La Tène 1a Fibula made at workshop near Witry-lés-Reims, Marne (cf, Denise Bretz-Mahler,  La Tène I en  Champagne, Paris, 1971. p....

A Fa-terápiát már az ókori görögök és rómaiak, a kelták és az indiánok is alkalmazták. Ők úgy tartották, hogy a ... Tovább

Tolna megye egyetlen római romkertje a Dunakömlőd feletti Lussonium. A képen a tábor részint rekonstruált falai és egy fából épült, jelzésszerű kapuépítmény, ami remek kilátópont. A rómaiak elődjei Pannónia földjén a kelták voltak. A kelta törzsi arisztokrácia a Kr. e.1. század végén kiegyezvén a rómaiakkal, gyakorlatilag harc nélkül adta át a Dunántúlt. A katonai megszállást követő közigazgatás megszervezése már a Kr.u.I.sz. első felére esett. Az ezzel együtt járó úthálózat és településszerkezet kialakítása a mai napig meghatározó szereppel bír a megyénkben is. Pannónia megszerzésének főként katonai okai voltak. A Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal a - limes - biztosította a birodalom határait. E katonai táborokkal megerősített védelmi vonal a mai Tolna megye keleti határán is végighúzódott. Megyénkben a legjelentősebb települések többsége is a limes mentén feküdt. (Annamatia:Dunaföldvár, Lussonium: Dunakömlőd, Alta Ripa: Tolna, Alisca: Őcsény-Szigeth-puszta, Ad Statuas: Várdomb) Lussonium katonai tábor volt, egy cohors (500-1000 fős gyalogos csapategység) székhelye. Az itt élő őslakosok is szívesen álltak római katonának, mert leszolgálván a hosszú katonaidőt, római polgárjogot nyertek annak minden áldásával. A löszdomb tetején álló, később Bottyán kurucai által erősen megbolygatott erőd épületeiből egy-két alapfalat jelzésszerűen felhúztak   Érdemes megnézni, hogy a felső falon  rengeteg,  környéken lelt löszbabát is beépítettek a falba. Az erődöt a 4.századig lakták. Egy sírkő töredéke Bölcskéről. A 4. századtól a keleti lovasnépek rohamai ellen a védekezés új formáit kellett alkalmazni az átszervezett Pannóniában. Az eddigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára épített erődökre tevődött át. A  bölcskei Duna-szakasz medrében találták meg egy ilyen jelentős méretű, mintegy 76*54m-es erőd maradványait. Az erőd falaiba nagy mennyiségű gellérthegyi mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet és sírkövet építettek be. Ezt az anyagot mutatja be a nagyszerű bölcskei kőtár  A sírkő másik fele Jupiter fejének töredéke és annak rekonstrukciója A Soproni Sándor Kőtár épülete Bölcskén A leggazdagabb római kőtár a megyében. Aki teljesebb képet akar Tolna megye római emlékeiről, az keresse fel a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot és Paksi Városi Múzeumot is. A bölcskei kövek közül még néhány példa. Az első a helyi plébánia falába van beépítve, a másik kettő a Wosinsky Múzeum elé került többedmagával. A bölcskeiek és a dunai hajósok közt régóta ismert volt az, hogy a Duna medre "sziklákat" rejt. Került ebből a faluba is, ezek közül most több  templomkertben hever. A katolikus templom falában is látunk egy római sírkövet beépítve. (Lehet, hogy ez a madocsai bencés apátságból származik, mert onnan is sok követ hoztak át a templom építéséhez.) Őcsény határában fellehető római emlékeket mutatja a Google Maps térképe. Az azonosításokat már régebben (2011-ben) elvégeztem.  A római útról Wosinsky is megemlékezik. Az út magas töltésének a nyomait Ördögvetésnek nevezték a sárköziek, az 1850 körüli kataszteri térkép is említi ezt. A római időben a limes elkerülte a Sárköz mocsarait, és a Szekszárdi-dombság peremén húzódott. Messze bent a mocsár közepén épült fel Alisca katonai tábora annak az árvízmentes göröndnek (hátságnak) az északi peremén, amelyen a sárközi településeket (Őcsény, Decs, Pilis)is felhúzták a középkor során. Aliscanak tehát Szekszárdhoz nem sok köze lehet. A római út azonosítását az M6-os építkezései és az őcsényi bekötőút szélesítésekor is elvégezték a régészek. Oltovány középkori erődje is a Báta mellé települt, akárcsak Alisca. Báta még középkorban is hajózható volt, Alisca építkezéseihez is vízi úton érkezhetett  az építőanyag. Minden bizonnyal híd is épült a Bátán a római időkben. Alisca római köveit felhasználták az oltoványi  (györkei) középkori vár építéseihez, de a szekszárdi apátság falaiba és bőven építettek be ezekből. A 18.században a sárköz területén még csak az Őcsény-Pilisi- görönd területén  voltak szántóföldek, így Alisca területét évszázadok óta szántják. Aztán engedély nélküli Tsz építkezések tovább bolygatták a területet.  Aliscából tehát nem sok maradhatott, bár egy szintén engedély nélkül készült  Tsz emésztőgödör által feltárt vastag római kultúrréteg biztatónak mutatkozott.  Az Aliscatól kiinduló, észak felé tartó római út egy őrtoronyhoz vezethetett. Sok keresgélés után megtaláltam a Bing Mapsen Iovia városának maradványait. A képen láthatóak a szabályos alaprajzú, téglalapot alkotó városi falak, számos toronnyal. Több légikép itt elérhető. A területen az idei nyáron is ásatásokat végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.  Iovia nagy és jelentős hely lehetett. A 4.században a hanyatló provinciában a lakói elhagyták. A település neve átragadt a 7 km-rel délebre felépülő alsóhetényi erődre.   Kép forrása (Épitészfórum) Végezetül néhány állítás (illetve ezek cáfolata) a híres szekszárdi szarkofágról. (Ezzel megint nem leszek népszerű itt Szekszárdon, hiszen ez a szarkofág a helyi borkultusz fontos kelléke és hivatkozási alapja.) 1. A szarkofágot 1845-ben találták meg a megyeháza mellett. Hamar a Nemzeti Múzeumba került,ott van ma is, a lapdiárium egyik dísze. Szekszárdi lokálpatrióták és borászok napjainkban megpróbálták visszaszerezni, sikertelenül, de egy másolata helyet kapott a megyeháza egyik kiállításán.  A megkerüléséről semmiféle részletesebb régészeti jellegű dokumentum nem maradt fenn. A megyeháza környékéről azóta sem került elő olyan római kori lelet, ami a lelet eredeteztetését megkönnyítené. 2. A lelet tehát semmilyen módon nem igazolja azt, hogy Szekszárd bármilyen módon azonos lenne Aliscával, sőt azt sem sikerült eddig igazolni, hogy az Őcsény határában elterülő katonai tábor valamiféle "polgári negyede", vagy római villagazdaság lett volna a mai Szekszárd helyén. Az egyetlen, régészetileg alátámasztott  településrész Palánk volt ekkoriban a város területén. 3. A szarkofág nem "fároszi márványból" készült. Ennek a sok helyen visszaköszönő értelmezhetetlen állításnak az eredetére nem tudtam ráakadni. A "fároszi márvány" valószínűleg  nem létezik. Valójában a művészettörténészek szerint  valószínűleg a mai szerbiai Sirmiumban (Szávaszentdemeter, Sremska Mitrovica) készült szarkofág a város határában fekvő Tarcal (Fruska Gora)-hegységi mészkőből készült. 4. A szarkofág oldalán lévő szőlőmotívumok és a mellékleletként előkerülő vas diatretum nem igazolja azt, hogy Szekszárdon a rómaiak idejében már jelentős szőlőtermelés lett volna, sőt azt eddig semmilyen a város területéről előkerült lelet nem támasztja alá.  A korábban elterjedt és népszerűvé váló, és még mindig makacsul továbbélő ilyen állításokat V.Péterfi Zsuzsanna a városmonográfia első kötetében már megcáfolta. Azt is tudjuk, hogy egész Pannónia - bár kétségtelenül termelt már szőlőt- behozatalra szorult borból, aligha lehetett tehát jelentős termővidék. A szőlő motívum a görög-római művészetben teljes általános volt, konkrét, szekszárdi jelentéstartalmat nem tulajdoníthatunk neki. Amúgy is inkább az elkészítés helyére (Sirmium), mint a megtalálás helyére (Szekszárd) utal. A szarkofág feliratsávja ugyanis üres maradt, tehát nem tudjuk azt, hogy milyen konkrét megrendelésre készült. Sirmium egyébként a későbbi Szerémség területén feküdt, és a szomszédos Tarcal-hegység volt a középkori Magyarország messze leghíresebb bortermelő vidéke.  5. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a szarkofág szimbólumai (szőlő, hal) az ókereszténységre utalnának. Ezek ugyanis a görög-római művészetnek is általános motívumai voltak. Sőt,  egy keresztény temetkezés aligha tűrte volna meg a szarkofág nyilvánvalóan "pogány" mitológia jelenetét. (Apollón és Marsyas)

Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda Tündér Ilona ősmagyar legendája az egyetemes kultúra, a világ kulturális örökségének egyik legszebb története,  amely a szerelem Isten párosát,  Világszép Tündér Ilonát és az aranyló Napistent Magyar Miklóst jeleníti meg. A magyar népmesékben, szólásokban és közmondásokban benne van az Univerzum működésének minden törvénye és rendje, egyfajta útmutatók a megértéshez. Tündér Ilona...  Tündér Ilona - Böröcz Petra rajza    ...meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak  (Magyar Adorján kifejezését idézve)  “elcsépelt és zavaros monda” alakjában. Hogy Tündér Ilona (a görögöknél Helena Tündarisz)  az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya volt,  azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja:  tündér = tündöklő és tünékeny lény  (vö. még tenger és sumér dingir = isten); „...a néphit szerint a tündérek laka a Nap, Hold és Csillagokban gondoltatott, melyek sugarain a földre szállnak; vagy hármasan mint Nap-, Hold-, és Csillaganyák, testvérek, sógornőkkint személyesítvén, és ismét a tündérgyermekek, hölgyek, királylányok, hősök homlokukon csillaggal születnek, mi már, mint fensőbb égi, isteni eredetük ismertető jele.” (Tomory Zsuzsa) az Ilona név pedig kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével  (vö. finn ilma = levegő)  és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte. Az is jellemző, hogy az indoeurópai népek hogyan torzítottak el magyar meséket:  pl. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett almával akarja megölni Hófehér- két  (...míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.) Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket,  “szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak:  Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Így a magyar nőnek tündérré kellene válni,  Tündér Ilonával azonosulva,  akinek a párja mindig a Napisten hőse,  a fény harcosa (pl. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene legyen, akivel azonosulhat. Tündérország    Régen tündérek lakták az egész Földet, de mára csak Székelyföldön, Kolozsvártól Kovásznáig tartja magát néhány tündérvár, Rapsóné, Firtos, Tartód és Tündér Ilona vára. Északról a kolozsvári dombok és a Maros folyó határolja országukat, délről pedig a Bodzafordulói-hegyek és az Olt folyó óvja területüket. Kicsire zsugorodott Tündérország védi a Földet, hogy a Pokolsár, Duromó birodalma ne terjedjen tovább, mely már egész Brassóig kiterjedt. A Pokolsár bűzös mocsara, mind több és több helyen tör magának utat a Föld felszínén, hogy a mélybe rántson minden élőt. Tündér Ilona vára recseg-ropog a Pokolsár közvetlen szomszédságában, s Rapsóné macskává és kakassá változtatott táltosai éjjel-nappal hordják vissza a lehullott köveket, hogy a vár össze ne dőljön. Azt hiszed kedves Olvasó, hogy valami gyermeteg tündérmesébe invitállak. Hát, tévedsz! Erdélyt Mátyás király óta Tündérországnak hívják. A térképen, a mai térképen is megtalálod a tündérek várát, patakját, az óriások hegyét és a Pokolsárt. Bármikor elmehetsz oda, nemcsak most. Tündérország létező hús-vér valóság. Annyiban különböznek tőled az ott élők, hogy egy kicsit közelebb állnak az Istenekhez és használják mágikus képességeiket. Hamarosan Te is felfedezed magadban ezeket a képességeket. Nézd meg figyelmesen a térképet! Isten széke, Angyal-hegy, Verőfény sarka, Szépmező, Ördög-tető, Boszorkány láb, Ijesztő-bükk, Kár-hágó, Láz-hegy, Ördöglik-tető, Nagy-Murgó, Banya-tető, Romlás szikla, Kő-Csompó, Borzont-patak, Galád patak-Torockó, Sárkányok kerte-Szászsebes közelében, Feketehagymás-zsombolyok…stb Látod? Ezek valóságos helyszínek. Székelyföldi Legendárium rajzfilm sorozat demo: https://www.youtube.com/watch?v=DcbIhXrFWb4 (Forrás: Tündérképző) Az égbolt ősvallásunk szerint Nap, Hold és az Esthajnal csillag Párthus birodalom - Anyahita Istennő A hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz)  'Anyahita' című festményemmel kívántam megidézni őstörténetünk Isten anyját. Anyahita hordozza magában azt az ősi minőséget, mely óv, táplál, védelmez. A Boldogasszony, magyarul Boldog Anya, sokkal régebbi korokba nyúlik vissza, a belső ázsiai népek őrizték meg újra nekünk. Anyahita gyermekeiként,  magunkban őrizzük az ősök teremtő, termékeny erejét. Őt kérhetjük, ha oltalmat, szeretetet hívunk be az életünkbe... - Henriett Galéria henriettgaleria.hu - Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap „költői megszemélyesítéssel a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, (vagyis Tündér Ilona), más néven az Élet Anyja. Nagyboldogasszonyunk - gyöngyöző alkotása Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő. Hunor és Magyar - Kolozsvári - Donko Rebeka rajza Szélanya a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából. A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve. Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli mongóliai rovásírásos türk feliraton:  „Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt. Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre.  Megszerette és magával vitte. Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.” Sumér lelet Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében: …”az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, … jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold. Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.” A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét. A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte. A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi. Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül. A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték A csillagot ábrázoló képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. dingir> tenger> végtelenség ura, azaz Isten. A Nap földi jelképe a Fehér Ló Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban. …”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. Más népek is tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. A régi népek hitében a Nap földi jelképe volt. A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat..” A kelta (amennyiben léteztek kelták) Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik. Tündér Ilona Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya (Tündér Ilona).  A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték.  Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk,  Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott. Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen. Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján. (Eszerint az ősszülő a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya.) Nap anya - Józsa Judit alkotása Hold anya - Józsa Judit alkotása Szél anya - Józsa Judit alkotása A nap kultusza Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. Teremtő - Nap mandala - Kalemandra alkotása A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a “világ világossága” (Jn 12,8) és “felkelő Napunk a magasságból” (Lk 1,78). Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe. Napisten – Sol – madara a SÓLyom. Tündér Ilona ősmagyar legendája, az aranykort idézi fel,  Tündér Ilona és Árgyélus királyfi - Than Mór alkotása ...az arany kertet, a földi paradicsomban káprázatos aranyalmafák körében élt és gyönyörű magyar gyerekekkel népesítette be a földet. A nagy Szkíta aranykori gazdagsága a kánaán méz- és tej folyókkal ékesített földje, a Himalaya varázslatos szépsége, a... Tündérországként emlegetett Erdély birodalma... ...mind erről a szép időről regél. A meseszép sorozat csodálatos világa ősrégi magas szellemi műveltségünk idejéhez vezet, és a szivárvány pompázó színein keresztül nyit utat a kereső lélek madárnak, hogy a boldog aranykorba visszatérhet. Tündérszép Ilona (népmese) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és annak három fia. Volt a királynak egy almafája, amelyen aranyalmák termettek. Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel. Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag király nem volt az egész világon. Egyszer azonban a király, amikor szokása szerint korán reggel kiment sétálgatni gyönyörűsé­ges kertjébe, az aranyalmáknak csak a hűlt helyét lelte. Így történt ez másnap is, harmadnap is. Összehívta a király erre az egész udvart, s kihirdette, hogy ha olyan emberrel találkozik, aki az aranyalmákat megőrzi, fele vagyonát neki adja. Az őröknek sem kellett egyéb, odaállottak az almafához. De hiába volt minden, mert éjféltájban mély álom ereszkedett reájuk, és alig múlt el negyedóra, mire felébredtek, az aranyalmák mind eltűntek. Egyszer azután a tanácskozásban felszólalt a három királyfiú, és megjelentették, hogy ők fogják őrizni az almafát. Ruff István Zalán rajza Legelőször is a legidősebb ment őrködni. De vele is csak ugyanaz történt, ami a többivel. A középső sem járt jobban. Végre a legkisebb vállalkozott, Argyélus királyfi. Legelőször is dohánnyal jól megtömött aranyszelencét dugott a zsebébe, így ült le az almafa alá. A holdvilág szépen világított Argyélus királyfi arcára, már érezni kezdte, hogy az álom össze akarja a szemét húzni, szippantott hát egy kis dohányt, jól megdörzsölte a szemét, nagyokat prüsszentett. Aztán másodszor is nagyot szippantott a dohányból, még egyszer megdörzsölte a szemét. Egyszer csak halk suttogást hallott. Feltekintett, hát a feje felett tizenkét hollót látott repülni. Egyenest az almafához tartottak; a tizenharmadik holló mint vezér, elöl repült.  