El Accesorio Elamita es un accesorio datado aproximadamente entre los siglos VII a.C. y VI a.C. (período comprendido entre los años 700 a.C. y 501 a.C.), perteneciente al arte elamita. Accesorio Elamita Accesorio Elamita Se conoce que fue encontrado durante unas excavaciones arqueológicas realizadas en el sitio arqueológico de Tang-e Sarvak. Localizado en la provincia de Juzestán, ubicada al suroeste de Irán. También se conoce que en el año 1.957 d.C. fue entregado al militar británico Alliston Arthur Jeacock por un jefe de la tribu Bakhtiyari, del suroeste de Persia. En el año 1.962 d.C. el Accesorio Elamita fue comprado por el Museo Británico de Londres (Gran Bretaña), dónde pasó a formar parte de su colección de arte. Accesorio Elamita Descripción Tiene una altura de 11,80 cm, una anchura de 4,50 cm, una longitud de 12,50 cm y un peso de 630 g. Está fabricado en bronce. Se trata de un accesorio de bronce en forma de figura femenina sentada, con el cabello trenzado, luciendo un collar, un par de pulseras y brazaletes. Está ataviada con una falda de volantes con ceñidor y lo que parece ser un fleco de borlas en la parte superior. Además las manos al frente están apoyadas sobre las rodillas con las palmas hacia arriba en un gesto de súplica. Aparte se observa como en el reverso del accesorio hay una cola de pez horizontalmente con dos orificios para remaches a través de éste y un tercero a través de la base de la falda. Para finalizar subrayar que los investigadores piensan que la figura de mujer representada podría ser la representación de una diosa. Puesto que también se han hallado otras figuras de diosa pez que tienen la forma de una mujer con una falda plisada y las manos extendidas como para indicar algo. Siendo la parte en forma de pez de la diosa la que formaría parte de un apoyabrazos decorativo de un trono. Actualmente se encuentra en el Museo Británico de Londres, Gran Bretaña.

Sono trascorsi quattro anni e mezzo e non ho mai affrontato un tema diretto con le mie amiche e i miei amici lettori, un sondaggio

La Estela de Ategua es una estela datada aproximadamente entre los años 1.000 a.C. y 601 a.C., perteneciente al arte prehistórico. Estela de Ategua Se fabricó durante el período de la prehistoria conocido como la Edad del Bronce Tardío. Fue hallada en el año 1.968 d.C. de manera casual en el "Cortijo de las Gamarillas", junto al yacimiento arqueológico de Ategua. Situado en la barriada periférica de Santa Cruz, junto al cortijo de los " Castillejos de Teba", en el municipio de Córdoba. Localizado en la provincia de Córdoba, en la comunidad autónoma de Andalucía (España). Descripción Tiene una altura de 163 cm, una anchura de 78 cm y un grosor de 34 cm. Esta fabricada en piedra caliza beige, mediante las técnicas de incisión y tallado. Se trata de una losa pétrea con forma trapezoide que en la cara principal (la cara más alisada) presenta una serie de decoraciones compuestas por figuras y motivos geométricos. Estela de Ategua Las representaciones se dividen en tres niveles: En el nivel superior, está representado mediante trazos rectos la figura de un personaje de gran tamaño, con una coraza o pectoral decorado con motivos geométricos, sus armas (espada, lanza y escudo redondo), un peine y un espejo. En el nivel intermedio hay dos figuras, una representada de pie con las manos tocándose la cabeza y la otra figura representada tendida. Debajo de las figuras hay dos animales cuadrúpedos representados muy esquematizados. Y por último en el nivel inferior hay un carro tirado por dos animales y tras él una figura humana, también debajo hay dos grupos de cuatro y tres personas cogidos de la mano. Con respecto a la parte inferior de la estela, se aprecia como acaba en forma triangular y apuntada. Los investigadores piensan que es debido a que originalmente la estela se encontraría enterrada por debajo del nivel del suelo. Para finalizar, en cuanto al estado de conservación, en general es bueno, pero se puede apreciar como tiene una fractura en la parte superior, además tanto los laterales izquierdo como derecho tienen zonas con bastante erosión que afectan a la superficie decorada y también tiene algunos arañazos en la cara principal. Actualmente se encuentra en el Museo Arqueológico y Etnológico de Córdoba, España.

El Arpista Cicládico es una escultura datada aproximadamente entre los años 2.700 a.C. y 2.300 a.C, perteneciente al arte prehelénico, en concreto pertenece al arte cicládico. Arpista Cicládico Arpista Cicládico Cabe resaltar que el año del hallazgo es desconocido, pero se conoce que fue descubierto durante unas excavaciones arqueológicas realizadas en el archipiélago de las Cícladas. Un archipiélago ubicado en la periferia de Egeo Meridional, localizada en el mar Egeo, en el sureste de Grecia. En el año 1.997 d.C. el Arpista Cicládico pasó a formar parte de la colección de arte del Museo J. Paul Getty, ubicado en la ciudad de Los Ángeles, en el estado de California (Estados Unidos de América). Descripción Tiene una altura de 60 cm. Se trata de una escultura de bulto redondo o exenta que representa la figura de un músico, un arpista, sentado sobre un trono pequeño con cuatro patas y sin respaldo, mientras sostiene con sus manos un instrumento de cuerda (un arpa o una lira). Destaca como la figura del arpista se encuentra representada de forma estilizada, también destaca como está sentado con las piernas juntas y con los dedos de los pies representados mediante finas incisiones. La cabeza con forma ovalada está representada inclinada hacia atrás, mirando hacia arriba. Aparte llama la atención que de los rasgos faciales tan solo se encuentre representada la nariz puntiaguda. Además se puede apreciar como el instrumento musical reposa sobre su muslo derecho, sostenido por abajo con la mano derecha, mientras que el brazo izquierdo está representado estirado hacia delante con la mano izquierda agarrando la parte delantera del instrumento. Con respecto a la composición resaltar como la figura se encuentra representada con formas geométricas y un número reducido de elementos que dotan a la escultura de mucha expresividad. Para finalizar subrayar que algunos investigadores debido a las características que presenta la escultura del Arpista Cicládico la comparan con el Arpista de Keros (perteneciente a la colección de arte del Museo Arqueológico de Atenas, Grecia). Actualmente se encuentra en el Museo J. Paul Getty, Estados Unidos de América.

The spring exhibition at London's Wellcome Collection places the extraordinary art of Japan's 'outsiders' – patients at the country's welfare institutions – centre stage

