GERINCESEK. MADARAK OSZTÁLYA A madarak – a repüléshez alkalmazkodott melegvérű gerinces állatok. A repüléshez való alkalmazkodással áll összefüggésben az ő teljes testszerveződésük: mellső végtagjaik szárnyakká módosultak, testüket tollazat borítja. Legtöbb csontjuk üreges, szivacsos szerkezetű, levegővel telt, nincs húgyhólyagjuk – és ez mind hozzájárul a testtömeg csökkentéséhez. Fogaik nincsenek. A fej elöl csőrben végződik, amely szarutokkal bevont alsó és felső kávából áll. A csőr külalakjából következtetni lehet arra, mivel táplálkozik a madár. A madár fején a csőr fölött találjuk az orrnyílásokat, a két nagyméretű szemet, melyeket szemhéjak védenek, valamint a dobhártyát, ami a hallószerv része és a tollazat takarásában van. A madarak külső felépitése a galamb példáján: 1- alsó káva, 2-nyelv A repülés rengeteg energiát igényel. Ha a madár csak a külső környezet melegére hagyatkozna, ez nem lenne lehetséges. (Egyébként biztosan felfigyeltetek már arra, hogy a madarak télen, azaz a hidegben is meglehetősen aktívak, holott az évnek ebben a szakaszában nem találkozni egyetlen békával vagy gyíkkal sem.) A madarak a táplálék energiájából biztosítják a testhőjük fenntartását. Ehhez folyamatosan táplálkozniuk kell. Ezt a nagy mennyiségű táplálékot pedig nagyon gyors az anyagcseréjük alakítja energiává. Az anyagcseréhez szükséges oxigént különleges – légzsákokkal ellátott – tüdejük segítségével juttatják szervezetükbe. A madarak testhőmérséklete állandó, és viszonylag magasnak számit: elérheti a 40C⁰. Tehát a madarak állandó testhőmérsékletű melegvérű állatok. A mindnyájatok által jól ismert szirti galamb a madarak tipikus képviselőinek egyike. Ezeket a galambokat az ember háziasította. Manapság gyakori lakói városainknak, falvainknak. A vadon élő szirti galambok vízparti szirtekre, sziklahasadékokban telepednek meg. A vadon élő szirti galambok populációi (közösségei) a Földközi tenger, a Brit szigetek, a Kanári szigetek, Észak-Afrika partvidékein még máig honosak. A galamb teste nyújtott, és tollazattal borított. Ez csökkenti a légellenállást repülés közben, megvédi a testet a sérülésektől és hőszigetel. A madarak gondoskodnak tollazatuk ápolásáról. Csőrükkel tisztogatják és faggyúval (zsírral) kenegetik (különösen a vízi madarak). Ez a faggyú az egyetlen jelentős bőrmirigyben – a fartőmirigyben termelődik. Ezt a mirigyet a madár háti részén a farktollak tövében találjuk. Egyébként a madarak bőre száraz, nem tartalmaz mirigyeket. • Bőrszármazékok Ø Csőr Ø Karmok Ø Szarupikkelyek Ø Tollazat Ezek mind szaruképződmények Tollazat A laza szerkezetű pehelytollak elsősorban a hőszigetelést biztosítják. A többi tollat kontúrtollnak nevezzük. A szárny evezőtollai és a farok kormánytollai a repülésben, a fedőtollak pedig a mechanikai védelemben játszanak fontos szerepet. Ezek a tollak a madarak alakját és színét is meghatározzák. A faroknak és farktollaknak köszönhetően a madár irányt tud változtatni a levegőben. A tollak színe, tömöttsége, faggyúzottsága a környezet és az életmód szerint változik. Több madárfaj színe tökéletesen beolvad a környezetbe, vagyis rejtőszín. Rejtőszíne van például a nyílt