Árgyélus megkapta a tizenharmadik hollónak a lábát, s felkiáltott: - Megvagy, tolvaj! De midőn rátekintett, hát látja, hogy karja közt gyönyörű szép lány fekszik, arany fürtjei eltakarják szép fehér vállát. - Ki vagy te, szép tolvaj? – kérdi a királyfi. – Soha többé el nem eresztelek! - Én Tündérszép Ilona vagyok – mondta a szép lány -, ezek a hollók pedig a lánypajtásaim. Mulatságból minden este iderepülünk, hogy a sok aranyalmákat leszedjük. De nálad nem maradhatok, pedig megvallom hogy te vagy, akit soha felejtenem nem lehet, mert csak téged szeretlek! - Maradj nálam – kérte Árgyélus. - Nem maradhatok – felelte Tündérszép Ilona -, de megígérem, hogy ezentúl mindennap el fogok jönni, de az almákat többé el nem viszem. Légy mindig itt, ha látni akarsz! Tündérszép Ilona - Magyar Adorján rajza Ezzel nagy robajjal elrepült a tizenhárom holló. Másnap az egész udvar nagy csodálkozására az aranyalmák mind megvoltak. A király homlokon csókolta a fiát. Árgyélus csak azt kérte az apjától, engedje meg, hogy tovább is őrizhesse az almafát. Ki is ment minden éjjel Árgyélus királyfi őrködni, hogy láthassa Tündérszép Ilonát. De volt a király udvarában egy Vénbanya, aki Argyélus királyfit nagyon szemmel tartotta.  A király is kezdett kíváncsi lenni, mi lehet az oka hogy Argyélus annyira szeret az almafánál őrködni. Magához szólította hát a Vénbanyát, és így szólt hozzá: - Látom, hogy Argyélus királyfit te szemmel tartod. Vigyázd meg egyszer, mikor az almafánál őrködik! A Vénbanya úgy tett. Mikor Argyélus az almafához ment őrködni a Vénbanya a bokrok mögé bújt. Másnap korán reggel már jelentette a királynak: - Meglestem Argyélus királyfit.  Gyönyörűséges aranyhajú lánnyal láttam az almafa alatt ülni; holló képében jött az almafára, úgy lett belőle aranyhajú lány. - Hazudsz, Vénbanya! – mondta a király. – Nem igaz! - De úgy van az, felséges uram. Ha kell, holnap jelet is hozok arról hogy igazam van. Másnap este Árgyélus és Tündérszép Ilona megint egymással mulattak. Maguk sem tudták, hogyan történt, mélyen elaludtak mind a ketten. Ekkor előcsúszott a Vénbanya, és egy aranyfürtöt levágott Tündérszép Ilona hajából, azután lassan elment. Ilonka királykisasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka Felébredt tündérszép Ilona, sírni, jajgatni kezdett, felébredt erre Árgyélus is. - Mi bajod van, kedvesem? - Jaj, Árgyélus, élj boldogul, én téged soha többé nem láthatlak, nálad nem maradhatok; a házadban tolvajok laknak, nézd, aranyfürtjeimből egyet levágtak. Ezzel megölelte Árgyélust, ujjáról egy gyűrűt vett le, és Árgyéluséra húzta. - Neked adom – mondta -, erről akárhol megismerlek. Ezzel összecsapta kezét, hollóvá változott és elrepült. Másnap reggel a Vénbanya megmutatta az aranyfürtöt a királynak. Nagyon csodálkozott a király, és tüstént magához hívatta Árgyélus királyfit. - Édes fiam, testvéreidet már mind kiházasítottam, megjött az, hogy téged is megházasítsalak; gazdag királylányt kerestem számodra, azt hiszem, nem lesz ellenvetésed. - Kedves atyám, én meg fogok házasodni, de csak úgy, ha én választok magamnak feleséget. Már találtam is. Tündérszép Ilona lesz a feleségem! Tündérszép Ilona - Józsa Judit alkotása A királynak nem tetszett a felelet, de bármint akarta is lebeszélni Árgyélust a kívánságáról, az nem engedett. Kardot kötött az oldalára, és elment hogy Tündérszép Ilonát megkeresse. Az egész udvar gyászba borult utána. Már majdnem az egész világot összejárta Árgyélus, de Tündérszép Ilonának még a nyomára sem talált. Egyszer egy kis házhoz jutott, a házban egy vén anyóra talált. Illendően köszöntötte. A vén anyó széken ült, csodálkozva kérdezte Árgyélust: - Hol jársz erre, ahol a madár se jár? - Öreganyám – mondta Árgyélus -, nem tudná nekem megmondani merre lakik Tündérszép Ilona? - Nem biz én, édes fiam, de talán ha hazajön az uram, a Nap, mindenüvé odasüt, az talán meg tudja mondani. De bújj el, mert meglát, felfal! Erre elbújt Árgyélus. Hazajött a Nap, belép a szobába, mindjárt kezdte: - Pfű, pfű, anyó, emberhús, büdös! Erre kimászott az ágy alól Árgyélus, s köszöntötte a Napot. - Szerencséd, hogy szépen köszöntöttél – mondta a Nap -, másként felfaltalak volna! Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán Hold bátyám tud felőle valamit. Elment hát Árgyélus oda is. Ott is úgy járt, mint a Napnál. Az a Szélhez utasította. Oda is eljutott, szépen beköszöntött, és a Széltől is megkérdezte, hogy nem tud-e valamit Tündérszép Ilona felől. - Én – mondta a Szél – nem tudok semmit, de nem messze tőlem abban az erdőben lakik az Állatkirály, az talán tud valamit. Ment, mendegélt újra Árgyélus, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem semmit sem látott, felmászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan messze távolban észrevett egy kis világocskát, egy szép kastélyból szüremlett. Bekopogott, kinyílott az ajtó, és egy óriás jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt. - Jó estét, felséges király – köszönt Árgyélus -, nem tudnál te nekem Tündérszép Ilonáról valamit mondani, hol lakhat? - Szerencséd, hogy úgy köszöntöttél, mint illik, másként halálfia lettél volna! Én az Állatkirály vagyok. Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán az állataim közül valamelyik tud felőle valamit. Árgyélus az állatok királyától kap útmutatást - Böröcz Petra rajza Ezzel egyet füttyentett, és az egész palota azonnal tele lett mindenféle állattal. Megtette a király a kérdést, de az állatok közül sem tudott senki semmit. Végre is előkullogott egy sánta farkas: - Én – mondta a sánta farkas – tudok Tündérszép Ilona felől valamit. A Fekete-tengeren túl lakik, ott törték el a lábamat. - Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény királyfit – mondta a király. A sánta farkas azonnal odaállt, hogy Árgyélus üljön rá. Így mentek száz meg száz esztendeig. Egyszer csak letette a farkas Árgyélust. - Már én tovább nem vihetlek, oda most már magad is eltalálsz, hisz nincs már messzire, csak száz esztendőt kell még menni! – ezzel elbúcsúzott tőle, és elsántikált. Ment, mendegélt Árgyélus tovább, egyszer csak egy völgyet lát mely három heggyel volt körülvéve. A völgyben épp három ördög verekedett. Odament hozzájuk, és kérdezte tőlük, miért verekednek. - Az atyánk meghalt, s maga után ezt a köpönyeget, ostort és a bocskort hagyta. Ez a köpönyeg olyan köpönyeg, hogyha magadra veszed, és aztán a bocskort a lábadra húzod, és ezzel az ostorral egyet csattantasz, és azt mondod: “Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok” ott vagy azonnal; ezen nem tudunk mi megegyezni. Nem tudjuk, kire mi jusson. - No – mondta Árgyélus -, ha csak az a baj, majd elosztom én köztetek; hanem egyik hágjon fel erre a hegyre, a másik arra, a harmadik meg amarra! Az ördögök felmentek a hegyre. Árgyélus pedig felvette magára a köpönyeget és a bocskort, az ostorral egyet csattintott, és azt mondta: “Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok, legyek azonnal Tündérszép Ilonánál!” Azonnal egy kristálytiszta palota előtt termett. Éppen kitekintett az ablakon Tündérszép Ilona egyik játszótársa, megismerte Árgyélust, beszaladt hangosan Tündérszép Ilonához: - Itt jön Árgyélus! Tündérszép Ilona azt hitte, hogy csak játszanak vele, pofon vágta a lánypajtását. De jött a másik, a harmadik, a negyedik, a tizenegyedik, de úgy jártak mind a tizenegyen, mint az első. Árgyélus bekopogott az ajtón. Egy öregasszony jött ajtót nyitni. Nagy csodálkozással nézett Árgyélusra. Aztán a csodálkozása nagy örömmé változott. - Jaj, de jó, hogy itt vagy, Árgyélus, legalább megszabadítod a királykisasszonyunkat! Most nem lehetsz vele, csak éjféltájban, mert csak akkor járhat szabadon.  Akkor, ha te háromszor megcsókolod, a Varázslónak nem lesz több hatalma rajta.  Most éppen jókor jöttél, mert nincs itthon, másként halálfia lennél. - Nem félek én tőle sem – mondta Árgyélus -, megvívok én vele! Az öregasszony behívta Árgyélust, selyemágyat vetett neki, pompás vacsorát készített számára, aztán azt mondta: - Minden-éjjel eljön ide Tündérszép Ilona, ne aludj el! De az öregasszony gonosz boszorkány volt. Volt egy sípja, melyet ha megfújt, akit akart, elaltatott vele. Most is kihúzta a sípot, elfordult és sípolt, és attól Árgyélus úgy elaludt, hogy azt sem tudta, hogy a világon volt-e valaha. Éjféltájban eljött Tündérszép Ilona, meglátta a kedvesét, és felkiáltott: - Ébredj fel, kedvesem! Ha háromszor megcsókolsz, megszabadulok a varázslattól. De Árgyélus nem ébredt fel. Reggel azt mondja a vén banya: - Itt volt Tündérszép Ilona, de te aludtál, mint a bunda. Másnap is úgy történt, harmadnap is. De egyszer, amint a Vénboszorkány elbóbiskolt, Árgyélus meglátta a nyakán a sípot. Leoldotta, és kíváncsiságból belefújt. Hát látja ám, hogy az egész cselédség elaludt tőle. Tündérszép Ilona és Árgyélis királyfi - Gyöngyöző alkotása Ekkor tért észre, hogy azért aludt ő is olyan mélyen, mikor a vén banya sípolt. Most a maga nyakára akasztotta a sípot, és valahányszor a Boszorkány fel akart ébredni, ő mindannyiszor sípolt egyet. Így volt éjfélig. Ekkor jött Tündérszép Ilona. Árgyélus háromszor megcsókolta, és azonnal az egész vár kivilágosodott, minden ajtó felnyílt, a Vénboszorkány elsüllyedt. De hogy másodszor megcsókolta volna Árgyélus Tündérszép Ilonát, előbb tizenegyszer pofon vágta. - Ez azért van, mivel te tizenegy játszótársadat pofon vágtad, mikor igazat mondtak. - Megérdemlem – rebegte Tündérszép Ilona. Ekkor Árgyélus karjába vette Tündérszép Ilonát, felhúzta a köpönyegét és bocskorát, ostorával egyet csattantott. - Hipp-hopp! Ott legyek, ahol én akarok, legyek az apám várában! Azonnal odarepültek egy szempillantás alatt. Árgyélus hatalmas király lett, Tündérszép Ilona hatalmas tündér. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. (Forrás: rovasjavas) A Krím-félsziget egykor szkíták által lakott vidékén, ...az égbenyúló mészkőhegyek fennsíkjain barlangvárosok nyomait tárták fel a régészek, ahol a késő szkíta és alán művészet remekei kerültek elő. A helyi szkíta uralkodók a mai Szimferopol mellett fővárost alapítottak, Nea Polisz néven. A mészkő fennsík belsejében csodálatos városokat építettek. A régészek már feltárták és az egyik városban, a mai Csufut-káléban többek között olyan csodálatos turul fejfedődíszt találtak, melynek párja az ordoszi hun koronán díszeleg. Ordoszi hun korona De előkerültek olyan hun fibulák és sólymos övcsatok, melyet nálunk gepidáknak tulajdonítanak, de a hun ötvösművészet egyéb remekei is.    Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona legszembetűnőbb dísze egy virághoz hasonló, de olvasható jelkép. (A KÉPEN) Szkíta korona  Mag = M.  Mag körüli nagyobb kör = aGY.  Szirmok = R. Aki ránézett M - aGY - aR - nak = MAGYARnak olvasta. Szemből nézve a cserkészliliom (lásd ott), ligatúráját írja = Egy az Isten. A két elöl lévő minta, mint egy kos jobb és bal szarva. A Szent Koronán is van ilyen jel,  a kínai Hun koronán ilyenen áll a madár,  a nagyszentmiklósi kincsen Árpád fejedelem haja 7 ilyen jelet alkot,  a Szent Koronán Jézus két térdén is ilyen JÓ-MA jel van. Összeolvasva:  JÓ MAGYAR ÚR ISTEN - MAGYAR NÉPE URA. A szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között  (a Borüszthenész = "Bor isten" névben)  szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani. A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték. Istenfélők voltunk és nem pogányok. Gyönyörűséges képeket festett Világszép Tündér Ilonáról és az "Aranykorról" Hummel Rozália :  video: http://www.youtube.com/watch?v=Uef1tqO9Tlc NagyBoldogAsszonyunk - Hummel Rozália festménye (Forrás: Magyar Nyelv/kincseslada.hu/magyarno.com) „Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” Wass Albert Továbbá: - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html  - Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html - MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html - Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html - A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html - A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Aranyasszonyok :  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/aranyasszonyok.html - NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - Pünkösd – A Csíksomlyói legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - A Mi Drága NagyBoldogAsszonyAnyánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-mi-egi-anyank-egyik-szep-teljessegu_24.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Gyógynövények alkalmazása, Gyűjtése Fizikai és lelki gyógyulás "Az ideges, könnyűvérű, lázas kor embere gyorsan ható szerek után kapkodott és kapkod, elhanyagolván azt a növényt, mely mosolygóan feléje nyújtja kelyhét és gyógyerejét." Júniusi gyógy- és ehető vadnövények - Gyűjtés-ajánló I. rész. - Könyvajánló Mindenekelőtt, aki gyűjt, jó ha tudja hol, mit szabad, és hol nem, és mit nem, arról bővebben az erdőkóstoló "Jó tudni" oldalán...itt:  http://erdokostolo.blogspot.hu/p/jo-tudni.html Tiszta helyről, egészséges növényeket, kíméletes gyűjtéssel! A fajok felismeréséről folyamatosan bővülve, az erdőkóstoló növények felismerése oldalán: http://erdokostolo.blogspot.hu/p/fajfelismeres.html Főképpen gyógynövényeket lehet most gyűjteni.  Olyan sok van, hogy csak néhány felsorolására telik, de idővel mindegyikről, és bővebben is. A gyógyhatásokat csak röviden sorolom fel, aki használja, nézzen utána bővebben, vagy kérjen tanácsot szakértőtől. A házi gyógynövénypatikából azonban ezek a nyáron gyűjthető fajok nem hiányozhatnak: - Apróbojtorján (vagy patikapárlófű)  - gyulladáscsökkentő, antibiotikus hatású, immunerősítő, élvezeti teaként is fogyasztható - virágos hajtását kell gyűjteni. Én nagyon szeretem, különösen télen sokat használom.       - Cickafark  “Cickafark, a has és a gyomor gyógynövénye” Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, emésztésjavító, külsőleg antiszeptikus hatású, női bajokra különösen. Kúraszerűen használható!    Felhasználható részei: A drogot a növény virágzó hajtásainak felső 30-40 cm-es részei, valamint a virágzata (Millefollii flos) szolgáltatja. Lila virágú változata gyógyászatilag hatástalan. Napos időben déli órákban gyűjtik. Ne gyökerestől!  