1. ábra. Varga Géza előad a Bolyafészekben Család, iskola, tevékenység 1947-ben született Biharkeresztesen, református parasztősök leszármazottjaként. 1945 és 1950 között tágabb rokonsága három ártatlan és derék tagját ölte meg a hatalom. A Szabó József Geológiai technikumban érettségizett, ezt követően öt felsőfokú képesítést szerzett számítástechnikai és társadalomtudományos területeken (a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem magyarságtudomány szakán a korábbi tevékenysége és a könyvei elismeréseképpen kapott oklevelet). Geológus technikusként és számítástechnikai munkakörökben dolgozott állami nagyvállalatoknál, például az OKGT-nél és az Alutrösztnél. Felesége, négy fia és kilenc unokája van. Egy arc a családból. A család teljesítményéhez tartozik - a csodaszép unokák mellett - többek között egy őrségi szállás, néhány írástörténeti felfedezés, a Budapestet ismertető legjobb honlap és egy ígéretes éttermi startup vállalkozás is. 1965-ben két hétig volt előzetes letartóztatásban államellenes izgatás előkészületének vádjával. Két társával a Gellért-hegyi Szabadságszobor előtt álló szovjet harcos szobrának felrobbantására és röpcédulázásra készültek. Mivel az ügyész ezt nem tudta bizonyítani, vádemelésre nem került sor. Újításként egy térképrajzoló és készletszámító programot készített a krígelés módszerének alkalmazásával az Alutrösztnél, bauxittelepek készletének kiszámítására és ábrázolására. Kifejlesztette és kötetben kiadta a „DQ” szoftvergyártási technológiát, amelynek árbevétele meghaladta az akkortájt vásárolt budai családi háza vételárát. 2. ábra. Az általa működtetett veleméri Cserépmadár szállás utca-házszám táblája Az elmaradt rendszerváltás óta számítástechnikai és rovológiai szakíró, tucatnyi kötettel. Nyaranként szállást ad ki turistáknak az Őrségben. Honlapjaik: http://www.cserepmadar.hu és http://www.csinyalohaz.hu . Itt néprajzi, meg írástörténeti kutatótáborokat és tudományos konferenciákat szervez, előadásokat tart és Sindümúzeum néven magyar jeltörténeti kiállítást működtet. A Cserépmadár szállás portáján 2017-ben Hankó Péter geológus technikus és szobrászművész Onogesius-szobrát állították fel közös erővel. http://velemer.kornyeke.hu/onogesius-szobor-velemer A szobrot Joó Katalin és pilisi tanítványai avatták fel étel- és italáldozat bemutatásával. 3/a. ábra. Az Onogesius-szobor a veleméri Cserépmadár szállás kertjében 3/b. ábra. Tárlatvezetés a Sindümúzeumban Joó Katalin tanítványaival Több, mint öt évtizede kutatja a székely rovásírás eredetét s a véle összefüggő tudományterületeket. 1992-ben írástörténeti előadássorozatot indított. Ennek kereteként Simon Péterrel, Forrai Sándorral és másokkal megalapítja a Nap Fiai alapítványt. Később Írástörténeti Kutatóintézet néven http://ikint.uw.hu tudományos műhelyt teremt az írástörténeti kutatások összefogására. A kutatásban többek között együttműködik Götz Lászlóval, Simon Péterrel (ELTE), Nemetz Tiborral (MTA), Püspöki Nagy Péterrel (ELTE), Nagy Zoltánnal (Savaria Múzeum), Ferenczy Istvánnal (Kolozsvári Történeti Múzeum), Csupor Istvánnal (Néprajzi Múzeum), Póczik Szilveszterrel (Országos Kriminológiai Intézet), Nagy Sándorral, Szekeres Istvánnal, Varga Csabával, Érdy Miklóssal, László Gyulával (MNM), Erdélyi Istvánnal (ELTE), Kiszely Istvánnal (MTA), Bakay Kornéllal (ELTE, Miskolci Bölcsész Egyesület), Forrai Sándorral, Szabó Ferenccel és Veres Péterrel (MTA), Berényi Lászlóval; segítséget kap Vékony Gábortól (ELTE), Makkay Jánostól (MTA), Harmatta Jánostól (ELTE), Szörényi Leventétől, Lezsák Sándortól, Gedai Istvántól (MNM), Bálint Csanádtól (MTA) és másoktól is. Simon Péter történész a Magyar Heroldban megjelent tanulmánya kéziratának véleményezését kérte Varga Gézától, majd a kérésére megírta a Bronzkori magyar írásbeliség c. közös kötetben megjelent cikkét a székely írás eredetéről. E cikk kefelenyomatát Varga Géza (a cikk tördelője és grafikusa) a János Kórházban fekvő Simon Péternek mutatta meg, amivel szemmel láthatóan nagy örömet okozott neki. Ő volt a nagy tudású írástörténész utolsó látogatója a családtagokon kívül. Püspöki Nagy Péter történész Varga Géza kérésére előadást tartott az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett Első szombati írástörténet c. előadássorozatban a Bp. XII. Kerületi Tanácsa által ingyen rendelkezésre bocsátott teremben, a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendeletről. Az előadáson Varga Géza töltötte be az elnöki szerepet. Az előadás szövege az ott készített hangfelvétel alapján A székelység eredete c. kötetben jelent meg. Ez megszüntette a szent király ellen országosan folytatott rágalomhadjáratot. Bakay Kornél régész Varga Géza kérésére, a Körmendi Kulturális Egyesület rendezvényének keretében előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás portáján kialakított Kultúrpajtában s az előadás anyaga egy önálló füzetben megjelent az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozatában Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? címmel. 3/c. ábra. A veleméri Kultúrpajta Nagy Zoltán néprajzkutató, később Vas-megyei múzeumigazgató több néprajzi tárgyú előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás Kultúrpajtájában például a Körmenden feltárt cseréppipákról. Tárgyfényképek, eszmecsere és szervezés formájában segítséget adott az írástörténeti kutatáshoz, a népi hieroglifák feltérképezéséhez, meglátogatta a veleméri Sindümúzeumot és a Körmendi Figyelőben megjelent cikkében méltatta Varga Géza tevékenységét. Varga Géza hasonlóképpen fontos tárgyak fényképét kapta meg Gedai Istvántól és Csupor Istvántól is, a vonatkozó eszmecserék keretében. E fényképek némelyike megjelent a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Vékony Gábor, Bakay Kornél, Erdélyi István, Hadháziné Vadai Andrea és Bálint Csanád voltak azon régészek, akik a budapesti hun(?) jelvényt hunnak, vagy hun korinak határoztak meg. Ez a véleményük a jelvényt bemutató A székely rovásírás eredete c. kötetben jelent meg. Közülük Erdélyi István később a Ráduly János rovológussal közösen írt rováskorpuszban a székely írás első, hun kori emlékeként mutatta be a hun jelvényt (A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig, Masszi Kiadó, 2010). Keszthelyi Andrással, Szörényi Leventével és másokkal egyetemben tagja volt a Keresztény Magyar Vetés Stolmár G. Ilona által vezetett szerkesztőségének. 4. ábra. A 2017-ben megjelent Magyar hieroglif írás c. kötet címlapja Bibliográfia Írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti dolgozataim jegyzéke Kötetek Számítástechnikai és írástörténeti témával foglalkozó kötetei jelentek meg magyar, német és angol nyelven. - A DQ szoftvergyártási technológia 1990. - Die „DQ” software-erstellungstechnologie, Akadimpex, Budapest, 1991. - Bronzkori magyar írásbeliség 1993. (Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal). - Székely rovásjelek hun tárgyakon 1996. - Rovásírás és mitológia 1998. - Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? 1998. (Bakay Kornéllal). - The origins of Hunnish Runic Writing 1999. - A székely rovásírás eredete 1998. - A magyarság jelképei 1999. - Mítoszok őre, Velemér 1999. - A székelység eredete 2001. http://mek.oszk.hu/16400/16452/16452.pdf - A finnugor elmélet alkonya 2006. - Így írtok ti magyar őstörténetet 2010. - A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us” (ős) jele? 2014. - Magyar hieroglif írás 2017. A fenti kötetek közül néhány (a Német-Magyar Baráti Társaság támogatásának köszönhetően) 1999 óta szerepel a Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon (5. ábra). Köteteiből több száz példányt ajándékozott a határon túli magyarok, a református egyház és a rovásírás oktatásának támogatására, valamint a közkönyvtáraknak és a kutatóknak. 5. ábra. Török Miklóssal az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon Folyóiratcikkek Százat közelítő cikke jelent meg a hetvenes évek óta a nyomtatott sajtóban. Ezeket olvashatta az Országépítő, a Körmendi Figyelő Könyvek, a Turán, a Keresztény Magyar Vetés, a Kapu, a Hazanéző, a Dobogó, az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság lapja, a Hunnia, az Arany Tarsoly, a Demokrata, a Magyar Nemzet, az Élet és Irodalom, a Beszélő, a Tallózó, a Computerworld Informatika, valamint más folyóiratok és lapok olvasótábora. Például négy cikke jelent meg a Makovecz Imre által alapított Országépítőben. Egy írását Tudományos cenzúra a Kurultájon? címmel az Európai idő is közölte a könyvterjesztésben tapasztalható cenzúráról. Az erdekesvilaglap.blogspot.hu ugyanezt a cikket Varga Csabának tulajdonítva mutatta be. 6. ábra. Az évente megjelenő Körmendi Figyelőben mindig szerepel egy cikkel Konferenciák és előadások Rendszeresen adott vagy ad elő szervezett keretek között. A Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián, lásd: Kőrösi Csoma Sándor, Nyomok az időben, Kovászna, 2016. ISSN 1842-96-45 ). A Dunai Vasmű által támogatott Somogyfajszi konferenciasorozaton, amíg az tartott. A Magyarok Világszövetsége konferenciáin. Az Írástörténeti Kutatóintézet "Első szombati írástörténet" sorozatában. A Körmendi Kulturális Egyesület szervezte előadásokon. A Két Hollós Könyvesbolt előadássorozatában. A budapesti Attila szálló által szervezett előadássorozatban. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület által szervezett előadássorozatban. Rendszeresen tart tárlatvezetéseket a veleméri Sindümúzeumban. 7. ábra. A kovásznai konferenciák előadói között (a hátsó sorban, középen, éppen csak látszik a feje) További előadásokat tartott az USA-ban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben, Szlovéniában és a csonka Magyarország számtalan településén. 8. ábra. Az MVSZ által szervezett világkongresszuson 9. ábra. A marcali Városi Könyvtárban tartott előadás plakátja Cikkek a világhálón Kétezernél több cikket írt az internetre, ezek jó részét az OSZK MEK őrzi. Hieroglifikus birtokjeleink. Szabír jelek az Iseumban. Isten szavunk eredete. A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma. A frankfurti botrány. Kultúrpolitika és rovásírás. Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról. A temporius-téveszme diadalútja. A budapesti hun jelvény jelei. Hun írásemlékek idegen címkével. Pécsi előadássorozat a székely írás eredetének kutatásáról Félsikerű kiállítások Istenidéző szertartások szövegkönyve Az MTA rováskorpusza A Magyarságkutató Intézet rovológiai teljesítménye Hímes tojások jelei Hieroglifikus gyűrűfeliratok Amerikai indián népi írásemlékek Párbeszéd a Tudomány embereivel és másokkal Honfoglaló tartalom Hun és avar tartalom Felemás vállveregetés a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelet leleplezéséért Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a rovásüldözést? Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás Rovology in English 10. ábra. Egy tanulmány az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában Videók Néhány előadása és riportja videón is megtekinthető. - A Lenti városi televízió riportja a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról (több, mint 3500 megtekintés) - A Két Hollós könyvesboltban a magyar hieroglif írásról (több, mint 20 000 megtekintés): https://www.youtube.com/watch?v=uc8zVM660Qo&t=309s https://www.youtube.com/watch?v=u2Ar2i_G5oA - Az Infoparkban a magyar hieroglif írásról: (több, mint 5600 megtekintés) - Az MVSZ konferenciáján, Hun írásemlékek idegen címkével: https://www.youtube.com/watch?v=ltqUNZs2sSc - A Kerecsen fészekben tartott előadás: https://www.youtube.com/watch?v=uc8zVM660Qo&t=283s - A Zala Online által készített riport. - Mozaik Sydney 26 Kiss Ágnes riportja: Magyar hieroglif írás Varga Géza 2018 05 20 - Tévériport a Lenti Művelődési Központban tartott előadás után: - Budapest, Infopark, az Ősi örökség sorozatban tartott előadás: - Székesfehérvár, a Hét vezér est sorozatban tartott előadás: - Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban 1. rész - Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban 2. rész - Kubinyi Antal előadás-sorozatában (Álmos király televízió) a magyar hieroglif írásról Varga Géza írástörténész Velemben (video) 1. rész Varga Géza írástörténész Velemben (video) 2. rész Varga Géza írástörténész Velemben (video) 3. rész Varga Géza írástörténész Velemben (video) 4. rész Varga Géza írástörténész Velemben (video) 5. rész Varga Géza írástörténész Velemben (video) 6. rész Pécsi előadássorozat a székely írás eredetének kutatásáról 11. ábra. Előadás a Két Hollós Könyvesboltban 12. ábra. A karcagi csatkarika a leghosszabb ismert hieroglifikus szövegünk Tudományos eredmények Az akadémikus "tudomány" helyett sikerült tisztáznia a székely írás eredetének kérdését, amire a "szakma" százötven év alatt sem tudott jó választ adni. A legismertebb akadémikus kutatók álláspontjára évtizedek óta a tanácstalanság jellemző, amit a legismertebb akadémikus kutatók ismernek be a 90-es évek óta. Például az MTA rováskorpusz két szerzője: Benkő Elek és Sándor Klára írta 2021-ben, hogy adathiány miatt nem nyilatkoznak az eredeztetés kérdésében (holott több száz hieroglifikus írásemlékünk van, csak azokkal a szójelek létének elismerése nélkül nem tudnak mit kezdeni). A székely írás Varga Géza felismerése szerint a magyar nép alkotása, természetes fejlődéssel, több tízezer év alatt alakult ki és vált a kezdeti hieroglifikus (szó-és mondatjeleket alkalmazó) írásból alfabetikus írássá. E tétel tankönyvszerű kifejtése jelent meg a Magyar hieroglif írás c. kötetben (4. ábra). A kötetben bizonyítja, hogy az ismert klasszikus írások nem egymástól elszigetelten jöttek létre, hanem egy közös kőkori jelkincsre, az ősvallás jelképeire épültek, amely lényegében azonos a székely írás elődjével, a magyar hieroglif írással. Ez a felismerés (az írás monogenezisének tétele) magyarázza meg például a magyar jelkincs és az indiánok népi jelkészletének egyezéseit. Az általa elsőként elolvasott írásemlékek közé tartoznak: - A Jóma ligatúra magyar szavakat jelölő őskőkori szójelekből alkotott jelösszevonás, amit prekolumbián emlékeken, valamint hun, obi-ugor és magyar emlékeken egyaránt megtalálunk. - A 7500 évesszentgyörgyvölgyi tehénszobor az emberiség legkorábbi, eredetiben fennmaradt, székely jelek elődjével magyar szavakat rögzítő írásemléke. - A „Csaba királyfi” – azaz az Attila halála után önállósuló szabír dinasztia – korából fennmaradt tusnádi ligatúra. - A budapesti hun jelvény, a csencsói sarokkő, az Árpád-kori karcagi csatkarika, a regölyi gyűrű, a regölyi hun ezüstcsat és a berekböszörményi gyűrű rovásfelirata. - Sikerült hangzósítania a tatárlakai táblák „atya/ada” és „tár/szár” szójelét, valamint néhány Tordos-Vincsa írásemléket. - Sikerült jó olvasatot adnia a székelyderzsi rovásírásos tégla és a bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék vegyes (szójeleket és betűket egyaránt tartalmazó) szövegére. Olyan íráselméleti kérdésekkel foglalkozott, mint az írásrendszerek rokonsága és a szójeleket alkalmazó rendszerek összehasonlításának módszertana, a preírás, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb. Kimutatta, hogy a jégkorszak idején Amerikába vándorló indiánok a székely rovásírás már akkor is fonetikus elődjét vitték magukkal Amerikába. A források alapján feltárta, hogy a Szent Koronát nagy valószínűséggel a mervi oázisban készítették a szabírhunok számára 531 táján; hogy a tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába, s hogy ezen ősvallási jelentőségű szimbólumok mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos. Kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában szójelekkel írt imádságok és istenidéző szertartási szövegkönyvek vázlatát azonosította a régészeti leleteken, a népi, uralmi és vallási alkalmazásokon. Leírta és bemutatta a hieroglifikus írásemlékek jellemzőit: a "felülnézeti világmodell"-t, a "magas kő", az "eget tartó fa", a "lyuk jelben fizikai lyuk", a "szimmetrikus szövegek" és az "istenidéző szertartási szövegkönyv" stb. ábrázolási konvenciókat. Sikerült rávennie az akadémikus "tudományt" arra, hogy a rovásjelekkel írt szövegeket is nyelvemlékként kezeljék. Az előző átkosban ugyanis minden alap nélkül az volt a közkeletű balhit, hogy a székely írással írt szövegek nem elég régiek ahhoz, hogy nyelvemlékként vehessék őket figyelembe. Az OSZK 2009-es nyelvemlék-kiállításának megnyitójára írt három cikkét átvette a ferrarai Osservatorio Letterario és a kritika hatására Hiller István kultuszminiszter felmentette állásából Monok Istvánt, az OSZK főigazgatóját. Azóta az ELTE, az MTA és az MKI kutatói nyelvemléknek tekintik a székely írással írt szövegeket is. 13. ábra. Varga Géza közölte és olvasta el a berekböszörményi gyűrűn lévő imádságot 14. ábra. Tanulmány a Szent Korona eredetéről az OSZK MEK-en Hatása a tudós világra Szóban és írásban is párbeszédet folytatott a székely írás emlékeiről a szegedi Finnugor Tanszék, az MTA Matematikai Kutatóintézet, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajztudományi Intézet, a Magyarságkutató Intézet, az MTA Régészeti Intézet és más intézmények munkatársaival, illetve ismert tudósokkal, például Veres Péter és Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Bartha Antal történésszel, Erdélyi István és Bakay Kornél régésszel, Harmatta János, Benkő Loránd, Csúcs Sándor és Janurik Tamás nyelvésszel. 15. ábra. A budapesti hun(?) jelvény Letéti szerződéssel adta át a Magyar Nemzeti Múzeumnak a budapesti hun(?) jelvényt, amelynek felületét a múzeumban restaurálás ürügyével barbár módon lereszelték. Mégis, a sajnálatos áldozat nem volt teljesen hiábavaló (a tárgy eredeti képe a fényképeken megmaradt). A letéti szerződésnek a híre is elegendő volt ahhoz, hogy Erdélyi István és Ráduly János rováskorpuszában a legkorábbi (hun kori) rovásemlékként legyen megemlítve. Ezt követően Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is írt egy tanulmányt a rovásemlékről és párhuzamairól. Ebben ugyan nem említette a szerinte késő középkori leleten és társain lévő rovásszövegeket, de a kialakuló vita hozzájárult a magyar írástudomány előrelépéséhez. e rovásemlék tárgyalásához (lásd: A székely rovásírás eredete). Az SZTE Finnugrisztikai Tanszékének meghívására előadást tartott a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról és a budapesti hun(?) jelvényről. Itt Bakró Nagy Marianne volt a vendéglátója és Kozmács István volt a felkért hozzászóló. A Csúcs Sándor és Bakró Nagy Marianne nyelvészekkel folytatott beszélgetésekben sor került egy új, közös álláspont kialakítására is. Csúcs Sándor nyelvész Varga Géza nyomán egy riportban elismerte a nyelvek monogeneziséből fakadó ősi nyelvrokonságot bármelyik két nyelv között – amiből következően (bár ezt Csúcs Sándor nem mondta ki) ma már nem lehet tudománytalannak tekinteni pl. a sumér-magyar, vagy az indián-magyar nyelvrokonság kutatását sem (lásd az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben!). Bakró Nagy Marianne nyelvész a szegedi párbeszéd során elfogadta azt az álláspontot, hogy a kialakuló magyarság vándorútját bemutató térképeken külön fel kellene tüntetni a nép és a nyelv útját, ha az nem azonos. 16. ábra. A nikolsburgi ábécé eredeti formája (fent), ahol a tprus a legalsó, negyedik sorban egyedül látható, valamint a Varga Géza által rekonstruált helyes sorrend (alul, a korabeli korrektúrajelek segítségével a helyére tette a tprus jelet) Varga Géza az Így írtok ti magyar őstörténetet és A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us” (ős) jele? c. munkáiban is bírálja a Máté Zsolt által a székely írás tprus jeléről adott hibás temporus "korábban" magyarázatot, amely a Nyelvtudományi Közlemények-ben jelent meg s ahol a helyreigazító cikkét nem voltak hajlandók közölni. Máté Zsolt ugyanis az elmélete kidolgozásakor nem figyelt fel arra, hogy a nikolsburgi ábécé sorvezetése a székely írás legtöbb emlékéhez hasonlóan nem balról jobbra, hanem jobbról balra halad. Ezt a tévedést vizsgálat nélkül átvette Róna-Tas András is. Ő Máté Zsolt hatására a tprus jelet kihagyta a nikolsburgi ábécé jelei közül, hiszen az Máté téveszméje alapján csak egy duplikátum volt. Előbb Sándor Klára is ennek megfelelően járt el s a nikolsburgi ábécé bemutatásakor a tprus jelet a ten jel egyik változataként ismertette. Varga Géza személyes figyelmeztetése és fenti írásai hatására rádöbbent, hogy Máté Zsolt állításának sima átvétele nem járható út. Azonban nem a Varga Géza és Simon Péter által kidolgozott értelmezést vette át, hanem felülbírálta az 1400-as évekből származó forrást és kijelentette, hogy a korabeli korrektúrajel nem jó helyre mutat. Átrakta a ten mellé, hogy így a ten és a tprus egymás után következhessen és a temporus "korábban" magyarázatot ne kelljen a tapar us "szabír ős" magyarázatra cserélni. Ez ugyanis a hun-magyar azonosság és a székely mondatjelek létének elismerése lenne. 17. ábra. A nikolsburgi ábécé korabeli, kettős kereszt alakú korrektúrajelei, amelyeket Sándor Klára nyelvész professzorfelülbírált és máshová "rekonstruált" egy "tudományos" ostobaság fenntartása érdekében Eredménynek tekintendő, hogy az interneten (s később az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben is) megjelent cikke hatására Róna-Tas András a valóságnak megfelelően módosította a honfoglaló magyarok írni-olvasni tudásáról korábban közreadott téveszméjét. Ma már elismeri, hogy honfoglaló eleink tudtak írni és olvasni. A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt Bronzkori magyar írásbeliség (1993) megjelenése után minden számottevő kutató (például Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott téveszmét, a sohasem bizonyított ótürk eredeztetést. Varga Géza a székely írás eredete témakörben az egyik legtöbbet hivatkozott szerző, más esetben hivatkozás nélkül veszik át az eredményeit. Például Mandics György a Róvott múltunk c. trilógiában 200-szor hivatkozik Varga Gézára. Az Akadémiai Nagylexikon „írás” szócikke említi az egyik könyvét, s ő írta a Katolikus Lexikon „székely rovásírás” szócikkét is. