichen Wickeltisch von Konges Sløjd tunDer Wickeltisch hat einen klappbaren Metallrahmen und einen schönen geblümten BezugDer Wickeltisch hat Seitentaschen für Puppenwindeln, Waschlappen usw. und unten einen Korb für PuppenkleidungEin sehr schöner Puppenwickeltisch für entwicklungsfördernde Rollenspiele, bei denen das Kind die elterliche Rolle erkundetDer Puppenwickeltisch passt für die meisten Babypuppen mit einer Größe von 38-46 cm

Szívet cseréljen az, aki hazát cserél! Tompa Mihály - Levél egy kibujdosott barátom után Ki messze, messze vagy, kinek hajója már A zúgó tengeren remélve, küzdve jár, Vagy a boldog világ előtt horgonyt vetett: Egy-két szót, jó barát, hadd szóljak még veled! Nem is érlek be tán, mint madárt a haraszt, Amelyet a szellő azon fáról szakaszt, Hol vesztett fészke állt s kisded családja benn, S a távozó után lebbenti csendesen. Lelked mit érzett, hogy elhagyád e hont, Midőn ugy hagytad el, hogy sohse lásd viszont? Nem állitott meg a határnál valami...? Honszeretet, ha azt ki tudnók mondani! Égnek fejed felett nagy fényes csillagok, A gazdag föld ezer virágtól mosolyog; Ah de azok neked mind ösmeretlenek! S nem ezek közt valál futkározó gyerek. Mert a boldogságra kevés csak a jelen, A multon épül az s az emlékezeten; Örömeinkre szint s derűt titkon az ád, Mint a gyök adja a virág szinét, szagát. Szó nélkül távozál, - nem vádollak, hiszen Hogy kínos lett volna bucsúznod, elhiszem! A daru is búsan kiáltozik, pedig Egész nemzetével utra kerekedik. Mégis, mégis minek hagytál bennünket el? Meglásd, ha itthon fájt, ott is fáj a kebel; Bizony, ha lelked fáj, ha rajta seb vagyon: Könnyebben begyógyul a honi hantokon. S ha vigan lépted át a háznak küszöbét, Honnan vidám zene s pohár csengett eléd: Nincs lelked, hogy meleg részvéttel hágjad át, Midőn nagy bú miatt gyászt öltött a család? Ha aki fölnevelt, a kedves jó anya, Betegen, rongyosan elédbe állana: Karjába omlanál, ölelve melegen, Azért, hogy rajta már nincs bársony és selyem. Mégis szülő honod, a legszentebb anyát, Nehéz óráiban, rosz gyermek, elhagyád! Mert ugy szeretted, hogy tovább nem nézhetéd Sápadt arculatát és könyező szemét. Mert akit szeretünk mig ajka mosolyog: Búbánatában is legyünk osztályosok! Vegyük el a csapást, mikép a jó napot, S egymást ne hagyjuk el, ha a sors elhagyott! Nincs-e elég sebed, oh népem, ami fáj, Hogy elszéledsz, mint a pásztor nélkűli nyáj...? Itthon még nemzet vagy, bár gyászba öltözött: Koldus földönfutó más nemzetek között. S te mit mivelsz? Mi sors kiséri életed? Megadta a remény, mivel kecsegtetett? Ha hallanád szavam, tudom mit érzenél: Szivet cseréljen az, aki hazát cserél! Hol annyiszor vigan barátkozál velünk: A kerti hárs alatt ugy el-emlegetünk! És a szokott helyen szemünk gyakran keres, De széked örökre üres maradt... üres ...! S ha koccan a pohár, - mig a meleg szavak A bujdosók nevét éltetve hangzanak, - Nem hangzik össze jól, - csengése oly siket... Oh hogy ne volna az? - hiányzik a tied! Mért is nem vagy köztünk, elbujdosott barát!? Minden szó és emlék busan utal reád...! Bejárom a mezőt, a zúgó patakot, Hol ábrándos lelked gyakorta mulatott. Megnézem elhagyott kerted s szilvásodat, Hol ápoló kezed nem nyers, nem oltogat; Minden ugy elvadult, ugy elhagyatva van, Csak a vad természet munkál szabálytalan. Ledőlt gyeppamlagod befutta a szeder, Virágos ágyaid mohar, gaz verte fel, Öreg szüléd, szegény, mitsem gondol vele, Te voltál szivének virága ... öröme...! Befordulék hozzá: már sokkal csendesebb, Mélyen talált szivén beljebb vonult a seb; Mint a láng elsőben felcsap s ha ellobog: Hamu fedi el az élő zsarátnokot. Beszélgettünk,... ő is szólott, de keveset, - Kiméltem fájdalmát s nem emlitém neved; S mellette a bánat keserün meghatott, Hogy ugy kell tartanunk, mint aki már halott! Pedig te élsz. Élj is, barátom, boldogan! Erős légy, ha mégis a bánat megrohan; Mert hosszu hervadás emészti azt a fát, Melyet nagy korában tesznek más földbe át. S midőn hazánk felé a vándor madarak Hazádnak partiról majd vissza szállanak: Távol más világból, nagy tengerek felett, Küldd vissza nékünk e szives üdvözletet! Dávid Júlia festménye: Emese álma Hull A Hó A Kéklő Hegyeken video: http://www.youtube.com/watch?v=dimWhPdJiZM Ének: Kovács Kati Milyen különös, megállsz egy idegen utcán, egy idegen városban, ahol élsz. Körülötted száz cikázó reklám, de te máshol jársz gondolatban. És amit látsz, oly valószerűtlen az egész. 1. Hull a hó a kéklő hegyeken, s a fecskék messze délre szálltak. Mért szakadt fel minden újra élesen? Mért remélem úgy, hogy újra látlak? 2. Otthon újra zajlik a folyó, s a várra ezüst dér szitál majd. Léptünk nyomát rég belepte már a hó, vissza hozzád hogyan találjak? 3. Szívet cseréljen, aki hazát cserél! Mert bárhogy él, s bárhol, csak félig él. És bármerre jár, bárkit is talál, más ott a csók, más a táj. Hungarica - Ide születtem video: http://www.youtube.com/watch?v=IC53QRC-jjw (Forrás: Magyar Etel) "A változás az élet alapvető törvénye.  A fák, a növények állandóan változnak, alkalmazkodnak az évszakokhoz, de gyökereikkel mélyen a földbe kapaszkodva, megtartják jellegzetességüket és nem változtatják meg fajtájuk természetét. A szilfa mindig szilfa marad.  Az ember is a változás törvényei szerint él.  Rohannak az évek és változnak a körülmények körötte.  Alkalmazkodnia kell a változásokhoz, de a lelkében nem szabad változnia, kapaszkodnia kell a hagyományok lélekerősítő gyökereibe." /Részlet a könyvből: Atilla - A hun üzenet/ - Müller Péter - Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 18.TÁLTOS ÉNEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/taltos-enek.html 19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html 20.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 21.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 22.JÉZUSHITŰ ATILLA - Badiny Jós Ferenc: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/jezushitu-atilla-badiny-jos-ferenc.html 23.Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/szivet-csereljen-az-aki-hazat-cserel.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php http://sites.google.com/site/emfkryon/ blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek - kőműves: A kőműves: építőipari tevékenységet végző munkás, kisiparos.  Kőműves szavunk eredetileg → kőfaragó jelentésű volt. 1560 körül azonban már mai, falrakást, vakolást végző iparos, szakember jelentéssel jegyezték fel a gyöngyösi szótártöredékben.  Kezdetben csak a kőanyagból házat emelő szakembert nevezték kőművesnek.  Jelentésbővüléssel a téglából, vályogból építkező falrakó is a kőműves fogalomkörébe került.  Bár a kőműves szó későn fordul elő nyelvemlékeinkben, maga a mesterség a kibontakozó magyar államiság korai időszakából ismert.  Már a korai Árpád-korban országszerte emeltek kőművesmunkával falusi egyházi épületeket, ritkábban világi célúakat, bár a föld-, sövény- és fafalazat még később is többségben maradt.  Házépítéshez a korai időkben valamilyen szinten minden jobbágyrendű felnőttnek értenie kellett, de a mészhabarcsos kötésű kő- és téglafalazatok a kőművesmester szakértelméhez voltak kötve.  Falvainkban a kőművesek megbízása csak az utóbbi 100–150 évben vált lassan elterjedtté. - a vályogvető - vályogházak:  A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek.  A vályogot leggyakrabban vályogtégla és vályogvakolat formájában használják fel.  A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga. Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll.  A vályog készítésének folyamata a vályogvetés. A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke.  A természetes vályog, meghatározása szerint, olyan finom föld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával. A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, például szalma, pelyva, törek, forgács vagy akár trágya. gerendavázas fal - tapasztott ház: A népi építészetben jelentős falszerkezet.  A gerendavázas falú épület alapját összekapcsolt gerendák (talpfák) alkotják.  A sarkokon és a falsík másik részén függőleges oszlopokat csapolnak bele, azok tartják a koszorúgerendákat, melyekre a tetőszerkezet épül.  A gerendaváz gyakran talpgerenda nélküli.  Az így létrejött falváz kitöltésére többféle anyagot és technikát alkalmaztak: vesszővel fonták be és sárral tapasztották (→ vesszőfal); korcolt és tapasztott náddal töltötték ki; függőleges karókkal és a közéjük rakott sárgombócokkal rakták ki (karó közfal, csömpölyegfal, mereglyés fal); gyakran vályoggal töltötték meg (sárfal, vályogfal).  Gerendaváz alkotta a keretét a deszkafalú épületeknek is (→ deszkafal).  A gerendavázas fal a magyar nyelvterület nagy részén alkalmazott technika volt a 19. sz.-ban: a Dunántúl Ny-i és D-i részén, a Felvidéken, ÉK-Mo.-on, továbbá az Alföld keleti peremterületein.  Alkalmazták lakóházaknál, csűröknél, istállóknál, gabonásoknál egyaránt.  Elsősorban a Kisalföldön és a Sárréten terjedt el (szórványosan máshol is) talpgerenda nélküli változata.  A gerendavázas fal igen elterjedt volt Közép- és K-Európában, az Alpok vidékén, Skandináviában, a fában gazdag területeken. (→ még: boronafal, →talpasház)  (Irod. Tóth János: Göcsej népi építészete (Bp., 1965); Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében (Az Egri Múz. Évkve, 1967); Szabó László: Mereglyés építkezés Szabolcs megye keleti részén (Ethn., 1968). Mire figyeljünk vályogház építésekor? Nyílászárók Az ablakok, ajtók elhelyezése nagyban függ a falak építési módjától.  A homogén falakból utólag vágják ki az ajtók, ablakok helyét, s az ács, asztalos csak ezután vesz méretet a készítendő nyílászárókhoz, míg a vályogtéglából épült házaknál a fal felhúzásával egyidejűleg helyezik el a tokokat, ahová később csak be kell illeszteni az előre legyártott nyílászárókat. Vakolatok Minden fal ki van téve külső és belső fizikai hatásoknak, így akárcsak a kőből és téglából készült épületeket, a vályogházat is meg kell védeni ezektől. A tapasztás olyan – a múltban egységesen alkalmazott – eljárás, amely kiváló hőszigetelést és vízszigetelést biztosított, valamint a hozzá használatos agyag az épület állékonyságát is pozitív irányba befolyásolta.  Ehhez híg agyagot kevertek össze pelyvával és lótrágyával.  Manapság ezt mészhabarcs vakolattal helyettesítik. A tapasztást a meszelés követte, amely a védelem mellett esztétikai szempontból is nagy jelentősséggel bírt.  A külső-belső meszelés nem csupán anyagilag volt kifizetődő, de a falak szellőzését sem gátolta.  Vályogházaknál manapság is ez a módszer a legajánlatosabb. Tapaszolás A tető A tetőnek nem csupán esztétikailag kell igazodnia a házhoz, hanem funkcionálisan is maradéktalanul el kell látnia a feladatát, mivel igen fontos a szerepe az épület állagának megőrzésében, a használhatóság biztosításában.  Formája nagyban függ a ház alakjától, azaz lehet nyeregtető (hosszúkás), kontyolt, illetve sátortető is.  A tető végleges képét a fedés határozza meg.  Az utóbbi időkben számos tetőfedő anyag vált divatossá, ám a vályogházaknak ezek csak ritka (pl. újonnan épült bioházak) esetekben felelnek meg.  A vályogházak leggyakoribb fedőanyaga a nád, szalma, az égetett cserép, illetve alkalmazzák még a zsindelyfedést, (ami itt nem egyenlő a manapság zsindely néven hirdetett tetőfedő anyagokkal) és a betonfedéseket is. Vályogház terv A vályogházak hibái Beszélhetünk építési, kivitelezési hibákról.  Amennyiben régi vályogépületről beszélünk, amelyek 30-40 – vagy akár már 100 – évesek, ilyen hibáktól nem nagyon kell tartanunk, hiszen ha a ház még áll, valószínűleg nem történt a kivitelezéskor probléma, vagy ha mégis, akkor az ki is lett javítva.  Újonnan épült házaknál pedig megbízható kivitelező alkalmazásával szintén kiküszöbölhetőek az ilyen típusú hibák, amelyek inkább a már meglévő, de bővített, felújított épületekre jellemzőek.  Ennek ellenére történhetnek olyan károsodások, amelyek előre nem láthatóak, s nem feltétlenül az építők hanyagságából, hozzá nem értéséből fakadnak. A leggyakrabban előforduló hibák: az alap károsodása (nem megfelelő minőségű talaj miatt, nem megfelelő mélységű alapozás miatt, hibás alapozás bővítéskor stb.), falak hibái (repedések, sarkok letörése, falazathiányok stb.), vízkárok (eső, hó, felszín alatti vizek), szigetelési hibák, biológiai eredetű károk (gombásodás, rágcsálók, rovarok), emberi tartózkodásból eredő károk. Íme a jövő A vályogházak említésekor mindenkinek csak a múlt lebeg a szeme előtt, de hogy kicsit a jövőbe is betekinthessünk, hadd áruljam el, léteznek ma Magyarországon olyan vályogházak, amelyek tetejéről napkollektorok és szélgenerátorok kacsintgatnak a gyanútlan sétálgatókra, s ahol bizony biomassza-kazán hirdeti: a múlt falai közé is beköszöntött a XXI. század. (Forrás: ingatlanmagazin) - A cserépkályhás mázolatlan kályhacsempe tulipán életfa mintával Cserépkályha - korondi - kézzel festett kályhaszemekkel - László István kályhája - kemenceépítő: Szabó Gábor munkái (mestere, Vass Zoltán kemenceépítő mester) Vass Zoltán kemenceépítő mester munkája https://www.facebook.com/pages/Vass-Zolt%C3%A1n-Kemence%C3%A9p%C3%ADt%C5%91/210108375673891 - kályhás - kerámikus: (művészi mázas, égetett cseréptárgyakat készít) A MAG (Kovács Margit alkotása) Városlődi kerámia - csempe és cserépkészítő: Életfa - Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Veleméri sindü - tetőcserép  Kerámikus - Józsa Judit alkotása KeramiaART alkotása - fazekas: "A felszálló füsttel egy időben egy anyag tűnik el világunkból visszavonhatatlanúl. A katlanban a négy őselem, a víz, a föld a levegő, és a tűz  összeölelkezéséből egy új anyag születik, a KERÁMIA. Hírnök is egyben, hogy a végtelen idővel együtt vigye hírűl a jövőnek az EMBERT aki alkotott." - Kovács László fazekas - A fazekas: a) mesterember, aki agyagból korongolt és égetett edény készítésével foglalkozik;  – b) megkülönböztető megjelölése azoknak a mestereknek, akik az agyag egyik fajtájából, a → tűzálló agyagból készítenek főleg → fazekat, ill. más sütésre és főzésre alkalmas edényféleségeket; formájukat tekintve fennálló edényeket, ill. mázatlan külsejű, de belül ólommázas edényeket.  (Irod. Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas) Kovács László fazekas munkái Józsa János korondi fazekasmester- Józsa Judit alkotása Fazekas edények - Hollókő 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság Kollár Szabolcs fazekas, népi iparművész Gyenesdiásról: - porcelánfestő, porcelánkészítő: - agyagszobrász: Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása, Müller Éva fotó - üveges, üvegfúvó: - gerencsér:  (fazekas, agyagedények, korsók készítője) - kőfaragó: - mészégető:  Égetett meszet gyártó (személy), aki mészkő hevítésével égetett építési kötőanyag-alapanyagot készít. A mészégető ember kemencéje az erdőben van.  A mészégető család az erdőben él.  A mészégető kemencét fával fűtik. Kemence, amelyben a mészkövet hevítik, hogy égetett építési kötőanyag-alapanyagot gyártsanak. A munkások begyújtás előtt megépíti a mészégetőt mészkőből.  A mészégető kihűlése után kiszedik az égetett meszet. NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk általuk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, népzenénkről, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei, hordozói. Mind - mind, így együtt fontos, és a teljességhez tartozik. Továbbá: 1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2. Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5. A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7. Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12. Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13. CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15. MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17. A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18. Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24. Pünkösd:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html  36. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html 39. Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 40. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 41. Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html 42. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/nepi-mestersegek-mesterek-bemutatasa.html - A bányászat: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/09/banyaszat.html - VÁLYOGVETŐ – VÁLYOGHÁZAK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/09/valyogveto-valyoghazak.html - FÁVAL KAPCSOLATOS MESTERSÉGEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/10/faval-kapcsolatos-mestersegek.html - Fémekkel dolgozó mesterségek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/10/femekkel-dolgozo-mestersegek.html - Kelmével, textillel, kenderrel, gyapjúval foglalkozó mesterségek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/10/kelmevel-textillel-kenderrel-gyapjuval.html - Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/12/agyag-es-kofeldolgozo-uvegkeszito.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php http://sites.google.com/site/emfkryon/ blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

A Hargita "Nem sírok én édesanyám, csak a szemem könnyes." "Itt valójában istenhez hiszi magát közel a természet nagyszerűsége által meghatott, a világ semmiségei fölé emelkedett ember, itt minden érzés isteni, minden gondolat ima... ..., minden eszme ihlettséggel határos, egy ily pontról való széttekintés, a természet roppant nagyszerűségének szemlélése lehetetlen, hogy költői gondolatokat ne ébresszen..." Egy az Isten - Egyisten "Az úgy vaót,hogy annak üdejinn a jó Üsten a nagy tudományával meghargitá a hargitát, s megteremtette eszt az izét, eszt a székely fődet.  Hogy,hogy nem,de irtó jaól sikeredettö. Vaót itt a kutya filitől a az ördögfiókájig mindenféle, s még ami nem vót,az es." Aranykincsek hulltak a Hargitára Grandpierre Atilla: A magyar ünnepek eredete, értelme, és újjászületésük. (részlet) Herodotosz szkíta eredetmondájában (G.K.E.: Aranykincsek hulltak a Hargitára, 91.o): „...Ha majd a fiúk megemberesednek, amelyikük ezt a nyilat így fogja felajzani, és ezt az övet felvenni, azt ennek a földnek tedd lakójává, aki pedig az elmondottam dolgot meg nem teszi, küldd el a vidékről. Azután az íjai közül az egyiket felajzotta (hiszen két íjat hordott Heraklész), s övét is megmutatván, átadta az íjat és övet, amelynek kapcsán egy csésze vala, s ezzel otthagyta. Agathyrszosz és Gelanosz nem tudta az íjat felajzani, csak a legifjabb fiú, Szkítosz. Szkítosztól, Heraklész fiától származtak a szkítáknak összes királyai. S ama csésze miatt viselnek a szkíták máig is csészéket az övükön. Ez az íj-felajzás persze máshonnan ismerős, Homérosz Odüsszeia-jából, ahol Odüsszeusz otthonába visszatérésekor fordul elő. Az íj-felajzás próbatétele tehát valójában nem görög, hanem szkíta eredetű motívumnak tekintendő, ami érthető is, hiszen a magyar a lovas-íjász nép, nem a görög. A szkíták eredetmondája szerint az égből, a Napistentől kapták az első földművelő eszközöket: arany eke, járom, harci bárd és ivócsésze hullott le az égből Hargita fiainak uralkodása alatt. A szkíták az égből hullott aranyat szentnek tartották. A szkíta királyok féltő gonddal őrizték a szent aranytárgyakat. Engesztelő áldozatokkal járultak hozzá, évente, a szabad ég alatt. A szkíták minden évben megtartották, pazar külsőségek között, a Napisten tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepségeket: ez volt egyik nagy nemzeti ünnepük. Ezekre az ünnepélyekre kivonult a mindenkori szkíta király is, a királyi család tagjaival, s a királyi páholy előtt, bizonyára olymódon, hogy az egész nép megtekinthesse, felsorakoztatták az égből hullott aranykincseket. (Forrás: Kis Kapu) Aranykincsek hulltak a Hargitára - Dávid Júlia festménye A HARGITA ÉS A TURUL A Madarasi Hargita (1801 m) Turul Kereszt-Bástya Emlékoszlop. 2014. pünkösd vasárnapján avatták fel. Szentegyháza testvértelepülése Szarvas városa emeltette hogy "a szarvasi turul a Hargitára is leszálljon", így jelképezve a testvértelepülések és azon keresztül a magyarság összetartozását A TURUL Égi származással rendelkező szakrális uralkodók, fáraók, istenkirályok mögött és feje felett ott a szent Napsólyom, a Turul: az égi származást bizonyító totemállat. (Havasi Máté) . Bővebb leírás: - Milyen madár volt a turul? http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/milyen-madar-volt-turul.html Hargita - A székelyek szent hegye  video: http://www.youtube.com/watch?v=2BYMCTj6PCQ Papp János: Szépséges Hargita! Te szépséges Hargita! Színpompás Kárpátok. Magyarok szent hona! Létező, díszes világom. Mindenható kék égbe szárnyalj, Turulmadár! Istennek szeme fénye, napsugárba ragyogjál. Dalold búsan bánatod, létednek ártó keservét. Hogy az igaz boldogság Székelyföldre érkezzék! Lelkeknek virágzó álma, áldás adta tisztesség!... Sorsunk drága válsága, csodákat tárt Éden-kép. Gyönyörre ért káprázat, remény telő üdvözlégy... Kereszt tündöklő vágya, minket mindig szeressél! Védd csonka Nemzeted, magasztosan egyesítsd! Könnyeiddel örvendezz! Sok átérző Magyar szív... Gyógyítsad betegségét, teremtsél ott méltóságot. Testvérien, igen büszkén, Magyar érte hőssé váljon! AZ ÚGY VAÓT... "Az úgy vaót, hogy annak üdejinn a jó Üsten a nagy tudományával meghargitá a hargitát, s megteremtette eszt az izét, eszt a székely fődet. Hogy, hogy nem, de irtó jaól sikeredettö. Vaót itt a kutya filitől a az ördögfiókájig mindenféle, s még ami nem vót, az es..." - Székelyháló: http://5mp.eu/web.php?a=szekelyhalo Orbán Balázs: A Hargita (részlet) "E havas hosszu lánczolata csak nem párhuzamosan vonul el a határszéli Kárpátokkal, egy sokkal szilárdabb és nemesebb anyagu (trachyt) belső védfalát képezve a hon keleti határának.  Lánczolata északra Gyergyó mellett felnyulik egészen Erdély északkeleti határaig, mig délre egészen a Barczaságig ágazik le.  E nagyszerü havas...  ...zöme az egész székelyföldet, s fél Erdélyt befutó hegylánczolatoknak, onnan mint középpontból oszlanak szét a hegysorok minden irányban, onnan erednek a völgyeket termékenyitő patakok, ott teremnek a drága érczek, ott tenyésznek a sudar fenyvesek, de annak az ég felhői közé felnyuló tetején szülemlik a vihar, onnan támad a mindent elsodró szélvész és árviz is, azért a székely félelmes tisztelettel tekint mindig ezen három csucsos ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is, midőn alant ért kalászt lengetnek a szellő fuvalmai. Ezen havas egészen székely, s én mint olyan valódi székely gobé, nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes kis hazába mindenüvé ellátszó viharos tetejét meg ne másszam, annál is inkább, hogy ezen sok tekintetben érdekes havas még senki által kellőleg megvizsgálva és ismertetve nem volt." Továbbá itt: http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/19.html Dobos Ferenc: Fenyő a Hargitán Földrengés, vagy villámcsapás alatt A Hargitán egy szikla meghasadt. Tenyérnyi rés volt. Az esők, a szelek Mind vittek abba néhány porszemet. És évek múlva oda hulatott Madár, vagy szél egy kis fenyőmagot. Az a mag megszerette ott a földet, S más tavasszal már mint kis fenyő zöldelt. Gyökereit sziklába kellett vágja, - S mégis egyre szebb lett a koronája. Száz szél vihar támadta, hogy kidöntse, - De csak annál erősebb lett törzse. őseink az ily fenyőktől tanulták meg talán, Hogyan lehet megélni a Hargita oldalán. És mi, mai székelyek is ha élni akarunk, A kőből is kenyeret kell szoritson a karunk. Dutka Ákos: A Kárpátok dala Míg áll a Kárpát büszke gránitorma s fiút fogannak rab magyar anyák, tekintsetek az örök csillagokra s daloljátok a Kárpátok dalát: e bérc örök, s a rabló bűn múlandó, gránithatárt itt istenkéz emelt, mit megcsúfolhat millió halandó, de földi törvény nem dönti e pert... Földeinket bár rablók cibálják - örök határunk mégis csak a Kárpát. Míg áll a Kárpát büszke gránitroma - és délre folynak onnan a folyók, hegyek szívének kincsét ide hordva, érett kalászért küld cserébe sót. Gránitkart, mely földünk ölbe fogja, örök ölelésre istenkéz emelt, kit megcsúfolhat millió halandó, de földi törvény nem dönti e pert, földeinket bár rablók cibálják, örök határunk mégis csak a Kárpát. E gránitölbe zárt nagy róna hantján apánk csontjából terem a kenyér, anyánk csókjának íze él a magván, e szent magon, mely mindennel felér. E gránitölben egy a Sors örökre, együtt jár telelni innen a madár. Nincs a földnek oly hatalmú ökle, ki ős vizeknek új törvényt csinál... Földeinket bár rablók cibálják, örök egy várunk mégis csak a Kárpát. Dutka Ákos (Nagyvárad, 1881. szeptember 11. – Budapest, 1972. december 27.) magyar költő, újságíró. Kárpátia - Ott, ahol zúg az a négy folyó zene: http://www.youtube.com/watch?v=05fWeVTahhE Az én hazám Havas takaró borítja az öreg Hargitát, Ránézek, szívem súgja, mindig hazavár, Ott ahol a havasi madár dalol a fán, Ahol a Vargyas vize lassan csordogál, Ott az én hazám. Halljátok hatalmas hegyek, folyok, patakok, ha távol vagyok, akkor is rátok gondolok, Ott, hol balta csattogása süvít a szélben, Ahol szalonnát, túrót eszik a Székely, ott nyugszik meg a lelkem. Messze megyek, talán sokat maradok, Erőt meríteni, Hegyek, hozzátok fordulok, Ott hol édes szüleim háza áll, ott, szívem mindig otthonra talál Egyesülés a székelyekkel Erdélyi hegygerincekről évszázadokon keresztül székely őrszemek vigyázták a kanyargós völgyek mentét, készen arra, hogy veszély jöttén megkongassák a lármafát, s arról álmodozva, hogy egy szép napon talán valóra válik a régi jóslat, és kelet felől hazatér Csaba vezér a megtalált testvérnemzettel. Csaba királyfi - Helbing Ferenc alkotása Fiak apjuktól örökölték a vigyázóhelyeket a reménységgel együtt, s mikor idejük betelt, továbbadták mindkettőt az ő fiaiknak nemzedékről nemzedékre. Aztán egy ködös reggelen az Őrkő tetején vigyázkodó őrszem megpillantott hirtelen egy hosszúra elnyúló lovas sereget, ahogy kibukkantak odalent a völgy torkából, s lassan haladtak fölfelé a patak mentén.  Hegyes kucsmát viseltek a lovasok, akárcsak maga az őrszem, ott fent a gerincen.  Zászlójukon a turult hozták magukkal, a hunok ősi szent madarát... – Kik vagytok? – kérdezték a lovasok tisztjei. – Székely hunok vagyunk, Csaba vezér népe – felelték büszkén.  – S kik vagytok ti? – Magyarok vagyunk – felelték az érkezők –, Csaba vezér véréből való Álmos fia Árpád az urunk, s eljöttünk, hogy visszavegyük Atilla örökségét!... - Wass Albert - (Forrás: Magyar Nyelv/saját fotók) HAGYOMÁNYAINK ÚJRAÉLESZTÉSE A KULCS! "Ma úgy vélem csupán egy dolog választ el bennünket egy jobb jövőtől, és az az elfeledett hagyományaink felfedezése!" - Székely Éva Andrea Kopjafa (fejfa) - A megtisztulás eszköze - Út a Mennyországba? A Nyergestetőn "Székely vagyok. A nevem, az identitásom, a származásom szerint is. Ugyan nem Székelyföldön születtem, nem ott nőttem fel, és nem is ott élek, de (meg)tagadhatatlanul Székelynek születtem. Székely Évának. Ha csak az ősi írásokat vesszük, a nevemben hordozom az emberiség eredetének, valamint a vándorló őseinknek igaz történetét. S a név ugyebár kötelez... Az erdélyi magyarokról az hírlik, hogy értenek a boszorkánysághoz. Jómagam abban hiszek, hogy a hagyományaink tisztelete a (tisztán)látás képességét is megőrizte számunkra, hiszen a hagyományaink révén vagyunk összeköttetésben a forrással. A Dédszüleim anyai ágon szintén Erdélyből érkeztek a mai Magyarország területére, és mind a ketten médiumok voltak. Író és beszélő médiumok. Erről csak 25 éves korom után szereztem tudomást, amikor már nem tudtam kontrollálni tovább a látomásaimat, az álmaimat, és az üzeneteket. Hogy mi köze az eredetemnek a fenti témához? Rögtön megértitek! Amit most megosztok veletek, arról aligha olvashattatok, mert Székely lányként jómagam sem hallottam róla soha azelőtt, és azután sem sikerült információt szereznem erről, hogy a lentebb említett jelenet a tudomásomra jutott. (Ha valaki esetleg hallott már erről, annak nagyon hálás volnék, ha megosztaná velem az ismereteit!) Nálunk az a szokás, hogy a temetés alkalmával, a sír fej felőli részéhez (fejfát) kopjafát állítunk. Ma már inkább hagyományőrzés gyanánt, mint annak a tudatában, amire valójában ezek a gyönyörűen (kézzel) faragott emlékművek szolgálnak. A várandósságom idején álmot láttam. (Ez nálam elég gyakori, de az ilyen intenzitású álmok éves szinten addig 2-3 alkalommal fordultak csak elő.) Azt álmodtam, hogy egy temetésen vagyok. Sok 100 évvel ezelőtt lehetett egy régi korban. Engem nem láttak és nem érzékeltek az ott lévők, ahogy én sem érzékeltem a saját testemet, mert csak fénytestben voltam jelen. Felettük repkedtem. Nem tudtam hol vagyok, és miért vagyok ott. Erre szerettem volna rájönni. Figyeltem, hátha valaki mond valami hasznosat. Majd a kiásott sír fölé repültem. Láttam benne a koporsót a holttesttel együtt. Egy 60-as évei közelében járó férfit temettek. Jelentős személyiség lehetett, mert sokan érkeztek a temetésére, és többen siratták. Először az fordult meg a fejemben, hogy talán a saját temetésemet látom egy korábbi életemből, de ahogy elkezdődött a szertartás a holttesthez kötődő lélek is megjelent. Még össze volt kötődve a holttestével. Ott lebegett pár centivel fölötte. Olyan volt, mintha a szertartás idézte volna meg. Ahogy véget ért a szertartás szinte mindenki elhagyta a helyszínt. a koporsó bal oldalán álló 3 ember ekkor egy számomra ismeretlen, azelőtt soha nem hallott nyelven valamilyen szent szöveget kezdett kántálni. S ekkor történt az, amiről soha nem hallottam azelőtt. A halott lelke a holttest koponyájából kilépve a kopjafa törzsébe szállt. Majd, ahogy a beavatottak folytatták a kántálást a lélek a kopjafa belsejében elkezdett felfelé emelkedni. A kopjafa egyes szakaszain (lásd a mellékelt fotót) kapaszkodott felfelé és ahogy fokozatosan elhagyta mindazt, ami ehhez a világhoz kötötte, "lépett" egyre feljebb és feljebb a következő szintre, s vált egyre fénylőbbé. Majd a kopjafa tetejéhez ért, és ott a földi életét elengedve kivált a kopjafából immár szabad és megtisztult lélekként. Elengedte a testét, és megvált azoktól a dolgoktól, amelyek addig nem engedték átkelni. Ekkor abbamaradt a kántálás. A 3 ember elhagyta a helyszínt és én felébredtem. A kántálás alatt úgy láttam a kopjafát, mintha röntgenszemem lett volna. Láttam a benne világító lélek lelkiállapotait, amikor a kopjafa egyes szintjein lévő szimbólumok felizzottak. Minden szint olyan volt a felemelkedő lélek számára, mint egy apró szoba, ahonnan csak akkor léphet tovább, ha az adott szinthez tartozó érzéseit megérti, és elengedi. Az alsó szinteken tovább időzött, mint a fentieken. Majd amikor a kopjafa csúcsán, mint egy koronacsakrán át kivált, egy pillanatig még ott időzött. Tisztán, energikusan fénylett, majd eltűnt. Az álmom után elkezdtem más szemmel tekinteni a kopjafákra. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy olyan szimbólumokat faragnak a kopjafába és annak a csúcsába, amelyek mind fellelhetők más, a túlvilágban, a reinkarnációban hívő kultúrák hagyományaiban. Az általam feltöltött képet az interneten találtam. Nem is olyan régi faragvány. Mégis ott a tetején egy olyan szimbólum, amihez hasonló módon a koronacsakrát is ábrázolni szokás. De nem ritka a merkaba kocka csúcs sem. Az a szimbólum pedig, amit a legerősebben láttam az álmomban a kopjafán felizzani olyan volt, mint az élet virága. Sokáig ízlelgettem ezt az álmot, míg végül többek javaslatára úgy döntöttem, továbbadom azt, amit láttam. Ma is nehéz szavakat találni erre az élményre, és ma is épp úgy lenyűgöz a kopjafák üzenete, mint aznap. Mert bizony ez az álom is azt mutatja, hogy a történelmünk, a hagyományaink és a fennmaradt ereklyéink sokkal fontosabb üzenetet hordoznak, mint azt valaha képzeltük volna! Korábban átok sújtotta népnek tartottam a magyart, amely saját sorsának elrontója. Ma úgy vélem csupán egy dolog választ el bennünket egy jobb jövőtől, és az az elfeledett hagyományaink felfedezése! Ha úgy érzed gazdagabb lettél azáltal, hogy végigolvastad ezeket a sorokat, kérlek add tovább te is ezt az álmot! A valóságtartalmát a kopjafák őrzik. Ha elutazol Erdélybe, vagy rákeresel az interneten, és a szimbólumokat megnézed, magad is rájössz majd, hogy az út, ami a sötétségből kivezetheti ezt az országot, az a kulturális és spirituális örökségünk! © Székely Éva Andrea (spiriteve) Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html  2.A Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19.Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Wass Albert: Egységes magyarság  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/wass-albert-egyseges-magyarsag.html 21. Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér): http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/tonuzoba-fiatal-besenyo-vezer-wass.html 22. Wass Albert - Az utolsó Táltos:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 23. Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html 24. A Magyar - Mag őr:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html 25. Az én népem - a székely nép: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/az-en-nepem-szekely-nep.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Mit jelképez a szarvas? "Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér’ kivánják, Mért is űzik egyre, nyomba, Tévelyítő bús vadonba. Mégis, mégis, ha reggel lett, A gímszarvast űzni kellett, Mint töviset szél játéka, Mint madarat az árnyéka. Száll a madár, száll az ének, Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra." (Arany János - REGE A CSODASZARVASRÓL - részlet) Szkíta aranyszarvas pajzsdíszek - Zöldhalompuszta, Tápiószentmárton lelőhelyekről A csodaszarvas (Szőke István Atilla) Zeng a nóta, zeng az ének, indulnak már a vitézek, Hunor, Magyar elöl vágtat, mögöttük nagy felhő támad, távolban a csodaszarvas, az agancsa mily' hatalmas, fején süt a Napnak fénye, ősapáink ősreménye, Hold karéja villog szügyén, követi őt a két legény, Hajnalcsillag a homlokán, száguld a mindenség nyomán, szőrén-szálán tüzek égnek, föltartja fejét az égnek, az orrából égi pára, a két legény csak utána, sok-sok idő így eltelik, a két testvér csak követik, bőg a szarvas, pezseg vére, így érnek az út végére, az út végén van egy ország, úgy hívják, hogy Kárpát-ország, Hunor, Magyar megtelepszik, ősi népük itt növekszik, a szép szarvas már lepihent, átöleli a végtelent, óvja, őrzi szép álmunkat, jó Hun-magyar országunkat. Dávid Júlia festménye – Csodaszarvas Életfával (Csillagösvény - Tejút - Csodaszarvas - Életfa - Mag - a Nap népe) A magyar nép egyik lélekvezető állata,  s az egyetemes mítoszkészlet fontos szimbóluma a szarvas.  Ormándi Márta csuhészobrász alkotása A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és kontinenseken át követhetjük nyomon a szarvas attribútumát.  Külön kiemelném a magyarság ősvallásában betöltött szerepét.  Fejtsük meg, hogy mit szimbolizál a szarvas a kollektív tudattalanban, s hogy mit üzen számunkra ez a jelkép! A 15000 éves Glozeli kövek Amióta az emberiség létezik, a szarvas igen előkelő helyet foglalt el a kollektív tudattalanban és a vallásokban.  Kelta lelet Találkozunk vele az őskori barlangrajzokon csakúgy, mint az ókori kultúrákban.  A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, amely az idő periodicitását és a megújulást, az újjászületést reprezentálja.  Rlon Wang alkotása - Spring Deer   https://www.behance.net/rlon Részint azért, mert a szarvas agancsa újranő, részint azért, mert agancsában a szoláris (Naphoz kapcsolódó) szimbólumot véltek felfedezni.  Ilyesformán az agancs nem más, mint a Nap sugara. Alán - oszét arany lelet a csodaszarvassal "A SZARVAS monda lényege (is) Földi szempontból az Őseink legkorábbi  döntéséről beszél.  Ezt most kimondom, így mondott lesz, monda lesz ebből is  :-)  Arról szól, mi-szer-int (in-t) egy lélekcsalád részt vállal a Földi teremtésben  és  SZER V ES anyagba száll."  – Íz Lélek - Wass Albert: A csodaszarvas  Kornera alkotása http://kornera.deviantart.com/art/Csodaszarvas-149933919#comments Réges-régen, messze keleten volt egy gyönyörű szép ország. Észak felől magos hegyek övezték, délen a csillogó, kék tenger határolta.  Két nagy folyó eredt a hegyekben s kanyarodott alá a tenger felé, szelíd dombok s füves, szép rónaságok között. Akik abban az országban éltek, nemcsak bátor harcosok és ügyes vadászok voltak, de kitűntek szorgalmukkal, tudásukkal és bölcsességükkel is. Boldogan és békés jólétben éltek világhíres királyuk, NIMRÓD ÚR uralkodása alatt. Nimród királynak két fia volt. Egyiket Hunornak, másikat Magornak hívták. Székelykapu - Korond Jó lovasok, bátor vadászok voltak, akárcsak az apjuk. Válogatott legényeik élén olykor napokig oda voltak vadat űzni a rengeteg mélyén. Egy ilyen alkalommal, amikor vadászni voltak, mindegyikük száz-száz válogatott legénnyel, pompás paripákon, egyszerre csak egy gyönyörű szép fehér szarvas ugrott ki eléjük az erdőből. Ezüstösen-fehéren csillogott a szőre, mintha csak tiszta holdsugárból lett volna, s agancsai hegyén ezernyi csillag tündökölt. Legényeik élén Hunor és Magor űzőbe vették a csodálatos vadat. Dombra föl, völgybe le, füves mezőkön keresztül, patakokon át, reggeltől estig folyt a hajsza. Mikor a nap lement, s fáradt volt ló és ember, a csodaszarvas eltűnt, mintha csak föld nyelte volna el. Letáboroztak éjszakára a testvérek, de alig ültek nyeregbe másnap reggel, újra csak ott volt előttük a csodálatos állat, mintha várt volna reájok, s a hajsza kezdődött elölről. Dombra föl, völgybe le, mezőkön, patakokon, hegygerinceken át, mindég észak felé, reggeltől késő estig. Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása Este a fehér szarvas eltűnt újra, s a vadászok tábort ütöttek. Reggelre kelve elhatározták, hogy indulnak haza, de alig ültek nyeregbe, megjelent a csodaszarvas újra, s vitte, csalogatta őket tovább, egyre távolabb Nimród Úr országától. Napokig folyt ilyen módon a hajsza s a csodálatos fehér szarvas csalogatta őket nap nap után, hegyeken át, völgyeken keresztül, mindég északnak. Kalemandra alkotása Átkelve a magos hegyeken hét napon keresztül követték a csodaszarvast feneketlen, lidérces mocsarakon át, míg a hetedik nap estéjén olyan gyönyörű földre jutottak, melyhez foghatót még nem láttak addig. Jankovich Marcell rajza Selymes rétek, ligetes erdők, csillogó tavak és csobogó patakok vették körül őket, az erdők tele vaddal, a vizek tele hallal, s a mezők füve a lovak hasáig ért. Mihelyt a nap lement, a fehér szarvas beugrott egy kék vizű, kis tóba és eltűnt benne örökre. A fáradt vadászok tábort ütöttek az erdőliget szélén, s hamarosan álomba szenderültek. Az éjszaka közepén azonban Hunor és Magor csodálatosan szép énekszóra ébredtek. A tó felől jöttek a hangok, s ahogy óvatosan követték a csábító énekszót a holdvilágos, csillagporos éjszakában, egyszerre csak olyan csodálatos kép tárult a szemük elé, hogy még a lélegzetük is elakadt tőle. A parton, pontosan azon a helyen, ahol a csodaszarvas eltűnt, kétszáz tündérlány énekszavára lejtette bűbájos táncát, DÚL király két szépséges szép lánya a holdsugár ezüstjébe öltözve. Hunor és Magor azon nyomban szerelembe estek a tündérkirály két gyönyörű lányával. Ott helyben feleségül is vették őket, a kétszáz legény pedig a kétszáz tündérleányt, s letelepedtek velük az új országban. Hunornak és kíséretének a leszármazottjai hunoknak nevezték magukat, s Magornak és száz legényének az utódai lettek a magyarok. (forrás: Magyar Nyelv) A csodaszarvas legendája    Silkdream alkotása Volt egyszer egy csodálatos ország az ősi napkeleten.  Észak felől hatalmas hegységek határolták, két bővizű folyónak adva életet.  Ezek a folyók táplálták a füves pusztákat és adtak gazdagságot a rajta élő népeknek míg délen egy hatalmas nagy tengerbe nem ömlöttek.  Ez az ország volt Nimród fejedelem birodalma. Turul és Csodaszarvas együtt - mázas csalikancsó (világbiztonság kép) Híres volt Nimród fejedelem országa, ahol sebes lovakon vágtattak deli szép vitézek kik vadászatban és harcban utolérhetetlenek voltak.  Félték is őket szerte az akkor ismert világban az irigységben eltelt birodalmak lakói.  Ha pedig mégis valamely szomszédos ország Nimród fejedelem országára mert támadni, Nimród fejedelem vitézei élén azonmód kiűzte őket rettegett nyilaival az országából. Nimród fejedelem híres és nagy vadász volt.  Mikor a vadászatból hazatért mindig csodálatos állatokat terített az asszonya lábai elé. Nimród fejedelemnek két legidősebb fia Hunor és Magor szintén vérükben hordozták apjuk ügyességét és rátermettségét.  Hunor és Magor midőn már lehetett mindenüvé követték az apjukat, hogy tanuljanak és ügyesedjenek.  Így lett belőlük is ügyes lovas és rettenthetetlen vitéz.  Amikor eljött az ideje Hunor és Magor kikérték az apai részt és elindultak új hazát keresni, hogy gazdagodjanak, gyarapodjanak és, hogy dicsőséget hozzanak népeikre. Waum Péter alkotása Midőn egy ízben vadászatba fognak eléjük ugrat egy hatalmas és csodálatosan szép, fehér szarvas.  Hunor és Magor azon nyomban üldözőbe vették legjobb embereikkel, hogy levadásszák.  A csodás állatot azonban hiába is űzték, a lándzsák és a nyilak nem érhették el.  Napokon át, üldözték a hol eltűnő, hol feltűnő szarvast. Csodaszarvas - kopjafa Madarasi Hargita A hatalmas lény a két ifjút tovább csalogatta, mígnem egy olyan helyre nem értek, ahol már nem találták az állat nyomait, és nem is tűnt föl többet a szemük előtt sem.  Hunor és Magor akkor látják csak, hogy egy csodálatosan szép és gazdag országba érkeztek, ahol dús legelők és hatalmas erdőségek vannak. Szalai András rajza Midőn óvatosan tovább mennek, hogy felderítsék kik lakják ezt az országot egyszer csak gyönyörűséges muzsikaszót hallanak.  Amint közelebb mennek, hát látják, hogy száz gyönyörűséges leány táncol egy csodálatos tisztáson.  A tündérlányok selymes hosszú haja táncot járt a széllel ahogy kéz a kézben táncoltak. A bátor férfiakat azonnal megigézte ez a látvány és lovukra kapván belovagoltak a tisztásra, hogy asszonyt raboljanak maguknak.  Hunor és Magor a két legszebbiket ültette a lova nyergébe, magának a tündérkirálynak a lányait, és vitték magukkal új országukba, melyet a csodaszarvas ajándékozott nekik. (Forrás: http://arpad-nepe.hu/csodaszarvas)   A kínaiak a szarvast a jóléttel és a hosszú élettel hozták összefüggésbe.  A japán sintoizmusban gyakran feltűnik a szarvas a szentélyek képein, amúgy pedig az istenek hátas állata. A germán mitológiában a világfa koronájában négy szarvas legelész, s közben megeszi a bimbókat, a virágokat és az ágakat.  Utóbbiak sorrendben az órák, a napok és az évszakok jelképei. Mivel az emberek úgy tartották, hogy a szarvasnak van olyan energiája, amely megvédi az embert az ártalmas varázslatoktól, ezért előszeretettel készítettek agancsából védő amuletteket.  Állítólag a szarvasagancs jobb oldali ágában több az erő, mint a bal oldaliban. Páll Domokos alkotása - kályhacsempe Kiss Réka alkotása A szarvas húsa a fáma szerint lázcsillapító hatással bír.  A Bestiarium szerint a diptam nevű gyógynövényt szarvasok fedezték fel: amikor nyíl fúródik a testükbe, megkeresik ezt a növényt, esznek belőle, s csodák-csodájára annak hatóanyaga meggyógyítja őket és a nyilat is kihajtja belőlük. Szkíta lelet   Az alkímiában a szarvas a fémmegmunkálás és a fémátalakítás szimbóluma.  A szarvas elsősorban lunáris (Holdhoz kötődő) jelkép.  Ugyanakkor a szarvas Artemisz istennőhöz is kapcsolódik, aki egy Aktaión nevű vadászt változtatott szarvassá. Csodaszarvas - Madarasi Hargita A keltáknál égi közvetítő a szarvas.  Cernunnos istenség például a fején szarvasagancsot visel.  A kelta korban úgy vélték, hogy a szarvasok a „tündérek marhái”.  Ezt nem szabad félreérteni.  Számos kultúrában a beavatott és a  sámán, agancsokkal ékesített fejdíszt visel. Karaul őrző Táltos A Koppány nembeli őrző Tokmak Karaul táltos szerruháját díszítő ősi csodaszarvas jelkép: Táltos - Dávid Júlia festménye A keresztény források arról számolnak be, hogy amikor a sárkányok előbújtak a földből, egy szarvas széttaposta őket.  A sárkányok ez esetben a sátán megszemélyesítői.  A heraldikában gyakorta feltűnik a szarvas motívum sokrétű jelentéstöbblettel: egyrészt az erőt jelképezi, másrészt a szelídséget és a lágyságot.  A szarvast a középkorban többször szőlőt majszolgatva ábrázolják, ami azt fejezi ki, hogy a hívő még ebben a világban is részesülhet a mennyei élvezetekből. A görög és a római korból ered a felszarvazás szokása.  Ez a szokás arra vezethető vissza, amikor az uralkodó együtt hált az asszonyokkal, s ennek jeléül szarvakat tétetett a házukra.  Megjegyzem, a középkorban az asszonyok uralkodóval való légyottjai a férjeik számára többnyire igen magas tisztség megszerzését jelentették. Mexikói hímzés a szarvassal Közép-Amerikában a kalendárium hetedik pecsétje ábrázol szarvast.  Aki e jelben született, annak az volt a sajátossága, hogy nem szerette az állandó otthont, szinte folyamatosan vándorolt és a természetet járta.  Mexikói huichol indián szarvas ábrázolás Amúgy a szarvas több eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is a csillagos ég jelképe.  Szent Hubertushoz (†727), a vadászok, az erdészek és a lövészcéhek védőszentjéhez kötődik egy szarvassal kapcsolatos legenda.  Hubert egy hercegi család elkényeztetett sarja volt, akinek az életét teljesen kitöltötték a világi örömök.  Az egyik nagypénteken elment vadászni. Ekkor váratlanul egy szarvas tűnt fel előtte, amely agancsai között egy keresztet viselt.  Az előkelőséget annyira megrendítette a látomás, hogy annak hatására döntött úgy, hogy abszolút új alapokra helyezi az életét. Jankovich Marcell rajza Ami a mítosz valóságtartalmát illeti, Hubert ténylegesen Lüttich első püspöke volt.  Állítólag maga a pápa szentelte fel. A felkenés aktusa közben azonban hiányzott a stóla, s egy másik legenda szerint ekkor egy angyal jelent meg, aki egy stólát nyújtott át neki.  A mai napig ereklyeként őrzik a kultikus ruhadarabot, amelyet a veszett kutya harapta emberre szoktak ráteríteni. A magyarság számára a szarvas szakrális állat, ezért aki oltalma alatt áll, az különleges tulajdonságokkal bír. Szkíta arany lelet  Az örök megújulás, a Nap, illetve Krisztus szimbóluma.  A hosszú életnek és a halhatatlanságnak a jelképe, mivel a szarvas megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből.  A szarvas a bőség és a teremtő erő egyik attribútuma. Csodaszarvasmondának egyik változata szerint Hunort és Magyart a csodaszarvas vezette Meótisz mocsaras vidékére, ahol Dul király lányait vették feleségül. Szkíta lelet A csodaszarvas mondája megtalálható a Képes krónikában.  Csodaszarvas szerepel Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok viselt dolgai) című művében is.  A csodaszarvas monda irodalmi feldolgozásai közül kiemelkedik Arany Jánosnak a Buda halála című művének 6. éneke: Rege a csodaszarvasról. Buzsáki hímzés A regösénekekben a csodaszarvas mindig hím állat, ezért csodafiúszarvasként is emlegetik.  Az egyik, Dozmaton feljegyzett változatban a csodaszarvas homlokán a fölkelő fényes Nap, oldalán a szép Hold, jobb veséjén az égi csillagok vannak. Magyar népi keresztszemes hímzés Udvarhelyszéki szarvasos párna Keresztszemes szarvasos hímzett magyar párna Egy másik monda szerint a Csodaszarvas homlokán viseli a hajnalcsillagot, vagyis a Vénuszt, szügyén a Holdat, két szarva között pedig a Napot. Kép: Esthajnal "Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép  magyar szavak legyenek belőlük." - Krúdy Gyula Kép: Feketéné Lendvai Katalin   Jankovics Marcell kutatásai alapján a Csodaszarvast az égen a következő csillagképek alkotják: Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga), Orion, Fiastyúk (Pliades), a Perseus és a Cassiopeia. Aberlemno - Skócia - kő oszlop - TPRS összerovás szimbólum  - szarvas -  napforgó A szarvas a gyorsaságáról is híres.  Mint csodaszarvas transzcendentális tulajdonságok hordozója: ő a magyarság egyik lélekvezető állata, ezenkívül ismeri a gyógynövények és az örök ifjúság titkát. Spirituális szempontból a csodaszarvas feladata az, hogy életet vigyen mások életébe. Ezen kívül a szarvas a mozgásnak, a hódításnak és az életnek a szellemiségét hordozza magában. (forrás: Magyar Nyelv) A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat.  Szkíta szarvas lelet Ukrajnából A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. Csodaszarvas - Horváth Katalin alkotása A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap szimbóluma. http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1073 (67 képes leírás 6 oldalon) (forrás: Világbiztonság) A Filippovkai szarmata szarvas A Filippovkai szarmata szarvas „jó”, „Jóma” és „város” jele (a felső sorban); valamint egy székely, egy magyar népi, és egy indián párhuzam (az alsó sorban). (Forrás: Székely rovásírás) Halasi csipkéinken a csodaszarvas Halasi csipke - csodaszarvas életfával Halasi csipke - csodaszarvas életfával Világfa - Csodafa - Életfa Szántai Lajos - Csodaszarvas nyomában - Szkíta aranykincsek üzenete   2005.05.15. video:  http://www.youtube.com/watch?v=BKAIDG0kLJU&list=PL05CB71DB262827C4 A magyarság életvezető fényes állata egyszerre szarvas és madár Dávid Júlia festménye Számos pásztorfaragásunk mustráján, s néhány mennyezetkazettánkon a szarvas agancsán vagy hátán madár látható. Feltehetően a madár az a közvetítő, aki föntről lefelé, az Égből a Földre hozza a Teremtő időszerű parancsát, a szarvas pedig az, aki befogad és cselekszik, s aki lentről fölfelé közvetít. Álmos fejedelmünk anyja Emese a csodaszarvasunkba testesült fényt szomjazó nőség, aki méhébe fogadta a madár (a Turul) közvetített üzenetet, a magot; s fia, Álmos révén Árpád-házi dicső és szent királyaink ősanyja. A magot hozó madár és szarvas násza az ún. állatküzdelem összetett jele a szkítáktól napjainkig folyamatosan fönnmaradt. "Amikor a hímporillatú megtermékenyülő határban Ég és Föld násza tombol." Hellebrand Henriett festménye Leírások: - A Teremtő ÖregÖsteenség szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html - Milyen madár volt a turul?