Pár évig a piacon szereztük be a túrós lepényt az akkori párommal, és annyira imádtuk, hogy kisebb ünnepnek számított, ha vettünk. Aztán elváltak útjaink, és a lepény is feledésbe merült. Szerencsére van nekem egy nagyon kedves családtagom, Ani néni, aki gyakran süt ilyen lepényt, ha vendégségbe megyünk hozzájuk. Sokszor készültem elkérni a receptjét, de valahogy mindig elmaradt. Nemrég megint náluk jártunk és előételnek - az én legnagyobb örömömre - lepényt kaptunk. A receptleírás azonban ismételten elfelejtődött. Nem hagyott nyugodni a dolog, míg végül emilben kértem el tőle. Ő készséggel és kellő részletességgel megosztotta velem az áhított titkot, én pedig pár nappal később nagy boldogan hozzá is láttam a hőn szeretett túrós lepény elkészítésének. Nagy hőstett volt ez, hiszen életemben először én magam süthettem meg a lepénykét, amiről kb. ugyanolyan tévképzeteim voltak, mint apukám kalácsáról, miszerint ilyet csak a beavatottak tudnak sütni. Vagy az történt, hogy közben én is beavatott lettem, vagy valóban nem is egy nagy ördöngösség ez. Talán mindkettőben van egy kis igazság. ;) Ani néni receptjén egy csöppet alakítottam – kevesebb liszttel és tejjel készült, de a töltelék mennyiségén nem változtattam. Így lett tökéletes. Szűk családunk befalta az egész tepsivel. Drága Ani néni, ezúton is köszönöm neked a nagyszerű receptet! Most már én is boldogan előrukkolok vele előttetek. ;) Egy kis bosszúság is ért közben, ui. épp amikor fotóztam volna a tepsit, Leopold, ez az izgága „anyaszerelme” macskapasi, vízmániája által vezérelve belekalamolt a dizájnelemnek odatett kancsóba, és az egészet ráborította a kellékekre. Elázott minden, így aztán újra kellett háttereznem. Egy hosszabb szárítási procedúra után végre megörökíthettem nagyanyáink méltán imádott receptjének megtestesülését. Hozzávalók 35x23,5 cm-es tepsihez: Tésztához: 25 dkg + 1 ek. finomliszt 1 ek. mangalicazsír egy csipet só 1 kis tojás (!) kb. 1,5 dl tej 2 dkg friss élesztő 1 mk. cukor zsír és liszt a tepsihez zsemlemorzsa a szóráshoz Töltelékhez: 1 kg házi tehéntúró (nem túl folyós állagú) 2-3 ek. búzadara kb. 1 tk. só cukor ízlés szerint 3 tojás + 1 tojásfehérje Tetejére: 15 dkg házi tejföl 1 tojássárgája elkészítés: Az élesztőt belemorzsoljuk a langyos, cukros tejbe, simára keverjük 1 evőkanál liszttel, és letakarva felfuttatjuk. A többi lisztet elmorzsoljuk a zsírral, hozzáadjuk a sót, a felvert tojást, a felfuttatott élesztőt, és lágy tésztává dagasztjuk. A tésztát lisztezett deszkára tesszük, befedjük egy tállal, és langyos helyen, kb. fél óra alatt a kétszeresére kelesztjük. A töltelékhez a túrót áttörjük, megsózzuk, elkeverjük az egész tojásokkal, a tojásfehérjével, és az így kapott massza lágyságától függően hozzáadunk 2 vagy 3 evőkanál búzadarát. Ízlés szerinti mennyiségű cukorral ízesítjük. A megkelt tésztát tepsi méretűre nyújtjuk, a kizsírozott, liszttel behintett tepsibe igazítjuk, megszórjuk zsemlemorzsával, és rásimítjuk a tölteléket. A tejfölt elkeverjük a tojássárgájával, egyenletesen elosztjuk a tölteléken, és a lepényt 250°C-ra előmelegített sütőbe toljuk. A hőfokot visszavesszük 175-180°C-ra, és készre sütjük a süteményt. Kicsit hűlni hagyjuk, és még melegen felszeleteljük. Azon melegében tálaljuk. sütési mód: alul-felül sütés (középső sín) sütési idő: kb. 60 perc (régi típusú gázsütőben 35-40 perc is elegendő lehet) Tipp: Ha a túró túl savanyú, akkor ízlés szerint tehetünk hozzá cukrot, de épp csak annyit, hogy a lepény ne veszítse el sós jellegét. (Én úgy szeretem, ha sós, de közben kicsit édeskés is.)