Gyerekkoromban készítettünk néhányszor fenyőszirupot édasanyámmal, ha jól emlékszem, mézbe tettük a fenyőhajtásokat. Apa pedig pálinkába is tett belőle, ezt én akkoriban nem kóstoltam:) Aztán valahogy elmaradt ez a jó szokás, pedig Visegrádon bőven van fenyő a környékünkön. Idén több blogon is olvastam a friss fenyőhajtások felhasználásáról, és gyorsan el is készítettem a saját verziómat. Ez egy nádcukros sűrű szirup lett, nem volt elég mézem, hogy azzal készítsem (bár van még bőven fenyő a környéken, lehet, hogy jövő héten csinálok egy mézes adagot is). Hígítatlanul torokfájásra, köhögésre tényleg remek, ezt volt "szerencsém" tesztelni is múlt héten, hígítva pedig nagyon finom, frissítő ital. Egy üvegynyit mindenképp félre fogok tenni karácsonyra, illeni fog a fenyőillatú karácsonyi hangulathoz, talán még valamilyen fenyőszirupos édességet is ki fogok találni. VIGYÁZAT: A szintén tűlevelű tiszafa súlyosan mérgező, senki ne keverje össze a fenyőfélékkel! Hozzávalók: 2-3 bögrényi friss fenyőhajtás (a világoszöld, még nem fás hajtásokat kell leszedni), 2 bögrényi nádcukor, 2-3 bögrényi víz A cukorból és a vízből szirupot főztem. Amikor a cukor már teljesen felolvadt, levettem a tűzről, és a forró szirupba beledobtam a fenyőhajtásokat. Egy napig állni hagytam. Másnap újra felfőztem a szirupot, pár percig forraltam, majd leszűrve, még forrón kicsi üvegekbe tettem. A bekupakolt üvegeket pár percre fejre állítottam, így biztosan nem fognak megromlani. Egy másik verzió is készül, kimondottan felnőtteknek való gyógyszernek: a fenyőhajtásokat nádcukorral rétegezve befőttesüvegbe tettem és napos helyen tartottam 3 napig (innen az ötlet). 3 nap elteltével a cukor a fenyő nedvességtartalmától felolvadt, de nem eléggé, túl sűrű volt, valószínűleg több fenyő kellett volna bele. Így felöntöttem kb. ugyanannyi pálinkával, és még 2-3 hétig biztosan hagyom, hogy a pálinka jól átvegye a fenyő zamatát. Majd beszámolok az eredményről, szerintem nagyon ígéretes:) Update: a pálikás-nádcukros verzió jópár hete ázik, késznek nyivánítom. Elképesztően jó íze van, likőrnek is szuper lenne, simán megiszogatnám, de igyekszem tartalékolni a téli hónapokra, és köhögős időszakokban gyógyszerként fogyasztani majd. Jövőre pedig nagyobb mennyiségben készítek alkoholos verziót, amivel majd koccintani is lehet:)