Tág a világ, mint az álom, mégis elfér egy... (Weöres Sándor idézet)

(Illusztrációk: Igor Lazin) (Illusztrációk: Domján-Udvardy Melinda) Weöres Sándor: Kutyafülű Aladár Holnap Kiadó, 2013 Recenziónk: Frissesség kontra hagyomány

Könyv: Olvasókönyv 1. - ABC olvasókönyv az általános iskola 1. osztálya számára 2. rész - Weöres Sándor, Móricz Zsigmond, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc,...

Versek: Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Károlyi Amy, Csukás István by herebysoon in Types > Creative Writing > Poems

Ma van a napja, hogy medve barátunk megjósolja nekünk mennyit kell várnunk a tavaszra. Ha előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszacammog még aludni, mert hosszú lesz még a tél. Borús időben viszont nincs árnyék, így a medve nem ijed meg saját árnyékától és kinn marad, merthogy már…

Weöres Sándor

A unique book adaptation of ABC by Sándor Weöres.

Könyv: Óvodások könyve - Fischer Sándor, Füzér Ferencné, Mammel Ádámné, Csoóri Sándor, Csukás István, Weöres Sándor, Móricz Zsigmond, Nemes Nagy Ágnes,...

A Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium 2017-es Szalagavatójának fénypontja, az évfolyam (12.B;12.D;12.M) bécsi keringője. Helyszín: Pestszentimrei Spo...

Eseménydús időszakot tudhat maga mögött a szombathelyi Weöres Sándor Színház, azon túl, hogy a teátrum számos rangos elismerésben részesült az elmúlt időszakban, a társulat hatvan százaléka is kicserélődött az évek során. A színházat érzékenyen érintette a Covid, és az energiakrízis is egyaránt, ami miatt többször átmenetileg be is kellet zárnia. Többek között erről is beszélt a HelloVidéknek adott interjújában Szabó Tibor. A Weöres Sándor Színház igazgatója lapunknak azt is elárulta, hogy mit gondol jelenleg a hazai utánpótlás nevelésről.

Nincs dal az ég hidegében, Weöres Sándor: Tél Hó a mező takarója, hűvös a nap, fogy a láng. Délen a fecske, a gólya gondol- e ránk? Nincs dal az ég hidegében, károg a varjúsereg. Mégis a szán fut a jégen, gyerekek!

annyit énekeljük a gyerekekkel a Weöres verseket, hogy nem csoda, ha rögtön ez ugrik be: Mély erdőnIbolya-virág,Elrejt jólA boróka-ág.Minek is rejt az az ág,Gyere, tágas a világ,Mély erdőnIbolya-virág....még emlékszem hogy az én óvodai korszakomat is meghatározta ez…

Legyen tiéd, ha kell, az imádott szerencse, de engem őrizzen tetteimnek bilincse, hagyjon a véletlen a mézben vagy a sárban, magam-varrta sorsot hordjon mindég vállam.    (Weöres Sándor) Sütőtökpüré újratöltve. Volt még maradékom, palacsinta lett belőle. Hozzávalók 3-4 főre (12 darab lesz belőle): 30 dkg sütőtökpüré, 15 dkg liszt, 4 tojás, 1/2 mokkáskanál só, 5 dkg kristálycukor vagy 3 evőkanál méz, 1 dl tejszín, kb. 1,5 dl szódavíz, zsiradék a sütéshez. A hozzávalókból palacsintatésztát kevertem, és hagyományos öntöttvas sütőben kisütöttem. A tészta sűrűbb, mint a hagyományos palacsintatészta, a serpenyőben is lassabban terül szét, de sülés után finom lágy lesz, cseppet sem gumiszerűen vastag és nyúlós. A sütőtök íze is jól érződik, azért is tettem bele ennyi cukrot, mert az hozza ki. Bármivel tölthető tulajdonképpen, én 25 dkg mascarponét fellazítottam kb. fél deci tejszínnel, darált mákot és porcukrot kevertem bele, isteni volt. A sütőtökpüréből remek amerikai palacsintát is süthetünk, de tölteléknek is fincsi, hagyományos palacsintába is, rummal, fűszerekkel lehet tuningolni, karamellöntettel sem utolsó. :)

Weöres Sándor: FŰ, FA, FÜST a hét verse ajánlja bozóki gabriella tanárnő Weöres Sándor: FŰ, FA, FÜST Özönvíz-táj ez, tág és széditő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton - Ekkép mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még és dadám s a Hold kezemnél ült az almafán, az „ee-ee” és „papa-mama” után az első, amit kimondott a szám: „fü, fa, füst”. Ugy tűnik, mintha látnám-hallanám: fölöttem süt víg napocska-anyám, a dajkával kis kocsiban tolat engem, reménydús fiatalurat s oly fontos, mint nagy dörgeteg beszéd, mitől országok esnek szerteszét, és véres lesz a puszta és a rét, hogy kimondom e szent varázsigét: „Ffü - ffa - fjtt -” Fogatlan szájjal tátogattam és érzés nélkül jött sírás-nevetés, a sorsom nem volt könnyü vagy nehéz, multat s jövőt még nem festett az ész, idő nem volt, csak az örök jelen, mely, mint a pont, kiterjedéstelen s mert kezdettelen, így hát végtelen - mi áll, vagy mozdul, minden névtelen, fü, fa, füst. A tarka egység részekké-szakadt, rámzúdult a külömbség-áradat. Képzelj faágakat: mindegyiken sok két- és hárommagvu tok terem: így lett lassacskán mindennek neve párjával: tej-víz, fehér-fekete, kéz-láb, huszár-baka, fésű-kefe s hármasban: elefánt-zsiráf-teve, fü-fa-füst. Óriások közt telt az életem, a vállukig sem ért föl a kezem. És egy nap - tisztán emlékszem reá - nem fértem állva az asztal alá. Lejjebb ereszkedett a mennyezet és kezem-lábam megszélesedett. Ahogy én nőttem, úgy kisebbedett, de napjaimnak kedvesebbje lett fü, fa, füst. Sorsom huszonnégy esztendőt lerótt, még végigélnék néhány-milliót: hasztalan vággyal nézem a jövőt, gyerek áll így a más-cukra előtt. De a kevés is jobb, mint semmi se, az élet szép, csak bánni kell vele s ha félrebillen kedvem kereke, helyrezökkenti a varázsige: fü, fa füst. Szép a való! szebb, mint minden mese, kár, hogy mindünknek hűtlen kedvese. Azért van mind a tétlenség s a tett, hogy tompultabban lásd a végedet. Kinn ülök most a híg téli napon, mint aranya körében Harpagon s ha mennem kell majd: tenger vagyonom bucsuzóul még összeszámolom: fü, fa, füst. trefort a hét verse trefort a hét verse trefort a hét verse trefort a hét verse trefort a hét verse trefort a hét verse