Cickafark fűszersó korábban, az erdőkóstolón:  http://erdokostolo.blogspot.hu/2012/06/cickafark-fuszerso.html Cickafark, a nők doktora Gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, görcsoldó Ha csak néhány gyógynövényteát tartunk otthon, akkor mindenképpen a cickafark legyen az egyik: migréntől a vérzésekig, gyulladásoktól az aranyérig igen jótékony hatású, különösen nőknek ajánlott bespájzolni belőle! Mit kell tudni a cickafarkfűről? A hűvös, nyirkos időszak egyik leggyakoribb kellemetlensége a húgyhólyaggyulladás, melyet felfázásként is emlegetnek. Általában a nőket érinti, de a férfiak körében is előfordul, gyakori, kis mennyiségű, égető vizeletürítés és alhasi fájdalom formájában. Lássuk a megoldásokat! A cickafarkfű már az őstörténet előtt ismert volt. Irakban egy neandervölgyi temetkezési helyen nagy koncentrációban találtak cickafarkfű virágport. Az ókori orvosok is használták. Dioszkoridész szerint a legjobb vérzéscsillapító, mindenféle sebre, fekélyre használható. Hippokratész fürdőként vérző aranyérre ajánlotta. Latin neve achillea millefolium arra utal, hogy Achillész, a trójai hős ezzel a növénnyel állította el a társai sebeinek vérzését. A kelták is igen tisztelték, rituális szertartással szedték. A mai kor embere minden olyan betegségre fogyaszthatja, ahol görcsoldásra és gyulladáscsökkentésre van szükség. A cickafark külsőleg, belsőleg, illóolajként, fürdőként is rengeteg jótékony hatással bír, cickafark sebkezelés gyógynövények petefészek gyulladás menstruáció cickafarkfű A cickafark külsőleg, belsőleg, illóolajként, fürdőként is rengeteg jótékony hatással bír Tőlevelei hosszúak, fehér virágzata 3-5 milliméter átmérőjű sátorozó buga. Az egész növény megdörzsölve, jellegzetes kámfor illatot áraszt. A fészkekben szürkésfehér korong- és fehér pártájú karimavirágok vannak: júniustól őszig virágzik. Népies nevei: pulykafű, cickafarkkóró, egérfarkkóró, cickóró, orvosi cickafark. A cickafarkfű hatóanyagai Összehúzó hatása a benne található egyik hatóanyagnak, a tanninnak köszönhető. Ezen kívül flavonoidok, alkaloidok, kumarin és illatanyaga, az azulén teszik hasznos növénnyé a házi patikában. A cickafark tartalmaz egy, a kamillában is meglevő anyagot, a kamazulént, amelynek görcsoldó hatása van, és ez nyugtatja az emésztőrendszer, sőt a méh simaizmait is. Így a szer a menstruációs görcsök csillapítására is alkalmas. A kamilláéhoz hasonlóan illóolaja kék, sötétkék vagy sötétzöld színű, fűszeres, kissé kámforos illatú. A cickafarkfű felhasználása Kiváló gyulladáscsökkentő, hüvely- és méhgyulladásra, nyálkahártya és fogínygyulladásra használható. Sebösszehúzó, sebgyógyító hatású. Csökkenti a menstruációs vérzést és görcsöket. Hasi fájdalmakra, puffadásra, emésztésjavításra is kiváló. Serkenti az epeváladék termelést. Húgyúti betegségekben, légzőszervi bajoknál nélkülözhetetlen. Gyomorgörcsök megszüntetéséhez a szokásosnál enyhébb gyógyteát készítünk belőle, egy csapott evőkanál helyett csak egy csapott teáskanál füvet adunk 2,5 dl vízhez. Ebből iszunk egy-egy csészével étkezés előtt naponta kétszer, reggel és este egy héten kétszer. Utána hetente egy csészével egy hónapon keresztül ugyanilyen módon. Ugyanígy kezelhetik a máj-és epebetegségeiket: két héten keresztül minden másnap kell meginni egy csésze teát reggel éhgyomorra. Migrénes roham esetén igen hatásos meleg teáját kortyolgatni, rendszeres fogyasztásával a kínzó fejfájás megszüntethető. Bőséges, rendszertelen vérzésnél reggelente igyanak meg egy-egy csészével 2-3 héten keresztül amenzesz előtt és alatt. Légzőszervi megbetegedéseknél inhalálásra lehet használni a cickafarkfüvet: egy liter vízhez egy csapott evőkanál teafüvet adunk és a forró gőz fölé hajolva belélegezzük azt. Inni egy héten át naponta egy csészével kell ilyen esetben. Petefészek-, méhnyak-, vagy hüvelygyulladás eseté naponta 3 csészével ajánlott inni étkezések előtt. Nem gombás eredetű fertőzéseknél irrigálni is kell vele: 2,5 dl teával naponta kétfelé osztva, reggel és este. (Gombás eredetű fertőzésnél az irrigátort házilag nem lehet kellőképp fertőtleníteni, ezért ilyenkor nem tanácsos irrigálni). A teát olyan sokáig kell a hüvelyben tartani, ameddig csak lehet (pl. fürdőkádban feltett lábakkal, tamponnal). Változó korban pásztortáskával, palástfűvel, levendulával, citromfűvel, komlóval, galagonyával egyenlő arányban keverve harmonizáló hatású. Ilyenkor lefekvés előtt kell inni belőle egy csészével. Étvágyjavításra étkezés előtt, emésztés könnyítésére, az epetermelés serkentésére étkezés után igyanak meg egy csészével. Húgyúti fertőzésnél heti 1 csésze teát igyanak meg étkezés előtt 4 héten keresztül. Ilyenkor fokozottan kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, a pangó vizelet a baktériumok melegágya. Légzőszervi megbetegedéseknél inhalálásra lehet használni a cickafarkfüvet: egy liter vízhez egy csapott evőkanál teafüvet adunk és a forró gőz fölé hajolva belélegezzük azt. Inni egy héten át naponta egy csészével kell ilyen esetben. Mire jó a cickafarkfű? A kínai orvosok vérzések, gyulladások, erős menstruációs folyások, valamint kutya- és kígyómarás ellen használták, az indiai ajurvédikus orvosok lázcsillapításra is. A középkor herbalistái a nemi szerveken levő kelések kezelésére ajánlották. Míg mások szerint a leveleiből készült kenőcs meggyógyítja a sebeket, csökkenti az erős vérzéseket, jó a gyulladásokra és a fekélyekre, sőt aranyérre is kiváló. Külsőleg: összemorzsolt friss levele kisebb sebek vérzését azonnal elállítja. Nagyobb sebekre borogatásként tesszük. Vérző aranyérre ülőfürdőt kell készíteni két evőkanál teafűből és két liter vízből, ezt kell a fürdővízbe önteni. 20 percig szabad csak a vízben maradni. Fürdőadalékként problémás bőrű csecsemők fürösztésére használható. Főzete fogíny- vagy szemgyulladás esetén ajánlott öblögető és borogató szer. A cickafarkfű altatónak is jó A cickafarkfüvet altatónak is használták, ugyanis kis mennyiségben "hipnotikus hatású" tujon vegyületet is tartalmaz, amely nyugtató hatást fejt ki. A növény jótékony hatásait nemcsak az elmúlt századokban, hanem napjaink gyógyászati készítményeiben is használják. A cickafark virágaiban lévő hatóanyagok ekcémát, szénanáthát is gyógyítanak. Vértisztító hatása is van, hat a csontvelőre és így fokozza a vérképződést. Virágából tavaszi-nyári vértisztító teakeverék készíthető, de a lábadozó betegek fűkeverékének is meghatározó alkotórésze. A cickafark használatánál - miután számtalan gyógymódra ajánlott - fokozott óvatossággal járjunk el. Nagy adagja vagy erős főzete ellenkező hatást válthat ki. - Hársfavirág  - kislevelű hárs (Tilia cordata) és nagylevelű hárs (T. platyphyllos) virága, murvalevéllel gyűjthető - légúti hurutoldó, gyulladáscsökkentő. Az ezüsthárs, ami felénk a leggyakoribb sajnos nem használható. Az ezüsthárs leveleinek fonáka ezüstös szürke színű, nagyítóval nézve csillagszőrös.  Hársfavirágszörp Böbe konyhájában:  http://utazasagasztronomiaban.blogspot.hu/2012/05/harsfavirag-szorp.html - Diólevél Közönséges dió (Juglans regia)  - gyulladáscsökkentő, antiszeptikus, bőrproblémák gyógyítására használható,  a bükki füvesember: http://gyorgytea.hu/a-honap-gyogynovenye/dio-a-honap-gyogynovenye-2011-oktober Gyuri bácsi szerint (Györgytea.hu) még sok egyébre is kiváló: http://gyorgytea.hu/a-honap-gyogynovenye/dio-a-honap-gyogynovenye-2011-oktober Már bejegyzésem után tette közzé Mági finomságát, de utólag betettem, mert ideillik:  zöld dió szirupban: http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/06/zolddio-szirupban-diolevel-mint.html Ha valaki boszorkányos zöld diós finomságokat szeretne készíteni, ajánlom, hogy Szent Iván éjjelén szedje a zöld diót!  "Pásztortűz" még csak elkezdte a zöld dió befőtt alkotását, de igen érdekes és modern módszerekkel, ajánlom követését mi sül ki belőle: http://pasztortuz.blogspot.hu/search/label/di%C3%B3 Erdei szeder (Rubus fruticosus) A rózsafélék családjába tartozik, évelő, tüskés félcserje, mely erdőszéleken, megműveletlen területeken, árokparton vadon nő.  Európában és Ázsiában őshonos, de a világon mindenhol megtalálható a mérsékelt égöv alatt.  Sövényként is ültetik, mert tüskéi hatékonyan tartják távol a betolakodókat. Rózsaszínes- fehéres virágait május-júniusban hozza, kékesfekete termését a virágzás után.  Virága is, levele is szagtalan. Igen jóízű tea készíthető belőle.  Plantatea néven a 60-as évekig volt forgalomban egy, a fekete teát helyettesítő készítmény, mely szederlevélből készült. A levele a gyógynövény,  melyet májustól szeptemberig gyűjthetünk.  Hatóanyagai:  tannin, flavonoidok, illóolaj, C-vitamin, szerves savak. Forrázata leginkább az ízületi betegségekre (reuma, köszvény) és a cukorbetegségre hatásos.  Kezdődő cukorbetegségre napi 1-2 csészével, köszvényre napi 1 csészével kell inni.  Az immunrendszer hibás működését, vérszegénységet, fogínyvérzést, lázat, bőrkiütést, menstruációs rendellenességeket is kezelhetünk vele.  Tonizáló és méregtelenítő hatása egyaránt van.  Antibakteriális tulajdonsága teszi alkalmassá a húgyúti betegségek, a fehérfolyás kezelésére.  Tannin tartalma miatt összehúzó hatású, hasmenés ellen eredményes.  Izzasztásra és vizelethajtásra is használják. Plinius ókori polihisztor, a Naturalis Historia szerzője már említi a szederlevél alkalmazását bélgyulladásra és szájüregi gyulladásokra.   Szent Hildegard, a híres középkori gyógyító a XII. században aranyeres fájdalomra és vérzés csillapítására ajánlotta. Külsőleg: Bőrirritáció esetén lemosóként lehet használni bőrlágyító, hámlasztó tulajdonsága miatt.  Elmulasztja a pigmenfoltokat.  Nyálkahártyagyulladásra, mandulagyulladásra öblögetőként használjuk.  Gargarizálni torokfájás, afta, torokfekély, szájgyulladás esetén kell vele.  Levelének forrázata sebek tisztítására és gyógyítására is alkalmas.  Friss leveleit szétmorzsolva megállítja a vérzést, amit a tüskéi okoztak. Legendák is fűződnek a szederbokorhoz.  Erős vitalitása miatt a néphit szerint védő hatása van és növeli a férfierőt.  Ha egy ága beleakad egy nő szoknyájába, azt jelenti, hogy egy özvegyember rá gondol.  A szedersövény védi a házat a villámlástól. (http://gyorgytea.hu) Érik a fán termő fehér és fekete eper  (Morus alba, nigra)  ...sok helyen szedernek is nevezik.   A fekete eper bíbor színanyagai antioxidánsként igen hasznosak, jól színeznek, ezért szörpökbe, lekvárokba, süteményszínezékként is jól használhatók.  Gyöngyi készített faepres finomságot: Itt megnézhető. http://pszichowellness-konyha.blogspot.hu/2012/06/faepres-kiserlet-csak-hogy-el-ne.html Bár a mezei zsályát (Salvia pratensis) és a kakukkfüvet, ill. az előbbi szedret is ajánlottam májusban, még mindig gyűjthetők. A mezei zsálya (Salvia pratensis) levele fűszerként, virága díszítésre és fűszerként is használható, édesen és sósan is finom. És természetesen gyógynövényként is eltehető, szárítva. A virágából, csak a lila részekből, lehet készíteni zsályás mézet, zsályás cukrot, zsályás palacsintát. Zsályás fűszerecetbe kevés levelet és virágot is tehetünk. A levél fűszerként kicsit kesernyés, de van amihez jól passzol. Gyógynövényként hasonlóan alkalmazható mint az alábbi orvosi zsálya, de illóolaj-tartalma jóval kisebb az orvosi zsályáénál. Mezei zsályás recept kevés található a hálón, íme egy:  Karalábékrémleves mezei zsályával - Kiváncsiszakács: http://kivancsiszakacs.blogspot.hu/2012/06/karalabe-rizstej-karalabekramleves.html Kerti zsályák: Orvosi zsálya (Salvia officinalis). - Félcserje, DK-Európából származik, gyógynövényként régóta használják, gyulladásgátló, antimikrobiális; száj és toroköblögetésre, külsőleg izzadásgátló, fürdőként aranyeres problémákra ajánlják. Belsőleg gyomor bélhurut esetén alkalmazható. Muskotályzsálya (Salvia sclarea) - Kerti dísznövény, kivadulva is előfordul. Főképpen száj és toroköblögetésre ajánlják gyógynövényként. Fűszerként is használható fűszerborokat régóta ízesítenek vele. Illatszeripar is kedveli. Még továbbiak, és további zsályákról itt: http://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/kerti_zsalya.html Vad kakukkfű  - fűszer, antibakteriális, emésztésjavító, külsőleg belsőleg is használható. Fűszerként főképp a mediterrán konyha használja, de a régi magyar konyhában is szívesen használták.  Az erdőkóstolón korábban: kakukkfüves ecet: http://erdokostolo.blogspot.hu/2012/05/fuszeres-gyogyfuves-ecetek-vadontermo.html Levendula (Lavandula angustifolia)  - Nem vad, de különleges fűszer.  Virágzáskor kell leszedni szárítani és frissen is használható.  Sokan készítenek levendulaszirupot, amit aztán süteményekhez használhatunk. (Várandósok ne fogyasszák)  Készíthető levendulás cukor, de egyszerűen szárítva, elrakva is felhasználhatjuk levendulás ételekhez, italokhoz.  A levendula idegerősítő, nyugtató teakeverékekben, belsőleg fertőtlenítő. Levendulaszirup Levendula és csokoládénál: http://levendulaescsokolade.blogspot.hu/2011/06/levendulaszirup.html ...ami gyönyörű lila! Igyekeztem utánanézni, mert kaptam egy kérdést vajon van-e nem ehető levendulafaj. Úgy tűnik leginkább a a keskenylevelű levendula (L. angustifolia) és hibridje az, amit nálunk ültetnek, használnak. Vannak azonban olyan levendulafajok, melyek kámforosak, keserűek, így kevésbé fogyaszthatók. Nem tudom, ezeket mennyiben ültetik, forgalmazzák nálunk. Arról, hogy valamelyik mérgező lenne, nincs információ. A mediterránban honos széleslevelű levendulát (Lavandula latifolia) az illatszeripar használja. Gyógynövényként nem használják. Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) Orbáncfű - (Hypericum perforatum) - virágaiból készül a az  orbáncfűolaj,  sebgyógyításra, külsőleg fertőtlenítésre, téli "napfénypótlásra".  Ha szedjük, semmiképpen ne gyökerestől. orbácfűolajhoz pedig csak az éppen nyíló virágokat csipkedjük le Csodálatosan véd -napvédőként-leégés helyett, ha szárítva néhány hétig olajban áll tűző napon napozva. Teája enyhe nyugtató, és immunerősítő is.  De vigyázat fényérzékenyít!.  Orbáncfűvirág, ebből olaj lesz. (Külsőleg használható, nem ehető). Szurokfű (Origanum vulgare) Szurokfű (Oiganum vulgare) - Vadon félszáraz száraz réteken él.  Fűszer és gyógynövény, a gyimesiek ezerjófüve.  Leveleit virágzás előtt is szedhetjük.  Virágai viszont sokkal intenzívebben fűszereznek. Még sok növény gyűjthető júniusban is, azok közül, amit májusban ajánlottam: Májusi gyűjtési ajánló az erdőkóstolón: http://erdokostolo.blogspot.hu/2012/05/fubol-fabol-fuben-faban-majusban.html  Később, további nyáron gyűjthetőkről is írok. Sokféleképpen használható a kerti rózsák szirma is: Mági éppen rózsaesszenciát készít xukorral: http://szeretetrehangoltan.blogspot.hu/2012/06/rozsa-esszencia-xukorral-napon-erlelt.html Annyit gyűjtsünk, amennyit biztosan fel is tudunk dolgozni, meg tudunk szárítani. Szárítani. szellős, erős napfénytől mentes helyen lehet. Árnyékban, padláson, lógatva, kiterítve. Gyógynövényszárítás nálam:   Szúnyoghálós kereten    Nyáron a cseresznyefára vagy árnyékos ablakba lógatva is száradnak Az óriás hócsuszka nyáron is jól szolgál. Szépen megszáradt bodzavirág, már csak le kell morzsolgatni a virágokat a zöld részekről.  Szabadtéri aszaló-szárító. Na ez nem nálunk van, Cserkúton fotóztam, de olyan jó ötlet, hogy kellene. A galagonya olyan gyorsan elvirágzik, hogy egyszerre sokat kell szedni, és olyankor mindenhol az szárad, még a szekrény tetején is. Gyakran át kell forgatni, különben megbarnulnak a fehér virágok. És ahogy a profik, Bükkszentkereszten szárítanak - Gyorgytea.hu: http://gyorgytea.hu/hirek/szorgos-kezek-gyujtik-szaritjak%E2%80%A6?nggpage=2 Könyvajánló: Könyvesboltban már ismertem,de nagyon örülök, hogy a világhálón is elérhető.  Ajánlom böngészését: Bernáth Jenő, Németh Éva: Gyógy- és fűszernövények gyűjtése termesztése, felhasználása: http://www.scribd.com/doc/56051133/Bernath-Jen%C4%B9%E2%80%98-Nemeth-Eva-Gyogy-es-f%C4%B9%C2%B1szernovenyek-gy%C4%B9%C2%B1jtese-termesztese-es-felhasznalasa-OCRd-opt forrás: http://erdokostolo.blogspot.hu Ehető vadnövények a Kárpát - medencében - könyv: További: Fűszernövények szárítása "A fűszernövények ismerete, valószínűleg egyidős, a sütés, főzés megismerésével." cikk: http://gasztropajtikiskertje.blogspot.hu/2013/01/gasztropajti-fuszert-szaritott-nyaron.html Gyógyító hagyomány - Füvesasszonyok, kenőemberek video: https://vimeo.com/135494236 Az erdélyi és magyarországi helyszíneken készült film bemutatja a népi orvoslásban leggyakrabban használt gyógynövényeket. A különböző praktikákat máig használó emberek szólalnak meg. Hogyan gyűjtik, tárolják, használják a gyógynövényeket a falusi közösségekben - főként ezt mutatja meg a sorozat első filmje. Mik a főzetek, balzsamok vagy épp pálinkában érlelt füvek, gyökerek titkai - erről hallunk ma már kincset érő régi bölcsességeket. Gyógynövények hatása és használata Gyógynövényekről 1908-ban "Már Akkor is Tudták, hogy a Boldogasszony Anyánk Patikája a Valódi Urusság!" letölthető:  http://mek.oszk.hu/05300/05356/05356.pdf Kis növényhatározó:   http://mek.oszk.hu/10900/10930/10930.pdf Egy orvos, aki segíteni akar! Bakos Ferenc mátészalkai parasztorvos verse: Világéletemben segítni volt vágyam, Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban, Nem jó a szegénység s mégis annyi kába, Kevés garasát is vivé patikába. Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó. Olyikra, ha nem is, más betegségre jó. Mennyi nyavalyája akad az embernek, Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek. Elviszik párnádat, földed, marhád, házad, S ha szemére veted, bizony még ő lázad. Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni, Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni. Bármily koldus legyél, kiszívja a véred, Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged. Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik, Ezer baj gyógyszerét tarisznyával mérik. retek Epéd, hogyha beteg, egyél bőven retket, Sót ám ne tégy rája, attól kínok lesznek. Szálkán kórház is van, kérj ott epekövet, Reszelj retket és azt e reszelékbe lökjed. Meglátod, azt reggel, sohasem találod, Föloldó hatását szájtátva csodálod.    kozonseges-bojtorjan Ugyan e baj ellen ott van a bojtorján, Theaként iszogasd, pisiled momentán.         csalán Vészes vérszegénység, idegbaj forrása, Tízezer közül sincs kettő gyógyulása. Rendelnek sok arzént, ferrumot és másat, Csak csalángyökér az, amit ki nem ásnak. Theaként használják, piros borban főzve, Négy ujjod közt mit fogsz egy literre töve. Ha ágyban feküdtél, bizton felkelsz tőle, Öt-hat hétig használd, megmondom előre. sült-krumpli  Ó, hányan szenvednek savtúltengésben, Küszködnek, vinnyognak, mint kutya a présben. Gumicsövet nyelnek, kapnak pezsgőt bőven, A krumpli gyógyítja, sülve a sütőben. Használd szivacs gyanánt, beled tiszta tőle, “Krumplipüre” nem jó, vízben van az főzve. Amit magyarázok, jól eszedbe vegyed, Mert a savtól sebes a gyomrod és a beled. Gyomrodat felmarja, fekély lesz a neve, Nem emészthet attól senkinek a bele. Beleknek bolyhait vakolattal vonja, Ehetsz bár táplálót, ki lesz veled tolva. Annyira elgyengülsz, lesüllyed a gyomrod, Napról napra gyengülsz, koporsó a gondod. Ha sebek martak fel, fekélyes lett gyomrod, Sültkrumplin olajjal lehet csak gyógyulnod. Hentes kézre kerülsz, ha elhanyagolod, Öt-hat sült krumpliból, ha a bélt kinyomod. Ennyit fogyasztván, a többit olajozd. Sebed a sült krumpli mentesíti savtól, Szigetelő fedőt kap az az olajtól. Bajod így ápolva, meggyógyul majd sebed, Ez sivár életben még örömed lehet. cirokmag Biz az élet sokszor úgy jár, mint a kártya, Megesik, hogy meghűl olykor a mellhártya. Kaphatod szárazon, esetleg vizesen, Szaladsz az orvoshoz, csapolni vitessen. Cirokseprő magját kifőzni teának, Egészséget szerez hamar az magának. Tetős evőkanál kerül egy literre, Kaphatsz cirokmagot pénzért vagy hitelre. Ne öntsd ki az ágyát, csináld nyakra-főre, Egy főzéssel a mag nincsen még kifőzve. Vért is kapsz biz ettől, meg is hízol tőle, Öt-hat hét alatt már piros arcod bőre. Idd reggel mint teát, egész nap mint vizet, Ha ezt mind betartod, élted soká viszed.    