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai c. nevezetes kötetében közölte a nikolsburgi ábécéről Varga Géza által készített rajzot (16. ábra). A köteteit informálisan az egyetemi oktatásban is hasznosítják (például egy időben a Református Egyetem professzorai ajánlották a diákoknak). 18. ábra. Egy tanulmány az OSZK MEK-ben: http://mek.oszk.hu/16100/16118/16118.pdf Varga Géza kritikai írásai (ilyen az Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, 2010.), a magyar írástörténeti kutatások szintjének emelését, általában a székely írás nyújtotta tanulságok őstörténeti és nyelvészeti célú hasznosítását szolgálják. Ezek a kritikai észrevételek nem voltak teljesen hiábavalók, mert egy kicsit jobbá vált tőle a tudományos környezet. Esetünkben például leváltottak egy hiteltelenné vált táblát Zalaváron (20. ábra). 19. ábra. Varga Géza kritikai kötete, volt olyan megbírált, akiről az terjedt el, hogy a kötetet elolvasván kórházba vonult A fent említett kötetben Varga Géza írt egy cikket a zalavári múlthamisításról s közzétette benne az alábbi fényképet is egy valótlanságot közlő tábláról, amely Pribina templomaként állította be a récéskúti magyar templomot, mert az sok minden lehetett, csak éppen Pribina temploma nem. A régészek ugyanis gyorsabban változtatják a véleményüket a récéskúti templomról, mint az álláspontjukat hirdető táblákat. Mivel azonban a táblák fémből vannak, feltehetően kibírnak akár néhány évtizedet is. Ez a mi esetünkben nem szerencsés dolog. A régészek politikai indíttatású álláspontjáról ugyanis ezt nem lehet elmondani, mert azok tudományosan már akkor sem helytállóak, amikor közreadják őket. A megszálló hadseregek be- és kivonulnak, a kormányok is váltják egymást, azaz változik az igény, nem pontosan ugyanazt az álláspontot várják el a régészektől, mint egy kicsivel korábban. Talán egy gyorsabban lebomló, önmegsemmisítő táblával kellene kísérletezniük az ásatási területek gazdáinak s akkor nem lenne ennyi gondjuk a saját korábbi nézeteikkel. Ez a fémtábla is lejárt szavatosságú volt akkor, amikor Varga Géza arra járt és lefényképezte. A cikket előbb a neten tette közzé, majd az megjelent a fenti kötetben is. Az írás hatására Szőke Béla Miklós régész, a zalavári ásatások egyik vezetője arról tájékoztatta Varga Gézát, hogy a kifogásolt táblát kicserélték. 20. ábra. A récéskúti Árpád-kori bazilika romjai előtti hibás tábla, amelyet Varga Géza kritikája nyomán eltávolítottak Sikerült tisztáznia a Szent Istvánnak tulajdonított hamisított rendelet keletkezési körülményeit. Ezt a hamisított rendeletszöveget Forrai Sándor küldte el Csallány Dezsőnek, aki azt közétette a Jósa András Múzeum évkönyvében. Attól kezdve a fél ország gyalázta Szent Istvánt, mint a magyar íráskultúra ellenségét. Holott a Szent Istvánhoz köthető Szent Koronán, jogaron és koronázó paláston székely rovásjelekkel rokon magyar hieroglif szövegek vannak, csak azok elolvashatósága nem közismert. A Varga Géza által A székelység eredete c. kötetben közzétett tisztázásért cserébe megkapta a gazember jelzőt is egy olyan "szakértőtől" aki a saját nevét sem képes helyesen leírni rovásbetűkkel. Végül Makkay János írt egy dolgozatot a Jósa András Múzeum évkönyvében, amelyben megköszönte Varga Géza munkáját. 21. ábra. Ebben a kötetben számolt le a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelettel 23. ábra. A 2018. január 15-i statisztika szerint a Quardusat-féle első magyar bibliafordításról írt cikknek hat nap alatt 3500 olvasója volt *** Kedves Géza! Köszönöm a ragyogó könyvet, büszke vagyok arra, hogy a barátai között tart számon! Szeretettel Dr. Gyárfás Ágnes *** Kedves Géza! Megkaptam a könyvet, gyönyörű. Óriási munkát végzett. Szép lassan nekiállok és elolvasom, miközben gyönyörködöm a csodálatos képekben. Sok szeretettel kívánok jó egészséget és még sok munkát! Dr. Czeglédi Katalin *** Kedves Gézeusz Uram! Jól kitolt velem. A könyvét nem tudom letenni, elcseszi az összes másra töltendő időmet. Mióta hazahoztam, nem léptem ki a lakásomból. Holnap az éhség csak kihajt, mert ennem már nincs mit, kávén élek. Másodszor is nekifutottam. Valamikor kissé ezekre emlékeztető vonzatokból írtam disszertációs dolgozatomat. Az ősi jelek nem jópofaságból, nekem ez tetszik nekibuzdulásból, mindenki által divatosnak vélt krix-kraxokból keletkeztek, hanem olyan mindenki által megértett és elfogadott jeleket, szimbólumokat rajzoltak, róttak, karcoltak, festettek a tárgyakra, falra, csontra, eszközre, edényre, aminek a jelentésével mindenki tisztában volt. De nem untatnálak ezzel. A könyved alapján ezt talán még jobban is tudod. A többi ostoba, fantáziaszegény és korlátok között tengődő ezt nem csak felfogni nem képes, de még csak elhinni sem! Ne csüggedj, hogy sok bajod lesz még. Kellesz nekünk. A jövőnek. Barátsággal az Endréciusz *** Kedves Géza! Köszönettel nyugtázom újabb könyvedet, amelyben felfogásodat széles keretekben fejted ki. Abban reménykedtem, hogy még Karácsony előtt módomban lesz elolvasni. Sokrétű határidős feladataim megakadályoztak benne. Remélem Husvét után hozzájuthatok az olvasáshoz. PNP Kedvenc dalok Balázs Fecó: Ahogy nézett Eric Clapton: Autumn Leaves R-go: Most kell, hogy nagyon szeress Millionaires: Be My Baby by The Ronettes Republic - Kirúgjuk magunk alól a földet Ricchi e Poveri - Cosa sei Ismerős Arcok - Nélküled The Beatles — Please Mr. Postman Csík Zenekar - Most múlik pontosan Santana - While My Guitar Gently Weeps Balázs Fecó & Oláh Ibolya: Kölykök a hátsó udvarból The Eagles - "Hotel California" Varga Feri - Balássy Betty: Egy bolond százat csinál Robbie Williams - My Way Republic-Nagy kő zuhan Robbie Williams - Feel Kovács Erzsi: A Donát úton nyílnak már az orgonák Bon Jovi - Always Komár László - Férfiszív Gianna Nannini e Gianni Morandi IN GINOCCHIO DA TE Komar Laszlo - Husz ev mulva Jennifer Rush - Power Of Love Komár László - Halvány kék szemek THE PLATTERS - ONLY YOU Reklámszövegek Az alábbi - hol bugyuta, hol emelkedett - reklámszövegek a fészbukon jelentek meg, remélve, hogy az őrségi szállások iránt felkeltik a nagyérdemű közönség érdeklődését. Alapelv ugyanis, hogy ha a kedves vendég figyelmét felhívjuk az eladandóra, akkor nagyobb eséllyel fog vásárolni, mintha nem is tud róla. Különösen akkor eredményes a reklám, ha sikerül mosolyt csalni a vevő bájos arcára. Az egyik konkurrens szállásadó mindenesetre megdicsérte a reklámokat, a vendégforgalmon azonban egyelőre még nem sikerült lemérni a gyarapodást. Az alábbi zeneszám meghallgatásainak egyetlen kézzelfogható eredménye lett: a you tube értesített, hogy a jogtulajdonos megtiltotta a video Magyarországon történő bemutatását s attól kezdve kénytelenek vagyunk másik címről hallgatni és nézni ugyanazt. Mindent összevetve a szerző jól szórakozik a reklámok írása közben, az eredményességről azonban e sorok kedves olvasója gondoskodhat egy szállásfoglalással. A The Ronettes ürügyén A The Ronettes Ez a végérvényes és megváltoztathatatlan hibák őszinte beismerésének pillanata. Mert ugyan oldalakon keresztül sorolhatnám a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház érdemeit, de itt az idő sort keríteni az őszintére is. Nem a természeti környezettel, nem a fürdőszobák felszereltségével és a szobák szépségével, kényelmével van baj, hanem - szomorúan vallom be - a szállásgazdával, vagyis e sorok írójával. Hogy a nyájas olvasó is fel tudja mérni a helyzet tragikumát, előbb meg kell hallgatnia az alábbi zeneszámot: https://www.youtube.com/watch?v=NnWOBMQhNBQ Nos, egyszer voltam az egykor létezett NDK-ban egy üdülésen, ahol a szállásgazda műsorral szórakoztatta a kedves vendégeit. Ennek során énekelt és táncolt is, sőt ez utóbbi keretében még az asztalra is felugrott és ott is illegette magát. Ez a kép motoszkál bennem a közel 20 éves szállásadói pályámon. Ilyenkor fel- felmerül az önvád is: valóban mindent megtettem azért, hogy a vendégeimet elkápráztassam? Ami a táncmozgás és az asztalra való felmászás fizikai lehetőségét illeti, erre még - némi segítséggel - talán vállalkozhatnék. A kedves vendégeim bizonyára jót mulatnának az esetlen idétlenkedésemen. Azonban a The Ronettes előbb megnézett produkciója láttán inkább letennék erről. Ugyanis énekelni is kellene s ezt nem illik megkísérelni az én adottságaimmal. Már a testmozgásom sem oly kecses, mint ezeké a drága leánkáké, és - sajnos - énekelni sem tudok olyan megrázó szépséggel, mint ők. Ezért nem marad a számomra más, mint, hogy töredelmesen bevallom: a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája korántsem tud olyan műsort adni a Velemérre tévedő nagyérdemű közönségnek, mint a The Ronettes. Legfeljebb a hozzájuk kapcsolódó emlékeimet tudom elmesélni. Amikor ez a szívbemarkoló zeneszám (velem együtt) még újnak számított, akkor volt egy Orionton táskarádióm, ami állandóan a fülemhez volt nőve. Azzal utaztam a villamoson, azzal ettem a reggelit, azt hallgattam az iskolai szünetben (a mateklecke másolása helyett) és persze ez szólt a párnám alatt is, amikor elaludtam. S ha véletlenül sikerült elcsípnem a The Ronettes zenéjének néhány taktusát a recsegő és ropogó távoli adók valamelyikén, akkor boldog voltam. Hiszen íme a bizonyság ország s világ előtt arról, hogy a világ szép és élni érdemes! Még akkor is, ha a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája jobban teszi, ha nem táncol és nem énekel. www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu A tóka békáiról szólván A tóka békáinak jogtulajdonosa egyelőre nem tiltotta meg a vartyogás meghallgatását, csupán a csókolgatásuktól óvja a kedves vendégeket A tókát minden kedves errejáró díjtalanul megtekintheti, grátisz üldögélhet a partjánál lévő lócán, azonban a békák puszilgatása szigorúan tilos, mert a királylányok öltöztetésére nincs rovat a szállásunk költségvetésében! Kéretik ezt komolyan venni, mert egyébként Velemér utcáit purdé királykisasszonyok árasztanák el! www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Czibor Imre világmodellje kapcsán Czibor Imre Erdélyből másolt világmodellje egy szép edénye fenekéről Erdélyi világmodell Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tolmácsolásában. Természetesen most is a magyarszombatfai Fazekasnapokon sikerült szert tennem erre az egyszerű edényre festett csodára, a magyar hieroglif írás olvasható világmodelljére. Ki tudja hány év, vagy inkább évezred kellett, amíg ez a jelegyüttes kialakult s hányan