Pápa város nevezetességei közé tartozik a katolikus nagytemplom, amelyet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján. Fellner halála után az építkezést Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök. A templom impozáns méretű, egyhajós ún. csarnoktemplom, amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még magán viselve, a klasszicizmus fele hajló barokkban, copf stílusban épült meg. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, tornyának magassága 72 méter. A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal, a fölötte lévő szobor-kompozícióval (3 szobor és néhány kisebb mellékszobor) és főleg a tornyok könnyedséggel megvalósuló áttört, oszlopokon álló szerkezetével oldották fel. A tornyok gyönyörű, rézborítású, összetett sisakokban végződnek. A mennyezetfreskókat Franz Anton Maulbertsch készítette, 1781–1783 között. Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A város első írásos említése 1061-ből való, s egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezővárosvolt jelentős akkoriban. Ez a szerepe a 19. század első felére teljesedett ki, akkor 22 malommal rendelkezett, amelyeket a Tapolca-patak hajtott. Ma azonban a bauxittermelés és az iparosodás miatt kiszáradt patak már nem tudná a malmokat ellátni, így ezek inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban. A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is működő iskolák jöttek létre. A19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, maállami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt. Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták a magánvállalkozásukat. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget. Nevezetessége még a Kékfestő Múzeum, ami szinte tökéletesen mutatja be a kor híres mesterséget, a kékfestést.A Fő tér és a Fő utca sarkán áll egy épület, amely nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta: a Griff szálló. Sokáig beszálló vendéglő volt. Nagy tánctermében egykor nagy bálok, előadások és zenés estek zajlottak. Testőrtiszt korában itt járta a táncot Kisfaludy Sándor költő–író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. Az épületet a rendszerváltás után helyreállították és ismét szállóvendégeket fogad, a hajdani tánctermében pedig tükrök sokszorozzák a mulatók társaságát. A város másik jellegzetessége, az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a városban egykoron álló várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének úgynevezett Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret. A két szárny manzardtetős sarokrizalitokkal végződik, és az egész épületet a mértéktartóan alkalmazott díszek teszik változatos megjelenésűvé. A háború után felújították. Ma itt található Pápa városi könyvtára. A református templom a belváros közepén, a Március 15. téren, az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium mellett található. Az 1931-ben lebontott Jókai Színház helyén épült fel 1931–1934 között Dudás Kálmán építész tervei alapján Pápa második legjelentősebb és leghíresebb, új neobarokk stílusú református temploma. Az épület főhomlokzatán az oszlopos, erkélyes főbejárat felett íves oromzat köti össze a négyzet alaprajzú kétrészes, sisakkal fedett tornyokat. Az épületben 1250 ülőhely van. A templomot 1941-ben szentelték fel. Pápán tanultak Pápa a 17. század elejétől jó hírben álló diákváros, a nagy múltú Türr István Gimnázium és a Pápai Református Kollégium az ország legnagyobbjait is tanította: Ányos Pál – 18. századi költő, pap (1756–1784) Balázs János – nyelvész, irodalomtörténész, műfordító (1914–1989) Ballagi Mór – teológiai és nyelvészeti író, akadémikus(1815–1891) Balogh Jenő – jogász, miniszter, akadémikus (1864–1953) Beke Manó – matematikus (1862–1946) Bereményi Géza – író, költő, rendező (1946) Berkes János - tanító, politikus, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője (1902-1992) Bocsor István – 19. századi történész (1807–1885) Bokor József – a Pallas nagy lexikonának szerkesztője (1843–1917) Bódás János – lelkipásztor, költő (1905–1987) Bodolay Géza – irodalomtörténész, egyetemi professzor (1923–2002) Cholnoky Viktor – író, újságíró (1866–1912) Csomasz Tóth Kálmán – teológiai tanár, zenetudós (1902–1988) Csoóri Sándor - költő, politikus (1930) Csúzi Cseh Jakab – egyházi író, püspök (1639–1695) Deák Ferenc – a kiegyezés megkötője, 1867-ben (1803–1876) Domanovszky Endre – filozófiai író, akadémikus (1817–1895) Döbröntei Gábor – író, műfordító, szerkesztő, akadémikus (1785–1851) Endrődi Sándor – költő, író (1850–1920) Eötvös Károly – író, politikus (1842–1916) Édes Gergely – költő, műfordító (1763–1847) Éliás József – zsidókat mentő református lelkész (1914–1995) Fáber Kovács Gyula – református lelkész, író (1909–1954) Fábián Dániel – szociológus, falukutató mozgalom zászlóvivője(1901–1980) Fábián Gábor – író, műfordító, akadémikus (1795–1887) Gulyás Lajos – református lelkész, az 1956-os forradalom mártírja (1918–1957) Györffy Endre – 48-as honvédtiszt (1825–1849) Gyurcsány Ferenc – miniszterelnök, pártelnök (1961) Hegyi Imre – néprajzkutató (1921–1991) Hoppál Péter - egyházzenész, karnagy, iskolaigazgató, politikus, országgyűlési képviselő (1972) Ihász-Kovács Éva – költő, író, főszerkesztő, Magyar Kultúra Lovagja 1930 Imre Samu – nyelvész, akadémikus (1917–1990) Istenes András – festőművész (1915–1947) Jókai Mór – író, költő (1825–1904) Kiss Géza – lelkipásztor, néprajz- és nyelvjáráskutató (1891–1947) Kozma Andor – költő (1861–1933) Kozma Sándor – jogi szakíró, első királyi főügyész (1825–1897) Kövér László – miniszter, az országgyűlés elnöke (1959) Lampérth Gáza – költő, író, helytörténész (1873–1934) Lőrincze Lajos - nyelvész, tanár (1915-1993) Makara Lajos – sebész, anatómus (1862–1915) Marczali Henrik - történész, egyetemi tanár (1856-1940) Molnár Gábor – író, vadász, utazó (1908–1980) Móritz Sándor – festőművész (1924–1966) Nagy László – költő (1925-1978) Noszlopy Gáspár – 1848-as kormánybiztos, mártír (1820–1853) Orlai Petrich Soma – festőművész (1822–1880) Pap Gábor – egyházi író, püspök (1827–1895) Pápay József – nyelvész (1873–1931) Pathay István – énekszerző, püspök (1555–1637) Payr Sándor – egyháztörténész (1861–1938) Petőfi Sándor – költő (itt változtatta át a nevét Petőfire)(1823–1849) Pócza Jenő – fizikus (1915–1975) Radó Gyula – a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője (1882–1976) Somogyi József – szobrász (1916-1993) Sulyok Dezső – az 1940-es évek politikájának meghatározó alakja (1897–1965) Szabó Imre (püspök, 1814–1881) – egyházi író, esperes Szekér Gyula – politikus, miniszterelnök-helyettes, nehézipari miniszter (1925) Szemere Pál – kritikus, szerkesztő (1785–1861) Tatay Sándor – író (1910–1991) Thaly Kálmán – történész, költő, akadémikus (1839–1909) Tildy Zoltán – (1889–1961) református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök Trócsányi Zsolt – történész, főlevéltáros (1926–1987) Varga Gyula – költő, műfordító, eszperantista (1905–1986) Vályi Nagy Ervin – teológiai tanár (1924–1993) Vikár Béla – néprajztudós, műfordító, akadémikus (1859–1945) Weltner Andor – jogász, akadémikus (1910–1978) Weöres Sándor – költő, író, irodalomtudós (1913–1989) Weszprémi István – orvos, orvostörténész (1723–1799). Látnivalók Fő tér Pápai katolikus nagytemplom Esterházy-kastély: ma interaktív Helytörténeti Múzeum, Könyvtár Várkert Pápai Maulbertsch freskók Kékfestő Múzeum Református Kollégium Református Egyháztörténeti Múzeum (Papensiana) református ótemplom evangélikus templom Bencés templom Lábasház Ferences templom (barokk, 1764) Zichy ház Kenessey–Szondy ház Pápai Várkertfürdő Zsinagóga (neoromán) (jelenleg romos állapotban) Millenniumi Emlékpark Szent József-kápolna MH Pápa Bázisrepülőtér A legvastagabb törzsű magyarországi platán 2007-ben a törzsének a kerületét 1024cm-nek mérték. Ez minden számítástechnikával foglalkozó ember számára szép kerek szám... A fa a pápai Eszterházy kastély melletti parkban áll. Formája nem az a klasszikus platán... A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták a magánvállalkozásukat. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget. Elhelyezkedése Pápa Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 17° 27′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 17° 27′ 57″ térkép ▼ Pápa Pozíció Veszprém megye térképén