területeken élő fácánnak. A vízimadarak – pingvinek, récék, ludak – tollazata tömött és a fartőmirigyük váladékától vízhatlan. A madarak végtagjai: • Mellső végtagok – szárnyak (2 db) A hosszú, keskeny szárnytípus gyorsabb, míg a rövid, széles, lekerekített szárny lassabb repülést tesz lehetővé. • Hátsó végtagok – lábak (2 db) A lábfejet nem takarja tolltakaró csak szarupikkelyek. Ezt a részt csüdnek nev. A végtagok ötujjúak, de a szárnyakon az összes ujj erősen visszafejlett, a lábakon pedig ált. 4 ujj jól fejlett, az ötödik visszafejlett. Az ujjak száma a lábakon a madár életmódjától függ. A szirti galamb lábán 3 ujj előre mutat, egy pedig hátra. A papagáj lábain két ujj előre, kettő pedig hátra áll – ez segít megtartózkodni az ágakon. A strucc lábain csak két előremutató ujj van, ami a gyors futáshoz való alkalmazkodás. A madarak ujjai karmokban végződnek. A madarak váza a repüléshez alkalmazkodott: Ø A csontok belül üregesek, levegővel teltek, ezáltal könnyebbek. A csöves csontok üregeiben a csontvelő nem jelent meg, így a tüdőhöz kapcsolódó légzsákok behatolhattak a csontokba is. Ø Csak a gerinc (piros) nyaki része áll mozgathatóan kapcsolt csigolyákból, a többi csigolya összenőtt egymással és az összetett ágyékcsonttal – a test biztos támaszát alkotják, amit könnyű egyensúlyozni. A mellső végtagok öve az első mellkasi csigolyához rögzülnek. Ø Mellkas (rózsaszín): A bordákon bordanyúlványok alakultak ki, melyek a mögöttük lévő bordára támaszkodva merevítik a mellkast. Ø A röpképes madaraknál szegycsonton erős kinövés – szegycsonttaréj látható – ehhez kapcsolódnak a nagy mellizmok, amik a szárnyakat mozgatják. Ø Végtagövek (zöld) A felső végtagot a gerinchez kapcsoló csontok: a hollóorrcsont összekapcsolódik a felkarcsonttal és a kulcscsonttal. A kulcscsontok összenőttek és villacsontot alkotnak – rugalmasság a szárnyaknak. Az alsó végtagöv az összenőtt medencéből áll. Ø Végtagokat (sárga) ugyanazon csontok alkotják, mint az ötujjú végtag vázát. A hátsó végtagok csontjai robosztusak, ők viselik a madár teljes súlyát a talajon Ø A koponya a fej váza (kék) szorosan összekapcsolódó csontok: védik az agyvelőt és az érzékszerveket; szerkezetüknél fogva erősek, mégis könnyűek. Emésztőrendszer A galamb magvakkal, bogyókkal, gyümölcsfák terméseivel táplálkozik. Ennek megfelelően alakult tápcsatornájának felépítése is. A szájnyilást kér csőrkáva övezi. — a szájüregben található a nyelv, (fogak nincsenek esetleg a csőrön vannak kinövések), emésztőmirigyek kivezető nyílásai, nyálmirigyek is torkollanak ide. — a nyelőcső hosszú, egy része kiszélesedett – ez a begy. A begyben a táplálék keveredik a nyálmirigyek által termel nyállal és megdagad, felpuhul. Egyes emésztőenzimek már itt megkezdik a táplálék bontását (előemésztés). — gyomor: o mirigygyomor a nyelőcső orsó alakú tágulata mirigyei nyálkát, sósavat és emésztőenzimet (pepszinogént) termelnek – funkció: a táplálék bontása, emésztés o zúzógyomor funkcionálisan a fogazatot helyettesíti, belső felülete redőzött és érdes keratinoid bélés, fala nagyon izmos. Itt történik a táplálék pépesítése (hozzájárulnak a lenyelt kavicsok is) — A gyomrot a