Szaveljeva közöl egy permi írásemléket, amely számunkra nagyon fontos, mert a székely betűírás kialakulásához vezető írástani folyamatról árulkodik (1. ábra). A permi kultúra az egykori Perm városában és környékén a Kr. u. V. századig (Attila hun birodalmának széteséséig) virágzott. Ismert fémtárgyaikon a permi állatstílus jellegzetes ábrázolásai láthatók. Feltételezik, hogy a hunok által közvetített szaszanida fémművesség északi tájakra elvetődött példányainak hatására alakult ki. A permi stílus azonban jobban emlékeztet a Kínától északra élt ázsiai hun bronztárgyak stílusára. Ez a hun (szabírhun) hatás magyarázhatja a magyar jelek és a magyar szöveg északi megjelenését. A kicsiny permi írásemlék szembetűnő jelei azonosak a székely írás "s", "o/ó" és "k" (ek) betűivel. A fentről első jelet a sar szójeleként kell kiolvasni, míg az alatta lévő kettőt egyetlen hangot jelölő betűként. Érdekes, hogy ugyanilyen írásalkalmazásról számol be Borbola János egyiptológus is, aki az egyiptomi hieroglif írás egyik ismert emlékében, a Holtak Könyvében fedezett fel hasonló jelhasználatot. Mindketten úgy gondoljuk, hogy ezt az eljárást a régi magyar nyelv rögzítésére dolgozták ki. A két előfordulás (az Urál és Egyiptom) nagy idő- és térbeli távolságra van egymástól, de feltehető, hogy egy központi területen, a Közel-Keleten alakult ki az időszámításunk kezdetét megelőző évezredekben. Az azonos hangrögzítési eljárás a feladat hasonlóságának köszönhető. A ragláncokat alkalmazó magyar nyelv miatt a szótöveket célszerű volt szójellel jelölni, a végződések pontos rögzítéséhez azonban betűkre volt szükség. Ez az igény válthatta ki a szójelek betűként való alkalmazását, végső soron az első betűírás kialakulását. A fent leírt alkalmazásból adódik a sarok olvasat. A sarok az ősvallás számára fontos fogalom volt, mert az égbe vezető úttal, a hősök számára fenntartott túlvilággal volt azonos - ezért került egy jelvényre. 1. ábra. Permi jelvény a sarok szóval (Szaveljeva nyomán) 2. ábra. A permi jelvény sar szójele (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra); az égi hegyet ábrázoló hasonló jelektől (az "n"-től és az "o/ó"-tól) úgy különböztették meg a sar (sarok) jelet, hogy a peremét kifelé kunkorították, az égi hegynek azért csorbult a széle, mert az ősvallási mítoszok szerint a szelek időnként felemelik és visszaejtik az ég boltozatát 3. ábra. A permi jelvény "o/ó" jele (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra), a jel elforgatását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert vízszintes jelet bicskával nem lehet fapálcába róni 4. ábra. A permi jelvény "k" betűje (balra) és a székely írás "k" (ek) betűje (jobbra) A fentieken túl a permi jelvénynek vannak nehezebben észrevehető, szokatlan jelei is. A sztyeppi írásemlékeken (szkíta és hun leleteken) előfordul, hogy a lemez szélét jelszerűen, elolvashatóan képezik ki. E "peremjelek" minden esetben szójelek s a permi jelvény esetében is szójelekkel van dolgunk. A három jel az ismert "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása, amelynek olvasata: magas kő országa. A magas kő a lépcsős toronytemplomok és "kaptárkövek" korabeli elnevezése volt. 5. ábra. A permi jelvény magas szójele (balra) és a székely írás "m" betűje (jobbra) 6. ábra. A permi jelvény (balra) és a Felsősófalva Kodáros-i írásemlék (jobbra) kő szójele 7. ábra. A permi jelvény (balra) és a magyar címer (jobbra) ország jelentésű hármashalma Irodalom (a kor íráshasználatáról) - MAGYAR NYELVŰ POGÁNY IMASZÖVEG VOLGAI BOLGÁRORSZÁGBÓL - AZ AFRÁSZIJÁBI JÓMA ÚR FÖLDJE VILÁGMODELL MAGYAR HIEROGLIFIKUS SZÖVEGE - AZ OGUR NÉPNÉV HIEROGLIFIKUS ELŐFORDULÁSAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - SZKÍTA, HUN, AVAR ÉS INDIÁN PIRAMISÁBRÁZOLÁSOK MARADÉKA A SZÉKELY ÍRÁSJELEK KÖZÖTT - RÁ NAPISTEN HIEROGLIFÁJÁBÓL SZÉKELY "R" ROVÁSBETŰ - A HUNOK MAGYAR NYELVŰSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ "LYUK JEL KÖZEPÉN LYUK" ÁBRÁZOLÁSI KONVENCIÓ - PÉCSI AVAR SZÍJVÉG HIEROGLIFIKUS FELIRATTAL - A TOLNA MEGYEI HUN KORI SÚLY ROVÁSFELIRATA - AZ 523-AS, QUARDUSAT-FÉLE MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS - SZABÍR JELEK AZ ISEUMBAN Varga Géza A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot! A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szálláshely) Belső szobája Amennyiben az olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozna a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral! 06(20)534-2780