A magyar házak mágikus ereje "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor "Amelyik ház arra épül, hogy otthona legyen egy családnak, és úgy épül, és azok építik, akik otthont akarnak belőle maguk köré: abból a házból otthon lesz. És jó otthon lesz, és sokáig lesz otthona sokaknak: férfiaknak és asszonyoknak és gyermekeknek és gyermekek gyermekeinek." Wass Albert AZ OTTHON "Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.  Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek.  Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad.  És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...) Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon." (Wass Albert) Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.  „Van egy álmom? Ebben az álomban Magyarországon olyan házak épülnek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül egy idegen számára, hogy csakis Magyarországon járhat. Ezek a házak őseink tudása alapján, természetes anyagokból, a magyar térrendezés jól bevált szabályai szerint készülnek, és jó bennük élni.  Nekünk, magyaroknak olyan magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van, amely minden utánzást fölöslegessé tesz, és amelyben az idegen elvek meghonosítása csupán zűrzavart okoz. „ – A magyar ház mágikus titka című könyv ajánlójában Színia, a szerző - írja  Ez a könyv jó két évvel ezelőtt került a könyvesboltok polcaira, s szinte észrevétlenül simult a sok-sok feng shuit és egyéb keleti térrendezést dicsőítő, tanító kiadványok közé. Ebben a könyvben megtalálhatók azok az elvek, amelyek szerint őseink építkeztek, így az is kiderül, hogy a magyar ház szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amely a Teremtés folyamatának valós ismeretéből születtek. Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések, ugyanis a magyar ház egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható.  Minden ház teremtés eredménye, egy-egy megvalósult gondolat. A gondolat nagyon finom erőforma, és megváltoztatni is csak gondolati úton lehet.  Ezt az erőt még nem nagyon lehet mérni, a hatását viszont igen. A pozitív illetve negatív gondolatok megváltoztatják az izmok erejét, a bőr állapotát, amit a műszerek kimutatnak (lásd hazugságvizsgáló). A ház tehát egyéni gondolatok, illetve nagyon erős kollektív gondolatok együttes eredménye. A nagyon erős, régóta működő kollektív gondolat a HAGYOMÁNY. Őseink pontosan tudták, hogyan építkezzenek. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül “bevált” a magyarság körében. Ha valaki más nép hagyományrendszerét kezdi alkalmazni, annak meg kell ismernie teljes mélységében ahhoz, hogy valóban működjön. Az ősmagyarok legfontosabb, szent égtája a kelet volt, színe a fehér, állata a ló. A feng shuit hirdető kínaiaknál a kelet csak a második legfontosabb irány, színük a zöld, állatuk a sárkány. A fehér szín a kínaiaknál a nyugati irányt jelöli, a ló pedig a dél állata.  Amennyiben tehát egy magyar térben a fehér színt a nyugati oldal erejének megerősítésére akarja használni valaki, azzal káoszt okoz, mert nálunk évezredek óta a fehér keleti erőt jelöl. Nem beszélve a sárkányról, mely negatív alakja a magyar népmeséknek. Az égtájaknak minden népnél fontos szerepük, jelentőségük van. A magyar elnevezések sok mindent elárulnak: KELET – az ébredést, a megújulást, a feltámadást, jelenti. Keletkezik igénk szintén valami új létrejöttét, megteremtődését mutatja. DÉL – az éltető energia, feltöltő erő NYUGAT – a megnyugvásra, pihenésre utal. Energiája összehúz, összetart, körülölel, biztonságot ad. ÉSZAK – az éjszakával, a sötétséggel, mozdulatlansággal kapcsolatos. Élet tükör - Waum Péter alkotása A legtöbb régi kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása volt, amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak. A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. (A Boldogasszony a magyar hitvilágban az Istenanya, kit a népmesék Tündér  Ilonaként őriztek meg, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona fája.) A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a Tejutat jelképezi. A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja vagy Hadak útja, Lelkek útja, a végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő. Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor “Napba öltözik”.) Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték a ruháikra, abroszaikra, ágyneműjükre.  Móricz Zsigmond szülőháza - Tiszacsécse Kiegészítésképpen az ágasfához.... Kaptam egy nagyszerű anyagot levélben Nagy Józseftől (köszönöm Neki),  melyet itt most közzéteszek: "Kedves Gábor Kati! Elnézést, hogy ismeretlenül üzengetek, de mentségemre szolgál, hogy javító szándékkal teszem. NAPBA ÖLTÖZÖTT BOLDOGASSZONYUNK - TÜNDÉR ILONA ÁGASFÁJA című írásában az én ismereteim szerint egy téves megállapítás szerepel: „…az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték…” Ezt a megállapítást Vanetka Gabriella egyik írásában olvastam először.  Ezt az írást azóta számos internetes oldal idézte, és lassan elfogadottá válik a magyar térrendezéssel foglalkozók körében is. Az én ismereteim szerint ettől eltérően a Boldogasszony fája (boldoganya, bódoganya) a ház – értjük ez alatt az egysejtű ház, vagy a ház szó szoba jelentésében - a szoba központjában, a jurták istenfája helyébe lépő oszlop, mely a magyar népi építészet jellegzetes eleme.  A néprajzi irodalom a palóc népi építészet sajátosságának tartja, ennek ellenére a mestergerenda ilyen alátámasztása szinte mindenhol fellelhető volt.  Itt példának a sóstói múzeumfalu tirpák, és besztereci portáinak szobáiban látható oszlopokat említem.  De találtam már Mosonszentmiklóson is. Azért, hogy kételkedjem az igazamban ismerek egy Makovecz Imre vázlatot, ahol az ágasfa van Boldoganyának nevezve.  Ha tudna hasonló forrásokat ennek a bizonyítására, hálás lennék, ha megosztaná velem. Az én véleményemet az általam leírtak mellett az alábbi néprajz és magyar térrendezési szakértőktől származó idézetek támasztják alá: „A parasztházakban a középső alátámasztó oszlop a Boldoganya, más néven a Boldogasszony fája.” (Bodnár Erika Színia) „A mestergerendát, ami a ház teljes hosszában végigmegy, keresztezi középen egy gerenda, mind vízszintesen, mind pedig függőlegesen, ezáltal itt pontosan egy térbeli kereszt alakul ki. Az alátámasztó oszlopot „Boldoganyának” hívják. (Boldogasszony, Istenanya)… A mestergerenda, és a Boldoganya találkozása a teremtés középpontját, a fiú isten helyét, a ház lelkét jelképezi.” (Színia A magyar ház mágikus titka) „ A régebbi házakban még ma is látható a szoba közepén egy erős, tölgyfából készült, négyoldalu vagy hengeralakú oszlop, az ú. n. bódog-anya, a mestergerenda tartására. Persze a tarisznya vagy ruha felakasztására is alkalmas.” (Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai Heves vármegye népe Irta: Kürti Menyhért) „A mestergerenda mindig egy darabból van, és az a ház egész hosszán végighúzódva, néha még elől ki is szökel. Hogy nagy terhét jobban bírja: föléje, például Lapujtőn, kis «prajcot» vagy «támatót» (támasztót) alkalmaznak, valamint helyenként a szoba közepén alatta álló függélyes oszlop, a bódoganya által is védik a behajlástól.” (Pápai Károly az Ethnographia című folyóiratban írt tanulmánya) „A ház elején és végén lévő folyó-gerendákra fektették rá az egész ház hosszában elnyúló mestergerendát. Ezt, hogy a mag: súlya alatt idővel meg ne hajoljék, rendesen egy oszloppal támasztották alá, az ú. n. bódoganyával, mely mindig a házban, a kürtös vagy búbos kemence kocigjának az összeszögellő részénél volt fölállítva.” (Istvánffy Gyula) „A bódoganya nevű oszlop palóc-különlegesség. A bódoganya, tölgyfából való hasábos vagy hengeres oszlop, mely a szoba közepén áll a mestergerenda alatt. Régi palóc házaknál a bódoganya gyakori volt. Úgylátszik túlságosan féltek a ház, a mestergerenda leszakadásától, ezért állították az oszlopot a szoba középre, ahol bizony nagy akadék lehetett. Az új házakban persze már elhagyják az idomtalan, akadékoskodó oszlopot. Sok szobában két oszlop is volt. Az egyik a bódoganya, amelyik az asztalhoz állott közel, a másik pedig a bálvány a kemencénél. Rimaszécsen is palócmódra építkeztek. Itt is sok volt a bódoganyás ház. A bódoganya teli van cifra berovással, talán régi hun scytha-jegyekkel(?); e jegyeket a gyermekek sorra csókolták imádkozás után, lefekvés előtt, vagy büntetésből, ha csínt követtek el. A bódoganya is szerepel a palóc mondásokban. A gazdasszony gondosan elzárja a kamarát, mert «a gyerekek megennék még a bódoganyát is, ha szalonnából volna».) (Malonyai Dezső A magyar nép művészete) „A palóc területen még egy alátámasztást ismerünk, amit boldoganyának neveznek, és ez a házkultusszal lehet összefüggésben.” (Balassa Ortutai Magyar néprajz) Üdvözlettel Nagy József" A tető A parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, amit kontyos tetőnek vagy süvegnek hívtak.  Ezt később sokfelé felváltotta a nyeregetető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt.  Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről.  A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja.  Hogy mitől mester ez a gerenda?  Mert fontos szerepe van a házban.  Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe.  Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak.  A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen és merre távozzon. A “Mester” segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. Régen pontosan tudták azt is, hogy a gerenda melyik részére kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismerték a szimbólum jelentését.  Az apajogú nagycsaládok általában arccal kelet felé állnak be a világba, erre fordul a sátruk ajtaja is.  Fő égitestük a Nap.  Még az anyajogú társadalmat képviselőknél is a Hold tiszteletének nyomait találjuk. (László Gyula.) A csúcsjel  A tetőszerkezet tetején a legtöbb régi házon megtalálható valamilyen csúcsjel. Általában tulipánt, csillagot, keresztet, X-jelet, gömböket, kettős keresztet faragtak egymás fölé. (hogy miért épp ezeket a jeleket? Mert az ősi rovásírás első betűi egyben isteni jelképek.  Az A betű az Anyaisten (4), a B betű az Atyaisten (X), a D betű pedig a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős). A homlokzat  Hasonló szimbólumokat faragtak rá, mint a csúcsdíszekre, a szerepük is azonos. Nagyon gyakori a homlokzaton a Nap!   A bejárat  Magyarországon nagy hagyománya volt (és egyre inkább ismét van) a faragott vagy festett kapubejáratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan ősi szimbólumot “felvonultattak”, amelyek a ház lakóinak spirituális védelmét szolgálták. A kapuk boltíve természetesen itt is az égboltot jelképezte: a kapu fölötti galambdúc a portát védő szellemek, az ősök lakhelyeként készült. Annak idején a kapura festett, illetve faragott jelek pontosan úgy olvashatóak voltak, mint ma bármelyik betűvel írt szöveg. Sepsiszentgyörgyön  Régen létezett a magyar kapukon egy “lélektükörnek” nevezett domború, fényes Nap-forma. Aki belépett, először mindenképpen szembetalálkozott saját képmásával, így megvizsgálhatta a lelkiismeretét, vajon jó szándékkal jött-e. Tamási Áron a székelykapuban - Józsa Judit alkotása  A kapura feliratok is kerültek, amelyeknek természetesen szintén védő, áldó szerepük volt. Mint például:  “A bejövőnek szállás, a kimenőnek békesség.” Székelykapu Szentegyházán Vagy:  “Jószívű jóbarát kapumon béjöhetsz.” A sok kapun ma is látható körbefutó hullámvonal-faragás eredetileg olyan kétfejű kígyó volt, amely védte-őrizte a portát. Ez a kétfejű kígyó egy csillagkép az ég északi sarkkörén. Minden ember ismerje és becsülje saját műveltségét, hagyományait és azok szerint éljen boldogan.  Azokat feladni nincs értelme.  A magyarok kövessék a a magyar szokásokat hibátlanul, és a többi nép is a sajátjait!  - (Láma Ngawang, tibeti tanító) A ház bejárata  A régi házak ajtaja köztudottan nagyon alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette a kalapját. A ház másik neve egyébként a “hajlék”, amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás. A Tűzhely...  ...a ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak. Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt. (Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a “háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte). A magyar térrendezés a tűzhelytől indul. A tűzhely mögül kelet felé nézve látható a ház legértékesebb része. Ez után következik a jobb kéz felé eső rész, majd a bal kéz felé eső, és végül, a legkevésbé értékes az, ami a hátunk mögé kerül. Bartapuszta (A kemencéről) A búbos kemence "A kemencét a fűtés mellett elsősorban sütés-főzésre használták.  A kenyéren kívül különböző sülteket, tésztákat és süteményeket készítettek benne. Kiválóan lehetett leveseket, főzelékeket főzni a kemencében, de a gyümölcs aszalására is alkalmas volt. Napközben vizet melegítettek vagy krumplit főztek benne.  A kemencében sütött-főzött ételeknek különösen jó ízük volt.  A zárt, forró levegőben az étel egyenletesen sült meg, porhanyósan puhává vált, hiszen a hő minden oldalról egyformán érte. Az idősebb emberek, akik még kemencés ételeket fogyaszthattak, egyöntetűen azt állítják, hogy a mai tűzhelyekben sült ételnek közel sincs olyan jó íze, mint amit kemencében készítettek." video:  http://www.youtube.com/watch?v=p8ACv0Nwr_w&feature=youtu.be Hagyományos kültéri búbos kemence A kemencét építette és a kenyérkéket sütötte - Szabó Gábor Ablakok Ha a ház az ember testét, a kemence a lelkét szimbolizálja, akkor az ablak nem más, mint a ház szeme (azt is mondjuk: ablakszem).  Erőterek a magyar házban Amikor a két alaperő – a férfi és a női erő – éppen megfelelő arányban van, akkor harmónia uralkodik, kiegyensúlyozott a ház. 1. A szellem erejének gyűjtőpontja a házban a keletre, délkeletre és délre nyíló ajtók, ablakok, illetve a padlás. Erőformája a megtisztító, növekedést beindító, kelet típusú fa-energia és a déli feltöltő tűz-erő.  Az ötletek, az ihlet, a tervek, az álmok mind a szellemi erő következményei.  A teremtés első fázisa, a gondolatok keletkezése. A házban a szellemi erőt “katalizáló” helyek a keleti és a déli oldalak, illetve a tetőtér. Ezekre a részekre érdemes azokat a helyiségeket építeni, ahol alkotunk, szellemi munkát végzünk: dolgozószobát, műtermet, gyerekszobát. 2. A lélek erejének központi helye: a tetőgerendák által alkotott térbeli kereszt metszéspontja, ezen kívül a tűz helye, a délnyugatra és északkeletre néző ajtók-ablakok, valamint a ház közepe.  Erőformája kiegyensúlyozott, stabil földerő.  Ide érdemes tenni a konyhát, étkezőt, nappalit, minden olyan helyiséget, ahol a társasági élet zajlik. 3. A teremtő-megtermékenyítő erő: a házban nyugati, illetve az északnyugati és északi oldal – a pihenés, érlelődés, a befelé fordulás helye.  A hálószobák, fürdőszoba és éléskamra legjobb helye. Parasztház - Sóstói falumúzeum - Patrióta Európa Mozgalom (Forrás:lakaskultura.hu/magyarno.com) Szakállszárító A szakállszárító: fedett, ülőhellyel felszerelt, ideiglenes tartózkodásra szolgáló építmény, amelyet várkapuk, városkapuk, templomkapuk vagy középületek bejárata mellett állítottak fel.  Vasárnap délutáni beszélgetés a szakállszárító alatt (Nagykend, v. Kisküküllő m., 1940-es évek) A szakállszárítókban eredetileg a kapu őrsége tartózkodott. A templomok szakállszárítóiban a templomba menő vagy templomból jövő férfiak, legények időztek, ott tárgyalták meg ügyes-bajos dolgaikat, közösségük általános érdekű kérdéseit s cserélték ki értesüléseiket. A szakállszárítók egyszerű gerendavázas ácsszerkezetek, oldalaik nyitottak voltak, legfeljebb egyik felől támaszkodtak a templomkerítésnek, falnak. Zsindellyel, szalmával, esetleg cseréppel fedték. Bennük gerenda vagy deszkapadokat, lócákat helyeztek el. A templomok melletti szakállszárítók példájára Erdély, főleg a Székelyföld és a Szászföld falvaiban sok helyütt a lakóházak kapui mellé is építettek szakállszárítókat. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon) „A falu létezik, él és élni akar” Múltunkban rejlik jövőnk, a magyar falukép védelme Az iskolákban tanítani kell a saját települési hagyományokat, és gyűjteni kell a saját örökséget. A faluét és a városét is: először a környezetismeret tárgyban, később a rajz és művészeti ismeretek és gyakorlatok keretében. A szak- és építészeti iskolákban tanítani kell az építészettörténetbe illesztett népi építészeti és építészeti hagyomány ismereteit. A pedagógiai iskolákban legyen „Népi hagyományaink” tanszak és építészeti hagyományok tantárgy.  Az önkormányzatok és falugondnokok ismerjék és ápolják a helyi táji, települési és építészeti örökséget és hagyományokat.  Helyi örökségvédelem és ezek bevonása a falu hagyományrendszerébe, életébe. Az építészet adott állami intézménye, a kijelölt minisztérium/ok biztosítsák az örökség és hagyományvédelem hatásos eszközeit, a törvényeket, rendeleteket, felügyeletet és adókedvezményeket. A civil, szakmai szövetségek és kamarák legyenek támogatói a vidék építészeti hagyományainak.  A vidékfejlesztő politikában legyen hely és akarat a helyi értékek védelmére.  A vidéki ingatlantulajdonosok őrizzék meg és újítsák fel hagyományos építészeti örökségüket az ésszerű határokon belül. A vidéki ingatlanfejlesztők kerüljék el a helyi értékkel rendelkező történelmi központokat.  A vidéki tervező és engedélyező építészek vállaljanak felelősséget a táji-, települési- és építészeti örökség hagyomány-szellemű megőrzéséért. „A falu létezik, él és élni akar” Istvánfi Gyula műegyetemi pr. em. Forrás:  https://www.facebook.com/pages/Vass-Zolt%C3%A1n-%C3%89rt%C3%A9kment%C5%91-Alap%C3%ADtv%C3%A1ny/197485266957472?ref=stream&hc_location=stream Molnár V. József - A magyar ház szentsége "A Lelkem Házam közepén ott az Isten. A Házam Közepén ott a Tűzhely. A Falu Közepén ott az Istenfa. A Teremtett Világ Közepe a Pilis." - Molnár V. József - video: http://www.youtube.com/watch?v=sQMnt4Gvj4Y&list=PLEFB5C673527110AC /A linket kinyitva, egymás után meghallgathatjuk  mind a 9 előadást, a magyar ház szentségéről!/ A Mindenség képmása - Az otthon video:  http://indavideo.hu/video/A_Mindenseg_kepmasa_-_Az_otthon Hagyományos parasztház - Mária monogrammal SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ Pap Gyula: Hegyek között Van házad, amelynek kertfái alól A sárgarigónak vidám dala szól. Van fegyvered is s mély hangu kutyád S elhallani kürtöd a bérceken át. Van pince hegyedben és ó-bora láng, Hogy kedvre derítsen olykor, ha ivánk. És tűzhelyed őrzi gondos feleség S játsznak körülötte pajkos kicsikék. Oh mért szaladoznál még kincsek után? Áldd érte a sorsot s többet ne kivánj! Fotó: Rostásy Szabó Mihály (forrás: Marcsi Hégető Piskoltyné) Miért jó vályogházban lakni? Amikor az embernek gyereke születik,- ha addig nem is, de akkor biztos- felteszi a kérdést, jó-e az az életforma amiben addig élt, vagy valami emberibb, természet közelibb életet választ a családjának.  Így volt ez velünk is.  2006-ban mikor az első gyerekünkkel voltam várandós vettünk egy 100 éves, felújításra szoruló alap nélküli döngölt földházat nagy telekkel, egy 400 fős faluban, egy mező szélén. Rengeteg munka várt ránk, hogy egy rozoga kis házból igazi otthont varázsoljunk magunknak. Mi úgy voltunk vele, ahogy "A magyar ház mágikus titkai" című könyvben leírja a szerzője, Bodnár Erika:  „ A ház nem egy rakás tégla és némi faanyag.  A ház az ember testének folytatása, a Mindenség modellje, amely védi és egyben összeköti a Világegyetemmel.”  Lehet, hogy ez nagyon patetikusan hangzik ebben a fogyasztói társadalomban, de tapasztalataink, az élet egy ilyen hagyományos földházban beigazolja ezt.  Ezért se szerettük volna nagy beavatkozással, mindent felforgatva modernné varázsolni, csupán a mai világban nélkülözhetetlen korszerűsítést végeztük el,  Mednyánszky Miklós: Vályogházak című könyve alapján. Sok küzdelmünk volt a kivitelezőkkel, bár amit tudtunk, azt mi magunk csináltunk, amúgy is a föld, a vályog egy nagyon könnyen alakítható anyag, amivel nagyon jó „játékokat”, eredeti megoldásokat lehet megvalósítani, és olcsó, könnyen beszerezhető.  Sokan nem értik mért nem a megszokott utat választottuk, mért nem akartunk betonnal szigetelni vagy műanyaggal még lezárni a tetőszerkezetet.  Azért mert ez egy lélegző ház, élő.  Ezt csak az érti, aki lakott már ilyenben.  Csak természetes anyagokat alkalmaztunk (pl: narancsolajos viaszt a téglaburkolatra), és kihasználtuk a ház természeti adottságait, nem kellett még jobban „bebiztosítani”, és ezzel kizárni magunkat az Életből.  Más, modern házakban olyan érzése van az embernek, mint egy dunsztos üvegben, na itt nem. Együtt élünk a természettel, mint annak részei.  Persze ehhez kell egy másfajta gondolkodás, és elfogadni azt, hogy vannak bizonyos törvényszerűségek, amiket figyelembe kell venni a ház átalakításakor (pl: meszet használunk, cementet egyáltalán nem, víztől védeni a házat, szellőzést megoldani, stb..). Viszont a végeredmény egy élhető, emberi ház, ahol jó lenni. Egészséges levegőjű.  Nyáron hűvös-télen meleg- szokták mondani, és tényleg a legnagyobb kánikulában is 23 fok körül volt bent a házban, nyitott ablaknál.  Nálunk a szőlőlugas ad árnyékot a roló helyett.  