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/milyen-madar-volt-turul.html - Mit jelképez a szarvas - csodaszarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html (Kép: Turul és Csodaszarvas A Csodaszarvas agancsai közt tartja az elgyengült, Napot. Turul sólyom az égbe emeli őt Szarvasunkkal együtt, így mégsem köszönt be a végtelen éj, a Fény ismét győzedelmeskedik a sötétség felett! Ezt a küzdelmet segítették őseink, akárhol is voltak a Világban, mikor a Napforduló éjszakáján tüzeket gyújtottak a hegygerinceken!! Révész P. László) További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Székelykapuk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html -A Teremtő ÖregÖsteenség szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html -Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html - Wass Albert: Egységes magyarság  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/wass-albert-egyseges-magyarsag.html - Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér): http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/tonuzoba-fiatal-besenyo-vezer-wass.html - Wass Albert - Az utolsó Táltos:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html - A Magyar - Mag őr:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html - Az én népem - a székely nép: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/az-en-nepem-szekely-nep.html - Benedek Elek - A csodaszarvas: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/05/benedek-elek.html - Mit jelképez a szarvas - csodaszarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda Tündér Ilona ősmagyar legendája az egyetemes kultúra, a világ kulturális örökségének egyik legszebb története,  amely a szerelem Isten párosát,  Világszép Tündér Ilonát és az aranyló Napistent Magyar Miklóst jeleníti meg. A magyar népmesékben, szólásokban és közmondásokban benne van az Univerzum működésének minden törvénye és rendje, egyfajta útmutatók a megértéshez. Tündér Ilona...  Tündér Ilona - Böröcz Petra rajza    ...meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak  (Magyar Adorján kifejezését idézve)  “elcsépelt és zavaros monda” alakjában. Hogy Tündér Ilona (a görögöknél Helena Tündarisz)  az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya volt,  azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja:  tündér = tündöklő és tünékeny lény  (vö. még tenger és sumér dingir = isten); „...a néphit szerint a tündérek laka a Nap, Hold és Csillagokban gondoltatott, melyek sugarain a földre szállnak; vagy hármasan mint Nap-, Hold-, és Csillaganyák, testvérek, sógornőkkint személyesítvén, és ismét a tündérgyermekek, hölgyek, királylányok, hősök homlokukon csillaggal születnek, mi már, mint fensőbb égi, isteni eredetük ismertető jele.” (Tomory Zsuzsa) az Ilona név pedig kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével  (vö. finn ilma = levegő)  és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte. Az is jellemző, hogy az indoeurópai népek hogyan torzítottak el magyar meséket:  pl. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett almával akarja megölni Hófehér- két  (...míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.) Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket,  “szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak:  Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Így a magyar nőnek tündérré kellene válni,  Tündér Ilonával azonosulva,  akinek a párja mindig a Napisten hőse,  a fény harcosa (pl. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene legyen, akivel azonosulhat. Tündérország    Régen tündérek lakták az egész Földet, de mára csak Székelyföldön, Kolozsvártól Kovásznáig tartja magát néhány tündérvár, Rapsóné, Firtos, Tartód és Tündér Ilona vára. Északról a kolozsvári dombok és a Maros folyó határolja országukat, délről pedig a Bodzafordulói-hegyek és az Olt folyó óvja területüket. Kicsire zsugorodott Tündérország védi a Földet, hogy a Pokolsár, Duromó birodalma ne terjedjen tovább, mely már egész Brassóig kiterjedt. A Pokolsár bűzös mocsara, mind több és több helyen tör magának utat a Föld felszínén, hogy a mélybe rántson minden élőt. Tündér Ilona vára recseg-ropog a Pokolsár közvetlen szomszédságában, s Rapsóné macskává és kakassá változtatott táltosai éjjel-nappal hordják vissza a lehullott köveket, hogy a vár össze ne dőljön. Azt hiszed kedves Olvasó, hogy valami gyermeteg tündérmesébe invitállak. Hát, tévedsz! Erdélyt Mátyás király óta Tündérországnak hívják. A térképen, a mai térképen is megtalálod a tündérek várát, patakját, az óriások hegyét és a Pokolsárt. Bármikor elmehetsz oda, nemcsak most. Tündérország létező hús-vér valóság. Annyiban különböznek tőled az ott élők, hogy egy kicsit közelebb állnak az Istenekhez és használják mágikus képességeiket. Hamarosan Te is felfedezed magadban ezeket a képességeket. Nézd meg figyelmesen a térképet! Isten széke, Angyal-hegy, Verőfény sarka, Szépmező, Ördög-tető, Boszorkány láb, Ijesztő-bükk, Kár-hágó, Láz-hegy, Ördöglik-tető, Nagy-Murgó, Banya-tető, Romlás szikla, Kő-Csompó, Borzont-patak, Galád patak-Torockó, Sárkányok kerte-Szászsebes közelében, Feketehagymás-zsombolyok…stb Látod? Ezek valóságos helyszínek. Székelyföldi Legendárium rajzfilm sorozat demo: https://www.youtube.com/watch?v=DcbIhXrFWb4 (Forrás: Tündérképző) Az égbolt ősvallásunk szerint Nap, Hold és az Esthajnal csillag Párthus birodalom - Anyahita Istennő A hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz)  'Anyahita' című festményemmel kívántam megidézni őstörténetünk Isten anyját. Anyahita hordozza magában azt az ősi minőséget, mely óv, táplál, védelmez. A Boldogasszony, magyarul Boldog Anya, sokkal régebbi korokba nyúlik vissza, a belső ázsiai népek őrizték meg újra nekünk. Anyahita gyermekeiként,  magunkban őrizzük az ősök teremtő, termékeny erejét. Őt kérhetjük, ha oltalmat, szeretetet hívunk be az életünkbe... - Henriett Galéria henriettgaleria.hu - Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap „költői megszemélyesítéssel a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, (vagyis Tündér Ilona), más néven az Élet Anyja. Nagyboldogasszonyunk - gyöngyöző alkotása Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő. Hunor és Magyar - Kolozsvári - Donko Rebeka rajza Szélanya a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából. A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve. Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli mongóliai rovásírásos türk feliraton:  „Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt. Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre.  Megszerette és magával vitte. Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.” Sumér lelet Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében: …”az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, … jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold. Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.” A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét. A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte. A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi. Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül. A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték A csillagot ábrázoló képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. dingir> tenger> végtelenség ura, azaz Isten. A Nap földi jelképe a Fehér Ló Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban. …”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. Más népek is tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. A régi népek hitében a Nap földi jelképe volt. A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat..” A kelta (amennyiben léteztek kelták) Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik. Tündér Ilona Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya (Tündér Ilona).  A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték.  Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk,  Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott. Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen. Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján. (Eszerint az ősszülő a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya.) Nap anya - Józsa Judit alkotása Hold anya - Józsa Judit alkotása Szél anya - Józsa Judit alkotása A nap kultusza Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. Teremtő - Nap mandala - Kalemandra alkotása A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a “világ világossága” (Jn 12,8) és “felkelő Napunk a magasságból” (Lk 1,78). Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe. Napisten – Sol – madara a SÓLyom. Tündér Ilona ősmagyar legendája, az aranykort idézi fel,  Tündér Ilona és Árgyélus királyfi - Than Mór alkotása ...az arany kertet, a földi paradicsomban káprázatos aranyalmafák körében élt és gyönyörű magyar gyerekekkel népesítette be a földet. A nagy Szkíta aranykori gazdagsága a kánaán méz- és tej folyókkal ékesített földje, a Himalaya varázslatos szépsége, a... Tündérországként emlegetett Erdély birodalma... ...mind erről a szép időről regél. A meseszép sorozat csodálatos világa ősrégi magas szellemi műveltségünk idejéhez vezet, és a szivárvány pompázó színein keresztül nyit utat a kereső lélek madárnak, hogy a boldog aranykorba visszatérhet. Tündérszép Ilona (népmese) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és annak három fia. Volt a királynak egy almafája, amelyen aranyalmák termettek. Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel. Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag király nem volt az egész világon. Egyszer azonban a király, amikor szokása szerint korán reggel kiment sétálgatni gyönyörűsé­ges kertjébe, az aranyalmáknak csak a hűlt helyét lelte. Így történt ez másnap is, harmadnap is. Összehívta a király erre az egész udvart, s kihirdette, hogy ha olyan emberrel találkozik, aki az aranyalmákat megőrzi, fele vagyonát neki adja. Az őröknek sem kellett egyéb, odaállottak az almafához. De hiába volt minden, mert éjféltájban mély álom ereszkedett reájuk, és alig múlt el negyedóra, mire felébredtek, az aranyalmák mind eltűntek. Egyszer azután a tanácskozásban felszólalt a három királyfiú, és megjelentették, hogy ők fogják őrizni az almafát. Ruff István Zalán rajza Legelőször is a legidősebb ment őrködni. De vele is csak ugyanaz történt, ami a többivel. A középső sem járt jobban. Végre a legkisebb vállalkozott, Argyélus királyfi. Legelőször is dohánnyal jól megtömött aranyszelencét dugott a zsebébe, így ült le az almafa alá. A holdvilág szépen világított Argyélus királyfi arcára, már érezni kezdte, hogy az álom össze akarja a szemét húzni, szippantott hát egy kis dohányt, jól megdörzsölte a szemét, nagyokat prüsszentett. Aztán másodszor is nagyot szippantott a dohányból, még egyszer megdörzsölte a szemét. Egyszer csak halk suttogást hallott. Feltekintett, hát a feje felett tizenkét hollót látott repülni. Egyenest az almafához tartottak; a tizenharmadik holló mint vezér, elöl repült.  Árgyélus megkapta a tizenharmadik hollónak a lábát, s felkiáltott: - Megvagy, tolvaj! De midőn rátekintett, hát látja, hogy karja közt gyönyörű szép lány fekszik, arany fürtjei eltakarják szép fehér vállát. - Ki vagy te, szép tolvaj? – kérdi a királyfi. – Soha többé el nem eresztelek! - Én Tündérszép Ilona vagyok – mondta a szép lány -, ezek a hollók pedig a lánypajtásaim. Mulatságból minden este iderepülünk, hogy a sok aranyalmákat leszedjük. De nálad nem maradhatok, pedig megvallom hogy te vagy, akit soha felejtenem nem lehet, mert csak téged szeretlek! - Maradj nálam – kérte Árgyélus. - Nem maradhatok – felelte Tündérszép Ilona -, de megígérem, hogy ezentúl mindennap el fogok jönni, de az almákat többé el nem viszem. Légy mindig itt, ha látni akarsz! Tündérszép Ilona - Magyar Adorján rajza Ezzel nagy robajjal elrepült a tizenhárom holló. Másnap az egész udvar nagy csodálkozására az aranyalmák mind megvoltak. A király homlokon csókolta a fiát. Árgyélus csak azt kérte az apjától, engedje meg, hogy tovább is őrizhesse az almafát. Ki is ment minden éjjel Árgyélus királyfi őrködni, hogy láthassa Tündérszép Ilonát. De volt a király udvarában egy Vénbanya, aki Argyélus királyfit nagyon szemmel tartotta.  A király is kezdett kíváncsi lenni, mi lehet az oka hogy Argyélus annyira szeret az almafánál őrködni. Magához szólította hát a Vénbanyát, és így szólt hozzá: - Látom, hogy Argyélus királyfit te szemmel tartod. Vigyázd meg egyszer, mikor az almafánál őrködik! A Vénbanya úgy tett. Mikor Argyélus az almafához ment őrködni a Vénbanya a bokrok mögé bújt. Másnap korán reggel már jelentette a királynak: - Meglestem Argyélus királyfit.  Gyönyörűséges aranyhajú lánnyal láttam az almafa alatt ülni; holló képében jött az almafára, úgy lett belőle aranyhajú lány. - Hazudsz, Vénbanya! – mondta a király. – Nem igaz! - De úgy van az, felséges uram. Ha kell, holnap jelet is hozok arról hogy igazam van. Másnap este Árgyélus és Tündérszép Ilona megint egymással mulattak. Maguk sem tudták, hogyan történt, mélyen elaludtak mind a ketten. Ekkor előcsúszott a Vénbanya, és egy aranyfürtöt levágott Tündérszép Ilona hajából, azután lassan elment. Ilonka királykisasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka Felébredt tündérszép Ilona, sírni, jajgatni kezdett, felébredt erre Árgyélus is. - Mi bajod van, kedvesem? - Jaj, Árgyélus, élj boldogul, én téged soha többé nem láthatlak, nálad nem maradhatok; a házadban tolvajok laknak, nézd, aranyfürtjeimből egyet levágtak. Ezzel megölelte Árgyélust, ujjáról egy gyűrűt vett le, és Árgyéluséra húzta. - Neked adom – mondta -, erről akárhol megismerlek. Ezzel összecsapta kezét, hollóvá változott és elrepült. Másnap reggel a Vénbanya megmutatta az aranyfürtöt a királynak. Nagyon csodálkozott a király, és tüstént magához hívatta Árgyélus királyfit. - Édes fiam, testvéreidet már mind kiházasítottam, megjött az, hogy téged is megházasítsalak; gazdag királylányt kerestem számodra, azt hiszem, nem lesz ellenvetésed. - Kedves atyám, én meg fogok házasodni, de csak úgy, ha én választok magamnak feleséget. Már találtam is. Tündérszép Ilona lesz a feleségem! Tündérszép Ilona - Józsa Judit alkotása A királynak nem tetszett a felelet, de bármint akarta is lebeszélni Árgyélust a kívánságáról, az nem engedett. Kardot kötött az oldalára, és elment hogy Tündérszép Ilonát megkeresse. Az egész udvar gyászba borult utána. Már majdnem az egész világot összejárta Árgyélus, de Tündérszép Ilonának még a nyomára sem talált. Egyszer egy kis házhoz jutott, a házban egy vén anyóra talált. Illendően köszöntötte. A vén anyó széken ült, csodálkozva kérdezte Árgyélust: - Hol jársz erre, ahol a madár se jár? - Öreganyám – mondta Árgyélus -, nem tudná nekem megmondani merre lakik Tündérszép Ilona? - Nem biz én, édes fiam, de talán ha hazajön az uram, a Nap, mindenüvé odasüt, az talán meg tudja mondani. De bújj el, mert meglát, felfal! Erre elbújt Árgyélus. Hazajött a Nap, belép a szobába, mindjárt kezdte: - Pfű, pfű, anyó, emberhús, büdös! Erre kimászott az ágy alól Árgyélus, s köszöntötte a Napot. - Szerencséd, hogy szépen köszöntöttél – mondta a Nap -, másként felfaltalak volna! Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán Hold bátyám tud felőle valamit. Elment hát Árgyélus oda is. Ott is úgy járt, mint a Napnál. Az a Szélhez utasította. Oda is eljutott, szépen beköszöntött, és a Széltől is megkérdezte, hogy nem tud-e valamit Tündérszép Ilona felől. - Én – mondta a Szél – nem tudok semmit, de nem messze tőlem abban az erdőben lakik az Állatkirály, az talán tud valamit. Ment, mendegélt újra Árgyélus, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem semmit sem látott, felmászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan messze távolban észrevett egy kis világocskát, egy szép kastélyból szüremlett. Bekopogott, kinyílott az ajtó, és egy óriás jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt. - Jó estét, felséges király – köszönt Árgyélus -, nem tudnál te nekem Tündérszép Ilonáról valamit mondani, hol lakhat? - Szerencséd, hogy úgy köszöntöttél, mint illik, másként halálfia lettél volna! Én az Állatkirály vagyok. Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán az állataim közül valamelyik tud felőle valamit. Árgyélus az állatok királyától kap útmutatást - Böröcz Petra rajza Ezzel egyet füttyentett, és az egész palota azonnal tele lett mindenféle állattal. Megtette a király a kérdést, de az állatok közül sem tudott senki semmit. Végre is előkullogott egy sánta farkas: - Én – mondta a sánta farkas – tudok Tündérszép Ilona felől valamit. A Fekete-tengeren túl lakik, ott törték el a lábamat. - Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény királyfit – mondta a király. A sánta farkas azonnal odaállt, hogy Árgyélus üljön rá. Így mentek száz meg száz esztendeig. Egyszer csak letette a farkas Árgyélust. - Már én tovább nem vihetlek, oda most már magad is eltalálsz, hisz nincs már messzire, csak száz esztendőt kell még menni! – ezzel elbúcsúzott tőle, és elsántikált. Ment, mendegélt Árgyélus tovább, egyszer csak egy völgyet lát mely három heggyel volt körülvéve. A völgyben épp három ördög verekedett. Odament hozzájuk, és kérdezte tőlük, miért verekednek. - Az atyánk meghalt, s maga után ezt a köpönyeget, ostort és a bocskort hagyta. Ez a köpönyeg olyan köpönyeg, hogyha magadra veszed, és aztán a bocskort a lábadra húzod, és ezzel az ostorral egyet csattantasz, és azt mondod: “Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok” ott vagy azonnal; ezen nem tudunk mi megegyezni. Nem tudjuk, kire mi jusson. - No – mondta Árgyélus -, ha csak az a baj, majd elosztom én köztetek; hanem egyik hágjon fel erre a hegyre, a másik arra, a harmadik meg amarra! Az ördögök felmentek a hegyre. Árgyélus pedig felvette magára a köpönyeget és a bocskort, az ostorral egyet csattintott, és azt mondta: “Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok, legyek azonnal Tündérszép Ilonánál!” Azonnal egy kristálytiszta palota előtt termett. Éppen kitekintett az ablakon Tündérszép Ilona egyik játszótársa, megismerte Árgyélust, beszaladt hangosan Tündérszép Ilonához: - Itt jön Árgyélus! Tündérszép Ilona azt hitte, hogy csak játszanak vele, pofon vágta a lánypajtását. De jött a másik, a harmadik, a negyedik, a tizenegyedik, de úgy jártak mind a tizenegyen, mint az első. Árgyélus bekopogott az ajtón. Egy öregasszony jött ajtót nyitni. Nagy csodálkozással nézett Árgyélusra. Aztán a csodálkozása nagy örömmé változott. - Jaj, de jó, hogy itt vagy, Árgyélus, legalább megszabadítod a királykisasszonyunkat! Most nem lehetsz vele, csak éjféltájban, mert csak akkor járhat szabadon.  Akkor, ha te háromszor megcsókolod, a Varázslónak nem lesz több hatalma rajta.  Most éppen jókor jöttél, mert nincs itthon, másként halálfia lennél. - Nem félek én tőle sem – mondta Árgyélus -, megvívok én vele! Az öregasszony behívta Árgyélust, selyemágyat vetett neki, pompás vacsorát készített számára, aztán azt mondta: - Minden-éjjel eljön ide Tündérszép Ilona, ne aludj el! De az öregasszony gonosz boszorkány volt. Volt egy sípja, melyet ha megfújt, akit akart, elaltatott vele. Most is kihúzta a sípot, elfordult és sípolt, és attól Árgyélus úgy elaludt, hogy azt sem tudta, hogy a világon volt-e valaha. Éjféltájban eljött Tündérszép Ilona, meglátta a kedvesét, és felkiáltott: - Ébredj fel, kedvesem! Ha háromszor megcsókolsz, megszabadulok a varázslattól. De Árgyélus nem ébredt fel. Reggel azt mondja a vén banya: - Itt volt Tündérszép Ilona, de te aludtál, mint a bunda. Másnap is úgy történt, harmadnap is. De egyszer, amint a Vénboszorkány elbóbiskolt, Árgyélus meglátta a nyakán a sípot. Leoldotta, és kíváncsiságból belefújt. Hát látja ám, hogy az egész cselédség elaludt tőle. Tündérszép Ilona és Árgyélis királyfi - Gyöngyöző alkotása Ekkor tért észre, hogy azért aludt ő is olyan mélyen, mikor a vén banya sípolt. Most a maga nyakára akasztotta a sípot, és valahányszor a Boszorkány fel akart ébredni, ő mindannyiszor sípolt egyet. Így volt éjfélig. Ekkor jött Tündérszép Ilona. Árgyélus háromszor megcsókolta, és azonnal az egész vár kivilágosodott, minden ajtó felnyílt, a Vénboszorkány elsüllyedt. De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer pofon vágta. - Ez azért van, mivel te tizenegy játszótársadat pofon vágtad, mikor igazat mondtak. - Megérdemlem – rebegte Tündérszép Ilona. Ekkor Árgyélus karjába vette Tündérszép Ilonát, felhúzta a köpönyegét és bocskorát, ostorával egyet csattantott. - Hipp-hopp! Ott legyek, ahol én akarok, legyek az apám várában! Azonnal odarepültek egy szempillantás alatt. Árgyélus hatalmas király lett, Tündérszép Ilona hatalmas tündér. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. (Forrás: rovasjavas) A Krím-félsziget egykor szkíták által lakott vidékén, ...az égbenyúló mészkőhegyek fennsíkjain barlangvárosok nyomait tárták fel a régészek, ahol a késő szkíta és alán művészet remekei kerültek elő. A helyi szkíta uralkodók a mai Szimferopol mellett fővárost alapítottak, Nea Polisz néven. A mészkő fennsík belsejében csodálatos városokat építettek. A régészek már feltárták és az egyik városban, a mai Csufut-káléban többek között olyan csodálatos turul fejfedődíszt találtak, melynek párja az ordoszi hun koronán díszeleg. Ordoszi hun korona De előkerültek olyan hun fibulák és sólymos övcsatok, melyet nálunk gepidáknak tulajdonítanak, de a hun ötvösművészet egyéb remekei is.    Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona legszembetűnőbb dísze egy virághoz hasonló, de olvasható jelkép. (A KÉPEN) Szkíta korona  Mag = M.  Mag körüli nagyobb kör = aGY.  Szirmok = R. Aki ránézett M - aGY - aR - nak = MAGYARnak olvasta. Szemből nézve a cserkészliliom (lásd ott), ligatúráját írja = Egy az Isten. A két elöl lévő minta, mint egy kos jobb és bal szarva. A Szent Koronán is van ilyen jel,  a kínai Hun koronán ilyenen áll a madár,  a nagyszentmiklósi kincsen Árpád fejedelem haja 7 ilyen jelet alkot,  a Szent Koronán Jézus két térdén is ilyen JÓ-MA jel van. Összeolvasva:  JÓ MAGYAR ÚR ISTEN - MAGYAR NÉPE URA. A szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között  (a Borüszthenész = "Bor isten" névben)  szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani. A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték. Istenfélők voltunk és nem pogányok. Gyönyörűséges képeket festett Világszép Tündér Ilonáról és az "Aranykorról" Hummel Rozália :  video: http://www.youtube.com/watch?v=Uef1tqO9Tlc NagyBoldogAsszonyunk - Hummel Rozália festménye (Forrás: Magyar Nyelv/kincseslada.hu/magyarno.com) „Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” Wass Albert Továbbá: - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html  - Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html - MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html - Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html - A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html - A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Aranyasszonyok :  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/aranyasszonyok.html - NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - Pünkösd – A Csíksomlyói legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - A Mi Drága NagyBoldogAsszonyAnyánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-mi-egi-anyank-egyik-szep-teljessegu_24.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához! Fölszállott a páva - Busai Bori és Mahovics Tamás gyermekek néptánca A tánc a lélek érzése Táncoltál már úgy, hogy eggyé váltál a tánccal, hogy nem voltál te és a tánc?  A tánc felszabadít, örömet ad, és nem mellesleg kiváló testmozgás. Tánc közben nincsenek rossz gondolatok csak mosoly, ritmus, boldogság! A tánc a legjobb terápia!  :-) "Meggyőződésemmé vált, hogy a magyar parasztembert ugyanaz az erő fakasztja népdalra, mint a tavaszi rügyet!"  - Bartók Béla - "A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen."  - Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató - (a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük, több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on) A KÖRTÁNC Ezért oly hatalmas és igaz hagyományaink ereje! Bekapcsol a Forrásba! "Egy körtáncba csak akkor tudsz becsatlakozni, ha már szívedben felvetted a ritmusát, a hangulatát. S ha benne vagy, fogod a melletted lévők kezét. Összefonódtok, jártok körbe - körbe. Ropjátok a táncot, egyformán rezegtek, dobogtok, ugyanaz a tánc, ugyanaz a dal... de mégis más. És adjátok egymásnak, nevettek kacagtok. Jó ez a körforgás. Tudnod kell, hogy ugyanilyen körfogás az, ha reggel belépsz a jókedvbe, és ugyanilyen ha belépsz a rossz hangulatba. Már bent a szívedben ráhangolódtál. S ha benne vagy, olyan érzések töltenek el, olyan eseményeket kapsz, amely táncba hívtad meg magad. Ha adsz, akkor kapsz is. Ha elveszel, tőled is elvesznek. Ha nevetsz, rád mosolyognak. Van, hogy egyetlen mosolyért is százat kapsz! ... s egyetlen dühös percért, ezer dühös perc a jutalom... MA VÁLASSZ EGY VIDÁM ÉLETET ADÓ TÁNCOT, MEGLÁSD AZ AJÁNDÉKOD IS ÉLET ÉS VIDÁMSÁG LESZ!" Born Gergely - NYC - A Magyar Néptánc Titkos Nyelve: video: https://www.youtube.com/watch?v=-EIDLjrNuXQ    Részletek Born Gergely előadásából: "A virágrügy, a forrás és a dal fakad!" - Jobbra forgás = teremtő, felpörgető - Balra forgás = lecsillapító befogadó - A mázas tányér kör alakja a befogadó világ, a hullámvonal körben - az életkígyó, közepe a teremtés kezdete - a fénymag. - Tenyér = tányér = visszaadom a teremtőnek, mint a tánc végén is a tenyerünkkel csapunk a földre. video: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=899966033358434&set=a.899965060025198.1073741856.100000351385479&type=3&theater "Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!" - A világnak 3 rétege van. - A KAR - AKAR A kar a döntő. Itt a Földön a cselekedetek a döntőek! A kar meghosszabbítása a KARD. "Tettekkel csak akkor lehet istenit teremteni, ha szeretetből sarjadzik!" = kardiológia A testi teremtés = a szerelem gyümölcse. A testi szerelem = szabad, tudatos vállalás - vállalok egy lelket, aki továbbviszi a többi nemzedéknek a SZER - ELEMET. Ez nemes, ezért legénykorban minden legényt fel - ÖV - eztek. CSAT = csatlakozás helye A köldöknél van - az édesanyával való csat - lakozás. Az öv - a köldökzsinór. KÜLDÖK - köldök Legénykor - öv - csatlakozás a szeretőhöz - először az édesanyához kell csatlakozni - ÉG ÖVVEL kell csatlakozni! Öv vonal alatt és öv vonal fölött változik az ornamentika. Öv vonal alatt a testiség van, fölötte a szellemiség van. A fejre nem is lehet akármit tenni - a tenger mélyéről igazgyöngyöt kell hozni - és gyöngykoszorút fonni! "Aki magyarnak születik, azt a Jóisten már biztosan szereti. Ha ezt az ember ki is tudja teljesíteni, akkor ő is érezni fogja ezt a bensőséges kapcsolatot a Jóistennel! Ez felelősség és küldetés is egyben!" - Born Gergely video - Táncra lábom... BORN GERGELY könyvének bemutatója: https://www.youtube.com/watch?v=RwXjPdHN4Ic Fölszállott a páva - Sándor Zsigmond legényes néptánc T Á N C TÁNC TÁN TAN TEN TEN ISTEN C(É) CS(É) Amikor táncolunk, a CSÉ, a CSÍ = az életenergia áramlásunk megváltozik. A LÉLEKTÁNC, az amelyik nem betanult lépésekre épül, hanem a testünknek szabad mozgást enged összeköt bennünket a magasabb szférákkal. Gondoljuk csak át, hogy miért is táncoltak az indiánok a tűz körül, hogy miért is képezte egyes SZER TARTÁSOK részét a tánc, hogy a harcművészetek mozdulatai miért olyan hasonlóak a tánclépésekhez! A jó harcos áramlásban van. Felveszi a ritmust. Az életesemények áramlásának a ritmusát. Szinte táncol az ellenfelével. A jó táltos, a jó sámán is áramlásban van. Révül, s a ritmus, amit a sejtjei diktálnak ilyenkor, hazaviszi. A "céltalan", "önfeledt" tánc valójában korántsem céltalan és önfeledt. A tánc tanít bennünket. Megmutatja a lelkünk blokkjait. Megtanít bennünket a ZENére összpontosítani. S ha elengedjük magunkat, a testünk megmutatja nekünk mit engedünk és mit nem engedünk meg magunknak. A tánc önismeret. A tánc lehetőség a forráshoz való visszatérésre. A tánc serkenti a szervezetünkben az életenergia képződést. A tánc segít visszatérni a forráshoz. A tánc gyógyít. A tánc feltölt. A tánc az Élet, hiszen minden ami él mozog, rezeg, ráz... minden, ami él ZEN-ÉL. Minden, ami él táncol. Az Élet dallA(U)Mára rezonál. Találd meg a saját ritmusod, s körülötted a világ is dalra fakad! spiriteve Fölszállott a páva - Gödöllő táncegyüttes  „A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be.” * "Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz." * "Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod." * "A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője." * "A szép mozgás a szem muzsikája." * "A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül." * „A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása az életnek, hanem az élet maga.” * „Tánc közben az lehetsz, ami csak lenni akarsz abban a pillanatban.” Tánc - Murai Katalin festménye A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar ember benne él a természetben. Ezt különösen a népzene igazolja, amiben  „benne van minden hangsor, benne van a teljesség” A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik. Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal. Néhány példa: „Esik eső, szép csendesen csepereg, Barna kislány szobájában kesereg Ki-kinyitja a szobája ablakát, Úgy hallgatja az eső zuhogását. (Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése) A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez: Megyen már a Hajnalcsillag lefelé, Az én kedves galambom most megyen hazafelé, Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma, Rásütött a Hajnalcsillag sugara. A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban: Kimegyek a doberdói harctérre Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám? Merre sirat engem az édesanyám? A népművészet szellemi tartalma: A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak. A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek. A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető. A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik. A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik. A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője. Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő. Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán).  Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit). Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története. A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen A magyar néptáncok A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal. A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki. Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása A magyar néptánc típusai:    A magyar néptáncok változatos ... formáit,  fajtáit,  zenekíséretének dallamait,  a résztvevők számának és nemének változásait,  előadásának módjait és alkalmait... figyelembe vevő rendezés előtt több lehetőség is áll. A táncforma meghatározásánál a legáltalánosabb jegyeket vesszük figyelembe:  - hány résztvevő,  - milyen alakzatban,  - egymással milyen viszonyt alkotva táncol. Kárpátaljai lakodalmas csárdás Ezek alapján különböztetjük meg:  a szóló,  kettős (páros),  hármas,  négyes,  kis- és a nagycsoportos táncokat. A csoportos formációk között lehetnek:  kötetlen  és kötött alakzatú táncok. Kötetlen a forma, ha nincs megszabva és állandóan változhat a táncosok egymáshoz képesti viszonya,  a kötött alakzatok között legáltalánosabb a körben táncolás. A műfaji besorolásnál az előbbiekben említett szempontokat:  - a táncosok neme,  - korosztálya,  - és a táncok célja,  - szerepe alapján bővíthetjük. A nemek és korosztályok tekintetében megkülönböztethetünk:  férfi-, női-, legény-, leány-, gyermek- és vegyes táncokat, a táncok  Célja szerint pedig beszélhetünk:  szórakozó-, bemutató-, harci-, szertartásos-, játékos- és utánzó táncokról. A táncforma és a műfaj együttes alkalmazásával már jól körülhatárolhatunk egyes csoportokat, de a táncok többalakúsága  megnehezíti az egyértelmű osztályozást. Pontosabb, és egyben a legszűkebb kategóriát a tánctípus fogalmának bevezetésével lehetett létrehozni. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása  Martin György (1932-1983), a magyar néptánckutatás egyik legkiválóbb képviselője szerint a tánctípus:  egy meghatározott tartalmi, formai és zenei keretbe tartozó táncváltozatok összessége. A típusok altípusokat és típuscsaládokat is létrehozhatnak, mely eltérő földrajzi-történeti fejlődésük következménye lehet.  A tánctípus olyan rendező elv, amely alapján a legátfogóbb és legátláthatóbb kép adható a táncok rendszeréről. Témánk tehát a magyar néptáncok rendkívül sokrétű hagyományát tánctípusokba rendezve mutatja be. A magyar néptáncok alapvetően két fő történeti stíluskörbe tartoznak: - a régi  - és az új stílusba. Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása Régi stílusú néptáncaink: A tánc a különböző táncdivatok hatására lényegesen gyorsabban változó műfaj, mint népi kultúránk egyéb ágai. Pontos formáiról, és különösen mozgáskészletéről hiteles történeti forrás nem maradt fenn, így néptáncaink történetében nem tudunk olyan mély nyomokat hagyó rokon népi párhuzamokat kimutatni, mint népzenénk vagy néphitünk esetében. Ismereteink alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a Kárpát-medencei népeknél igen népszerű fegyver- és férfitáncok, illetve a reneszánsz kor előtt kialakult archaikus ugrós-páros táncok a kelet-európai közösségekben is igen kedveltek lehettek. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása A magyar - s a vele együtt élő többi Kárpát-medencei nép - tánchagyománya az európai tánckultúra különleges színfoltját hozta létre, amely egyben sajátos átmenet a balkáni és a nyugat-európai táncrégió között. Amíg tőlünk keletebbre megmaradtak az archaikus lánc- és körtáncok, addig Nyugat-Európában a reneszánsz eredetű páros táncok továbbfejlődtek, szabályozott formát vettek fel. Nálunk, azaz Kelet-Közép-Európában a szóló- és páros táncok rögtönzött előadásmódja maradt fenn. A történeti feljegyzések arra engednek következtetni, hogy külső és belső hatások következtében a 18. század közepén a magyar tánchagyomány részben átalakult, s a kor kívánalmainak megfelelő új táncréteg jött létre. Az új táncok jelentős mértékben kiszorították a régieket, amelyek csak a peremterületeken, Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon, Erdélyben, s ott is a parasztság archaikusabb kultúrájú rétegeinél, mint például a pásztoroknál, vagy rituális (pl. lakodalmi) szokáskörnyezetben maradtak fenn. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása Régi táncrétegünkbe tehát azokat a táncokat soroljuk, amelyek bizonyíthatóan már a 18. századi változások előtt léteztek. E táncok kísérőzenéje a magyar népzene régi dallamaiból, és a késő középkorban divatos nyugat-európai tánczene folklorizálódott darabjaiból áll. A dallamokra a 2/4-es ütembeosztás, a 80-120-as metronómszámú tempó és a nyolcados alapritmus jellemző. Néhány tánctípus esetében, mint egyes leánykarikázóknál, a botolóknál, vagy néhány vonulós páros táncnál, fennmaradt a páratlan metrikai lüktetés és az aszimmetrikus ritmus is. Kalocsai párnatánc - magyar táncok - Józsa Judit alkotása A régi stílusú táncaink két nagy csoportra oszthatjuk:  - a műfajilag kialakulatlan, archaikusabb dunántúli és északkelet-magyarországi eszközös pásztortáncokra és ugrósokra,  - valamint az egységesebb és fejlettebb szerkezetű erdélyi legényesekre és régi páros táncokra. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása  Új stílusú táncaink: Az új táncstílus a 18. század derekától összetett gazdasági-társadalmi átalakulást követő ízlésváltozás eredményeként alakult ki. A többnyire kulturális önellátásra berendezkedő jobbágyság elindult egy sajátos kelet-közép-európai paraszti polgárosodás útján és bekapcsolódott a nemzeti kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalom áramlatába. Az új táncstílus kialakulása csak áttételes eredménye a kor gazdasági-társadalmi változásainak. A változás fő tényezője esetünkben a megjelenő táncdivatok sorozata, amelyek időben és térben eltérően hatottak. Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Egy-egy újabb hatás esetleg csak időlegesen, felszínesen érintette a korábbi hagyományt, és voltak közöttük olyanok, amelyek az új táncstílus kiindulási pontjaként értelmezhetők. Az új magyar táncstílus kialakulása egybeesett a nemzeti öntudatosodás, a nemzetei kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalmak áramlatával. Magyarországon kezdetben a rendi jellegű függetlenségi törekvésekkel indult meg ez a folyamat, amely főleg a nemzeti külsőségekhez való divatszerű ragaszkodással kapcsolódott össze, és a nemzeti nyelv, irodalom, viselet, zene és tánc magyarosításában nyilvánult meg. A 18. század végi nemesi magyarságtudat a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére, amelyre a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották a legalkalmasabbnak. Verbunk - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Ekkor alakult ki a lovas katona nemzet mítosza, melyhez leginkább a méltóságteljes, hősi pátoszt kifejező lassú, - Csokonai szerint - ázsiai gravitást(komolyságot, méltóságot) magában hordozó férfitánc illet. A nemzeti zenei karakter megfogalmazása is a verbunkból indult ki, s az első műtánc kísérlet, Szőllősy-Szabó Lajos 1840-ben készült "Körmagyar" c. koreográfiája is e táncot választotta témájául. A 19. század közepétől már a modern igényeknek megfelelő nemzeti társastánc kialakítására is törekedtek. Mintának a francia és lengyel kötött szerkezetű páros táncokat tekintették, de később az elemi erejű csárdás divat elsodorta e műtáncokat. Csárdás - Hegedűs Tünde festménye  A csárdás elterjedésében nagy szerepet játszottak a "táncmesterek", aki az új nemzeti táncokat a mezővárosi és a paraszti közösségekben tanították. Hatásuk azonban időleges volt, mert a tánciskolás szabályozottsággal szemben a parasztság megtartotta kötetlen, szabályozatlan előadásmódú férfi- és páros táncait, s csak motívumokat kölcsönzött a tankoreográfiákból. Az új stílusú verbunk és csárdás divat alapvetően megváltoztatta a magyarság, és bizonyos mértékig a vele együtt élő egyéb nemzetek tánckultúráját. Az új stílus végső fejlődési fokozatának a verbunkból, valamint a lassú és friss csárdásból álló táncciklust tekinthetjük, amely a 19. század második felére alakult ki. -Énekes leánykörtáncok: Déli leánykarikázók Északi leánykarikázók Erdélyi leánykarikázók Borsodi karikázó -Eszközös táncok: Botolók Kanásztáncok Söprűtáncok Szóló botoló -Ugrós táncok: Dél–dunántúli ugrós Somogyi - páros ugrós Duna menti és Galga menti ugrós Mars Rábaközi dus Alföldi ugrós Nagy ugrós -Legényes táncok: Bukovinai silladri és csíki féloláhos Mezőségi sűrű legényes Maros–Küküllő–vidéki pontozó Kalotaszegi legényes Kalotaszegi legényes -Lassú legényes táncok és erdélyi verbunkok Legényes - Józsa Judit alkotása -Magyar (négyes) táncok Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása -Régi páros táncok: Lassú tempójú vonulós és forgó táncok Kállai kettős - nagykállói pár - Józsa Judit alkotása Közepes tempójú forgó-forgatós táncok Lakodalmi forgós tánc  Korondi forgatós- Józsa Judit alkotása Gyors tempójú forgós táncok -Verbunk táncok: Körverbunkok Szóló verbunkok Rábaközi körverbunk -Csárdás táncok: Körcsárdás Körcsárdás Lassú csárdás - Józsa Judit alkotása Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása Duna menti csárdás Tisza menti csárdás Erdélyi csárdás Hármas csárdás Rábaközi csárdás -Balkáni eredetű táncok Balkán táncegyüttes -Polgári társastáncok Palotás - Józsa Judit alkotása -Néptánc - gyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny Néptánc – képgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-kepgyujtemeny Néptánc – mozgóképgyűjtemény:  http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-mozgokepgyujtemeny Néptánc – hanggyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-hanggyujtemeny Néptánc – feladatgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-feladatgyujtemeny Árgyeleánka - moldvai csángó gyermekek tánca - Józsa Judit alkotása A Csillagszemű Táncegyüttes A Csillagszemű TáncegyüttestTimár Sándor koreográfus és Timár Böske táncművész alapította 1993-ban. Az Együttes a mai napig Magyarország egyetlen magántársulata, amely minden állandó támogatás nélkül, saját erőből érte el hazai és nemzetközi sikereit. Létszámát tekintve is egyedülálló, hiszen több, mint 700 fős tagsággal rendelkezik 3 éves kortól a felnőtt korosztályig. Az oktatás a Timár módszer segítségével történik, melynek lényege,hogy minél több gyermek, minél kisebb korban ismerkedjen meg a még elevenen élő néptánc és népzene hagyománnyal, de nem csak a színpadi megjelenítés által és muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat épüljön be a mindennapi életükbe. Erre az eleven élményre - csodálatos nevelő ereje és közösségteremtő hatása miatt - a felnövekvő nemzedéknek rendkívül nagy szüksége van. web oldaluk:  http://www.csillagszemu.hu/ Lopott Ritmus - Miénk volt de ellopták Dr. Braun Atilla néprajzkutató filmje A "hipp - hopp" tánc és rap éneklés magyar eredetű! Hipi - hopi tánc és hadarónak hívták itthon. Magyarországon a legelterjettebb és házilag is termelt növény a kender volt.  A fontosabb ünnepek a kender vetése és aratása idejére tevődtek. Ilyenkor gyakorolták a hipi - hopi hagyományait, melynek organikus része a jellegzetes tánc, melyet később, mint népszokást betiltottak. A Filmarchívumban fellelhető filmeken láthatóak az autentikus ruhák és mozdulatok: Kendertánc Fövesen (A Magyar Filmhíradóból). A nagyszerű termést és a jól végzett munkát ünneplik a parasztok. Két napig áll a bál. Megrendezésre kerül a hagyományos hadaró (rap - mai néven) verseny is. Járják a hipi - hopi táncot, mielőtt újra munkába állnának, hogy felkészítsék földjeiket, és az állatokat a télre. A Takács József által Fövesen felvett filmet, 1974 -ben leforgatja az USA -ban. A film vetítésén az előadóteremben jelen vannak, az akkori takarítást végző afro - amerikai fiatalemberek is. Ezután, néhány évvel késöbb megalakul a "Sugarhill Gang" nevű zenekar, akik hip - hop zenét kezdenek játszani. MAXIMUS TYRIUS (Kr.u II. sz.): "A szkíták, ha részegségi gyönyörre vágynak, máglyát raknak és jó illatú növényeket égetnek. Azt körülülik, és lakmároznak az illatból.  S mint mások az italtól, ők is ugrándoznak, énekelnek és táncolnak..." video: https://www.youtube.com/watch?v=erKy-jpyIO4 Továbbá: A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-vadkender-olaj-meggyogyitja-rakot-de.html    Tánc - idézetek: "A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője." (Richard Wagner) "A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt.  Az egyik enber ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc..." (Kalidásza) "A természet lábakat ad nekünk és a művészet megtanít használni őket." "A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..." "A tánc olyan vers, amelynek a mozdulatok a szavai." „Ha elsajátítottad a lépéseket, elkezdheted megtölteni lélekkel."  (Philip Toshio Sudo) “Énekeljetek, táncoljatok, legyetek vidámak, de hagyjátok egymást egyedül járni. Ugyanúgy, ahogy a hárfa húrjai is egyedül vannak, de ugyanarra a zenére rezdülnek.”  (Kahlil Gibran)  "A tánc verítékes munka?  Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol.  Kutatod a tökéletest.  Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül.  Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod."  (Fred Astaire)  "És legyen elveszett minden olyan napunk, amelyen legalább egyszer nem táncoltunk, És legyen fülünknek hamis minden állítás, ha nem csattan fel vele együtt legalább egy kacaj."  (Nietzsche) "... fejezd ki tánccal mindazt az energiát, ami felszabadult benned.  Az egész tested tele lesz energiával, hagyd, hogy ez az energia a táncon keresztül fejeződjön ki.  Igen fontos a tánc..." (Osho) …Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz… "Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt, Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának, Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne, Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.” (Andrew Matthews) Amikor érzem a zenét, elvesztem az irányítást az eszem, a testem, a szívem és a lelkem fölött. A tánc nem egy alak, ez az élet egy útja.   "Te vagy a táncért, nem a tánc érted, és ezt addig használd ki, amig teheted" "A tánc nem szenvedély az elején csak egy életérzés belekezdesz és nem tudod abba hagyni! Ekkor válik szenvedéllyé!" "A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be." (Cezare Negri) „Tánc közben az lehetsz, ami csak akarsz lenni abban a pillanatban.” " A táncban nincsenek szabályok.  Ha igazán érzed a zenét, nem csinálhatod rosszul" "A nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt válnak naggyá." "Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer." "A tánc a lélek rejtett nyelve." "Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni.” "Az ember legigazabb kinyilvánulása a tánca és a zenéje...a testek sohasem hazudnak."  "Nem olyan emberekre vágyom, akik táncolni akarnak.  Olyanokra, akiknek táncolniuk kell." "Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod." "A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát.  A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus." "A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..." "Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának.  Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának.  Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." "A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik: a mozgás. " "Lehet-e nagyobb boldogság a Földön, mint az angyalok táncát utánozni?!" "Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni." "Ahol van Swing, ott van út is."  :-) (forrás: szepkepek.bloglap.hu/Ács Erika/tudásbázis) Plejádi tánc: http://www.youtube.com/watch?v=0813gcZ1Uw8 Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24.Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html  36. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - A Föld vezető vérvonala - A pentatonikus - ötfokú magyar NÉPZENE létezik!:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-fold-vezeto-vervonala.html - MAGYAR NÉPDALOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/magyar-nepdalok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html  39. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 40. Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - ŐSI TUDÁSUNK - NÉPHAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - NÉPZENÉNK - ROVÁSÍRÁSUNK ÉS A JÓ VIZÜNK A KULCS: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/06/osi-tudasunk-hagyomanyunk-nyelvunk.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