vékonybél követi. Itt a táppépre az emésztőmirigyek váladékai (és a bennük lévő enzimek) hatnak. (máj→epe→epehólyag→patkóbél←hasnyálmirigy) A vékonybélben történik a táplálék molekuláinak felszívása. — Vakbél - benne bakteriális növényirost-emésztés is zajlódhat, de egyeseknél hiányozhat is — Utóbél – végbél területén intenzív vízfelszívás folyik, és a béltartalom ennek megfelelően itt sűrűsödik be. — az emésztetlen maradványok a kloákán át ürülnek ki. Az emésztőrendszer repüléshez való alkalmazkodása (tények, pozitivumok és negativumok): — Nincsenek nehéz csontfogak ezek funkcióját a zúza végzi — Az emésztőrendszer aránylag rövid, a végbél rövid Ø + csökken a súly Ø +nincs felgyülemlő ürülék, ami súlytöbbletet jelentene Ø - nem tökéletes az emésztés Ø - gyakori ürítés Légző-szervrendszer — Orrüreg — Légutak: — Gége — Légcső (az elágazásnál gégealsó – hangszalagok (2-6 db)) — Hörgők Tüdők Légzsákok (elülsők és hátsók) — A légzőszerv központja a két tüdő. A tüdőben történik a vér oxidálása, vagyis a szén-dioxiddal telítődött vér oxigénnel való feltöltése, a gázcsere. — A tüdő 9 nagy térfogatú légzsákkal áll kapcsolatban, amelyek szerteágaznak az egész testben, sőt a nagyobb csontokba is betüremkednek. A légzsákokról tudni kell: — csökkentik a madártest sűrűségét — szerepet tölt be a hőháztartásban is Hogyan történik a légzés a madaraknál? — Belégzés – bordák megemelkednek- légzsákok kitágulnak – elülsőkbe CO₂-s levegő, tüdőbe és hátsókba O₂-s levegő kerül — Kilégzés – mellkas térfogata szűkül – elülsőkből CO₂-s levegő távozik, hátsókból az O₂-s levegő a tüdőbe préselődik — Azaz - madaraknál a tüdőben folyamatosam van oxigéndús levegő Ezt a légzés-típust kettős légzésnek nevezzük. Keringési rendszer - zárt — 2 vérkör — A szív 4 üreges – jobb és bal szívpitvar +jobb és bal szívkamra — A vér nem keveredik — A szív jobb oldala – vénás (CO₂-s) vér — A szív bal oldala – artériás (oxigénes) vér A leírást kövessétek az ábrán!!!!!!!!!!!!!! A jobb kamra összehúzódásakor a vénás (CO₂-s) vér az elvezető ereken át a tüdőbe irányul. Itt megszabadul a CO₂-tól és oxigénnel telítődik. Ezután összegyűlik a sziv bal oldalához vezető erekben és a bal pitvarba áramlik (KIS VÉRKÖR) A bal pitvarból a bal kamrába ömlik az artériás (oxigénes) vér. A bal kamra összehúzódása a vért az aortába préseli. Ez a szervezet legnagyobb vérere. Az aorta szétágazik (a fej felé és a törzs felé) és a vér eljut a test összes szervéhez és sejtjéhez. Itt leadja nekik a működéshez elengedhetetlen oxigént és felveszi tőlük a szén-dioxidot (a vér artériásból vénássá alakul). Ezután összegyűlik a nagy gyűjtőerekben, amik a szív felé vezetik a véráramot. A gyűjtőerek egyesülnek egy nagy érré, ami a jobb szívpitvarba torkollik. (NAGY VÉRKÖR) Kiválasztószerv-rendszer — Vesék — Húgyvezetékek — Kloáka repüléshez való alkalmazkodás: nincs húgyhólyag, nincs felgyülemlő vizelet, ami súlytöbbletet jelentene Idegrendszer — A hüllőkéhez képest nagyobb agyvelő — Szürkeállomány borítja, de nincs valódi agykéreg — A mozgásokért felelős kisagy jól fejlett — Jól megkülönböztethető a „szaglóhagyma” — Az előagy felszíne sima, csak egy kis barázda látható rajta