másolták, javították, értelmezték ez alatt a roppant idő alatt. * A világmodelleknek az a rendje, hogy középen van az Isten valamilyen jelképe. Ennek a szabálynak ez az erdélyi világmodell megfelel, mert a közepén a Nap hieroglifa látható. Ez a Nap jel a legkorábbi sumer képjelek között is hasonlóképpen néz ki, a hangalakja pedig Nab, ami szinte azonos a min Nap szavunkkal. Ez a Nap jel a népi ábrázolásokon ilyen formában megtalálható. A székely írásban is van egy sugaras napábrázolás, az azonban az "ü" hangot jelöli, a hieroglifikus megfelelője pedig az Üdő szó jele. A székely jel a sumer Utu "Idő" napisten jelével rokon. * A világmodellek további szabálya, hogy a sarkain az égbe vezető út valamilyen jelképe legyen megtalálható. Ennek a feltételnek is megfelel ez az erdélyi világmodell, a sarkokon ugyanis az égig érő fa jelképe, a szár hieroglifa jelenik meg. Ebből a szár hieroglifából alakult ki a székely írás "sz" betűje, amely azonban - a mindennapi használatnak megfelelően - már csak egy függőleges egyenes. * A világmodell oldalfelezőin egy-egy tulipánt találunk, amiről az énlakai mondatjel alapján tudjuk, hogy Istennek olvasandó (az ős és a Ten szójelekből áll). * A világmodellek további ismertetőjele, hogy körben olvasva (és a központi szójelet valamiképpen hozzátéve) egy ősvallási imát kapunk. A mi esetünkben ez így hangzik: A Nap a szár Ten. * A világmodell a veleméri Sindümzeumban tekinthető meg. Ugyanott szállás is kapható: www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu . Dicsekvés a fürdőszobai fogasokkal Udvariassági gesztus, ha a fürdőszoba, vagy illemhely ajtajának belső felületén van fogas. Különösen fontos ez vendéglátó helyeken, ahol a kedves látogató kénytelen magával vinni az összes holmiját a zárható helyiségbe. S ha ott nem tehet mást a táskájával, kabátjával, mint hogy leteszi a kétes tisztaságú padlóra, akkor aligha kívánkozik vissza. Ezért elmondhatjuk, hogy van egy biztos pont, ami alkalmas a vendéglátói intelligencia felmérésére: a klotyóajtó belső oldala. Ha van ott akasztó, akkor van remény. www.cserepmadar.hu Velemér, Őrség. Kérdésre válaszolva A veleméri Szentháromság-templom diadalíve B. A. kérdezi az Őrségi Vendégváróktól: "Mit lehet az Őrségben július 2 és 9 között csinálni?" *** Mivel ez a kérdés sokakban felmerülhet (esetleg más időintervallumokhoz kötődve), közzéteszem a válaszunkat. *** Kedves B. A.! Sok mindent. Sok kellemes és hasznos dolgot lehet csinálni az Őrségben. Ennyi idő, amennyit megjelölt, nem is elég minden lehetséges tennivaló és program alapos végigjárására, kipróbálására. S most nem a nászutasok kedvenc elfoglaltságára, vagy az éttermekre, strandokra gondolok, hanem az egyéb kulturális témákra, amelyeket itt tanulmányozhat: - Őrségi látnivalók: http://csinyalohaz.hu/…/35-l…/236-rsegi-latnivalok-bevezetes - Őrségi túrák: http://csinyalohaz.hu/…/orsegi-tu…/234-bevezetes-rsegi-turak Tisztelettel és üdvözlettel, Varga Géza Cserépmadár Szállás - Antik parasztbútorokkal berendezett kúria-jellegű őrségi magánszállás Sindürajzot mutatván Sindü grafikusan feldolgozva Sindümúzeum, Velemér. A magyar írástörténet múzeuma. http://csinyalohaz.hu/…/orsegi-mu…/165-velemeri-sinduemuzeum A kereszt alakú fa Dana isten jelképe (a székely "d" betű képszerű és hieroglifikus megfelelője). Alatta a sarok hegye (a székely "s" betű hieroglifikus rokona). Ugyanott őrségi szállás is: www.csinyalohaz.hu és www.cserepmadar.hu Csillagtúra-ajánlat Riegersburgi panoráma a fellegvárból Az Őrség és környékének megismerése akkor sikerülhet jól, ha az utazó megfelelően felkészül és tervet csinál a látnivalók végigjárására. Amire rendszerint nincs elég idő. Ezek segít a fenti linkgyűjtemény, amely két hétre való programot kínál és segít megismerni és megtalálni a Őrség látnivalóit. A megadott linkgyűjteményen tucatnál is több leírás található egy-egy napos túrákról, amelyek csillagtúraszerűen indulnak ki Velemérről s bejárják a közelebbi, vagy távolabbi környéket. A túrák egyes pontjait további cikkek írják le és mutatják be. A cikkeket Varga Géza írástörténész, a veleméri Cserépmadár szállás gazdája készítette a vendégei számára, azt remélve, hogy sokaknak szolgálja majd a felüdülését. Őrségi túrák Vendégünk volt Kovács Ervin gitárművész A veleméri Cserépmadár szállás ( www.cserepmadar.hu ) vendége volt Kovács Ervin gitáros, a Volt fesztivál egyik előadója. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy vendégül láthattuk Őt és barátait s hogy megtekintette a Sindümúzeumot is. Itt hallgathatjuk meg a kitűnő játékát: https://www.youtube.com/watch?v=yAWc8wAffTo Környékbeli templomok A csempeszkopácsi templom Környékbeli templomok. www.cserepmadar.hu Gyönyörűek ! Jó lenne olvasni, hogy melyik szép templom, vagy belső díszítőelem hol található ? Köszi ! Köszönöm a hozzászólást! megpróbálom kiegészíteni. Néha azonban a fész nem engedi, hogy a képek mellé szöveget is írjak. Talán túl nagynak találja az aktivitásomat. Köszönöm a válaszát ! Hátha fog sikerülni ! Én egyébként régi jó barátja, általános iskolai osztálytársa vagyok Hankó Péternek, akinek a közelmúltban avatták szobrát ! Üdvözlettel A konyhánk ürügyén A veleméri Cserépmadár szállás konyhája. www.cserepmadar.hu Az egyik kedves vendégünk, aki egy ételcsomag-küldő cég tulajdonosa volt, e konyhában készített egy kitűnő tojásos nokedlit. Mosolyogva mondta, hogy a szakácsai nem jártak jól vele, mert ő is tud főzni, ezért aztán ellenőrizni is tudja őket. Megkínált a tojásos nokedlijével, ezért eskü alatt mondhatom, hogy érdemes volt ezt a konyhát helyreállítani (a házat le akarták bontani). Ha ilyen és hasonló remekművek születhetnek ezen túl e konyhában, akkor nem éltünk hiába. Pedig mennyi küzdelem, munka és mozgósított anyagi erő állt a konyha helyreállítása mögött! Csak a bútorok tervezése beletelt vagy két hetembe. S azután jött az asztalosok versenyeztetése és kiválasztása, a bútorok beszerelése stb. Menet közben (de még idejében) kiderült, hogy a sarokszekrényt túl nagyra rajzoltam, nem férne be az ajtón. Ezért aztán a sarkából levett az asztalos. Szóval az a tojásos nokedli és a többi finom étel, ami itt készült azóta, megérte a munkát. De ne gondolja bárki, hogy a tojásos nokedli egyszerű étel, amiről kár beszélni is! Egy másik vendégünk, aki Richard Burton és Elizabeth Taylor szakácsa volt a nyugdíjba vonulásáig, elmondta, hogy ez a két ismert színész - ha el akarta kápráztatni a vendégeit valami különleges finomsággal - akkor tojásos nokedlit, vagy valami hasonlóképpen egyszerű, de felülmúlhatatlan élményt kínáló magyar ételt csináltatott vele. Majd hozzátette, hogy ő a világ számos pontján dolgozott az életében, de az a meggyőződése, hogy a magyar konyhának nincs párja sehol. Amivel messzemenően egyet lehet érteni. Ennek a magyar konyhaművészetnek azonban helyre kell állítani és fent kell tartani a műhelyeit! Nos, ilyen konyhaművészeti alkotóműhelyt talál nálunk is a kedves vendég, ha a nyári szabadságát itt tölti. Önnek is ki kellene próbálnia, milyen egy veleméri tojásos nokedli, ha az itt látható konyhában készül! Szállásreklám gésák kapcsán Gárdonyi Gésa Ha a nyájas olvasó nem tudná, hogy melyik két gésa volt a Balaton szerelmese, akkor ezt most eláruljuk: Gárdonyi Gésa és Jókai Mór. Az idők elmúlása miatt vélük már nem lehet megbeszélni e kutya világ történéseit. Jókai Mór Azonban még sincs veszve minden, mert a Teremtő kifürkészhetetlen akaratától függő ideig még lehetőség van arra, hogy Varga Gésa írástörténésszel tegyük meg ezt egy kávét kavargatván a veleméri Cserépmadár szálláson. Varga Gésa Eközben megvitatható Attila hun király fővezérének, Onogesius (Hun Gésa) vezérnek az élettörténete is, az őrségi jelkincs jellemzőivel egyetemben. Ez a kettő ugyanis összefügg, mert a hunok Róma elleni hadjáratát Onogesius vezér vezette az Őrségen keresztül haladván. Onogesius (Hun Gésa) Azaz a jobb gésák ma már inkább az Őrséghez kötődnek. Ebből kifolyólag, amikor a gésatisztelők nyári szállás után néznek, ezt már nem a Balaton vidékén, hanem az Őrségben érdemes kezdeniük. Legalább egy gésa bizonyára szeretettel és tisztelettel várja Önt! www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Szabály, hogy a sikeres reklámhoz kölyökkutyák, vagy szép nők képe kell Sajnos, kölyökkutya-képre nem futotta, be kell érnünk ezzel a bajadérral Velemér ugyanilyen elkápráztatóan lélekbe markoló - mint e leánykák képe. A tavaszi táj, az emberek és az épületek minden szépre fogékony embert lenyűgöznek és rabul ejtenek. Ha sikerült felkeltenem a nagybecsű érdeklődését, akkor ne habozzon sokáig, hanem foglaljon most! www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Az építészet iránt érdeklődőket is szeretettel várjuk Az Országépítő, a Makovecz Imre által alapított, építészettel, művészettel, magyarságtudománnyal foglalkozó folyóirat főszerkesztője írja a veleméri Csinyálóház épületéről: "Az udvar mélyén, saját tervei szerint épített meg egy új vendégházat, amelyet arányai, motívumai, hagyományhoz való kötődése és ugyanakkor józan funkcionalitása, tájba illeszkedése miatt mutatok be örömmel, mint kiváló építészeti alkotást. Formálásmódjának tisztasága miatt sokan vélik szakrális épületnek – a legjobb értelemben tükrözi azt a meggyőződést, hogy a jó épület mindig nyitott a szakralitás felé. Varga Géza őrségi kulturális munkája mindenesetre közvetlenül összefonódik elméleti tevékenységével. Vendégházában pihenni egyúttal írástörténeti kutatásaival kapcsolatos alapos elmélyülést is lehetővé tesz. Gerle János Bővebben: http://orszagepito.hu/…/orszagepi…/lapszam/2010-2/2010-2.pdf Sindümúzeum A Sindümúzeum lépcsője Velemér legizgalmasabb kulturális nevezetessége a Sindümúzeum, a magyar írástörténet egyetlen múzeuma. http://szekely-rovasiras.hupont.hu/.../muzeum-sindumuzeum... Mint a múzeum alapítója és tárlatvezetője, ezt önzetlenül és elfogulatlanul ki merem jelenteni, mert én egy nagyon bátor ember vagyok. Aki nem hiszi, járjon utánam! Előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés után bárki díjtalanul meglátogathatja. 06(20)534-2780 A helyi szállások közé tartozik a Cserépmadár szállás www.cserepmadar.hués a Csinyálóház www.csinyalohaz.hu . Ez az utóbbi név nem arra utal, hogy elsősorban nászutasoknak ajánljuk, hanem arra, hogy száz éve ezen a helyen egy csinyálóház, azaz fazekasműhely működött. Mint e két szállás gazdája, ezeket is önzetlenül és elfogulatlanul ajánlom Önnek, kedves olvasó, de itt azért fizetni is kell majd, ha szállást keres. 06(20)534-2780 Van még egy saját visszhangunk is a Cserépmadár szállással szemköpszti réten. Itt meg kell állni a dombtetőn lévő rét közepén és harsány, érces hangon azt kell belekiabálni a komor erdő képébe, hogy "Éljen a polgármester!". A kedves olvasó tapasztalni fogja, hogy a komor erdőnek is hasonló a politikai alapállása.