puliszka Betyár ez az élet, sokszor idegre megy, Ó, mennyi embernek épp a gyomrára megy. Egyszerű tünete : rebeg gyomra szája, Hinnéd, hogy egy lepke húzódott alája. Mindenre dühödt vagy, szemed mint a vadnak, Szikráznak, ha nézel, gubóid dagadnak. Félni lehet tőled, bármi szelíd voltál, Azt is marod mostmár, kinek udvaroltál. Pokol ez az élet, családodé sem más, Testvér, az élet cseppet sem pompás. Szaladsz tudósokhoz, vizsgálgatnak egyre, Próbareggeliznek, kérdnek tőről hegyre. Egy sem leli bajod, dúlnak a tünetek, Fizethetsz százasból akár egy türetet. Bajod egyre mélyül, Kalló felé sietsz, Már előbb megírtam, gyomoridegbaj ez. Főzess csak puliszkát, szárazon, tengeriből, Vondd ki gyakran magad szokott környezetedből. Környezetváltozás csillapítja dühöd, A puliszka gyógyít, ha este-reggel gyűröd. Sok az arzén benne, szaporítja véred, Hízni fogsz hetenként, jó ha magad méred.  korte Életed, ha megnyúlt tisztes öregkorban, Bár fiatalon is bekerülsz a sorba. Gyakran szédül fejed, bizonytalan lépted, Panaszolja ajkad: “oly gyakran szédülök, Ingadozó léptem, jó, ha székre ülök.” Sűrű lett a véred, gyönge a folyása, Egyensúly idegnek nincsen locsolása. Kenetlen szekérnek nyikorog kerekje, Száraz az agyad is, így jutsz szédületre, Öreg ereidben vérkavicsok lesznek, Itt az orvossága, attól széjjel esnek. Egyél körtét, aszaltat vagy nyerset, Biztos egyensúlyod hamar visszanyerted, Hegyek szelíd alján termett elég “dicske” Aszalva megkapod, forrázd kicsi vízben. Vagy vagdald apróra, ha nem lenne fogad, Ne búsulj öregem, csak szómat megfogadd. Nem számít, hogy ősz vagy, csak fekszel az ágyon Vidám ifjon mégy még ezen a nyáron. Szerencsés lennél ám, ha téli körtéd lenne, Mert így betegséged a pokolba menne. Bár mindent ő szedne, nem néznek az égre, Receptet ír a doktor, tégelyből vagy hármat, Találgatva szépen, hátha ez használhat. Ha ez nem használna, van még recept bőven, Ha meghalt, van paraszt, szed az a jövőben. fenyo Nincs szív a mellkasban, más van a böndőben, Levél végeztével ötlött az eszembe, Hány szegény embernek fájdalmas élete, Sosem volt zarándok, nem vágyott Rómába, Eltorzul a képe, szenved reumában. Küldik az orvosok Pöstyén, Szoboszlóra, Bár tarisznyájában nincsen aranyóra. Aki okos fickó, agyalágya benő, Tudja, hogy gyógyszer bármifajta fenyő… Kínok ellen adok jó tanácsot, Faragj a fenyőből sok apró forgácsot. Most járt erre Jézus fenyőfa ünnepén, Találsz fenyőt bőven udvarok szemetjén. Főzd azt levelestől, szikánccsal keverve, Fürödj a levében, bajod le van verve. Főzetét ki ne öntsd, adj hozzá forgácsot, Új főzetet bővítsd, eljárod a Dájcsot. Ám tíz percen túl már vízzel mosd arcod, Oly erős, e főzet szüli ájulásod. Ha fán mankón jártál, eldobod azt tőle, Ne félj, nincs reumád, szabadultál tőle, cekla Új szer jut eszembe, gyulladás a neve. Nyelés kínos tőle, mandulád van tele, Fulladás környékez, hangod csak suttogás, Forró bugát forrázz, csitul a gyulladás. Nyomd ki azt egy fedőn, szabj szennyes kendőre, Forrón váltogatva torkodra jön tőle. Ha kezdetén teszed, egy nap szabadultál, Ha dagadtan teszed, ne félj, meg nem fojt ám. Egy kettő kifakad, áldod istenedet, Hogy hyperol helyett bugát juttat neked. Kitűnő hatású idült állapotban, Forró céklalével mint állód gurgulgatva. kaposzta Szörnyű betegség még s örök az Isiász. Ellene, testvér, tudod, mit csinálsz? Savanyú káposztát melegíts magadra, Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva. Elhagyod az ágyat, nem szenvedsz a sírig, Áldod Istent, s kapod, ami éppen illik. (Forrás: magyargyógynövények) Gyógynövények alkalmazása Angolkór: csipkebogyó, diólevél, édesköménymag, kakukkfű, kálmosgyökér, kerekrepkény, tarackgyökér, tölgyfakéreg; ezen kívül csukamáj olaj. Aranyeres bántalmak, belsőleg: acsalapugyökér, benedekfű, cickafarkfű, füstikefű, csalánlevél, árvacsalánfű, nadálygyökér, gyermekláncfűgyökér, gyujtoványfű, papsajtlevél, kamillavirág, katángkórófű, bengekéreg, orbáncfű, örvénygyökér, pásztor táskafű, pemetefű, sédkenderfű, vadgesztenyevirág és levél, zsályalevél. Ülőfürdőkhöz, külsőleg: diólevél, fűzfakéreg, libapimpó, tölgyfakéreg, vadgesztenyelevél, zsályalevél. Arcápoláshoz: búzavirág, csalánlevél, római kamilla, kamillavirág, árnika, pipacs. Asztma (tüdő): izsópfű, somkóró, pipacs, bodzavirág, fehér mályvalevél, -gyökér, martilapulevél, tüdőfűlevél, kenderkefű, citromfű, kakukkfű, betonikafű, veronikafű, kerekrepkény, édesgyökér, kankalingyökér, cseresznyeszár, acsalapu. Szívasztma: feketenadálytő-gyökér, ibolyagyökér, fagyöngy, édesgyökér, galagonyaágvég, -bogyó, orbáncfű, fehérmályvagyökér, kakukkfű, borsosmenta, somkórófű. Ágybavizelés: apróbojtorjánfű, cickafarkvirág, fagyöngy, gyujtoványfű, gyermekláncfűgyökér, komló, macskagyökér, orbáncfű, árvácskafű, tölgykéreg. Álmatlanság ellen: ánizsmag, borsosmentalevél, csipkebogyó, édesgyökér, édesköménymag, árvacsalánfű, kakukkfű, komló, levendula, macskagyökér, szagosmüge, szederlevél, ürömfű, vas¬fű, vidrafű. Alacsony vérnyomás: homokigyopár-virág, ürömfű, borsikafű, rozmaringlevél, bazsalikomfű, szemvidítófű, zsályalevél, konyhakömény, koriander. Basedow-kór (struma, golyva, pajzsmirigytúltengés): angyalgyökér, árvacsalánfű, borsosmentalevél, cickafarkfű, citromfű, diólevél, ezerjófű, fagyöngy, galagonya virág, -bogyó, levendulavirág, macskagyökér, szagosmüge, szúrósgyöngyajakfű, vidrafűlevél, zsályalevél. Bélféreg: benedekfű, diólevél, izsópfű, csomborfű, kerekrepkény, ürömfű, örvénygyökér, bengekéreg, koriandermag. Bélgörcs: ánizsmag, cicka virág, édeskömény, kálmosgyökér, kamilla, libapimpófű, majoránna, nyírfalevél, pásztortáska, rebarbaragyökér, somkórófű, veronikafű, vidrafű. Bélgyulladás, bélhurut: angelikagyökér, bazsalikomfű, cickafarkfű, citromfű, édeskömény, izlandi zuzmó, kamilla, kökénybogyó, libapimpófű, szederlevél, tarackgyökér, ürömfű, vadsóskamag, vérontógyökér, zsályalevél. Bélrenyheség: apróbojtorjánfű, bengekéreg, borsosmentalevél, csalánlevél, édeskömény, füstikefű, izlandi zuzmó, kamilla, kálmosgyökér, konyhakömény, szagosmüge, zsályalevél. Bőrbetegség*: apróbojtorjánfű, cickafarkfű, csalánlevél, diólevél, ezerjófű, fűzfakéreg, kamilla, legyezőfű, szappanfű, szemvidítófű, szurokfű, tarackgyökér, vadárvácska, veronikafű. Cukorbaj: áfonyalevél, -bogyó, babhéj, csalánlevél, csarabfű, gyermekláncfűgyökér, kecskerutafű, kukoricabajusz, szamócalevél, szederlevél. Csalánkiütés: apróbojtorjánfű, árvacsalánfű, csalánlevél. Csuklás: ánizsmag, citromlevél, kapormag. Csúz (reuma): angyalgyökér, aranyvesszőfű, bengekéreg, borókabogyó, cickafarkfű, csalánlevél, csarabfű, csipkebogyó, diólevél, ezerjófű, füstikefű, bodza virág, fűzfakéreg, iglicgyökér, kálmosgyökér, katángfűgyökér, legyezőfű, lestyángyökér, nyírfalevél, petrezselyemgyökér, rebarbaragyökér, tarackgyökér, tárnicsgyökér, tikhúrfű, szurokfű, vadárvácska, zsurlófű, szénapelyva. Daganat (külsőleg): acsalapu, citromfű, kamilla, kakukkfű, nadálygyökér, papsajtlevél, somkórófű. Dohányzás ellen (szájöblögetésre): borsosmentalevél, tárnicsgyökér, ürömfű. Naponta gyakran öblögetni. Ekcéma (külsőleg): Orvoshoz fordulni! diólevél, farkasalmalevél, kamilla. Elzsírosodás (fogyasztásra): bodza virág, kökény virág, bengekéreg, porcikafű, lestyángyökér, rebarbaragyökér, sédkenderfű, zsálya, zsurló. Emésztési zavarok: angyalgyökér, ánizsmag, apróbojtorjánfű, benedekfű, borsosmentalevél, borókabogyó, cickafarkfű, cit¬romfű, csalánlevél, édeskömény, ezerjófű, füstikefű, kakukkfű, kálmosgyökér, kapormag, komló, koriander, lestyángyökér, majoránna, nyírfalevél, pemetefű, petrezselyemgyökér, rozmaring¬levél, tárnicsgyökér, ürömfű, vidrafűlevél. Epebajok: apróbojtorjánfű, árnikavirág, -levél, bengekéreg, borsosmentalevél, cickafarkfű, citromfű, ezerjófű, fodormentalevél, füstikefű, gyermekláncfűgyökér, homoki gyopár, iglicgyökér, katángfűgyökér, körömvirág, legyezőfű, orbáncfű, pemetefű, porcikafű, rebarbaragyökér, rozmaringlevél, sarlósgamandorfű, sédkenderfű, sóskaborbolya, szagosmüge, vasfű, vidrafűlevél, zsályalevél. Epilepszia: acsalapu, angyalgyökér, borsosmenta, fagyöngy, kakukkfű, kecskerutafű, libapimpófű, macskagyökér, rozmaring, szurokfű, ürömfű. Érelmeszesedés: aranyvessző, árnikalevél, angyalgyökér, borsosmentalevél, borókabogyó, cickafarkfű, citromfű, csarabfű, diólevél, ezerjófű, fagyöngy, galagonyavirág, -bogyó, k. útifűlevél, levendula, macskagyökér, nyírfalevél, pásztortáskafű, tarackgyökér, rebarbaragyökér, veronikafű, zsurlófű. Erősítő: apróbojtorjánfű, benedekfű, cickafarkfű, csipkebo¬gyó, csalánlevél, kökényvirág, levendula, málnalevél, majoránna, feketeribizlilevél, ürömfű. Étvágytalanság: angyalgyökér, aranyvesszőfű, benedekfű, bengekéreg, borókabogyó, borsosmentalevél, bazsalikom, bors-fű, cickafarkfű, csomborfű, diólevél, ezerjófű, fodormentalevél, füstikefű, gyermekláncgyökér, izlandi zuzmó, izsópfű, kálmosgyökér, rozmaringlevél, szarkaláb, szurokfű, tárnicsgyökér, ürömfű, vidrafűiével. Fagyás: árnikavirág, -levél, árvacsalánfű, cickafarkfű, fagyöngy, kamilla, körömvirág, tölgykéreg. Fehérfolyás: apróbojtorjánfű, diólevél, árvacsalánfű, fűzfakéreg, gyujtoványfű, levendula, libapimpófű, pásztortáskafű, rozmaring, szederlevél, tölgyfakéreg, zsályalevél, zsurlófű. Fekély (gyomor - nyombél): ánizsmag, angyalgyökér, apróbojtorjánfű, árnika, benedekfű, bojtorjángyökér, borókabogyó, csalánlevél, fehérmályvagyökér, fekete nadálygyökér, füstikefű, kamilla, kálmosgyökér, körömvirág, orbáncfű, pásztortáskafű, pemetefű, tisztesfű, vérontógyökér, zsurlófű. Felfúvódás: ánizsmag, borsosmentalevél, cickafarkfű, fodormentalevél, kutyabengekéreg, édesköménymag, kapormag, majoránna, borsikafű, bazsalikom, lestyángyökér Féregűző: aranyvessző, diólevél, homoki gyopár, izsópfű, kakukkfű, kutyabengekéreg, örvénygyökér, ürömfű. Fogínygyulladás (lazulás): apróbojtorjánfű, árvacsalánfű, áfonyalevél, -bogyó, angyalgyökér, apróbojtorjánfű, benedekfű, borókabogyó, csalánlevél, citromfű, cickafarkfű, ezerjófű, fehérárvacsalán-fű, kamilla, pásztortáskafű, papsajtlevél, pemetefű, porcsinfű, k. útifűlevél, vidrafűlevél, zsályalevél, cserszömörce-levél. Görcsoldók: körömvirág, sáfrányos szeklice, pemetefű, kálmosgyökér, rozmaringlevél, fodormentalevél, borsosmentalevél, koriandermag, levendula, kakukkfű, feketeürömfű, borsikafű, bazsalikomfű, vasfű. Gyomorfekély: ánizsmag, angyalgyökér, árnikalevél, -virág, apróbojtorjánfű, benedekfű, bojtorjángyökér, borókabogyó, f. mályvalevél, -gyökér, füstikefű, kálmosgyökér, körömvirág, nadálygyökér, orbáncfű, pásztortáskafű, pemetefű, tisztesfű, vér¬ontógyökér, zsurlófű. Gyomoridegesség: ánizsmag, angyalgyökér, bengekéreg, borsosmentalevél, édesköménymag, ezerjófű, gyermekláncfűgyökér, kamilla, kálmosgyökér, macskagyökér, orbáncfű, porcsinfű, rozmaringlevél, tárnicsgyökér, vidrafű. Gyomorsavhiány: angyalgyökér, arany vesszőfű, borókabogyó, diólevél, édesköménymag, kálmosgyökér, ürömfű. Gyomorsavtúltengés: akácvirág, ánizsmag, apróbojtorjánfű, árnikalevél, -virág, benedekfű, bodzavirág, cickafarkfű, csalánlevél, f. mályvalevél, f. mályvagyökér, kamilla, k.útifűlevél, orbáncfű, pásztortáskafű, vidrafűlevél, zsályalevél. Hajhullás - korpásodás: bojtorjángyökér, csalánlevél, fűzfalevél, -kéreg, kamilla, ökörfarkvirág, római kamilla. Hashajtók: aranyvesszőfű, bengekéreg, bodzabogyó, -virág, édesköménymag, füstikefű, gyujtoványfű, kökény virág, lenmag, papsajtlevél, rebarbaragyökér, sédkenderfű, tárnicsgyökér, varjútövisbogyó. Hasmenés - bélhurut ellen: áfonyalevél, -bogyó, csalángyökér, diólevél, fűzfakéreg, kökénybogyó, libapimpófű, porcsinfű, szederlevél, tölgyfakéreg, vadsóskamag, vérontógyökér, makk-kávé. Haspuffadás: angelikagyökér, ánizsmag, benedekfű, boróka¬bogyó, borsosmentalevél, fodormentalevél, citromfű, édeskö¬ménymag, gyermekláncfűgyökér, ürömfű, vidrafű. Havivérzés zavarai: árvacsalánfű, cickafarkfű, citromfű, galagonyavirág, -bogyó, orbáncfű, pásztortáskafű, kamilla, római kamilla, ürömfű, vasfű, zsályalevél. Havivérzést csökkentő: citromfű, fehérárvacsalánfű, pásztortáskafű, zsályalevél. Hólyaghurut (húgyutak megbetegedése): áfonyalevél, -bogyó, apróbojtorjánfű, cickafarkfű, csalánlevél, cseresznyeszár, fagyöngy, gólyaorrfű, gyujtoványfű, ibolyalevél, iglicgyökér, kamilla, kerekrepkényfű, medveszőlőlevél, nyírfalevél, porcikafű, tarackgyökér, vasfű, vérontógyökér, zsurlófű. Hűléses megbetegedések: bodza virág, borsosmenta, hársvirág, kamilla, fűzfakéreg, -levél, vidrafűlevél, sarlósgamandorfű, legyezőfű, nyírfalevél, nyárfarügy, akácvirág, kőrisfalevél, kakukkfű, k. útifűlevél, édesköménymag. Hüvely nyálkahártya-hurut: árvácskafű, fűzfalevél, -kéreg, feketenadály-gyökér, kamilla, libapimpófű, porcsinfű, vadgesz¬tenyelevél, vérontógyökér, zsályalevél. Idegbajok (idegesség): anglikagyökér, borsosmentalevél, citromfű, cseresznyeszár, galagonya virág, -bogyó, kamilla, komló, levendula, macskagyökér, majoránna, pásztortáskafű, szagosmügefű, szarkalábvirág, pipacs, csarabfű, szúrósgyöngyajakfű, szurokfű, tüdőlevél, vadárvácskafű, vidrafű, vasfű. Izületi betegségek (reuma, csúz): aranyvesszőfű, legyezőfű, fűzfalevél, -kéreg, árvácskafű, borókabogyó, zsurlófű, tarackgyökér, iglicgyökér, tikhúr, nyírfalevél, lestyángyökér, csipkebogyó, szénapelyvafürdő. Iszákosság ellen: angelikagyökér, tárnicsgyökér, ürömfű, vérontógyökér. Izzadás ellen: csalánlevél, diólevél, izsópfű, kecskerutafű, lestyángyökér, tölgyfakéreg, zsurlófű, zsályalevél. Izzasztók: akácvirág, aranyvesszőfű, bodza virág, hársfavirág, kamilla, édesgyökér, fűzfakéreg, -levél, gamandorfű, legyezőfű, nyírfalevél, kőrisfalevél, orbáncfű, szagosmügefű, ökörfarkvirág, veronikafű, vidrafűlevél. Kiütések: Orvoshoz fordulni! Külsőleg használatra: bojtorjángyökér, árvácskafű, diófalevél, fűzfakéreg, kamilla, farkas¬almalevél, tölgyfakéreg. Köhögés, rekedtség; hurut: akácvirág, ánizsmag, aranyvesszőt fű, bodzavirág, cickafarkfű, csillagánizs, diólevél, édesgyökér, édesköménymag, f.mályvalevél, -gyökér, árvacsalánfű, hársfavirág, ibolyagyökér, izlandi zuzmó, kakukkfű, kankalingyökér, -virág, kenderkefű, kerekrepkényfű, lestyángyökér, majoránna, martilapulevél, ökörfarkkóró-virág, örvénygyökér, pemetefű, pipacs, porcikafű, somkórófű, szappanfű, tisztesfű, tüdőlevél, útifűlevél, veronikafű, zsályalevél. Köszvény, csúz: arany vesszőfű, legyezőfű, fűzfakéreg, árvácskafű, borókabogyó, zsurlófű, tarackgyökér, iglicgyökér, tikhúr-fű, nyírfalevél, lestyángyökér, csipkebogyó. Szénapelyva-fürdők. Lábizzadás (lábfürdőhöz): cserszömörcelevél, diólevél, fűzfakéreg, -levél, kamilla, lepkeszegmag, tölgyfakéreg, zsurlófű. Légcsőhurut: akácvirág, ánizsmag, arany vesszőfű, bodzavirág, cickafarkfű, csillagánizs, diólevél, édesgyökér, édeskömény, fehérmályvalevél, -gyökér, f. árvacsalánfű, hársvirág, ibolyagyökér, -levél, izlandi zuzmó, kakukkfű, kankalingyökér, -virág, kenderkefű, kerekrepkényfű, lestyángyökér, pemetefű, pipacs, porcikafű, somkórófű, szappanfű, tisztesfű, tüdőlevél, veronikafű, zsályalevél. Magas vérnyomás: bengekéreg, cickafarkfű, citromfű, csalánlevél, diólevél, fagyöngy, galagonya virág, -bogyó, kökényvirág, levendula, macskagyökér, meténgfű, olajfűzlevél, orbáncfű, ribizlilevél, pásztortáskafű, zsurlófű. Májbetegségek: apróbojtorjánfű, bengekéreg, benedekfű, borókabogyó, cickafarkfű, csalánlevél, fehérürömfű, füstikefű, gyermekláncfűgyökér, kamillavirág, katángfű, -gyökér, körömvirág, lestyángyökér, libatop, májfűlevél, orbáncfű, örvénygyökér, pásztortáskafű, petrezselyemgyökér, rebarbaragyökér, szappangyökér, százszorszép virág, vasfű, veronikafű, zsurlófű. Meghűlés, nátha: izzasztó teakeverékek, bodza virág, hársvirág, kamilla, akácvirág, aranyvesszőfű, édesgyökér, fűzfakéreg, -levél, gamandorfű, legyezőfű, nyírfáiéval, kőrislevél, orbáncfű, szagosmüge, ökörfarkvirág, veronikafű, vidrafűlevél. Berekedtség, hurut, szamárköhögés: akácvirág, ánizsmag, aranyvesszőfű, bodzavirág, cickafarkfű, csillagánizs, diólevél, édesgyökér, édeskömény, f.mályvalevél, -gyökér, fehérárvacsalánfű, hársfavirág, ibolyagyökér, izlandi zuzmó, kakukkfű, kankalin¬gyökér, -virág, kenderkefű, kerekrepkényfű, lestyángyökér, majoránna, martilapulevél, ökörfarkvirág, örvénygyökér, pemetefű, pipacs, porcikafű, somkórófű, szappanfű, tisztesfű tüdőfűlevél, útifűlevél, veronikafű, zsályalevél. Sebek kezelése (külsőleg): diólevél, farkasalmalevél, papsajtlevél, szélesútifűlevél, zsályalevél. Szilikózis: tüdőlevél, cickafarkfű, f. mályvagyökér, marti¬lapulevél, kakukkfű, diólevél. Szájgyulladás: torok-szájöblögető teakeverékek, zsályalevél, cserszömörcelevél, f. mályvalevél, vadgesztenyelevél, orbáncfű, kamilla, gólyaorrfű, csalángyökér, árvacsalánfű, borsosmentalevél. Szélhajtók: édesköménymag, konyhaköménymag, ánizsmag, koriandermag, kamilla, fodormentalevél, borsosmentalevél, bazsalikomfű, angyalgyökér, szurokfű, citromfű, borsfű, levendula. Szemgyulladások (borogatásra): kamilla, búzavirág, szemvidítófű, pipacs, útifűlevél, cickafarkfű, papsajtlevél. Szív ideges zavarai: fagyöngy, galagonyavirág, -bogyó, macskagyökér, szúrósgyöngyajakfű, citromfű, angelikagyökér, levendula. Tejkiválasztás elősegítésére: ánizsmag, csalánlevél, édeskö¬ménymag, kecskerutafű, izlandi zuzmó. Torok - száj öblítésre: apróbojtorjánfű, cserszömörcelevél, zsályalevél, f. mályvalevél, vadgesztenyelevél, orbáncfű, kamilla, gólyaorrfű, csalángyökér, árvacsalánfű, borsosmentalevél. Vesebajok: zsurlófű, porcikafű, iglicgyökér, tarackgyökér, medveszőlőlevél, áfonyalevél, legyezőfű, aranyvesszőfű, porcsinfű, kerekrepkényfű, lapugyökér, nyárfarügy, nyírfalevél, cseresznyeszár, borókabogyó, babhüvely, kukoricabajusz, bodzagyökér, szamócalevél, szederlevél, csarabfű, lestyángyökér, szúrósgyöngyajakfű, gyujtoványfű. Vértisztítók: cickafarkfű, árvácskafű, diófalevél, csalánlevél, tarackgyökér, bodzagyökér, komló, gyermekláncgyökér, lapu¬gyökér, ezerjófű, orbáncfű, füstikefű, kerekrepkényfű, szurokfű, szagosmügefű, iglicgyökér, bodzabogyó, kökényvirág, akácvi¬rág, nyírfalevél, szamócalevél. Visszérdaganat és -gyulladás: aranyvesszőfű, árnikalevél, nadálygyökér. Vízkór: bodzagyökér, borókabogyó, csalánlevél, csipkebogyó, gyömbérgyökér, ibolyalevél, iglicgyökér, iringólevél, -gyökér, legyezőfű, lestyángyökér, nyírfalevél, pacsirtafű, petrezselyem¬gyökér, porcikafű, százszorszép, zsurlófű, Zsába: bodzavirág, borsosmentalevél, cickafarkfű, csalánlevél, kankalingyökér, nadálygyökér, orbáncfű, kamilla vidrafűlevél forrás: Magyar Nyelv Gyógynövényszörpök:  főszerepben a menta, a citromfű és a gyömbér A gyógynövények nem csak gyógyító hatásúak, hanem egyre népszerűbbek is.  