Tegnap, amikor a kenyérrudakat készítettem a leveshez, jutott eszembe, hogy a túrós tésztát édesen is el lehetne készíteni. Ma korán reggel vendéget vártam, élesztős tésztára nem volt időm, de mindenképpen ki akartam próbálni a túrós tésztát. Így kelesztő anyagnak most sütőport használtam. 40 perc sem kellett és az asztalon illatoztak a csigák, nagyon finom kísérője volt a kávénak, teának. A gyorsaságának köszönhetően remek vendégváró lehet ha hirtelen jelentkeznek be a barátok, vagy kényeztető reggelinek is tökéletes egy lusta vasárnapon. De a piknik kosárban is megállja szerintem a helyét. A tölteléket nem variáltam most túl, egyszerűen megkentem, jó vastagon, bodzalekvárral, amire, hogy frissebb íze legyen, kevés lime héjat reszeltem. Persze a citrom héja is feldobja. Bodza helyett használhatunk más lekvárt, pl. áfonyát, de a töltelék lehet akár dió, mák, alma, stb.... Hozzávalók: 400 g finomliszt nagy csipet só 120 g porcukor 2 tk. sütőpor 50 g vaj 250 g túró (házi) 1 tk. vanília eszencia 1 tojás 2-3 ek. tejszín (vagy kevés tej, vagy tejföl) Töltelék: kis üveg bodzalekvár Tetejére: 2 ek. szeletelt mandula Pillanatok alatt össze lehet állítani kézzel is, egyszerűen az össze hozzávalót egy tálba kell mérni és összegyúrni. Én a késes betétű robotgépbe tettem mindent és azzal dolgoztattam össze. A tésztát letakartam és 10-15 percig pihenni hagytam. Ennyi idő elég ahhoz, hogy könnyen nyújthatóvá váljon. Vékonyan lisztezett felületen kb. 3 mm vastag téglalapot nyújtottam belőle. Vastagon megkentem bodzalekvárral (ha lett volna itthon, megszórtam volna kevés őrölt mandulával, hogy a lekvár levét beszívja, besűrítse). Feltekertem mint a bejglit, majd ujjnyi szeletekre vágtam. Sütőpapíros tepsire fektettem a csigákat, tetejüket megszórtam mandulával. Két tepsin fértek el. 170 fokon, légkeveréssel sütöttem 18 percig.