Jiroft artifact, Persia, 3000 BC Throughout the history of antiquity there have been numerous instances where art has interacted with ancient discoveries to forge new art trends and revitalize established arts. From the middle of the 8th century BC, the developing eastern trade connections led to an Orientalising of the Greek decoration of the ceramic arts with new subjects being introduced including palmettes, lions, panthers, rosettes, lotus flowers and the tree of life. Corinth developed its distinctive style with the appropriation of stylised plants and animals and curvaceous flora and fauna began replacing the geometric styles. Greek art

(Tablilla sumeria representando 7 seres de apariencia reptil. No se trataría, en principio, de los siete sabios que trataremos aquí, pero la curiosa coincidencia es que se muestre justamente ese nú…

The Engraved Stones of Ica, Peru — On my first trip to the coastal desert I met Dr. Javier Cabrera at his private museum in the village of Ica, located just north of the famous Nazca Lines. D…

ATTENZIONE: si vota una volta sola, per IP, ossia se hai già votato non puoi rifarlo se vedi solo i risultati, vuol dire che hai già votato. Questo sondaggio si è aperto il 29 marzo 2013 alle 0re 18:45 [poll id=”5″] Questo sondaggio si è aperto il 29 marzo 2013 alle 0re 18:45 Commenta con Facebook

El Ídolo de Pomos es una escultura datada aproximadamente en el siglo XXX a.C. (período comprendido entre los años 3.000 a.C. y 2.901 a.C.), perteneciente al arte prehistórico. Ídolo de Pomos En concreto fue creada durante la Edad del Cobre (también conocida como Calcolítico o Eneolítico). Ídolo de Pomos Cabe destacar que el año del hallazgo es desconocido, pero se sabe que fue encontrada durante las excavaciones arqueológicas realizadas en la localidad de Pomos. Situada en el distrito de Pafos, aproximadamente a 17 km al nordeste del pueblo de Polis Chrysochous, en Chipre. En el año 1.934 d.C. el Ídolo de Pomos pasó a formar parte de la colección de arte del Museo Arqueológico de Chipre, localizado en la ciudad de Nicosia (Chipre). Descripción Se trata de una pequeña escultura de piedra que representa la figura de una mujer en posición de pie, con los brazos estirados y los pies juntos. La cabeza está formada por un semicírculo, en el rostro destacan los rasgos elaborados mediante formas geométricas creadas a partir de finas incisiones. Moneda de1 Euro (Ídolo de Pomos) El cuello cilíndrico y alargado es de un tamaño desproporcionado en comparación con el resto del cuerpo. Sobretodo resalta como alrededor del cuello lleva un colgante que presenta en el frente una representación de la escultura en tamaño pequeño y de forma esquemática. Las piernas se encuentran representadas juntas, se puede apreciar como la separación entre las piernas se encuentra representada mediante una incisión profunda. Cabe enfatizar que los investigadores piensan que el Ídolo de Pomos podría haber sido usado como un amuleto símbolo de la fertilidad. Para finalizar subrayar que desde el 1 de enero del año 2.008 d.C. el país de Chipre pasó a ser miembro de la Unión Económica y Monetaria de la Unión Europea. Por lo que la libra chipriota fue sustituida por el euro como moneda oficial, siendo la imagen del Ídolo de Pomos utilizada en el reverso de las monedas de 1 euro y 2 euros. Actualmente se encuentra en el Museo Arqueológico de Chipre, en Nicosia.