A magyar házak mágikus ereje "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor "Amelyik ház arra épül, hogy otthona legyen egy családnak, és úgy épül, és azok építik, akik otthont akarnak belőle maguk köré: abból a házból otthon lesz. És jó otthon lesz, és sokáig lesz otthona sokaknak: férfiaknak és asszonyoknak és gyermekeknek és gyermekek gyermekeinek." Wass Albert AZ OTTHON "Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.  Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek.  Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad.  És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...) Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon." (Wass Albert) Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.  „Van egy álmom? Ebben az álomban Magyarországon olyan házak épülnek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül egy idegen számára, hogy csakis Magyarországon járhat. Ezek a házak őseink tudása alapján, természetes anyagokból, a magyar térrendezés jól bevált szabályai szerint készülnek, és jó bennük élni.  Nekünk, magyaroknak olyan magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van, amely minden utánzást fölöslegessé tesz, és amelyben az idegen elvek meghonosítása csupán zűrzavart okoz. „ – A magyar ház mágikus titka című könyv ajánlójában Színia, a szerző - írja  Ez a könyv jó két évvel ezelőtt került a könyvesboltok polcaira, s szinte észrevétlenül simult a sok-sok feng shuit és egyéb keleti térrendezést dicsőítő, tanító kiadványok közé. Ebben a könyvben megtalálhatók azok az elvek, amelyek szerint őseink építkeztek, így az is kiderül, hogy a magyar ház szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amely a Teremtés folyamatának valós ismeretéből születtek. Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések, ugyanis a magyar ház egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható.  Minden ház teremtés eredménye, egy-egy megvalósult gondolat. A gondolat nagyon finom erőforma, és megváltoztatni is csak gondolati úton lehet.  Ezt az erőt még nem nagyon lehet mérni, a hatását viszont igen. A pozitív illetve negatív gondolatok megváltoztatják az izmok erejét, a bőr állapotát, amit a műszerek kimutatnak (lásd hazugságvizsgáló). A ház tehát egyéni gondolatok, illetve nagyon erős kollektív gondolatok együttes eredménye. A nagyon erős, régóta működő kollektív gondolat a HAGYOMÁNY. Őseink pontosan tudták, hogyan építkezzenek. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül “bevált” a magyarság körében. Ha valaki más nép hagyományrendszerét kezdi alkalmazni, annak meg kell ismernie teljes mélységében ahhoz, hogy valóban működjön. Az ősmagyarok legfontosabb, szent égtája a kelet volt, színe a fehér, állata a ló. A feng shuit hirdető kínaiaknál a kelet csak a második legfontosabb irány, színük a zöld, állatuk a sárkány. A fehér szín a kínaiaknál a nyugati irányt jelöli, a ló pedig a dél állata.  Amennyiben tehát egy magyar térben a fehér színt a nyugati oldal erejének megerősítésére akarja használni valaki, azzal káoszt okoz, mert nálunk évezredek óta a fehér keleti erőt jelöl. Nem beszélve a sárkányról, mely negatív alakja a magyar népmeséknek. Az égtájaknak minden népnél fontos szerepük, jelentőségük van. A magyar elnevezések sok mindent elárulnak: KELET – az ébredést, a megújulást, a feltámadást, jelenti. Keletkezik igénk szintén valami új létrejöttét, megteremtődését mutatja. DÉL – az éltető energia, feltöltő erő NYUGAT – a megnyugvásra, pihenésre utal. Energiája összehúz, összetart, körülölel, biztonságot ad. ÉSZAK – az éjszakával, a sötétséggel, mozdulatlansággal kapcsolatos. Élet tükör - Waum Péter alkotása A legtöbb régi kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása volt, amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak. A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. (A Boldogasszony a magyar hitvilágban az Istenanya, kit a népmesék Tündér  Ilonaként őriztek meg, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona fája.) A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a Tejutat jelképezi. A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja vagy Hadak útja, Lelkek útja, a végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő. Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor “Napba öltözik”.) Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték a ruháikra, abroszaikra, ágyneműjükre.  Móricz Zsigmond szülőháza - Tiszacsécse Kiegészítésképpen az ágasfához.... Kaptam egy nagyszerű anyagot levélben Nagy Józseftől (köszönöm Neki),  melyet itt most közzéteszek: "Kedves Gábor Kati! Elnézést, hogy ismeretlenül üzengetek, de mentségemre szolgál, hogy javító szándékkal teszem. NAPBA ÖLTÖZÖTT BOLDOGASSZONYUNK - TÜNDÉR ILONA ÁGASFÁJA című írásában az én ismereteim szerint egy téves megállapítás szerepel: „…az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték…” Ezt a megállapítást Vanetka Gabriella egyik írásában olvastam először.  Ezt az írást azóta számos internetes oldal idézte, és lassan elfogadottá válik a magyar térrendezéssel foglalkozók körében is. Az én ismereteim szerint ettől eltérően a Boldogasszony fája (boldoganya, bódoganya) a ház – értjük ez alatt az egysejtű ház, vagy a ház szó szoba jelentésében - a szoba központjában, a jurták istenfája helyébe lépő oszlop, mely a magyar népi építészet jellegzetes eleme.  A néprajzi irodalom a palóc népi építészet sajátosságának tartja, ennek ellenére a mestergerenda ilyen alátámasztása szinte mindenhol fellelhető volt.  Itt példának a sóstói múzeumfalu tirpák, és besztereci portáinak szobáiban látható oszlopokat említem.  De találtam már Mosonszentmiklóson is. Azért, hogy kételkedjem az igazamban ismerek egy Makovecz Imre vázlatot, ahol az ágasfa van Boldoganyának nevezve.  Ha tudna hasonló forrásokat ennek a bizonyítására, hálás lennék, ha megosztaná velem. Az én véleményemet az általam leírtak mellett az alábbi néprajz és magyar térrendezési szakértőktől származó idézetek támasztják alá: „A parasztházakban a középső alátámasztó oszlop a Boldoganya, más néven a Boldogasszony fája.” (Bodnár Erika Színia) „A mestergerendát, ami a ház teljes hosszában végigmegy, keresztezi középen egy gerenda, mind vízszintesen, mind pedig függőlegesen, ezáltal itt pontosan egy térbeli kereszt alakul ki. Az alátámasztó oszlopot „Boldoganyának” hívják. (Boldogasszony, Istenanya)… A mestergerenda, és a Boldoganya találkozása a teremtés középpontját, a fiú isten helyét, a ház lelkét jelképezi.” (Színia A magyar ház mágikus titka) „ A régebbi házakban még ma is látható a szoba közepén egy erős, tölgyfából készült, négyoldalu vagy hengeralakú oszlop, az ú. n. bódog-anya, a mestergerenda tartására. Persze a tarisznya vagy ruha felakasztására is alkalmas.” (Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai Heves vármegye népe Irta: Kürti Menyhért) „A mestergerenda mindig egy darabból van, és az a ház egész hosszán végighúzódva, néha még elől ki is szökel. Hogy nagy terhét jobban bírja: föléje, például Lapujtőn, kis «prajcot» vagy «támatót» (támasztót) alkalmaznak, valamint helyenként a szoba közepén alatta álló függélyes oszlop, a bódoganya által is védik a behajlástól.” (Pápai Károly az Ethnographia című folyóiratban írt tanulmánya) „A ház elején és végén lévő folyó-gerendákra fektették rá az egész ház hosszában elnyúló mestergerendát. Ezt, hogy a mag: súlya alatt idővel meg ne hajoljék, rendesen egy oszloppal támasztották alá, az ú. n. bódoganyával, mely mindig a házban, a kürtös vagy búbos kemence kocigjának az összeszögellő részénél volt fölállítva.” (Istvánffy Gyula) „A bódoganya nevű oszlop palóc-különlegesség. A bódoganya, tölgyfából való hasábos vagy hengeres oszlop, mely a szoba közepén áll a mestergerenda alatt. Régi palóc házaknál a bódoganya gyakori volt. Úgylátszik túlságosan féltek a ház, a mestergerenda leszakadásától, ezért állították az oszlopot a szoba középre, ahol bizony nagy akadék lehetett. Az új házakban persze már elhagyják az idomtalan, akadékoskodó oszlopot. Sok szobában két oszlop is volt. Az egyik a bódoganya, amelyik az asztalhoz állott közel, a másik pedig a bálvány a kemencénél. Rimaszécsen is palócmódra építkeztek. Itt is sok volt a bódoganyás ház. A bódoganya teli van cifra berovással, talán régi hun scytha-jegyekkel(?); e jegyeket a gyermekek sorra csókolták imádkozás után, lefekvés előtt, vagy büntetésből, ha csínt követtek el. A bódoganya is szerepel a palóc mondásokban. A gazdasszony gondosan elzárja a kamarát, mert «a gyerekek megennék még a bódoganyát is, ha szalonnából volna».) (Malonyai Dezső A magyar nép művészete) „A palóc területen még egy alátámasztást ismerünk, amit boldoganyának neveznek, és ez a házkultusszal lehet összefüggésben.” (Balassa Ortutai Magyar néprajz) Üdvözlettel Nagy József" A tető A parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, amit kontyos tetőnek vagy süvegnek hívtak.  Ezt később sokfelé felváltotta a nyeregetető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt.  Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről.  A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja.  Hogy mitől mester ez a gerenda?  Mert fontos szerepe van a házban.  Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe.  Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak.  A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen és merre távozzon. A “Mester” segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. Régen pontosan tudták azt is, hogy a gerenda melyik részére kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismerték a szimbólum jelentését.  Az apajogú nagycsaládok általában arccal kelet felé állnak be a világba, erre fordul a sátruk ajtaja is.  Fő égitestük a Nap.  Még az anyajogú társadalmat képviselőknél is a Hold tiszteletének nyomait találjuk. (László Gyula.) A csúcsjel  A tetőszerkezet tetején a legtöbb régi házon megtalálható valamilyen csúcsjel. Általában tulipánt, csillagot, keresztet, X-jelet, gömböket, kettős keresztet faragtak egymás fölé. (hogy miért épp ezeket a jeleket? Mert az ősi rovásírás első betűi egyben isteni jelképek.  Az A betű az Anyaisten (4), a B betű az Atyaisten (X), a D betű pedig a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős). A homlokzat  Hasonló szimbólumokat faragtak rá, mint a csúcsdíszekre, a szerepük is azonos. Nagyon gyakori a homlokzaton a Nap!   A bejárat  Magyarországon nagy hagyománya volt (és egyre inkább ismét van) a faragott vagy festett kapubejáratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan ősi szimbólumot “felvonultattak”, amelyek a ház lakóinak spirituális védelmét szolgálták. A kapuk boltíve természetesen itt is az égboltot jelképezte: a kapu fölötti galambdúc a portát védő szellemek, az ősök lakhelyeként készült. Annak idején a kapura festett, illetve faragott jelek pontosan úgy olvashatóak voltak, mint ma bármelyik betűvel írt szöveg. Sepsiszentgyörgyön  Régen létezett a magyar kapukon egy “lélektükörnek” nevezett domború, fényes Nap-forma. Aki belépett, először mindenképpen szembetalálkozott saját képmásával, így megvizsgálhatta a lelkiismeretét, vajon jó szándékkal jött-e. Tamási Áron a székelykapuban - Józsa Judit alkotása  A kapura feliratok is kerültek, amelyeknek természetesen szintén védő, áldó szerepük volt. Mint például:  “A bejövőnek szállás, a kimenőnek békesség.” Székelykapu Szentegyházán Vagy:  “Jószívű jóbarát kapumon béjöhetsz.” A sok kapun ma is látható körbefutó hullámvonal-faragás eredetileg olyan kétfejű kígyó volt, amely védte-őrizte a portát. Ez a kétfejű kígyó egy csillagkép az ég északi sarkkörén. Minden ember ismerje és becsülje saját műveltségét, hagyományait és azok szerint éljen boldogan.  Azokat feladni nincs értelme.  A magyarok kövessék a a magyar szokásokat hibátlanul, és a többi nép is a sajátjait!  - (Láma Ngawang, tibeti tanító) A ház bejárata  A régi házak ajtaja köztudottan nagyon alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette a kalapját. A ház másik neve egyébként a “hajlék”, amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás. A Tűzhely...  ...a ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak. Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt. (Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a “háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte). A magyar térrendezés a tűzhelytől indul. A tűzhely mögül kelet felé nézve látható a ház legértékesebb része. Ez után következik a jobb kéz felé eső rész, majd a bal kéz felé eső, és végül, a legkevésbé értékes az, ami a hátunk mögé kerül. Bartapuszta (A kemencéről) A búbos kemence "A kemencét a fűtés mellett elsősorban sütés-főzésre használták.  A kenyéren kívül különböző sülteket, tésztákat és süteményeket készítettek benne. Kiválóan lehetett leveseket, főzelékeket főzni a kemencében, de a gyümölcs aszalására is alkalmas volt. Napközben vizet melegítettek vagy krumplit főztek benne.  A kemencében sütött-főzött ételeknek különösen jó ízük volt.  A zárt, forró levegőben az étel egyenletesen sült meg, porhanyósan puhává vált, hiszen a hő minden oldalról egyformán érte. Az idősebb emberek, akik még kemencés ételeket fogyaszthattak, egyöntetűen azt állítják, hogy a mai tűzhelyekben sült ételnek közel sincs olyan jó íze, mint amit kemencében készítettek." video:  http://www.youtube.com/watch?v=p8ACv0Nwr_w&feature=youtu.be Hagyományos kültéri búbos kemence A kemencét építette és a kenyérkéket sütötte - Szabó Gábor Ablakok Ha a ház az ember testét, a kemence a lelkét szimbolizálja, akkor az ablak nem más, mint a ház szeme (azt is mondjuk: ablakszem).  Erőterek a magyar házban Amikor a két alaperő – a férfi és a női erő – éppen megfelelő arányban van, akkor harmónia uralkodik, kiegyensúlyozott a ház. 1. A szellem erejének gyűjtőpontja a házban a keletre, délkeletre és délre nyíló ajtók, ablakok, illetve a padlás. Erőformája a megtisztító, növekedést beindító, kelet típusú fa-energia és a déli feltöltő tűz-erő.  Az ötletek, az ihlet, a tervek, az álmok mind a szellemi erő következményei.  A teremtés első fázisa, a gondolatok keletkezése. A házban a szellemi erőt “katalizáló” helyek a keleti és a déli oldalak, illetve a tetőtér. Ezekre a részekre érdemes azokat a helyiségeket építeni, ahol alkotunk, szellemi munkát végzünk: dolgozószobát, műtermet, gyerekszobát. 2. A lélek erejének központi helye: a tetőgerendák által alkotott térbeli kereszt metszéspontja, ezen kívül a tűz helye, a délnyugatra és északkeletre néző ajtók-ablakok, valamint a ház közepe.  Erőformája kiegyensúlyozott, stabil földerő.  Ide érdemes tenni a konyhát, étkezőt, nappalit, minden olyan helyiséget, ahol a társasági élet zajlik. 3. A teremtő-megtermékenyítő erő: a házban nyugati, illetve az északnyugati és északi oldal – a pihenés, érlelődés, a befelé fordulás helye.  A hálószobák, fürdőszoba és éléskamra legjobb helye. Parasztház - Sóstói falumúzeum - Patrióta Európa Mozgalom (Forrás:lakaskultura.hu/magyarno.com) Szakállszárító A szakállszárító: fedett, ülőhellyel felszerelt, ideiglenes tartózkodásra szolgáló építmény, amelyet várkapuk, városkapuk, templomkapuk vagy középületek bejárata mellett állítottak fel.  Vasárnap délutáni beszélgetés a szakállszárító alatt (Nagykend, v. Kisküküllő m., 1940-es évek) A szakállszárítókban eredetileg a kapu őrsége tartózkodott. A templomok szakállszárítóiban a templomba menő vagy templomból jövő férfiak, legények időztek, ott tárgyalták meg ügyes-bajos dolgaikat, közösségük általános érdekű kérdéseit s cserélték ki értesüléseiket. A szakállszárítók egyszerű gerendavázas ácsszerkezetek, oldalaik nyitottak voltak, legfeljebb egyik felől támaszkodtak a templomkerítésnek, falnak. Zsindellyel, szalmával, esetleg cseréppel fedték. Bennük gerenda vagy deszkapadokat, lócákat helyeztek el. A templomok melletti szakállszárítók példájára Erdély, főleg a Székelyföld és a Szászföld falvaiban sok helyütt a lakóházak kapui mellé is építettek szakállszárítókat. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon) „A falu létezik, él és élni akar” Múltunkban rejlik jövőnk, a magyar falukép védelme Az iskolákban tanítani kell a saját települési hagyományokat, és gyűjteni kell a saját örökséget. A faluét és a városét is: először a környezetismeret tárgyban, később a rajz és művészeti ismeretek és gyakorlatok keretében. A szak- és építészeti iskolákban tanítani kell az építészettörténetbe illesztett népi építészeti és építészeti hagyomány ismereteit. A pedagógiai iskolákban legyen „Népi hagyományaink” tanszak és építészeti hagyományok tantárgy.  Az önkormányzatok és falugondnokok ismerjék és ápolják a helyi táji, települési és építészeti örökséget és hagyományokat.  Helyi örökségvédelem és ezek bevonása a falu hagyományrendszerébe, életébe. Az építészet adott állami intézménye, a kijelölt minisztérium/ok biztosítsák az örökség és hagyományvédelem hatásos eszközeit, a törvényeket, rendeleteket, felügyeletet és adókedvezményeket. A civil, szakmai szövetségek és kamarák legyenek támogatói a vidék építészeti hagyományainak.  A vidékfejlesztő politikában legyen hely és akarat a helyi értékek védelmére.  A vidéki ingatlantulajdonosok őrizzék meg és újítsák fel hagyományos építészeti örökségüket az ésszerű határokon belül. A vidéki ingatlanfejlesztők kerüljék el a helyi értékkel rendelkező történelmi központokat.  A vidéki tervező és engedélyező építészek vállaljanak felelősséget a táji-, települési- és építészeti örökség hagyomány-szellemű megőrzéséért. „A falu létezik, él és élni akar” Istvánfi Gyula műegyetemi pr. em. Forrás:  https://www.facebook.com/pages/Vass-Zolt%C3%A1n-%C3%89rt%C3%A9kment%C5%91-Alap%C3%ADtv%C3%A1ny/197485266957472?ref=stream&hc_location=stream Molnár V. József - A magyar ház szentsége "A Lelkem Házam közepén ott az Isten. A Házam Közepén ott a Tűzhely. A Falu Közepén ott az Istenfa. A Teremtett Világ Közepe a Pilis." - Molnár V. József - video: http://www.youtube.com/watch?v=sQMnt4Gvj4Y&list=PLEFB5C673527110AC /A linket kinyitva, egymás után meghallgathatjuk  mind a 9 előadást, a magyar ház szentségéről!/ A Mindenség képmása - Az otthon video:  http://indavideo.hu/video/A_Mindenseg_kepmasa_-_Az_otthon Hagyományos parasztház - Mária monogrammal SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ Pap Gyula: Hegyek között Van házad, amelynek kertfái alól A sárgarigónak vidám dala szól. Van fegyvered is s mély hangu kutyád S elhallani kürtöd a bérceken át. Van pince hegyedben és ó-bora láng, Hogy kedvre derítsen olykor, ha ivánk. És tűzhelyed őrzi gondos feleség S játsznak körülötte pajkos kicsikék. Oh mért szaladoznál még kincsek után? Áldd érte a sorsot s többet ne kivánj! Fotó: Rostásy Szabó Mihály (forrás: Marcsi Hégető Piskoltyné) Miért jó vályogházban lakni? Amikor az embernek gyereke születik,- ha addig nem is, de akkor biztos- felteszi a kérdést, jó-e az az életforma amiben addig élt, vagy valami emberibb, természet közelibb életet választ a családjának.  Így volt ez velünk is.  2006-ban mikor az első gyerekünkkel voltam várandós vettünk egy 100 éves, felújításra szoruló alap nélküli döngölt földházat nagy telekkel, egy 400 fős faluban, egy mező szélén. Rengeteg munka várt ránk, hogy egy rozoga kis házból igazi otthont varázsoljunk magunknak. Mi úgy voltunk vele, ahogy "A magyar ház mágikus titkai" című könyvben leírja a szerzője, Bodnár Erika:  „ A ház nem egy rakás tégla és némi faanyag.  A ház az ember testének folytatása, a Mindenség modellje, amely védi és egyben összeköti a Világegyetemmel.”  Lehet, hogy ez nagyon patetikusan hangzik ebben a fogyasztói társadalomban, de tapasztalataink, az élet egy ilyen hagyományos földházban beigazolja ezt.  Ezért se szerettük volna nagy beavatkozással, mindent felforgatva modernné varázsolni, csupán a mai világban nélkülözhetetlen korszerűsítést végeztük el,  Mednyánszky Miklós: Vályogházak című könyve alapján. Sok küzdelmünk volt a kivitelezőkkel, bár amit tudtunk, azt mi magunk csináltunk, amúgy is a föld, a vályog egy nagyon könnyen alakítható anyag, amivel nagyon jó „játékokat”, eredeti megoldásokat lehet megvalósítani, és olcsó, könnyen beszerezhető.  Sokan nem értik mért nem a megszokott utat választottuk, mért nem akartunk betonnal szigetelni vagy műanyaggal még lezárni a tetőszerkezetet.  Azért mert ez egy lélegző ház, élő.  Ezt csak az érti, aki lakott már ilyenben.  Csak természetes anyagokat alkalmaztunk (pl: narancsolajos viaszt a téglaburkolatra), és kihasználtuk a ház természeti adottságait, nem kellett még jobban „bebiztosítani”, és ezzel kizárni magunkat az Életből.  Más, modern házakban olyan érzése van az embernek, mint egy dunsztos üvegben, na itt nem. Együtt élünk a természettel, mint annak részei.  Persze ehhez kell egy másfajta gondolkodás, és elfogadni azt, hogy vannak bizonyos törvényszerűségek, amiket figyelembe kell venni a ház átalakításakor (pl: meszet használunk, cementet egyáltalán nem, víztől védeni a házat, szellőzést megoldani, stb..). Viszont a végeredmény egy élhető, emberi ház, ahol jó lenni. Egészséges levegőjű.  Nyáron hűvös-télen meleg- szokták mondani, és tényleg a legnagyobb kánikulában is 23 fok körül volt bent a házban, nyitott ablaknál.  Nálunk a szőlőlugas ad árnyékot a roló helyett.  És éjjel pedig ugyanúgy tartják a meleget a falak, egy hűvös hajnalon se kellett bezárni az ablakokat. Az ilyen házakba jó vendégségbe jönni, leülni a kályha mellé télen, mesélni a gyerekeknek a tűz mellett, nyáron pedig kiülni a kertbe a csillagos ég alá.  Szerintem ennél nincs is több, amit gyerekeinknek adhatnánk. Szerző: Bacskovszky Nóra, a fényképek a szerző felvételei/havastanya A RÖNKHÁZAK A rönk - és gerendaház emberbarát, a felfűthetősége kitűnő, jó a hőtartó képessége, télen meleg, nyáron kellemesen hűvös marad a lakótér. Miért érdemes faházat építeni?? A gerenda vagy rönkházat építők sokkal kényelmesebb helyzetben vannak, mint a kő vagy téglaházat építők, mivel a fa önmagában tudja mindazt, amit a tégla kisegítő anyagokkal. A fa az egyik legsokoldalúbb építőanyag  :-) Továbbá: 1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2. Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5. A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7. Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12. Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13. CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15. MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Különös fények a Pilisben: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html 24. A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-karpat-medence-magyarok-szent-gralja.html 25. A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html 26.  Piramisok a Pilisben? http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/piramisok-pilisben.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Mágikus világkép - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa Dávid Júlia alkotása - Világfa "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor "Azt hiszed, olyan sokban különbözöl tőlem, vagy akár ettől a fától? Ha erősen figyelsz, akkor te is hallhatod, hogy minden élőlény együtt lélegzik, érzed, ahogy minden növekszik. Mindannyian együtt élünk, még ha sokan nem is úgy viselkednek. Ugyanaz a gyökerünk - mind ugyanannak a fának az ágai vagyunk." /Avatar/ A Nap Ember Gyermeke, a Tudása által képes átugrani a Sáncot, s így  elérni Isteni szintjét! (A vízöntőkori ember Istentudás felé vezető útja rovásjelekkel) „Megjelent  "A ROVÁSJELEK TITKAI" című könyv, amely összehasonlítja a rúnajeleket a rovásjelekkel. Ennek az összehasonlításnak része az ősvallás összehasonlítása, illetve felvázolása is. "A legszentebb hagyományunk az ősi-régi magyar rovásírásunk, többezer éves......   Adjuk tovább a felnövő magyar fiatalságnak, akik a jelkép-rendszerünkből megérzik az ősi erőt." -  írta Nyers Csaba hagyományőrző a ROVÁS-JAVAS könyv ajánlásakor. Az említett könyv azért született, hogy érdekes formában - jóskártyaként népszerűsítse a rovásjeleket.” – Temesvári Gabilla Katul    A könyvből részlet, a magyar mitológiával kapcsolatos témában:    Magyar mitológia és rovások Az inkvizíció alapos munkát végzett az ősvallás kiirtását illetően. Friedrich Klára szerint: „ A rovásírás eltűnésének, eltüntetésének okaként leggyakrabban István király törvényére történik hivatkozás, amelynek jelzete Vatican 1000-ben Cal oct. Die festo Lac. Ap.:  „…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar, keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek,  a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak. Dávid Júlia alkotása Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetése, fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak 1-10 denárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.” Sokan tagadják, hogy létezett ilyen törvény, bizonyítani nem lehet, mert ezt is eltüntették. Én magam hiszek abban, hogy létezett, bizonyíték erre Koppány fejedelem brutális, szadista felnégyeltetése. Magát a törvényt nem István védelmében tüntették el, hiszen történelmünk átíróit István becsülete legkevésbé sem érdekli. Sokkal inkább azért, mert a törvény megléte azt bizonyítaná, hogy nem a nyugati, térítő papoktól tanultunk meg írni-olvasni, hanem ősidők óta nyelvünkkel együtt fejlődő, népünk egészére kiterjedő írásbeliségünk volt. Dávid Júlia alkotása Ismeretes Szent László király ide vonatkozó törvénycikkelye is: „Kik pogány szokás szerint kutak, fák, források, vagy oltárok mellett áldoznak, vagy áldozatot mutatnának be – ezen vétségért egy ökörrel bűnhődjenek.” (S.Ladislaus Decretorum Lib.I.22.) Egyértelmű, összefüggő világkép nem maradt fenn, de meséink, szólásaink, népszokások megőrizték a morzsákat, valamint a népművészet szimbólumaiba kódolva átaludta az évszázadokat, amiből újra fel lehet építeni az ősvallás rendszerét. Jó forrásanyag lehet más népek korabeli történészeinek, íróinak fennmaradt munkája. Itt néhány kísérlet eredményét próbálom felvázolni. Magyar életfa - Balassa JúliaTextilművész alkotása A magyar ősvallás a mágus hit volt. Erre írásos bizonyítékot találunk Theophülaktosz (bizánci görög történetíró a VI. században) írásában. Theophülaktosz  Historié című művéből: „A turkok (Theophülaktosz és a többi bizánci író is így hívja a magyarokat, valójában a hunokat és az alájuk tartozó népeket, akiknek a ’vallása’ magyar volt, azaz mágus hiten álltak) igen ostobán szentnek tartják a tüzet, a levegőt és a vizet tisztelik, s a földet himnuszokkal dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik istennek, aki a világmindenséget teremtette. Neki lovakat, ökröket, juhokat áldoznak és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége.”  (forrás: Mireisz László: A magyar vallás) Tehát egyistenhiten álltak őseink. Egy az Isten összeróvás jel A karosi tarsolylemez ős TEN  -  Egy az Isten összeróvás jele Dávid Júlia alkotása Az Istent az Egek Urának nevezték, és csak az ég meghatározó jelképeit, a Napot, a Holdat, a csillagokat, a fényt, a világosságot és a „nap madarait”, a sólymot, és a sast tartották méltónak az Isten szimbolikai értékeinek a kifejezésére. Dávid Júlia alkotása Mágikus világkép A mágikus világkép legfontosabb területe az elemi vagy természetmágia, melyben a tűz, víz, lég és a föld nem mint elvont fogalmak voltak jelen, hanem mint a világ és az emberi test alkotóelemei, mint „amiből mi és minden más alkotva van”. A házakban azért égett a TŰZ... ..., mert felfelé lobogásával annak a belső erőnek volt a szimbóluma, amely az emberben, de leginkább a harcosokban ég, s amely a hősök csarnokába segítette őket. A tüzet a magyaroknál minden évben újra szentelték, a szentelt tüzet az oltárra tették, s ezzel az embert mozgató belső erőt, a hont védő harcosok virtusát és a gabonát érlelő külső hőt egyaránt megáldották. A tűzszentelés szokása túlélte az évezredeket, mai napig is az ortodox keresztények húsvéti szertartásai közé tartozik a tűzszentelés. Régen télűző-tisztító tűzünnep volt február 2.-a, a mai Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, ahol szintén tüzet-gyertyát szentelnek. A kelta Imbolc tűzünnep maradványa lehet, ilyenkor az állatokat is úgynevezett tűzkapun – két égő fa (máglya) között – hajtották át, hogy egészségesek maradjanak. Ennek maradványa a balázsolás, február 3.-án, amikor a tűzkaput jelképező két égő gyertya között áldják meg a gyermekeket, a bajelhárító egészségvarázslás maradványaként.  (Balázs és Belenus Nap (tűz)isten kapcsolata). Balázsolás A tűzzel az Ember örök mivolta fejeződik ki: isteni tűzerő, tűz-én. Angolul is fennmaradt, az ember szavuk zsarátot, parazsat jelent. A VÍZ szimbóluma volt az élet lényegének, az örökös megtisztulásnak, táplálásnak és fennmaradásnak. A forrásoknál végzett szertartásokkal és a források megszentelésével érték el, hogy az eső áldást hozó legyen és ne pusztító. A forrás, kút, víz tisztelete is máig megmaradt, például a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltéhez kötődő húsvéti kútdíszítés szokása tojásokkal, tavaszi virágokkal, amely két hétig megőrződik. Kocsis Fülöp püspök megszentelte a Tiszát  Sajnos mai képet csak külföldi példából (Gasseldorf) tudok mutatni, mert valahogy mi nem tartjuk annyira fontosnak ennek a hagyománynak és vizeinknek az ápolását, csak a húsvéti vízzel leöntés, a locsolás maradt fenn mindenki által ismert szokásként. A forrásból húsvétkor merített víz szempanaszok, kiütések és egyéb bajok orvoslására volt használatos. Élt az a hit, hogy aki húsvét reggelen a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad. Az állatokat is beterelték a vízbe. A gyógyforrások védnöke Apolló, a gyógyító Napisten. A LEVEGŐ a mozgásnak, felemelkedésnek és áthagyományozásnak, a királyi szkítáknak volt a szimbóluma és vagy a levegőégbe felnyúló fa vagy a kerecsen madár formájában tisztelték a szelet. kerecsen sólyom A FÖLD pedig a beteljesülésnek, újjászületésnek és a megtartásnak volt a jelképe és kő, hegy vagy szikla formájában tisztelték. Temetés után a sírra köveket és sziklákat tettek, jelezve, hogy a test visszaadatott a Földanyának. Az áldozatokat kőoltáron mutatták be. A föld, az anyaföld, a haza, a szülőföld, az életadás, a táplálás szimbóluma. A természetmágia a természet mágikus uralmát jelenti, a természeti elemek ismeretét és felhasználását, azok egyensúlyának fenntartását és gondozását, melyet a mai ember nagyképűen semmibe vesz, tudatlanul kizsákmányolja Föld-anyát, nem törődve a következményekkel. A mágikus gyakorlat fontos területe volt a gyógyítás és a  régi magyar népigyógyászat  bőségesen tartalmazott mágikus elemeket. Világfa, Életfa, Égigérő fa, vagy Tetejetlen fa: "Életfa, világfa, születésbe-halálba, világból világba. Égigérő fának leveles hét ága, összeköt és megtart: táltosok létrája. Gyökere és törzse, pompás koronája a három világot szemünknek mintázza. Földi élet fakad erős oltalmába, Égi tudást ad át lombja - suhogása." (eni) Madaras - Napszimbólumos - Tulipános világfa  - Bánffyhunyadi csempék A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a  világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa.  Életfa - Dávid Júlia alkotása Nyílik már a tudás fája Őseink ezredéves termőfáján újra rügy fakadt. Csodás mosollyal hívogatja a napsugarakat. Több száz éves szenvedést, Bút, bajt felejt. Boldogan köszönti a jelent. Sok apró lélek méhecske porozta be, s adott jelet. Figyelj! Jön már a kikelet. S a rügyekben a sok tudás bontogatja szirmait, lassan kitárva a világnak titkait. Apró lélekszirmok köszöntik a lelki tavaszt. S ruhájuk tele róva adnak vigaszt. Apró tűzlelkek, a lelki sivatag már nem tikkaszt, hisz itt van a rügyekben a malaszt. És ha őseid útján ügyesen haladsz. A titkokat lassan megfejtve a MAGOS-ságban maradsz, és nem érhet fel hozzád a lelki haraszt. De őseid tudása kötelez is Téged,hogy a tudás magjait termékeny talajba hintsed. Mert termékeny talajból termékeny fa sarjad. S ha mindig öntözöd a lelked sugarával, a kis patakból lesz majd a nagy folyam árja. S nagy folyam partján a lelkedet, az égig érő fa és a Teremtő várja. 2006. Prenoszil Sándor Czibor Imre fazekas alkotása „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” - írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában. „Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.” (Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága) Vass Tamás fafaragó - Népi Iparművész alkotása A világfa összeköti az Eget és Földet Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa. A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. Innen eredhet a fa-lu kifejezés. A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak. Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Ormándi Márta csuhészobrász alkotása Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Fülöp Lili - Égigérő fa, ahol a sárkányok élnek  Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula  „A magyar ősvallás” című könyvéből való: “Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel. A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált. A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet  világfának neveztek.” Isten kardja az égig érő fa jelképe is lehetett, az Eget a Földdel összekötő szent tárgya, amely az Istennel, a mennyei világgal való kapcsolatot teszi lehetővé. E kard nem hatalmi vagy hódító eszköz volt, hanem az égi igazság, az isteni kormányzás és a sötétség elleni harc ragyogó, varázserejű megtestesítője. A magyar ősvallás világfája Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal A világfa a közép-ázsiai lovas népek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája, ugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését. Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép em­lékezetében. Székely Életfa - Dávid Júlia alkotása Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók: "Az új élethelyzet az egyensúly fölborulásával, krízissel, kerülőutakkal jár együtt, a növekedés pedig fájdalommal, de ezek mind fejlődésünk szükségszerű állomásai.  Az égig érő fa megmászása valójában személyiségfejlődésünk, érzelmi fejlődésünk útját mutatja meg.  Személyiségünk kiteljesedése egy életen át tartó folyamat, amelyben újból és újból meg kell találnunk az egyensúlyi állapotunkat.  Az integritás érzését akkor éljük meg, ha a mesehőshöz hasonlóan mi is elszántan mászunk, kapaszkodunk, rugaszkodunk az égig érő fa tetejére, hol itt lógva, hol ott lógva, ameddig a hetedik rend gúnya le nem szakad rólunk, és a hetedik pár bocskor le nem kopik a lábunkról." (Részlet a Mesepszichológia könyvből. Az illusztráció Anna Silivonchik munkája/Forrás: Mesepszichológia) ÉGIGÉRŐ FA - Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Néprajzkutatók szerint a táltos hit világfáját a következőképpen írták le a 20. század elején a régi mondákat ismerő öregek: Több változatban az “égigérő, tetejetlen fa” egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét). A világfa felső ágán található a nap, a hold, a nap anyja és a hold anyja. A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. Életfa - Dávid Júlia alkotása A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. Életfa - Dávid Júlia alkotása Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél.    A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert.  Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog.  A világfát csak a táltos képes megmászni. (forrás: Horváth Árpádné) Tulipánház alkotása Égigérő fánk rokonai Népmeséinkben gyakran feltűnik egy ősi jelkép, az Égbe nyúló fa, mely az égitesteknek és a sárkányoknak a lakhelye.  Égigérő fa - Baló Marika gyöngyhímző alkotása Nem is gondolnánk, hogy  mindennapi történeteinkben milyen ősi motívum őrződött meg. A magyar kutatók közül sokan foglalkoztak a népmesei elemeink feldolgozásával, legtöbben a szibériai és a török táltos hagyományban találták meg a mi kultuszunk legközelebbi rokonát.  A legteljesebb anyagot Berze Nagy János gyűjtötte össze, aki belevette az ősi mezopotámiai hagyományt, ahol az Égbe nyúló fa jelképe szintén megvolt. A magyar hagyomány A magyar népmesékben és hagyományokban  a különleges fa gyökere az alvilágba nyúlik, a törzse a mi világunkban van, a lombkoronája pedig az égig ér.  Aki meg akarja mászni a fát, annak baltával kell lépcsőt vágnia.  Ezt nemcsak a mi népmeséink szegény sorsú fiataljai csinálják így, hanem a táltos beavatás részvevőinek is hasonló a vizsgafeladata.  A magas fa megmászásával bizonyítja be táltos és a népmeséink szereplője, hogy ő képes a különleges feladatok elvégzésére.  A fa egyben az égitestek lakóhelye, ott található a Nap, a Hold és a csillagok, de sokszor ott találkoznak az égitestek anyjaival a hősök, hogy útbaigazítást kérjenek feladatuk teljesítéséhez. Dávid Júlia alkotása    Ősi üzenet: A magyar mesekincs nemcsak Szibériában, Belső-Ázsiában és a török világban maradt fent szinte ugyanabban a formában, hanem a világ egyik legősibb civilizációjában, a suméroknál is megvolt.  A török és azerbajdzsán kutatók szerint a szent fa, vagy az élet fája szoros kapcsolatban áll az Ég kultuszával, melyet talán már kezdetektől imádtak őseink a Sárga-folyótól a Kárpátokig. Sok sumér szentély oltárán láthatunk szent pálmafákat , de kedvelt jelkép volt udvarokban és tereken is.  Az ősi fakultusznak hasonló elemei vannak, mint a magyarnak, vagy a töröknek, hiszen összekötötte az Éggel a földi világot.  Arany és ezüst levelei világítottak és ugyanúgy a sumér hitben is ott laktak az égitestek, valamint ott pihentek meg a bolygók.  Eriduban, az egyik ősi városban még himnuszt is költöttek róla. Dávid Júlia alkotása - Babba Mária Az élet fája A pálmafa a sumérok számára maga volt az élet.  Sok vizet tárolt és gyümölcse táplálta az embereket, jogosan tekintették tehát az élet forrásának.  Az ősi kultusz annyiban tért el a hatalmas eurázsiai térségben, hogy minden területen más és más fát tekintettek jelképnek.  Különösnek hangzik, de az azerbajdzsánok a mi karácsonyfánkban is ennek az ősi fakultusznak a továbbélését látják.  Az igaz, hogy fenyőfát csak a 19. századtól kezdtek el állítani, de korábban faágakat és fára utaló jeleket a magyar családok használtak.  Az ősi kultusz máig fellelhető az azerbajdzsán szőnyegeken, de sok helyen, így akár a Krím-félszigeten, akár a közép-ázsiai török világban, de a mongoloknál is a hatalmas, szinte Égbe nyúló fákat szentként tisztelik, legtöbbször szalagokat aggatnak rájuk  és kérik isteneik közbenjárását. forrás: http://alfahir.hu Jákob Ildikó szarvasai és tetejetlen fája: Jákob Ildikó dálnoki/maksai óvónőt nem is egy, hanem hat, valahonnét Szkítiából származó csodaszarvas az égig érő fa alá vezette, amelynek ágai körül sétál  a nap meg a hold.  A szarvasok patája alá — vannak népek, amelyek a patákat ezüstből valónak tudják — puha gyapjúból lágy aljzatot terített, hogy ezeknek az égi-földi lényeknek fel ne törjék a lába, s akárcsak az égen vagy a meotiszi mocsarakban, otthonosan érezzék magukat. A ,,tetejetlen fa" pedig a Szarvas csillagkép felé emeli a földi tekintetet, a küllős-kerekes nap aranyló magasságába.  A magyar monda- és hiedelemvilág egy vezérlő,  nyomra vezető, hazát teremtő csodaszarvasról tud , az ősi keleti népek, kik az evilági szarvasok sokasága között élnek, s kik a csillagképeken is egész szarvasseregletet látnak, mondáikban, népi megjelenítéseikben is több szarvast terelnek. Jákob Ildikónak kiváló érzéke van ahhoz, hogy a mítoszok, a mesék és mondák archaikus szimbólumait egyetlen szőnyegre terelje.  Erről már akkor bizonyságot tett, amikor szülőfaluja templomának rovásírás töredékét nemezre vitte.  Most hat szarvasa és az életfa, világfa, tetejetlen fa köré, a küllős napkorong alá állva a honfoglalás előtti korok, az ázsiai rokonnépek motívum- és mintakincsét szerkeszti olyan végtelenül és megkapóan egyszerű nemez falikárpit kompozícióba, hogy az egy polgári berendezésű lakás fali képeit és bútorait félretolva teremt fő helyet magának.  Életfa - Horváth Katalin alkotása A néző szeme odaszalad, ahol ez a nemez van, mert a magyar mondáknak a haza nyomára vezető szarvasa, a tetejetlen, a csodatevő nap magasáig érő fa képzeletét földi dolgainkon felül emeli, s az ember nem csupán néz és lát, hanem elmélkedik és ért, megért. Érdekes, hogy amíg torjai kolléganője, Lukács Olga nemezkompozícióival a modern érzésvilág elé és efelé tartja a lámpást, addig dálnoki óvónőtársa a archaikus világból hozza át a mába azt, ami ma is világlik. Én azt is elképzelem, hogy egyszer majd közös kiállításukon is rácsodálkozhatunk babonázóan elbűvölő munkáikra. (forrás: Háromszék.ro) Atyaisten, Boldogasszony és Szélanya: Szélanya  - Józsa Judit alkotása A világfa osztja három részre a világot. A középső világ az általunk ismert fizikai valóság. A világfa felső része az égiek világa, a jó szellemek világa, ágain ülnek a megszületésre váró lelkek. Az alsó világ a rossz szellemek világa. Életfa - Józsa Judit alkotása Magyar Adorján szerint a Tejút személyesíti meg az Istenszülő Nagyasszonyt.  A született Isten, az Öregisten, Atyaisten, Aranyatyácska. Eredeti formájában nem azonos a kereszténység istenfogalmával. Az Isten a Mindenség ura, egyben a Hadisten, akinek lakóhelye a Tejút. A Tejút egy élőlény volt, ma úgy mondhatnánk, a Galaxis élő rendszer, az Istenszülő Nagyasszony. Ezt fejezi ki a csodaszarvas, - a kozmikus világot megtestesítő ősjelkép. Kalemandra alkotása (Más nép mitológiájában is találkozhatunk az ős-ős Istenanyával, aki szüli a Teremtő Istent, aki azután teremti a világot.) Az ősanya-istennő Eneth nevét, ami ünőt, szarvasünőt jelent Kézai Simon korabeli írása őrizte meg. A regösök az ősvallás szertartási énekesei is voltak, a csodaszarvas papjai, a mágikus szavak őrzői. A rege szavunk eredetileg bűvölést, bűvös mondást jelentett. A REGös kora REGgel révült, amikor RÉ felkelt. „Napot láttam én felkelni, hej regélök, regélök…” A magyar mitológia központi alakja a Boldogasszony. Eredeti neve nagy valószínűséggel a babba lehetett. (Csíksomlyói búcsú előtt hajnalban megnézték a felkelő napot és imádkoztak a Kis-Somlyó (sólyom) hegyén.  Úgy tartották a Nap a babba, benne van babba.) Petrás Mária alkotása Az ősmagyar Babba, a „születést adó” és a sumér Bau, az „élelemadó” alakja mára összemosódik Szűz Mária alakjával. A Boldogasszony „ez világnak megépítő asszonya”, „Föld édesanya”. Ünnepei fennmaradtak, ő biztosította a születést, a termékenységet – gyümölcsoltó Boldogasszony-, az aratást – Sarlós Boldogasszony, a betakarítást – Földanya ünnepe – és a gyógyítást – gyógyító Boldogasszony -, segített az élet minden területén. A csengersimai kazettán Nap, Hold, és Szél. A harmadik fő alak a magyar mitológiában Szélanya, aki a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából. A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve. A fennmaradt források egyik változata szerint tehát a hármasság az Öregisten, a Boldogasszony és a Szélanya (Vénusz). Nap, Hold és Hajnalcsillag A másik változat szerint a hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz). Nap anya - Józsa Judit alkotása Hold anya - Józsa Judit alkotása Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap, „költőileg megszemélyesítve a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, vagyis Tündér Ilona, más néven az Élet Anyja. Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő. Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli mongóliai rovásírásos türk feliraton: „Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt. Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre.  Megszerette és magával vitte. Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.” Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében: „ … az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, …  jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold.  …  Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.” A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét. A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte. A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi.  Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül. A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték. A csillagot ábrázoló sumér képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. (dingir, tenger) végtelenség ura, azaz Isten. Tündér Ilona Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya. (Tündér Ilona) Tündér Ilona – Józsa Judit alkotása  A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak. A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk, Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott.  Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen. Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján.  (Eszerint az ősszülő lenne a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya?) Végül is a Tejút-anya részei. A nap kultusza Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. Kalemandra alkotása Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a "világ világossága" (Jn 12,8) és "felkelő Napunk a magasságból" (Lk 1,78). Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe. Napisten – Sol – madara a SÓLyom Mai keresztény szertartás az úrnapja. Az Úrnap fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget.  A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. Jankovich Marcell Jelkép-kalendáriumában írja: E sajátosságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik. A virágszőnyeg (másutt illatos füvek) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak. Régen betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük.  (A tűzszertartás növényeiről a 117. oldalon olvashat) A Nap földi jelképe a Fehér Ló. Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban. …”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. Más népek is … tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. … a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt.  A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.” A kelta Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik. Az ősök Őseink életében jelentős szerepet játszottak az elhalt ősök, kiknek lelke hitük szerint jószelleme volt leszármazottainak. Tiszteletükkel függött össze az állandóan égő nemzetségi tűzhely, a különféle temetkezési szertartások és az emléktorok. Róluk emlékeztek meg őseink tűzre vetve az étel első darabját és az ital első cseppjét. A sötétség hatalmainak őseink hite szerint az igazi ideje az éjszaka. Elűzésük legjobb fegyvere a Nap megidézője, a melegítő és világító tűz, amiben őseink tanyáznak, - mint Napszikrák – ezért nem szabad a tűznek kialudni. (Az örökmécses rítusa innen ered.) A tűzhely körül foglaltak helyet a családi és nemzetségi jelképek, melyeket Szent Gellért „szkíta bálványoknak” nevezett. Ezeket a mély értelmű és éltető szimbólumokat alacsonyította le a „kultúra” tűzimádássá és bálványimádássá. A család őseinknél annyira megbonthatatlan egység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott. Dávid Júlia alkotása - Világfa Őseink szerint az égi hatalmak nem mások, mint az ősök szellemei. A nagycsalád munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott, a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendő gyermekek lelkére ügyeltek. Fontosak voltak még a hely szellemei. Úgy tartották, hogy a földeknek, hegyeknek, folyóknak, forrásoknak saját szellemeik vannak.  Sőt, a fáknak, növényeknek, állatoknak is voltak különleges szellemeik. A betegséget ártó szellemek, azaz démonok okozták, a fontosabbaknak külön nevük is volt. Például: guta okozta az agyvérzést, nyavalya az epilepsziát, gyík a torokfájást, fene a daganatot. Ez a hit több keleti népnél is megvan.  A gyógyító eljárásoknak ezért is volt démonűző jellegük, továbbá védő amuletteket, tárgyakat használtak erejük megtöréséhez. A perzsa krónikák szerint a hun táltosoknak különleges csodaköveik voltak, amelyekben hatalmas energia halmozódott fel. Voltak esőt és vihart hozó köveik, de voltak gyógyító köveik is. Végezetül álljon itt az általam tartott táltos-szerek, rendezvények kezdetén elhangzó áldáskérő dobos ima. „Környülálló szent fáink, fentül való Napatyánk, antul való Földanyánk, közbül futó vizek, erek, közbül fújó szellők, szelek, őseink, a jószellemek, ide figyelmezzetek! Azért jöttünk össze ……  Segítsétek szerünket, áldásotokat kérjük. Magyarok Istene! Áldd meg a jószándékú emberek összejövetelét!” Áldozati üst Az ősi vallásban az áldozati üstnek fontos meghatározó szerepe volt. A vallásos élet az áldozati üst szakralitására és szer­tartásos használatára épült. A bronz áldozati üst a hun régészeti kutatások legjellegzetesebb és legősíbb azonosító lelete, amelyek megjelentek már több mint 2500 éves sziklarajzokon. A hunok az áldozati üstöt az égbolt, az Ég Ura  világ tükörképének, szakrális jelképének tekintették, amelyben megtörtént az áldozati étel megszentelése, átváltozása, újjászületése, biztosítva a kapcsolatot az égi világgal. (Jelképesen fennmaradt ez a rítus a mai vallásban az áldoztató kehelyben az Úr testét jelképező szentostyával, illetve a vért jelképező borral vesznek részt a közös áldomásban.) forrás: http://rovasjavas.freewb.hu    Ősapáink Varázslatos Világfája A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa. Égigérő fa - Kalemandra Teremtészet alkotása „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” írja Kiszely István - Az ősmagyarok hitvilága című munkájában. A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. Égigérő fa - Waum Péter alkotása A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa. A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek.  Innen eredhet a fa-lu kifejezés. A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak Forrás: http://rovasjavas.freewb.hu/ Szerző: Attila Fehér Táltosa Dobkör A magyar hieroglif írás A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki.  Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését. A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja.  Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható.  Ez azonban nem a fazekasok leleménye.  Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került. A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál.  Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek.  Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására.  Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján. Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor az égigérő fa szimbóluma. (Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv) Égigérő fa, világfa, életfa: Égigérő fa, világfa, életfa - Feketéné Lendvai Katalin alkotásai Az Eget és a Földet összekötő Életfa a MAG-tól indul és Fénycsokrokon keresztül felfelé haladva eljut az Aranykapuig, - hívogat, hogy lépjünk be, hisz itt található az Isteni Egység Forrása, a mindent átölelő végtelen Szeretet. Minden ember ide akar eljutni, ezt a végtelen és határtalan Szeretetet szándékozik megélni. MI MAGUNK Vagyunk a Fény, MI MAGunk Vagyunk az Isteni Szeretet. (Feketéné Lendvai Katalin alkotása) Égigérő fa - Gulyás Géza alkotása Korondi kancsón - Égigérő fa motívum Korondi kancsón - Égigérő fa motívum Életfa - Horváth Katalin alkotása Dávid Júlia életfája.... Horváth Katalin másolata Kalotaszegi párna - Erdély - Életfa, Világfa, Egy az Isten jelkép Életfa motívum fafaragásainkon - népi festészetünkben Csornai életfás falvédő Életfa Norvégiából Életfa Norvégiából További: - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html - Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html - MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html - Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html - A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html - Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html - A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Húsvéti népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Pünkösd – A Csíksomlyói legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Székelykapuk - Kopjafák:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html -  Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - A Mi Drága NagyBoldogAsszonyAnyánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-mi-egi-anyank-egyik-szep-teljessegu_24.html - Aranyasszonyok :  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/aranyasszonyok.html - Mágikus világkép  - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

A magyar szent korona igazi rejtélye! A magyar szent korona NŐI KORONA - NagyBoldogAsszonyunk koronája, akinek Szent István királyunk ajánlotta fel a koronát! Józsa Judit alkotása Magyarország a Szent Korona országa!   Földünk egyetlen Szent,- és Beavató koronája a magyar korona, vagyis ...  a Szent Korona értékrendje az egész Földre vonatkozik!   Vesztergám Miklós előadása, melyben elmondja nekünk a megoldást is!  video: https://www.youtube.com/watch?v=j_C0bE3WV9g A magyar szent korona NŐI KORONA I. (2014. 09. 17.) A szent korona NŐI korona, utal rá a nőnem jele is! Mi a kapocs a mi Boldog (Ász) Asszonyunk, Istár, Eszter és Esztergom között? Figyeljétek meg a Gellért hegyi sziklatemplom szobrát, és a mellén kirajzolódó szívet, amit a két egymáshoz érő galamb rajzol ki! Az országalma és a szent korona is a nőnem jelét hordozza. A kört és a keresztet. Azért van kettőskereszt az országalmán, amiért a szent koronán keresztpánt illetve kereszt található. A kör 2 kereszttel az életadó Anyává vált szívkirálynő jele. A szobor mellett a gyermek tartja az almát hisz ő az Anyakirálynő gyümölcse. Az Anya- és szívkirálynő vele született joga(ara) az országalma, hiszen ő adott életet a gyermekének az almának. Ekként a korona mérete is értelmet nyer. Hiszen női fejre tervezték! A kételkedőknek azt üzenik az égiek, hogy tanulják meg a forráskódot és a magyar nyelvet használni! KORONA O-Ó-Ö-Ő KÖRÖNA KÖR ÖN=NŐ A vagyis A KÖR NŐ A KÖR NŐ a teremtő női minőség, vagyis az ANYA! A KÖR a TELJESSÉG vagyis a TEJESSÉG, az Anya Tejesség szimbóluma. A KÖR a magyar kártyában a SZÍV! A SZÍV KIRÁLY, aki NŐ! Szívkirálynő! Akit a magyarok Nagy Boldogasszonyként ismernek. A MÉH-kas ANYA-MÉH KIRÁLYNŐJE, A MELL-kas SZÍVKIRÁLYNŐJE. A Szent Korona vagyis A Szent Kör Nő, az Anya-TE(L)JES teremtő Isten Anya, akit elárultak, ahogy Istárt is, akit Eszterré alacsonyítottak. Ő a TE(L)JJEL s MÉZZEL folyó Kánaán mögött megbújó SZÍV-ANYA-MÉH KIRÁLYNŐ, aki azt üzeni, hogy újra éledt! A Nő s ég Kora elkezdődött! Vesszenek a hazugságok! spiritEVE A magyar szent korona NŐI KORONA II. (2014. 09. 20.) 3 nappal ezelőtt közzétettem egy olyan információt, ami sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy azt első ránézésre feltételezné az ember. Az üzenet ugyanis nem csupán a magyar történelmet képes újraírni! Nem hiszem, hanem tudom, hogy mire való a korona. Honnan? Onnan, hogy láttam álmomban működés közben. A korona egy tudatmódosító SZERKEZET, amelynek a használatára hosszú ideje senki sem volt képes. Jobban mondva méltó. Az emberiség a korona elárulását követően olyan tudati szintre süllyedt, hogy felfogni sem volt képes annak a súlyát, hogy mitől fosztotta meg magát. Hosszú idő óta most tartunk ott ismét, hogy képesek vagyunk felfogni az Eleink által ránk hagyott spirituális örökségünk mérhetetlen bölcsességét. Ismét tudunk az atomról, az atommagról, a megtermékenyített petesejt fejlődési szakaszairól. S elérkeztünk oda, hogy a tudósok képesek voltak egy részecskegyorsító laboratóriumot felépíteni. Mi köze az élet kialakulásának és a cerni részecskegyorsítónak a magyar szent koronához? Az, hogy az egyre gyengülő hatalom birtokosai a korona megszerzése óta igyekeznek létrehozni azt a fényenergiát, amelyet a koronához rendelt személy képes csak generálni. Annak, aki nem tudja mit keressen, fel se tűnik, hogy a korona szerkezeti vázát megtükrözve megkapjuk a MAGHASADÁS modelljét! Annyi különbséggel, hogy a korona esetében a Királynő AGYA az ATOMMAG. S az Ő teste körül képződik az élet virágaként ismert szimbólum több dimenziós hálós szerkezete. A FÉNY frekvenciáján rezonáló részecskékké transzformálva ezáltal az emberi testet alkotó sejteket. Hobby atomfizikusnak sem kell lenni ahhoz, hogy a koronára rápillantva észrevegyük az "utalást". Csupán ki kell nyitni a szemünket! Apránként mutatják meg nekem is a csodát, amelyet ÉLETnek nevezünk, apránként adom hát én is tovább. Aki meri befogadni az üzenetet, az előtt kitárja kapuit az Élet. S ráébred, hogy sokkal többek vagyunk, mint hisszük. Erre mondja valójában a MAG nyelv, hogy előttünk van az EGÉSZ  ÉG ÉSZ - ÉG(re) KÉSZ) ÉLET! Áldás  spiriteve SZENT KORONA 3. rész (2014. 10. 09.) Azok, akik nem olvasták az előző 2 részt, talán eztán kedvet kapnak. Egy chilei prekolumbián kabáttu, a Szent Korona, az alsópáhoki tál, egy magyarszombatfai tál, meg egy veleméri tetocserép Föld szójele és a nikolsburgi ábécé f Föld jele A szavak értelmén kell a szó szoros értelmében ÁTRÁGNUNK magunkat, úgyhogy nem érdemes futólag átolvasni a következő sorokat. A türelem rózsát terem. Hatalmas közhely... Viszont, aki végigolvassa ezt az üzenetet, (mivelhogy ez a szöveg egy üzenet részeként érkezett,) az megértheti, mi köze Csipke-RÓZSI-KÁNAK ehhez a mondáshoz, s lesz némi fogalma arról is, hogy Csipkerózsika mégis hogyan kapcsolódik a  SZENT KORONÁHOZ? Jó szórakozást kívánok! Ma a "mesék" birodalmába utazunk. A SZENT KORONA a szavak szintjén is egy beavatás! Kezdjük az elemzést a KORONÁNÁL! A KORONA szóban van 2 db úgymond kettős természetű betű. Az "R" és az "N". Az "R" külalakban nagyon hasonlít a "P" betűre. Okkal! Az "N" pedig utalás az "NY" betűre. Tehát R-P és N-NY. Egyszerű behelyettesítés! KORONA KOPONYA Ez az 1. szintje a forráskóddal olvasott szöveg értelmezésének. A 2. szint a szavak értelmével foglalkozik! Ha nem is tudja még elhinni az ember, hogy létezik a forráskód, és hogy azzal olvasva a mai magyar szavaink is megnyílnak, és elmesélik a történetüket, akkor a 2. szinten már elkezdi érezni, hogy itt bizony mégiscsak történik valami... Az 1. szinten tehát eljutottunk oda, hogy a KORONA rámutatott a KOPONYÁRA. A 2. szinten fel kell tennünk a kérdést! Mi köze van az alap fogalomnak a forráskóddal átalakított fogalomhoz? Tehát mi köze a KORONÁNAK a KOPONYÁHOZ? Nem olyan nehéz a kérdés... Hiszen a fejen, a KOPONYÁN viseli az uralkodó(NŐ a SZENT) KORONÁT. A forráskódról azt kell tudni, hogy bizonyít.  Minden szinten egyre tágabb értelemben mutatja meg a szavak közötti kapcsolatot, és a szavak önálló értelmét. De van nekünk még egy szavunk, ami most már nem csak a KORONA szóhoz, de a KOPONYA szóhoz is kapcsolódik. Már ha a forráskód valóban létezik, és nem csak hogy létezik, de még MŰKÖDIK IS, akkor a SZENT szónak további utalásokat kell tartalmaznia a KORONA és a KOPONYA működésére vonatkozólag! A KORONA, amit a KOPONYÁN viselnek, SZENT! Olvassuk hát el az 1-es szinten, hogy mit jelent a SZENT szó! SZENT Sok minden feltűnik a gyakorlott szemnek. Látszólag rövid a szó, ám annál gazdagabb tartalommal bír. Benne van a SZÉN, az ÉN és az (IS)TEN szó is. De mielőtt SZÉN-né égetne benünket a sok kavargó gondolat és megtükrözni kezdenénk a szavakat, koncentráljunk a lényegre. A lényeg mindig a dolgok KÖZÉPPONTJA! A mag nyelv a MAGRA vagyis a gyümölcs közepére mutat rá. A dolgok velejére. AZ AGY VELEJÉRE. Ami, mit ad Isten, hát megint csak kapcsolódik a KORONÁHOZ, amit a KOPONYÁN viselünk, hiszen a KOPONYA KÖZÉPPONTJA az bizony maga az AGY VELEJE, az AGYVELŐ. De most figyeljük meg a SZENT szó velejét, vagyis közepét! S-ZEN-T Ott találjuk a ZEN szót! Mai világunkban sokan találkoztak már vele. No nem a magyar hagyományok révén, hanem a ZEN buddhizmus kapcsán. Tibeti - buddhista yamataka mandala Itt mondjuk kitérhetnék BUDDHA és BUDA kapcsolatára, de maradjunk a SZENT KORONÁNÁL, amit a KOPONYÁN viselünk, és aminek a KÖZÉPPONTJA az AGY VEL(EJE)Ő a ZEN helye! Mert hát mi is a ZEN? Van nekünk egy gyönyörű magyarként is ismert szavunk, a ZENE! Szkeptikus kérdés, de sokan fel fogják tenni maguknak, hogy tényleg van köze a ZEN szónak a ZENE szóhoz? VAN! A ZENE szavunk azt jelenti ZEN ÉN. Vagyis ÉN magam ZEN vagyok. ÉN MAG-AM ZEN(E) V-AGY-OK. Csupa-csupa mondanivalóban gazdag szó! MAG-AM MAG-OM MAG-AUM AM-AUM-OM Aki nem ismeri a korona-csakra képét, annak új lehet, hogy az AM-AUM-OM hangok a korona-csakrában rezgő alaphangok. Azok a hangok, amelyek egy egészséges szervezetben felcsendülnek.  Ez egy frekvencia. (Yoga óráról ismerős lehet egyeseknek pl. az om mani padme hum...) A 4. hang nyitja a mennyek kapuját. Szép történet ez is, és a legtöbben nem is gondolnák, hogy a KORONA-csakra azért hordja a KORONA szót magában, amiért a királyok fejére KORONÁT tettek. Mert az AM-AUM-OM hangoknak nem csak hangja van, hanem frekvenciája, azaz sugárzása, tehát fénye! Egyfajta glóriája... Ne legyünk naivak! Lehet, hogy nem tudjuk, mert nem emlékszünk arra, hogy kik vagyunk, DE az elődeink sokkal többet tudtak a világegyetem működéséről, mint mi ma. Tegyük hát fel azt az egyszerű kérdést, mert eljött az ideje... hogy ugyan kinek, de annál is fontosabb, hogy MIÉRT jutott eszébe épp a KORONA mint eszköz megalkotása? Miért néznek ki úgy a koronák, ahogyan, és tulajdonképpen a státuszon kívül mire is utalnak? Ha felülnézetből nézzük akkor a legtöbb korona a napkorongot formázza. Miért is? Mert NAPKULTUSZ volt a világ legtöbb pontján? Részben... Mert okkal volt napkultusz, s ez az ok nem abból fakadt, hogy a NAP éltető energia...  Az emberiség Ősei ennél sokkal többet tudtak.  Ezért is lett a szent korona más... Térjünk vissza a ZENÉHEZ! Ahhoz az állapothoz, amikor a KORONA-csakrában felcsendül az OM hang, s az ember KOPONYÁJÁBAN, azon belül is az AGY VELEJÉBEN megszólal a ZENE. Az AGYBAN a ZEN-ÉN keresztül nyílik meg egy tudati kapu. A csakrákat bemutató hagyományok szerint ott, pontosan ott, ahol a Szent Korona keresztpántjai metszik egymást található a TOBOZMIRIGY.  A 3. szem szerve, ami a kisagyba vetíti ki a képeket. S pontosan ezt a szervet, a TOBOZMIRIGYET jelölik az OM hang jelével.  S milyen érdekes, hogy a KORONA CSAKRA jelében nem csak az OM hang képjele szerepel, ami NEM mellesleg részben egy 3-as számból áll!!! Nem... a képen találunk még valamit! Az OM hang képjele egy lótuszvirág közepében pihen.  A lótuszvirágról pedig hamar eszünkbe jut a NAP-KORON(A)G ábrázolása. Azért is tartalmazza a Szent Korona a ZEN szót, mert ha a T betűt is hozzá toldom észreveszek még valamit. A ZENIT-et! AZ I betű a forráskódban kiemelt szerepet tölt be. Azt mondjuk Isten mindenhol ott van. Ennek értelmében hozzátoldható az Istent jelölő "I" betű szavakhoz. Mivel az S betű úgymond hullámtermészetű, kivehető a szavakból, amikor a szavakat fejtjük. Tehát az "S" betű kivehető az "I" betű beilleszthető. S mi kapunk egy ilyen nagy jelentőséggel bíró szót, amilyen a ZENIT! Nézzük csak mit ír róla a WIKI. (A Wikipédia, a sokszor semmitmondó jegyzeteivel azért olykor meglepően hasznosnak tud bizonyulni... már ha az ember tudja, hogy körülbelül mit is keres.) "Zenit: egy földfelszíni pontba emelt függőlegesnek az éggömbbel való azon döféspontja, amely a horizont felett van.  Az ellenkező irányú döféspont a nadír." Ha a KORONA vázát vesszük alapul, akkor hamar feltűnik, hogy a ZENIT a KORONA KERESZTPÁNTJAINAK metszéspontja.  A KOPONYÁNAK MINT KUPOLÁNAK a közepe.  A TOBOZMIRIGY feletti pont. Puszta véletlen igaz? A SZENT szó következő olvasatait ajánlom mindenki szíves figyelmébe! SZENT SZE(N)T-TESZ SZENT = TESZ ÉN TESZ ÉN = TE ÉSZ ÉN = TESZ ZEN ÉSZ ÉN TESZ ZENÉSZ ÉN Tehát a SZENT Korona TESZ ZENÉSSZÉ ENGEM. Vagyis a SZENT KORONA egy olyan szerkezet, ami a KOPONYÁRA helyezve, az AGYBAN, azon belül is a TOBOZMIRIGYBEN képes megszólaltatni az OM hangot.  Amit a KORONA csakra jeléből ismerünk. A korona csakra jeléből viszont azt is tudjuk, hogy annál az embernél, akinél ez a hang megszólal a feje körül megjelenik a LÓTUSZVIRÁG = A (NAP) KORONA! Mivel MEGVILÁGOSODIK! Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunk Tehát a szó legszorosabb értelmében fellángol a fejében a megértés FÉNYE! folyt.köv. ©spiriteve Schmidt Roland Hun A Szent Korona felépítése: Részei: - Keresztpánt, tetején kereszttel (kupola-égi uralom) - Párta - Abroncs (9 db csüngővel) (földi uralom) Fellelhető további nézetek a Szent Koronával kapcsolatban: - Az ötvösmunka alapján feltehetően Kaukázusi, avar műhelyben készülhetett. ( Örmények?) (Csomor) - A zománcképek és stílus alapján kopt egyiptomi.( Ludvig Rezső, Vörös Győző) A farasi leletek 1971-től állnak rendelkezésre és az elgondolkodtató elméletet Ludvig Rezső kutatásaiból ismerjük. Kibontani hosszadalmas, de képekben érdemes megnézni és elgondolkodni rajta. A farasi katedrálist 1970.-ben lengyel régészek tárták fel. A templom alapkövét 707-ben tették le, és Remete Szent Pálról nevezték el. Egészen a 13. századig működött a templom. A farasi falfreskókon az apostolok ábrázolási módja azonos a koronánk zománcképeinek ikonográfiájával. Megjelenik a keresztpánt kiterített képe is. Az egyik falfreskón teljes szépségében megjelenik az Istenszülő, „Theotokos" feliratú Mária kép, fején egy zárt, keresztpántos koronával (a Magyar Szent Koronával ? ), a korona tetején az egyenesen álló gömbös kereszttel. Egyik sem zárja ki, így leszögezhetjük, hogy a koronánk kisázsiai eredete igen valószínűsíthető és a korai kereszténység idejére tehető. Korában alakzata, formája vagy maga a korona ismert és a legnagyobb szakrális hatalom jelképe. - Érdekesek, de közvetlenül nem hozhatóak összefüggésbe a ghadamesi oázisban talált (Líbia )téglaleletek melyek mindegyikén besütve a Szent Koronához hasonló sziluett található. (Forrás: Rendek Róbert líbiai tanár) Az erődítmény K.e.2500–3000-ben épült, itt nem messze találta Almássy László a barlangrajzokat, búvárok stb.) A keresztpánt zománcképei ( 8 db.+1 db = 9 db) Az apostolok legtöbbje „pogány” Galileiából származott, mely északi tája Palesztinának és lakóit a zsidók lenézték. Középen (legfelül, földi avatatlanok számára egykor nem látható helyen) a Mindenható és körülötte a hozzá legközelebb álló Péter, Jakab, János található. Ők a teológiai alapok lefektetői, a Jeruzsálemi zsinat létrehozói. Jézus őket engedte be Jarius házába, amikor feltámasztotta annak lányát és csak őket vette maga mellé a getsemáni kertjében letartóztatása estéjén , továbbá ők voltak közvetlenül tanúi a hegyen Jézus megdicsőülésénél.( Pál pedig a damaszkuszi úton) Kijelenthetjük tehát, hogy a keresztpánt felső sorában lévő apostolképek azokat ábrázolják akik közvetlenül látták Jézus megdicsőülését ! A keresztpánton lévő 7 apostol (Pál kivételével) számára jelent meg harmadszor a tanítványok közül (3 a magyar igazság), amikor azok a galileai tengernél Genezáret tavánál (ma Kineret tó) halásztak. (János 21) Az alsó sorban lévő apostolok pedig azokon a területeken térítettek ahol a honfoglaló magyarok elődei éltek. A latin betűk a hatalom, görög betűk a bölcsesség miatt együttesen vannak jelen ( Honorius Augustodunensist XII. sz. szerzetes írása szerint ), mint ma is a magasabb szintű egyházi szertartásoknál. (pl. papszentelés) A világ különböző egyházi helyein megfigyelhető ez ma is pl. Palermó: Montreale katedrális szentélye, wieselburgi Szent Ulrich Ottó féle oktogonja, Cefalu székesegyház, stb. Az akadémiai kutatásban azt a felfogást vallották és vallják, hogy a Szent Korona két, eredetileg össze nem tartozó részből lett utólag összeépítve. Ezt a korona latin és görög felirataira alapozzák. Ez által szerintük, nemzeti ereklyénk, egy latin és egy görög koronából áll. Elméletüket még Révay Péter koronaőr (Túrócz megyei református főispán) 1613-ban írt beszámolója sem „ingatja meg”, amikor is a korona egységes rendszeréről és az azon látható Szűz Mária képről ír. Révay, mint koronaőr, közelről láthatta a koronát. Ma viszont az Istenanya helyén Dukász Mihály képe van. Meg kell azonban jegyezni, hogy a koronaőr munkájában szól bizánci császárokról és királyokról is. De nem nevezi néven őket. A latinos műveltségű koronaőr, feltehetőleg az abroncs görög feliratú képeit véli uralkodóknak, hol ott azok szentek és angyalok képei. Tény az is, hogy néhány megfigyelése pontatlan, de minden valószínűség szerint az Istenszülőt pontosan felismerte. Ha pedig igazat ír a koronaőr, márpedig miért hazudna, akkor a bizánci uralkodók képei 1613 után kerültek a koronára. Ezzel viszont megdől az Árpádok vagy utódaik alatti koronaegyesítés elmélete. (A Szent Korona eredeti történelmi dokumentumai - a koronairatok, annak 1849-es elásása során a földben elrothadtak.) A képek kialakítása rekeszzománc. A pánt vége forrasztott dróttal van lezárva (bordöur vonal) , ami azt jelenti, hogy soha senki nem akart oda több apostolképet felszerelni, mint 8 db-ot. Az így készült eredetileg. Pantokrator zománcképe A korona tetején található a teremtő Atya Isten. Az egész világon uralkodó Krisztus a kereszt alatt királyként, dicsőségben, trónuson (Pantokratorként) Két oldalán ciprusfák (életfa a magyar népművészet visszatérő eleme, a meg nem született lelkek szoktak rajta lenni madáralakban), a nap és a hold találhatóak. Kezében az élet könyve. Paradicsomi kép. A Boldogasszony jelképe a hold, a férfi Istenség jele a nap és a kettő az elválaszthatatlan egység. (a csángóknál még él az Istenanya Istenapa kifejezés). Mai értelemben a Szűzanya és a Fiúisten (Jézus) jelképei. Pantokrátor / mindenható; az ikonográfiában a Mindenség urának királyi jelvényeivel trónon ülő Teremtőt jelöli) A kinövő kereszt is életfa motívumként tekinthető.A 9-es szám a Gyermek száma mivel a 9-es a földi testetöltés száma... Kérlek olvassátok el a rovás jelek szerint csak balról jobb olvasási irányban mi van Jézus feje mellé írva a Szent Korona ábrázolásán ! (Olvasható "Tükör által "is rovás menetirányban jobbról balra...) Régiesen illetve jelenleg dialektusként eképpen is ismeretes : "Szó-Bó"..tehát "Szóból"...a"Szó" az "Ige" ,tehát Igéből van ... további észrevételem,ha valaki az "Ó"-t "N"-nek tekinti akkor az "SZ,N,B,N" keretrendszer magánhangzókkal feltöltve "SZeNBeN" ha az első "N" betű hangalaki változójaként felcseréljük az "M" mássalhangzóval akkor a "SzeMBen" szót kapjuk..."A szem a lélek tükre..." de ha felbontjuk a "SzeM" illetve a "BeN" szót olvashatjuk...a SzeM adott (a lélek tükre) viszont a "BeN" szó jelentése a héberben a "Fiú",ha viszont a SZeN-ből az "SZ" hangalaki megfelelőjeként a "Z"-t alkalmazzuk akkor a "ZeN" elnevezést olvashatjuk! A "zen" ág önmagát a Buddha/Buda Szív Iskolának nevezi, és leszármazását egészen Buddháig vezeti vissza róla viszont tudjuk,hogy Scytianos a Szkíta bölcs tanította!!A sztoikusok Logosznak, azaz Szónak nevezték a világot irányító értelmet.Az Ige görögül: Logosz... Számosságot is fel lehet fedezni a rovás jelekben az "SZ" lehet 1 is illetve az "X" 10 ha a rovás "eN"-eket hozzáolvassuk...akkor az "eGY-éN" illetve ha a számokat személyesítem akkor a 10 a "Mi",tehát a "Mi-éN" azaz "Menny" szót kapjuk... "Milyen helyzetben van Jézus a Szent Koronán hozzánk képest? "SZeMBeN" Ő a-Kí a tükör,amiben önmagunkat kellene felfedeznünk a-Kí-t a "ZeN-BeN"azaz "révületben"(elcsendesülésben/meditációban) tudunk meglelni ...mert Mi,minden-Kí az Embernek fiai vagyunk... "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, közöttünk lakott...." mert "Szóbó" volt... „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20) .... mert a szeretet/Szer-elem(lélek) által vezérelt szó(Szellem) teremtő...nem kell több mint jó szó ahhoz,hogy vendégetek legyen a megváltó a-khi az Ige és így a teremtő Szentlélek hullámzása köztetek! Ui: Jézus az Embernek fia,mit mutat az ábrázoláson az ujjaival? Én vagyok az Út(Szellem/Szellemi út(ATYA) az Igazság(Lélek/ÉDESANYA) és az Élet(Szer-elem/GYERMEK)... Gyűrűsujj:Nap(Szellem) ,Hüvelykujj:Vénusz-Szerelem/Fa/Élet elem,a két ujja között "Igaz"gyöngy a Lélek...mely a Fiút és az Atyát összeköti...tehát a Lélek ami az Él,Élek,Lelek, fordított olvasási irányban Kel,Kel-él....mit mondott Jézus Lázárnak? "Kelj fel és járj!" Jézus a mindenkori Ember fia: "Jó-Szusz" a "Szusz/Szuszék" a "lélekzés" tehát az emberi lélek pulzálása(Ki-Be amit lehet "KA-BA" irányba is mozdítani a magánhangzók változtatásával amit a Magyar nyelv szabályai szerint megtehetünk! Kaba elnevezés egy általunk ismert kis termetű sólyomfajta a hagyományunkban Atilla fiaként Csaba-ként is ismerős lehet.. )....ha Jó,akkor teremtő.. Plussz érdekesség,az iszlám hagyományban a "Kába", a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. Tovább megyek a zsidó hagyományban is tisztelet övezi Csabát: "Chábád – A „chochmá” (=”bölcsesség”), „bíná” (=”értelem”) és a dáát (=”tudás”) szavak összevonásából álló betűszó, a chászidizmus lubavicsi ágának neve. Népdal analógia azt bizonyítandó,hogy az embert régen "Szó"-ként is nevezték: https://www.youtube.com/watch?v=2itFlFi-ILw Dalszöveg: [Haragszom az olyan szóra, …] Női ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a leányt úgy meg szólja, Mert a leány tubarózsa, Kétszer virít ki egy nyomra.. Haragszom az olyan szóra, Ki az asszonyt úgy meg szólja, Mert az asszony pergő rokka, Pereg hamar a-ki hallja. Férfi ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a legényt úgy meg szólja, Mert a legény aranycsillag, Aranygarádicson ballag. Ki haragszik az meg békül, Hanem békül majd meg kékül, Nézz reám szép tubarózsa, A Harag meg a pokolba... -Magyar népdal- A Szentlélek Áldása szálljon reátok kedves Testvéreim!☩💗☧💗☨(Sajátkezűleg) -Solymár- A Szent Korona összehasonlítása a Föld más uralkodói koronáival. Világunk kultúráinak szent jelképrendszerei a Korona szimbolikáján keresztül! http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=15629   KÖRKERESZT – ADVENTI KOSZORÚ A kör = Boldogasszony ölelése A kereszt = Ige Ölelés - Ige - Isten Az emberiség legősibb jelképe a körbe rajzolt kereszt, a Körkereszt. A kör a teljesség jelképe, a fent az Égi, a lent a Földi világ jelzője. A jobb oldal a sugárzó, Teremtő Férfi, a baloldal a teremtést befogadó, Teremtő  Női minőség. A kör középpontjában, a végletektől egyformán távol, a fent-lent, jobbra-balra arányokat kiegyensúlyozva az Isten áll. A középpont jelen van végig az életünkben. Az adventi koszorú Németországból érkezett hozzánk, de ennek is van magyar hagyománya. Eredetileg fűzből, galagonya vagy akácfából készítették és a kört egyenlő négy részre osztották fel 4 – 4 vesszővel, így egy kör - kereszt jött létre. A körkereszt ősi szimbólum, az ősi magyar kerszténység alapja. A körkereszt metszéspontjaira helyezték a 4 egyszínű méhviasz gyertyát (, mert a méhecske szűz teremtmény, a méz Jézus jóságát közvetíti), mely a négy elemet (tűz, víz, levegő, föld) szimbolizálták. A körberakott fenyőágak, az óramutató járásával megegyező irányba néztek. Középre csipkebogyó került. Ezt a tudást kell őriznünk, gyakorolnunk, nem pedig a tőlünk idegent. A szív a két kamrával és a két pitvarral is körkereszt. A Szent Koronánk is körkereszt. Molnár V. József előadása az adventi koszorúról: http://www.youtube.com/watch?v=4xnwyDyx5yQ&feature=youtu.be SZENT KORONÁNK KERESZTJE EGYENES! ....hiszen a gerincünk is egyenes! A Szent Korona első hiteles ábrázolása Szent koronánk Ég s Föld-el hoz Egységbe! Megtört gerinccel, ferde kereszttel ez nem megy! cikk: - Miért ferde a kereszt a koronán? http://nol.hu/kultura/miert-ferde-a-kereszt-a-koronan-1517607 Egyenes a kereszt a koronánkon! (Kozsdi Tamás közszereplő, író)  MEYTENS - MÁRIA KÉPE - Martin van Meytens volt Mária Teréria udvari festője: "Az a jó benne hogy sok festményt készített a hazánkból évszázadok alatt "oda vitt" kincsek tömegeiről, így a "parlamenti" koronáról is, köztük egy olyat is amelyen MÉG rajta van a Szűz Anya a kis Jézussal.  Ebből 1780 után hirtelen egy bizánci császár zománca lett rágányolva, de Meytens itt még mást festett.  Ez a kép Magyarországon ismeretlen, hiszen még a Budai Várban és a Sándor Palotában lévő Meytens képek is át vannak festve - az épp aktuális politikai igény szerint.  A többi festmény a neten elérhető, a Szűz Anyás csak ebben a Meytens albumból ismerhető meg.  Szeretettel a Korona rajongóknak." - Kozsdi Tamás Révay Péter báró, túróci főispán - KoronaŐr rajza a koronáról felül és az 1790-es hivatalos vizsgálat alapján készített ábrázolás alul: A szent korona megérkezése Budára  1790 február 21.: A Magyar Szent Korona feltételezett eredeti állapot, és a szent képek feltételezett elhelyezkedése. A Szentlélek jelképe, a tulipán Szűz Mária képének foglalatára (hátul) volt fölerősítve, amelyet Izabella királyné tört le, mielőtt a Szent Koronát átadta Habsburg Ferdinándnak.  (Csomor Lajos) NAGY KÁROLY koronázása "Nagy Károly 800 karácsony napján történt koronázásakor használt korona a mi Szent Koronánk volt?" (Dr. Balogh Sándor) (Forrás:  Dr. Balogh Sándor - A Szent Korona és a magyar küldetés: http://www.magtudin.org/BS%20A%20szent%20korona.htm) A lánccal megkötözött, és derekában megtört ferde keresztű koronánk, a "felújított" Margit hídon! A sátáni őrzővel: A levert lánccal: A KERESZT EGYENES Kép forrása: https://www.facebook.com/316296455195377/photos/pb.316296455195377.-2207520000.1461673318./580908388734181/?type=3&theater Az utóbbi időkben egyre többen foglalkoznak a koronakutatással, azaz próbálják megfejteni a Szent Koronánk rejtélyét. Azzal ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy valami titokzatosság bizony erősen körüllengi „őszentségét”. Elméletek ♥ A Szent Korona történetével kapcsolatban két fő vonalra oszthatók a vélemények. Az egyik csoport szerint István királyt nem ezzel a koronával koronázták meg, azaz az államalapításnak sincs hozzá semmi köze. Ezen elmélet szerint a korona két fő részből áll, egy latin részből (lévén, hogy latin nyelvű feliratok vannak rajta), amit nem tudják, hogy ki és mikor készíttetett, valamint egy görög részből (görög nyelvű feliratokkal), amelyet VII. Dukász Mihály bizánci császár adományozott I. Gézának. S mivel Dukász Mihály az 1070-es években uralkodott, így István király sem viselhette azt. A másik csoport véleménye szerint azonban eleve ezt a koronát küldte II. Szilveszter pápa István koronázásához. Általában a köznapi életben is erre a koronára mondják, hogy Szent István koronája. Az eredeti koronán azonban valószínűleg nem ugyanazok a zománcképek szerepeltek, mint ma, néhányat azóta kicseréltek. Révai Péter koronaőr állítása szerint a Korona hátulján - a mai Dukász kép helyén - eredetileg egy Mária kép volt. Pap Gábor elemzése szerint pedig Konstantin helyén Atilla, ugyanakkor Géza helyén Buda képe kellett hogy álljon. Mivel tehát a Dukász kép később került a koronára, az eredetileg sokkal hamarabb is elkészülhetett, s Istvánt is megkoronázhatták vele. Mint látható, a kétféle elmélet szöges ellentéte egymásnak. Márpedig mi van, ha mindenkinek igaza van, az egyik tábornak IS, meg a másik tábornak IS. Hiszen minden elmélet kialakulásához kell, hogy annak legyen valamilyen alapja. A Magyar Szent Korona ábrázolása a Fugger-Krónikában Az 1555-ben keletkezett Fugger-krónikában (balra) a korona keresztje egyenes, miként ezen az 1623-ban keletkezett metszeten (jobbra) is Először azonban tekintsük végig, hogy a legnevesebb koronaszakértők vizsgálata milyen fontos részleteket tárt már fel. A magyarok koronája minden jegyében közép-ázsiai jegyeket mutat. Ezt igazolta Csomor Lajos igen összetett, kormeghatározó összehasonlító, néprajzi, művészettörténeti, mitológiai, ötvöstechnikai elemzése is. Ennek során megállapította, hogy a korona nem lehet sem bizánci, sem dél-, nyugat-, vagy észak-európai készítésű. A zománcképeken használt technika miatt nagy biztonsággal állítható, hogy a korona csak kaukázusi ötvösműhelyben készülhetett. Ha ez így van, akkor vajon kinek a számára készült és hogyan került a magyarokhoz? Pap Gábor kiváló kutatónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szent Koronának nagyon fontos képi programja van, ami a tárgy teljes egészére kiterjed. Ez a tény a kutatókat arra engedi következtetni, hogy semmiképp sem készülhetett két különálló koronából. De vajon ki és mikor tervezte meg ezt a képi programot? Csomor állítása szerint a Szent Korona előbb hun, majd avar tulajdonban volt, később a Frank Birodalomba került. Nagy Károlyék hadjáratai során tonnaszámra hordták ki az avaroktól elrabolt aranyat, s a kutatások szerint a magyar korona is közöttük volt. Valószínűleg ezzel koronázták meg aztán Nagy Károlyt is, aki annyira ragaszkodott ehhez az ereklyéhez, hogy halála után is azzal együtt temették el. III. Ottó német-római császár szabadította ki a föld alól, s ő vitette el Rómába II. Szilveszter pápának, aki majdan Istvánnak adta azt. De vajon miért adta a pápa a magyaroknak a koronát, holott a lengyelek már korábban szintén bejelentették ugyanezen irányú igényüket? 1038. augusztusában István király az országot a Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez egy Ég és Föld között megkötött szerződés, amely értelmében a Kárpát- medence a korona tulajdonává vált. Részben ez a szerződés magyarázza a korona szentségét is. De valószínűleg valami többről lehet szó, hiszen a szent jelzőt semmire sem szokták ok nélkül ráragasztani. Márpedig a magyar korona mindig is szent volt, már azelőtt is, hogy a pápa megáldotta volna. Sőt, a pápa abszolút nem is diszponál a korona szentsége fölött. Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon mi adja a magyar korona szentségét? A Szent Korona a II. világháború végén az amerikaiak kezébe került, s majd csak 1978-ban szolgáltatták vissza nemzetünknek. Sajnos sokáig csak múzeumi tárgyként mutogatták, míg végül a jelenlegi helyére, a Parlamentbe nem került. Holott a közjogban a magyar korona – a világon teljesen egyedülálló módon – sohasem számított tárgynak, sokkal inkább élő minőségnek, közjogi méltóságnak. Míg más országokban az uralkodóknak választottak koronát, addig nálunk mindig fordítva történt, a korona választott magának királyt. De vajon mi lehet az oka, hogy Magyarországon minden jog a Szent Koronához, mint személyhez kapcsolódik? Szintén Pap Gábor mutat rá arra is, hogy a koronáknak többféle csoportja van. Vannak un. házi koronák, melyeket akár hétköznap is a fejükre tehettek az uralkodók, vannak országló koronák, melyeket csak ünnepnapokon volt szokás hordani, illetve van egy harmadik csoport, a beavató korona, amelyből azonban a legújabb történelemből csak egyet ismerünk, a magyar Szent Koronát. Ezt a típust csak egyetlen egyszer használhatta a király, s miután a beavató szertartás véget ért, a koronát el is zárták egészen a következő koronázásig. Márpedig ha a Szent Korona ilyen beavató korona, vajon az ereklye milyen tulajdonsága, összetevője eredményezi ezt a képességét? Továbbá honnan, kitől és milyen módon kaphat beavatást az ereklye viselője? Osztyák-szamojéd (szölkup) sámán agancsos vaskoronája és a Magyar Szent Korona  Az ősi rovósámánjaink által írt feljegyzésekben - az Arvisurákban - többen is említést tesznek a Szent Korona eredetére vonatkozóan.  Ezen feljegyzések szerint a ma is ismert ereklyénk három különböző korona igen gondosan megtervezett és kivitelezett össze­dolgozásával készült, és éppen ebből ered a hármassága, ugyanakkor egyik rejtélye is.   Az első és egyben legrégebbi az aranykeresztes, oldalfüggős, drágakövekkel telerakott, tömör arany Uruki sámánkorona, amely az ős­magyar, feltétel nélküli szeretet vallását képviseli. Ez jelenti a leges-legnagyobb értéket, hiszen annak idején ezt maga Gilgames készíttette (a feljegyzések szerint Gilgames Kr.e. 3578-ban született). Ám az iszlám erőszakos hittérítése és nyomása miatt, jogutódként, az Álmos- és Lebéd-házi fejedelmeknek ajándékozták, s később számos történelmi személyünket koronáztak meg vele.   Másik a Dukász Mihálytól kapott zománcképes korona, amely a Bizánci egyházat képviseli, s   a har­ma­­­dik a pápától kapott liliomos aranykorona, ami értelemsze­rű­­­­en a Római egyházat kép­vi­se­li.  Azzal a céllal dolgozták össze eggyé, hogy ily módon is hirdessék: hazánkban minden vallásnak békésen meg kell férnie egymás mellett! Hiszen Isten csak egy van, és egyik vallás sem közösítheti ki a maga számára. Ez egykor köztudott volt az Ős-Magyar Egyház tagjai között, épp ezért fogadtak maguk közé bárkit, fajától, nemétől és vallásától függetlenül. A Gilgames-korona ♥ Első királyunk, István idején még nem volt meg ez a hármas koronánk. Létezett azonban az a tömör arany, sok-sok drágakővel díszített uruki korona, melyet a Nimród-Gilgames-Árpád vérvonalbeli fejedelmek koronázásához mindig is használtak. Az ősi feljegyzések megemlítik, hogy miután Jézus Harapi Birodalmából, az indus-völgyi tanulmányútjáról visszatért, utána beavatott fejedelemként Nippurban Krisztussá, Urukban pedig királlyá koronázták, mégpedig ezzel a bizonyos uruki zikkuratban őrzött Gilgames koronával. Érdekes adalékokkal szolgál az Arvisura a Gilgames-korona kapcsán Romulus és Rémus történetéhez is. Eszerint Romulust a görögök elleni győzelmét követően az uruki hagyományok szerint ezzel a koronával királlyá koronázták, mivel az etruszkok tisztában voltak vele, hogy Romulus és Rémus széki-hun származásúak, s hogy Nimród családjának Gilgames-ágából származnak. Így lett Romulus Róma első királya, Rémus pedig a helyettese. Kr. e. 753. július 1-jén vezették be a királyságot, s ezután még 6 etruszk királyt válasz­tottak és koronáztak meg ezzel az ereklyével. De még számos más, neves történelmi személy is ettől a koronától kapott beavatást. Amikor a hunok az ellenálló itáliai városokat 452-ben földig lerombolták, a hadi­sarcot vállalóknak és az etruszk városoknak megkegyelmeztek. A rasna-szövetségbeli etruszk vitézek Atilláék mellé álltak és olyan hatalmas hadsereg szerveződött, hogy Róma népe megdermedt a látványától. „Mikor a város közelébe értek, a hadjárat következő napján az úzok kerültek napos szolgálatba. Mivel Éciusz ekkor is megfutamodott, az Alba-hegység síkul és oskus lova­sai ellepték a veji Szent-ligeteket. Magukkal hozták Gilgames koronáját és az Arnó-nemzetség Atillát az eljövendő “Világ-Urává” koronázta”. István király koronázása ♥ István király idején tehát még csak a Gilgames-korona volt meg, illetve ekkor került a magyarokhoz az a liliomos aranykorona, amelyet úgymond a pápa küldött Istvánnak. Erről a koronáról azonban nem árt tudni, hogy az valójában a rokon Rasna Szövetség tulajdona volt. Hogy ez mit is jelent pontosan, a következőket kell tisztán látnunk: Kr.e. 1700 körül, a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érkezett Erdélyen és az Eszter (Ister) félszigeten keresztül az „Apó” síkságra, a későbbi Pó folyóhoz. Később, Kr.e. 1480-1465 között Arnó avar vezér vezetésével újabb 12 család érkezett ide, és együttesen alapították meg a Rasna Szövetséget, amely Kr.e. 1145 után élte a fénykorát. Az etruszkok oly nagyot alkottak a bronzgyártás, szobrászat és festészet terén, mint addig még egyik nép sem. Ennek is köszönhető, hogy Rómától Kr.e. 88-ban állampolgári jogot kaptak. Ennek a szövetségnek a tulajdonát képezte tehát a liliomos aranykorona, amit később Fekete-Arnó családja a pápaságnak adományozott. Ezt kifejezetten azzal a céllal őrizgették, hogy ha egyszer a Jász-síkságon királlyá akarnak koronázni valakit, akkor a szertartást ezzel a rejtegetett avar lugal-koronával lehessen elvégezni. Géza fejedelem idején a Budavári Beavatott Központ azt a parancsot adta Turu-Domonkosnak (későbbi nevén Domonkos érseknek), hogy egyházi továbbképzés céljából menjen el Rómába. Ott ismerkedett meg egy Béla nevezetű férfival, aki a Vatikán könyvtárosa, s egyben az avar nemzetiség kanonokja volt. Az ő segítségével tettek lépéseket ahhoz, hogy Vajk-István részére a pápai királyi koronát elnyerjék. II. Szilveszter pápától ehhez ígéretet is kaptak. Ugyanakkor a lengyelek is jelentkeztek királyi koronáért. Még mielőtt a pápa koronát küldött volna Magyarországra, Istvánt 1000. augusztus 20-án magyar királlyá koronázták az Uruki aranykoronával. A koronázás másnapján Domonkos érsek visszaindult Rómába, hogy II. Szilveszter kíséretében részt vehessenek a Ravennában tartandó zsinaton. Magukkal vitték a Gilgames-koronát is, amelyet II. Szilveszter ott megáldott. Mivel II. Szilveszter is beavatott volt, szinte megdermedt a sok drágakővel ékesített színarany korona kisugárzásától. Ez az uruki korona telepatikus parancsa irányította II. Szilvesztert döntése meghozatalában, mely döntés szerint a liliomos korona Esztergomba került, s nem Lengyelországba. Miután megkaptuk a liliomos koronát, 1001. augusztus 20-án Istvánt ismét megkoronázták, immár a pápától hozott koronával. Igen figyelemreméltó az a szertartási leírás, amit az Arvisurákban feljegyeztek István keresztény királlyá történő koronázásáról. „Ekkor ráadták Istvánra az apostoli pántokkal ellátott palástot… Utána István beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi székbe és Domonkos a fejére tette az Úr városbéli, majd föléje a liliomos királyi koronát.” Mint az a fenti idézetből kiderül, valamilyen okból kifolyólag a liliomos korona valamivel bővebb volt a másiknál, talán éppen azért, hogy a két koronát egymásra lehessen illeszteni. De mindenképpen fontos lehetett, hogy az uruki korona ekkor is a király fejére kerüljön, hiszen anélkül nem valósulhatott volna meg a második beavatási szertartás. Ezek után el lehet gondolkodni azon, hogy Istvánnak milyen nagy volumenű feladatot kellett véghezvinnie, hogy két ilyen beavatásra is szüksége volt. (De mint látni fogjuk I. Lászlónak szintén.) A hármas korona elkészítése ♥ Amikor Géza 1077. április 25-én elhunyt, László kiskirály nem akarta magát megkoronáztatni, illetve a fejébe vette, hogy csak akkor koronáztatja meg magát, ha Salamon király már nem él. De a tizedesek intézménye 1077. május 1-én az uruki Gilgames-koronával királlyá koronázta. Ekkor döntötték el a hármas királyi koronának az összeszerelését, amellyel Dajka beavatott aranyművest bízták meg. Dajka ekkor Magyarka Beavatott Központban tevékenykedett. Magyarka körülbelül a mai Tbiliszi területén volt, azaz a Kaukázus vidékén. Ez a leírás pedig tökéletesen fedi Csomor Lajos állítását a korona keletkezési helyét illetően. „A Dukász Mihály által küldött bizánci koronát volt ideje Dajka beavatott aranyművesnek a beszélő köveink gondos elrendezésével a Fekete-Arnó által Rómából és Firenze városából elhozott koronával, a Gilgames pántokkal és az Ibos-csillagra (Kr. e. 3970-ben) néző beavatott kereszttel összeszerelni. A Korona drágakövei közé Dajka beavatott azért rejtette el a beszélő, gondolatrezgésre hajlamos kövecskéket, hogy azok a 24 Hun Törzsszövetség beavatottjainak gondolatrezgéseit átadják”. Mint az a fenti idézetből is kitűnik, Dajka sámán és aranyművesei nagyon aprólékos és precíz tervezés után készítették el az ereklyét. Azaz valószínűleg ő volt annak a képi programnak a megalkotója, mely programot Pap Gábor művészettörténész olyan kiválóan felfedett. István-Vajk és Imre hercegek szentté avatása után László királyunk immár hajlandó volt magát az új Szent Koronával megkoronáztatni, miután Salamon Pólában vízbe fúlt. Így került sor 1087-ben a jelenlegi Szent-Koronánk használatára, mivel László királyunkat a nemesi rendek is királlyá koronázták vele. „Kálmán király a KÁLL-tanácsban elfogadta a „Koronaelméletet”, ami szerint: a Föld, Életjog, Termés, Bölcsesség és Béke biztosítéka a mi hármas koronánk, amely Gilgames abroncspántos, a római Fekete-Arnó féle és a bizánci koronából lett összeállítva”. Mindezeket figyelembe véve világossá válhat, hogy miért is van némi igazság alapja mindkét elméletnek a korona eredetére vonatkozóan. Hiszen akik tagadják azt, hogy a Szent Koronánkkal koronázták volna meg Istvánt, valóban igazuk lehet annyiban, hogy akkor még nem volt meg a jelenlegi formájában. Akik viszont ennek fordítottját állítják, szintén jogosan teszik azt, hiszen ha még nem is volt egybeötvözve, de külön-külön mégiscsak az István fejére került mind a Gilgames korona, mind a liliomos etruszk korona is. Márpedig az egész ceremónia lényege a beavatásban rejlik, azt pedig István így is megkapta. Azért így is marad még néhány nyitott kérdés, hiszen a Szent Korona képei közül valószínűleg valóban kicseréltek néhányat. Márpedig ha ezt valaki tudatosan tette, akkor annak nem volt más célja, mint hogy azt a bizonyos képi programot megváltoztassa, s vele együtt talán az egész magyar nemzet sorsát is. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez vajon kinek állt érdekében, s hogy tehetünk-e ellene valamit? Másik dolog, hogy a feljegyzések szerint a Gilgames koronából – a szent köveket leszámítva – csak kevés aranyrészt használtak fel a beavatott aranyművesek. Olyannyira, hogy a „maradék” koronát még a későbbiekben is használták kisfejedelmek megkoronázására. Vajon hol van most ez a bizonyos maradék Gilgames-korona, s nem lehet-e még fontos szerepe, ha egyszer majd előkerül? A beszélő kövek ♥ Azonban az igazi rejtély a koronánkat illetőn – és amitől valóban egyedülálló az egész Földön – az az, hogy beleépítettek 12 úgynevezett „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos követ”. Ezek a kövek a Szíriusz-rendszerből, Arvisura-Anyahita hozományaként kerültek Ataiszra, Kr. e. 8508-ban. „Ataisz süllyedésekor, a nagy földindulás, tengerháborgás, égszakadás alkalmával csak azok a hajók menekültek meg, amelyeken Joli-Tórem boglárjai voltak elrejtve”. Azaz mind a tizenkét követ kimenekítették a süllyedő szigetről, s azok mind valamely ataiszi gyarmatbirodalomra kerültek. Az első kő - Kr. e. 4040-ben Agabához került Ordoszba (mai Kína északi része, Baoto), aki újjászervezte a 24 Hun Törzsszövetséget. „Az agabák Ataisz pusztulásakor a mai Kína keleti részén értek partot, s telepedtek meg. Mikor a kinajok nyomása miatt veszélyessé vált a helyzet, Agaba lánya, Ibolya a titkok szentélyében a beszélő bogláron keresztül Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!" Agaba legkisebb lánya, Piroska örökölte édesanyjától az Ataiszból származó bogláros fejdíszt, melynek legékesebb köve minden almafavirágzáskor – mikoris az esküvőket tartották – beszélni kezdett és elmondta, hogy holdtöltéig mit hoz a jövő. Ezt a beszédet azonban csak a menyasszony és a vőlegény hallhatták. Máskor mindig őriznie kellett valakinek. A beszélő bogláros fejdísz a 24 Hun Törzsszövetség egyik törzséhez, az úzokhoz került. Minden negyedik évben egy kegyhelyet kellett építeniük, mert ha nem kerül minden negyedik évben új helyre a boglár, akkor elveszti a beszélő képességét s így megszűnik az összeköttetés a bolygó szelleme és az emberek között. Ezt mindig nagy titokban tartották, és még fegyveresen is őrizték. Agaba fősámán szintén a bogláros fejdíszhez fordult, ha valamiben fontos döntést kellett hoznia.A második kő - Bogács kalandozásakor került Kuszkó Birodalmából (mai Peru területéről, Cuscoból) az ordoszi Beavatott Központba Kr. e. 1695-ben. „Amikor Csaba Kr. e. 1695-ben rokonlátogatást tett az indijóknál, visszatértükkor Lia fejedelmi leány is velük tartott. Az apja ekkor úgy határozott, hogy a leányával elküldi Ordoszba Joli-Tórem kövének mását, hadd éltesse ez is a két nép összetartozásának tudatát. Ordoszban nagyon megörültek a második beszélő boglárnak. Mivel a Csaba féle elődök hajóútjai közben több beszélő kő került a 24 Hun Törzsszövetség birtokába, ennek cseréje Hétváros Nagyszaláján történt.” A harmadik, negyedik, ötödik kő - Gilgames ajándéka volt Aranka, Erzsébet és Mari úz származású leányoknak, akik a kérésére a legtöbb fiút szülték neki. „A legnagyobb erejű gondolatrezgés követ Gilgames örökölte a vitézségéért Árpád kőfaragó fejedelem révén. Gilgames ezt a fején hordta egy tündöklő hármas koronába építve Az Özönvizek után Gilgames király sok beszélő követ adományozott az ordoszi uralkodóházak részére”. A hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik köveket - amelyek Nimród, Gizella, Sangi és Khadafi kövei voltak - a Karnaki Beavatott Központban őrizték. Később, Kr. e. 625-626-ban Paszametik fáraó Ordoszba szállítatta a saka-szkítákkal. „Amikor a medvés hegyek és az oroszlános sivatag birodalmába mentek kalandozásra, a fejdíszt is magukkal vitték. Az összeházasulandó fiatalok mindig ezen fejdísszel esküdtek örök hűséget. Mindig az a pár vitte magával Pintorba, Úrba, Urukba vagy Susára, akik legutóbb esküdtek a bogláros fejdísz alatt. A tizenegyedik kő - a szavárd-magyarok tulajdona volt, Aracsilla kincseiből. A tizenkettedik kő - sokáig az avar törzs tulajdonát képezte. A székely Zalán, akinek a legnagyobb leánya II. Mihály görög császár udvarába ment férjhez 821-ben a Piroska-köves hercegnői koronát magával vitte. De amikor Szent László leányának megkérték a kezét a görög császár fia részére, a keresztelőjén - mivel Bizáncban újból megkeresztelték - ajándékba kapta, ennek kapcsán ismét visszakerült a szent kő a Gilgames-koronába. Ibolya kövét Agaba és a fősámáni dinasztiák révén hozta magával Buda, aki 435-től kezdve Budavár alsó-világát és a fősámáni palotát felépíttette. Csaba köve, amit Kuszkó birodalma adott ajándékba, Atilla legkisebb fia, Csaba birtokába került 453-ban, s azóta is a székelyek tulajdonában volt. Mindhárom követ Domonkos érsek juttatta a korona kincsestárába, amellyel a királyokat, majd később a magyar kisfejedelmi személyeket megkoronázták, illetve beavatták. A Gilgames ajándékaként Arankához, Erzsébethez és Marihoz került köveket Madaj-asszony, Árpád, Gyula, és Kurszán nagyanyja hozta magával a Van-tó birodalmából és azokat a Gilgames eredetű koronába helyezték. A Kr.e. 625-ben Karnakból elhozott kövek a Havaruti Nagyszala emlékeként kerültek átadásra Paszamatik egyiptomi fáraó igazságérzetéből, amelyeket aztán a saka-szkíták az uruki-mani keresztény egyháznak ajándékoztak. Innen a kövek Aracsilla, Embavér, Abacil és Emese révén kerültek a Magyar Törzsszövetség tulajdonába. A szavárd-magyarok kövét Dajka aranyműves hozta Vasvárra és adta ajándékba Lam hercegnek. Piroska kövét Szent László lánya ajándékozta a bizánci császári udvarból édesapjának, aki a jelenlegi királyi koronát összeszereltette. Így 6 darab 24 hun törzsszövetségi és 6 darab magyar törzsszövetségi beszélő kő díszíti a Dajka aranyműves által összeszerelt királyi koronánkat. A beavatás ♥ Mint az a „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos” elnevezésből is sejthető, a Szent Korona kövei nem akármilyen tulajdon­ságokkal rendelkeznek. A korona viselője (aki csakis beavatott lehetett) ugyanis telepatikus kapcsolatba került általuk a felső világ bizonyos szellemeivel. És hogy ez hogyan lehetséges? Nos, a korona, illetve a beléépített szent kövek más bolygó-rendszerből, (vagy inkább rendszerekből) származnak, ezért azok egyfajta idő- vagy fluidszálas összeköttetésben állnak annak bizonyos magas szintű szellemi lényeivel. A fluidszálak az egész világot áthálózzák. Ez az időszál bennünket is folytonosan összeköt a Teremtőnkkel. A látók számára ez egy ezüstszínű, vékony szálnak látszik, melyet testen kívüli élmények során is lehet látni. Ezen keresztül kommunikálni is lehet, méghozzá a távolságtól függetlenül, és időkésedelem nélkül. Ezért ha valaki a koronát a fejére helyezi, akkor gyakorlatilag bizonyos kommunikációs csatorna nyílik meg a számára, melyen keresztül kapcsolatba kerül a másik végponttal, ahonnan fontos információkhoz juthat, mi több, egyfajta beavatást is kap. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a korona viselője maga is magas fokú beavatott legyen, mivel csak akkor képes elviselni azt a magas rezgésszintet, ami ilyenkor keletkezik. Akadtak már néhányan a történelmünk során – főként, amikor éppen idegen kezekben volt az ereklyénk – akik játékból a fejükre próbálták azt. Nem véletlen - s ezt történelmi adatok igazolják - hogy ezen emberek többsége meghalt, de legalábbis megőrült tőle. A Habsburg dinasztia uralma idején ez még némelyik királyunkkal is előfordult, hisz ők még nem álltak megfelelő fejlettségi szinten egy ilyen erős beavatáshoz, s mivel nem bírták a magas rezgésszintet, bizony alaposan meghibbantak. Ilyen volt pl. II. Rudolf vagy V. Ferdinánd is. Olyan botrányosan meghülyültek, hogy szabályosan le kellett őket mondatni. Pap Gábor kiválóan rámutat arra is, hogy a Korona tetején lévő kereszt egyfajta antenna szerepét tölti be, míg az alján lévő csüngők pedig a földelését. Ehhez tartozik még az is, hogy a beavatást kapó, és az azt végző személy – tehát a király és az esztergomi érsek – mindig speciális öltözékben volt ilyenkor. Maga az előkészítő szertartás is egy bonyodalmas procedúra volt, s annak volt egy titkos része, melynek során a királyt felszentelt vízzel fürdették le, majd szentelt olajokkal kenték be. A királyi öltözékhez tartozott a palást, egy pár kesztyű, valamint egy pár saru. Ezek mind aranyszövésűek voltak, azaz jó vezetők, hisz egyfajta védőöltözék szerepét kellett ellátniuk. A magyar király a beavatása során ugyanis óriási mennyiségű energiát kapott a Teremtőtől. Ez a magyarázata, hogy a magyar királyokat miért istenfiúi minőségben tűnteti fel számos forrás. Ezért tett Dajka pantokrátor-képet a korona tetejére, mert az ilyen koronaalak azt jelenti, hogy e fölött az uralkodó felett már csak az Isten áll, s ő – lévén, hogy maga is beavatott volt - ezzel tökéletesen tisztában volt.   Ha megnézzük az 'égi pantokrátor' képét, akkor azon 4x3=12 vörös almandin követ láthatunk rajta. Ezek (kettő kivételével) cseppalakúra vannak csiszolva. Ez 12 Tűzjel. Ebből kettő csak kúpos jellegű. A kiindulási egy a pantokrátor feje felett található. Ez másmilyen. A másik értelmét még nem értjük. Ugyanígy találunk még 12 fehér gyöngyöt is. Ezek Vízjelek. Feltűnő, hogy mind ki vannak fúrva, de a foglalatukban "összevissza" állnak. Ezek a finomhangolók a korona inicializálásánál. Nem valószínű, hogy a megrendelő szegénysége miatt kerültek a koronánkra kifúrt gyöngyök, hanem tudtunkkal teljesen más okból. Eszerint ez szűz Mária gyöngysorából idekerült ereklye. Az időt 2x12 órában mérjük. Ha figyelmesen bejárja a lapjainkat, akkor majd rájöhet arra, hogy miért is hoztuk összefüggésbe a Pantokrátor képet az órákkal. A korona felső négy pántján, a látható pantokrátor képen összesen 72 gyöngy és 64 almandin van. A hitelveink szerint 72 kerub van, és 64 térdimenzió. Szent koronánk gyöngyei - Mária gyöngysora Kisfaludy György előadása: https://www.youtube.com/watch?v=X0tBpIMJxKw Éppen a fentiek miatt a szertartások megtartásának nagyon merev szabályai voltak. Hiszen a koronázást csak a Szent Koronával, csak az esztergomi érsek – aki maga is beavatott – által, csak Fehérváron és csakis bizonyos ünnepnapon, azaz bizonyos időpontban lehetett megtartani. Bármely feltétel hiánya estén a beavatás nem történhetett meg. Mivel pedig az energiák eloszlása sem térben, sem időben nem egyenlő, így teljesen érthető ez a kötöttség. Tehát a beavatás legfőbb, sőt elengedhetetlen kellékei sokkal inkább ezek a beszélő kövek voltak, mintsem maguk a koronák. Amíg a Gilgames koronába voltak beépítve a kövek, addig mindenképpen azzal koronázták meg a beavatandó személyt (mint pl. Gilgames, Jézus, Romulus, Atilla esetében). Mikor már a másik, etruszk liliomos korona is a birtokunkban volt, a szertartást akkor is úgy végezték el, hogy a liliomos korona alatt a király fejére helyezték a Gilgames koronát is, hiszen akkor is a kövek nyitották meg a csatornát. Így koronázták meg Istvánt és először László királyunkat is. Majd mikor Dajka megalkotta a Szent Koronát, abba átkerültek a szent kövek is, ebből kifolyólag többé nem volt szükség többszörös szertartásra, vagy arra, hogy egyszerre két ereklyét is használjanak a beavatáshoz. Információs kristályok ♥ Sokak számára bizonyára túl hihetetlennek tűnik az, hogy egy „közönséges” kő ilyen tulajdonságokkal bírjon. Azok számára talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a kristály bizony már manapság is ott található a tudományos fejlődés előterében. Tulajdonságainak köszönhetően megbújik minden modern számítógépben, elektronikus, telekommunikációs és tömegkommunikációs berende­zé­sünk­ben.   