És éjjel pedig ugyanúgy tartják a meleget a falak, egy hűvös hajnalon se kellett bezárni az ablakokat. Az ilyen házakba jó vendégségbe jönni, leülni a kályha mellé télen, mesélni a gyerekeknek a tűz mellett, nyáron pedig kiülni a kertbe a csillagos ég alá.  Szerintem ennél nincs is több, amit gyerekeinknek adhatnánk. Szerző: Bacskovszky Nóra, a fényképek a szerző felvételei/havastanya A RÖNKHÁZAK A rönk - és gerendaház emberbarát, a felfűthetősége kitűnő, jó a hőtartó képessége, télen meleg, nyáron kellemesen hűvös marad a lakótér. Miért érdemes faházat építeni?? A gerenda vagy rönkházat építők sokkal kényelmesebb helyzetben vannak, mint a kő vagy téglaházat építők, mivel a fa önmagában tudja mindazt, amit a tégla kisegítő anyagokkal. A fa az egyik legsokoldalúbb építőanyag  :-) Továbbá: 1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2. Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5. A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7. Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12. Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13. CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15. MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Különös fények a Pilisben: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html 24. A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-karpat-medence-magyarok-szent-gralja.html 25. A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html 26.  Piramisok a Pilisben? http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/piramisok-pilisben.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv A Rovás ABC értelmezése A Nap Ember Gyermeke, a Tudása által képes átugrani a Sáncot, s így  elérni Isteni szintjét! (Vízöntő kori ember Istentudás felé vezető útja rovásjelekkel - Domonyi Károly) Mindazon dolgok közül, amelyek a Föld nevű bolygón történtek, a magyarok őstörténete a legcsodálatosabb. Lehet erről százezer oldalakat írni, de néhány sorban is össze lehet foglalni, mint ahogy Kányádi Sándor erdélyi költő tette: Szarvas-itató „Ahol a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár: még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy, megáll akkor a patak is, egy pillanatig áll a víz, s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág." Ha valaki őstörténetünkről e néhány sornál többet akarna tudni, annak ismernie kell a rovásírást. De mit is jelöl ez a fogalom? A rovásírás a magyarok ősi írása, a legősibb írásrendszerek egyike. – Friedrich Klára ...a mindentudás kulcsa! Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás - Friedrich Klára, Szakács Gábor - Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük a hon(vissza)foglalás előtti őstörténetünket és végül, de nem utolsó sorban, ne feledjük-tanuljuk, szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, Kárpát-medencei bitoklevelünket-a rovásírást. A székely - magyar rovás betűkészlete Európában "A magyar nyelv olyan, mint a kőszikla, nem kér senkitől kölcsön, nincs szüksége semmire, de van!" - Sir Browning Neves íráskutatók felismeréseit ötvözve   rovásjel-értelmező táblázat: A táblázat segítségével nem csupán az ősi Magyar szavakat lehet elemezni, ugyanis a mai szóváltozat nekünk üzen – a nyelv intelligens változásait Isten vezérli, Ő tudja, mit kell üzennie a jelen Magyar emberének, a fejlődő nyelve által. A Magyar Adorján féle rovás ABC ROVÁS JELEINK ÉS AZ ÉLET VIRÁGA A rovásírás jeleinek eredete: Minden rovásjelünk beilleszthető egy ősi szimbólumba, az Élet Virágába. Az idők kezdetén egy közös ősműveltség létezett, melynek hordozója volt a magyarság is. Video: http://www.youtube.com/watch?v=ruaOsxZ5FK0&feature=share Az Univerzális székely-magyar rovásírás Nagy valószínűséggel rovásírásba rendeződött mikrobákat rejt a Mars talaja a Curiosity által vett minták elemzése alapján – jelentették be amerikai kutatók a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában. A magyarok – és ezzel az emberiség – eredete nem csak a Föld bolygóra korlátozódik. “Talán a Marson talált rovásírás már elegendő bizonyíték az eddigi kétkedőknek is, hogy ez a (t.i. szkíta/hun/magor – a szerk.) nép hozta más bolygóról a tudatos életet a Földre” cikk: http://kozpontiujsag.hu/?p=587 A  KÁRPÁT-MEDENCE,  A  BOSNYÁK  PIRAMISOK ÉS  GLOZEL  JELRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA:  - magtudin.org- Friedrich Klára - 12 székely magyar rovás ABC összehasonlítása Fischer Károly Antal gyűjtése nyomán: Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása?  Ez itt mind a miénk!   Mindezt bizonyítják a székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről,  honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról,  uralmi jelvényeinkről,  valamint az énlakai  és a tusnádi rovásfeliratból. (ez a táblázat Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználható) További táblázatok itt:  http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/232-bevezetes-rsegi-jelkincs#jelkincs_retegei_tablazatokban_ Jeltáblázatok - Varga Gézától: https://www.facebook.com/geza.varga.3154/media_set?set=a.498443096844551.112704.100000365968936&type=3 Varga Géza: Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek" c. kötet a mai napon felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományába. http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf Egyedülálló székely ábécé az Országos Levéltárban „Jegyz: Ez a könyv az én birtokomba 1850-ben jöven, a rongyos kutyabőr fedelére ragasztott, s az eredeti kötéshez tartozó fehér papíron találtam a tulsó oldalon látható, Hun-Scytha alphabet példányt; melly, mint látszik, ugyan azon kézzel levén írva, mellyel maga a „Diárium s. Regestum” czímlapja: bizonyos, hogy a felírt évben, azaz: 1655-ben jegyeztetett fel. Én a könyvet, 1850. újra beköttetvén, a kérdéses lapot, a tulsó oldalra ragasztattam, mint egyik régi emlékét, azon írásmódnak; okiratul annak literaturájához. Szigeth, majus 30. 1850. Szilágyi István”    Forrás:  https://aktakaland.wordpress.com/2015/07/10/szekely-forrasok/ INDUS VÖLGY - HÚSVÉT SZIGET INDUS - MAGYAR  összehasonlító jeltáblázatok - 1. táblázat: Bal oldalt Mohendzsódárói (Indus-völgy), jobb oldalt Húsvét-szigeti rongorongo írásjelek: - 2. táblázat: Indusvölgyi és magyar összehasonlító jeltáblázat: Továbbá itt: -  Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html (Forrás: Ujgur-Magyar testvériséget és kultúrát támogató csoport/Magdi Hun-Kipcsák/Varga Géza gyűjtése) A Kárpát – medencéből terjedt el az ősnyelv és írás a Földön! Sziriuszi aranylemezek video: https://www.youtube.com/watch?v=F-7XtIhtGHY A Magyarok Földön "túli" eredete! Ami még mindig nem a kezdet, kezdete....csupán egy folyamat része... Folytatás, kicsit bővebben, merészebben: video: https://www.youtube.com/watch?v=tLtnWaNkofE A székely-magyar rovás írásból származik a világ összes írása! A székely-magyar rovás 1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=EQEWIQJVIgo#t=54 Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból Második rész: https://www.youtube.com/watch?v=ubDzC2QpEcg A Tatárlakai korong izotópos vizsgálata