Az Édentől keletre fekvő vidéken (a mai Észak-Afganisztán, az ókori Baktria területén) volt kb. 4500 évvel ezelőtt az Árpád ház genomjának a szülőföldje a Kásler Miklós és társai által végzett genetikai kutatások alapján. Az e korból származó régészeti leleteken sorozatosan találunk olyan hieroglifikus írásemlékeket, amelyek magyar szójelekkel magyar mondatokat rögzítenek. Ebben a cikkben egy Kr. e. 2000 tájáról fennmaradt baktriai világmodell jeleit olvasom el (1. ábra). 1. ábra. Baktriai világmodell a sugár irányban elolvasható Zsenge Dana földje (mai magyarsággal esetleg Zsenge isten földje) mondattal (középen), a világmodell zsenge, Dana és föld hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "zs", "d" és "f" rovásbetűk (jobbra) A szöveg (és a zsenge fogalmának) megértéséhez érdemes elolvasni azt, amit a velunkazisten.hu írt az Első zsenge címszó alatt: "Amikor valaki az első zsengéből hozott áldozatot Istennek, 2Móz 23,19, két dolgot kellett tennie. Először meg kellett győződnie, hogy amit a termésből Istennek adott, az valóban a legjobb, akár gabona, gyümölcs, olaj vagy egyéb volt. Van valami különleges az első betakarításban, amint azt a földművesek tudják. Azokat az első terményeket, zöldségeket vagy gyümölcsöket, amelyekkel sok munkája volt, mindig türelmetlenül várja. Azonban a legjobbat Istennek kellett félretennie. Másodszor, a felajánló elismerte, hogy minden Isten kegyelmes kezéből jön, és várta, ami következik Isten jó akaratából - a teljes aratást. Az Újszövetségben Krisztus halálból való feltámadása átvitt értelemben hasonló az első zsenge Istennek történő felajánlásához. Itt az a kép van, hogy amikor feltámadt a halálból, Ő volt az első és legjobb sokak közül, akik fel fognak Őutána támadni. Hogy Ő a legjobb, magától értetődik. Sok szent fog feltámadni Őutána, de senki sem lesz soha olyan tökéletes, vagy olyan jó, mint Ő, noha hasonlóak leszünk Őhozzá, amikor meglátjuk, mert látni fogjuk, amint Ő van. De mint első zsenge, nemcsak a legjobb, hanem a biztosítéka is az emberiség bőséges aratásának, férfiaknak, nőknek és gyermekeknek, akik fel fognak támadni a halálból, ahogyan Ő, hogy örökké éljenek. Voltak természetesen mások is, akik feltámadtak a halálból az Úr előtt. Illés és Elizeus visszahozott az életbe fiatal embereket, 1Kir 17, 2Kir 4. Urunk maga is feltámasztotta Lázárt a halálból, valamint Jairus leányát és a naini özvegy fiát, Jn 11; Mk 5,35-43 és Lk 7,11-17. Pál élve vette fel Eutichust, miután kiesett az ablakból, Csel 20,9-12. Azonban ezek közül mindegyik csak azért jött vissza a halálból, hogy újra meghaljon. Krisztus az első, aki úgy támadt fel a halálból, hogy soha meg nem hal újra. Széttörte a halál bilincseit, eltávolította fullánkját, tönkretette azt, akinek hatalma volt a halálon, vagyis az Ördögöt, Zsid 2,14. Él, hogy soha meg ne haljon; és ez lesz velünk is. Urunk még sok fiat vezet a dicsőségre. Micsoda kilátásaink vannak ebben az érdektelen, gyakran dicstelen világban, amelyben élünk! Krisztus feltámadt, és első zsengéje a garantált aratásnak az Ő eljövetelekor azok számára, akik az övéi. 1Kor. 15.20 Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje." A zsenge isten tehát az újjászülető, halhatatlan isten. A baktriai világmodell azt fejezi ki, hogy e feltámadó istené a Föld. 2. ábra. Magyar hímes tojás a Jóma a zsenge ten (mai magyarsággal: Jóma a zsenge isten) mondattal A 2. ábrán látható magyar néprajzi párhuzam azt bizonyítja, hogy a négyezer évesnél jóval régebbi gondolati és ábrázolási hagyomány, valamint jelhasználati mód napjainkig fennmaradt. A jelkészlet az elvégzett akrofónia-rekonstrukciók alapján a magyar nyelv rögzítésére alakult ki. Irodalom Kásler Miklós és társai: Az Árpád-dinasztia filogenetikai eredetének meghatározása Harmadik Béla Y kromoszóma szekvenálása alapján, European Journal of Human Genetics, 2020. július 7. Varga Géza: Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. Varga Géza www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

The Pictish stones are a set of pre-Christian carved stones found in Scotland. Using the symbols on these stones, you can create an interesting and unique divination oracle!

Bevezető Kiss Istvántól kaptam az alábbi hírt, amiért itt is köszönetet mondok. A horvátországi Belovar melletti Gudovác kastély romjai közötti ásatásokon került elő ez a szép hímes tojás, amit a magyar hieroglif írás segítségével azonnal el tudtam olvasni (erről a kőkori eredetű írásról a Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be 2017-ben). A Blaga & Misterije c. horvát újság így ír a hímes tojás felfedezéséről: 1. ábra. A sárban talált legrégebbi húsvéti tojást a jó Mátyás király idejéből hónapokig rakták össze, és végül felfedte minden szépségét A történelem előtti idők óta a tojást az élet és annak megújulásának szimbólumaként tartják számon. Az első Dalmáciába érkezett szlávok magzati testhelyzetben lettek eltemetve, tojással a mellkasukon. A kozmikus és emberi újjászületés szimbólumaként a tojást számos más kultúrában is feljegyezték. A várandós római nők tojást vittek magukkal, hogy megtudják a születendő gyermek nemét. A későbbi francia szokások szerint a menyasszonynak termékenysége miatt tojásra kellett állnia, mielőtt átlépte volna új otthona küszöbét. A kereszténység megerősödésével a tojás a kozmikus újjászületés jelképéből az ember Krisztus általi feltámadásának szimbólumává nőtte ki magát, annak a sírnak a jeleként, amelyből a halott Jézus élve kijött. Szokás volt az is, hogy az alapokba temettek egy tojást, hogy megvédjék a rájuk épített házat, kastélyt vagy palotát a gonosztól. Goran Jakovljević régész a Bjelovar melletti Gudovac kastély romjaiban 2003-ban végzett kutatása során összesen 148 húsvéti tojáshéj töredéket talált egy földrögben, amelyek hat hónapos gondos összeszerelés után megmutatták minden ősi szépségüket. hat évszázaddal ezelőtt hozták létre. A tojás darabjainak mérete háromtól tíz milliméterig terjedt, sőt 41 darab is kisebb volt három milliméternél. Katonai technikával készült, geometrikus motívummal díszített, a 15. század első felére, azaz Corvin Mátyás uralkodása idejére datálható. A Horvátországban talált legrégebbi húsvéti tojásnak tartják, és az egyik legrégebbi Európában. Ismeretes egyébként, hogy a tojást a 11. század óta ajándékozták, a szláv népeknél gyakran horogkereszttel, azaz négykarú kereszttel díszítették, amelyek mindegyike derékszögben végződik. A nácik a XX. században elrontották ezt a sok nemzetben jelenlévő szimbólumot. A színes tojás mágikus erőt képviselt, és szeretteinek ajándékozására használták. Az is ismeretes, hogy a tojást azért helyezték a magba, mert azt hitték, hogy a termést megvédi a jégesőtől. A húsvéti tojásfestés mélyen gyökerezik a horvát hagyományokban. Környékünk ókori népeinek sírjaiban agyagtojásokat találtak még a horvátok érkezése előtti időkből. A belovári Városi Múzeum szerint, ahol ma a gudovaci húsvéti tojást őrzik, a kastély legnagyobb dicsőségét Péter magiszter, a szlavóniai királyság helytartója, a zágrábi püspök helytartója és a püspöki birtokok menedzsere idején élte át. Corvin Mátyás király magyar udvarában nagy rangot kapott. A kastélyban uralkodó dicsőséget és fényűzést számos régészeti kutatás során talált tárgy is bizonyítja, mint például fazekak, evöeszközök, kések, villák és serpenyők, valamint nagy mennyiségű állatcsont, amelyek az egykori lakók gazdag táplálkozásáról tanúskodnak. A többit megőrizték, mert mocsári sárban álltak, ami mindent megőrzött, ami beleesett. Köztük egy rög tele volt kagylótöredékekkel. A kutatások kimutatták, hogy 1543 körül Gudovac megváltoztatta a szerepét, mint az alacsonyabb rendű nemesek tulajdona, ahol kemencéket gyártottak, és a törökök elleni védelem egyik erődítményévé vált. A 16. század közepe táján a történeti források már nem említik, és feltételezések szerint Gudovac akkoriban vált rommá. Ám évszázadokkal később a húsvéti tojás felfedezése óriási szenzációt keltett. A Belovari Városi Múzeum időszaki állandó kiállításának részeként, a Gudovac - Gradina középkori lelőhelyének szentelt Régészeti Osztály kiállításaival együtt került kiállításra. Időközben egyfajta szimbólummá, Belovar emlékévé is válik, amelyen, amennyire az erőforrások engedik, a Bjelovar - Bilogora térség helyi turisztikai testületei dolgoznak. Régészeti Intézet / Gudovac - Gradina 3. ábra. A gudováci hímes tojás zsenge, zsendül hieroglifája 4. ábra. A gudováci hímes tojás sar "sarok, úr" hieroglifája A hímes tojás olvasata A hímes tojás mindkét végén a magyar hieroglif írás zsenge szójelének 8 példányát találjuk (3. ábra). A tojás derekán pedig a sar "sarok, úr" szójelek futnak körbe (4. ábra). Ezek adják a Zsendülő sar (mai magyarsággal: Zsendülő "feltámadó" úr) olvasatot. Arra utal ez a mondat, hogy a napisten minden évben feltámad és vele újra kezdődik az élet. Aligha van ennél szebb és egy hímes tojásra alkalmasabb gondolat. A zsengeünnepet a kőkor óta ülik meg a különféle vallások. Az ünnep alkalmából az első termésből vinni kellett a papoknak. Jézus Krisztus feltámadása is a mindannyiunkra váró Feltámadás zsengéje (biztosítéka, példája és ígérete) a keresztény egyházak szerint. A zsenge jel olyannyira elterjedt, hogy a kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jele is pontosan ilyen formájú (amit Szekeres István ismert fel). Ugyanez a jel megtalálható a jeruzsálemi Feltámadás (Szent sír) templom bejárata felett is, kőbe vésve. A hasonló mondanivalójú (a zsenge hieroglifát a felületükön hordó) hímes tojásokból már ismerünk néhány példányt a magyar népművészetben (5. ábra). 5. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojás (középen), a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúra a tojásról (balra lent), valamint a székely "j" (jó "folyó") és "m" (magas) jelek (jobbra fent), továbbá a "zs" (zsenge) és ten "isten" jelek (jobbra lent) Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. Varga Géza: Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal Varga Géza: A jeruzsálemi Szent Sír templom rovásjelei Varga Géza: Hímes tojások jelei