A kristályok olyan lények, akik rezgéseket képesek fogadni és küldeni, sőt komplikált elektromágneses hullámokat is, így az emberi gondolatokat és érzelmeket is. Gondolatainkkal be is lehet programozni a kristályokat.   Bizonyos számítógépes segítséggel végzett kísérletek bebizonyították, hogy a kristályok képesek gondolatok és érzések megtartására és azok továbbküldésére. Trank Dorland kristálykutató szerint a kristályoknak több olyan tulajdonsága is van, amelyeket ma még nem értünk és még számos nagy horderejű felfedezés várat magára ezzel kapcsolatban. Úgy látja, hogy a természetes kvarckristály képes visszatükrözni a saját tudati állapotunkat, tudatalatti, illetve tudattalan gondolatainkat a felszínre hozni, homályos intuíciókat gerjeszteni, és lehetővé tenni számunkra, hogy hozzáférjünk a távoli múlt elfeledett tudásához. Hite szerint a kvarckristály segíthet a gyógyításban is. Dorland szerint „Miután a kristály állandó anyag, melyet sem az idő, sem a természetes kopás nem fenyeget, a kristályban tárolt adatok talán ezredévekre aktívak maradhatnak.” Analógia ♥ Az őslakos amerikaiak között él - és apáról fiúra száll - egy titkos tanítás. Eszerint a Földünk egy 12 bolygóból álló kozmikus család egyik tagja. Ezek a planéták bár nem is egy naprendszerben vannak, azonban valamennyi hozzánk hasonló embereknek ad otthont. Ám ahány planéta, annyiféle fejlettségi szinten állnak a lakói, és ezek közül – s ez talán nem is meglepő – a Földünk a legfejletlenebb. Központi, vagyis legfejlettebb bolygójuk a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. A többi bolygók mindegyike vette felgyülemlett tudását, és a világ keletkezéséről, az emberiség fejlődéséről szóló, valamint egyéb – az emberiség előrelépéséhez szükséges – információkat egy-egy kristálykoponyába, azaz egy-egy „holografikus számítógépbe” táplálta. Sőt létrehoztak egy 13. nagyobb kristályt is, ami pedig valamennyiük kollektív tudását tartalmazta, majd a Földre küldték azokat.    Állítólag ennek köszönhető, hogy felépültek a legnagyobb civilizációink: Lemuria, Mu, Mieyhun (=Ataisz) és Atlantisz. A koponyák tudását a beavatottak arra használták fel, hogy nagy misztikus iskolákat hozzanak létre, majd szélesebb körben is terjesszék a tanokat. A kristályokat először az olmékok őrizték egy piramis belsejében, majd a majákhoz és az aztékokhoz került. A spanyol inkvizítoroknak azonban jobban fájt a foguk ezekre a kristályokra, mint az összes aranyra együttvéve, ezért az indián beavatottak elmenekítették, és a Föld különböző pontjaira vitték őket. A koponyáknak egészen addig távol kell lenniük egymástól, míg az emberiség el nem ér egy bizonyos fejlettségi szintet. Ha azonban egyszer odajutunk, akkor a kristályokat ismét összegyűjtik, s akkor valami fenomenális változás és előrelépés fog beállni a földi emberiség életében. Ha figyelmesen összevetjük a koponyakristályok, illetve a koronakristályok történeteit, érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Az első, s talán legfontosabb, hogy valamennyi kristály a Földön kívülről származik. A koponyakristályok 12 különböző bolygóról származnak, a koronaköveket pedig Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya a Szíriusz-rendszerből hozta ide.  Azonban a feljegyzések azt nem igazolják, hogy valóban mind ott is készültek. Az indián monda szerint ugyanis 12 planétából áll ez a bizonyos kozmikus csoport, s ezeknek van egy vezérbolygója, ami a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. Így meglehet, hogy mivel Anyahitáék éppen erről a központi helyről érkeztek hozzánk, előtte szintén különböző bolygókról gyűjtötték össze a köveket. Ezt látszik igazolni az is, hogy mindkét esetben 12-12 kristályról van szó. Tudjuk azonban, hogy a kristálykoponyák esetében létezik egy nagyobb, 13. kristály is (és itt egy másik analógiával állunk szemben, hisz Jézus tanítványai is 12-en voltak, illetve a 13., mint legnagyobb tudással bíró, maga Jézus). Nos, a koronát kutató szakemberek elméletei között is találunk olyan állítást, miszerint a Szent Koronához szintén tartozott egykor egy nagyobb, 13. kő. Ez pedig valaha a jelenlegi kereszt helyén állt, tehát egy valóban központi helyen. Azt a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a jelenlegi kereszt nem eredeti ráhelyezéssel, hanem csak később került föl, lévén a foglalat jóval bővebb. Egyes látó emberek véleménye szerint valóban egy nagy szent kő volt a helyén, azonban bizonyos okok miatt azt levették onnan, s visszajuttatták a Szíriusz-rendszerbe. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de talán hamarosan elérkezik majd az idő, amikor – a 13 kristálykoponya összeállásához hasonlóan – a 13 szent kő is egybegyűlik a magyar Szent Koronán, s ekkor talán valóban egy új korszak veszi majd kezdetét számunkra. ♥ (http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?%2Fszentkorona.htm)      Ima a Szent Koronához! ♥ Táltos Király Földre készül, Koronája Égre perdül. Szent Korona lészen kincse, Fejére illő pompás dísze. Beavató ünnepségre Készülnek a Csillag Népek. Készítik a szívünk lángját, Megpendítik lelkünk vágyát. Imát mondunk, szárnyal szépen, Szent Koronánk égben lészen. Kérünk Téged segítsél meg, Országunkat egyesítsed! Szent Korona Segíts nékünk! Legyen Egy az Isten vélünk, Szent Korona Segíts nékünk! Fakassz forrást az elapadt kútból, S tápláld a jövőt a titkos múltból! Gyakoroljál kegyet rajtunk, S bocsásd meg, hogy most is alszunk! Szemünket nyisd ébrenlétre, Szívünk szólítsd készenlétbe! Emeld fejét Népünknek, S adjál tartást létünknek! Szent Korona, segíts nékünk, Istenünk, most legyél vélünk!!! ♥ ♥ ♥ (Dr.Götli Kinga Réka)    A HAZA MINDEN ELŐTT!!! Nem vész el semmi, mely nemes, dicső Legyen bár szándék, tett vagy gondolat! Öljék meg, nyomja sírját nehéz kő, Feltámad az, és diadalt arat!!! (Rakovszky József) Badiny Jós Ferenc - Magyarok története video: http://www.youtube.com/watch?v=Dx8VCUNu3vU&feature=share Őfelsége a magyar - ANGYALI APOSTOLI SZENT KORONA ♥ A magyar Szent Korona a Földön az egyetlen "Angyalok hozta" Korona, melyet égi küldetéssel Szentnek tekintünk! ♥ A magyar hagyomány szerint a Szent Korona Jézus lelkének egy darabját hordozza, ezért örök és elpusztíthatatlan! ♥ Tiltott téma A Szent Korona témaköre 1944. márc. 19-ie óta tabu témának számít. Hivatalos fórumokon nem beszélnek, nem írnak róla, nem oktatják az iskolákban, még művészettörténeti területen is hallgatnak róla. A magyar Szent Korona jelenleg a Földön az egyetlen olyan korona, mely olyan titkokat rejt és hordoz magában, amely egyetlen más, földi koronáról sem mondható el. Földi megnyilvánulása az egyik legnagyobb rejtély, misztikum és misztérium. Joggal nevezhetjük a Szent Grál fogalomkörébe tartozó legismertebb ereklyénknek. Nem véletlen, hogy a magyarság az elmúlt 1000 évben, azt megelőzően, és a mai napig is ragaszkodik hozzá. Az elmúlt évszázadok alatt egyetlen uralkodónak sem jutott eszébe egy másik, feltűnőbben cicomázott koronára lecserélni. A Szent Korona valódi jelentősége nem a rajta található arany és drágakövek értékében keresendő. A XVII-XVIII-XIX. szd-i külföldi metszetek ábrázolásain a Föld egyértelműen a magyar Szent Koronával van megkoronázva. Ez az egész emberiség, az egész földi világ fölötti uralmat, a Szent Korona által az emberiség beavatását jelenti. A Szent Korona fénykorona: Koronázáskor a Koronából abban az esetben, ha megfelelő magyar király került trónra, külső energiaforrás igénybe vétele nélkül fény szabadult fel, mely beragyogta a királyt és környezetét. Révai Péter koronaőr (1613) Angyali Koronának, Szent Csillagnak nevezi koronázás közbeni ragyogása, sugárzása, fényessége miatt. Szántai Lajos: "A Szent Koronában Isten üzenete van bekódolva. ……van benne valami, ami örülni tud, szeretni tud…” Szőnyi Bartalos Mária: "A Szent Koronát az Isten a saját teste helyett küldte a magyar népnek...." Bunyevácz Zsuzsa: "Okkal feltételezhetjük, hogy léteznie kell valahol egy olyan koronának, amelyiket a Grál királyok viseltek. Őket maga a Teremtő választotta a küldetésükre, így talán koronát is küldött nekik. Ha létezik ilyen, akkor az talán – a Frigyládához hasonlóan – isteni útmutatás alapján készült, és mivel magától az Istentől származott, szentnek kell tekintenünk. Keresünk hát egy Szent koronát, amelyet az „Égből küldtek”, és amely több szempontból is különbözik a világ összes koronájától.” Egyetlen egyet ismerünk, ez a magyar Szent Korona. "….Olyan egyetemes jelképrendszerrel rendelkezik, amelyik alkalmassá teszi arra, hogy minden keresztény felett uralkodó Világ Királya koronája legyen." "Koronánk rendkívüli jellegét …a Vatikán is elismeri!!!" Pap Gábor: "Aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes többi kérdésében is tisztán lát. Aki a Kárpát-medence kérdéseiben tisztán lát, az Európa összes további kérdésében is tisztán lát. Aki Európa összes kérdésében tisztán lát, annak nem sok nyitott kérdése lehet a világról.” Az USA-ból történő hazaszállításakor a korona egyik amerikai hazakísérőjének szavai: "A Magyar Szent Korona az minden, az egész világnak meg kell hajtani előtte a fejét!!!" Az amerikai kísérők azt is elmondták, hogy pontosan tudják, hogy: A VILÁGBÉKE FELTÉTELE A MAGYAR SZENT KORONA ♥ ♥ ♥ (Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=video&kat=20) A magyar szent korona uralma az egész világhoz viszonyítva "Mivel jelenleg nincsen személyes magyar király, aki a szent koronánk rendje szerint uralkodjon, ez esetben, A MAGYAR NEMZET az, aki a szent korona jogait érvényesíti!" - Pap Gábor "Menjetek haza, és mondjátok meg Uratoknak, hogy mi CSAK   apostoli vagyunk, míg a ti Uratok, maga Apostol!" - a római pápa szavai "Mind a mai napig ez a hivatalos álláspont! Akkor most a magyar király a magasabb szakrális szint, vagy a római pápa? A római pápa napjainkban a trianoni határokhoz igazította az érsekségeket, ezzel elismerve a hazug trianoni kényszerszerződést. Nincsen joga határokat módosítania!" - Pap Gábor video: - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 1 https://www.youtube.com/watch?v=53p2_Xnjh-E&t=2s - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 2 https://www.youtube.com/watch?v=dvPjY76OKws Szent Korona kereszt: Születés a negyedik dimenzióba(n) Élet-magja gömbökben, 3 dimenzióban megjelenítve.  A kereszt, a négyzet, az egyenes és a kör találkozása... video: http://www.youtube.com/watch?v=_PhsqPTv_ws&feature=player_embedded Szántai Lajos - Magyarország Szent Koronája http://www.youtube.com/watch?v=lQuTdpZtYi0 A magyar királyság égi védelmezői Kozsdi Tamás alsóörsi Nagyszala előadása. 2013.05.07. hanganyag: http://www.youtube.com/watch?v=qoCAf7XJYkQ A Szent Korona kódja - Az Időkód A Szent Korona - A Kheopsz piramis - A Stonehenge és a Szíriusz összefüggései Szíriusz = Fehérló   A Stonehenge körüli fehérlovak: A Stonehenge egy naptár:  A Kheopsz piramis és a Szíriusz:  A Szent Korona is naptár egyben: video: http://www.youtube.com/watch?v=Jt6nmGBtdS0 A HUN KIRÁLYI KORONA  A "Jó Magas Isten" székely - magyar összeróvás jeleivel   A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A HUN korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak.  A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től.  A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek.  A korona két részből áll.  Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm.  A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király.  A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát.  A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni.  Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból.  A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik.  Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot.  Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják. Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta – hun – avar – magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik?  Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában.  A koronaékszer hivatalosan az i.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben.  A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot.  Atilla hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. –IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig.  Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt.  A királynak, pedig koronája volt. A korona szó felismerhető gyöke a „kor”, ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a „kör” ősszó.  A korona szó másik része az „ona”, a hun – magyar „ana”, „anya”.  Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya.  A korona, „köranya” a Napra és a Világegyetem egészére is utal.  A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is.  A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban. A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdeknélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába.  A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: „sár”= tüzes, izzó, kány” = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály.  A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kusok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi.  A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus – Kusita eredetére is utal.  A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte.  A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője.  Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mítikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez.  A hun szó jelentése = Egy, Első.  A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált.  Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is.  A hun –magyar folyamatosság értelemszerű. Ugye önök is szívesen megtekintenék az ordoszi Hun Koronát eredeti valóságában.  Kínai részről, információim szerint, magyarországi bemutatásának nincs elvi akadálya és remélem magyar részről sem lesz. Dr. Bíró DénesHeaddress Hu peoples, Warring States period 403-221 BC Gold H: 7.1 cm; D: 16.5 cm From Aluchaideng Site Inner Mongolian Museum, Huhehaote A Világfa (Életfa) és a Csodaszarvas egyértelmű kapcsolata kivehető.....ez egy szkíta-szarmata koronázási ékszer!  Itt tehát a két szarvas az Életfával együtt alkotja a korona legfőbb hitbéli jelentését...  Van ott még más is, és a leveles csüngők motivuma is csak a magyar Szent Koronára jellemző..., rajta Életadó Anyánk, a Mi NagyBoldogAsszonyunk szobrocskájával - a korona az Övé!    (forrás: Magyar Etel) Ősi szent világképek találkozása! Beavatás a több dimenziós gondolkodásba. A végtelen megközelítése a rezgés keltette formákon keresztül. A szent égi város szimbolikája minden ősi kultúrában jelen van. A Szent Korona felülnézeti képét csak a koronázást végző személyek láthatták! Bővebben: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19836 A korona PÁN(t) végighalad EsPÁNon, PANnónián, JaPÁNon és a Föld túloldalán SaiPÁN szigetén is! video: https://www.youtube.com/watch?v=4KC7S6wX5iE - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html "Minden Királynő Patróna is egyben, de nem minden Patróna Királynő! A magyarok szerepe ebben kiváltságos! Amennyiben ezt a képet leszerelik a magyar koronáról, ez nagyon nagy változást jelent! Minden jog Forrása Magyarországon a Magyar Szent Korona, melynek jogait, soha senki jogi érvényesen nem korlátozta, tehát ma is érvényesek! A Magyar Szent Korona jogköre, mind a mai napig eleven és élő!" - Pap Gábor - video: https://www.youtube.com/watch?v=SMzPi9osQNw A fent leírtak információk csupán, melyek igazságáról csakis a teljes tudatunk birtokában leszünk képesek megbizonyosodni! Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.Az utolsó Táltos:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 18.TÁLTOS ÉNEK:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/taltos-enek.html 19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html 20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html 21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html 22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv   Rovás ABC értelmezése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html -  Az őrségi = ősrégi jelkincs:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 23.Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html 24.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 25.NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html - A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Magyar hímzések és motívumok kincsestára A MAGYAR HÍMZÉS A HÍMZÉS MÁGIKUS EREJE “Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.” - Wass Albert - A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához! A világ győzedelmes királynője - NagyBoldogAsszonyunk - Albert Éva Katalin alkotása A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.  Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek. Kalocsai (Kép forrása: Szeretlek Kalocsa) A KÉZIMUNKÁZÁS - KAPCSOLÓDÁS A FORRÁSHOZ . A leghatékonyabb öngyógyító terápia! Meglepő, de bizony a teljes csend elérésének egyik eszköze lehet a hímzés bármely formája, de a kötés és a horgolás is. Ráadásul nem kell hozzá teljesen zajmentes és sötét szoba, ezt bizony a nappali közepén, a gyerekek zsivaja mellett is el lehet érni. Figyelmünket sokkal könnyebben összpontosítani tudjuk akkor, ha valamit épp csinálunk. Az alkotás örömét senki nem veheti el tőlünk. Valahol a szívünk mélyén mindegyik darab kötődik hozzánk, a „gyerekünk”. "A hímzésmintáink... A mentális egészségünket védik. A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat. A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája. Erre mondták eleINK, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET. Fogjatok hát hozzá, és alkossatok ennek tudatában, mert szükség van a védelemre a mai világban!" - spiriteve​ "A hosszú estéket betöltő tevékenység közben a nő szeretettel gondol arra aki számára a tárgyat díszíti, ezzel feltölti pozitív energiákkal. Amit ilyenformán készít, az szakrális tárgy lesz." Hímzésminta 1884 - ből  Magyar tájegységek népi hímzései A magyar tájegységek hímzéseit a teljesség igénye nélkül felsorolásszerűen ismertetem abc-rendben.  A magyar tájegységekbe beleértem a jelenleg is, magyarok által lakott tájegységeket. Árapataki hímzés Barcasági hímzés Beregi hímzés Buzsáki hímzés Drávaszögi hímzés Felső-Maros vidéki varrottas Furtai hímzés Gyimesi varrottas Hódmezővásárhelyi hímzés Höveji hímzés Kalocsai hímzés Kalotaszegi varrottasok Komádi hímzés Kunsági hímzés Matyó hímzés Mezőségi hímzés Palóc hímzés Rábaközi hímzés Sárközi hímzés Sióagárdi hímzés Széki hímzés Tiszavidéki hímzés Torockói hímzések Turai hímzés Udvarhelyszéki varrottasok A hímző asszony, a gelsei Kerekes Endréné népi iparművész, számtalan kiállítás, pályázat résztvevője. Háromszoros Gránátalmadíjas alkotó, aki nem csak az Országos Népművészeti Kiállítások állandó díjazottja, hanem más pályázatokon is, így a Kis Jankó Bori Országos Hímzőpályázaton vagy a Békéscsabai Textiles Konferencia pályázatain is számtalan 1. díjat szerzett alkotásaival. 1997-ben a Pro Renovanda Cultura Hungarica díjjal jutalmazták, de munkássága legnagyobb állami elismerése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2002-ben adományozott Életfa-díj. Jelenleg a gelsei Petőfi Sándor Emlékkönyvtárban vezet szakkört. www.gelse.hu A hímzés, hímvarrás művészete sok ezer éves múltra tekint vissza. A legrégibb sírleletek között hímzéssel díszített szöveteket találtak. Hímzés gazdagította Babilóniában, Asszíriában az előkelő személyek ruházatát, indiai és főniciai templomok kárpitjait. Az etruszkok, görögök és rómaiak is kedvelték a hímzést ruháikon. A Noin Ula-i halomsírokból (kurgánok) Észak-Mongóliában és a dél - szibériai Pazyrykban csodálatosan díszített hun textilek, rátétes hímzések kerültek elő. A jég 2500 évig őrizte a hun-magyarok fejlett művészetét. A jelenkori magyar munkák nagyon hasonlatosak és részben azonosak a réges-régi jég-sírokból előkerült anyaggal úgy mintakincsben, kivitelezésben és színösszeállításban. Csak egy pillantást kell vetnünk a piros és fehér bőrrátétes magyar ködmönökre, mellesekre, és azonnal megállapíthatjuk, hogy a magyarok ugyanennek a kultúrának hordozói. Így nyugodt lelkiismerettel kijelenthető: a magyar hímzéskultúra több ezer éves.  A magyar nemzet egész élet útján nyomon követhető a hímvarrás iránti szeretet.  Honvisszafoglalás előtti időkből származó arab és idegen krónikákban olvasható, hogy a magyarok pompakedvelők, környezetük és viseletük gazdagon hímzett és díszített. Kevés nép alkalmazott olyan sokféle motívumot, készített annyi feltűnően szép és nagy mennyiségű hímzést, mint a magyar. Kép forrása: Illés Vanda Anna A hímzés művészetének elsajátítása hozzátartozott minden leány neveléséhez, bárhol nőtt fel. Rimóci palóc gyermekek Egyformán meg kellett tanulják akár a királyi udvarban, kastélyokban, nemesi udvarházakban, kolostorokban vagy falusi parasztházakban éltek. A lányokat, aszerint ítéltek meg, milyen ügyesen hímeztek, szőttek, fontak. Írott források szerint már a 11. században voltak szövő és hímvarró iskolák Magyarországon. Szentistváni matyó hímzett párna Azonban nem csak lányok, asszonyok varrtak. A középkorban férfiak, hívatásos hímző mesterek gyönyörű kézimunkákat készítettek. Ezerszáz évvel ezelőtt, a honvisszafoglalás idején nem volt nagy különbség a társadalmi rétegek művészete között. Ezért hímzéseik is hasonlatosak kellett legyenek. A minták párhuzamai nyomon követhetők a régi magyarok igen fejlett, ragyogó ötvösművészetében, a középkori építészetben, illetve kő -, és fafaragásokon. A különbség a nemesi és paraszti társadalom hímzései között csak az anyag minőségében mutatkozott. Tulipános - életfa, magyar arisztokrata - hímzett ruha  Ez sok száz évvel később is megfigyelhető országszerte. A nemesi réteg hímzésein későbbi évszázadok divatos mintái is megjelennek, így észlelhető török és reneszánsz hatás. Az új mintákat megtanulták úrnőiktől az udvarukban szolgálók és továbbadták saját falusi környezetüknek. Az úgynevezett úri hímzést és az új mintákat a magyar nép saját ízlésének megfelelően beolvasztotta meglévő mintavilágába. Sok esetben viszont ellenálltak, és továbbra is az ősi mintákat alkalmazták. Ez érthető, hiszen ezek mind sokezer éves vallásuk és hiedelemviláguk jelképei voltak. Mélyen gyökereztek a nép lelkében és tudatában. Nem is olyan régen még tisztában volt a magyar, ezen minták jelentésével. Ennek köszönhetően alig változtak a minták az évszázadok folyamán. Mára ez a tudás sajnos részben elveszett, de a jelképrendszer megmaradt.  Bízunk abban, hogy a magyar hímvarrók hagyomány iránti tisztelete és ragaszkodása megőrzi ezt az ősi kincset az utókor számára. Sióagárdi hímzés és viselet Magyarország egész történelme alatt a földjére és kincseire áhítozó népek útjában állt. Az állandó háborúk következtében mérhetetlen sokaságú érték elpusztult. Kevés régi hímzés maradt meg. A legkorábbiak a 15. és 16. századból való, egyházak által féltve őrzött miseruhák, oltárterítők. Ugyanebből az időből megmaradt néhány dúsan hímzett nemesi női- és férfiviselet, nyereg, melyeket családi ereklyeként féltve őriztek sok nemzedéken át. A legrégebbi népi, vagyis paraszti hímzések 18. századiak. A szegényebb néprétegek addig hordták, használták hímmel díszített ruháikat, varrottasaikat, míg azok a használhatatlanságig el nem koptak. Viszont számtalan gyönyörű kézimunka maradt ránk a 19. és 20. századból. Ősi és magas szintű hímzéskultúránk bizonyítékaként, csodával határos módon, megmaradt egy igen értékes darab: a magyar királyok koronázó palástja. A magyar királyok koronázó palástja, egész Európában a létező legrégebbi hímzés. 1031-ben készült Veszprémben, feltételezhetően Szent Imre herceg koronázására. Magyar hölgyek készítették az arany selyem- és fémszállal dúsan hímzett selyembrokát palástot. Vannak öltések a paláston, melyeknek magyar öltés a neve. Nyugat-Európában sok idő telt el, amíg megközelítőleg hasonlót tudtak alkotni úgy művészileg mint technikailag. Tehát a magyarok adták át ezt a tudást is. A palást Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető, és mindenki meggyőződhet az ezer évvel ezelőtt élt magyarok fejlett hímző művészetének színvonaláról. Szent István királyunk idejében híre volt a magyar hímzett miseruháknak. Első szent királyunk és felesége a pápának és magas rangú idegen egyházi méltóságoknak ajándékozott ilyen áhított és nagyra becsült miseruhát. Egy értékes darabot közel 800 évig Franciaországban őriztek, amely végül a francia forradalomban eltűnt. A magyar népi hímzésnek megvannak az általános sajátosságai. Ezektől eltekintve azonban különbözőképpen alakult illetve fejlődött egy-egy tájegységnek hímzése. Sióagárdi hímzés és népviselet   Más az alapanyag, a fonal, az öltéstechnika, a színezés, és mások a minták.  Eltérések vannak a hímzés méreteiben, aprólékosságában vagy elnagyoltságában.  Azonban a több mint húsz számon tartott tájegységnek jellegzetes művészete egytől egyig ízléses. Kalocsai terítő - Wagner Flórián festménye A magyar népi hímzésre jellemző sajátosságok: a díszítőelemek finoman stilizáltak, elhelyezésük világos és arányos, általában sűrűn betöltik a díszített felületet anélkül, hogy a túlzsúfoltság hatását keltenék. A nagyobb és kisebb díszítmények kellemesen váltogatják egymást. Magyar népviselet - Magyar vagyok - Dávid Júlia alkotása Kedveltek az élénk, tiszta színek, gyakoriak az erős színellentétek, amelyek ennek ellenére csodálatos összhangot mutatnak. A magyar népi hímzésnél a színek és öltések mindig egyensúlyban vannak.  Sok színű hímzésnél kevés és egyszerű öltésfajtát használnak, míg az egyszínű munkákat sokfajta öltéssel színezik. A magyar népi hímzésnek két nagy csoportja van,  amelyek egymástól teljesen függetlenül fejlődtek ki: a)    Férfi hímzések: Bőrre és szűrposztóra dolgozott rátétek, bőrrátétek és hímzések. Szűcsök és szűrszabók készítették műhelyeikben a gazdagon díszített színpompás ködmönöket, bundákat, subákat, melleseket, szűröket, zekéket. A szövés mesterségét, amely egyidőben fejlődött a hímzéssel, szintén a férfiak űzték. Ezek a nagyra becsült mesteremberek keresettek voltak úgy a királyi udvar, magas rangú papság, nemesség és az átlag népesség körében. Kitűnő szakemberek voltak, akik már a középkorban céheket alapítottak, és élénk kereskedelmet folytattak. b)   Női hímzések: Mindennemű vászon és vékony szövethímzés. Nők készítettek fehér- és többszínű kézimunkákat, szálszámolásos-, vagdalásos-, lyuk- és írás utáni hímzéseket, varrottasokat. Kalocsai hímzés - párnahuzat Szőttek és fontak saját használatra, vagyis amire szükség volt egy háztartásban. Mindkét hímzés fajta államalapításunktól a mai napig megtalálható Magyarországon. A magyarság hímzéssel díszítette női- és férfi viseletét, otthonának számos használati tárgyát:  párnavégek, lepedőszélek, falvédők, asztalterítők, rúdra való kendők, törülközők. Ide tartozott a jegykendő és szemfedő is. És sohasem felejtkezett el templomairól, melyeket napjainkig gyönyörű hímzésekkel díszít. Ez különösen Kalotaszegre jellemző. Kőrösfőn még a plafont is hímzéssel fednék be a lányok és asszonyok, ha engednék. A hímvarrás művészete állandóan változik, fejlődik a rendelkezésre álló anyag, hímzőfonal, tehetséges íróasszonyok, és a nép ízlésétől függően.  Azonban az ősi jelképek, a sokszáz éves díszítőelemek mind a mai napig ott ragyognak hímzéseinken. Matyó esküvő Bár felhasználásuk új alakot öltött és változott, de továbbra is díszítik a hagyományaihoz ragaszkodó magyar ember ruházatát, otthonát, környezetét, és regélnek nekünk elmúlt évezredekről... -  Kerkay Emese Komádi fehérhímzés: Komádi Hajdú-Bihar megye bihari részén, a Sebes-Körös jobb partján található. Földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el. 1. A minta megnevezése ( bal oldali kép): "Virág" Öltéstechnika: száröltés, egymással ellentétes irányú laposöltés, tyúkszemluk, pókozás 2. A minta megnevezése: "gránátalma karéjos levéllel" Öltéstechnika:  szálszámolásos laposöltés csíkban és térkitöltésben Néprajzi leírás:  A dunántúli szabadrajzú fehérhímzés kitűnik gazdag öltéseivel.  A lepedőszéleket gazdag vertcsipkével díszítették. Motívumai:  díszes korsó, cserép, szív, gránátalma, tulipán, szegfű (török hatás), rózsa, a szárakon tarélyos levelek, kacskaringók, indák, gyakori az erősen stilizált madár. Szerkesztés:  Egyes mintaegységek ritmikusan, 3-4 cm távolságban helyezkednek el. Középen díszes korsóból, esetleg cserépből, szívből kiinduló , többnyire öt főág, végén nagyobb motívum alkotja az egyes egységeket. Alul hullámvonalon elhelyezkedő motívumsor zárja, vagy margit öltéses sor. Lelőhely:  Nyugat-Dunántúl: Rábaköz (a Rába és a Rábca között fekvő területen), és az ettől nyugatra eső országrészeken Győr-Moson-Sopron és Vas megyében.  Hasonló szerkezetű Veszprém, Zala és Baranya megyében is található. Komádi fehérhímzés  http://www.komadi.hu/kepzomuveszet/127-himzes Alkotó: Varga Mária Oltárterítő részlete Komádi fehér hímzés - nászlepedő Azért is érdemes az újrafogalmazásra, mert a paraszti kazettás hímzésnek egyedi példája. Sárközi hímzés: A sárközi hímzés főként a női viselethez kötődött. Sárközi menyasszony pártában Öt egymástól teljesen eltérő stílusú hímzés alakult ki. A halottas párnavégek, a főkötők, a bíborvégek, az ingujjak és a kendők öt különböző funkcionális tárgycsoportot képviselnek és mindegyikük díszítőstílusa más és más. Sárközi menyasszony pártában A különféle hímzésstílusok a sárközi népviselet különböző ruhadarabjain egymással mégis harmonikus egységet alkottak. Ez jól jellemzi a sárközi népművészeten belül a hímzéskultúra magas színvonalát. Sárközi színes hímzés - Jegykendő  Kép: Dr Apátiné Csapó Anna munkája Torockói hímzés: Magyar népi díszítések - Torockói hímzés - Erdély Kép: Kádasi Laura (Forrás: Patrióta Európa Mozgalom/Ancient Hungary/Magyar Nyelv)) Felvidéki hímzés:  A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.  Ma Szlovákia területének szinonimájaként használatos - egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyság szerves részét képezte.    "A kárpátmedencei hímzésekről" A debreceni Tímárház időszakos kiállításán készült a kép. EGY AZ ISTEN jelkép: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=609187359112929&set=a.609649759066689.1073741837.578219732209692&type=3&theater Zoboraljai hímzés és népviselet: Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység , amely Nyitrától északkeletre húzódó Tribecs-hegység déli részénél. Zoboraljai népviselet és hímzés  Női ruházat: Mellévarrott újjú ing, az ujjakat a váll és a csukló között részen gazdag hímzésű vagy vert csipkés vagy szövött csík díszíti. Fejükön vasárnap és ünnepnap hosszú, fehér gyolcskendő fedi. Rábaközi hímzés: A régi dunántúli hímzések stíluscsoportjába tartozó vászonhímzések. Rábaközi madaras - szegfűs életfa Magyar népi díszítések – Rábaközi hímzés – Kisalföld Rábaköz népi hímzése – a A Rába és a Rábca folyó között fekvő területen, melynek központja Csorna.  Hövejen és Kapuváron fehérhímzés készül.  A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés.  A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda. Rábaközi szegfűs életfa A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.( Az úri hímzés hatása a népi hímzésre.)  A rábaközi mintákon jól érvényesül a törökös jelleg is.  ( A gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.) Rábaközi szegfűs  - papagájos életfa Anyaga:  régen – vastagszálú házi kendervászon vagy finom lenvászon volt.  Ma – nyers len vagy endervászon, szürkés drapp ripsz, tropikál vagy düsztin.  Fonala:  Régen – pamut vagy gyapjú (szőr) Ma – Volga, gyapjú vagy gyöngyfonál. Rábaközi pávás - gránátalmás életfa Színezése:  piros, kék, fakó rózsaszín, bordó.  Ritkán két színt alkalmaznak együtt: bordó-fekete, kék- fekete.  Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható. (Tompa, mély árnyalat szükséges)  Öltése:  Lapos vagy boszorkányöltés, kettős nyolcasöltés, soproni egyszerű és kettős kereszt. Motívuma:  szegfű, gránátalma, állat – főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán.     Rábaközi madaras - szegfűs életfa Alkalmazása:  régen – lepedővég, rétesabrosz, párnavég.  Ma – terítő, párna, függöny, falvédő, könyvborító.  Korai emlékeit – túlnyomóan lepedővégeken – színes szőrfonallal vagy piros pamuttal dolgozták, nagyobbrészt lenvászon alapon. A párnavéghímzést kendervászonra varrták, szintén piros pamuttal, kivételes esetekben szőrrel. Rábaközi madaras - szegfűs  - gránátalmás életfa - Egy zongoraterítő részlete Dr.Barsi Ernőné fél évszázados hímzése - Sály, 2011.02.21. Fotó: Barsi Hajna A lepedőszélek fő motívuma az öt-, hétágú rozettás-tulipános-gránátalmás, rendesen virágtartóból eredő virágtő. Gyakori motívum a kétfejű sas, mely majd a magyar nyelvterület másik, keleti peremén újból szép számmal jelentkezik a hímzéseken.    Többségükben szabadrajz után varrták őket, lapos-, hamis lapos- és száröltéssel. – Akad a szabadrajzú virágtöves mintáknak szálszámolás után készült párja is, piros pamutfonallal varrva.   Életfa motívum: Rábaköz Legjellemzőbb kazettás szerkezetű gyapjú hímzés, melynek fonalát régen növényi festékkel készítették. Kapuvári - Rábaközi Kapuvári viselet - Wágner Flórián festménye  (Forrás: Patrióta) A Buzsáki hímzés: Buzsáki rátétes hímzés Buzsák, a Balaton melletti Nagy-berek szélén, a Kaposvár–Fonyód-vasútvonaltól néhány kilométerre fekszik. Buzsák helyén a középkorban Akts és Magyari falvak feküdtek, és területe eredetileg a Somogyi vár tartozéka volt. A 13. században azonban a terület egy része a Bő nemzetség birtokába került. Érdekesség, hogy 1549 - ben Zrínyi Ilona vásárolta meg Akts települést. Buzsákon három hímzésfajta ismert,  a vézás,  a boszorkányos,  és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. Az eredeti vézás hímzés...  vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat. Buzsáki vézás hímzés  Buzsáki vézás hímzés A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímzőasszonyok részére megrendelésre előrajzolják a motívumokat. Buzsáki vézás hímzés Buzsáki vézás hímzés A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyező. Buzsáki vézás hímzés Buzsáki vézás hímzés  A boszorkányos hímzés ... eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza. Buzsáki boszorkányos hímzés A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel. Buzsáki boszorkányos hímzés Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal, különböző színű fonallal, az alapot pedig kitöltötték fekete színnel, szintén boszorkányos öltésekkel.  Buzsáki boszorkányos hímzés Így a kézimunka úgy nézett ki, mintha fekete alapra készült volna. Buzsáki boszorkányos hímzés Buzsáki boszorkányos hímzés Rengeteg időt és fonalat igényelt, emiatt napjainkra csak egy-két darab lelhető fel a szekrények mélyén a fekete háttérrel kivarrt kézimunkák közül. Buzsáki boszorkányos hímzés Buzsáki rátétes hímzés: Buzsáki rátétes hímzés - ágytakaró A rátétes, vagy ahogy Buzsákon hívják „bécsis” az egyik legismertebb buzsáki hímzésfajta. Buzsáki rátétes hímzés A motívum előrajzolás nélküli kivágása, valamint a kivágott anyag ráfércelése és a másik anyagra való apró, szinte láthatatlan öltésekkel való rávarrása nagy figyelmet és szakértelmet igényel. Buzsáki rátétes hímzés Az alkalmazott motívumok nagyon sok változáson estek át az elmúlt évtizedek során. Buzsáki rátétes hímzés Az egyszerű mintákat felváltották a bonyolult, művészi kidolgozású virágok, levelek, indák, melyek az ágyterítők mellett a megrendelésre készülő tüll alapanyagú sálakra, ruhákra is felkerültek. Buzsáki rátétes hímzés A rátét anyagát – mely piros, kék, vagy fehér színű batiszt, - szimmetrikusan összehajtják 2, esetleg 4 részre, majd előrajzolás nélkül ollóval virág, esetleg virág - és állatmotívumokat vágnak ki. Buzsáki vézás , boszorkányos és rátétes hímzések   Aztán kiterítve a rávarrandó alapra – vászon, sifon, vagy tüll anyagra – fércelik, majd a tűvel aláfordított mintaszéleket finoman, gondosan, apró öltésekkel körülvarrják. Buzsáki rátétes hímzés Leggyakoribb motívumai a szegfű, labdarózsa, árvácska, tulipán, cakni, levél, kacskaringók, páva, szarvas.  Buzsáki vézás hímzés Ma már nagyon kevesen készítik, hiszen nagyon kevesen élnek már az ún. „vágóasszonyok”. Négy somogyi falu:  Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai. Buzsáki rátétes hímzés  A buzsáki minta Mexikóban is ott van Három csoportra oszlik:  1. a fehér, 2. a kék-piros pamuthímzésekre és a 3. színes gyapjúhímzésekre. Mindhárom hímzésféleséget megtaláljuk az ingeken; a lepedőkön csak a kék-piros pamutos hímzést, a párnavégeken viszont csak a színes gyapjúhímzést.  Valamennyit vastag kender- vagy pamutos vászonra dolgozták, csupán a lepedők közt találunk gyolcsot. Főbb öltéseik: laposöltés, hamis laposöltés, háromsoros laposöltés, továbbá keresztöltés, láncöltéssor, zsinóröltés, huroköltés, előöltés és négyzetöltések. Buzsáki vézás hímzés A hímzéseket subrikával, rátéttel vagy szalagdísszel zsúfolják még. Jellemző a buzsáki hímzésre, hogy a gyapjúszállal varrt ing- és párnavégeket alig lehet megkülönböztetni egymástól, holott általában a testi ruha hímzésdíszeit nem szokás átvinni az ágyi ruhára. Buzsáki vézás hímzés További jellemzője a buzsáki hímzésnek, hogy a mintát két, egymástól függetlennek tűnő szélesebb és keskenyebb csíkból állították össze. (Irodalom: Malonyay Dezső: A magyar nép művészete) Kép: Gyapjúfonallal varrt szalagdíszes párnavég.  Néprajzi Múzeum, Budapest Buzsáki vézás hímzés Buzsáki boszorkányos hímzés - NagyBoldogAsszonyunk tiszteletére  Az írásos hímzés: Az írásos öltés lényegében hasonlít a láncöltéshez. A szál itt is a tű alá kerül.  Különbség az, hogy az öltés felső szélén is a tű alá helyezzük a szálat. Erdélyi írásos hímzés Az írásos minták közét sokszor laposhímzéssel kell kitöltenünk.  Ilyenkor először a laposhímzést készítjük el, majd köréje varrjuk írásos öltésekkel a mintát. Ezt az öltésformát Kalotaszegen ,,sujta” néven ismerik. Kalotaszegi írásos - pávás párnarészlet Az egyedülálló kis kerek formákat ,,tyúkszem” -nek nevezik. Ezeket egy középső pontból kiindulva, szorosan egymás mellett fekvő zsinóröltésekkel, illetve írásos huroköltésekkel varrjuk ki. (Bajka Anna munkái)  (Erdélyi, írásos hímzéssel készült párnahuzat) (http://himzes.ro) Ha az írásosan hímzendő minta ívelt, hajlított formájú, ügyeljünk arra, hogy belül szorosabban, kívül ritkábban öltsünk, hogy szabályos fordulatot kapjunk. A szűcshímzés: Az elterebélyesedő rátétek néhány, leginkább alföldi előfordulástól eltekintve, növényi eredetűek. Dél - Alföldi szűrhímzés  Középen a legtöbbször szimmetrikus tengelyt alkotó leveles száron vagy annak életfára emlékeztető ágain almák, szívformák, rózsák, tulipánok, szegfűk, bogyós (böngyikés) hajtások helyezkednek el. Békési szűrhímzés terítőn Szerkezetileg egységesek, legtöbbször egyetlen irhadarabból kivághatók. A tömör szerkezetű hímzésfoltokban gyakran központi helyet foglal el a magyar címer, a virágos ágat tartó madár, páva, kakas, hal és kígyó. A bokorvirágok szerkezetileg többféle megoldást mutatnak. Leggyakoribb a szimmetrikus tengelyt alkotó rozmaringleveles egyenes ág, amelynek oldalra 3–3 hajtása van. Az alsókon nagyobb nyolcas vagy tojásrózsák virítanak, majd kisebb hatos-, vagy forgórózsák, s az ágak végén tulipán, de inkább hármas bimbó páros vagy bajuszos levelekkel. A fölötte levő ág már rövidebb, kisebb rózsával, levéllel és bimbókkal. A harmadik, a legfelső ág csak bimbós. A vezérág tulipánban, de gyakran rózsában végződik. Gyapjúfonállal hímzett szűrgallér E félkörös vagy háromszög alakú kompozíciók leginkább a subák tányérját, ill. a ködmönök ujját díszítik. A ködmönök elején, pálháján gyakoriak a hajlott, gyengén S alakú aszimmetrikus csokrok rozmaringleveles, rózsás, szegfűs, bimbós hajtásokkal. A ködmönök háta, a debreceni női subák tányérvirágozása is rendszerint három ágú indán csokorszerűen elhelyezett rózsákból, tulipánokból, bimbós, bogyós, leveles ágakból áll. A bokorvirágok mellett szólnunk kell a szalagszerűen komponált, a színek és formák ritmusán alapuló folyómintákról. Ezeknek leggyakoribb formája a hullámos rozmaringleveles ágon, ill. annak hajlataiban elhelyezett rózsás, tulipános, bimbós, körkörös díszítősorok. – A szűcshímzés értékét, szépségét nemcsak sok száz változatú motívumkincsében és azoknak bokorvirágos vagy folyómintás sorokba való tömörítésében, még csak nem is a színek és formák páros vagy keresztrímes szín és formaritmusában kell látnunk, hanem a díszítő foltoknak az egy ruhán való összeszerkesztésében, felépítésében. Az az igazi szűcsremek, amelyen érvényesül a szerkesztés egysége, összhangja, ez a szimfóniához hasonló építkezés, amelynek megvannak a tételei, törvényszerűségei. E törvényszerűségek legjobban az alföldi férfi és női subákról és jó néhány erdélyi, dunántúli, békési, átányi, palóc, körösvidéki stb. ködmönről olvashatók le. Cifraszűr: "KITETTÉK A SZŰRÉT" A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre "kitették a szűrét.” A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert. Abban esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el. Díszítőelemek - Ennek története időben és térben messzire nyúlik vissza - bár történészeink, néprajzosaink szeretik úgy beállítani a dolgot, hogy díszítőelemeinket az évszázadok során mindig más kultúrkörből „vettük át” - német, olasz, francia, török, stb. Kétségtelen, hogy sok stíluselem került hozzánk a reneszánsz- és barokk-korból, úgyszintén a török hódoltság idejéből. Az azonban elképzelhetetlen, hogy Kárpát-medencei tartózkodásuk előtt ne rendelkeztünk volna díszítőelemekkel! Debreceni cifraszűr A tulipánt állítólag a törököktől „vettük át”. Ezzel szemben megtaláljuk - többek között - Árpád-kori templomaink kőfaragványain, a XII. századi esztergomi királyi kápolna oroszlános freskóján, korai kódexeinkben, Kun László (1271-1290) dénárján, a Corvinákon. A vörös vad-tulipánt Boldogasszony virágának is hívták. A tulipán őshazája Közép-Ázsia, ahol 125 fajta vad tulipán ismert. Keleten a tulipán-minta feltűnik V. századi bizánci selymeken; de kedvelt virág volt már a 2500 évvel ezelőtti szkíta kultúrkörben is, amelyből a magyarság oly sok mindent megőrzött. Az egyik Kr. e. VII. századi Zywiye-i (Azerbajdzsán) szkíta királysírban egy arany pecséthengert találtak, amelyen egy ötágú tulipán látható. Ez a legkorábbi ismert ábrázolása a virágnak. A másik ábrázolása pedig egy rátétes nemezszőnyegen látható, amely a Kr. e. V. századi Pazyryk-i szkíta királysírból került elő. A tulipán-motívum megmaradt mindazoknak a népeknek a művészetében, amelyekkel egykor a magyar nép együtt élt a vad tulipán fő elterjedési körén belül, mint pl. az összes türk és iráni népeknél. Más stíluselemek is fellelhetők honfoglalás kori lószerszámok, tarsolylemezek, ékszerek díszítésein, mint pl. a csillagszerű motívumok, kunkorodó levélformák, a pávaszem, stb. Az életfa, és a nap-szimbólumot felidéző „rozetta” - forgórózsa - pedig Mezopotámiába vezethető vissza; de általában minden keleti kultúrkörben előfordul. A szűrt színes pamuttal - később selyemfonállal is -, úgynevezett gobelinöltéssel (angol „satin-stitch”) varrták ki. Ez kizárólag a hímzőmesterek dolga volt, melyet virágozásnak hívtak. Szűr hímzés Kedvelt virágaik voltak:  a rózsa, rózsabimbó és a tulipán; de a nefelejcs, árvácska, szegfű és a gyöngyvirág sem ment ritkaság számba. A virágok köré különböző leveleket hímeztek:  legkedveltebb a rozmaringlevél volt.  Néha a virágokat úgy ábrázolták, mintha cserépből nőnének ki, mely az ősi életfa-motívumot idézi fel. A szűrnek különféle hímzés változatai voltak. A Dunántúlon például a csikósok, kanászok, és a polgárság szűrén a piros posztó-rátét volt; a juhászokén fekete, a parasztokén és a községbeliekén pedig zöld. A kék szegélyű szűröket a napszámosok viselték. A csikósoknak is megvolt a maguk szűr-viselete, úgy, mint a bakonyi, somogyi, veszprémi. Ezek társadalmi megkülönböztetésül szolgáltak, ezért megcserélni nem lehetett őket. Innen ered a mondás: „Akinek nem szűre, ne vegye magára!" A debreceni szűr elején és nyakán rendszerint piros posztó-rátétes díszítés volt; az aszaj és a pálha pedig színes gyapjúfonállal volt kivarrva. A múlt század végén hímzés helyett már inkább a rátét divatozott. Amíg a debreceni szűr fehér volt, addig a környező hajdúsági községek a barna és drapp hímzéses fekete szűrt kedvelték. A Békés- és Csongrád-megyei szűrökön fekete hímzés volt; az erdélyi cifraszűröket pedig gyakran dús, fekete posztó rátéttel díszítették. A Nagykunságból származtak a legszínesebben hímzett cifraszűrök. Az Ipoly-menti palócok közt falunként változott a díszítés. Ezt olyan szigorúan betartották, hogy a szűrökről pontosan lehetett tudni, ki melyik faluból való. Hatvanban és Tarán kék-világosbordó-rátétes fekete szűr divatozott. Egerben és Diósgyőrött lehetett a legpompásabb és legdrágább szűröket kapni, ahol az egész szűrt dús hímzés fedte. Mezőkövesd vidékére, a matyókhoz, csak az 1850-es években ért el a cifraszűr viselet. Először csak keskeny, fekete posztó csíkokkal díszítették. Az 1870-80-as évekre már náluk is gyakorivá vált a dús, színes hímzés. Azonban ahogy divatja hanyatlott, úgy váltak egyszerűbbé a díszítések is: először áttértek a tiszta piros, később a tiszta zöld rátétekre és hímzésekre. 1900-tól azután már csak fekete hímzést használtak. A Felvidéken, észak felé haladva fokozatosan egyszerűbbek a szűrök. A tótok által viselt szűrökön soha nem volt díszítés. A magyar díszítőképzeletet legjobban a gazdag változatosság jellemzi. Sugárzik belőle a virágok szeretete, a magyar észjárás ötletessége. Viseleteink soha sem voltak tarkák, hanem mindig összeválogatottan ünnepélyes-színesek. A szűr kétségen kívül Eurázsia egyik alapvető viseletéből alakult ki. Népünk régi keleti kultúrörökségként hozta magával a Kárpát-medencébe, ahol jellegzetes díszítőelemeivel a művészet magas fokára emelte. Sajnos az első világháborút követően viselete rohamosan csökkent. Napjainkban már csak múzeumokban, vagy turista-attrakciókon látható. Azonban, hogy a szűr-viselet vidéken a XX. századig fennmaradt, azt kizárólag pásztorainknak, csikósainknak köszönhetjük, kiknek ősidők óta nélkülözhetetlen öltözéke volt: használhatták sátorfedőnek, ágynak, takarónak - és végül szemfedőnek, koporsónak. Debreceni cifraszűr, hajdúsági cifraszűr: Régi szabása derékszögű darabokból állott, s négyszögletes gallérján kívül még egy kis felálló gallérja, nyaka is volt. A rézsútosan vágott váll jellemezte. Széchenyi-szűrnek is nevezték ezt a típust. Eleinte még vak volt, azaz nem volt kihajtós az eleje. A később divatba jött kihajtós elejt kétszeresnek vagy szeccesnek nevezték. A debreceni cifraszűr díszítése a múlt század elején kezdődhetett, 1815-ből ismerünk olyan rendelkezést, amely a szegett szűröket tiltotta. A többnyire zöld posztószegést zöld-piros csipke (cigula) is díszítette. Ebből 4–6 sort is lehetett alkalmazni. A csipkék végeire hulladék harasztból készült bojtokat raktak. Ezeket később zsinórból is kötötték, ekkor komlórózsa volt a nevük. A komlórózsát a színes gyapjúból horgolt, galambkosár nevű dísz váltotta fel. Ezt a szűrt a mellén szíjcsat tartotta össze, amelyet a szíjgyártók készítettek, zöld szironnyal tulipántosra kihímezték. A szűr hímzett virágai pirosak, levelei zöldek voltak. Eleinte csak a vállára, azután az aszaj és a pálha fölé is hímeztek. A hímzés főleg a szűr oldalán terjedt. Az aszaj egyre szélesebb lett, sőt két aszajt is alkalmaztak egymás fölé. A hímzés az aszajról felfelé a pálhára, lefelé pedig az oldalra terjedt. A szűr oldalát így szinte a hónaljtól a szűr aljáig hímezték. A debreceni cifraszűrt a hímzett nagy aszajfolt jellemezte. Más magyar területektől eltérően itt a nők hímezték a szűrt. A túl gyorsnak kívánt hímzés elnagyolt lett, és takarékosság céljából a nők a színes gyapjúszállal nem öltöttek át a posztón, hanem hamis laposöltéssel varrták. Készítettek még Debrecenben fehér szűröket szürke szegéssel és hímzéssel, amelyeket gyöngyszínűnek neveztek. A Hajdúság fekete szűreit barna, kávészín vagy drapp posztórátéttel, esetleg hímzéssel készítették. Fekete, barna vagy szürke posztóból a jobb módú polgárság és a szabolcsi nemesség számára készítettek szűröket. Ezeken hátravető is volt a debreceni szűrökkel ellentétben. Az 1880-as évek körül említés esik egy kacsari nevű szürke posztóról, amelyből a szegényebbek és kondásfélék szűrei készültek. Földművesek, pásztorok számára kávészínű, drapp színű posztóból szélesen szegett, ún. nyakas szűröket is készítettek. ( még: cifraszűr). Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930). A JÁSZ HÍMZÉSEK A jászsági szűcsök subákra, ködmönökre varrták csodás hímzéseiket. A Jászságban mindig jelentős volt a juhtenyésztés. Rozmaringos jász hímzés A 19. század közepére a térség az Alföld egyik legvirágzóbb szűcsközpontjává vált. Tulipános rozmaringos saskörömmel Jászberényben ebben a korban 300 is volt a szűcsmesterek száma.  