szerint kb. 7000 éves,  rajta a székely - magyar rovásírásos felirat Harmadik rész: https://www.youtube.com/watch?v=zjeX0K7c7Ts A Boszniai 350 ezer éves Nap piramisban székely - magyar rovásírásos  jeleket és mondatokat találtak „A kapu bezárult! Meg kell várni, míg kinyílik. Harcosok vagyunk, hódítunk és építünk.” (Forrás: http://csabavezir.blog.hu/) Székely - Magyar rovás ABC értelmezése: Az "eGY - GY" rovásjele Hívóképei és szavai: eGYisten jelképe a magyar címerben; fogalmi jelentése: népünknél a Teremtő Isten jelzője:  az egy, egyetlen. eGYisten  EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja,  előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester műhelye: http://www.zalanepmuveszet.hu/tagsagunk/Fazekas/czibor.html Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház - Varga Géza A Madarasi Hargitán Egy az Isten - Egyisten Álljunk az Egy-s-Ég-be! - Legyünk a Jel-en - Legyek a Jel Én! Az "eSZ - SZ" rovásjele Hívóképei és szavai: SZár, SZálfa, SZálka vagy SZúr A rovás 'SZ' a kezdet és a vég, vagyis Én vagyok - Sz-Én vagyok. Én 'Sz' vagyok - MAG-amra mutatás - Szén alapú vagyok! video: - "Minden vízbe mártott test..." Jásdi Kiss Imre - Ősi üzenetek dekódolása: https://www.youtube.com/watch?v=EIiPK9NM820 Az "I" rovásjele Hívóképei és szavai: Istenfa (az építés alatt a jurta közepét – a tündöklőt – megtartó fa); fogalmi jelentése: Isten. A kereszt az élet és a halál keresztútja. Isten: Napfénnyel keresztelő magyarok ősjelképe Az "Í" rovásjele Hívóképei és szavai: Írás (tevékenység) Mégiscsak Megtestesül az Ige,  vagyis a SZÓ Életre Kel,  Testet Ölt,  Cselekszik,   Formát Kap és Formát Vesz Fel.... "T (eT)" rovásjele Hívóképei és szavai: Tám, Tartó, Támasztófa, Tető A betű formája a támasztó oszlopot idézi, világosan mutatja a forma a fogalmat. A T betűnkhöz hasonló jel van a sumer ékjelek között is, szintén „Tám” fogalomértékkel. A régi építészet fontos elemei közé tartozik, szinte minden tornácnak ilyen tartóoszlopai voltak. Falvainkban ma is láthatunk, sajnos, egyre ritkábban, ezeket a tornácos házakat, amelyeknek másik, fontos eleme a "ZS" betűnk. Az "ZS (eZS)" rovásjele Hívóképei és szavai: ZSendülő növény ZS (eZS) = Zsenge, zsámoly, zsarátnok (tűz, parázs) Varga Géza szerint fogalmi értéke: Zsenge. A betű formája ezt látszik alátámasztani, hogy mégis inkább a zsámoly fogalmi értéket rendelem hozzá, mert tökéletesen illeszkedik az építészet területéről származtatható jelek közé. A T betűvel együtt a ZS betű alkotja  a magyar parasztházak tornácának pilléreit. A zsámoly is támasztékot jelent. Az "A" rovásjele Hívóképei és szavai: Anya - Anyaisten Fogalmi jelentése: Anyahita,  a szkíták termékenység-istennője. Minden korban nagy tisztelet övezte, ismerték és tisztelték Őt a görögök is,  Anaitisz néven. Anyahita - Dávid Júlia alkotása Őseink Asszony vagy Boldogasszony néven tisztelték, szűznek tartották. Napba öltözött Boldogasszonyunk Az "Á" rovásjele Hívóképei és szavai: Áldott állapotú asszony = a jövő útja A "D" rovásjele Hívóképei és szavai: A D betű  a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten”  – az ő jele az “Us+ (mint Ős) Derék  (testtájunk) Fogalmi jelentése: DU,  az ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél),  az Atyát jelenti az ősibb változatban. A dolog érdekessége, hogy a sumer jelkészítésben a D betű fogalmi értéke Dingir (tündér, csillag), de a későbbiekben az Isten nevek elé már „igazi” csillagot tettek, s a magyar ábécében is csillag lett az Atya jele. Tündércsillag Hevesi Katalin munkája (terítőközép): Az "E" rovásjele Hívóképei és szavai: Evőeszközök E = evőeszközök Eleven E = eleven A feltételezett „Eleven” fogalmat indokolja a kapcsolat a H betűvel (H = hal, halál), és az is, hogy ábécénk minden egyes mássalhangzójának segédhangja, vitathatatlanul a legtöbbet használt, s ezért a legfontosabb magánhangzó.  Úgy is mondhatnánk, hogy jelsorunkat az élet, az elevenség hatja át. Ember E = ember Elődei tapasztalatát, s Isten Lelkét megvalósító Ember Az "É" rovásjele Hívóképei és szavai: Ég, Élet  (a Földet körülölelő égbolt) Az "J (eJ)" rovásjele Hívóképei és szavai: Jövesztő (a széna- vagy szalmakazalból a napi adag kihúzgálására – jövesztésére – való  szerszám) J(eJ) = Jó, folyó JÓ szavunk nemcsak pozitív tulajdonságot jelöl, bensőséges viszony is kifejezhető vele. Pl. a régies Jó uram, Nagy Jó Uram, Jó isten szavaink ezt a viszonyt fejezik ki. A szó folyónevekben is fennmaradt, pl. Sajó, Berettyó (Beretjó). Az erdélyi nagy botnaptár rovója ezt a betűt használja a J és I hang jelölésére is. A "P (eP)" rovásjele Hívóképei és szavai: Pihe  (tollpihe) P (eP) = pihe Ezt a jelet és a hozzá rendelt „pihe” szót az értheti meg igazán, aki már íjászott, vagy látott közelről nyílveszőt. A nyílvessző röppályája kiszámíthatatlan, ha a vessző törzsén, a vessző fokához közel nem helyezünk el legalább két darab, hosszában kettéhasított tollat. A hasított toll a „P” betűt formázza. Pihe:  ...a madarak ruházata, melynek alapanyaga a PIHE, s így,  egyben a Mérlegeltség Elvi Kifejeződése is A zászló indulása, a levegő lobogtató hatásának tárgyiasult, anyagba való álmodása, a repülés közkinccsé tételének teremtői, teenségi, megvalósítói kifejeződése, egy lépcső a szárnyalás, mint a szabad gondolatiság turuli kifejeződése, pedig csak egy tollpihe ... A "C (eC)" rovásjele Hívóképei és szavai: C (eC) = celőke Celőke – a nyílvessző régiesen (cél-lőke) cél, irány, lő, felfelé, a legfelsőbb szintek felé való irányultság    C (eC) = celőke Jelentése nyílvessző, a régi magyar nyelvben. A szó érdekessége, hogy megfogalmazza a funkciót is. Az első szótag a cél szavunkat rejti. Ha igaz, akkor ebben az esetben nem mi vettük át a németektől (Ziel), hanem ők vették át tőlünk. A celőke szóban benne van a célba juttatás mikéntje is: lő. Az "Ü" rovásjele Hívóképei és szavai: Ü = Ülőke Ül, ő - ők, ügyesen leül az ülőkére Ü = ügy A folyó, víz fogalma, mert ügy szavunknak régi értelme ez. A Kárpát- medencében több folyó is van, melynek neve az "ügy" szóra végződik. Víz végződésű folyónevekre is van példa: Dunántúlon Feketevíz, (lásd. Erdélyi párja- Feketeügy), Sárvíz, Válivíz stb. Valószínűleg a kisebb, lassú folyású, kanyargós, majdnem állóvíz jellegű folyók, patakok mellékneve az ügy, víz. Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az "ü" (ügy "folyó") jelével (Sindümúzeum) Az "N (eN)" rovásjele Hívóképei és szavai: Növekvő Hold formája  vagy annak látványa, ahogyan a Nő méhében Növekszik az új élet N (eN) = Nő, Növény, Növekedés, Nedves A rovásjelek második legfontosabb alkotóeleme, 11 betűnk épül rá. Nőies elem (gondoljunk csak a Hold fázisra!). Amikor meghajlítjuk a szárat ), nem törik el, (ahogyan a növény szára se, ha szél hajlítja)… – zöngésedik, lággyá válik, formája így a növényt idézi és a nőt, aki méhében az új életet hordja, ekképpen növekedő, s a Hold is ilyen amint telik. A Hold a földi nedvesség Úrasszonya… Az "F (eF)" rovásjele Hívóképei és szavai: Föld  (a négy égtájjal) vagy a Fényforrás jelölése F (eF) = Föld Ehhez a jelhez kapcsolható talán a legtöbb emlékünk. Nemcsak betű, hanem Ősidők óta egyben szimbólum is. Többen, többféleképpen magyarázzák a jel értelmét, de minden magyarázat végkövetkeztetése, hogy az Aranykort jelképezi, az Első Királyságot. Ókori városalaprajzok az eF betűt mintázzák,  de ilyen elrendezést mutatnak az állandó katonai táborok is. A "K (eK)" rovásjele szóközben Hívóképei és szavai: Kerítés vagy Keret K (eK) = ÉK?, Kert A jel feltételezett jelentése:  Kert, Keret, kerített föld. A kerített föld város jelentésű is. Az ókori Arménia egyik fővárosának neve: Tigranocerta, azaz Tigriskert, Tigrisek földje volt.  