Here’s some new information that I have discovered in the last 6 months. Some is older information and some is very current information. I find all this “new” information amazing,…

A permi kultúra III-VIII. századból származó bronztárgyain seregnyi magyar hieroglifát találunk, amelyek hasznosítását indokolatlan lenne elodázni. A keleti sztyeppéken ez a hun-szabír dominancia kora és ennek felel meg e bronzok jelkészlete és jelhasználata is. A permi jeleket a székely írásjelek és a 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók segítségével megértjük, sőt szerencsés esetben el is tudjuk olvasni. A gondot az okozza, hogy el kell döntenünk, melyik jelet kell kiolvasnunk és melyiket nem. A jelek egy része ugyanis - annak ellenére, hogy fonetikus jelről van szó - csupán a képi ábrázolás értelmezését segíti, jelentést pontosít, de nem kell kiolvasni. Példa erre az alábbi permi bronz is (1. ábra). 1/a. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal (középen), egy veleméri rajzos sindű ős hieroglifája, amelyről eddig nem tudtuk, hogy miért van szeme (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó), "b" (Bél), "nt/tn" (Ten) valamint "s" (sarok, úr) jele (jobbra, fentről lefelé) 1/b. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal A képszerkezet az "eget tartó isten" ábrázolási konvenció egy megvalósítása. Nem azért készült, mint a mai, modern szövegek, hogy folyamatos mondanivalót rögzítsen. A mondanivalót elsősorban maga a kép közvetítette, a brozba dermedt jelek csupán e kép egyes részleteit magyarázták, hasonlóképpen a térképek jeleihez, vagy a szobortalapzatokba vésett szövegekhez. A permi bronz legfontosabb jelei ezzel együtt is elolvashatók és néhány mondatnyi szöveget rögzítenek. Függőlegesen az istenalakot lehet elolvasni Lyukó Bél úristen mondatként. Vízszintesen az istenalaktól balra és jobbra lévő ferde vonalkákat is figyelembe vehetjük, ám ez esetben már három mondatnyi szövegről van szó. Az istenalak tartása mesterkéltnek tűnik, aminek az az oka, hogy a testrészeit csak így lehet elolvasni. A két lába a sar "sarok, úr" hieroglifát idézi, a törzs felső része és a két karja a Ten, a feje pedig az ős hieroglifával azonosítható. Ezek együtt az antropomorf Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjelet alkotják (1/a. ábra). 2. ábra. Bél isten fejének rajza a permi bronztárgyon másutt is használt hieroglifákból áll, amelyek olvasata itt is megismétli azt, amit az egész tárgyon olvashattunk Bél isten teste és a feje is elolvasható jelekből áll (1. és 2. ábra), ami a hieroglifikus jelhasználat ismert jellemzője. A különböző ősvallási ábrázolások elképzelhetetlenek a magyar hieroglif írás jelei nélkül. Hieroglifák vannak többek között az égig érő fa, a turul, a világmodell és az Isten szokásos ábrázolásain is. Számunkra ebből most az az érdekes, hogy az orr a ten jelnek felel meg, amire eddig már két további példát is találtunk a hun korszakból (1). Vagyis ez a szokás hun etnikumjelző lehet, amiből következően a permi bronzok a hun kultúra részét képezhetik. Az isten homlokára rá van írva a neve is: Bél. Ez az egyetlen jel, ami félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan ezen a permi bronzon. Nem dísz, nem testrész, hanem hieroglifa. Olyan helyre van téve, ami általánosan a név és a méltóság közzétételére van fenntartva a neolitikum óta (például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is a homlokra került a szár "úr" szójel). A jelforma azonosítható a székely írás "b" betűjével, az eget tartó alak pedig a Bél, Baál, Belus néven ismert fiúistennel, az isteni triász fiú tagjával (a krónikáink Nimród néven említik, mert - mint Bonfini írja - a zsidó krónikák hatására ez a név került az évkönyveinkbe). Ez a Bél szójel megjelenik lapp bálványon, magyar tejesköcsögön, óbolgár sziklarajz turulján, kirgiz szőnyeg világmodelljének közepén valamint amerikai indián istenábrázoláson is, amiből sejthető, hogy ez egy neolitikus ősvallási elképzeléshez kötődő hieroglifa. Amennyiben az istenalak feje fölött lévő kerek alakzatot is ki kell olvasni (2), akkor az egy Lyukó hieroglifa lehet, mint amilyen a nevezetes pécsi (szajki) avar szíjvég "püspökének" feje felett is látható (3). Ennek a körnek orra és szeme is van, miképpen az egyik veleméri rajzos sindü tetején lévő ős jelnek is (3. ábra). Ezzel együtt a mondat olvasatába bele kell komponálni valamiképpen a lyuk/Lyukó szójelet is: Lyukó a Bél/belső úristen! Az istenalaktól balra is, meg jobbra is kis ferde vonalkákat találunk, amelyekről (más ábrázolások elemzése során) kiderítettük, hogy ezek a Rá, ragyogó, ragyogj, ragyogtál hieroglifa ismétlései. Egy istenidéző szertartás szövegkönyve ez a permi bronz. A hasonló szövegkönyvek ismertetőjele éppen az, hogy a középen lévő istenalak, istennév, vagy jelző előtt is, meg után is megtaláljuk a ferde vonalakat. Többet is találunk mindkét helyen ezekből a ferde vonalakból, mert a szertartás elején az isten szólongatása miatt ismételgetik ezeket a szavakat, a végén pedig a búcsúztatás okán. Ezekkel együtt hosszabb szöveghez jutunk, amit a Ragyogj (fel) ...! Lyukó a Bél/belső úristen. Ragyogtál ...! mondatokkal közelíthetünk meg! 3. ábra. Veleméri rajzos sindü, az Istennel azonos égig érő fa csúcsán az ős/isten hieroglifának szeme van, akár a permi bronz ős jelének Jegyzetek (1) Az alsóhetényi római kori hun sisak orrvédőjét díszítette egykor egy kis aranylemez, amely a Ten "isten" hieroglifát testesíti meg. A másik példa egy istenábrázolás a hunokhoz kötődő lomovátovói kultúrából. Itt is az orron és a szemöldökön van a Ten hieroglifa. Lásd: Szabír jelek az Iseumban! (2) A most tárgyalt permi bronz minden egyéb jele mellett dupla vonalú keret, vagy szegély húzódik. Ha ez a megfigyelés találó, akkor ezt a fenti kör alakú fejet is elolvasható jelnek kell tekintenünk. (3) A szajki szíjvégen egy avar király látható, de a leletet leíró régész a "király" hieroglifából csak a keresztet ismerte fel, ezért lett az avar királyból püspök. Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Varga Géza: Veleméri rajzos sindük Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai Varga Géza: Hiteles turulábrázolások Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal Varga Géza Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó