..hársmézzel 2. rész Az aszalt paradicsomos, bazsalikomos kenyérnek készült tésztát megfeleztem. Bár semmi kétségem nem volt, hogy finom, mégis úgy döntöttem, hogy csak az egyik felét készítem sósan, a másikba, valami "édes" tölteléket teszek. Szétnéztem a kamrában, és megláttam a kevéssel lejárat előtt lévő, még karácsonyra vett marcipánt. Indulásnak megfelelt. Mandulával párosítottam (mandula a mandulával nem lehet rossz:) és kevés hársmézzel édesítettem. A hársméz végül az egész koronájává lépett elő, hisz a megsült még forró kenyeret megkentem, a sűrű, krémes hársmézzel :) Talán, Mindenki eltudja képzelni ezt az ízharmóniát... A tészta receptjét és elkészítési módját ide másolom, de aki a sós-mediterrán ízeket szereti, az nézzen át a másik oldalra :) A hozzávalókat megfeleztem, tehát, csak ehhez az egy kenyérhez valókat adom meg ezen az oldalon! A tészta receptjének származása és története itt található. Marcipános mandulás mézes piknik kenyér A három MMM :) Hozzávalók 58 gr langyos víz 0,5 - 1 tk cukor 2 tk szárított élesztő (alnatura/dm) (ha frisset tennék, 20 gr-ot tennék) 115 gr langyos tej 33 gr extra szűz olívaolaj 1db nagy tojás 1tk tengerisó 363 gr finomliszt (én még hozzáadtam 1 lapos ek búzasikért) töltelék 200 gr marcipántömb (aldi/zentis) 100 gr egész mandula 3 ek hársméz tetejére 30 gr szeletelt mandula kb. 3 ek hársméz 1) Kimértem a lisztet, bele a sikért, a sót, a cukrot és a szárított élesztőt. Kezemmel összekevertem. Közepére mélyedést nyomtam az öklömmel és beleöntöttem a vizet, tejet, olajat, beleütöttem a tojást, kissé összekevertem egy kanállal, majd az mixer spiráljával összeállítottam a tésztát. 5-6 percig dolgoztattam a gépet, még a tészta egy selymes lágy gombóccá állt össze, teljesen elvált az edény falától. (A tészta igen lágy, de nem kell megijedni, tökéletes lesz!) A munkapultra tettem és szokásomhoz híven szeretetteljesen áthajtogattam, megsimogattam, végül cipót formáltam belőle. Rácsorgattam egy teáskanálnyi olajat, mindenhol rásimogattam és a keverőtálba tettem pihenni 45 percre. A tálat lefedtem folpack fóliával. 2) Közben előkészítettem a tölteléket: a marcipánt, mandulát és a mézet összedaráltam egy késes géppel. (A gép hiányában, a marcipánt lereszelném, a mandulát közepesre darálnám és a mézzel őket, összekeverném.) 3) Sütőpapírt készítettem a tepsire. Elővettem a tésztát, kinyújtottam 55 x 20 cm-es nagy téglalappá. Megszórtam a mandulás-mézes-marcipánnal. 4) A tésztát a hosszabbik oldaláról feltekertem (se nem lazán, se nem szorosan). A két végét határozottan összenyomtam. 5) A tésztatekercset áthelyeztem a sütőpapíros tepsire, a "varrattal" lefelé. A két végét visszakanyarítottam, mintha 8-ast csinálnék. Fogtam egy zsilettet (aminek azt a felét amit nem használok leragasztottam, a baleset elkerülése végett) és egy csipeszbe fogva, a tésztatekercs közepét mélyen bevágtam, nem vágtam teljesen át, kb. 2/3-áig. A tekercs két végét sem vágtam át, kb. 3-3 cm-nyit egyben maradt. Kevés vízzel bekentem és megszórtam a szeletelt mandulával. 6) Az eredeti leírás szerint most kell S-t formálni belőle, de nekem a vágás előtt praktikusabb volt. Letakartam és hagytam, hogy keljen/pihenjen 45 percet. 7) Bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, légkeverésre. Az újra kelt kenyeret, betoltam a sütőbe. 8) 35-40 perc szükséges volt a teljes süléshez. 15 perc elteltével föléje tettem -a következő sínre- egy tepsit (nem ért hozzá), hogy ne piruljon túl a teteje. 9) Miután megsült, azon nyomban forrón, egy ecsettel megkentem a tetejét, oldalát mézzel. A méztől fényes lett, nem száradt rá teljesen, kicsit ragadt. Rácson hűtöttem ki. Aki szereti a marcipánt, az imádná ezt a "kenyeret" ami (hasonlóan az aszalt paradicsomoshoz) kívül ropogós, belül puha. Nekünk pont kellemesen édes, ugye cukrot nem adtam hozzá, bőven elég a marcipán édessége. A méz, hát a méztől persze picit édesebb is, de a mézben, ebben az esetben nem az édesség a lényeg. A Hársméznek az illata, az valami Mennyei :) Szeretetrehangoltan a Facebookon :)