Készíthetünk belőlük teákat, forrázatokat, de akár gyógynövényszörpöket is. menta A gyógynövények használata nagyanyáink korában sokkal gyakoribb volt, mint manapság, bár kétségtelen, hogy népszerűségük ismét emelkedésnek indult.  Fontos szerepet töltenek be az egészségmegőrzésben és remek természetes gyógyírt biztosítanak szinte az összes betegségre, de gyógyító tulajdonságuk mellett élvezeti értékük is igen magas. Bár elsősorban teaként vagy forrázatként fogyasztjuk a leggyakrabban, a konyhában is remekelni tudnak.  Kiválóan ízesítik, fűszerezik az ételeket, legyen szó édes vagy sós fogásokról, de remek frissítők, szörpök is készíthetők belőlük.  Ha gyümölcsszörpből elég sorakozik már a kamra polcain, itt az ideje, hogy feldobjuk a választékot gyógynövényszörpökkel is.  Íme, néhány ötlet hozzá! Menta A mentából készített szörp az egyik legkedveltebb.  Frissítő, élénkítő hatású, a nyári időszakban remek üdítők készíthetők belőle.  Bármilyen szörpöt készítsünk is, tálaláskor a tetejére mindig tegyünk friss gyógynövényt is, mely nem csak díszítő italunkat, de így a növények jótékony tulajdonságait is élvezni tudjuk.  A menta például segíti az emésztést, fertőtlenítő hatású, idegnyugtató, és menstruációs görcsökre is alkalmazhatjuk. Mentaszörp Hozzávalók:  1 kg nyírfacukor, 2 liter víz, 2 kis csokor mentalevél, 3-4 citrom leve. A cukorból és a vízből cukorszirupot főzünk, majd hagyjuk kicsit hűlni, és hozzáadjuk a mentát. Kb. 20 percig hagyjuk állni, majd leszűrjük, pépesítjük, és visszatesszük a szirupba.  Alaposan elkeverjük, majd tiszta üvegekbe öntjük.  Az üvegeket kb. 5 percig fejtetőre állítjuk, majd hagyjuk lassan kihűlni. Citromfű A citromfűből önmagában és mentával keverve is készítenek szörpöt, mindkettő nagyon ízletes.  A mentához hasonló frissíti, élénkíti a szervezetet.  A citromfű remek nyugtató, egy nehéz nap után igazán áldásos tud lenni egy pohár citromfüves szörp.  Használhatjuk idegesség, álmatlanság esetén, de gyomorpanaszokra, menstruációs görcsökre, szívpanasz esetén, vagy megfázáskor is. Citromfűszörp A citromfüvet tegyük egy nagy lábosba, és kétszeres mennyiségű vízzel öntsük fel, majd tegyük egy éjszakára hűtőbe.  Másnap forraljuk fel, és főzzük kb. 15 percig.  Ezután szűrjük le, a főzőlevét pedig tegyük vissza a tűzhelyre.  Adjuk hozzá a cukrot és a citromlevet (literenként 60 dkg nyírfacukor és fél dl citromlé szükséges), majd forraljuk fel, és lassú tűzön hagyjuk kicsit besűrűsödni.  Ha elkészült, üvegekbe öntjük, fejtetőre fordítjuk 5 percig, és lassan kihűtjük. Gyömbér A gyömbér citrusos, csípős íze a meleg és a hideg időszakban is igazán kívánatos.  A belőle készített szörpöt az év bármely szakában fogyaszthatjuk, hiszen a gyömbér remek fertőtlenítő, rendbe teszi az emésztést, segít hányinger, émelygés, menstruációs görcsök esetén.  Támogatja az immunrendszer működését, rendszeres használata mindenkinek ajánlott. Gyömbérszörp Hozzávalók:  diónyi gyömbér, karikákra szeletelve, 2 citrom, karikákra szeletelve, 30 dkg nyírfacukor. A gyömbért a citromszeletekkel egy nagy tálba tesszük, felöntjük annyi vízzel, ami ellepi, és egy éjszakára állni hagyjuk.  Másnap feltesszük főni, hozzáadunk fél liter vizet és a nyírfacukrot, felforraljuk, és addig főzzük, amíg kicsit besűrűsödik.  Azután tiszta üvegekbe szűrjük, és szorosan lezárjuk.  Az üvegeket kb. 5 percig fejtetőre állítjuk, majd hagyjuk lassan kihűlni. (Forrás: hazipatika.com) Hasznos információk http://www.novenyigyogyszer.hu/gyogynovenyek A novenyigyogyszer.hu honlap célja , hogy összefoglalást adjon a Magyarországon forgalomban lévő növényi gyógyszerekről, gyógytermékekről, és információt nyújtson a bennük található növényekről. (forrás: Erdőkóstoló)     A magyarok lelki gyógyulása Ki is a Magyarok Istene? Egy teljesen új magyar történelem és magyarságkép; Az ősmagyar vallásról, a magyar kereszténységről; Új megközelítésben a honfoglalásnak nevezett visszatérésről; A magyar legendárium egyik legszebb és legmisztikusabb jelképe a Turulmadár; Miként irtották ki a Turulmadarat a köztudatból? video: https://www.youtube.com/watch?v=z7T4r-FgdG8 A Somogyi kódex része, a Ciceró kódex. Ez egy eltitkolt magyar ősforrás, mely a magyar eredetet teljesen más megvilágításba helyezi! Az 1530-as évek akkori gondolkodásmódját tükrözi vissza. Hiányzik a teljes gondolkodásmódjukból és leírásukból a Noé történet! Az összes keresztény tanításban az áll, hogy Noétól ered mindenki, hiszen csak ő maradt életben és a fiai (Sém, Kám, Jáfet). Valójában a Noé történet, és a vízözön egy büntetés. A Biblia szerint, az ő leszármazottai vagyunk mi, és eredendően Ádámtól és Évától kezdve, örökkön örökké bűnösök vagyunk mi is emberek. Ez ellen tiltakoznak a magyarok, és azt mondják, hogy mi nem vagyunk bűnösök, ezért nem valljuk, hogy volt Noé és a vízözön!...ezért nem vagyunk Noé leszármazottai! Kám = Egyiptom termőföldje A magyarok Kám-tól eredtek. A hon visszafoglalás: Kám és Árpád együtt jött be. Kám = Kende, ŐsBuda várában lakozott, 904-ben halt meg. Az Anfiteátrumban lakott, Kám várában (Óbuda). Mikor Kám meghalt, akkor Árpád egyesítette magában Kám szerepkörét is. A magyarok Istene minket véd! A Turulon keresztül van kapcsolatunk Istenünkkel! - ez maga a Szentlélek Madara. Emese álma - Henriett galéria Emese álma: Emese méhéből patakok áradnak. Ő egy forrás!  Innen származunk! A Rováskrónika szerint: A Pünkösd: "Az égő nyelveknek nagyságos ünnepe!" A Szent Lélek itt maradt a Földön...a Szent királyaink Pünkösdkor beszélhettek vele. IV. Béla alatt omlott össze a trón! Az Iszfaháni kódex (iráni) szerint: A hunok a kereszténység ellen nem viseltettek ellenségesen! Tisztelik a más vallásokat is. A hunoknak egy Istenük van, a Nap! Templomuk nincsen, mert az egész világ a Nap temploma. Egyetlen Nap jelképük van, mely egy kör, középen egy ponttal. Szíriából - Amlas A hunoknak papjaik sincsenek. Eggyé váltak a Nap éltető sugarával. Egyekednek = Egyistenhitűek Keresztelés: Egy víznek alája álltak. A magyar EGYISTENhitből ered az Egyház elnevezés. A hunok tízparancsolatából, az Iszfaháni kódexből (Tíze szava): "Hidd az Ős Istent, az országot, hazádat, lakóhelyedet!"   Továbbá: 1.Gyógyító növényeink 1. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/gyogyito-novenyeink-egeszsegvedo-naptar.html 2.Gyógyító növényeink 2. rész:   http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/gyogyito-novenyeink-2-resz.html 3.Gyógyító növényeink 3. rész:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/gyogyito-novenyeink-3-resz.html 4.Gyógyító növényeink 4. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/gyogyito-novenyeink-4-resz.html 5.Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése  - Fizikai és lelki gyógyulás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html 6.Természetes permetlevek kertből, mezőről: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html 7.Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html 8.Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html 9.Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/praktikusan-az-otthonunkban.html 10.Fogyás a természet erejével: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html 11.A csodás Lenmag: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-csodas-lenmag.html 12.Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html 13.Lekvárfőzési ABC:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/lekvarfozesi-abc.html 14.Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html 15.EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egeszsegvedo-naptar.html 16.Melyik virág ehető a kertünkben?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html 17.Őszi munkálatok a kiskertben: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/oszi-munkalatok-kiskertben.html 18.SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html 19.Csicsóka – a jótékony szénhidrát: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html 20.A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/harsvirag.html 21.Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egzotikus-gyumolcsok-tropusi-gyumolcsok.html 22.A mediterrán őshonos fája – az Oliva: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/a-mediterran-oshonos-faja-az-oliva.html 23.Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/eltitkolt-orvossag-az-ezustkolloid.html 24.A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/a-nyirfa-magikus-ereje.html 25.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 26.A csodaszer: NaHCO3 - szódabikarbóna - Szódabikarbónával a rák ellen: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-csodaszer-nahco3-szodabikarbona.html 27.Hűsítő italok – házilag: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html 28.A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-vadkender-olaj-meggyogyitja-rakot-de.html 29.Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html 30.Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html 31.Fekete nadálytő: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/gyogynovenyek-fuszerek-eheto-viragok.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Eleink hagyománya A pásztorok művészete Eszközeik A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. A különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek megfelelően lassan kialakult ezek közt az emberek közt egy sajátságos hierarchia, melyet szokásként vittek tovább íratlan törvényeikben. Pásztorportrék ünneplőben... Juhászlány vótam, juhászné vótam, még az uramnak is az összes ivadéka juhász vót mind, mind… Az én szüleimnek az eleje úgy, hogy a dédöregapjának a dédöregapja is mind juhász vót… (Tóth Józsefné Papp Julianna Szül.: 1916. Juhász-feleség; Ókígyós.) Az én elődöm mind pásztordinasztia vót. Az ükapámtul visszamenőlegesen is. Én az vótam, az apámék is azok vótak, a bátyám is az vót, pásztorember vót… Hát így éltünk tovább! (Deák Antal Szül.: 1923. Kanász számadó; Orosi-puszta.) Gyűjtötte és lejegyezte: Harangozó Imre Megleltem: Papp Zsolt oldalán A Pásztormunka A pásztortársadalomban fönnáll egy belső tagozódás. Ez koronként és térségenként eltérő módon és többféle rendezőelv szerint alakult ki. Ezek egyike a foglalkozási, mondhatnánk "szakmák" közötti rangsor, ami nagyban függött a táj adottságaitól és így a legeltetési lehetőségektől, - ennek következtében attól is, hogy az adott "szakma" hány fővel képviseltette magát azon a vidéken. Azonban fel lehet állítani egy általános, elterjedtebb rangsort, melyek itt fontossági sorrendbe vannak szedve: -      csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője -      gulyás - azaz marhapásztor, a gulya őrzője -      juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője -      kondás, kanász – disznópásztor, a konda vagy falka őrzője - előbbi minden este hazahajtotta, utóbbi kint teleltette a disznókat azaz ,,ridegen tartotta" - csordás és a csürhés – az istállóban tartott,  csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője. -      A szárnyasok őrzésével többnyire gyermekek lettek megbízva,  így mindenütt a rangsor végére kerültek,  ezek közül a libapásztor, a ludas említhető meg itt. A fontossági elsőbbségért mindig nagy "verseny" folyt a csikós és a gulyás között. Egyes tájakon (Nagykunság, Hortobágy) a csikós vezette a pásztorrangsor elejét, másutt (Nyírség, Bodrogköz), ahol kevesebb volt a csikós, a gulyás állt az élen. Érdekes kivétel, hogy a Bakonyban és Somogyban - és általában a Dunántúlon - a rangsort a kanász, később (20. század) a juhász vezette. A másik féle sorrend már a tapasztaltságtól, rátermettségtől (és így többnyire a kortól) is függött, ezek: -      számadó – a legelőre hajtott állatokért a legeltetési időszakban anyagilag is felelős személy, - az uradalom, majd a falu vagy a gazdaság fogadta föl egy-egy szezonra. Majd ő jelölte ki, fogadta föl segítőit,a bojtárokat, így tulajdonképpen ő alá tartozott az összes felfogadott pásztor. Távollétében az öregbojtár, vagyis az első bojtár helyettesítette. Az öregbojtár után következett a többi bojtár, és a sor végén a ,,tanuló" - a kisbojtár. -      bojtár – az állatok őrzésével közvetlenül megbízott ember. Becsei kisbojtár További elnevezések, névváltozatok, szokások -      birkás - a nyugat-európai juhfajták pásztora, míg a régi magyar fajták őrzőjét juhásznak hívták továbbra is -      bács, bacsó - a számadó juhász neve a magyar nyelvterület északi részén -      monyator - fiatal pásztor, pásztorfiú (fehér fordított bundája van és bundasapkája) A juhász kifejezés a magyar nyelvben eredetileg ihász formában élt, mai alakját a nyelvi illeszkedés során nyerte el.  Egyébként a borjas tehenek bikával együtt járó csoportját anyagulyának, - a bika nélkül tartott 1–3 éves üszők csapatát szűrgulyának, a tinókból állókat tinó - , a csak bikákból állót bikagulyának nevezték. A pásztorok munkáját a terelőkutyák segítették, a Kárpát-medencébe így a magyarok által hajtott nyájakat kísérték a puli, a pumi, a komondor és a kuvasz. Józsa Judit alkotása A nyájat vezető szarvasmarha nyakába kolompot kötöttek, ez volt a ,,vezérürü" vagy ahogy ma jobban ismerik: a főkolompos, akiknek gyakran nevet is adtak  (pl. Szárcsa, Rigó, Szilaj, Pillangó, Fecske, Hattyú) A kolomp minden időben vaslemezből volt kikovácsolva, ennek az öblösen messzezengő hangját jobban hallották s így tudták követni a társai, míg a juhok nyakába csengőt, csengettyűt akasztottak mely többnyire rézből öntöttek. A nap legfontosabb szakasza volt az ,,itatás", amikor is a gémeskút vagy csordakút körül összegyülekeztek az állatok. "Egyik iszik a Meggyesbe, A másik a Cserepesbe, A harmadik a Morgóba, Gulyaménes csavargóba" Birkanyáj itatása 1930 as évek  - Hortobágy Cserepes Először mindig a lovak ittak a vályúból, mert ők nem isznak más állat után - ,,a ló a legtisztább állat" tartja a mondás is, - ahol pedig hosszú kifolyó vályú készült ott is a lovak soroltak be a legközelebb a vödörhöz. Itatás után következett a ,,delelés", - a rekkenő melegben tilos volt hajtani meg egyébként is az állatokra ráfért ilyenkor egy nagyobb pihenés. Aba-Novák Vilmos - Itatás a gémeskútnál (1927.) A tehenek kérődztek, a vályú végénél lévő pocsolyákban vagy saras helyeken pedig a disznók ,,dagonyáztak". Itatás a Hortobágyon Csallóközi pásztorkodás Csallóközben már 1717-ben létezett a juhászok céhe. A 19. század végére, szinte kuriózumként, még mindig kétféle pásztorkodásról beszélhetünk a csallóközben. Az egyik az Öreg-Duna szigetein és az ártéri területeken művelt külterjes, szilaj, a 20. században már csak félszilaj állattartás, a másik pedig az állatokat naponta kihajtó községi pásztorkodás. A csallóközi szarvasmarhatartás a 20. század elejéig csak az őshonos fajtát ismerte. A juhokat nem hajtották a külső legelőkre, hanem a Csallóközben művelt kétforgós mezőgazdaságban keletkezett ugarokon tartották őket. A csallóközi pásztorkodás a termelőszövetkezetek megalakulása idején, a közbirtok-rendszer széthullásával és az új technológiák bevezetésével szűnt meg. Ez a folyamat lassan zajlott, a kisalmási állami gazdaságnak még volt három juhásza 1955-ben. Marhakolomp Palóc pásztorhagyomány Tudós pásztor – pásztorélet A tudós pásztor a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye,  akinek hatalmában áll az (elsődlegesen az általa gondozott) állatokat tetszőlegesen irányítani, vagy más boszorkányos tetteket végrehajtani. A tudós pásztor lehet gulyás, kondás vagy csikós, de juhászok „tudományát” nem becsülte sokra a pásztortársadalom. Az utolsó tudós pásztort a 20. század első felében tartották számon. Nem a cirkuszosoktól lett ellesve, hanem kései utódja ennek és ma már csak turisztikai attrakció pl. a Hortobágyon az intésre vagy érintésre ,,leroskadó" és ott mozdulatlanná dermedő paripa... Ide kívánkozik azonban azt is megjegyezni, hogy minden pásztorcsoport körében ismert és híres volt az állatgyógyításhoz értő ember, aki ha kellett törést, harapást, pata vagy belső betegségeket egyaránt gyógyított, illetve fogakat műtött ki vagy reszelt le és a kergekóros birkáknál koponyalékelést is végzett. A juhok körmölése és nyírása általános tudásnak számított, ma ünnepi bemutatókon, falunapokon látható. A kis állatok világrajövetelénél is segédkeztek. A vemhes kanca és a tehén megellett, a disznó megfialt. Ha pedig szükség volt rá heréltek, - a fiatal bikát tinóvá, a kan malacot meg ártánnyá. A szegődéskor ki lett kötve, nem csak a fizetség, hanem hogy hány fiatal állatot vághattak le időnként a saját élelmezésükre. Fizetséggel a tarsolyukban szívesen ittak és csárdást táncoltak a csárdákban, a kanászok a kanásztáncot ropták.  