Jászapátin és Jászárokszálláson többnyire férfisubákat készítettek, Jászberényben főként női subát és ködmönt. S bizony Móra Ferenc kisködmöne is jászsági mintával volt kivarrva, hiszen édesapja Berényben született, itt tanulta a mesterséget, s a vándoréve során került Kiskunfélegyházára, ahol megházasodott. A betyárok igazi nagykabátja a suba, vagy ahogy egyes helyeken mondják, a nagybunda volt.  A jó subát a hosszú és durva szőrű magyar rackajuh szőréből lehetett készíteni.  A legkisebb subához is kellett legalább nyolc darab bőr. Csornai életfás falvédő: Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Csornai életfás falvédő Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát  a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa...  ...a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula „A magyar ősvallás” című könyvéből való: "Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel. A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált. A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek. A magyar ősvallás világfája A világfa a közép-ázsiai lovasnépek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája, ugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését. Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép em­lékezetében.  Kalotaszegi párna - Erdély - Életfa, Világfa, Egy az Isten jelkép Néprajzkutatók szerint a táltoshit világfáját a következőképpen írták le a 20. század elején a régi mondákat ismerő öregek: „Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.” (Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága) Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók. Több változatban az "égig érő, tetejetlen fa" egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét). Életfa - Dávid Júlia alkotása A világfa felső ágán található a nap, a hold, a nap anyja és a hold anyja. A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél. A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert.  Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog.  A világfát csak a táltos képes megmászni." Udvarhelyszéki szarvasos párna-nagyon régi minta Zsámboki hímzés: Zsámboki kötény /Kecele A kötényt Zsámbokon kecelének hívták. Hosszabb mint a szoknya; kék, illetve fekete színű volt, ünnepekre finomabb, hétköznapokra egyszerűbb anyagból készült. A hétköznapi viselet ezen kívül egyszerűbb díszítésében különbözött az ünnepitől. Sióagárdi hímzés: Túlnyomóan laposöltéssel és száröltéssel, lyukhímzéssel készült. Jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal. A cakkokat további lyuggalásos rozettákkal és szőlőfürtökkel töltötték ki. A korábbi elaprózott, tömött, sűrű kis minták helyébe egyre több „rózsa” és tulipán került, amelyek hol az új matyóstílust (mezőkövesdi hímzések), hol pedig Kalocsa motívumait idézik. Színezésük azonban nem változott a mintákkal, megmaradt a sajátosan lila hatású kék-vörös keverékénél. Emellett ingek alján, ujján volt gyakorlatban a fehér lyukhímzés. Turai hímzés: Aszód vidékét a palócság legdélibb részeként tartja számon a nép. A hímzések egyik tartózkodó, de jellegzetes, szinte napjainkig a gyakorlatban fennmaradt ága, a turai hímzés. Fehér gyári gyolcsból készült fej-, váll- és kézbevaló kendőkre, ajándékvivő kendőkre, női és férfi ingekre, kivételesen más női öltözetdarabokra, kötényekre és ujjasokra is varrták. Fehér hímzésként lyukhímzéses, laposöltéses, száröltéses és huroköltéses technikával készült. Egyik nagy csoportjuk a fej- és vállkendők, valamint a férfiingek mindvégig megmaradnak fehérnek, csupán egy-egy nagyobb méretű pirossal varrt tulipánt helyeznek el rajtuk feltűnő helyen. Másik csoportja azonban kiszínesedik: vörös vagy kék pamuttal, esetleg a kettővel együtt varrják. A zöld, sárga és más színek használata az 1950-es évek után kap helyet a turai hímzésen, feltehetően külső ösztönzésre. A mintakincs a lyukhímzéseken szokásos körkörös minta, hatos lyukak köre, hulláminda völgyeibe belehelyezett lyukhímzéses rozetták. Sajátosak a turai szíves minták, az ötágú nemesi korona többé vagy kevéssé átalakított változatai és a páros madarak. Kép: Archaikus turai mintákkal készült kendőcske, "folyórózsa" díszítéssel. Felhasznált színek: lila, piros, napsárga, citromsárga, középkék, égkék, zöld és rózsaszín. Precíz aprólékos kézi hímzéssel készült, szélein gépi csipke található. A kendőszéleket huroköltésekkel varrják körül, vagy csipkét horgolnak rájuk. Az 1930-as évektől hódít a „matyórózsa” és – hasonlóan a többi legújabb stílusú hímzéshez – ez a „virág” egyre inkább természethű ábrázolásra ösztönzi a turaiakat. Mintáik száma növekszik, ezeket az íróasszonyok házi készítésű nyomódúcokkal nyomják elő a gyolcsra. (Forrás: Néprajzi lexikon) A matyó hímzés: Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta ezen a listán.  Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza. A matyó hímzésről Mintegy 200 éves múltra tekint vissza a matyó hímzés. Matyó  motívumokkal varrt terítő, az úrihímzés színeivel. Beküldő: Éva Tildy A matyó hímzés legkorábbi időszakából a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn, az országosan is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat Mezőkövesden a 19. század utolsó harmadában a piros-kék fonallal, az úgynevezett cipós-madaras mintával kivarrt lepedők váltották fel. Különleges Matyó hímzések - Pap Jánosné munkája A virágtöves, laza szerkezeteket a 19. század utolsó évtizedeiben erősen naturalisztikus ábrázolási mód követte: egyre többféle motívumot hímeztek ki, köztük a pünkösdi rózsát, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. A minták előrajzolói, az "íróasszonyok" közül sokan, köztük a legismertebb és legsikeresebb Kisjankó Bori és Gáspár Mártonné született Molnár Borbála (1876-1954), mindketten szűcs családból származtak, ahol hagyományosan a férfiak készítettek dúsan hímzett bőr ruhadarabokat, ködmönöket és subákat. Mezőkövesden az új stílusú vászonhímzések szín- és formavilága a szűcshímzések ornamentikájából táplálkozott. Az 1900-as évek elején a rózsák, tulipánok és bimbók piros színe mindvégig megőrizte dominanciáját, de egyre inkább megjelentek más színek is: a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín árnyalatai. A matt pamutfonalat élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltották fel. Az 1900-as évek első évtizedeiben születtek a legszebb textilek. A férfiviseletek közül a jellegzetesen bő ujjú "lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készültek. Matyó férfi ing- ünnepi viselet Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltotta fel. A férfiak és nők által is hordott gazdagon díszített hosszú kötényt, a surcot, fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással (ragyogóval) és selyemrojttal díszítették. Minden darabnak más a mintája, hol geometrikus bossókával, hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték ki őket. A matyó hímzés jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. Minden színnek megvan a maga jelentése: a sárga a Napot, a fekete a föld erejét, a piros az örömöt, a kék a bánatot, a zöld pedig a gyászt jelenti. Formájában a női viselet nagyon különbözik az országszerte elterjedt sokszoknyás-ingvállas paraszti viseletektől. A kötények nemes alapanyagokból készültek és dúsan díszítettek őket. A színek, a díszítések és a változatos formájú főkötők elárulták viselőjének életkorát, családi állapotát és a társadalmi helyzetét is. Matyó  menyasszony A matyó hímzés szerepelt a 1885-ös Országos Háziipari Kiállításon, a Millennium tiszteletére 1896-ban felépített néprajzi faluban, az operaházi Izabella-bálon 1911-ben pedig előadták a Matyó lakodalmas táncjátékot. A hímzés sikeresen bemutatkozott az 1908-as torinói világkiállításon is. A hímzés megjelent a főúri-polgári szalonokban, híres divattervezők népies stílusú kollekcióiban, címlapokon, képeslapokon, s eljutott a tengeren túlra is. Jelenleg háromévente hirdetik meg a Kisjankó Bori Hímzőpályázatot és a Százrózsás Hímzőpályázatot. A múlt század második felétől az ünneplő példányoknak olyan szertelenül bő és hosszú lett az ujja, mint sehol az országban, 30–40 cm széles pamutos vagy szűcsselymes hímzés került a végükre széles, horgolt csipkével.  (Ez a horgolt csipke olyan tömör és vastag volt, hogy verekedéskor megcsavarintva a kézfejen túl érő ingujjat, ütő fegyverként használhatták a legények.) Szentistváni hímzések: A mezőkövesdi matyókkal tőszomszéd „gahó” község többféle és különböző korú, posztóra, vászonra és gyolcsra varrt hímzései. Igen koraiak a kék posztó női ujjasokra, „vizitkékre” színes gyapjúszállal és arannyal varrt gránátalmás minták. Valamivel fiatalabb emlékcsoport a színes lepedővégeké, amelyeket kendervászonra varrtak piros-kék pamufonállal, valamint vékony gyolcsra betétként, mit sokszor szalaggal és aranycsipkével keretezve illesztettek a lepedőbe. Hímzőfonaluk élénken színezett gyapjúszál vagy szűcsselyem. A képen:Selyemmel hímzett díszlepedőbetét csíkja. Két szélén gyári készítésű selyemszalag (19. sz. vége) (Szentistván, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum A minták egymás mellé helyezett nagy, széles szirmú rozettákból állnak, közeikbe nem egyszer páros madarat vagy magyar címert helyeznek. A rozetták szirmait nyolcasöltéssel töltötték ki és egyes vagy kettes láncöltéssorral keretezték. Alkalmazzák még a laposöltést, a huroköltést és a száröltést. Legtöbbjüket a lila különböző árnyalataival, sárga, vörös és zöld színekkel keverve varrják. A gyapjúvarrásos lepedővégek kevéssé csillogók, színük gyakran zöld, lila. Mindezek mellett a hímzések mellett huzamosan készültek nagykockás vagdalásos-laposöltéses lepedővégek is. A szentistváni hímzések közé tartoznak gyolcs ágyi és testi ruhákon sokszínű pamutfonallal varrt ún. legújabb stílusú hímzések is. Kalocsai hímzés: Kalocsai motívumok A kalocsai hímzésekben elterjedt a virágornamentika, amelyek a mezőkön és kertekben megtalálható virágokat tartalmazták: ibolya, csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, szegfű, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, árvácska, rózsa, rózsabimbó, a híres kalocsai piros paprika, különböző bogyók, nefelejcs, gyöngyvirág stb. A virágokat sávosan, koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük (pl. kalocsai kötény, mellény). A mintavilágban törekszenek a természetábrázolásra. A már felsoroltak mellett kedvelt motívumok voltak: rozmaringos, szíves, kerekrúzsás, hosszúrúzsás, nyolcas, szőlőfejes, szilvamagos, szederindás, búzakalászos, pipacsos, harcsás minták is. A nagyobb mintájú virágokat (pl. tulipán, szegfű, rózsa, harangvirág) és a leveleket felezve rajzolták elő, és a virág vagy levél színének megfelelő szín két árnyalatával hímezték. A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. Kalocsai hímzéssel díszített párnahuzat. A Kalocsai hímzésről A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. (Előtte fehérre feketével és feketén fehérrel varrtak.) Ó kalocsai hímzés Ó kalocsai viselet  Párna végek - Pandur Istvánné népi iparművész munkája - Fejér Kati Kalocsa kincse 2006 A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek:  tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. Kalocsai terítő - a kör töve (Kép forrása: Szeretlek Kalocsa) A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni. Növények, virágok szimbóluma és jelentése virág: remény, vágy; új élet fa: tudás, család, élet, világkép, a felső és alsó világgal való összeköttetés szimbóluma búzavirág: tisztaság, spiritualitás ;varázslatos erő Kalocsai mezei virágos kézi széllel Kovács Jánosné Király Ilus (1886.05.05-1966.07.28.) kalocsai hímző és író asszony emlékére, aki "Népművészet mestere" díjat kapott csodálatos munkái elismerésére. gyöngyvirág: vidám csilingelés, szeretet ibolya: remény, szerénység, megújulás napraforgó: sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság - arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat nefelejcs:  hűség orgona:  áhítat rózsa, piros: szerelem, szenvedély Gabriella Folkart munkája Hevesi Katalin hímzése - Napforgós szimbólummal rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás százszorszép: gyermekkori gondtalanság, játékosság szegfű: szerény, cirmos, bársonyos szeretet Tulipán: A legősibb motívumaink közé tartozik Bővebben itt:  A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html Az ősi sziklarajzok, mezopotámiai széttárt lábú nőalakok stilizálódtak hosszú évszázadok alatt virággá. A tulipán belsejében lévő szirom a női nemi szerv ábrázolása. Tulipánábrázolással mindenhol találkozhatunk: bútorokon, munkaeszközökön (például sulykoló), fejfákon, edényeken. Kerámiaart fazék - tulipános életfa Jelentése mindenhol azonos. A tulipán különböző módosulatai a nőt kislány korától az élet minden pillanatában ábrázolni képes a betegségig, az öregségig, a halálig. A tulipán nagyon gyakran a szívvel együtt van ábrázolva. A nőt rendszerint virág szimbolizálta. Kalocsai menyecskék  A „tulipán” motívum elnevezése tulipánt, vagyis egy betűvel több, mint a virág neve. Erősen stilizáltan ábrázolták, nem annyira virágra, mint inkább két egymásnak fordított S betűre hasonlít. Ez emlékeztethet egy szülő nőre, és így a női nemi szervet jelképezi. Más forrásból: Motívumok jelentései: Tulipán:  Ősi női szimbólum, a fény jelképe, szerelem és az érzékiség jelképe. Szegfű:  A szerelem, életöröm jelképe. Margaréta:  Finomság, őszinteség, hűség, számíthatóság jelképe. (Sors jelkép, Szent Katalin virága). Gyöngyvirág:  Tisztaság, szerénység szimbóluma (Szűz Mária könnyei). Rózsa:  Férfi szimbóluma, élet –halál, megújulás, termékenység örökfejlődés jelképe vagy a szerelem virága, a tiszta, boldog szerelem szimbóluma is. Csillagvirág:  Az újjászületés jelképe. Jázmin:  Női szimbólum, az erény megtestesítője, a kedvesség virága. Bazsarózsa (Pünkösdi rózsa):  Paradicsombeli ártatlanság jele, Szűz Mária tövis nélküli rózsája. Szív:  A lélek székhelye, cselekedetek irányítója, ösztönös tudás szimbóluma. Korsó:  Élet víztartó, az életerő forrását képezi. Galamb:  A lélek, a harmónia, az anyaság szimbóluma, szellemi beteljesülés jelképe. Életfa (Világfa, Kozmikus fa):  Az örök életet szimbolizálja Kalocsai hímzések - Hevesi katalin munkái Általánosan a virágok a növekedést, a szépséget, szerelmet a múlandóságot is jelképezik, attól függően, hogy a kompozíciókban hogyan vannak elhelyezve. Kalocsai terítő, kb.30 évvel ezelőtt hímezte az édesanyám.../ Az utókornak megőrizte: Lengéné Viczkó Veronika  Kalocsai menyasszonyi viselet Korábban nem volt általános gyakorlat, hogy erre az alkalomra külön menyasszonyi ruhát készítsenek, hanem a meglevő legszebb, legújabb ünnepi ruhadarabokból állították össze a lakodalmi öltözetet.  Tehát a menyasszonyi viselet megegyezett az illető tájegység ünnepi viseletének darabjaiból hagyományos módon összeállított öltözettel, így  menyasszonyi ruha tulajdonképpen nem létezett. Makói hímzés: A makói hímzésen megfigyelhető az egyszerűsítésre való törekvés. A kompozíciót a felnagyított virágmotívumok alkotják, amelyek szorosan egymás mellett helyezkednek el. A nagy formák vaskosságát a színárnyalatokban való gazdagság ellensúlyozza. A tömör kompozíció feloldására is találunk példát. A központi mező díszítménye a előbbivel ellentétben apró elemekből tevődik össze, amelyek nincsenek a megszokott szoros rendbe fűzve. Ezt a lazaságot a színárnyalatok még tovább fokozzák. Székely hímzések: Udvarhely, Háromszék, Csík és Marosszék szálánvarrott és szabadrajzú munkái.  Párnavégeken, lepedőkön és rúdravalókon jelentkezik, testi ruhát nem díszítettek vele. Kender és pamut-, nem egyszer egészen vékony pamutvászonra varrták őket pamutfonallal, selyemmel csak kivételesen. A hímzőfonal színe piros és kék, ritkábban a kettő együtt. Az öltéstechnika általában szálánvarrott, csupán kevés keresztszem lazítja. Az igen szép számú hímzés között vannak tisztán mértani mintájúak és mértani formájú növényi minták, virágtövek. A hímzések egészét tekintve szembeötlik az aprólékos kidolgozás (kiváltképp a csíki példányokon), a levegős, ritkás rajz, a jól áttekinthető szerkezet. Jól tagolt, bizonyos gazdaságossággal megszabott mezőket hímeznek.  Zsúfolásnak nyoma sincs, a székely hímzéseken a varrók a minta tisztaságára, rajzosságára törekedtek. Székely varrottas A székely hímzések egyszerűek, de mintakincsük igen változatos. Általában széles középhímet varrtak, amit két oldalról sima vagy szaggatott vonalsor zár le; a szerény peremdísz, melynek formája mindig független a középhímtől, ehhez tapad közvetlenül. Több esetben elmarad a záróvonal és a peremdísz is, melyek ritkán bár, de egybeolvadhatnak a középmező mintájával. Ezeknek a munkáknak nagy múltjuk van. Eddig ismert legkorábbi keltezésű hímzésüket „Tankó Juci varrta 1793” – a lepedővég felirata szerint. A hímzés maga kiérlelt szabatos mintájával és hibátlan technikájával arról tanúskodik, hogy több nemzedék munkája előzhette meg készítését. (Bajka Anna munkái)  (Erdélyi, írásos hímzéssel készült párnahuzat) (http://himzes.ro) A székely szabadrajzú hímzések egyik csoportja azt a kisszámú, de igen becses lepedő- és párnavéget díszíti, melyeket „összekötő”-nek szoktunk jelölni az úri és paraszti hímzések között. Nem egyszer lenvászonra varrták őket selyemszállal, ritkásan. A minta gránátalmás, a virágtő szárát egyes vagy kettes gyűrű fogja át.  A szabadrajzú hímzések másik, szintén igen becses csoportja az „összekötő darabok” mintakincsét rögzíti egyszerűbben, parasztosabban, azonban a zsúfolásra való törekvés nélkül. Laza, néha esetlegesnek tetsző mintaszerkesztésükkel az új kifejezési formákat kereső kísérletezésről tanúskodnak. Ezeket laposöltéssel és száröltéssel dolgozták, piros vagy kék színnel, egyre nagyobb motívumokat berácsozással töltöttek ki. (Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (II., Bp., 1909); Viski Károly: Székely hímzések I. Csíkmegyeiek (Bp., 1924); Viski Károly: A pávaszem (Népr. Ért., 1926); Molnár István–Molnár Kálmán: Sóvidéki keresztszemesek (Csíkszereda, 1971); 125 szálánvarrott magyar hímzésminta. Árapatak (Csulak Magda gyűjtése, Gazdánél Olosz Ella szerkesztésében, Sepsiszentgyörgy, 1972); Cs. Gergely Gizella–Haáz Sándor: Udvarhelyi varrottasok (Szentimrei Judit előszavával, Bukarest, 1976). Széki, s Székely mezöségi ős minta Szár öltésel szokás késziteni vagy láncöltéssel Mi még tanultunk hímezni az iskolában is....több.mint ötven évvel ezelőtt hímeztem, de arról fogalmam sincs,hogy ez a minta honnét van, eredeti-e....,mindenesetre nagyon megbecsülöm...:)Szelestey Zsuzsánna Csángó szőttes Gyimesi fonáján varrott " halacskás" Székelyudvarhelyi varrottas Széki hímzések: Az erdélyi mezőségi hímzések egy csoportja, a többi közül erőteljes folthatásukkal válnak ki. Túlnyomóan párna- és derékaljvégen varrták, ritkábban szalmazsák végére, egészen kivételesen kendőre is. Szálánvarrott öltéses csoportjuk nagyban-egészben egyezik a hasonló mezőségi hímzésekkel, csupán szabadrajzú munkáik sajátosak.  Ezt a munkát napjainkban is készítik még, noha vagy három évtizede megmerevedett szinten. Túlnyomóan egyszínű, elsősorban piros pamutfonallal hímeznek, a kéket ritkán alkalmazzák, a két színt együttesen pedig könnyű texturájú pamutvászonra varrják. Korábban sodrott hímzőszállal, a későbbi munkákon sodratlan szövőpamuttal dolgoznak. A viszonylag vékony alapanyag és a vastag hímzőfonal miatt a szabadrajzú munkákat rámára feszítve varrják. A mintakészlet nem gazdag:  szálánvarrottból 7, a szabadrajzúakból 11 minta ismeretes (utóbbiak nevei: komlós minta, régi pávás fészekkel, szőlőminta, bokros minta, csengettyűs, tulipános, szekfűs, a régi almás, koszorús minta, fenyőágas és poharas minta). Ezeket a varróasszony karton sablonok nyomán rajzolja a vászonra. Az egyes mintáknak nevet adó elemeket vagy hulláminda vagy csak jelzett vízszintes középtengely két oldalán helyezik el, vagy sorban egymás mellett a középmezőben, háromszor, ötször, a széles párnákon, derékaljvégeken hatszor is, és közeiket kisebb improvizált motívumokkal töltik ki. Széki viselet A java mintát száröltéssel varrják tömött sorokban „egyszer oda–egyszer vissza”, így a láncöltéshez hasonló sort nyernek. Az ilyen száröltéses sorpárokat „töltésnek” nevezik s „kereken mennek” vele sorban, hogy minél tömöttebb, „pirosabb” foltot nyerjenek. A nagy minták közeit keresztszemmel vagy rácsozással töltik ki. A főelemeket füzérrel fogják össze vagy koszorúba foglalják, mégis a legjellemzőbb talán a fészekbe helyezett madár. Egyes varróasszonyok arra törekednek, hogy a „csipke”, a peremdísz összhangban legyen a középhímmel, de van rá eset, hogy a peremdíszt elhagyják a választó zsinórral együtt, ill. beleolvasztják a középmezőbe. A széki hímzések közt igen nagyszámú az elnagyolt, a pontatlan varrás. A szálszámolásos munkákat sokszor a szálak számolása nélkül varrják találomra, amely azután nem egyszer az egész darab ferdüléséhez vezet. De sok a rosszul sikerült szabadrajzú hímzés is. (Irod. Palotay Gertrúd: A szolnok-dobokai Szék magyar hímzései (Kolozsvár, 1944); Fél Edit: Ungarische Volksstrickerei (Bp., 1961); Szentimrei Judit: Széki iratos és varrottas munkák (Népismereti dolgozatok, 1976, Bukarest, 1976). Mezőségi hímzések: Az erdélyi Mezőség északi felében lakó magyar népcsoportok munkái. Mezőségi hímzés Párna- és lepedővégeken, kis és nagy abroszokon és kendők végein találhatók. (Az öltözet darabjai közül a bőrruhák hímzettek.) Kender- és pamutvászonra egyaránt varrták. Hímzőfonaluk a pamut, a szőr, a bolti gyapjúszál és a kendercérna. Túlnyomóan egy színnel dolgoztak: pirossal, bordóval, feketével, különleges rendeltetésű tárgyakon (amilyen a koporsófedő ruha) sárgával. A kék-piros-fehér, kék-fehér, fekete-fehér ritkább, mint pl. a Maros mentén. A több szín helyett sokféle öltésforma fölhasználásával teszik változatossá a munkákat. Itt is egymás mellett él párhuzamosan a szálszámolás után készült és a szabadrajzú munka. Az előbbit szálánvarrott öltéssel, keresztöltéses és vagdalásos-laposöltéses technikával valósítják meg; az utóbbinál egyaránt éltek a laposöltéssel, a száröltéssel, a Margit-öltéssel és a láncöltéssorral. A láncöltéssel, esetleg száröltéssel keretezett Margit-öltéssorokat mezőségi öltésnek szokás nevezni. A mezőségi himzéseknek nincsenek kiérlelt, megszámlálható mintaváltozatai, mint a legtöbb hímzőcsoportnak. Mezőségi párna (Erdély) gyönyörű motívumokkal. Községek, ill. községcsoportok szerinti dialektusai vannak: Válaszúton a geometrikus vagdalásos-laposöltéses munkát kedvelték, Mezőkeszűn–Palatkán, Buzában–Feketelakon stb. a szabadrajzú munka eltérő változatait. Mintakincsükben, mint eszmei készletben, megtalálható az országos mintaanyag jelentős része, ám megjelenítésük jóformán minden esetben egyéni. BOGÁRTELKEI LÁNYOK KALOTASZEGI NÉPVISELETBEN (Erdély, Kolozs megye) A varró minden darab készítésekor mintegy újrateremti a mintát kedve, igénye, ízlése, találékonysága szerint és teszi oldottá, kötöttebbé, lazábbá-tömörebbé, állóvá-mozgóvá. Jellemző kompozíciói: a koszorús minták, amikor virágos-leveles köröket helyeznek egymás mellé; az egymásba fonódó kettős fűzéres minták, melyek ugyancsak koszorúkat alkotnak; a hullámindás minták, melyeknek öbleiből mindkét oldalra virágok ágaskodnak; a vízszintes tengely mellett tükörképszerűen kettős hullámvonallal tagolt minták, amikor a hullámok öblei több-kevesebb távolságra vannak egymástól; továbbá a talppal szembefordított virágvázas minták számos változata (tekergő virágindákkal, melyek kitöltik az egész párnavéget), a fekvő S-ek sora; az erőteljes hulláminda, amelyhez két oldalról szerény rozetták és liliomok csatlakoznak vékony szárral. Mezőségi párna  A vékony szár egyébként nem sajátja a mezőségi himzéseknek, sőt nemegyszer éppen a vaskos szárakról ismerhetjük azt fel. Megtalálhatjuk a szerény virágtöveket akár szívből, akár edényből indítva, melyeknél a vaskos szárakból adódó merevséget a köréjük helyezett pontsorok próbálják lazítani. Maga a mintaszerkesztés is sajátos: a mezőségi himzéseknek gyakran nincs pereme, záróvonala. Ha mégis alkalmazzák ezt a beosztást, akkor a középmező igen széles és a peremminta jelentéktelen, esetleg csak egy zegzugos vonal. A mezőségi himzések legtöbb ismert példánya a múlt századból, a század végéről való. Nem olyan jelentősek a vidék vászonkultúrájában, mint a sokkal nagyobb számú igen változatos szőttesek. A mezőségi himzések sajátos csoportjai a széki hímzések. (Irod. Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok (Népr. Ért., 1941); Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Mezőségi magyar hímzések (Kolozsvár, 1943). Kalotaszegi hímzések: Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően.  Undi Mária gondolata: "Ily munka csak egészséges lélekből eredhet s csak az ily néplélekben mélyen gyökerező művészi alkotásvágy hozhat létre tízezrével oly magas művészi értékű munkát, mint a kalotaszegi, akinek az írásos varrottast köszönhetjük." Noha intenzíven szőnek is, mellette mégis virágzik – akárcsak pl. a Sárközben – többféle hímzés: a „fehéres” vagy szálvonásos, vagdalásos, laposöltéses munka kétféle változatban is; a szálánvarrott öltés és az „írásos” (írásos öltés) munka.  Kalotaszegi írásos - pávás párnarészlet Készült ezek mellett rececsipke, darázsolás, gyöngyhímzés, a mellrevalókon szűcshímzés, az ujjasokon géphímzés. (Mezei Anna fotó) Nem minden községben varrtak egyforma intenzitással. Bánffyhunyad munkái választékos gazdagságukkal kiemelkednek. Némely községben bizonyos hímzésféleségeket kihagytak, nem varrtak, mert a hangsúly mindenütt elsősorban a szőtteseken volt. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is. Kalotaszegi varrottas Ezen a vidéken is egymás mellett élt egyidőben többféle hímzőtechnika. A szálánvarrott munkát elsősorban párna- és derékaljvégeken, valamint abroszokon lehet megtalálni kendervászon alapon. Kalotaszegi varrottas részletek A női ingek kézelőit és álló gallérait is ezzel a technikával dolgozták. Egy színnel, vörössel, kékkel, ritkábban feketével varrták, túlnyomóan pamutszállal. Kalotaszegi fehér nagyloptás minta Az abroszokon előfordul a piros színű hímzés kontúrozása kékkel. Talán valamennyi, az országban fellelhető mintát ismertek és varrtak itt, általában széles középhímben, keskeny peremdíszekkel. (Mezei Anna fotó) Baudoin Gabriella festménye Ennél a munkánál azonban jelentősebb a „fehéres”, a szálvonásos-vagdalásos, ugyancsak országos elterjedésű munka. Kalotaszegi írásos díszítő - elemek Nagy többségben pamut- vagy sárga vászon lepedők széleit és az összevarrások mentét díszítették így fehér pamutszállal. Csak egyes községekben s a hímzésféle divatjának vége felé varrtak néhány lepedőt vörössel vagy feketével. Kalotaszegi nagyírásos Egy-egy községben 5–7–9 mintát ismernek belőle. Ez a munka a lepedőkön mindig aprólékos (csakúgy, mint a férfiingeken és gatyákon). E század húszas éveiben átvitték e technikát párnavégekre is, de már nagy kockákkal s ennek következtében megnövekedett (bár még mindig régies) mintákkal. Kalotaszegi  szoba E két hímzésféleséggel – noha sajátosan átfogalmazott mintákkal – Kalotaszeg az országos hímzésanyagához kapcsolódik szervesen. Sajátosak és másutt fel nem lelhetők viszont a szabadrajzú „írásos” hímzések.  Ezeket varrták fodorvászonra, pamutvászonra és gyolcsra, mindig egy színnel: vörössel, kékkel, feketével, ritkábban fehérrel.  A hímzőfonal szőr, gyapjú- és – nagy többségében – pamutszál. Ágyi ruhák, párna- és lepedővégek, ágyfűtől valók készültek vele elsősorban, de varrták kendők végére, abroszokra, női ingek ujjára is. Kalotaszegi  nagy írásos Ennek a technikának a motívumkincse nem nagy, a kisszámú motívumból azonban a szinte megszámlálhatatlan szerkezeti szkéma révén páratlanul változatos és gazdag hímzésanyag jött létre. KALOTASZEGI ÍRÁSOS - VARROTTAS  Vásárfia :-)  - kalotaszegi írásos - varrottas - Szilágyiné Kis Lukács Erzsébet népi iparművész munkája (Sepsiszentgyörgy, 2014. május 1.) Kalotaszegi szépség Hurai Ági: Gyönyörű Katikám ez a viselet. Én is őrzök egy képet. A hölgy, aki ünnepekkor magára ölti, azt mondta, több mint 100 éves ez a gyöngyhímzett viselet. Legkevesebb 6 hónap szükséges az elkészítéséhez. Beszédes csodák a viseletek.  Fő motívumai a gránátalma, tulipán, akantuszlevél és a rozetta.  Ezekből állítják össze a virágtöveket, akár kerekre formáltan, akár hosszúkásra elnyújtva. Egy-egy virágtő szétterülhet egy egész párnavégen, vagy állhat karcsún, másodmagával egymás mellett, úgy azonban, hogy két alsó virágját lehajtják egészen a tő alsó széléig. Ezen a vidéken ugyanis ismeretlen a virágtartó edény vagy korsó, amelyből másutt a virágtő kinyúlik, és nem állítanak oldalához madár- vagy állatpárt sem; a teret virágtőnek magának kell kitöltenie. Kalotaszegi írásos részletek De készíthetnek forgórózsát is elnyújtottra formált gránátalmákból – ez a párnavégek és abroszok egyik jellemző motívuma, egy párnavég közepén három fér el belőle rendesen. A „pápaszemes” mintát a virágtő két szárának begörbített végével formálják oly módon, hogy abba helyezik el a rozettát.  De illeszthetik a virágtövet igen mély öblű hullámindába is, melyet leveles ágból formáltak. Nemegyszer szegletesre formálják a rozettát vagy a gránátalmát, a közepét berácsozzák s a hozzáillő levélsorokat is szegletesen helyezik el mintegy mértani alakzatokba tömörítve. Igen gyakori – kiváltképp párnavégeken – az a középtengelyes minta, melynek alsó felső oldalán sugarasan elrendezett szárakon vannak a többé vagy kevésbé hosszúkás virágok. A dús mintákkal nagy vászonfelületeket borítanak be, a minta tömöttségét, zsúfoltságát még vízben sulykolással is fokozzák: a víztől és sulykolástól a vászon összemegy, fodrozódó felületet kap, és összerántja a hímzést is. A kisírásos (láncöltéses) technikával varrt darabokon a minta lazább és rajzos hatású, a nagyírásosnál csak a szélesebb öltéssorok miatt is tömörebb és a motívumok szerkesztésmódja a természettől elvontabb. A tömörítés egyes daraboknál a minta teljes bezáródásáig megy, a hím beborítja az alapot. E munka kezdeteit nem ismerjük. Egyes példányok 1830-as datálással már kiérlelt mintákat, hibátlan technikát mutatnak be. Fel kell tételezni, hogy a szőttes, a szálánvarrott, a vagdalásos-laposöltéses technikák mellett az írásossal is éltek már a 18. sz.-ban, esetleg korábban is.  Maga a nagyírásos technika más magyar csoportoknál csak kísérő öltésül jelentkezik. Európában a 12–13. sz.-tól ismerni előfordulását. A kalotaszegi hímzések jellegzetességei még a női ingek elején a ráncolások és azok mintás letűzése, főleg azonban a kötényeken és muszujokon levő darázsolások. Ezek a technikák sem ismeretlenek másutt, mégis ilyen megvalósításban, színesen, nemegyszer gyöngyösen csak ezen a vidéken készítették. A kalotaszegi hímzések motívumaik révén a régi stílushoz kapcsolódnak, a tömör, zsúfolt kivitelezés pedig már a parasztstílusok felé utal. A párta (Mezei Anna fotói) (Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (I., Bp., 1907); Bátky Zsigmond: Kalotaszegi varrottasok (Bp., 1924); Dajaszászyné Dietz Vilma–Palotay Gertrúd: Kalotaszegi keresztöltéses gallér és kézelőminták (Kolozsvár, 1942); Fél Edit: Ungarische Volksstickerei (Bp., 1961). „Pántlikás kötény” Kalotaszeg, Erdély A pántlikás kötény eredetileg fekete klottból készült, mint a muszuly, de a keretező és a sarkokban elhelyezett szalagdísz piros, kék, fekete. A kötény színe vagy rózsás volta fejezte ki a kort és az alkalmat. (A képen látható darab a Budapesti Néprajzi Múzeumban látható.) Kalotaszegi zsinórral keretezett A ráncolás A ráncolás a ruhadarab részeinek szűkítésére, összehúzására használt eljárás.  Fejlettebb változatai a ruha díszítését is szolgálja. Főleg az egyenes szabású ruháknál alkalmazzák. Erdély bizonyos tájegységein még a 20. században is készítették és viselték az ún. mellévarrott újjú inget. Ennek a nyaki részét mindig ráncolással húzták össze, amit gyakran szövőöltéssel rögzítettek és díszítettek. Annak ellenére, hogy ez az eljárás nagyon munkaigényes a parasztságnál sokáig fennmaradt mint ünneplő ruha. A ráncolást hagyományosan a ruha nyílásainak összehúzására használják. Tehát olyan helyeken alkalmazzák, ahol a hideg behatolhat (kézelő, nyak, vagy kétrészes ruha esetén a deréknál). Előfordulhat a vállnál vagy könyöknél is. Ez utóbbi esetben a kézelő bő marad és általában gazdag csipke díszíti (lásd a Gyimeseken). A magyarságnál főleg a női ruhákra jellemző díszítés. A reneszánszban viszont gyakran használták férfi ruhák díszítésére. A ráncolást régen a vászonfélék tárolásakor is alkalmazták. Például ráncba szedve tették el a lepedőt is. Innen ered a mondás, hogy "ráncba szed valamit", vagyis rendbe rak valamit.  Kalotaszegen a lobogós ujjú ingnek és Széken is a vászoningeknek az ujját eltevéskor harmonikaszerűen hajtogatták össze és arra göngyölítették rá az ing többi részét, hogy kibontva ne legyen gyűrött. A képen kalotaszegi magyar kötény "darázsolásának" részletét láthatjátok. Kalotaszegi vállfűs A második világháborút követően a vállfűs ingek használata és emiatt a készítése is szinte megszűnt. Kalotaszegi vállfűs Az írásos hímzés fokozatosan átkerült a párnákra, lepedőkre, terítőkre, kendőkre, de díszítettek írásossal falvédőt, ágyterítőt és szinte mindent. Kalotaszegi életfás - tulipános - madaras - Napforgós szimbólummal Torockói hímzések: Erdélyi vászonhímzések.  Két csoportjuk ismeretes, az egyiket a házbelső vászonféléire varrták, a másikat a testi ruhákra. Az első csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók.  Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben egyező tárgyféleségeken kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „keresztöltésnek” mondott szálánvarrott öltéssel. A laposöltést igen változatosan alkalmazzák, egy-egy motívum varrásánál több keskeny és szélesebb laposöltéssort varrnak egymás mellé, keskeny laposöltéssort alkalmaznak a díszítőelemek körvonalául, belsejüket pedig torockói keresztöltéssel vagy egyszer átöltött ráccsal töltik ki. A hamis laposöltéssel varrt díszítőelemeket keresztben átfektetett szállal varrják le.  Laposöltéssorból alakítják ki a növények szárait is, nemegyszer két párhuzamos keskeny sorból, közüket pedig egyszerű vagy kettős csomókötéssel töltik ki.  Felületkitöltőként jelentkezik a laposöltés mellett a Margit-öltés is. A hímzőfonal korábban rozsdabarna vagy vörös szőr volt, később vörös és kék pamutfonal.  Rendszerint egy színnel varrtak egy darabot, csupán a párnák között vannak kék és fehér pamutegyüttes együttes alkalmazásával készített változatok. Torockói varrottas minták Az igen erőteljes, hatásos munkákon alig több mint öt mintát számolhatunk össze, de sokszor ezek is alig térnek el egymástól.  Ugyanazok a virágtövek sorakoznak egymás mellett a rúdravalókon, mint amiket a párnavégek nagy hullámindáiba illesztenek.  A kis számú mintával dúsan és tömötten borították be az adott vászonfelületet. Torockói metéltes Egyedül a torockói párnavégeken viszik túl a mintát a párna végéről a párna szárára is; innen ismertek a 8–12 m hosszú rúdravalók is tömött sorban egymás mellett álló hétágú virágtövekkel, nemegyszer két sor erőteljes peremdísszel. A nagy múltú minták a régi stílusú népművészetet képviselik, kivitelezésük viszont zsúfoltságával egyszer-egyszer a parasztstílusokat ( új stílusok a népművészetben) idézi. Parasztosnak tekinthető a régi minták egyik-másik átformálása, pl. a gránátalma sziklevele helyébe kismadár feje kerül, a hulláminda végére kígyófej stb.  Vaskosabb, parasztosabb hatású lesz a hímzés azáltal is, hogy a szokásos két szál helyett – a szálánvarrottnál – négy szálat fűznek a tűbe.  Torockói varrottas Ennek az igen magas szintű, városias hímzésnek sajátos vonása, hogy csupán egyetlen formájában ismerjük.  Nem tudjuk követni alakulásmenetét, kibontakozását, esetleg hanyatlását.  Szép számmal ránk maradt emlékanyaga egészében egy elért csúcsot képvisel. A sokszor torockóinak minősített, kevéssé erőteljes, ritkás munkák Torockószentgyörgyről és Aranyosgyéresről valók.  A torockói hímzések második csoportjából legjelentősebb az inghímzés.  Vörös, kék vagy fekete gyapjúszállal tömött laposöltéssel varrták finom fehér gyolcsra. A sípujjú ing kézelőjét, azután a „füdzőt” és a „mejrevalót” ( torockói viselet), melyek már selyemalapra készülnek, a gyerekfőkötőkhöz, övekhez, fátyolszélekhez hasonlóan vörös, fekete vagy többszínű selyemszállal varrták, alkalminak tűnő aprólékos mintáikkal.  Jelentősebbek a fekete selyem főkötők fehér pamuthímzésükkel,amelyek a sárközi főkötők hímzésével tartanak rokonságot. (Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (II., Bp., 1909); Ferencz Kornélia és Palotay Gertrúd: Hímzőmesterség (Bp., 1940); Tardi keresztszemes: Fehérített nyers kendervászonra készült piros és kék pamut fonallal, keresztöltéssel. A keresztszemes hímzés közismert, jellegzetes tipusát alkotja a dél-Borsod megyei Tard és néhány szomszéd község mintáinak. Az ornamentika mindig csík alakú, szalagszerűen húzódó. Mértani és növényi díszítőelemeik mellett gyakori a madár ábrázolása is. Csaknem az egész díszítmény tiszta pirossal kivarrt, itt-ott a farkakon, az eperlevélen és a madarak közti virágtövekbe került, igen kevés kék szín. Tardi keresztszemes hímzésű terítő részlete, házivásznon.  – itt Bükkzsérc, 2006.08.18. Fotó Barsi Hajna. A tardi keresztszemes hímzés jellegzetessége, hogy készítésekor az egymás mellett lévő keresztszemek felső öltései egymással ellenkező irányban dőlnek.  Ennek következtében az egymás alatti sorokban mindig négy-négy felső öltés egy pontban találkozik. Hódmezővásárhelyi hímzés: A régi tiszántúli hímzések közé tartozó, a névadó város mellett néhány más helység párna-véghímzéseit is jellemző hímzéscsoport. „Szőrös párnavégeknek” is nevezik a hímzőfonálul szolgáló gyapjúszál után. Hamis laposöltéssel, kisebb számban szálánvarrott öltéssel hímezték kendervászonra.  Nagy, gazdag, nemegyszer buja hímzésmezőkkel tűnnek ki. Az árnyalásos varrás fokozza ezt a hatást. Gránátalma, tulipán és szerényebb rozetta motívumait hullámindák közé helyezik el a középmezőben és a peremeken egyaránt. Másik gyakori szerkezeti szkémája a szakaszos elrendezés, amelynél 3 rozetta körül, centrálisan helyezkednek el a stilizált virágmotívumok, tulipánok. Ismert az a mintaszerkezet is, hódmezővásárhelyi hímzés amely egyetlen szerteágazó virágtővel borítja el a középmezőt. Jellemzi a hódmezővásárhelyi hímzéseket, hogy a többi régi tiszántúli hímzéstől eltérően széles peremdíszek rendesen a fődíszítmény, a középmező motívumait ismétlik vagy variálják. Fő színei a sárga-barna, a lila és kék árnyalatai, de van tiszta fekete és sötétbarna hódmezővásárhelyi hímzés is. Kiss Lajos „templomcifrás” megnevezést hallott a hódmezővásárhelyi hímzésekről, ami talán utalást sejtet itt e minták forrásaira. (Irod. Kiss Lajos: Szőrös párnavégek Hódmezővásárhelyen (Népr. Ért., 1928); Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön (Móra Ferenc Múz. Évkve, 1970–71). Kun hímzés: Ennek a hímzésfajtának a virágkora a 18. század volt. Az e korból megmaradt gyapjúfonállal - szőrrel - varrott párnavégek a Nagykunság három településéről, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról származnak, ma a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban találhatók. A kunsági párnavégek kompozícióját a hangsúlyozott középmintán egy középpont köré szimmetrikusan szerkesztették. A középső virágminta mellett két oldalt elhajló tulipán, vagy rozetta helyezkedik el. A kompozíció hármas tagolását rendszerint egy-egy virágos ág zárja le. Nagy Istvánné munkái Virágja tulipán, vagy nefelejcs.  A kunsági hímzések széldíszítményei rendkívül változatosak. Ma kunhímzéssel ügyes kezű asszonyok készítenek terítőket, díszpárnákat, lakásdíszítő textileket. A Jászság hímző művészete a szűcshímzésben gyökeredzik, mely a múltban gazdag motívumkinccsel bírt. A szűcsmunkákhoz egykor a hosszúszőrű juhok erősebb bőrét használták. Ebből a szűcsmesterek subát, ködmönt készítettek. Egy férfi subára átlagosan 14-16 birkabőrt dolgoztak fel. A subát, a ködmönt előbb színes, majd egyszínű zöld fonallal kihímezték. Ma lakástextileken, ruházaton, öltözet-kiegészítőkön láthatjuk a jászsági szűcsmintákat. A régi alapmotívumokat a textil-adta új lehetőséghez áttervezték. A fehér textilen impozánsan mutat az egyszínű, zöld hímzőfonallal kivarrt motívum. Hosszú folyamat eredménye a jászsági szűcshímzésből kialakult egyedi jászhímzés, amely Magyarország tájegységei közül a legfiatalabb textilen alkalmazott hímzés. Veszprémi hímzés: Ecseri hímzés: Csengeri hímzés: Göcseji hímzés: A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A Göcsej megnevezés a hagyományos magyar tájszemléletben a 17–18. század óta adatolható, eredete az ’dimbes-dombos, árkos, terméketlen vidék’ jelentésű göhej~göcsej köznévre megy vissza. A terület az Árpád-korban határőrvidékeink közé tartozott, később jelentőségét elveszítette. A göcseji asszonyok 19. századi népviseletének jellemző darabjai a széles fakeretre hajtogatott, fehér vászon főkötő (pacsa), a hosszú alsóruha (alsóümög), a kékfestett ráncos szoknya (vászonpéntő), valamint a télen mellényként használt kengyeles bundamelles. A göcseji népi kultúra tárgyi emlékeit a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum mutatja be. Hetési hímzés: A szlovéniai magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetésinek nevezett népviseletére és hímzésére a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet. A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevesen múlott, hogy ez a kincs öröke elvesszen. Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzés kultúra eltűnése. Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Jelenleg 14 hímző szakkör működik a szlovéniai magyarság körében és 3 hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk. Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul. A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik. Pozsony megyei: A felvidéki hímzések a nép ügyessége, bizonyos fokban kifejlett jó ízlése és megfigyelőképessége mellett tanúskodtak. Sajnálatos, hogy főképpen az arany-és ezüsthímzéshez, mely régen a menyasszonyok legfőbb éke volt, már csak két-három Pozsony megyei községben értenek;  Trencsén és Nyitra megyében már jónéhány éve felhagytak az arany- és ezüsthímzéssel, mely régebben szintén nagy divat volt. Ügyesen tudták az arany-és ezüstszálakat a selyem közé keverni, főleg az állati minták hímzésénél. Drávaszögi hímzések: A Drávaszög községeinek a sárközi főkötőkkel rokon jellegzetes főkötőhímzései. A drávaszögi hímzéseket is fekete muszlinon varrták fehér fonallal; a minták nagyobbak, a sárközihez képest szinte elnagyoltak. Előképeik aranyhímzések is lehettek. Ellentétben a sárközivel, itt kisebb díszítmény jut a főkötő elejére, a nagyobb a kontyot borítja. Laposöltéssel, nyolcas öltéssel, huroköltéssel, láncöltéssorral, száröltéssel, keresztöltéssel és Margit-öltéssel varrták. A nagy rozetták közepét keresztekkel és a pókolásra emlékeztető laza öltésekkel töltötték ki. A főminta a főkötő kontyot borító hátsó lapjához igazodik, melyet két szimmetrikus félre tagolnak: egyik fél tükörképe a másiknak. Néha csipkesor választja el őket, máskor egybe szerkesztettek. Akad madaras, rákos minta is, de a legtöbb rozettákból, gránátalmákból, tulipánokból és leveles ágakból áll. A minták java mozgalmas, amit a kevés díszítőelem változó állásban, világos, egyértelmű kompozíció szerinti elrendezésével érnek el. (Irod. Gönyey Sándor: Drávaszögi hímzések (Bp., 1944). Palóc föld hímzései és népviseletei: A palócok Nógrád megyét és a Szlovákiához került Felföldet lakják.  Öltözködésük faluról-falura kisebb mértékben eltért.  A Börzsöny, Cserhát, Mátraalja sok apró kis települése ha egy plébániához, egy anyatemplomhoz tartozott, akkor már sok hasonlóságot mutatott. A legszínesebb és változatosabb fejrevalókat itt hordták.  A ludányhalászi farkas főkötő annyira megtetszett Petőfi Sándornak, hogy naplójába feljegyezte: ha megházasodik, feleségének majd innen hozat főkötőt. Hollókőn ünnep alkalmával fel is teszik fiatalasszonyok fejükre a nem kevésbé díszes gyöngyös fodros menyecskekendőt. A kazár asszonyok kontyvasra tekerték a hajukat majd erre kerültek a különböző főkötők.  Az ünnepélyesség különböző fokait kifejező nagyrózsás, ezüstcsipkés, aranycsipkés főkötők magassága sokszor a nagyaraszt is meghaladta, s koronaszerűen keretezte a fejet. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. A Palócföldön belül számos viseleti csoport alakult ki a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján.  Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott.  Jellegzetes volt az új menyecskék főkötője.  A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették.  A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte. A pásztortársadalom faragó, véső tudományát kampósbotok, ostornyelek, ivóbögrék, sótartók stb. őrzik.    Hollókői népviselet: A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és az asszonyok.  Az ünnepi felsőruházat valaha a család anyagi helyzetét is tükrözte, egyben öröklődő vagyontárgy volt. A viselet a családi állapotot kifejező főkötő, az ingváll és a sok alsószoknya.  Utóbbiból munkához kettőt, ünnepeken akár húszat is felvettek a hollókői nők!   Az ingváll több rétegű ruhadarab:  vászon, gyolcs, selyem, végül tüll ujjat illesztettek össze, s az egészet együtt bíboringvállnak hívták.  A korábban elterjedt egyszerű, kékfestő ruházatot a zárt kistelepülésen csak a XX. század elején váltotta fel a piros, kék, zöld kasmír- és selyemanyag.  (Más falvakban ekkor már kezdték elhagyni a népviseletet.)  A felsőszoknya felé hímzett, fekete kötényt is kötöttek, aminek szakácska a neve.  A vállukra rojtokkal díszített, kasmír nagykendőt terítettek. Bujáki népviselet: Messze földön híres a színes bujáki népviselet, amit a XX. század első felében Glatz Oszkár (1872-1958) festőművész örökített meg. A bujáki viselet legszembetűnőbb jellegzetessége a kurta szoknya, ami valamivel térd fölé ér.  Ezekből persze 10-15-öt is felvettek egykor.  A szoknyák szélére színes szalagot is varrtak, ami fodor hatását keltette.  A vidéken szokatlan volt, de itt ismerték a sonkaujjat is, az ingváll ékességét.  Ugyancsak jellemző a sok gyöngy viselése.  Más falvaktól eltérő módon itt a leányok haját nem két, hanem egy ágba fonták, a főkötő tetejére pedig arany- és ezüstszálakból, gyöngyökből fűzött bokrétát illesztettek.  Bujákon a vasárnapi szentmiséken, községi rendezvényeken, családi ünnepségeken is meglehetősen gyakran lehet látni viseletbe öltözötteket, mivel az utóbbi években egyre többen térnek vissza ilyen módon a gyökereikhez. Nógrád m.-i summásfalu szertelenül díszített öltözete, a 20. sz. elején vált ki a környező községek viselete közül. –  A leányok hátrafésült előhajukat a fejtetőn körfésűvel tűzték meg. Az asszonyok hajának kontyát kéregpapír karika, a konty formázta a puha felső főkötő alatt.  Az új asszonyok lakodalomban, mulatságra főkötőjüket fodrosra húzott fekete vagy kék selyempánttal, a kakatúrral és csésze formájúra alakított, gyöngyökkel bélelt piros selyemszalaggal, a bukorral díszítették. A nők alsószoknyát is takaró kasmír szoknyák elé széles fekete selyem kecelét kötöttek, amelyet a szoknyákhoz hasonlóan apróra beraktak.  Ingükre fehér, lyukas hímzéses, erősen keményített vállkendőt borítottak, nyakukat több soros fehér gyöngyfüzér fedte.  Józsa Judit alkotása A csizmát korán elhagyták, félcipőbe bújtatott lábukat viszont több egymásra húzott fejetlen harisnyaszárral csizmaformájúra vastagították. A posztóruhát viselő férfiak már a két világháború között, a nők csak másfél évtizede vetették le a bujáki viseletet. Kazári viselet: A korábban közös anyatemplomú és közigazgatású Kazár és Vizslás Nógrád m.-i községek ruházkodása, amely kapcsolatot mutatott a Maconka környéki falvak öltözködésével is. Az 1920-as évektől a salgótarjáni szénmedence bányáiban dolgozó férfilakosság a vászon testi ruhákon viselt bőr és szűrposztó felsőruhákat, a posztóruhát szinte fel sem véve, polgári szabású szövet-, ill. kordbársony nadrágra és kabátra cserélte fel.  A csizmához viselt nadrágot piros posztó szívvel és halcsontgombokkal díszítették. A női viselet számtalan archaikus vonást megőrzött.  A leányok haját fekete bársonyszalag, a bodros szorította le, az új asszonyok arany-, ezüstcsipke főkötőjét tüllkendő, sejteskendő borította.  Az ingváll használt változatai között szerepelt a korábbi mellévarrott ujjú, bő nyakú bundaingváll is az újabb bevarrott, szűk ujjú szukaingváll mellett.  A pendelyre, az alsó szoknyák fölé lajbitos szoknyát öltöttek, amelyet derékhoz felszúrva is viseltek, eléje keskeny vagy széles vászon gangát (kötény) kötöttek.  Öltözetükhöz a csizma illett.  A múlt század végéig a menyasszonyt rókaprémes mente illette meg. A kazári viseletet a férfiak a nagyméretű iparosodás következtében már a két világháború között, a nők csak napjainkban hagyták el. A páva: A páva, mint szimbólum Európai jelenlétének ideje nehezen határozható meg. Azt tudjuk, hogy húsát régen fogyasztották. Az ókori elképzelés szerint nem romlandó, ezért az örök élet szimbóluma. A pávamotívum a görög mitológiát is át meg átszövi. Jézus alakjához is kapcsolódik a páva, mint a hatalom szimbóluma. A középkori ábrázolásokban lélekmadárként szerepel, majd később megváltozott értelmezése, s így lassan a gőg és a hiúság jelképévé lett. Nehéz lenne a történelmi pillanatot meghatározni, amikor őseink ezzel a madárral találkoztak, a jelentése alapján keleti gyökerekre gondolhatunk. Halasi csipke A Jelképtár szerint a teljesség és a hatalmasság jelképe. Farka az univerzum szimbóluma, kitárulkozása a lélek kitárulkozásával azonos. Népköltészetünkben az örök szerelem jelképe, a csábítás madara, akárcsak Indiában. A páva Indiában napjainkban is szent állatként tisztelt madár, a madarak királya. Hangja meglehetősen kellemetlen, repülni nem igazán tud, de szívesen köszönti a napfelkeltét a háztetőről. Sok szép madarat találhatunk a természetben, de a páva valóban nagyon különleges, aki látta, nem felejtheti el. Talán ebből adódik, hogy mindig megihlette a művészeket. A legősibb emlékek a népművészetben maradtak ránk, úgy Indiában, mint hazánkban. Az irodalomban a szépség, a tánc ritmusa, a virág szépsége, a tökéletes harmónia, az ideális szerető szimbólumaiként jelenik meg. Szikkimben úgy tartják, létezik a „Pávák országa”, s ezt a madarat Isten Atiaryak kérésére és védelmére teremtette. A démonok elleni harcában a páva segítette különleges képességeivel. A páva varázslatos táncával megbabonázta az ellenséget, s így győzte le őket Atiaryak. A pávát mindig az emberek segítőjeként látjuk, sok különleges, misztikus képességgel bír. Pávás – tulipános életfa - Magyar népi díszítések - Festett korondi csempe - Páll Magdi és Györfi Imre munkája - Korond - Erdély  Gyakorta találkozhatunk velük népmesékben és népdalokban Indiában is, a pávatáncok ezeket a történeteket mesélik el. Szaraszvatínak, a tudás istennőjének hátasállata. A Rámájanában többször is szerepel: egy pávacsapatot Ráma kísérői közt említenek, mikor száműzetésbe kényszerül. A madár és egyes lantszerű hangszerek hasonlósága sem véletlen. A páva és a zene rokonítása nem hangjának, hanem mozgásának szól, násztánca közben mozdulatait sajátságos belső ritmus vezényeli, mely különleges eleganciát ad lépteinek. Az eső, az esős évszak gyakran kapcsolódik össze a pávával és annak táncával. Csornai párna, életfa és páva motívumokkal: Kalotaszegi írásos párna ( részlet) pávával: Beregi keresztszemes-Páva minta: A keresztszemes hímzés egy ősi hagyományokat őrző népművészeti szakág; művelésének központja a Magyarország keleti részén fekvő beregi tájegység. A beregi keresztszemes hímzés teljes egészében kézimunka. A lenvászon alapanyagra előrajzolás nélkül, színes hímzőfonallal kerül a minta. Legjellemzőbb mintái a madaras, a kis virágos, a tulipános, a liliomos, a makkos és a Rákóczi minta. A minták állandóan változnak, újabb motívumokkal, színekkel bővülnek, de alapformában megőrzik a táj sajátos jellegét. A hímzésfajta hagyományos színvilága a piros-kék, de már létezik világoskék-sötétkék, piros-fekete, vagy bordó színváltozat is. A motívumok hímzésekor gyakran használnak díszítő elemeket, mint például az azsúr, a subrika, vagy a kontúr. Ezek még értékesebbé teszik a mintát. Baranyai pávás falvédő: Baranyára jellemző sok olyan hímzésváltozat, mely másutt az országban nem lelhető fel. A megyében a magyar hímzőkultúra csaknem minden ága és igen sok stílusa megtalálható. Megjelenik a szűrposztó-féleségeken a vidékre jellemző formában a posztórátét is. A csipkefélék közül a varrott csipkék, a recefélék, a horgolások, valamint a kötött munkák szerepelnek a leggyakrabban. De kiemelt hely illeti Baranyát azért is, mert a máshonnan is ismert stílusokon túlmenően hímzéselemei, azok kompozíciós rendje, színezésbeli és technikai megoldásai között számos egészen sajátos akad, mely egyedül erre a tájra jellemző. A felhasznált alapanyag és készítők szerint különböztetjük meg a vászonhímzéseket, melyeket rendesen len-, kender-, pamutvászonra, gyolcsra, ritkábban valamilyen gyári szövetre varrnak, és a bőr- vagy szűcshímzéseket, melyeket a szűcsök és a szűrszabók bundák, ködmönök bőrére és a szűr posztójára alkalmaztak. A magyar vászonhímzések általános piros, kék, piros-kék, piros-fekete színösszetételéhez Baranyában harmadik szín is társul. Leggyakoribb a piros, világos- és sötétkék, piros - kék - barna, piros - kék - fehér színkompozíció. A különböző egyhangú mértani sorokat, csíkokat éppen a színek sajátos váltása teszi mozgalmassá. Gyakori a fehér hímzőfonal alkalmazása is fehér alapon. Baranyában is, mint másutt az országban, leggyakoribb a csíkdíszítmény. Az egykor gazdag szűcs- és szőrhímzések világát alig néhány tárgy őrizte meg napjainkra. Az ormánsági ködmönt és a bosnyák, sokac mellényt igen aprólékos kifinomult hímzés jellemzi, míg a kelet-mecsekalji ködmönöket, a mohácsi szűrdolmányokat rátétekkel is diszítették. (Kép:Ligeti Zsuzsa munkája) Buzsáki pávás Régi dunántúli hímzés pávákkal: Páva motívum - Karádi fehér hímzés:  Karádi fehér hímzés - Somogy Torockói hímzés - pávákkal, életfával: Mezőkeszűi pávás - tulipános: Baranyai pávás falvédő: Rábaközi pávás: Rábaközi pávás: Rábaközi pávás: Rábaközi pávás: Erdélyi - írásos pávás:  Régi hímzett konyhai falvédők: (Forrás: Magyar Nyelv/users.atw.hu) A MAGYAR MOTÍVUMOK GYŰJTEMÉNYE Itt: http://maghon.weebly.com/uploads/2/0/0/3/20035969/magyar_motivumok_gyujtemenye_1918smallpdf.com.pdf RAJZOLJ - TERVEZZ - HÍMEZZ TE IS  https://www.facebook.com/kati.gabor.5/posts/1029511277070575 A motívumok származási helyei - térkép (6 kép forrása: A magyar motívumok gyűjteménye) SZÍNEZŐ FELNŐTTEKNEK Képarchívumunkból válogattunk három rajzot, amit kedvetek szerint kiszínezhettek. http://neprajz.hu/tartalom.php?menu2=809 Csete Balázs: ivócsanak és a csanak kiterített mintája, tollrajz, 1910-1920 (R 3242) Csete Balázs: nyárszói kisszék födele, tollrajz, 1944 (R 397) Csete Balázs: kanászkürt mintája, tollrajz, é.n. (R 683) A HÍMZŐK FIGYELMÉBE! A Hagyományok Háza MESTERSÉG – HAGYOMÁNY sorozata két új albummal gazdagodott! Mindkét kötetben eredeti nagyságú mintarajzok, valamint színes fotókkal kísért leírások találhatóak. A „Nyugat-dunántúli szabadrajzú hímzések” című kötetében a szerző, az elmúlt tíz évben gyűjtött új mintáit - 64 db mintarajzot –, egy színnel varrott, színes valamint fehérhímzéses vagdalásos, szálszámolásos mintáit találhatjuk. http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/12084/ A Hímzés mintagyűjtemény kötetében a Kézi és gépi hímző OKJ képzés teljes tananyagát felölelő hímző tájegységi kultúra mintakincsét, 152 hímzésmintát, valamint a hímzések táj szerinti beazonosítását, eredeti és új funkcióban történő alkalmazási lehetőségeit, találhatják sok színes fotó kíséretében. http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/12085/ Mindkét kiadvány megrendelhető a webáruházunkban. (Forrás: Hagyományok Háza) "A kézzel készített csipkének ugyanúgy, mint a kézzel írt levélnek - varázsereje van." (Forrás: Magyar Kincsestár) NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! Az összeállítás nem adja vissza hímzéseink, motívumaink és népviseleteink teljes gazdagságát, hiszen ez szinte lehetetlen, olyan nagy a mi gazdagságunk! Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24.Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 36. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html 37. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 38. Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A magyar népművészet - népviselet és a szakrális geometria:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára - a magyar hímzés: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink .hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Népi mesterségek listája Iparos - kétkezi munkások A népi mesterségek, a falusi élet egy-egy pillanatát mutatják be. "Minden közösség annyit ér, Amennyit  múltjából felvállalni és megőrizni képes, mert értelmes jelent megélni és jövőt építeni másképpen nem lehet" - Kovács László fazekas - A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához! A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott háziipari vagy kisipari tevékenységet jelenti. Kézművesség a kézműves mesterségek, szakmák gyűjtőneve is. Az így létrehozott termékek vagy áruk készítőit kézművesnek nevezzük. Kelmével, textillel, kenderrel, gyapjúval foglalkozó mesterségek: - szövő - fonó:  A szövőszék neve szüőfa, szövőfa, szátva, szátyva, eszváta, esztováta a különböző vidékeken.  Erdélyben és a Tiszántúlon pedig osztováta...„S a lelkem sző, mint osztováta” Jékely Zoltán: Ó, osztováta, osztováta… című szépséges verséből való a részlet Pázmán Ida - szőttes A gyerekek, akik hamar felfogták a szövés mozdulatainak mikéntjét, őket meghívták, hogy segíthetnek szőni ... a lábittó, a vetellő, meg a ráverősnyüst voltak, melyeket össze kellett tudni hangolni egymással a szövés menetében. A szövés: két, egymásra merőleges szálrendszernek egy mechanizmus, a → szövőszék útján való összekapcsolása, a szálak egyenkénti kötése által.  A szövőszék két hengere (függőleges szövőszéknél két keresztfája) biztosítja a hosszanti szálak párhuzamos (→ fonalfelvetés), egy síkban való elhelyezését.  Ezt a fonalsíkot a páros és páratlan szálak elkülönítésével a nyüst két, egymással hegyes szögben záródó fonalsíkra bontja, s az így keletkezett nyíláson átvezethető a keresztszál.  A nyüst lábítós (pedálos) váltásával (vertikális szövőszéknél a nyüst visszaengedésével) a páros és páratlan fonalak egymással helyzetet cserélve újabb hegyesszög keletkezik, ezzel a hosszanti fonalak kötötték az imént bevetett keresztszálat, és ugyanakkor újabb keresztszál bevezetésére biztosították a nyílást a fonalsíkban.  A keresztfonalak átvetésére a → vetélő (függőleges szövőszéknél: a gombjától megfosztott → orsó, vagy az utóbbi időkben az ezt helyettesítő egyenes botocska) szolgál, majd a keresztfonalak sűrű egymáshoz tömörítésére a bordát használják.  A szövés munkája a horizontális szövőszéken a fonalsík szétválasztásának (egyik láb), a keresztfonal átvetésének (egyik kéz), a fonalsík ellentétes szétválasztásának (másik láb), a keresztszál bordával való leverésének (u.azon kéz), majd a keresztszál visszadobásának (másik kéz) ritmikus egymásutánja.  A vertikális szövőszéken ugyanez a sorrend, de a ritmus lassúbb, mivel a lábmunkát is kézzel végzik, s a keresztfonalat nem átvetik, hanem átbújtatják a láncfonal nyílásán.  A lábítós szövőszéken több nyüst beiktatásával a két fonalrendszer kötését variálni lehet, így egyszerűbb mintás szövetet állítanak elő.  Összetettebb minták szövéséhez a kívánt kötésnek megfelelően külön hurokpálcákra szedik fel a láncfonalat.  A hosszanti láncfonal népi neve melléke, mejjéke, felmenője, a keresztfonalé béle, belemenője. (→ még: gyapjúszövés)  (Irod. Szolnoky Lajos: A kender és feldolgozója Kemencén (Ethn., 1949); Szolnoky Lajos: A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója (Népr. Ért., 1954). A kendermunka A termelt → kendernek házilag, hagyományos módon és eszközökkel vászonneműekké való feldolgozása, amit szinte kizárólag a parasztcsalád nőtagjai végeznek. (A házilag elkészített fonalat csak egyes helyeken adták át megszőni a → takácsnak). - takács:  Szövéssel foglalkozó iparos. Vászonkészítő szövőmester. Szövés - Ariadne műhely - Mandula szövi a vásznat A beérett kendert kézzel szaggatják ki a földből (→ kendernyövés), majd áztatják (→ kenderáztatás), hogy a belső fás szövetről a szár külsején elhelyezkedő rostok lelazuljanak.  Szárítás után törik (→ kendertörés) és tisztítják a kendert, ezáltal az összetört fás szilánkok (→ pozdorja) eltávolodnak a hasznos rostok közül. Majd következik a → kenderpuhítás, végül pedig a gerebenezés (→ rostfésülés). A teljesen tiszta rostokat lehet fonni (→ fonás). A kész fonalat motringokba rendezik és lemérik a → motollán, aztán mossák (→ fonalmosás), szárítják és gombolyítják (→ gombolyító). Végül a szövéshez való előkészületként következik a → fonalfelvetés, majd a láncfonalak → szövőszékre való felhelyezése és ezután a tkp.-i → szövés. Kender fonás rokkával – A magyarság a honvisszafoglalást megelőző időben is ismerte már a kendert és értett ennek feldolgozásához. A rostanyag kikészítéséhez használt akkori eszközkészlete és technológiája alig különbözött a legutóbbi időkben is alkalmazottól  (→ kendertörő, → tiló, → törőszék, → kenderdörzsölés, → szöszcsávázás),  csak éppen nem gerebenezte még a rostot. A fonással kezdődő fonalmunkák recens  eszközei  (→ guzsaly, motolla, gombolyító, fonalfelvetés, szövőszék)  viszont a honvisszafoglalás utáni szláv hatást is mutatnak. A kender törése – A kendermunkának jelentős gazdasági szerepe volt az önellátásra törekvő parasztcsaládok háztartásában. Bár a kendernek hagyományos módon és eszközökkel való feldolgozása rendkívül idő- és munkaigényes (egy m vászon előállítása a családnak átlag 24–28 munkaórába került!), ennek ellenére a parasztcsaládok zöme századunk első felében is még intenzíven foglalkozott vele. A kendermunkára fordítandó idő 80%-a téli hónapokra esett, amikor a parasztgazdaságban szünetelt a mezőgazdasági munka. Az egyébként hasznosítani nem tudott téli idő a kendermunka során jelentős értéket termelt: kielégítette a család és a gazdaság textilszükségletét. A kendermunka gazdasági jelentősége mellett fontos volt társadalmi szerepe is.  Az egykor országszerte általános → fonók, ill. főleg a Tiszántúlon szokásos dörzsölők a lányok és legények találkozóhelyei és a közös játék, a mesélés, a szórakozás fontos társadalmi intézményei voltak. A fonóban (Irod. Ébner Sándor: A kendermunka népi szerszámai Magyarországon (Népr. Ért., 1927); Szolnoky Lajos: A kender és feldolgozója Kemencén (Ethn., 1949); Szolnoky Lajos: Minőségi csoportok, mennyiségi egységek és a fonalrendezés számolási rendje a kenderfeldolgozásban (Ethn., 1950). - szabó: Kép forrása: Illés Vanda Anna A gyapjúmunka… a gyapjú hagyományos módon és eszközökkel textilneműekké való házi feldolgozása, amit a parasztcsalád nőtagjai végeznek. A juhról lenyírt gyapjút megmossák (→ gyapjúmosás), majd száradás után kézzel megtépik (→ gyapjútépés) és fésülik a → gerebennel. Gerebenezés: Az így szálasított gyapjút vagy orsóval guzsalyról, vagy pedig fonókeréken megfontják (→ gyapjúfonás), s a fonalat felvetik a kézi → motollára.  motolla A gyapjúfonalat a motollával együtt vízbe mártják, és csak száradás után veszik le arról, mert különben a fonal összesodródna. Amennyiben színes szövetet akarnak készíteni, a motollált fonaldarabokat megfestik (→ gyapjúfestés). Székely gyapjúszőnyeg festékes 19. sz. Néprajzi múzeum Ezután ugyanúgy következik a gombolyítás (→ gombolyító), gombolyító majd a → fonalfelvetés, mint a kendermunkánál, fonalfelvetés míg végre a → gyapjúszövésre kerülhet sor. A kész szövetet általában még tömörítették (→ kallómalom és → ványolás), hogy sűrű, tömött, erős anyagot kapjanak. A gyapjúmunka századunkra erősen visszaszorult, magyar nyelvterületen már csak a Felföldön és még inkább Erdélyben maradt meg a házi feldolgozás keretein belül, és itt a család szövetszükségletét fedezte. A gyapjúmunka a textilkészítés legrégibb ága, időben megelőzte a len- és kendermunkát, technológiája pedig hatással volt a rostnövények feldolgozására is: pl. a gereben eredeti funkciója a gyapjúfésülés volt, majd emellett rostfésülésre is használták. Gyapjútakaró részlete szálbehúzással (Mezőkeszü, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum A gyapjúmunkának az önellátásra történő naturális gazdálkodás idején igen jelentős szerepe volt a parasztcsaládok gazdálkodásában. A gyapjúmunka egyes ágai, különösen a posztókészítés a középkorban hamar céhes iparrá fejlődött. Mo.-on a 14. sz.-ban a gyapjúszövőknek céhük volt. A posztókészítő manufaktúrák alakulásával, különösen pedig a gyáripari termelés megindulásával a gyapjúmunka mint házi, önellátó tevékenység jelentősen visszaszorult. (Irod. N. Bartha Károly: A csergekészítés az udvarhelymegyei Bágyon (Népr. Ért., 1932); Palotay Gertrúd: A gyapjú fonása és festése Csíkszenttamáson (Népr. Ért., 1937). - csapó, gubacsapó:  (szűrszabó, gyapjú fellazítása, finomítása fonás előtt) Gubás a fonógéppel Gubacsapó szövőszék Fehér fürtös guba Gubafésű - nemezkészítő : A gyapjúfeldolgozás másodlagos terméke.  A legősibb textilanyag, melyet gyapjúból, víz segítségével, erős gyúrással, kézzel készítenek. Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola és Kollégium Nemez tarsoly  Nemezzel borított jurta „Délvidéki nemezsátor néven szerepel, 2004-ben készült Zentán. Jelenleg Kovács-Túri Emese nemezelő gondnokságában van Erdélyben, illetve utaztatják, majd az idei Mesterségek Ünnepére is viszik. Üdvözlettettel és további sikeres munkát kívánva Rúzsa Mária, a sátor egyik készítője” Szász Judit nemezelő munkái http://www.feminafaber.ro/index.php?aT0xNjk= - ványolás:  A kallás, ványolás úgy történik, hogy a posztónak való szőttest belerakják a vályú meleg vízzel félig töltött „göbölyűi-be, s a működtetett ütőbotokkal ütik, verik, döngölik.  Ványoló Gyergyócsomafalván A botok sarkai taszítják, fogai szedik a hajtogatott szőttest, mindaddig, amíg megfelelő tömörségű lesz.  Ami számunkra lényeges: a gyapjúszőttes, míg posztó lesz,  a kallás, a ványolás által csaknem felére húzódik össze, veszít hosszúságából és szélességből is; a gyapjúszövet egy része tehát „szőrén-szálán eltűnik”, elvész, elkallódik.  Innen kapta az elkallódik ige mai átvitt jelentését. - posztókészítő: (a finomabb gyapjúszöveteket előállító gyapjútakács) Jost Amman: Posztókészítő - fametszet  Gyapjúposztó daróc Posztó (lat. pannus): szőrből, legtöbbször gyapjúból készített textília.  - Szövés után a →csapó kallózással, ványolással tömörítette.  Célja a gyapjúszövet hézagainak tömítése, nemezelése, amely forró vízzel és ütögetéssel történik.  A posztó készítői a csapók, feldolgozói a szűrszabók voltak. - viseletkészítő : Esküvői ruha a székelyudvarhelyi Helvientől - gobelinhímző: - gyöngyfűző, gyöngyöző, gyöngyhímző: A képen Gulyásné Szabó Zsuzsanna népi iparművész Gyöngysor - Kaláris 1. általánosabb értelemben: egymás mellé helyezett, erősített, fonalra felfűzött → gyöngyszemek füzére. – 2. a Dunántúlon, a Duna mentén, Erdélyben gyöngy, az Alföldön és a hozzá csatlakozó felföldi területeken kaláris gyöngysor, galáris – a korallból –, az É-Tiszántúlon gránát nyakék egy vagy több sor felfűzött gyöngyből. A 19–20. sz.-ban a magyar felnőtt parasztlányok és menyecskék táncos, de templomi ruhájához is országszerte szinte kötelezően hozzá tartozott. A legjelentősebb népi → ékszer. Sok helyen kislánykortól öregkorig kinek-kinek megvolt az őt megillető minőségű és mennyiségű gyöngysora. Szórványosan hétköznap is viselték, az ékszer kedvelése vagy a betegségektől megóvó erejébe vetett hit miatt. Természetes anyagokból inkább csak a gyermekek készítik. A nemes gyöngysor anyagokat (igazgyöngy, piros korall, sötétvörös gránát) többnyire utánzatokban találjuk a népnél. gránát A dunántúli gyertyaöntő kisiparosok üreges, vékony falú, kb. 1 cm átmérőjű gömbölyű viaszgyöngyöket készítettek matt fehér és piros színekben. Országszerte legelterjedtebb a gyári üveggyöngy. Ennek 19. sz.-i fajtája az üreges, vékony falú cseh fújt üveggyöngy. Legtöbbször gömbölyű, többféle méretben és színben. Jellegzetes az ezüst színű. Kisebb méretűeket viseltek pl. a palócok, nagyméretűeket pl. a sokácok. A 20. sz.-i öntött, tömör üveggyöngyöket és porcelángyöngyöket a legváltozatosabb formában és színben hordták. Méretük többnyire 0,5 cm alatt van. Részben színtelenek vagy színesen áttetszők, részben színezett átlátszatlanok. A gyöngyszemeket vásárban, búcsúban súlyra mérve vették, és a gyöngysorokat házilag, helyi ízlés és divat szerint készítették. Egy-egy gyöngysort egynemű szemekből magyarok közt szokás fűzni, tarkán inkább csak a nemzetiségek fűzték a gyöngyöt. Míg a korabeli városi viseletben jobbára csak 1, néha 2 gyöngysort viseltek, addig a magyar és más európai parasztviseletekben egyszerre többet, akár a barokk korban az urak. Parasztfiatalok közt legkedveltebb a piros gyöngysor, főleg a Dunától K-re. A polgárosultabb Dunántúlon a 19. sz.-ban elég általánosak a fehéres, ezüstös gyöngysorok. Később másutt is a fehér Mária-lány- és menyasszonyi ruhához illő fehér gyöngysorok lettek általánosak (→ mezőkövesdi matyó népviselet). mezőkövesdi matyó népviselet A gyászoló és az idősebb palócok kék vagy zöld gyöngysorokat viseltek. Szórványosan, a színesebb népviseletekben két-, néha háromféle színű gyöngysort is felvettek egyszerre. A 19. sz.-ban országosan legalább 7–8, majd a 20. sz.-ban legfeljebb 5–6 sort hordtak. Színes, dús sokszoknyás viseletekhez (pl. palócok) az átlagosnál többet, 20–30 sort is felvettek.  palóc Az egyszerre viselt gyöngysorok végét gyakran összedolgozzák 1–1 rongypántra, párnácskára és az arra varrt kapoccsal vagy hosszan lelógó, színes, virágos pántlikával erősítik meg hátul a nyakon. Az alsó gyöngysor közepén lehet csüngő: művirág, fémdísz vagy pénzdarabok (→ lázsiás). Hagyományosan szorosan a nyakhoz simulnak az azonos hosszúságú gyöngysorok. Ha nagyon széles a nyakék, az alsó sorok fokozatosan egyre hosszabbak, és tömött félkörben leomlanak a mellre. A 20. sz.-ban sok helyen újabb divat, hogy az összes lelóg a mellre, és nagyobb közöket hagynak köztük. (– Irod. Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820–1867 (Bp., 1956); Flórián Mária: Rimóc népviselete (Balassagyarmat, 1966).) Gyöngyhímzés NagyBoldogasszonyunk - Gyöngyöző  (Baló Marika) alkotása Csodaszarvas - Gyöngyöző  (Baló Marika) alkotása Égigérő fa - Baló Marika gyöngyhímző alkotása - foltvarró: Tündérkert - Horváth Katalin alkotása  Horváth Katalin alkotása   Tulipánház alkotása - hímző, hímező, hímvarró: Matyó hímzők "A népi hímzések és ősi - szent motívumainak rendszere mélyen gyökereztek a nép lelkében és tudatában. Matyó hímzés Nem is olyan régen még tisztában volt a magyar, ezen minták jelentésével. Vásárhelyi hímzés Ennek köszönhetően alig változtak a minták az évszázadok folyamán. Őriszentpéteri hímző asszony Mára ez a tudás sajnos részben elveszett, de a jelképrendszer megmaradt.  Kalocsai hímző asszonyok Bízunk abban, hogy a magyar hímvarrók hagyomány iránti tisztelete és ragaszkodása megőrzi ezt az ősi kincset az utókor számára." Józsa Judit alkotása - mesterségek - hímző - fazekas  - horgoló, hímző: Horgolás - riseliős kalocsai hímzés - selyemfestő - kelmefestő - kötélgyártó, köteles, kötélverő:  (mesterember, aki a fás részeitől megtisztított kender rostjaiból zsinórokat, köteleket készít) - papucskészítő:  papucskészítő műhely  Sallay Tibor szegedi papucskészítő szegedi papucs - Textilékszer és ékszerkészítő: Textilékszer készítő - Mácsár Andrea alkotása - gombkötő, gombkészítő -, és paszományos -,  utódszakmája a csipkeverő: Rozsnyói gombkötők remekei Paszomány (régiesen paszománt):  arany-, ezüst- vagy selyemszálakból készített lapos szalag, zsinór vagy más alakok, amelyeket díszítésül öltönyökre szoktak felvarrni.  Bocskai viselet - csipkekészítő... - csipkeverő:  (többféle technikával készíthető, mintásan áttört laza vagy tömöttebb szövedék) 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság  - csipkekészítő, csipkeverő asszony, Pacsai Gézáné Marika Zalaegerszegről:  munkái: - csipkevarró (Halasi csipke): A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA „...A halasi csipkében annyi finom és zamatos művészet rejlik, hogy bátran építhetnénk fonadékaira egy súlyos kiviteli vállalatot. Ez tetszeni fog minden vidéken s becsületünkre válik, amerre csak művészérzésű emberek lakoznak... Ezek csakugyan autochton csipkék, sehol másutt nem készíthették, csak éppen a mi fajtánk körében.” (Lyka Károly, 1903) “...a halasi csipke művészi termék, mely a legkényesebb ízlést is kielégíti. Úgy látszik Dékáni nagyon is jól tudja, hogy az ilyen munkában a népiességből sokszor elég egy szemernyi, valami, amit inkább sejtünk, érzünk, mint tisztán látunk.” (Éber László, 1905) “E csipkék alkotói megmutatták népüknek, hogy hogyan lehet a népi művészet felhasználásával újat, merészet, művészit alkotni.” (Milánó, 1906) “Nagyon sok kultúrnemzet csipkéjét ismerjük, de nagyon meglep minket a magyar háziipari csipkék újszerű formameglátása, finom technikája. A világszerte közismert, folyton ismétlődő minták és készítési módok mellett feltűnő a magyar csipkék újszerű, sajátos művészi szépsége.” (MMe Paulis brüsszeli csipkeszakértő, 1935) “Súlyára mérve a halasi csipke értékesebb az aranynál. A halasi csipkét a világ legfinomabb cérnájából varrják, s műbecsének titkát igazán akkor érthetjük meg, mikor a tenyerünkön tartott csipkeremekről kiderül, hogy oly könnyű, oly légies, hogy súlyát meghaladó arannyal értékelve se megfizethetetlen. Műkincs, s mint ilyen az ötvösremekek, nemes porcelánok, csontfaragások kivételes kategóriáiba tartozik.\" (Janó Ákos - Vorák József, 1969) A halasi csipke a világ legértékesebb varrott csipkéje, a csipkék királynője, “egy romantikus álom, mely barokkos, szecessziós megjelenésű iparművészeti műremek, mégis tagadhatatlanul magyar. A magyar népművészet és a halasi csipke úgy viszonyul egymáshoz mint a magyar népzene és Bartók Béla zenéje...\" (Tóth Zoltán, 2000) Leírás itt: - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html - hímző, horgoló: Borbélyi Ferencné Erzsébet - kalocsai terítő 220X160 cm - kékfestő, kelmefestő: A kékfestés egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg.  Kékfestő nyomódúcok Kép forrása: Illés Vanda Anna A kékfestés magát a műveletet jelenti, emellett használatos még a kékfestő kifejezés is.  A kékfestés: -egyrészt az ún. kékfestéssel készült, azaz többnyire kék színű, fehér mintázattal díszített – többnyire vászonkötésű – pamutszövetet (kartont), -másrészt pedig a foglalkozást, a mesterséget és magát a műhelyt is jelenti. A kékfestő kelme az elmúlt századokban jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, de ma is népszerű, napjainkban is több kisvállalkozó foglalkozik ilyen termékek előállításával A mintát a nyomódúcok használatával érték el. A kékfestés alapvetően az ún. gátlónyomás technológiáján alapul. Ez azt jelenti, hogy a szövetre a mintának megfelelően egy gátlószert nyomnak, amely az ezután felvitt színezéket elszigeteli a szövettől, az csak a gátlószerrel nem fedett részeket fogja be. A kékfestő kelme előállítása tehát két alapvető munkafázisból áll: -mintázás fedőanyaggal (gátlószerrel), -színezés indigócsávában. A hagyományos műveleti sorrend a következő: A nyers szövet kimosása forró szódás vízben, hogy a szövésnél használt íranyagokat eltávolítsák. Öblítés, majd szárítás szabad levegőn. Keményítés kukorica- vagy burgonyakeményítőt tartalmazó fürdőben. Szárítás. A szövet felfeszítése a nyomóasztalra és a gátlószer minta szerinti rányomása a nyomódúccal. Szárítás, hogy a gátlószer megkössön a szöveten. A színezék felvitele a színezőfürdőben, a kívánt színmélységtől függően többször ismételve. A gátlószer eltávolítása savas fürdőben. Öblítés. Szárítás. Mángorlás, hogy a kész szövet sima és ráncmentes legyen. Kékfestő ruha - Múzeum, Pápa A kékfestés eredeti eljárásánál a pamutszövet azon területeit, amelyet fehéren akartak hagyni, méhviasszal vonták be, majd a szövetet a festékkel teli kádba mártva kékre színezték. (Az eljárást legfeljebb 63 °C-ig melegített fürdőben lehetett végezni, mert különben a viaszbevonat elolvadt volna.) Azokon a helyeken tehát, amit a viasz nem fedett, a kelme kék színűre festődött. Minél többször ismételték meg ezt az eljárást, annál sötétebb kék színt kaptak.  A méhviasz felvitelét a kelmére fa dúcokkal végezték, amelybe belefaragták a mintát. A fából faragott dúcokat később kiszorították az alakos rézszegekkel és -huzalokkal kivert formák. Az európai kékfestők a gátlószert különböző vegyszerekből készült oldatban vitték fel. Színezékként növényi festékeket használtak.  A kék szín előállítására az indigót használták, amit az Indiában honos Indigofera tinctoria nevű növényből nyertek.  Európában erre már a kora középkor óta a csüllenget (Isatis tinctoria) használták, amit főleg Franciaországban és Türingiában termesztettek.  A 16. században felgyorsult kereskedelem tette lehetővé az indiai növény Európába szállítását, amely több festőanyagot tartalmazott, mint a csülleng, ezért alkalmazása gazdaságosabbnak bizonyult 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság: - Tolnai kékfestő műhely: - kalapos, süveges: Természetes alapanyagok felhasználása, - játékok készítése szerinti mesterségek: - csuhézás, csuhé-, szalma-, tárgykészítő, szalmakötő: F. Hédi csuhé babája  - szalmakötés, szalmafonás: - játékkészítő - mackókészítő - baba- és bábkészítő - textiljáték készítő: 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság: - népművészeti babakészítő: Kép forrása: Illés Vanda Anna Bocsi Éva Életmű díjas népi iparművészünk Fajáték készítő: Festés: - festő-, grafikusművész: Dávid Júlia festőművésznőnk Hornok Magdolna festőművésznőnk - bútorkészítő, bútorfestő: Hartai Hagyományőrző Bútorfestő Műhely  - pingáló: Az első pingáló - falfestő- asszonyok feltehetőleg azok közül kerültek ki, akik a parasztság számára készített bútorokra festették fel a mintákat. Tarkít, beken, befest, megfest.  Lerajzol, ábrázol (pl. borba mártott újjal).  Ékesít, díszít, kiszínez (beszédben).  Használták még "hímez" jelentésben is. Csodálatos népművészeti motívumok, fali, bútor díszítések kivitelezői.  "A kalocsai pingálás kezdetéről nincsenek pontos információk, de annyit tudunk, hogy a múlt század második felében már bizonyosan létezett." SZABÓ ÉVA alkotás közben SZABÓ ÉVA - hímző - keramikus - pingáló - viselet készítő, - gyűjtő - hagyományőrzőnk   SZABÓ ÉVA - hímző - keramikus - pingáló - viselet készítő, - gyűjtő - hagyományőrzőnk  - tojásfestő, - író, diszítő, - és patkoló: Tojásíró Tojáspatkoló Patkolt tojás Fával kapcsolatos mesterségek: - asztalos vagy bútorkészítő,  az ácsmesterségből vált ki (fűrészelés, gyalulás) Régi asztalosműhely Az asztalos egyfajta faműves, aki az ács szakmának egyik, a kora középkorban specializálódott ágát műveli. Legismertebb első készítményeinek ezért a több ezer éves kultúrákból, rajzokon fennmaradt bútortípusokat tekinthetjük: a zsámolyokat, heverőket, kereveteket, a székeket, trónszékeket, ágyakat, stb. Az első „szekrényeket”, azaz a ruhás ládákat, vagy a polcokat, könyvtámaszokat is ácsok faragták és illesztették még össze faszegekkel, fakötésekkel, de ragasztó nélkül, különféle technikákkal. Később ez is az asztalosok privilégiuma lett. Ma is teljes mértékben érthetőek Comenius tankönyvének az e szakmára vonatkozó sorai: „Az asztalos (szökrényes, szökrönyös) meggyalulja a deszkákat a gyaluval a faragó (gyaluló) széken, megsimétja a simétó gyaluval, megfúrja a furóval, megfaragja (díszíti) a faragókéssel, egybenfoglalja (ereszti) enyvvel és hevederekkel, és (így) csinál táblákat, asztalokat, ládákat, és egyebeket…” Ehhez az idézethez, és a ma ismert szerszámok kialakulásához meg kell jegyezni, hogy az említett faragószék vagy vonószék a mai gyalupad elődje lehetett, a vonókést (kézvonót, háncsolót) pedig Erdélyben ma is gyalunak hívják. A vésés – kalapács nélkül vagy annak segítségével –, a fúrás, később a fűrészelés és a kapaszerűen kialakított rövid fanyelű, (kő, bronz majd vas) élű eszközökkel történő alakítások a faművesség legősibb megmunkálási módjaihoz tartoznak, de a kezdetleges gyalualakok is több ezer évvel időszámításunk előtt már ismertek voltak a Földközi-tengeri és a keleti kultúrákban. Az asztalos szerszámai a már előzőleg említettek utódai, így pl. a ma ismert gyalupad a padékekkel és a padszolgával, a fejsze, balta, szekerce és bárdok sokféle típusai, az egyszeresen ívelt szalu vagy a két síkban ívelt éllapú teknővájó kapacs, a szegkiemelő és a harapófogó, valamint a különböző részfeladatoknak megfelelően kialakított gyalu-, fűrész- és furdancstípusok mellett a jelölő, mérő, enyvező és szorító eszközök. Az asztalosság egyik ágát művelő mintaasztalos a fémöntéshez használt öntőmintát, magszekrényt és magot készíti. Az asztalos szakma másik közeli rokona pedig az a faesztergályos mesterség, melynek egyes termékeit mint alapanyagot használja fel (pl. bútorlábak és -oszlopok, esztergált majd hosszában kettévágott díszítések) ma egy asztalos vagy egy farestaurátor. A kész munkát festéssel vagy egyéb módon, pl. aranyozással díszítették vagy inkább védték meg a farontó kártevőktől a festésre vagy az aranyozásra szakosodott külön mesteremberek. A késő középkorban vált ki, illetve különült el az asztalosságtól a kárpitos mesterség. Az ács céh pecsétje 1825. - ács - hajóács - malomács: (gerendafaragás és ácsolatkészítés, az ács nem gyalul egyedül a faszakmákból) Hajóács Malomács - tetőzsindely ÁCSMESTERSÉG Régen a gazda maga faragta meg a különféle gerendákat, mint a ház sarkain és végein felálló szegláb-akat, a födémet tartó mestergerendá-t és a szalma- vagy nádtetőt leszorító ormozófá-t. Maga fonta meg vesszőből a falakat, a mai vesszőkosárhoz hasonlóan, a közét pedig betapasztotta földdel. És így készítette egyéb épületeit, még kemencéjét is. Ácsmesterségnek nevezzük a faszerkezeteket, illetve a stabil gerendaszerkezeteket készítő kisiparos tevékenységet. Az ács olyan szakképzett mesterember, aki ácsmesterséggel foglalkozik, bővebben: a fa megmunkálásával az építkezések körében, valamint régebben a bútorok, nyílászárók és más fából készült berendezések elkészítésével. Az ács céh ládája Ácsolt láda - szuszék - Szászhalom Az ács, vagy áts szó honfoglalás előtti török eredetű jövevényszavunk,valószínűleg a még nem specializálódott fafaragó embert jelölték vele.  (Szláv megfelelője a taszár, illetve a teszér.) A fa faragása, illetve a késztermék alakja az idők során a kereslettől és a divattól függően változott, ennek megfelelően kivált belőle az asztalos, a teknőkészítő, a faesztergályos (a pipaszár készítő, oszlopkészítő, kulacskészítő), és a zsindelyfaragó stb. szakma, - a szobor vagy más díszítőelemek faragása pedig a művészet síkjára emelődött. Keresztgerendát tartó tornácoszlop Szenna, Somogy m. Mestergerenda Az újabb korban az ácsmesterségből a specializálódás révén új foglalkozási ágazatok váltak ki, mint a tetőfedő, állványozó stb. Az ácsmesterség technikájára jellemző volt, hogy a nyers faanyagot maguk az ácsmesterek többnyire ácsbárddal dolgozták ki, az egyes szerkezeti elemeket csapolással, vasszegek és csavarok nélkül illesztették és rögzítették. A hazai ácsmesterség ismeretéhez elsősorban népi építkezésünk táji-tematikus feldolgozásai tartalmaznak adalékokat. (→ még: famunka) Az ács által használt anyagok: Régebben fűrészeléssel és bárdolással, ácskapoccsal lefogatva alakították ki keményfa-rönkből a beépítendő anyagokat, majd faszegekkel rögzítették. (Kivételt képeztek a vörösfenyőből készített vízalatti támasztócölöpök.) Újabban fémszeget használnak, mellőzik a bonyolultabb csapolásokat és a fatelepeken kapható, gépekkel készre alakított gyalult gerenda, palló, léc is főként puhafából készül. Az "igényesebb" épületekhez viszont ma nem hazai faanyagot használnak, hanem érintetlen és betegségektől mentes erdőkből, pl. Erdélyből származó keményfát hozatnak be, valamint a fatörzseket is mint régen kellő ideig (évekig) szárítják. Munkamódszerek: Régebben a bakokra rögzített rönköt ,,megbárdolták", majd hossz- vagy keresztirányban fűrészelték vagy hasították (repesztették). Az így készült és méretre vágott gerendák, pallók, deszkák vagy lécek oldalait, éleit vagy végeit pedig a továbbalakítás során a lapoláshoz, csapoláshoz vagy csavarozáshoz előkészítették. A kész faanyagot a terv szerinti helyére beállítva vagy beillesztetve a meghatározott építési sorrend szerint és az elhasználódásból eredő kicserélhetőségre tekintettel oldható kötéssel összeépítették, rögzítették. Az ács elvétve használ kézi gyalut, régebben is a vonókés szolgált a finomabb felület elkészítésére például ládáknál, bútoroknál. A ládák elemeinek összeépítését hornyolással és faszegkötéssel végezték, a díszítést eleinte karcolással, később véséssel-faragással és festéssel végezték. Ácsszerszámok: 1. fészi, 2. furu (nyele nélkül), 3. zsindelyhornyoló, 4. szekerce, 5. faragófészi vagy bárd, 6. fahasító, 7. kézvonó, 8. bot (véséshez és zsindelyhasogatáshoz), 9. a ház ereszének gerendái közé felszegezhető fészitartó különféle fejszékkel (fészi, szekerce, bárd, keresztfészi, erdei fészi), Kászon (Irod. Frecskay János: Mesterségek szótára (I–III., Bp., 1882–84); Vajkai Aurél: Adatok a Budapest környéki tót falvak népi építkezéséhez (Népr. Ért., 1937); Takács Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból (Bevezette és sajtó alá rendezte Benda Kálmán, Bp., 1961); Selmeczi Kovács Attila: Gerendavázas épületek felállítása Észak-Borsodban (Herman Ottó Múz. Évkve, XII. Miskolc, 1973). - faesztergályos (bútorláb- és díszkészítés, faoszlop esztergálás és faragás) - bútorkészítő, bútorfestő: Torockói festett bútorok - fafaragó, faműves: Életfa - Vass Tamás fafaragó - Népi Iparművész alkotása FAIPAROS HIMNUSZ "A fát kidönti két karunk, zokogva hal sok ág,  De két karunktól újra él, tovább, tovább, tovább. Míg eldalolja szép dalod formálja értelem, Hogy feldíszítse otthonod és támaszod legyen. A fát kidönti két karunk, zokogva hal sok ág, De két karunktól újra él, tovább, tovább, tovább. A bölcsőtől már elkísér az egész élten át, S ha munkád egyszer véget ér, a sírba véle szállsz. A fát kidönti két karunk, zokogva hal sok ág, De két karunktól újra él, tovább, tovább, tovább."  Simmer Sándor fafaragó- Bösztörpuszta http://www.iranymagyarorszag.hu/fafarago_muhely_(simmer_sandor)/I180256/ Őseink - faragott múltunk - Waum Péter fafaragó mester munkája - íjkészítő: László Gyula – íjasmester, íjász - szoborfaragó     Kopjafa                                                     Székelykapu                                                - fonottbútor készítő - vesszőfonás, kosárfonó: - gyékényszövő - nádazó - kosárfonó - csuhézás, csuhé-, szalma-, tárgykészítő  - hangszerkészítő: Magyar népi hangszerek néven a magyar népzenében használt hangszereket értjük. A magyarság, mint a világ más népei is gyakorlatilag bármit képes hangszerként használni. A terméknév szerint elkülönültek a fahangszerek készítői. Bökös László  hangszerkészítő A magyar népi hangszerkészítés két úton haladt:  vannak nemesen egyszerű isntrumentumok (pl. nádsíp, köcsögduda),  illetve rendkívül bonyolult, nagy jártasságot és hozzáértést kívánó hangszerek (pl. cimbalom, tekerőlant) - kép- és tükörkeretező, -készítő - bodnár, kádár:   (fakádakat, hordókat, dézsákat) Kép forrása: Illés Vanda Anna A bodnárok - más kifejezéssel kádárok vagy pintérek - fából készített használati tárgyakat, főként az úgynevezett ,,faedényeket" előállító mesteremberek voltak. Bodnárok készítettek többek között vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat és a vékát.  Veres Imre kádármester  Az első permetező kannákat is fából munkálták ki. A legtöbb faedény-típus a borászathoz kapcsolódik, így e mesterségek gyakorlóinak másik, régies elnevezése a ,,borkötő" volt.  Ezek a faedények többségükben faragott faléc, a ,,donga", a fenék, és az egészet összefogó ,,abroncs" nevű szerkezeti egységekből állnak, melyeket különféle speciális eszközök és sablonok segítségével, a tervezett űrtartalomhoz pontos méretek alapján készülnek. - bognár  (kerékgyártó, szekérgyártó) kerékgyártó, bognár, kerekes… …szekerek, kocsik, szánok fa alkatrészeit készítő kisiparos. Szerszámai: fejszék, fúrók, vésők, fűrészek, vonószék, eszterga, gyaluk, körzők stb. Kerékgyártó az elmúlt évtizedekig majd minden községben dolgozott.  Kovácsmesterrel együttműködve készítette a → kocsikat és a → szekereket. Az olyan kerékgyártót, aki az úri kocsikhoz és hintókhoz szükséges minden munkát (asztalos-, lakatos-, nyerges-, fényező- stb.) elvégzett műhelyében, → kocsigyártónak nevezték. A magyar kocsigyártó-mesterség igen nagy múltú, a késő középkortól századokon át európai hírű volt. Nagyobb városokban rendszerint a kovácsokkal alkottak közös céhet. A kocsiknak és szekereknek tájanként eltérő jellegű típusait alakították ki.  Hegyvidéki erdős területeken – az elmúlt évszázadban elsősorban már csak Erdélyben – házimunkaként vagy háziiparban a parasztok önállóan is megfaragták. A Székelyföldön a keréknek való fát edzésképpen teknőben forrázzák, kemencében melegítik. A kerékfalakat természetes görbületű, ún. horgas bükk- vagy szilfából, sablon után faragják, majd kerékfal-kihajtó padban formálják. A kerékszéken kifúrják a küllők helyét és összeillesztik a kereket. A kerékagy külön esztergán készül. A Hont, Nógrád, Heves megyei paraszti faragók alföldi és dunántúli uradalmakba szegődtek éves vagy hónapos munkára kerékgyártónak vagy faragóbéresnek.  (Irod. Gaul Károly: Hazánk házi faipara (Bp., 1902); Haáz Ferenc Rezső: Az Udvarhelyszéki székely szekér (Népr. Ért., 1932); K. Kovács László: A magyar közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás (Bp., 1948); Jordán Károly: Bognár kisipar (Bp., 1959). - hintókészítő - kerékgyártó, kerékjártó - teknővájó Teknővájó eszközök  - könyvkötő - papírmerítő, papírkészítő, fehérmíves: Vincze Mátyás - faszénégető: A szénégetők az ércolvasztáshoz nélkülözhetetlen olcsó faszenet állítottak elő, ezért munkájuk és termékük iránt régebben a kovács- és lakatosmesterek, majd a hazai kohászati központok támasztottak jelentős igényt. Az erdei mesterségek sorában a szénégetés elsősorban a kohász és a vasverő központok közelében a 19. század elejétől virágzott, mivel a jó kénmentes vas előállításához elengedhetetlenül szükséges volt a faszén, azonban a mesterség ennél sokkal ősibb. A faszén készítéséhez gyertyánt, bükköt, kőrist, cserfát használnak. A fát boksába rakják, s ehhez előzetesen egy sík területet keresnek vagy alakítanak ki. A kisebb, 80 köbméter fa kiégetéséhez való boksának 8 méter átmérőjű hely kell, 250 köbméterhez pedig 12 métereset készítenek elő. A vastagabb fákat, törzseket rendesen középre helyezik, 3 rend majdnem függőlegesen egymásra állított fából rakják, így itt a magassága eléri a 3-3,5 métert, majd földdel betakarják. A boksát a tetején gyújtják be, majd 8-12 napig lassan égetik, majd egy napig pihentetik. A kész faszenet kosarakban szállították egyéb iparosoknak, illetve városokba, ahol vasaláshoz használták, manapság grillezéshez, illetve a puskapor egyik alapanyaga. Bányászat  "Jószerencsét!" Bányászköszöntés Jó szerencsét! - köszöntik egymást a bányászok Magyarországon 1893 óta.  És így, vagy nagyon hasonlóan üdvözlik egymást a bányászok Közép–Európában, de talán a világon mindenhol. “Bányászlegény, jól megrakd a csillét! Az hoz néked igaz jószerencsét. A kőszén fekete, fekete a tárna; Feketébb a rózsám szeme párja.” A bányászok védőszentje Szent Borbála A bányász… bányaműveléssel foglalkozó szakember, munkás. Bányász szavunkat helynévi összetételben már a 14. sz.-ból ismerjük; a bányászlegények (banaz legenek) kifejezésre 1544-ből van adatunk. Maga a bánya szó szláv eredetű (?), jelentése: ásványkitermelő üzem, hely. Hazánk bányászatának okleveles, közvetett vagy közvetlen bizonyítékai azonban az első nyelvi adatokat jóval megelőző időkből ismeretesek. A bizánci krónikák jegyezték fel, hogy az Erdélyben megtelepedő, honfoglaló magyarság a korábban bolgár érdekeltségű sóbányák művelését ellenőrzése alá vonta. Az utóbbi évek kutatása révén derült fény a honfoglaló és Árpád-kori magyarság vaskohászatára s közvetve ércbányászatára. Sajátságos, hogy a 13. sz.-ig használatos lelőhelyek általában a magyar nyelvterület belsejében vagy peremén helyezkedtek el, viszont a 13. sz. folyamán és az ezt követő időkben szinte kivétel nélkül nemzetiségi vidékeken nyitották meg a feltárásokat, amit részben a 13. sz. folyamán lezajlott bányaművelési, kohósítási változások, a tatárjárás súlyos pusztításai, valamint szervezett telepítési akciók magyaráznak. A kapitalizmus korabeli bányászat fellendülése is nagyon gyakran nemzetiségi településeket érintett. Ez az oka annak, hogy a só- és kőbányászatot kivéve nagyon kevés érc- és ásványbánya működött a késő középkorban és az újkorban magyar településkörnyezetben, bár az ország török megszállta vidékeiről elmenekülők jelentékeny számban kerestek menedéket bányavidékeinken (pl. az egykori Gömör vm.-ben). Néhány középkori magyar településű bányavidékre évszázadok folyamán rendszeresen nemzetiségi csoportok költöztek (pl. román, szlovák stb.), s a kontinuus magyar közösségeket asszimilálták (pl. Abrudbánya, Verespatak ref. és unit. magyar bányászközösségei). A fentebb említett telepítésekről meg kell jegyezni, hogy azokba mind a középkorban, mind az újkorban általában az ország területén kívülről származó közösségek költöztek. Középkori telepítéseink legtöbbször a Szudétaföldről származó németekkel népesítették be bányahelyeinket. Az újkori kincstári telepítési vállalkozásokban jelentékeny számban vettek részt cseh munkások is. A 19. sz.-ban kibontakozó szénbányászat viszont több jelentős magyar bányászközösség kialakulásához vezetett, így pl. az erdélyi magyar agrárszegénység nagy számban vett részt a Zsil völgye szénkolóniáinak megalapításában. A bányaművelés technikájának történeti múltja, emlékei eléggé ismertek. Különösen kiemelkedő jelentőségűek a rudabányai vasércbánya felszíni feltárásainál előkerült középkori bányaácsolatok, függőleges aknák, vízszintes tárnák, fejtések a bennük talált teljesen ép berendezési tárgyakkal, bányafelszerelési darabokkal, ácsolatokkal. Rozsnyó környékén is számos jelentős mélyművelési tárgyi emlék került felszínre. Középkori bányáinkban keskeny, szűk keresztmetszetű aknákon, tárnákon közelítették meg az ércteléreket, kőzeteket. Ezek irányát követve folytatták a kézi erővel, csákányokkal, vésőkkel, ékekkel történő termelést, míg az adott réteg ki nem merült, vagy valamilyen természeti akadály a kiaknázást meg nem hiúsította. Különösen nagy nehézséget jelentett a bányák rétegvizének leküzdése. Korábban bőrtömlőkkel, majd szivattyúszerkezetekkel igyekeztek a vizet a művelés alatt álló részekről eltávolítani. Hazai bányáink víztelenítő szerkezetei sokáig európai viszonylatban is figyelmet keltőek voltak.  Legelőször pl. a mo.-i bányaüzemekben alkalmaztak gőzerővel működő szivattyúkat. Az első gőzgép (Newcomen-féle) Selmecbányán dolgozott. A kitermelt érc felszínre hozása általában emberi erővel történt. A vízszintes szállításhoz zsákoláson kívül teknő- vagy sárhajószerű, vontatható, csúszó szerkezeteket és fa sínpályán gördülő kis kocsikat, csilléket használtak. Nagyobb bányákban a csigás emelőszerkezetekhez hasonló vonógépezeteket is működtettek. A függőleges szállításban a falétrás zsákolás mellett nagy szerep jutott az emelőgépezeteknek, melyeket a kerengős szárazmalmokhoz hasonló erőátviteli szerkezetekkel (emberi, állati erővel) hajtottak meg. A bányatereket kézben hordható, botra tűzhető, fali fülkébe helyezhető cserép mécsesekkel világították meg. Később felfüggeszthető, önmagától vízszintes helyzetbe beálló, fémből készült bányász → mécseseket alkalmaztak.  Fejtésnél robbantóeszközt az újkorig nem használtak. A világon először Selmecbányán repesztettek lőporral. A kitermelés, kiszállítás gépesítése a 19. sz. második felétől a sűrített levegővel, ill. elektromos energiával működő berendezések bevezetésével indult meg. Az archaikus, középkori gyökerű bányaművelési módszerek kisebb állami, ill. magánvállalkozói tőke támogatását nélkülöző bányaüzemekben századunk elejéig fennmaradtak. Néprajzi kutatásunk legalaposabban a torockói vasbányászat eljárásait tárta fel, ahol a középkori eredetű magyar bányavárost a 16. sz. folyamán jobbágyi alávetettségre kényszerítették. Így különösen nehézzé vált mind a bányagazdák vállalkozásaiban, mind a bányászok munkamódszereiben lényegbe vágó újítások bevezetése, mivel országrésznyi környezetben a helyi paraszti szükségletek kielégítésére specializálták magukat a vasfeldolgozók, és századunkig biztosítani tudták a folyamatos termelést. A torockói bányászok az érctelér, helyi szóval véna közelében nyitották a bányát.  A bánya bejárata előtti rész a hold, itt állították fel pihenőkunyhójukat, a karámot s itt létesítették a kőkerteket, méghozzá annyit, ahány részvényese, részese volt a bányának, a kitermelt ércet (vaskő) ezekben elosztva tárolták. A bányába bányaajtón át juthattak, a termelőhelyeket a vízszintes istájokon és a függőleges sottokon át közelítették meg. Ha omlásveszélyes rétegekben ácsolatokat készítettek, amelyeknek fázás volt a neve, az ácsolat közeit deszkázták. Torockón talicskával (pár), ill. négykerekű csillékkel (hant) közelítették meg a termelőhelyet.  Ezek használatának megkönnyítésére a bányabeli utakat deszkázták. A négykerekű csilléket talpfára, szegezett fa sínpályákon húzták ki. A zsákos anyagszállítás is szokásos volt: hátizsákszerűen felkötötték.  A függőlegesen vezető felfelé tartó út neve kürtő, a lefelé menőé sott, ezekbe lajtorja vagy lépcső (tirip) készült, ha több létrányi mélységet kellett áthidalni, a létrák között állványokat alkalmaztak. A bányák vizét vastorzsák, csatornák segítségével vezették el, a mélyben összegyűlt vizet pomp, vagyis pumpa beállításával szivattyúzták ki.  A vasérces bányafenék neve ort, a meddő kőzetűé puszta. Az érc kiemelésére a hely lehetőségeihez alkalmazkodva a rövid nyelű kiscsákány vagy a nagycsákány volt használatos a kis és nagy pörej mellett, amelyet ékek beverésére (bányaszeg) alkalmaztak. A kitermelt ércet vaskapa vagy favonyó segítségével húzták össze, majd a zsákolásig füles, fából készített tekenyőben hordták. A torockói bányaművelésben ritkán ugyan, de éltek a robbantás módszerével. Lőtető szerszámaikat maguk készítették. Bányafúróval, tisztító vassal lyukat készítettek a felrobbantandó kőzetbe. Ebbe helyezték a bőrből varrt, puskaporral megtöltött patront. Csallán, azaz német kóré kiszárított, kettéhasított, puskaporos sárral megtöltött, majd összeragasztott szárából készítettek gyújtózsinórt. Ennek segítségével robbantották a lyukba fojtott robbanótöltetet. A felrobbantott meddő (kéreg) a felhagyott bányaüregek betömésére szolgált. A meddő és az érc keverékét (a bányán belül gurnya, a bányán kívül kólé a neve) kiszállították, a bánya szája előtti halomba (korc) rakták, majd válogatás után szétosztották. Igyekeztek a kőzetet még lent a bányában átválogatni, hogy minél kevesebb meddőt hozzanak felszínre. A bánya előtt felgyülemlett köveket háromhetenként szétosztották a tulajdonosok, részarányosok, részesek között. Egy-egy bányának 2–30 tulajdonosa lehetett, de az ezek közötti osztozkodási arány nem volt mindig egyenlő. A részesek ritkán végeztek bányászmunkát, szívesebben foglalkoztattak bányász bérmunkásokat, szakmányosokat, akiket a mázsaszám után fizettek. A kitermelt ércet a bányatulajdonosok általában saját kohóikban dolgozták fel, akik nem foglalkoztak kohósítással, azok eladták. A bányamunkások szerény kereseti viszonyaik mellett általában mezőgazdasági termeléssel is foglalkoztak. Archaikus bányavidékeinken a bányarészvényes tulajdonosok is gazdálkodtak. Bányászközösségeink a 19. sz.