Kötekedni velük, sértegetni őket nem volt tanácsos, mert volt olyan erejű például, aki mérgében az öklével rácsapott az arasznyi vastag tölgyfaasztalra és az végigrepedt. Az elszámolni nem tudó, és így szélnek eresztett pásztorok váltak betyárokká, országúti rablókká, de a legtöbb ilyen ember nem a kegyetlenségéről,  hanem a nőkkel szembeni gavalléros viselkedéséről, és a szegények megsegítéséről volt híres. A vadállatok és a nyájrabló betyárok ellen nem csak késsel, hanem a középkor óta viselt vas fokossal, másutt kanászbaltával védekeztek, a csikósok pedig a szíjak végén ólmozott ostoraikkal. Az elhullott vagy levágott állatokat is feldolgozták, a félig tartósított szőrökkel-bőrökkel elszámoltak, vagy ha lehetett az ezekből készült használati vagy dísztárgyakat eladták a vásárokon. Ilyen volt például a suba, a vizestömlő, a kulacs, a dohányzacskó vagy akár a bikacsök. Sótartó Az ügyes kezű pásztoremberek hogy az idő jobban teljen díszített fafaragványokat készítettek a bizsók (faragókés) vagy egy törött és benyelezett borotvapenge segítségével: a sótartó, a titkos-záras borotvatartó, a fakanál, a furulya vagy a (néha ólommal berakott) ostornyél mellé sorolhatjuk a szaruból faragott-karcolozott rühzsírtartót és az ivó vagy jelző tülköt is. Mivel a szebb darabokat a mátkáiknak ajándékozták vagy a vásárokon a gazdák elkunyerálták, megvették, a pásztor kénytelen volt mindig újabbat csinálni és ez később egyfajta mellékfoglalkozássá nőtte ki magát. Egy-egy szűknyakú üvegbe apránként beleillesztgetett, majd a keresztre feszített Jézussá és virágokká összeragasztgatott fadarabakáknak, - az úgynevezett ,,türelemüveg" eladásával pedig már komolyabb jövedelemre is szert lehetett tenni! A faragásokat évszámmal, szignóval és néha ajánlással is ellátták. A 18. században élt legszorgalmasabb és legügyesebb kezű faragó pásztorok messze földön híressé váltak, az Ő pásztorfaragásaik ma már roppant árakon cserélnek gazdát árveréseken és múzeumokban gazdagítják a magyarság kultúrkincsét. Épp ezért kell odafigyelni pl. egy-egy múzeum költözésekor, hogy ezek az állampolgári javak csak úgy ne ,,vesszenek" el... Kobak - ital tartására Tudós pásztorok, ördöngős dudások A furulyát és a dudát a pásztoroktól eredeztetik a mondák, azonban míg a furulya Isten, addig a duda az ördög teremtménye.    Furulyán és dudán egyaránt lehet jól játszani, "ördöngősen" azonban csak dudán lehet. Koós József, a híres furulyás-dudás pásztor is ilyen ördöngös tudományra vágyott, legalábbis ezt mondta Pál Istvánnak:  „Tudod, fiam, én milyen dudás szeretnék lenni? Olyan, mint amilyet a régi öregek emlegetnek, hogy földobta a vállára, vagy bedobta az ágy alá, vagy ő mulatott, a duda meg a szögön szólt. De ezt csak mondták, de én még nem hallottam, de hát mondják, én is mondom” Az ördöngös dudás, akinek hangszere akkor is szól, ha nem fújja, szinte minden dudás történet főszereplője. Ahogyan Pál István édesapja, idősebb Pál István is, tudós pásztorként főként a jószág gyarapítására, gyógyításra, a rossz idő elhárítására, idegen ártó erőktől való védelemre használták. A tudományt legtöbbször az ördögtől eredeztették. Számtalan példa van rá, hogy a táltosnak kiválasztott emberek az öreg táltosokkal folytatott viadal - bika és farkas képében - során váltak beavatottá. Tudásukkal mindig a falut szolgálták, de fizetséget ezért soha nem fogadtak el. A tudósok a haláluk előtt a tudomány átadását kötelezőnek tartották, mert ha nem sikerült átadni, akkor az ördög elvitte őket a pokolba. Pál István pásztor - dudás A duda nem feltétlen jár együtt a táltossággal, de az ördöngös dudást „tudományos” embernek tartották. Pásztorként természetfeletti erővel rendelkeztek az állatok felett- például a pásztorbotjára akasztott cifraszűr körül ottmaradnak az állatok akkor is, ha ő maga messze jár. Azonban ezt a tudományt csak addig lehet használni, míg el nem mondják másnak. A tudós pásztor tehát kettős szorításban él: ha élni akar tudományával, hallgatnia kell, de ha időben nem talál olyat, aki át meri venni tőle, akkor elkárhozik. Pontosan így tudta ezt a szigetközi Sós Antal is. Ugyanakkor az ördöngös dudálás és a tudós pásztorség nem feltétlenül jár együtt. Pál István, apjához hasonlóan rendelkezett „tudománnyal”, azonban nem tudott sosem ördöngösen dudálni. A tudós pásztorok rítusai általában a falu javát szolgálták. A falusi pásztorok fokhagymakereszttel védték az állatokat Luca napján, vesszőgúzzsal varázsoltak termékenységet Ádám-Évakor, gyertyával hárították a rontást csapásakról nagypénteken, gyógyítottak embert, állatot, hárítottak el rontást a ház körül. Ezekért a szolgálatokért éppúgy nem fogadtak el fizetséget, ahogy a zeneszolgáltatásért sem. A pásztor a közelében található anyagokból, fa, szaru, tülök... ivótülök ...változatos formájú és díszítésű tárgyakat készíthet: ivóedény... ivócsanak ...kanál, tölcsér, kürt, kaszatokmány, rühzsírtartó, fésűk, csattok. Használták a szarut intarzia gyanánt fatárgyakra, botokra, juhászkampókra... juhászkampó ...bicska és késnyelekre. Az állattenyésztés virágkorában nem volt gond egy-egy tülök kiválasztása, pl. elhullás esetén. A magyar fehér fajta hosszú, nemesen ívelt vonalú szarvát használták, legalkalmasabb az ökör szarva, ha szép fehéres. Az ebből készült kanásztülök elérte a 80 cm-t is. A szaru könnyen formálható, erős, rugalmas anyag. Ezt később már egy iparos, a fésűs vette meg, a kanász is készen vásárolta a kürtöt. A képen látható ivótülök Zemplén vármegyéből való, geometrikus és virágmintával díszített. A szarv hegyes végét átfúrták, hogy az akasztásra szolgáló szíjat áthúzzák rajta. A pásztorművészet az Alföldön, ott is a peremvidéken és a Dunántúlon volt a legfejlettebb, főképpen a fafaragás. A Tiszántúl északi részén növényi és geometrikus elemeket látunk, központi közös díszítményből kiágazó indákkal és virágokkal. Megfelelőit a szlovákoknál és ruszinoknál is megtaláljuk. Az Ung vidékén tipikus a tulipán motívum. Tájegységenként változatosak a motívumok, de egymást sosem utánozzák, és egy művész sem ismétli a saját faragását. Előfordul a galamb csőrében virág, de gyakoribb a szív motívum. Szív alakból nő ki a virágbokor, levél szív alakú, a keményfából készült széktámla nyílásait szív alakúra fűrészelik. Az 1820-as évektől az emberábrázolás és virágdíszítmény vált általánossá.  Középpontjában maga a pásztor áll, másik gyakori a betyár, nyalkán, büszkén, cifra kalapban, szűrrel vagy zsinóros dolmányban, puskával, fokossal ábrázolva. A pásztor társa a juh vagy a kutyája, a betyárt szeretőjével vagy az általa legyőzött pandúrral ábrázolják. A díszítéstechnikában legrégibb és nevezetes eljárás a spanyolozás, ahol is a rajzolt mintába öntik a felolvasztott spanyolviaszt, majd ledörzsölik. Azután a vésés, a karcolás, végül a domború faragás. Magyar Néprajzi Lexikonban: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-522.html Kisfilm: http://www.youtube.com/watch?v=pE2i-73f4Ic&sns=fb És: http://www.youtube.com/watch?v=2Uqgi2ygVJE Pásztorművészet - Hortobágy video:  http://www.youtube.com/watch?v=pE2i-73f4Ic Ivótülök Kapcsolódó:  https://www.facebook.com/photo.php?fbid=436503819745802&set=a.315424478520404.75620.100001585639962&type=3&theater Gulyás (marhapásztor) A gulya pásztora. A paraszti szóhasználatban mindig jól megkülönböztetik a naponta hazajáró csorda pásztorától. A község vagy a gulyatartó gazdaság kihajtástól beszorulásig fogadja; 1945 előtt az uradalmakban a növendékállatokat gondozó gulyás éves konvenciós cseléd volt. A pásztorszervezet élén gulyásszámadó állott,  ő fogadta a bojtárokat, akik állattartás, élelmezés és készpénzbér fejében az őrzést, legeltetést és itatást ellátták. Terelőeszköze a bunkós bot és a gulyás karikás, az állatok kifogására pányvás vagy rudas kötelet használ. A Dunántúlon az uradalmak legelőre járó fejősteheneinek őrzőjét csirásnak nevezték. A Kiskunságban a tehetősebb gazdák külön legeltetett nagyobb csapat marhájának őrzője a kurta gulyás. Csikósok (lópásztor) A csikósok egykor igen megbecsült tagjai voltak a magyar társadalomnak.  Jellegzetes lószerszámot használnak ma is, ez az úgynevezett patrac, a heveder nélküli nyeregféleség. Terelőeszközük a saját maguk készítette, díszes karikás ostor,  mellyel a ménest terelik. A KARIKÁS OSTOR A "karikás" jelző onnan származik, hogy e típusú ostort gyakran – bár korántsem általánosan – forgó karika közbeiktatásával erősítik a nyeléhez.  A karikást leginkább a csikósok használják, mesterségük jelvénye, címere, de más pásztorok is alkalmazzák.  A karikás faragással, szíjfonatokkal, sallangokkal, pillangókkal díszített.  A karikás sok részből tevődik össze, s tájanként igen változatos az egyes részek elnevezése.  Általánosnak mondható a nyélhez erősítő szíjkötés neve: a telek.  A karikás derekát kötél köré 6, 8 vagy 12 vékony szíjból, ágból fonja a pásztor.  Az ehhez csatlakozó csapó egyes szíjból áll, a csapó végére kerül a sudár, ami a cserdítéskor a durranó hangot adja. A karikás ostorral való bánni tudás ma már a hagyományőrzés része is. (Forrás: wiki alapján) A csikósok legfontosabb társa a hátaslovuk, melyet sok mindenre megtanítanak.  Régen hasznos módszer volt a ló-fektetés, így az éles szél és a támadók elől is megmenekülhetett ló és lovasa. Ma a csikós bemutató ügyességi gyakorlatai között ló-fektetés, ló-ültetés és kendőlopás is szerepel. Egy történet szerint ... ...réges-régen egy német úr fogadást kötött egy alföldi csikóssal, hogy az ő kutyája okosabb a lónál. A német úr azt állította, hogy a kutya azért okosabb, mert utasításra leül, lefekszik - erre a csikós bebizonyította neki, hogy az ő lova is képes ugyanerre.  Azóta ez a mutatvány a csikósok körében hagyománnyá vált. A csikósoknak nem volt más eszközük, amivel megvédjék a méneseiket a rablóktól és a vadállatoktól, ezért megtanultak mesterien bánni az ostorral, ami nem csak fegyver lett, hanem játékaikban is szívesen használták. Külön attrakciónak számít a puszta-ötös. Puszta ötös - Koncz Csaba festménye Maga a produkció abból áll, hogy a csikóslegény a két hátulsó ló hátán állva hajtja a magyaros stílusban összefogott lovakat. Koch-ötösnek is nevezik, mert sokáig úgy tartották, hogy a bravúros mutatványt Ludwig Koch osztrák festő álmodta vászonra 1923-ban. A kiváló magyar lovas, Lénárd Béla keltette életre a képet. OMÉK 1958 (Első magyar Puszta ötösfogat Lénárd Béla hajtásában ): video: http://www.youtube.com/watch?v=_tVKhy7OXVE Régi metszetek között kutatva nemrég egy cirkuszi plakátra bukkantak, mely 1845-ből származott. A képen magyaros kantározású, összefogott együttes két hátulsó lován állva a magyar csikós összesen kilenc lovat hajtott. Ma már a csikósok egymás rekordjait döntik meg, már 16 lovat is hajtottak egyszerre. Igen jól betanított, rendkívül ügyes lovasemberekre van ezekhez a bemutatókhoz szükség, hiszen az erős iramban hajtott lovakon bemutatott puszta-ötös valóban igazi lovas bravúr. Nincs asztalom, sem székem… Csikósélet a Hortobágyon: video: http://www.youtube.com/watch?v=BqJ9_sE1_U8    Csikósok video: http://www.youtube.com/watch?v=gCp6AzMSZLQ Beszélgetés egy öreg csikóssal Balmazújvároson Nagy Lajos beszél pár szóban a régi dolgokról, csikóséletről, karikás készítésről. video: http://www.youtube.com/watch?v=3y2dKq2QePs Lófektetés: A pusztai élet során gyakran előfordult, hogy a betyároknak rejtőzködniük kellett lovaikkal együtt a pandúrok elől. A lovaknak csendben és nyugodtan kellett feküdni a lovasok mellett. A karikás ostor csattogtatásával demonstrálják, hogy semmilyen zaj nem zavarta meg a lovakat, és így nem árulták el hol rejtőzött a betyár. A ló hátán állás: Ez segítette a betyárokat abban, hogy a magas fűben, a nádas mögül, minél messzebbre láthassanak el a pusztában. A képen: a lóültetés,ez az úgynevezett kutyaülés, ami igen nehéz és természtellenes pozíció a ló számára. (Forrás: "lovasblog") Ezt a filmet ajánlom. hortobágy (1936) http://www.youtube.com/watch?v=YxCael_i5EY Beszélgetés Petrovics Mihály juhásszal  (juhász = juhpásztor) video: http://www.youtube.com/watch?v=xkpxY0K5fRQ Kanásztülök használata. Balmazújváros (kanász = disznópásztor) video: http://www.youtube.com/watch?v=0_lCGORSccM A juhász a juhokat őrző pásztor általános elnevezése. Juhász (Sólyom László) jellegzetes kalapviseletben és bajusszal (Vésztő, Békés m.) A tájanként változó neve egyúttal a pásztorszervezeten belüli helyzetét is meghatározza. Az Alföldön és Erdélyben általános a bács, bacsa vagy → bacsó (oláh eredetű szó, de a szláv nyelvekben is ismert) elnevezésű juhpásztor, az urasági vagy közös nyájak ivar és kor szerint elkülönített csoportjait őrző → bojtárok → számadója, gazdája. Juhász kampóval juhászkampó A nyájjuhász a Tiszántúlon több gazda tulajdonát képező közös (anya-, kos-, ürü-) nyáj pásztora. Juhász a Hortobágyon A Duna–Tisza közén a nem fejős (pl. meddő) nyájakat őrzi, függetlenül attól, hogy annak egy vagy két gazdája van. Juhász szűrkabátban (Sárvár, Vas m.) Juhász csuklyás szűrben, hátulról Erdélyben a csobán és a pakulár (román eredetű szó) a közös nyájak számadóit vagy bojtárjait jelenti. Juhász Erdélyben A magatarti juhász (Alföld) (újabban maszek juhász) kevés földű vagy föld nélküli juhos gazda, falkáját bérelt legelőn tartja. Juhász - Pálnagy Zsigmond festménye Székelyföldön a fejős juhász segítségét (az Alföldön → esztrengahajtó) román eredetű szóval monyatornak nevezik. Csillagszemű juhász - Páll Domokos kerámia alkotása A juhász terelőeszköze a → karikás. (→ még: birkás, → magatarti juhászat) (a Magyar Néprajzi Lexikonból idéztem. Tudom én, hogy hűséges társa a puli, és a csikósok használják inkább a karikást. ;-) Úgy látom, hogy át kell írjam a Lexikont ;-)  Köszönet Papp Zsoltnak a segítségéért!) Papp Zsolt - juhász É-hevesi ünneplő juhászviselet (Mikófalva, Heves m.) A hátibőr vagy kacagány,  mely voltaképpen egy egész, szárazon kitört juhbőr, melyet a juhász szőrével befelé fordítva vet hátára, úgy, hogy a mellső lábakkal nyakában, a hátsókkal derekán kötöz össze. Juhász maga készítette elej- és hátibőrben (20. sz. eleje, Hajdúszoboszló) (Irod. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse (Bp, 1914); Földes László: Esztena und Esztena Genossenschaft bei den Szeklern (Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa, Bp., 1961); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Debrecen, 1965). Beszélgetés Petrovics Mihály juhásszal  (juhász = juhpásztor) video:  http://www.youtube.com/watch?v=xkpxY0K5fRQ Bojtár Az állatok őrzéséért felelős számadó segítőtársa. Általában fiatal, nőtlen ember, akit a számadó egy-egy legeltetési idényre fogadott némi készpénzbér és természetbeni (jószágtartás, ruha és élelmezés) fizetés ellenében. A pusztai állattartásban a nagy létszámú állatcsapat mellett több bojtár van; a számadó helyettesét, a legöregebbet vagy legügyesebbet számadó vagy öregbojtárnak, a legfiatalabbat kisbojtárnak nevezték. A szó bujt-bojt = ’hajt’ ige -ár képzős alakja; több szomszéd nyelv is ismeri./ Nos, nem igazán...A szerk./ (Forrás: Néprajzi lexikon) Szóbonctana: BOJT – Csomóba fogott szálakból, rojtokból való lecsüngő dísz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A meghatározásban benne rejlik a szó lényege. Csomó, BOg, mely sok szálból átkötött, búJTatott, rOJTos és rOJTszerűen eJTve csüng – BOJT. BOJTÁR – Pásztor munkáját segítő legényke. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A BOJTÁRok inkább fiatal fiúk soraiból kerültek ki, bár akadt, aki abban öregedett meg. A J kulcshang, a JT páros tengelyhangzó e szóban. A fiatal növény: haJTás. A BO is utalhat esetenként kicsire (BOcs), innen az angol BOY, mely még ősmag(yar)-nyelvi örökségük. Amint sok más szónál is előfordul, több értelme is van a HAJT szónak, de az alapértelem az előreHAladás. HaJT, növekszik a növény, haJT, valamire, egy eredmény elérésére, haJTja az állatokat. Ez volt a BOJTÁR dolga. A fiú (BO), aki haJT, az ÁR képzőnek mondatik, de azt is jelenti, hogy sokat jÁR, és talán azt is, hogy ezért bÉR jÁR neki. Egyébként lehetne bojtos is, főleg, mert bojtos ostorral hajtotta a gulyát. A JT páros a JáTék, TáJ gyökalkotója. A BOJTÁR JáTékos gyerek,aki bejÁRja a környező TáJat. (Kolumbán Sándor) Kulacs Alföld, 1867, mázas cserép, "Ezkulacsot kérdezd kié Loss József uramé" felirattal — lacimajor Mi a betyárbútor? Sokak számára ismerős lehet ez a kifejezés, de talán nem mindenki van tisztában a szó pontos jelentésével: a betyárbútor a betyár öltözetét, ruháját, némely esetben a betyárnál lévő, állandóan magával hordozott használati tárgyakat jelenti.  Ez a következőkből áll: A viselet A betyárok viselete földrajzilag eltérő, rendszerint az adott országrészre jellemző népi viselet, nemegyszer polgáriasabb ruhadarabokkal kiegészítve.  Általánosságban elmondható, hogy a betyárok cifrán öltözködtek, sokat adtak megjelenésükre.  Vizsgáljuk hát meg, hogy milyen ruhákban jártak betyárjaink egykoron: Alsóruházat: ing és gatya Ez két igen hosszú múltra visszatekintő ruhadarab.  Anyaguk eleinte házivászon, amit otthon az asszonyok len-, vagy pamutfonálból házi szövőszéken készítettek.  Később a gyáripar elterjedésével a gyári készítésű szövetek (főként a gyolcs) terjedtek el, mint gatya- és ing alapanyag.  A házivászon színe rendszerint törtfehér volt, a gyári gyolcsé fehér, amit a kékfestőipar fellendülésével egyre gyakrabban kékre festettek. Felsőruhák: mellény, mejjbőr-hátibőr, szűr, suba A fentebb felsorolt ruhadarabok, csakúgy mint az ing és a gatya a pásztorok ruhatárából származnak.  Ez érthető, hiszen a betyárok élete sok mindenben hasonlított a pásztorok életéhez, már ami a körülményeket illeti. Ők is ugyanúgy ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, így a pásztoroknál bevált ruhadarabok náluk is jó szolgálatot tettek.  Az ing felett viselték a mellényt (amit hívtak lajbinak vagy kismándlinak is), aminek anyaga posztó, vagy vászon volt.  Szabására jellemző, hogy derékig ért és testhezálló volt.  A mellényt elől az ólomból, rézből vagy ezüstből készült fémpitykékkel gombolták össze. A pitykék száma változó, de legalább öt pityke mindegyik mellényen volt.  Némelyik mellényen több, egymással párhuzamosan, függőlegesen elhelyezett pitykesor is volt, ez a cifra mellény kifejezetten a betyárokra volt jellemző.  A hátibőr és a mejjbőr (vagy ahogy régente mondták: hátibűr és mejjbűr) a mellény elődjének is tekinthető, ez nem volt más, mint kisebb termetű juh vagy nagyobb bárány lenyúzott és durván kikészített bőre, amit az eredetileg az állat lábain lévő bőrfelület segítségével magukra erősítettek (tehát a jobb és a baloldali alsó lábak bőreit valamint a baloldali felső lábaik bőreit összecsomózták, majd az így összeerősített bőrökbe belebújtak és végül a jobboldali alsó lábak bőreit is összecsomózták).  A hátibőrt és mejjbőrt inkább csak a szegényebbek viselték, azok is csak hidegebb időben.  Hátibőrbe-mejjbőrbe öltözött betyárt lehet látni a Jancsó Miklós által rendezett "Szegénylegények" című filmben.  A betyárok és a pásztorok talán legjellemzőbb ruhadarabja  a szűr (cifraszűr) volt.  "KITETTÉK A SZŰRÉT" A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre "kitették a szűrét.” A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert. Abban esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el. A cifraszűr szabása ősi mintákra nyúlik vissza.  A szűr minden kiszabott része téglalap alakú.  Anyaga gyapjúból készült, ún. "ványolt" posztó.  A ványolás során a gyapjút olyan mértékben tömörítik, hogy aztán az abból készült szűr zuhogó esőben sem ázik át.  A szűr egy eredeti magyar ruhaféle, viszont országszerte területenként különféle formában fordul elő.  A legismertebb változatok a bakonyi, a debreceni és a bihari szűrök, ennek megfelelően a legfontosabb szűrkészítő központok Veszprém, Debrecen és Nagyvárad voltak.  A bakonyi szűrök rövidebbek, díszítései nagyobbak, az ujja rövid és egy kerek posztódarabbal befenekelt volt.  Milfajt Ferkót rendszerint bakonyi stílusú szűrben ábrázolták.  A debreceni szűrök fő jellezője a hímzett díszítés és a szűr saját anyagából visszahajtással létrehozott, díszített elej.  A bihari szűrök  kezdetben hímzettek voltak, a hímzést később (a varrógép elterjedésével) felváltotta a nemezrátétes díszítés.  A rátétdíszítés a régi hímzett mintákat vitte tovább, azonban itt a színek helyen a díszítések formavilágán volt a hangsúly.  A bihari szűrök jellemzője ezen kívül az álló nyak (ami később más vidékeken is elterjedt) és a külön anyagból a szűrre varrt elej.  A szűröket annak ellenére, hogy végül is kabátként használták, soha nem viselték felöltve, hanem rendszerint féllvállra vetve hordták.  A bakonyi szűrök ujját befenekelték, a többi szűr ujját rendszerint bevarrták és kidíszítették.  Az utolsó bakonyi szűrkészítő mester Zalai Károly A befenekelt vagy bevarrt szűrujjban, kisebb használati tárgyakat, pénzt vagy ennnivalót is tartottak.  A betyárok igazi nagykabátja a suba, vagy ahogy egyes helyeken mondják, a nagybunda volt.  A jó subát a hosszú és durva szőrű magyar rackajuh szőréből lehetett készíteni.  A legkisebb subához is kellett nyolc darab bőr, de az igazán szép subához 12-16 db bőrt is felhasználtak.  Maradt fenn leírás olyan subáról is, amelyhez 24 darab bőrt használtak fel.  A leghíresebb subakészítő központ az Alföldön Jászberény és környéke volt. A fejrevalók: kalap és süveg A fejfedőket tekintve sem lehet nagy különbséget tenni pásztor- és betyárviselet között.  Rendszerint nemezkalapokat, mégpedig a nagykalapnak is nevezett csikóskalapot vagy kisebb karimájú, pörge kalapot viseltek.  Érdekesség, hogy volt ún. "zsiványkalap" is, amelynek a szokásostól jóval nagyobb karimája az arc eltakarását szolgálta.  A városi tanácsok a kalapok méreteit pont emiatt rendeletekkel szabályozták, meghatározva a legnagyobb karima nagyságát.  Ezt a rendeletet szigorúan betartatták (a "Talpuk alatt fütyül a szél" című filmben látható is egy jelenet, amikor Mérges Balázs csendbiztos késsel körülvágja Jeles Matyi kalapjának karimáját...).  Persze az ország egyes részein a kalap formája is eltért, Milfajt Ferkó rendszerint cilinder formájú kalappal van ábrázolva.  A kalap gyapjúból készült, forró vízben kézzel gyúrták keményre, majd alakra formázták és festették.  A jó kalapnak nem volt szabad átengednie a vizet.  Ezt úgy ellenőrizték, hogy kalapvásárláskor a kalapba egy pohár bort öntöttek és abból itták meg az áldomást.  A másik, igen gyakran használt fejfedő a báránybőrből  vagy nemezből készült süveg.  A süveg elegáns viseletnek ugyan nem nevezhető; viszont rendkívül hasznos, mert hideg időben nagyon kellemes viselet és a természetes báránybőrön az eső is lecsorog anélkül, hogy a süveg átázna. Amit a lábukon viseltek: a csizma Külön a betyárokra jellemző csizma nem volt, hordták azt, amit a többi ember is.  Már akinek tellett csizmára, de a betyároknak tellett, mert ha nem, hát megszerezték más úton-módon.  A csizmát csizmadiák készítették, kiváló minőségű bőrből.  A csizma fejét a talpra faszeggel erősítették fel.  Ez a megoldás olyan kapcsolatot biztosított a különböző részeknek, hogy a csizma hosszú ideig elviselte a nagy igénybevételt, nem vált el a talp a fejtől.  A csizmát rendszerint avas szalonnabőrrel dörzsölték be, ami biztosította a bőr vízhatlanságát.  A csizmát kapcával viselték, előfordult hogy télen a csizma talpába nyúlprémet tettek. Derékszíj és tüsző (széles öv) A derékszíj elengedhetelen része volt a pásztorok és a betyárok öltözékének.  A derékszíj vastag marhabőrből készült míves rézcsattal, nemritkán rézveretes díszítéssel.  A szíjra akasztva hordták a pásztorkészséget (erről még lesz szó).  A tüsző vagy széles öv hasonló célokat szolgált, mint a derékszíj, de felépítésében attól különbözött.  A tüsző 12-15 cm szélességű, rendszerint kétrét hajtott bőrből készült öv, ami két vagy három, egymás felett elhelyezett rézcsattal záródott.  Előfordult egyrétegű kivitelben készült tüsző is, ekkor a felhasznált bőr vastagabb volt. A tüsző díszítése országrészenként eltérő.  Volt, ahol pávatollból kivett szálakkal hímezték ki, másutt szironyozással (vékony bőrszalagokkal történő hímzéssel) díszítették.  Előfordult dúcnyomott díszítésű vagy díszítetlen tüsző is.  A tüsző általános jellemzője a zseb, amiben a pásztorok a "marhapasszus"-t a betyárok a "gyüttpíz"-t (a rabláskor szerzett pénzt) tartották. A széles öv viselője egészségét is óvta, mert nagy hidegben megvédte a derekat a hidegtől. A "készség" (pásztorkészség, kíssíg) A készség a pásztorok által használt kisebb eszközök gyűjteménye volt, amit a pásztor (és a betyár is) a derékszíjon vagy a tüszőn viselt.  A készség rendszerint a következő tárgyakból állt: bőrből készült, díszített bicskatartó bicskával, tűzszerszám, szironyozott bőrerszény a kovakő és a tapló tárolására, valamint az ehhez tartozó, bőrszíjra kötött csiholó acél.  Ez gyakran kiegészült pipaszurkálóval és (inkább csak pásztorember esetén) az ún. nyüvelőfával is. Pipa és dohány A férfiak a betyárok korában csaknem mind dohányoztak, a betyárok sem voltak kivételek. A pipák sokfélék voltak. Volt amelyik cserépből készült, ezek voltak a legelterjedtebbek. A cseréppipák készítésének központja Debrecen és Selmecbánya voltak. A cseréppipa nem képviselt nagy értéket, a módosabbak tajtékkőből faragott drága pipákból eregették a füstöt.  Ügyesebb kezű pásztorok gyakran faragtak fából pipát, kihasználva a fa természetes növekedése során kialakult formákat. A pipák egy különleges fajtája a "betyárpipa".  A betyárpipa szára a megszokottnál jóval hosszabb, ugyanis az volt az igazi betyár, aki a pipát a fogai között tudta tartani úgy, hogy a kezével nem fogta a pipa fejét. Ez annál nehezebben sikerült, minél hosszabb volt a pipa szára. A hosszú szárú betyárpipa tehát alkalmat adott a virtuskodásra is.  Betyárokkal kapcsolatos egy másik szép pipafajta, a makrapipa története is.  A makrapipa hosszú szárú, kifejezetten nagy fejű pipa, de a pipafej csaknem teljesen tömör, a belső ürege nem nagyobb, mint egy kisfejű pipáé. Állítólag egy Makra nevű betyár találta ki, akinek fontos volt, hogy a külső szemlélő számára úgy tűnjön: ő megteheti, hogy annyi dohányt szívhat a pipájában, mint a gazdag emberek.  A dohányt hímzett díszítésű sallangos kostökzacskóban tartották.  A hímzett dohányzacskók készítésének központja Jászberény volt. Itt sok olyan szűcs dolgozott, aki csak dohányzacskót készített. A zacskóban az akkor általánosan elterjedt, esetenként tiltottan termelt, durvára vágott kapadohányt tartották. Finomabb dohányokhoz csak a jómódúak jutottak hozzá.    A fokos A magyarság egyik leginkább misztikus fegyvere a fokos.  Kultikus jelentőségű.  Egyes tanulmányok szerint a Magyarság és Isten által kötött szövetség jelképe. A szkíták, kelták, hunok esetében is jól megfigyelhetjük a „harci-fogadalmi” bárdok, „fokosok” jelentőségét.  A sumér elmélet hívei szerint az ALANOK /jászok/ népneve a fokossal bánás mesterségére utal (égi fokos népe).  Történelmünk teljes hosszában megfigyelhető, hogy a fokos mindig fontos szerepet tölt be a harci alkalmazásban, az avatási rítusokban, a kultikus jelentőségű párbajokban és a mindennapi életben.  A valamikori duális világképben is fontos szerepet töltenek be a bárdok és a fokosok.  A gonosz (a sötétség) elleni küzdelem legfontosabb eszköze.  A legnagyobb népi hősöket buzogánnyal, bárddal, fokossal ruházták fel.  Az íjjal sebezhetetlen kunt (sötétség) egy bárddal, fokossal már harcképtelenné lehetett tenni a Szt. László mondakör szerint.  Egyes feltételezések szerint Szent László királyunk közkedvelt fegyvere a valóságban nem harci bárd, hanem egy különleges nagyságú és formájú fokos volt.  Ezt a véleményt támasztja alá az a történeti tény, hogy a szent király az eszközt egy kézzel használta és forgatás közben a lóról a földig tudott vele csapni. László király különleges testi adottságai mellett is elgondolkodtató egy hosszú nyélre szerelt nehéz kétkezes harci bárd /csatabárd/ használata.  Bárhogy is legyen az bizonyos, hogy az eszközt „fokos módjára” használta a legnagyobb magyar király.  A Horka segítői /barantázók/ is minden bizonnyal ezzel az eszközzel jelképezték hovatartozásukat.  A Somogyváron és környékén élő hagyományok szerint a törzsszövetség mindenkori bírájának, a Horkának az ún. barantázók és kopjás /arany/ táltosok voltak segítségére. A régi törvények fölött őrködő Horka minden ügy intézése során a táltosok tanácsaira, a harci képességekkel rendelkező táltosok segítségére, valamint a saját hadereje mellett a különlegesen kiképzett barantázókra számíthatott.  A törvénynek érvényt szerezni nem volt könnyű feladat.  Egyes nyugaton élő kutatók szerint azon temetkezéseknél, ahol fokost, fokosbaltát találtak a harcosok mellett, ott ilyen törvényi „segítőkkel” van dolgunk.  A férfivá avatás, a felnőtté válás, a nemzetséghez /hadhoz/ csatlakozás mindenkori legfontosabb rituális eszköze.  Ezt az üzenetet tartalmazza az a „szokásmaradvány”, amikor az iskolából távozó (a felnőtt életbe belépő) tanulókat felszalagozott fokossal engedik útjukra.  Fontos szerepe lehetett a párvalásztás hagyományában is, mivel minden korszakban a valamire való vőfélyek /mulatságszervezők/ fokossal és a rajta lévő szalagokkal igazolták eddigi tevékenységüket.  Az igazságszolgáltatásban betöltött szerepét jól jelöli, hogy a valamikori bírói rovásokat általában nem késsel, hanem fokossal vitték fel a „rovásokat” tartalmazó botra, valamint egészen a közelmúltig az egyes településeken a bírói hivatal jelvénye is volt, s a szervezett „rend-őrséget” első alkalommal szintén fokossal szerelték fel.  A XIX. században állították fel az első mezei rendőrséget, másrészt pedig az addig erre a célra alkalmazott 12- 24 lándzsásra bízták egy-egy község belrendőri feladatainak betöltését. 1878-ban végleg beszüntették a lándzsások intézményét s az első mai értelemben vett rendőrséget állították fel.  Ez egy szakképzett rendbiztos vezetése alatt két lovas és 14 gyalogos rendőrből állott. Kimondták, hogy ezek lehetőleg kiszolgált katonákból, erkölcsileg megbízható egyénekből válogatandók össze.  A teendőikre nézve pontos szabályrendeletet készítettek.  A gyalogosok fegyverzete fokos, a lovasoké fokos és revolver, a biztosé szintén revolver volt. A betyároknál a népi bíráskodás eszköze. (betyár = a bujdosó rablók neve) Magának a betyárságnak a léte is egyfajta bíráskodási közszerep átvételét jelenti, ami szembehelyezkedve az igazságtalannak tartott hatalommal a mindenkori „nép” igazságát közvetítette a magukról megfeledkezett hatalmasok felé.  Csupán az a valódi betyár, aki ezeknek az erkölcsi követelményeinek megfelel.  A többi esetben téves szóhasználatról van szó.  A fokos jelentőségét jól foglalja össze az ie. III. évzredbol származó szkíta baltatok felirata a következo: " Egeset es, üt es, ró es..." Ékesít is, üt is, ró is.  Ékesít: A férfi /harcos/ dísze, büszkeségének tárgya / férfivá avatás emléke? kiválasztott csoport tagja? kiválasztott néphez való tartozás tárgyi jelzoje?/  Üt: Az egyik legkiválóbb harci fegyver, szakrális bünteto-, bosszúálló eszköz.  Az isteni renddel szembeszegülők elleni Damoklész-kardja?  Ró: Sok van a rovásán. Nem sokat kertel. Kertel= rovással ír /török/.  Üzenetek hagyására használható. Szakrális bíráskodási jog a család, a had, nemzetség tagjai felett. 1886-ban a fokos a karikással egyetemben még rendszeresített hadi fegyver volt a Hunyadi huszárezredben.  A későbbiekben már csak kiegészítő felszerelésként használták, elsősorban hegyi felkészítésű csapatoknál. A fokos története Az ún. „komoly” történészek bizony több alkalommal is nagyon felületesen vizsgálták a fegyver létét.  Több utalásban olvashatunk arról, hogy a fokos csupán paraszti eszköz volt, amit a középkor folyamán a jobb minőségű páncélok megjelenése után az átütőképesség javítása érdekében adoptáltak a „valódi fegyverek” közé.  Ezek a kutatók megfeledkeznek arról a tényről, hogy a honfoglaláskori harcosok mellett éppúgy megtalálható a fokos, mint a korábbi vonulási útvonal majd minden fontos temetőjében.  A magyar fegyverek történésze, Kalmár János azt tanítja, hogy a középkor során mindinkább fejlődő, elnehezedő védőfegyverzettel szemben a támadó fegyverek hatásosságát is növelni kellett.  A szablya, a kard, majd pedig a buzogány már nem volt eléggé eredményes fegyver a nyugati sisakfajták ellen.  Megnőtt tehát a jelentőségük a nehezebb fajtájú ütő- és vágószerszámoknak, amelyek azonban nem minden esetben sorolhatók a fegyverek közé, mert egyformán alkalmazhatók fegyverként és szerszámként.  A paraszti fegyverek csoportjába tartoznak a tagló, a bárd, a szekerce és a balta, valamint ennek kisebb "testvére": a fokosbalta.  Míg az egyéb fegyverekkel kapcsolatosan (szablya, íj) már több száz tanulmány készült, addig mind a néprajzosok, mind a fegyverkutatók részéről nagyon kevés utalást találhatunk a fokossal kapcsolatosan.  A fokos első fegyver-előzményei minden bizonnyal az egyszerű botok, fabuzogányok, kőbalták voltak.  Ezt követték a paleolit-korszak mandulaalakú, lándzsapengéhez hasonló pattintgatott kőeszközei, melyeket a nyélre hosszában (dárda, gerely) és keresztben (tőrbalta) egyaránt a fegyverre erősítettek.  