-ig meglehetősen zártak voltak. Társadalmilag is elkülönültek. A nagyüzemi bányászati módszerek elterjedéséig egész életmódjukat, mind termelési eljárásaikat, mind szellemi és szociális kultúrájukat nagyon erősen tradicionális tényezők határozták meg. Jellegzetesek a sajátos bányászfolklór jellegű alkotások, jelenségek, hiedelmek, valamint a szokások. A 19. sz. szociális válsága, a történeti egyházak konzervativizmusa miatt gyakran alakultak ki bányászközösségeinkben szekták. Bányásztelepüléseinkben a 19. sz. második felében egyre lendületesebben fejlődött a munkásmozgalom. Az önsegélyező egyesületeken át a szakszervezeti élet kibontakozásához vezetett az út, majd egyre aktívabban kapcsolódtak be a bányászok a munkáspártok politikai küzdelmeibe.    (Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–1873); Jankó János: A torockói vasbányászat és kohászat (Bp., 1893); Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (Bp., 1893); Rudabánya ércbányászata (szerk. Pantó Endre és tsai. Bp., 1957) A rudabányai bányató A vájár (mélyművelő): a szakma munkaterülete a mélyművelésű bánya.  A vájárképzés tematikája, a vájárok feladatai:  – A vájármunka története, a helyi bányavidék, helyi bányaüzem.    – A bányaüzemek külszíni létesítményei.   – Biztosítóanyagok tárolása, bányászati kéziszerszámok.   – Fa megmunkálása, biztosítás részei, összeállítása.   – Felszerelés leszállás előtt, egyéni védőfelszerelések.   – Bányaterek ismerete, járás, közlekedés bányatérségekben.    – Nagyobb körültekintést igénylő bányafenntartási tevékenység bányatérségekben, szintes és dőlésben hajtott vágatokban.   – Vágatok újranyitása (átépítés, biztosítás megerősítése).   – Vágathajtás feltáró és elővájási jelleggel szintesen és dőlésben hagyományos, valamint korszerű biztosítással.   – Ereszke, sikló, feltörés, gurító hajtás.   – Jövesztés kézzel: csákány, fejtőkalapács használata.   – Jövesztés robbantással: robbanóanyagok, robbantószerek.   – Fúrólyuk telepítés: betörő-, bővítő- és koszorúlyukak.   – Jövesztés géppel: jövesztő és jövesztő-rakodó gépek típusai.   – Rakodás: kézzel, rakodógéppel, rakodógépek típusai (pl. PML-5, CAVO).   – Szállítás: kézi csillézés, véges és vég nélküli kötélszállítás, láncosvonszoló, gumiszalag. Szent Borbála    – Biztosítás fával: ideiglenes biztosítás, trapézácsolat, fejtési ácsolat, keretácsolat, poligom, tartóácsolat.   – Biztosítás csúszóíves szerkezettel: (TH) kőszelvényű, kapuíves, ZE- és ZTE-szelvényű vájatokban.   – Biztosítás falazattal: tégla, idomkő.   – Lőttbetonos biztosítás.   – Kőzetcsavarozás.   – Fejtési munkák szintes és dőlésben telepített, keskeny és széleshomlokú fejtésekben:     = jövesztés kézi és gépi eszközökkel (robbantással, feszítő hatású eljárással, jövesztőgépekkel),     = biztosítás hagyományosan fával, egyedi fémbiztosító szerkezetekkel, keret és pajzsberendezésekkel,     = komplex fejtési jövesztő-, rakodó-, szállító- és biztosítóberendezéseknél végzendő munkafolyamatok,     = részvétel fejtés előkészítés és felhagyás munkálataiban,     = tömedékelés kézzel és géppel, omlasztás,     = különleges fejtési tevékenységek.     5. Fémipari alapképzés, bányabeli gépi berendezések    Fémipari alapképzés:   – anyagismereti alapfogalmak, gépszerkezeti anyagok,    – mérő- és ellenőrző eszközök, a mértékegységek, mérési eljárások,   – előrajzolás (felület-előkészítés, rajzmunka, eszközei),   – kalapács használata egyengetés,. nyújtás, hajlítás műveletei,   – a vágás (vésés), fűrészelés, nyírás, lyukasztás eszközei, kivitele,   – reszelés módjai, eszközei fúrás, köszörülés műveletei,   – menetvágás eszközei, módjai,   – szegecsfajták, szegecselés eszközei, szegecselés hidegen, melegen,    – a nem oldható kötések: forrasztás, hegesztés és kovácsolás eszközei, kivitelezése,   – gépelemek, szerkezeti egységek szerelése, javítása, karbantartása.   Gépek kezelése, szerelése, karbantartása:   – csillék, csillepályák (vasút, függősínpálya), kialakítása, javítása, folyamatos szállítóberendezések: gumihevederes, láncosvonszoló, csúzdák, kötélpályák szerelése, üzemeltetése, karbantartása,   – fejtőkalapácsok, fúrógépek, berendezések szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szellőztetőgépek típusai, telepítésük, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi szivattyúk típusai, beépítésük, szerelése, kezelése, karbantartása,   – légmotorok, vitlák, csavarozógépek, emelőszerkezetek kezelése, karbantartása,   – feszítőberendezések, csillefogók beépítése, szerelése, karbantartása,   – folyamatos szállítóberendezések: hevederes, láncosvonszoló, kezelése, szerelése, karbantartása,   – a munkahelyi kisgépek kezelése, karbantartása,   – munkahelyi rakodó- és szállítógépek, berendezések szerelése, karbantartása, kezelése,   – vezeték és kábelmunkák vájár szinten,    – energiaellátás (csővezetékek) és szellőztető gépek, berendezések kezelése, karbantartása,   – közreműködés kapcsolókkal és jelző berendezéseknél végzendő munkában,   – vágathajtó gépek (jövesztő-rakodó) karbantartása, telepítése, kezelése,   – egyedi fém biztosítóberendezések kezelése, karbantartása, szerelése,   – hidraulikus rendszer szerelése, ellenőrzése,   – gépesített biztosítóberendezések szerelése, karbantartása, kezelésük,   – fejtési jövesztőberendezés szerelése, karbantartása, kezelésük,   – komplex fejtési jövesztő-biztosító berendezés működtetése,   – kenési feladatok ellátása, tömítettség ellenőrzése, tömítetlenség elhárítása,   – gépészeti feladatokban történő aktív közreműködés, a bányaterület igényei szerint.     III/2. Követelmények     1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása    Ismerje:   – a munkavállalással kapcsolatos tudnivalókat,   – a vállalkozás beindításának és üzemeltetésének legfontosabb hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,   – a gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmakat (Forrás: mot.hu) Zene, tánc: - hangszerkészítő - orgonakészítő: - zenész: - néptáncos, népzenész: Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek: - kőműves: A kőműves: építőipari tevékenységet végző munkás, kisiparos.  Kőműves szavunk eredetileg → kőfaragó jelentésű volt. 1560 körül azonban már mai, falrakást, vakolást végző iparos, szakember jelentéssel jegyezték fel a gyöngyösi szótártöredékben.  Kezdetben csak a kőanyagból házat emelő szakembert nevezték kőművesnek.  Jelentésbővüléssel a téglából, vályogból építkező falrakó is a kőműves fogalomkörébe került.  Bár a kőműves szó későn fordul elő nyelvemlékeinkben, maga a mesterség a kibontakozó magyar államiság korai időszakából ismert.  Már a korai Árpád-korban országszerte emeltek kőművesmunkával falusi egyházi épületeket, ritkábban világi célúakat, bár a föld-, sövény- és fafalazat még később is többségben maradt.  Házépítéshez a korai időkben valamilyen szinten minden jobbágyrendű felnőttnek értenie kellett, de a mészhabarcsos kötésű kő- és téglafalazatok a kőművesmester szakértelméhez voltak kötve.  Falvainkban a kőművesek megbízása csak az utóbbi 100–150 évben vált lassan elterjedtté. - a vályogvető - vályogházak:  A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek.  A vályogot leggyakrabban vályogtégla és vályogvakolat formájában használják fel.  A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga. Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll.  A vályog készítésének folyamata a vályogvetés. A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke.  A természetes vályog, meghatározása szerint, olyan finom föld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával. A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, például szalma, pelyva, törek, forgács vagy akár trágya. gerendavázas fal - tapasztott ház: A népi építészetben jelentős falszerkezet.  A gerendavázas falú épület alapját összekapcsolt gerendák (talpfák) alkotják.  A sarkokon és a falsík másik részén függőleges oszlopokat csapolnak bele, azok tartják a koszorúgerendákat, melyekre a tetőszerkezet épül.  A gerendaváz gyakran talpgerenda nélküli.  Az így létrejött falváz kitöltésére többféle anyagot és technikát alkalmaztak: vesszővel fonták be és sárral tapasztották (→ vesszőfal); korcolt és tapasztott náddal töltötték ki; függőleges karókkal és a közéjük rakott sárgombócokkal rakták ki (karó közfal, csömpölyegfal, mereglyés fal); gyakran vályoggal töltötték meg (sárfal, vályogfal).  Gerendaváz alkotta a keretét a deszkafalú épületeknek is (→ deszkafal).  A gerendavázas fal a magyar nyelvterület nagy részén alkalmazott technika volt a 19. sz.-ban: a Dunántúl Ny-i és D-i részén, a Felvidéken, ÉK-Mo.-on, továbbá az Alföld keleti peremterületein.  Alkalmazták lakóházaknál, csűröknél, istállóknál, gabonásoknál egyaránt.  Elsősorban a Kisalföldön és a Sárréten terjedt el (szórványosan máshol is) talpgerenda nélküli változata.  A gerendavázas fal igen elterjedt volt Közép- és K-Európában, az Alpok vidékén, Skandináviában, a fában gazdag területeken. (→ még: boronafal, → talpasház)  (Irod. Tóth János: Göcsej népi építészete (Bp., 1965); Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében (Az Egri Múz. Évkve, 1967); Szabó László: Mereglyés építkezés Szabolcs megye keleti részén (Ethn., 1968). Mire figyeljünk vályogház építésekor? Nyílászárók Az ablakok, ajtók elhelyezése nagyban függ a falak építési módjától.  A homogén falakból utólag vágják ki az ajtók, ablakok helyét, s az ács, asztalos csak ezután vesz méretet a készítendő nyílászárókhoz, míg a vályogtéglából épült házaknál a fal felhúzásával egyidejűleg helyezik el a tokokat, ahová később csak be kell illeszteni az előre legyártott nyílászárókat. Vakolatok Minden fal ki van téve külső és belső fizikai hatásoknak, így akárcsak a kőből és téglából készült épületeket, a vályogházat is meg kell védeni ezektől. A tapasztás olyan – a múltban egységesen alkalmazott – eljárás, amely kiváló hőszigetelést és vízszigetelést biztosított, valamint a hozzá használatos agyag az épület állékonyságát is pozitív irányba befolyásolta.  Ehhez híg agyagot kevertek össze pelyvával és lótrágyával.  Manapság ezt mészhabarcs vakolattal helyettesítik. A tapasztást a meszelés követte, amely a védelem mellett esztétikai szempontból is nagy jelentősséggel bírt.  A külső-belső meszelés nem csupán anyagilag volt kifizetődő, de a falak szellőzését sem gátolta.  Vályogházaknál manapság is ez a módszer a legajánlatosabb. Tapaszolás A tető A tetőnek nem csupán esztétikailag kell igazodnia a házhoz, hanem funkcionálisan is maradéktalanul el kell látnia a feladatát, mivel igen fontos a szerepe az épület állagának megőrzésében, a használhatóság biztosításában.  Formája nagyban függ a ház alakjától, azaz lehet nyeregtető (hosszúkás), kontyolt, illetve sátortető is.  A tető végleges képét a fedés határozza meg.  Az utóbbi időkben számos tetőfedő anyag vált divatossá, ám a vályogházaknak ezek csak ritka (pl. újonnan épült bioházak) esetekben felelnek meg.  A vályogházak leggyakoribb fedőanyaga a nád, szalma, az égetett cserép, illetve alkalmazzák még a zsindelyfedést, (ami itt nem egyenlő a manapság zsindely néven hirdetett tetőfedő anyagokkal) és a betonfedéseket is. Vályogház terv A vályogházak hibái Beszélhetünk építési, kivitelezési hibákról.  Amennyiben régi vályogépületről beszélünk, amelyek 30-40 – vagy akár már 100 – évesek, ilyen hibáktól nem nagyon kell tartanunk, hiszen ha a ház még áll, valószínűleg nem történt a kivitelezéskor probléma, vagy ha mégis, akkor az ki is lett javítva.  Újonnan épült házaknál pedig megbízható kivitelező alkalmazásával szintén kiküszöbölhetőek az ilyen típusú hibák, amelyek inkább a már meglévő, de bővített, felújított épületekre jellemzőek.  Ennek ellenére történhetnek olyan károsodások, amelyek előre nem láthatóak, s nem feltétlenül az építők hanyagságából, hozzá nem értéséből fakadnak. A leggyakrabban előforduló hibák: az alap károsodása (nem megfelelő minőségű talaj miatt, nem megfelelő mélységű alapozás miatt, hibás alapozás bővítéskor stb.), falak hibái (repedések, sarkok letörése, falazathiányok stb.), vízkárok (eső, hó, felszín alatti vizek), szigetelési hibák, biológiai eredetű károk (gombásodás, rágcsálók, rovarok), emberi tartózkodásból eredő károk. Íme a jövő A vályogházak említésekor mindenkinek csak a múlt lebeg a szeme előtt, de hogy kicsit a jövőbe is betekinthessünk, hadd áruljam el, léteznek ma Magyarországon olyan vályogházak, amelyek tetejéről napkollektorok és szélgenerátorok kacsintgatnak a gyanútlan sétálgatókra, s ahol bizony biomassza-kazán hirdeti: a múlt falai közé is beköszöntött a XXI. század. (Forrás: ingatlanmagazin) - A cserépkályhás mázolatlan kályhacsempe tulipán életfa mintával - kemenceépítő: Szabó Gábor munkái (mestere, Vass Zoltán kemenceépítő mester) Vass Zoltán kemenceépítő mester munkája https://www.facebook.com/pages/Vass-Zolt%C3%A1n-Kemence%C3%A9p%C3%ADt%C5%91/210108375673891 - kályhás - kerámikus: (művészi mázas, égetett cseréptárgyakat készít) A MAG (Kovács Margit alkotása) - csempe és cserépkészítő: Életfa - Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Veleméri sindü - tetőcserép  Kerámikus - Józsa Judit alkotása KeramiaART alkotása - fazekas: "A felszálló füsttel egy időben egy anyag tűnik el világunkból visszavonhatatlanúl. A katlanban a négy őselem, a víz, a föld a levegő, és a tűz  összeölelkezéséből egy új anyag születik, a KERÁMIA. Hírnök is egyben, hogy a végtelen idővel együtt vigye hírűl a jövőnek az EMBERT aki alkotott." - Kovács László fazekas - A fazekas: a) mesterember, aki agyagból korongolt és égetett edény készítésével foglalkozik;  – b) megkülönböztető megjelölése azoknak a mestereknek, akik az agyag egyik fajtájából,  a → tűzálló agyagból készítenek  főleg → fazekat, ill. más sütésre és főzésre alkalmas edényféleségeket;  formájukat tekintve fennálló edényeket, ill. mázatlan külsejű, de belül ólommázas edényeket.  (Irod. Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas) A fazekasság égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó ősi mesterség. A fazekasságból fejlődött ki a kerámia, kerámia művészet. A kerámia készítő művészt egyszerűen keramikusnak vagy keramikusművésznek nevezzük. Kovács László fazekas munkái Józsa János korondi fazekasmester- Józsa Judit alkotása Fazekas edények - Hollókő 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság Kollár Szabolcs fazekas, népi iparművész Gyenesdiásról: - porcelánfestő, porcelánkészítő: Herendi porcelán - agyagszobrász: Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása, Müller Éva fotó - üveges, üvegfúvó: - gerencsér vagy fazekas:  (fazekas, agyagedények, korsók készítője) - kőfaragó: - mészégető:  Égetett meszet gyártó (személy), aki mészkő hevítésével égetett építési kötőanyag-alapanyagot készít. A mészégető ember kemencéje az erdőben van.  A mészégető család az erdőben él.  A mészégető kemencét fával fűtik. Kemence, amelyben a mészkövet hevítik, hogy égetett építési kötőanyag-alapanyagot gyártsanak. A munkások begyújtás előtt megépíti a mészégetőt mészkőből.  A mészégető kihűlése után kiszedik az égetett meszet. Élelmiszer alapanyagok feldolgozásával foglalkozó, -és hozzájuk kapcsolódó mesterségek: - molnár - vízimolnár vagy hajómolnár  (őrlés) - pék, sütő:  (kelesztés, dagasztás, sütés) - mészáros, - hentes:  (taglózás, vágómarha feldolgozás),  - hentes,böllér (szúrás, sertés feldolgozás)  - kocsmáros - fogadós - sörfőző: - szikvízkészítő: - borász, szőlész: - méhész: Fonott kaptárak A méhészet A mézelő méh (lat. Apis mellifica L.) tenyésztésével és hasznosításával foglalkozó termelési ág. Fontosságára jellemző, hogy a méznek mint édesítőszernek, és a viasznak mint a gyertya alapanyagának (→ gyertyamártás, → gyertyaöntés) a 18. sz. elejéig alig volt versenytársa. Különböző formái a méhészet fejlődési fázisait is jelzik: - A zsákmányoló méhészet még nem tervszerű, nem tenyésztő tevékenység. A méhészek természetben vadon élő, a fák odvaiban és sziklaüregekben meghúzódó méheket keresik fel (méhvadászat), a rovarokat füsttel elpusztítják és a lépeket elrabolják. – Az erdei méhtartás (élőfás méhtartás) az erdőben megtalált méhcsaládok helyi továbbtenyésztése. Nyílást vágnak az erdei fa odvába, ezt ősszel rendszeresen kinyitják, a méheket füsttel elkábítják és a lépek egy részét kiszedik. Az erdei méhes fát a megtaláló rendszerint tulajdonjeggyel látja el. – A paraszti méhészek méheiket az erdőről hazahozott faodukban (→ köpű), szalma-, gyékény- és vesszőkasokban (→ méhkas) házak eresze alatt, kertben vagy → méhesben, néhol → kelencében tartják.  A méhlakások utánozzák a méhek természetes odúit, belül tágas térből állnak, amelybe a tetejéhez és az oldalához erősítve építik fel lépjeiket.  A → méznyerés több vonásában hasonló a zsákmányoláshoz.  A méheket ősszel elpusztítják vagy újabban, nyár végén üres kasba űzik át (→ kidobolás).  A méhcsaládok természetes úton, rajzással (eresztés) gyarapszanak.  A fára, bokorra kirepült rajt rúdra akasztott méhkasba rázzák bele.  Ez a forma az elmúlt századok legjellemzőbb hagyományos, népi méhészete.  – A 19. sz. második harmadától, a kiemelhető keretű → kaptárok és a → mézpergetők felfedezésével vette kezdetét a gazdaságilag intenzív, a tudományos megfigyeléseket is lehetővé tevő, modern méhészet, amely azonban széles körű népi gyakorlatba csak az utóbbi évtizedekben került.  A gyarapítás a nagycsaládok kettéosztásával, a méznyerés a méhek pusztítása nélkül a lépek kiemelésével történik.  – A népi méhészet tudásanyaga a tartásmód, a rovarok betegsége és gyógyítása tekintetében gyér, gyakran téves (pl. sült hússal történő etetés).  – Az európai ember a prehisztorikus idők óta zsákmányolja és tenyészti a méheket.  Az ókori mediterrán kultúrák, a germánok, a szlávok, a finnugorok és más népek méhészetéről szinte a legkorábbi híradásaik is említést tesznek.  A magyarság ismerte a méheket.  A mézhez valószínűleg csak a zsákmányolás útján jutott, esetleg ismerhette az erdei élőfás méhtartást is.  A honvisszafoglalás után a köpüs és a kasos méhészet vált uralkodóvá, de fennmaradt a zsákmányolás is.  A 10–13. sz.-ban a kolostorok voltak a méhészet központjai, de korán megjelent a méz a jobbágyok tizedadói között is.  A 17. sz. közepétől számos → méhészkönyv látott napvilágot.  (Irod. Szabadfalvi József: Méhészkedés a szatmári Erdőháton (Ethn., 1956); Boross Marietta: Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében (Népr. Ért., 1963); Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966); H. Kerecsényi Edit: A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Népr. Közl., 1969); Balassa M. Iván: Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében (Ethn., 1970).  - A méhtartáshoz gazdag → hiedelemanyag kapcsolódott.  Kezdve a méhek megszerzésén: még a vadméhek elrablásának emlékét őrizheti az a hiedelem, hogy a pénzen vett méhcsaládban nincs haszon, csak ha búzán cserélik.  Még jobb a lopott méh, – ezért a méhlopást nem tartották bűnnek.  A lopások és a → rontás megakadályozására így többféle szokás terjedt el: egy sodort fonálra annyi csomót kötöttek, ahány méhcsaládja volt a gazdának, minden csomót egyenként a kashoz érintettek, majd mindannyiszor sarkon fordultak; szentelt vízből készített sárral tapasztották körül a röpítőlyukat; magas kerítéssel vették körül a méhest, → szemverés megelőzésére, asszonyoknak a méhesbe nem volt szabad belépnie.  Az idegen méhek, a „rablóméhek” garázdálkodása ellen templomból szerzett port hintettek a kas alá; egy karóra lókoponyát tűztek a méhes elé; úrnapi szentelt ágat tűztek a kasokba; farkasgégét dugtak a röpítőlyukba vagy vörös posztót húztak át rajta.  De nemcsak a méhek harciasságát kívánták fokozni, hanem azt is kívánták, hogy szelídek legyenek s ne szúrják meg gazdájukat: ezért juhtejjel kenték be a kas száját; tejjel mosott fehér gyapjút húztak át a röpítőlyukon; a méhész saját vizeletével kente be a kezét; fenyőszurokkal füstölt maga körül.  Serényebb munkára kívánták ösztönözni a méheket azzal, hogy hangyabolyt szórtak a kas alá.  – Karácsony napján néhol mézszüretet tartottak: a gazda megnézte a kasokat és amelyikből lehetett, mézet vett ki, hogy barátainak kóstolót küldjön, akik cserébe a tányért búzával töltve küldték vissza.  Ezt a búzát a kasba öntötték.  – A méhek kieresztése → József napján van (márc. 19.).  A néphit azt tartotta, hogy ilyenkor a méhesgazda semmit ne adjon ki a házból.  A méhész-babonák meghatározták a kieresztés hasznos napját: ez a szerda vagy csütörtök.  A kieresztett méhek elrajzását úgy próbálták megakadályozni, hogy pipafüsttel, vízhintéssel, kaszát és sarlót pengetve jártak a raj körül.  Általánosan ismert hiedelem, hogy a méh Salamon király bogara, s az a tiltás, hogy a méhre nem szabad azt mondani, hogy megdöglik, hanem csak azt, hogy meghal.  Azt tartották továbbá, hogy ha ellopják a kasból a méhanyát, akkor a többi még mind meghal. (→ még: tudós, → tolvajlás a tudóstól)  (Irod. Kovács S. János: A méhekről való hasznos beszéd (Ethn., 1891); Pápai Károly: A palóc faház (Ethn., 1893); Berze Nagy János: Farkasgégén eresztett... (Ethn., 1938); Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében (Az Egri Múz. Évkve, 1967); Füvessy Anikó: A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban (Ethn., 1971). Továbbá itt:  - A méhek és a méz:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-meh.html  - pálinkafőző: pálinkafőző üst - vincellér:  (régebb a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy volt) - szakács - csokoládé készítő - kürtöskalács - készítő: -  mézeskalácsos, mézes, bábos, mézesbábos: Ütőfás mézeskalács Mézeskalács festése - gyertyamártó - gyertyaöntő - gyertyakészítő: (a mézes társszakmái a méhviasz-feldolgozásból adódóan) A gyertya a lélek lángolása! Régi gyertyamártó edény - cukrász - a mézes mesterségből alakult ki  (édesség és tortakészítés) - sajtkészítő: - házi tészta készítő: - gyümölcsaszaló - szappankészítő: Piros Pont alkotásai - házi kozmetikum készítő - növényszárító - fűszeres: - kalmár  (régi kereskedő) - olajütő: (olajos magvak olajtartalmának kinyomására szolgáló technikai eljárás műhelye,  felszerelése és gazdája) - üveges, üvegfúvó - szitaszemszövő: - szitás: Fémekkel dolgozó mesterségek: - kohász, öntő, olvasztár:  (a bányászatból vált ki) vas, és egyéb fém (réz, bronz, sárgaréz stb.) Olvasztár - Hincz Gyula festménye A kohászat A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékeny alakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. Vas- és fémkohászat    A szűkebb értelemben vett kohászat a metallurgia, amely a fémek ércekből való kinyerésével foglalkozik, csoportosítható az alkalmazott technológia jellege szerint: tűzi kohászat (pirometallurgia), hidrometallurgia, elektrometallurgia. A fémek szerinti csoportosítás: vaskohászat (ide tartozik a vas és acél előállítása), fémkohászat (az összes „nemvasfém” előállítása). Vaskohászat A vaskohászat két fő területe: a nyersvasgyártás és az acélgyártás. - Fémkohászat A fémkohászat a „nemvasfémek” érceiből való előállításával (metallurgiájával) foglalkozó tudomány és gyakorlati technológia összefoglaló elnevezése.  A fémkohászaton belül elkülönítik a könnyű- és a nehéz- vagy színesfémek kohászatát (a nehéz- és a színesfémek elnevezést a gyakorlatban szinonimaként használják). A könnyű- és nehézfémek közötti választó vonalat általában a 4,5 kg/dm³ sűrűségnél vonják meg. A gyakorlat szempontjából legfontosabb könnyűfémek az alumínium, a magnézium és a titán. A színesfémek között a réznek, a nikkelnek, az ólomnak és a cinknek van a legnagyobb jelentősége. Az első fém, amit az ember nagy valószínűséggel megismert, az arany volt. A termésarany rögök hamar felkelthették az emberek figyelmét, amiket kalapálással munkáltak meg. Ez a termésarany 0,2–38% ezüsttel, kevés rézzel és még kevesebb vassal volt szennyezve. Az arany lágy volta miatt szerszámkészítésre nem volt alkalmas, ezért – és szép színe miatt – ékszereket készítettek belőlük. Az ember gyakorlatilag az arannyal egy időben ismerte meg a rezet is, ami szintén előfordul a természetben elemi formában. A kohósítására is hamar sor kerülhetett, mégpedig feltehetőleg véletlenül. A tűzbe került rézérc (pl. malachit) redukálódhatott, így megmunkálható rézdarabot kaptak. A rézolvasztás módszere már az i. e. 7–6. évezredben ismert volt. Az ólmot és az ónt az i. e. 3000 körüli évszázadokban már ismerték.  A cink a réz ötvözőjeként jelent meg először, feltehetően cink-oxid tartalmú rézércek redukciója során került a rézbe. A legkorábbi ónbronz leletek az i. e. negyedik évezred végéről származnak, a mai Irán területéről. Az alumínium előállítására csak igen későn került sor, pedig előfordulásának gyakorisága 8% a földkéregben, amivel a harmadik helyen áll az oxigén és a szilícium után. Alumíniumot – hiteles adatok szerint – 1807-ben állított elő Humphry Davy, noha ez még vassal szennyezett alumínium volt. Tiszta alumínium kísérleti előállítása 1825-ben a dán Ørsted, majd két évvel később a német Wöhler nevéhez fűződik. Az iparszerű gyártás a timföld Bayer-féle és az alumínium olvadékelektrolízissel (Hall–Héroult-eljárás) való előállításával valósult meg. - Porkohászat A porkohászat olyan eljárás, amely fél- és készterméket fémporokból állít elő. - Öntészet Olvadt fém öntése Az öntészet feladata és célja az, hogy a megolvasztott fémet egy üreges öntőformába öntve öntvényeket állítson elő. Az öntészetet számos szempont szerint lehet csoportosítani. Az öntött fém milyensége szerint: vas- és acélöntészet, fémöntészet (minden, ami nem vasalapú). Az öntési módszer szerint: gravitációs öntés, nyomásos öntés. Az öntőforma anyaga szerint: homokforma, fém kokilla, egyéb. Az öntés termékei igen változatosak. Öntéssel készítik például a gépállványokat és házakat, háztartási gépek, járművek, elektrotechnikai eszközök stb. alkatrészeit. - Képlékeny alakítás Képlékeny alakítással a képlékenyen alakítható fémeket alakítják. Eljárásai a kovácsolás, a hengerlés, a húzás, a kisajtolás, a csőhengerlés, a folyatás, a lemezalakítás stb. - Fémtan A fémtan (régebbi nevén metallográfia) a fémek és ötvözetek tulajdonságait fémfizikai alapokon tárgyaló és vizsgáló tudomány. Ezen belül foglalkozik a fémek és ötvözetek szerkezetével, a szerkezetvizsgálat módszereivel, a fémek mechanikai tulajdonságaival, a mágneses tulajdonságokkal, a korrózióval stb. - Tüzeléstan A kohászati tüzeléstan a kohászati folyamatokban használatos kemencékkel, kazánokkal és más melegítő berendezésekkel, fűtő és hőcserélő berendezésekkel, tűzállóanyagokkal, energiahordozókkal és égéstermékekkel, tüzelési módszerekkel stb. foglalkozó tudomány. - harangöntő  (…a harangokat megszentelte) A HARANGÖNTÉS: A harangöntés a templomi vagy profán célú harangok előállításának művelete. Az első harangok az 5. században készültek. A 18. századig a harangöntők egyben ágyúöntők is voltak. A harangok bronzból és acélból készülnek. harangöntő  műhely A harangöntés: A harabgöntő, templomi harangot készítő mesterember.  Az első tulajdonképpeni templomi harangok az 5. sz. első éveiben Itáliában készültek, később Franciao.-ban, Angliában, majd Németo.-ban is elterjedtek.  A mesterség hazánkban valószínűleg a 11. sz.-ban honosodott meg.  Eddig legrégibbnek ismert harangunk a Szeged melletti Kereset pusztán került elő.  A középkor folyamán jelentősebb harangöntők voltak Kassán, Eperjesen, Iglón, Besztercebányán, Pozsonyban, Győrött, Esztergomban, Pesten, Budán, Vácott, Brassóban stb.  Az általuk készített harangokon legtöbbször latin egyházi szövegek olvashatók, a készítési adatokat ritkán tüntették fel.  A harangöntők virágkora a 15–16. sz.-ra esett. A 17. sz.-ban szokásban volt a harangok zálogba adása is.  Nógrád megyében a 17. sz. első felében népi harangöntés alakult ki.  Ezek a kis súlyú, öntési hibás harangok ma már aránylag ritkák.  A 18. sz.-ig a harangöntők ágyúöntők is voltak. Némely városban harangöntő dinasztiák alakultak ki.  A 18–19. sz.-ban vándor harangöntők a helyszínen is öntöttek harangot.  Előfordult az is, hogy ágyúból vagy rézpénzből készítették.  A 19. sz. első felében a Felső-Tisza vidékén magyar nemesi családok foglalkoztak harangöntéssel.  A harangokat súlyra fizették.  A múlt század utolsó negyedére a harangöntők száma nagymértékben csökkent, noha kisebb csengők (→ csengőöntő), rézüstök, vasalók stb. készítésével is foglalkoztak.  A magyar néphagyományban a haranghoz sokféle monda fűződik (→ harangmonda).  A tradicionális közösségi életben falun és városon egyaránt egészen a legutóbbi évtizedekig a szakrális szerep mellett a harangoknak nagy jelentősége volt más vonatkozásban is (jeladás, riasztás, tiszteletadás, ünnepköszöntés stb.).  Cigány csengőöntők is sokszor hivatkoznak arra, hogy szüleik harangöntéssel is foglalkoztak.  Ezeken a harangokon azonban a legtöbb esetben az állatok nyakába való nagyobb csengőket kell érteni, (→ még: harang)  (Irod. Kemény Lajos: Magyarországi ágyú és harangöntők (Arch. Ért., 1903); Csatkai Endre: A vasmegyei harangöntőkről (Vasi Szle, 1937); Patay Pál: Évszázados harangok (Bp., 1963); Patay Pál: Régi harangok (Bp., 1977). - réz- és bronzműves, üstkészítő, réztárgy- és rézfúvós-hangszer készítő: Törteli Üst - vésnök, pénzverő: Körmendy Gyula ötvös - vésnök mester munkája  - puskaműves: Zord Gábor munkája - kovács -, vasverő -, A kovács… elsősorban patkókat és vasalásokat készítő fémfeldolgozó mesterember. Régi magyar neve: vasverő. Elődeink a kovácsmesterséget már a honvisszafoglalás előtt is gyakorolták, ill. foglalkoztak a vas előállításával (→ vasművesség). A kovácsmesterség valószínűleg a honvisszafoglalás után vált önállóvá, majd a 14. sz.-ban több ágra is szakadt (→ lakatos). A falusi vagy patkolókovács főleg a paraszti munkaeszközök készítésével, javításával, lovak, tehenek patkolásával foglalkozik, szerepe egy község vagy táj életében jelentős. A mesterségnek különféle szakmai típusai alakultak ki, így van cigánykovács, uradalmi kovács vagy gépészkovács, községi vagy kommenciós kovács. Többnyire közülük kerültek ki a múlt század elejétől a paraszti munkaeszközöket újító, feltaláló emberek. Legtöbbjük állatgyógyítással is foglalkozott, volt, aki baromorvosi iskolát végzett. Szerszámaik legjavát, a különféle kalapácsokat, fogókat, vágókat maguk készítették, az üllőket, fujtatókat manufaktúrákban vásárolták. Szinte valamennyi munkát hagyományos kézi kovácsolással készítették. A mesterség családon belül sokszor nemzedékeken át öröklődött, gyakorlásához igen sok hiedelem fűződik. (→ még: kovácsműhely) (Irod. Szabó György: Falusi kovács a XV–XVI. században (Folia Archeologica, 1954); Bartha Antal: Honfoglaláskori kovácsmesterségünkről (Történelmi Szle, 1958); Jasiewicz, Zbigniew: Studia historyczno-etnograficzne nad kowalstwem wiejskim w Wielkopolsce (Poznan, 1963); Bodgál Ferenc: A kovácsmesterség kutatása (Miskolc, 1968).) Kép forrása: Illés Vanda Anna szakmán belüli tagolódás alapján ismert:  - patkoló- vagy patkókovács  (lópatkolás),  - míves munkák Mesterei, műlakatos, műkovács, (vas és fém anyagokból, dísz, és iparművészeti tárgyak készítői), - borotva-, serpenyő-, kapa-, olló-, csapda-, ár- és körző-, szeg- és szegecs-, sarló-, kasza-, szer- és szerszám-, balta- és fejsze-, kalapács-, fúró-, lánc-, fegyver-, és a műszerkovács stb. Tojáspatkoló: Patkolt tojás - fegyverkovács, kardcsiszoló, csiszár: Szabó István fegyverkovács - ónműves  (ónedény- és dísztárgykészítő mélyhúzással, mélynyomással és forrasztással) - lakatos, lakatkészítő,  kivált belőle a karosszériás, géplakatos, mezőgazdasági géplakatos - drótos, drótostót - esztergályos - köszörűs, késes - bádogos, edény -, és épületbádogos - vízvezeték készítő, vízvezeték-szerelő  (kialakulása idején a bádogos mellékfoglalkozása volt) - kolompáros:  (Üstfoltozó cigány, rézműves, bádogos) - ötvös: (művészi fémmegmunkálással foglalkozó szakember) - aranyműves, ezüstműves, ékszerkészítő (ma együttes a képzése az ékszerkészítő és a drágakőcsiszoló foglalkozással) Nyers Csaba alkotása Tarsolylemez készítő ötvös - Józsa Judit alkotása Révész Sándor - ötvös - Boldogasszony gyűrű A KÖSÖNTYŰ (ékszerkészítő mesterség) Kösöntyű: 1. A melltű, hajtű egyik fajtája. 2. A 14. sz. vége óta ismert elnevezés többféle ékszer és öltözetdísz (nyaklánc, karkötő, csat) megjelölésére, ’felfüggesztett, felakasztott (dísz)’ jelentéssel. Nemesfémből készült női, tűvel ellátott melltű, hajtű ékszer. Melltű: a mell-, ill. derékrészen elhelyezett női ruhadarabok összeerősítésére szolgáló fémtű, amely többnyire rögzíthetően záródik, vízszintes fekvésben. https://www.facebook.com/kati.gabor.5/posts/1017851131569923 Gránátköves hajtű - kösöntyű Hétfalusi csángó öv és kösöntyű Hétfalusi csángó kösöntyű - tűzzománckészítő : A tűzzománc vörös- vagy sárgaréz, esetleg vaslemezre készül speciális szilikáttartalmú festékkel.  A vizes festék felhordása és száradása után 850 °C-os égetés következik. Tündérvilág - Paál Sándor alkotása Tűzzománc ékszer  Kiss Zoltán tűzzománcos munkái - tűkészítő - ráspolyvágó  (reszelő) - órás:  (mechanikus órakészítő és órajavító) Kép forrása: Illés Vanda Anna - aranymosó Lovakkal kapcsolatos -, és bőrhöz kapcsolódó mesterségek  : - lovász - lovas termékek, lószőrékszer-készítő - lócsiszár (a lókereskedő, mert eladandó lovait azáltal teszi tetszetősebbé, hogy a ló testét sokat keféli és törölgeti, mintegy kicsiszolja, hogy fényesebb legyen) - bőrdíszműves, szíj-, nyereggyártó...szíjjártó, nyerges: Szíjgyártó - Rehorovics Anita festménye - kovács, patkoló kovács:  - varga, csizmadia - , cipész, suszter, bocskoros, bocskorkészítő: Csizmadia mester - Hornok Magdolna festménye Csizmadia - cipész műhely - kesztyűs - sapka -, és csákókészítő: - viseletkészítő: Fehér Jánosné viseletkészítő népi iparművész munkája, A Népművészet Ifjú Mestere Madarász Kathy Margit Ferenczy Noémi díjas textilművész alkotása - tímár:  A bőrt, nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember régies neve.  Bőrök kikészítésével, cserzésével foglalkozik. - varga, cipész:  A bőr kikészítésével és egyszerűbb lábbeli készítésével foglalkozó kisiparos. Kép forrása: Illés Vanda Anna - nemezkészítő:  A gyapjúfeldolgozás másodlagos terméke.  A legősibb textilanyag, melyet gyapjúból, víz segítségével, erős gyúrással, kézzel készítenek. Kaszás Ákos népi iparművész, nemezkészítő mester - szűcs: A szűcs ruházkodásra alkalmas szőrös bőrök szabásával, varrásával és kikészítésével foglalkozó mesterség. A szűcsök eltérően a tímároktól és a vargáktól szőrős bőrök kikészítésével és feldolgozásával foglalkoznak. Míg a szűcsök a bőrt a rajta levő szőr miatt dolgozták fel, addig a vargák, tímárok a szőrt eltávolították. - subás, subakészítő, subavarró: - Kefekötő: - kulacskészítő: - bőrtárgykészítő, népi bőrműves: bőrműves mester - Koszta Zoltán: https://www.facebook.com/zoltan.koszta.54/photos?lst=100000351385479%3A100000696161309%3A1469522105&source_ref=pb_friends_tl 2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság Bőrműves, népi iparművész, Dancsecs Diána Keszthelyről: - szaruműves: - dobkészítő: (bőr- fa- és fémmegmunkálással) "A sámándob nem játék, s nem:  fegyver! Nincs ára, nincs meghatározható tárgyi minősége! SZEMÉLY, ERŐLÉNY, SZENT PARIPA, ŰRJÁRMŰ - ezért kell a hozzá való jogosítvány, nem való bárkinek! A láthatatlan jogosítványt mindannyian csak évtizedek kitartó tanulásával és fejlődésével érdemelhetjük ki! A dobok ugyan úgy teremtmények mint mi emberek, fontos szakrális síkok mozognak a létrejötténél, az állat bőrén keresztül egy ÉLŐLÉNY "szelleme" is munkálkodik,  a tulajdonos LÉNY szellemi és lelki minősége is benne lesz, valamint a saját LÉNYEM szakrális lelkisége is hozzáadódik. Nagy ERŐVEL bíró, gyönyörű PARIPÁK, egyedi hangzások jöttek létre így az elmúlt időszakban." - Heffner Atilla Keresztes Heffner Atilla Keresztes dobkészítő mester - kötélverő: - szappankészítő: - fuvaros: Miknyik Mihály - A fuvaros, papír ceruzarajz Mesterségek a pusztában: - pásztor A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. A különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek megfelelően lassan kialakult ezek közt az emberek közt egy sajátságos hierarchia, melyet szokásként vittek tovább íratlan törvényeikben. Pásztorportrék ünneplőben... Juhászlány vótam, juhászné vótam, még az uramnak is az összes ivadéka juhász vót mind, mind… Az én szüleimnek az eleje úgy, hogy a dédöregapjának a dédöregapja is mind juhász vót… (Tóth Józsefné Papp Julianna Szül.: 1916. Juhász-feleség; Ókígyós.) Az én elődöm mind pásztordinasztia vót. Az ükapámtul visszamenőlegesen is. Én az vótam, az apámék is azok vótak, a bátyám is az vót, pásztorember vót… Hát így éltünk tovább! (Deák Antal Szül.: 1923. Kanász számadó; Orosi-puszta.) Gyűjtötte és lejegyezte: Harangozó Imre Megleltem: Papp Zsolt oldalán A Pásztormunka A pásztortársadalomban fönnáll egy belső tagozódás. Ez koronként és térségenként eltérő módon és többféle rendezőelv szerint alakult ki. Ezek egyike a foglalkozási, mondhatnánk "szakmák" közötti rangsor, ami nagyban függött a táj adottságaitól és így a legeltetési lehetőségektől, - ennek következtében attól is, hogy az adott "szakma" hány fővel képviseltette magát azon a vidéken. Azonban fel lehet állítani egy általános, elterjedtebb rangsort, melyek itt fontossági sorrendbe vannak szedve: -      csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője -      gulyás - azaz marhapásztor, a gulya őrzője -      juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője -      kondás, kanász – disznópásztor, a konda vagy falka őrzője - előbbi minden este hazahajtotta, utóbbi kint teleltette a disznókat azaz ,,ridegen tartotta" - csordás és a csürhés – az istállóban tartott,  csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője. -      A szárnyasok őrzésével többnyire gyermekek lettek megbízva,  így mindenütt a rangsor végére kerültek,  ezek közül a libapásztor, a ludas említhető meg itt. A fontossági elsőbbségért mindig nagy "verseny" folyt a csikós és a gulyás között. Egyes tájakon (Nagykunság, Hortobágy) a csikós vezette a pásztorrangsor elejét, másutt (Nyírség, Bodrogköz), ahol kevesebb volt a csikós, a gulyás állt az élen. Érdekes kivétel, hogy a Bakonyban és Somogyban - és általában a Dunántúlon - a rangsort a kanász, később (20. század) a juhász vezette. A másik féle sorrend már a tapasztaltságtól, rátermettségtől (és így többnyire a kortól) is függött, ezek: -      számadó – a legelőre hajtott állatokért a legeltetési időszakban anyagilag is felelős személy, - az uradalom, majd a falu vagy a gazdaság fogadta föl egy-egy szezonra. Majd ő jelölte ki, fogadta föl segítőit,a bojtárokat, így tulajdonképpen ő alá tartozott az összes felfogadott pásztor. Távollétében az öregbojtár, vagyis az első bojtár helyettesítette. Az öregbojtár után következett a többi bojtár, és a sor végén a ,,tanuló" - akisbojtár. -      bojtár – az állatok őrzésével közvetlenül megbízott ember. Becsei kisbojtár További elnevezések, névváltozatok, szokások -      birkás - a nyugat-európai juhfajták pásztora, míg a régi magyar fajták őrzőjét juhásznak hívták továbbra is -      bács, bacsó - a számadó juhász neve a magyar nyelvterület északi részén -      monyator - fiatal pásztor, pásztorfiú (fehér fordított bundája van és bundasapkája) A juhász kifejezés a magyar nyelvben eredetileg ihász formában élt, mai alakját a nyelvi illeszkedés során nyerte el. - csikós (lópásztor) A csikósok egykor igen megbecsült tagjai voltak a magyar társadalomnak.  Jellegzetes lószerszámot használnak ma is, ez az úgynevezett patrac, a heveder nélküli nyeregféleség. Terelőeszközük a saját maguk készítette, díszes karikás ostor,  mellyel a ménest terelik.  A KARIKÁS OSTOR A "karikás" jelző onnan származik, hogy e típusú ostort gyakran – bár korántsem általánosan – forgó karika közbeiktatásával erősítik a nyeléhez.  A karikást leginkább a csikósok használják, mesterségük jelvénye, címere, de más pásztorok is alkalmazzák.  A karikás faragással, szíjfonatokkal, sallangokkal, pillangókkal díszített.  A karikás sok részből tevődik össze, s tájanként igen változatos az egyes részek elnevezése.  Általánosnak mondható a nyélhez erősítő szíjkötés neve: a telek.  A karikás derekát kötél köré 6, 8 vagy 12 vékony szíjból, ágból fonja a pásztor.  Az ehhez csatlakozó csapó egyes szíjból áll, a csapó végére kerül a sudár, ami a cserdítéskor a durranó hangot adja. A karikás ostorral való bánni tudás ma már a hagyományőrzés része is. (Forrás: wiki alapján) A csikósok legfontosabb társa a hátaslovuk, melyet sok mindenre megtanítanak.  Régen hasznos módszer volt a ló-fektetés, így az éles szél és a támadók elől is megmenekülhetett ló és lovasa. Ma a csikós bemutató ügyességi gyakorlatai között ló-fektetés, ló-ültetés és kendőlopás is szerepel. Egy történet szerint ... ...réges-régen egy német úr fogadást kötött egy alföldi csikóssal, hogy az ő kutyája okosabb a lónál. A német úr azt állította, hogy a kutya azért okosabb, mert utasításra leül, lefekszik - erre a csikós bebizonyította neki, hogy az ő lova is képes ugyanerre.  Azóta ez a mutatvány a csikósok körében hagyománnyá vált. A csikósoknak nem volt más eszközük, amivel megvédjék a méneseiket a rablóktól és a vadállatoktól, ezért megtanultak mesterien bánni az ostorral, ami nem csak fegyver lett, hanem játékaikban is szívesen használták. Külön attrakciónak számít a puszta-ötös. Puszta ötös - Koncz Csaba festménye Maga a produkció abból áll, hogy a csikóslegény a két hátulsó ló hátán állva hajtja a magyaros stílusban összefogott lovakat. Koch-ötösnek is nevezik, mert sokáig úgy tartották, hogy a bravúros mutatványt Ludwig Koch osztrák festő álmodta vászonra 1923-ban. A kiváló magyar lovas, Lénárd Béla keltette életre a képet. OMÉK 1958 (Első magyar Puszta ötösfogat Lénárd Béla hajtásában ): video: http://www.youtube.com/watch?v=_tVKhy7OXVE Régi metszetek között kutatva nemrég egy cirkuszi plakátra bukkantak, mely 1845-ből származott. A képen magyaros kantározású, összefogott együttes két hátulsó lován állva a magyar csikós összesen kilenc lovat hajtott. Ma már a csikósok egymás rekordjait döntik meg, már 16 lovat is hajtottak egyszerre. Igen jól betanított, rendkívül ügyes lovasemberekre van ezekhez a bemutatókhoz szükség, hiszen az erős iramban hajtott lovakon bemutatott puszta-ötös valóban igazi lovas bravúr. Nincs asztalom, sem székem… Csikósélet a Hortobágyon: video: http://www.youtube.com/watch?v=BqJ9_sE1_U8    Csikósok video: http://www.youtube.com/watch?v=gCp6AzMSZLQ Beszélgetés egy öreg csikóssal Balmazújvároson Nagy Lajos beszél pár szóban a régi dolgokról, csikóséletről, karikás készítésről. video: http://www.youtube.com/watch?v=3y2dKq2QePs Lófektetés: A pusztai élet során gyakran előfordult, hogy a betyároknak rejtőzködniük kellett lovaikkal együtt a pandúrok elől. A lovaknak csendben és nyugodtan kellett feküdni a lovasok mellett. A karikás ostor csattogtatásával demonstrálják, hogy semmilyen zaj nem zavarta meg a lovakat, és így nem árulták el hol rejtőzött a betyár. A ló hátán állás: Ez segítette a betyárokat abban, hogy a magas fűben, a nádas mögül, minél messzebbre láthassanak el a pusztában. A képen: a lóültetés,ez az úgynevezett kutyaülés, ami igen nehéz és természtellenes pozíció a ló számára. (Forrás: "lovasblog") Ezt a filmet ajánlom. hortobágy (1936) http://www.youtube.com/watch?v=YxCael_i5EY Beszélgetés Petrovics Mihály juhásszal  (juhász = juhpásztor) video: http://www.youtube.com/watch?v=xkpxY0K5fRQ Kanásztülök használata. Balmazújváros (kanász = disznópásztor) video: http://www.youtube.com/watch?v=0_lCGORSccM A juhász... a juhokat őrző pásztor általános elnevezése. Juhász (Sólyom László) jellegzetes kalapviseletben és bajusszal (Vésztő, Békés m.) A tájanként változó neve egyúttal a pásztorszervezeten belüli helyzetét is meghatározza. Az Alföldön és Erdélyben általános a bács, bacsa vagy → bacsó (oláh eredetű szó, de a szláv nyelvekben is ismert) elnevezésű juhpásztor, az urasági vagy közös nyájak ivar és kor szerint elkülönített csoportjait őrző → bojtárok →számadója, gazdája. Juhász kampóval juhászkampó A nyájjuhász a Tiszántúlon több gazda tulajdonát képező közös (anya-, kos-, ürü-) nyáj pásztora. Juhász a Hortobágyon A Duna–Tisza közén a nem fejős (pl. meddő) nyájakat őrzi, függetlenül attól, hogy annak egy vagy két gazdája van. Juhász szűrkabátban (Sárvár, Vas m.) Juhász csuklyás szűrben, hátulról Erdélyben a csobán és a pakulár (román eredetű szó) a közös nyájak számadóit vagy bojtárjait jelenti. Juhász Erdélyben A magatarti juhász (Alföld) (újabban maszek juhász) kevés földű vagy föld nélküli juhos gazda, falkáját bérelt legelőn tartja. Juhász - Pálnagy Zsigmond festménye Székelyföldön a fejős juhász segítségét (az Alföldön → esztrengahajtó) román eredetű szóval monyatornak nevezik. Csillagszemű juhász - Páll Domokos kerámia alkotása A juhász terelőeszköze a → karikás. (→ még: birkás, → magatarti juhászat) (a Magyar Néprajzi Lexikonból idéztem. Tudom én, hogy hűséges társa a puli, és a csikósok használják inkább a karikást. ;-) Úgy látom, hogy át kell írjam a Lexikont ;-)  Köszönet Papp Zsoltnak a segítségéért!) Papp Zsolt - juhász É-hevesi ünneplő juhászviselet (Mikófalva, Heves m.) A hátibőr vagy kacagány,  mely voltaképpen egy egész, szárazon kitört juhbőr, melyet a juhász szőrével befelé fordítva vet hátára, úgy, hogy a mellső lábakkal nyakában, a hátsókkal derekán kötöz össze. Juhász maga készítette elej- és hátibőrben (20. sz. eleje, Hajdúszoboszló) (Irod. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse (Bp, 1914); Földes László: Esztena und Esztena Genossenschaft bei den Szeklern (Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa, Bp., 1961); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Debrecen, 1965). Beszélgetés Petrovics Mihály juhásszal  (juhász = juhpásztor) video:  http://www.youtube.com/watch?v=xkpxY0K5fRQ - posztókészítő:  (a finomabb gyapjúszöveteket előállító gyapjútakács) - pipás: - fafaragó: Kanalas József munkája - szaruműves, fésűs, csontfaragó  - szoborfaragó - szövő:    - szűcs: Úgynevezett teljes szakma: a nyúzást követően a szőrös bőrből készíti bonyolult vegyi és fizikai eljárásokkal a különféle ruházati termékeket - résszakmái a kesztyűs (bőrkesztyűkészítő) - és a kucsmás (kucsmakészítő) - szűrszabó: Zalai Károly szűrszabó   Bihari szűr - takács:  Szövéssel foglalkozó iparos.Vászonkészítő szövőmester. - viseletkészítő: - révész:  A folyóknál a révnél csónakkal vitte át az utast a másik oldalra. - pákász: A lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén élő falvak lakóinak. Pákász eszközök - halász - tőzsér  (Marhakereskedő) - gátkészítő - kőfaragó Továbbá:  - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html  - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html ...és még további népi mesterségeink...: - kárpitos - népi építészet - állatpreparátor  Az állatok kitömésével foglalkozó személy. - borbély: Egy olyan foglalkozást jelöl, amibe hajvágás, borotválás és a szakáll fazonigazítása tartozik.  Régebben kisebb műtéteket (például sebek összevarrása) és fogászati beavatkozásokat (főleg foghúzás) is végeztek. Kép forrása: Illés Vanda Anna - seborvos -  mesemondó és játszóházas - lakodalmas, vőfély:  Násznagy, az ünnepélyes lakodalmat megszervező férfi, afféle falusi ceremóniamester Avasújfalusi vőfély  Kőrösfői vőfélyek (Forrás: Wikipédia/Magyar Néprajzi Lexikon) VÁSÁRNAPTÁR január vége - Méhész találkozó  - Kaposvár február közepe - Méhész találkozó  - Szekszárd február vége - Méhész találkozó - Székesfehérvár március 15. - Magyarok Vására - Kiskunhalas március vége - április eleje - Táncház Találkozó április közepe - Fazekas találkozó - Naszály április vége - Fazekas találkozó - Zalaegerszeg Falumúzeum május eleje - Gizella napi vásár - Veszprém május eleje - Korona Vásár - Székesfehérvár május közepe - Múzeumok Majálisa - Budapest június eleje - Városmajori Búcsú - Budapest XII. kerület június eleje - Kékmadár Fesztivál - Kalocsa július eleje - Fazekas találkozó - Magyarszombatfa augusztus eleje - Méhész találkozó - Jászberény augusztus eleje - Cserépvásár - Veszprém augusztus közepe - Kurultáj - Bugac augusztus 20. - Mesterségek Ünnepe - Budapest szeptember közepe - Szekszárdi Szüreti Napok szeptember vége - Pásztortalálkozó - Csákvár október eleje - Mihály napi vásár - Debrecen október közepe - Magyarlukafa december eleje - Fazekas találkozó - Kecel december eleje (dec. 23-ig) - Adventi vásár - Debrecen (Forrás: donko-manufaktura) NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! Továbbá: 1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2. Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5. A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7. Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12. Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13. CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15. MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17. A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24. Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html  36. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html 39. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 40. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 41. Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html 42. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/nepi-mestersegek-mesterek-bemutatasa.html - Bányászat: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/09/banyaszat.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com