Azonban bármennyire alkalmasak is úgy védő mint támadó harcra, még mindig inkább az ipari és a mindennapi élet szükségleteihez megkívántató szerszámoknak, mint tulajdonképpeni fegyvernek tekintendők.  Ezekből lassankint kifejlődik ki a balta és fokos.  Ezekhez járul a fémkorszakban a fej anyagának megváltozása.  Mivel védő technikákra csupán a bronzkor végén s a vaskor elején találunk támpontokat, így valószínű, hogy a fokos támadó használata mellett ekkor fejlődik ki másodlagos védekező jellege.  A fokos nagy valószínűséggel a tőrbaltából fejlődött ki.  A tőrbalta nem kínai találmány, a Föld minden részén megtalájuk a fejlődés különböző időszakaiban. Első írásos emlékünk azonban tőlük származik, sőt Huan-Ti kínai császár ennek a fegyvernek köszönhette a Kína egyesítésére tett kísérletének sikerét.  A hunokat megemlítő kínai források arról beszélnek, hogy a rettegett északi ellenfelek a tangutoktól vették át a korai fokos különböző változatait, a fegyver eredetét pedig a legendás "Szarvasos Kövek Népéhez" kötik.  „A tőrbalta meglehetősen sokféle használati lehetőséget kínált, éppúgy lehetett vele döfni, hasítani, mint sújtani.  Alapvetően két részből áll.  A nyél (ping) fából vagy bambuszból készült.  A bronzfej (tou) két részre osztható, a pengére (jüan) és a belső részre (nej).  Valamennyi pengének két éle (zsen) van, melyek egy hegyben (feng) futnak össze.  A penge alsó élének lefutásánál, ahol a belső résszel találkozik, található a szakáll (hu), amelyen egy vagy több lyuk (csuan) helyezkedik el.  Belső résznek hívják a bronzfej hátsó részét, amelyen legtöbbször szintén található lyuk. E lyukakon átfűzött zsinór vagy szíj segítségével erősítették fel a fejet a nyélre, amely a penge és a belső rész között lévő sínhez (lan) illeszkedett.  A Sang-kor vége felé jelentek meg az olyan tőrbalták, melyeknek hiányzik a szakáll- és esetleg a sínrésze is.  Ezeken a fegyvereken az addig a szakállrészen lévő lyuk vagy hiányzik, vagy a penge tövébe kerül.  A szakáll nélküli tőrbaltáknak kétféle belső része lehet: egyenes belső (cse nej) és görbített belső (csü nej).  Mindkét fajta belső részt díszíthetik ornamentikával vagy állatfigurákkal.  A bronzfejek hosszúsága és szélessége is változatos lehet.  A leghosszabbak 40 cm, a legrövidebbek 20 cm körül lehetnek.  Ritkán találni olyan darabokat is, amelyeknek csak a belső része készült bronzból, az ilyeneknek a pengéjét nefritből csiszolták.  A Sang-kor elejéről maradtak fenn nefritből csiszolt, egyszerű formájú tőrbalták.  A pengét olykor védhette a legtöbbször fából készült hüvely.  Mind a szakállas, mind a szakáll nélküli fajták közt akadnak olyanok, amelyeknek a nyélre történő felerősítését a penge és a belső rész közt található gyűrűkkel vagy furattal segítették elő.  A nyelet a gyűrűkbe vagy furatba csúsztatva stabilabban rögzíthették a fejet, mint sínre fektetve.  A nyél tetejére néha bronzból készített, díszes nyélsapka (pingmao) került.  A nyél végére pedig a nyélsapkához hasonlóan díszített bronzbütyköt (cun) húzhattak. Lévén, hogy a nyél nem tartós anyagból készült, hosszára vonatkozóan nem áll pontos adat a rendelkezésünkre.  A bronzedényeken fennmaradt ábrák tanúsága szerint hosszuk általában egy méter körül lehetett.  A díszítések, akárcsak a belső részen, a pengén is megjelenhettek.  Egyazon fegyveren díszíthették a pengét és a belső részt is, de akár díszítetlenül is maradhatott.  A díszítések közt gyakran szerepel a korban igen közkedvelt a kuj-sárkány és a taotie-motívum.  Ez utóbbiról a mai napig nem sikerült tisztázni, hogy pontosan mit is ábrázol.  Egyesek szörnypofát vagy valamilyen mitológiai alakot vélnek felfedezni benne, mások viszont csupán két egymással szembefordított kuj-sárkány motívumnak tartják.” (Forrás: palócbetyár) Bőrművesség Bőrművesség, általános értelemben a kész bőr kézműipari feldolgozása, szorosabb értelemben a bőr megmunkálása díszítés céljából.  Az iparművészet egyik ága. A kész bőrt festéssel, pácolással, domborítással, metszéssel, hímzéssel, égetéssel és intarziával lehet díszíteni. Ezeket a technikákat a Kelet, (Kína, Perzsia) ismertette meg Európával.  Legkiválóbb művelői az arabok voltak, ők honosították meg a középkorban Spanyolországban különböző fajait, innen terjedtek el, Velence közvetítésével, egész Európában. így fejlődött ki az olasz, francia és német bőrművesség. A reneszánsz korában a domborított és festett bőrkárpitokat kedvelték; a bútorokon metszett és aranyozott díszítéseket alkalmaztak.  Ez utóbbi technikát mutatják a bőrkötések is.  Tág tér nyílt az ipar számára a díszes hadi felszerelések terén, (nyergek, lószerszámok, stb.).  A bőrművesség a modern iparművészeiben is nagy szerephez jutott, mappákat, tárcákat, kötéseket, stb. készítenek, főleg batikolva, domborítva, égetve. Népművészet A bőr a magyar népművészetben is nagy szerepet játszik, lévén a nép egyik legősibb mestersége.  A magyarság, mint állattenyésztő nép, korán megismerkedett a bőrkikészítés és feldolgozás módjaival; nyelvkincsünk tanúsága szerint a bőrmunkát már a "honfoglalást" megelőző időben ismerte.  Maga a pásztor dolgozta fel az elhullott állatok bőrét s alakított belőle, saját használatára, szerszámfélét és ruhaneműt.  Később parasztszűcsök, kontárok kezére került ő mesterség s faluhelyen itt-ott ezek űzik még ma is, bár évszázadokkal ezelőtt már céhes ipar sarjadt belőle, a nagyobb igényű falusi s főleg a városi lakosság szükségletének kielégítésére. Leginkább a birka bőre kerül felhasználásra, csak ritkábban a lóé és marháé. Utóbbiakból készül a bocskor s a zsákszerű tömlő, fiatal állat egészben lenyúzott bőréből, amellyel a facsutorát, kulacsot bevonják.  Juhbőrből készül a pásztor ostora, bugyellárisa, kostökből alakított s gazdagon díszített dohányzacskója és erszénye; utóbbi rendesen együttjár az acéllal és bőrből való késtartó hüvellyel, ilyenkor készség a neve.  E szerszámokat az övre akasztva viselik. Az öv ma keskeny derékszíj. Régebben a nyereg és szerszáma is házilag készült.  A bőrruha ma is maga szabta-varrta gúnyája a hortobágyi pásztornak. Részei:  a hátibőr vagy kacagány, mely voltaképpen egy egész, szárazon kitört juhbőr, melyet a juhász szőrével befelé fordítva vet hátára, úgy, hogy a mellső lábakkal nyakában, a hátsókkal derekán kötöz; össze;  a mejjbőr (mellbőr) az előbbinek mellen viselt párja;  a kettőnek összepárosításából alakított, jobboldalt később összevarrt ujjatlan bőrlajbi;  a csüves, azaz bokáig érő, bőujjú és szőrével kifelé is, befelé is viselhető köpeny;  a bőrkapca;  a bőrnadrág;  a sapka;  a lábszárra tekert és szíjjal körülcsavart lábbőr.  A pásztorokon kívül a parasztságnál is kedveltek a felsoroltaknál bonyolultabb szabású és díszesebb bőrruhák: a bunda és a suba, a bekecs és a ködmön.  Ködmön Bőrholmik összevarrásához a pásztor nem fonalat, hanem magakészítette, vékony szíjszalagot, másnéven hasi-t használ. Díszítésül ugyancsak a bőrből való pillangókat és sallangokat, a rátéteket, a szironyt és legfejlettebb fokon, a hímzést alkalmazzák.  Blázsik Pál csongrádi szűcs rajzai 1822 E díszítőmódok és díszítőelemek népművészetünk legrégibb megnyilatkozásai. A kacagány A bőr ruhaanyagként hasznosítása régi hagyomány. A pásztorok is készítettek szőrmés és gyapjas bőrruhákat, de ez leginkább mesteremberek, szűcsök feladata volt. A felsőruhákhoz szőrös bőrt, övhöz, lábbelihez cserzett bőrt használtak. A hátibőr, ismertebb nevén kacagány cserzetlen, szőrös bőr, amin még a fej, nyak, lábak és a farok bőrét is meghagyták. Hátra vetve hordták, a nyak alatt a két mellső lábat összekötve. Takaróként és derékaljként is szolgált. Leginkább a pásztoroknál maradt meg, de nemesi változata a párducbőrös kacagány. A nemes prémből való kacagány a nemesi, katonai öltözet kiegészítője volt. Hátibőrnek inkább a juhbőrből, kacagánynak a vadbőrből készült darabokat nevezték. A nagykun kerület a 18. században betiltotta a kacagányt. Az Alföld egyes vidékein előbőrt is viseltek, ami a hátibőrhöz hasonló bőr. Az elő- és a hátibőr lábait a nyaknál és a csípőnél összekötötték. A két bőrt a pásztorok a 19. század közepéig viselték. Miska kancsó, arcos edények Arcos edényeink Legismertebb arcos edényünk a Miska kancsó. Mezőcsáti Miska kancsónak is nevezik, egyik jellemző készítési helye után.  Mezőcsát ősi fazekas-múltra tekinthet vissza, hiszen ott már a rézkorban is készítettek agyagedényeket, de nem csak mericéket, hanem például arcos edényeket is készítettek Magyarország területén már az újkőkorban is, és nem is csak Mezőcsáton, hanem szerte az egész Kárpát-medencében.    Lehetséges, hogy eredetileg az edényekre karcolt arcnak több értelmet tulajdonítottak, elképzelhető, hogy esetleg az edény tartalmának védelme volt az arc feladata, de az is lehet, hogy már akkor is csak egyszerű díszítésként alkalmazták, mint manapság.  Érdekes, hogy az arcokon rendszerint megjelenik egy „M”-betű alakú jel is.    Kárpát-medencei őseink hozták létre még az újkőkor elején a vonaldíszes kultúrát.  Agyag edényeik, szobraik felületét rájuk karcolt mintákkal – vonalakkal – díszítették. (Festett változata ennek a szalagdísz.)  A rézkorban is megmaradt az arcos edény, és természetesen a vonaldísz is. Történelmünk során számos népcsoport költözött be a Kárpát-medencébe.  Velük együtt mindig megjelentek a rájuk jellemző új dísztárgyak, új díszítő motívumok is, amelyeket megtalálunk a régészeti leleteken.  Aztán eltelik ötven vagy száz év, és az új motívumok szép lassan kikopnak a divatból, miközben az őslakosság ősi hagyatéka újra visszanyeri az őt megillető helyet.  Élő bizonysága ennek a Miska kancsó. Miska kancsó gyűjtemény:  http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=668 A kör töve.... mindennek az eredője, vagyis ahonnan a Forrás vize fakad Apátfalvi körkulacs Korondi kulacsok Kislődi kulacs Habán kulacs Kerámia kulacs Hortobágyi kútgémjelzések - avagy a kútágassal való telegrafálás A pusztában álló ágasok hangtalanul mondták el üzeneteiket, amelyet a bandák tagjai teljességgel megértettek, nem így a cseh zsandár, aki a kalimpáló ágasok láttán azt hitte vizet merítenek.  Így érthető meg az az éveken át tartó meddő küzdelem, amit a hatóság emberei folytattak a szegénylegények ellenében. 1. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. Jelentése: vigyázz, hivatalos ember érkezett (pusztagazda, mezőőr, olvasó bizottság, csendőr). 2. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz. 3. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni. (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj. 4. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani. 5. A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába, vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság. 6. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik. 7. A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele. 8. A kútgém felengedetten áll dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem. 9. A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza, vagy a csárdába ment. 10. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt, vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is. 11. A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult. A régi betyárvilágban különösen nagy jelentősége volt ezeknek a kútgémjelzéseknek, hiszen ezek segítségével tájékozódtak a jobb sorsra érdemes szegénylegények a pusztákon mozgó hatósági emberek hollétéről.  Ezt a jelrendszert olyan tökéletességre vitték, hogy segítségével pontosan behatárolhatták a pandúrok mozgását. Jelentősége volt annak is, hogy milyen magasra volt a kútostor húzva.  Ebből az derült ki az értő szem számára, hogy közel, vagy messze járnak-e a pandúrok, tilalmas, vagy szabad-e az út.  A kútkoloncot is feljebb, vagy lejjebb kötözték a szerint, hogy melyik irányban járőröznek a hatóság emberei.  Ebből tudhatta aztán mindenki, aki nem akart velük találkozni, merre induljon, hogy minél messzebb kerülje őket.  A telegráf igazító pásztorok a gavallérosabb betyároktól aztán sok ezüstpénzt kaptak ezért. Nagy Czirok László azt írja, hogy a Kiskunságban is hasonló jelzéseket alkalmaztak, „ha közbiztonsági személyek időztek a csárdában”.  Békés megyében szintén az üres vödörrel felengedett kútgém jelezte a pandúrokat.  A szomszédok is hasonlóan cselekedtek, így tíz-tizenöt percen belül több kilométerre szállt a hír. A kútgémjelzések egészen a közelmúltig használatban voltak. 1963-ban Mag Ferenc nagyiváni juhász a következőket mondta:  „Ha a kútgémet felengedte az odabennvaló, akkor már tudta a távolabb legeltető juhász, hogy haza kell menni.  Régen akasztottak a kútgémre szűrt s úgy engedték fel.  Ez valami megbeszélt jel volt.  Ebből tudta a juhász, hogy haza kell jönni, le kell vágni egy birkát és meg kell nyúzni.  Így mondta a juhásznak a gazda: Ezt vagy azt úgy tudja meg, ha a cifraszűrt felakasztom.”  A szintén nagyiváni Labancz István így emlékezett vissza:  „ A tanyán a kútgémet, ha távol volt a dolgozó akkor felhúzták, a kútostorra, a gém végére rongyot, kalapot tettek s ezzel jelezték a delet.  A legelőn is így jelezték a távol legeltető juhásznak a delet, így hívták ebédelni.  Így jeleztek neki, hogy jöhet már a karámhoz fejni.”  Az ebédhez hívásnak ezt a módját Ecsedi István is leírta:  „ Ha az emberek a tanyától távol vannak s a sík területen semmi sem gátolja a kilátást a kútgém végére ponyvát terítenek, feleresztik és ez jelzi, hogy jöhetnek enni. Félszázaddal ez előtt a disznóval messze elkóborgott kondást is így hívták enni.” Nagy Sándor angyalházi szűzgulyás elmondta, hogy a kétszeri kalap felnyújtás azt jelentette, hogy a gulya mehet a kúthoz inni. Máró László gulyás elmondta, hogy a falkát akkor hajthatták a kútra, ha a bojtár a kútgémet a dézsával a kifolyócsatornára tette... (Az Igazmondó Juhász) ÉJFÉLI KOPOTT EMLÉK A pusztának törvénye van.  Papírra soha le nem jegyzett, kőbe soha nem vésetett. A városi ember szófukarnak, zárkózottnak mondja a magyar paraszti népet, s mégis amikor bizalmát elnyered, csak árad a föld emberéből a szó, kincses özönével zúdítja azt a ritkán látott jövevényre. Ekkor tűnik ki leginkább, hogy szótlanságuk csupán saját érdekük szerinti óvatosság. Bújtak ők tatár, török, német vagy orosz szuronya elől, de megmaradtak olyannak, amilyennek az Isten őket teremtette. Ezt főként akkor éreztem, amikor ott ültem a pislákoló kemence mellett s vendéglátóm ajkáról halkan, búgva jött az ősi magyar szó, miközben szeme messzire révedt. Kicsit hunyorgott, mint, aki napba nézett. Elmúlott századok regéi, mondái éledtek fel nyelvén, csakúgy buzgott fel belőle a számolatlan szó. Beszélt ez a szikárarcú, barnult arcú öreg parasztember és én csendben hallgattam… Tíz esztendő telt el. A gyönyörű kis tisztáson kevély törzsű diófa szökkent szárba, alatta friss és ápolt sírhalom. Egyedül ülök az összeeszkábált padon és emlékeimet kutatom. Évről-évre legalább egyszer visszatértem idős barátomhoz, hogy tanuljak tőle és minden bölcsességét lejegyezzem az utána hagyott kornak és a feledett időnek. Ebben az esztendőben már későn jöttem. Pali bácsi előrement. Megtért őseihez az idős lélek, Teremtőjéhez hazatalált. Szelíd magányomban a tőle évekkel ezelőtt kapott kopott bicska élét próbálgatom egy letört ág derekán. Hirtelen egy hat-hét éves kisfiúra lettem figyelmes, aki mint szélvész száguldott elém apró kék biciklijén. Miután köszönt, megállt tőlem úgy öt-hat méterre és csak nézett a nagy barna szembogaraival. Előbb én ismertem meg őt, Pali bácsi legkisebb unokája volt. -Az a nagypapa bicskája!- szólalt meg végre és nem tudta a szemét levenni a zsebkésről. -Nem, ez a tiéd!- mondtam és a kezébe nyomtam a bicsakot. Nagy áhítattal vette át, sokáig fogta kis kezében, majd gondosan eltette a nyakában lógó kis tarsolyába. Csendes szavúan mondott köszönetet. Még akkor is ott állt a legényke a diófa előtt, amikor az autóm már messzire kavarta a port. A pusztának törvénye van. Papírra soha le nem jegyzett, kőbe soha nem vésetett… -zcsf- (Zetényi Csukás Ferenc) NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! Az összeállítás nem adja vissza hímzéseink, motívumaink és népviseleteink teljes gazdagságát, hiszen ez szinte lehetetlen, olyan nagy a mi gazdagságunk! További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html -Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html -Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html -Székelykapuk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html -A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html -Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html -Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html -László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html -A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html -Mit jelképez a szarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html -KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html -Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php http://sites.google.com/site/emfkryon/ blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com