A névre ma is találunk párhuzamokat.  Magyarországon Soltvadkert, Rákoskert stb.,  Oroszország területén Sztyepanokert (Istvánkert). A "K (aK)" rovásjele szóvégén Az "U" rovásjele Hívóképei és szavai: Unoka U = ugar? A jelhez az Ugar fogalmi érték rendelhető, az "K (eK)" jelhez való hasonlatossága miatt. Észre kell vennünk ugyanis, hogy ez a betű is zárt, mint a kerített föld, művelt föld jelentésű "K (eK)" betű, de két oldali határoló vonala bizonytalan. Jól ábrázolja a művelés alá vont, de pihentetés céljából parlagon hagyott terület. Az ugar szó ezt jelenti. Az "Ú" rovásjele Hívóképei és szavai: Útkereszteződés Ú = Régi ábécékben önálló hangértékkel nem szerepel, a rövid „U” betű jelölésére használták a másik „U” betűnkkel együtt. A "B (eB)" rovásjele Hívóképei és szavai: a B betű az Atyaisten, továbbá Bak (fűrészbak) fogalmi jelentése:  Bél vagy Baál, aki az ősi magyar Szentháromság Fiúistene. A Balaton (Baál Aton) névadója lehet. B (eB) =  Baál, Bél, belső Bél a sumér Enlil isten jelzője. Jelentése "Úr" szó szerint: Én-Lélek. Nála vannak a királyi jelvények, a földi király Bél helytartója. A magyar Szentháromságban Bél a Fiúisten neve. B = Boldogasszonyunk A "V (eV)" rovásjele Hívóképei és szavai: Vályú V (eV) = vas, vég, vidék A vas eredetileg fémet jelentett, a vas fogalmát  Varga Géza a bronzöntvények formája miatt rendeli hozzá, ellenben ennek a jelnek szemmel láthatóan nincs köze ezekhez az öntvényekhez. A betű formailag az "U" betű párja, rokona, de egyik vége nyitott, a másik vég határolói bizonytalanok. Jelentheti a művelt vagy lakott föld végét, az ország határát. A "TY (eTY)" rovásjele Hívóképei és szavai: TYúklétra Fogalmi jelentése:  Atyaisten,  azaz a legfőbb istent jelenti.  „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” – Weöres Sándor TY (eTY) = Atya Látható, hogy a Ty betűnek köze van a B betűhöz, de nemcsak fogalmilag, hanem tartalmilag is. Az Atya itt Istenatya (Atyaistent), azaz a legfőbb istent jelenti. A magyar ábécében megvan tehát az ősi (magyar) istenhármas:  az Anya, Atya, Fiú. Magyarszombatfai kerámia pohár az „Atya” jelével - Varga Géza értelmezése Körkereszt - körosztó az „Atya” jelével Az Ararát hegyen - Az "Anya" jele ÉLETADÓ ŐSANYÁNK ÉS A SZÉKELY ROVÁSÍRÁS A székely "a" betű az "anya" szójeléből származik. A képi tartalmát megértve beláthatjuk, hogy az "a" rovásjel tulajdonképpen egy régi ligatúra leszármazottja. A függőleges egyenese a "szár" (a székely "sz" betű) jelével azonos s az égigérő fát ábrázolja. Ennek az ősi "szár" hieroglifának van egy képszerűbb alakja is, amit ezen az iráni idolon is láthatunk, de megtalálható a magyar népi jelkészletben is, meg a sumer képjelek között is. A háromszög a női szeméremtájék rajza, aminek a sumer képjelek között "nő" jelentése van. A két jel együtt az égigérő fával azonos ősanyára, istennőre utal. Berze Nagy János az "Égigérő fa" c. kötetében hívja fel arra a figyelmet, hogy a magyar néphit szerint az égigérő fa azonos az Istennel. Felfigyel arra is, hogy a fában rendszerint egy nő lakik, vagyis a képen látható idol a magyar ősvallás egykor széles körben elterjedt képzeteinek illusztrációja, a székely "a" (anya) jel előképe. A szobrocska vállain a lépcsős toronytemplomot ábrázoló "magas kő" ligatúra látható. Ebből származik a székely írás "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele. Az idol nyakánál a "jó" hieroglifa kacskaringói láthatók. (kép: Életadó Ősanya idol Iránból) (forrás: székely rovásírás/Varga Géza) "A balra forgó a női erő, a jobbra forgó a férfi erő, s így együtt adják az Ős Ten -séget. A szívből kiindulva, mert a SZER-ETET és a torok csakrában válik IGAZ-zá az IGE. Fölfelé és lefelé, jobbra-balra is tükrözve, majd megforgatva a függőleges és vízszintes tengelyek körül adják ki a térbeli formát, mely maga az Ős Teremtés formája! A fej, a Jó Nap Atya, a tudás. Az Ős Anya, az Életadó, a Kiáradó! Az Életadó Ősanya, kiben megfogan a teremtés, s akiből kiárad benne-vele-és általa....de az Atyai erők együttes erejével. Egymás nélkül nem léteznek!" - Gábor Kati "…és tudod, hogy mi van a középpontban ?...egy Végtelen Óceán,  amelyik az Élet  Vizének az Óceánja..., aki elért Ide, az az Oda, annak vannak Útjai Innen Oda, és  Onnan Ide..." Az "O" rovásjele Hívóképei és szavai: Ostor (karikás ostor) O = oldal, oltalom (gyermekét ölelő anyai karok) A jel fogalmi értékét a kínai teknősbéka rajzolatának alapján határozták meg.  Ennek a rajznak az alapján azonban nem lehet az összes betűnket létrehozni.  A jel formája sokkal inkább az óvón, védőn kitárt és magába záró karokat idézi, ahogyan az édesanya várja kitárt karokkal járni tanuló gyermekét. Az "Ó" rovásjele Hívóképei és szavai: Óra a számlapjával Ó = Ez a betűnk is ősi múltra tekint vissza, már az Olaszországban,  Campagnában talált kb. 3000 éves baltán is ebben a formájában, szerepel. A jel spirált formáz, s ez a szimbólum egész Európában elterjedt volt az ősidőkben. Elképzelhető, hogy a spirál szimbólum magyar neve: forgó,  Napforgó. Kerámia tányéron Hevesi Katalin hímzése Egy ÖRÖK KÖRFORGÁS részei vagyunk! Aki képes együtt haladni az állandóan megújuló, minket körbeölelő és magába foglaló energiamezővel, azok tudnak továbblépni...., akik nem képesek erre, azok újra járják ezt az iskolát. Mindenki egyfelé halad és ugyanoda fog megérkezni legvégül! 😉 Az "Ö" rovásjele Hívóképei és szavai: Ökör Ö= Ökör A gazdasággal kapcsolatos fogalmak körébe beilleszthetõ az „ökör” fogalmi érték is, hiszen a pusztai népek legfontosabb állata a ló mellett a szarvasmarha volt. Nemcsak a gazdagságot jelentette, de a szó legszorosabb értelmében az életet is. Az "Ő" rovásjele Hívóképei és szavai: Őzfej aganccsal Ő = Ez a betű sem szerepel a régi ábécékben, a modern kor igénye hozta létre. Az Ó és az Ö betűkből képzett jel tipográfiailag ugyan jól illeszkedik az ábécé jeleihez, de képzése a magyar jelképzéstől idegen (ld. A Napút ábécéje című könyvet). Az "R (eR)" rovásjele Hívóképei és szavai: Rögzítés vagy Rács R (eR) = Rész, rét Mindkét szó visszafelé olvasva is értelmes szót ad. A rét párja a tér, a  rész pedig a szér (szérü, szer). Mind a négy fogalom a területtel kapcsolható össze. A "CS (eCs)" rovásjele Hívóképei és szavai: CSermely, CSatorna  ...vagy az a CSapás, amit az állatok járnak ki az erdőben.    CS (eCS) = csap, csapat, család A jel egyik lehetséges fogalmi értéke a család. Ez a fogalom nem állhat messze a valóságtól, hiszen a pusztai népek körében a családnak óriási jelentősége volt. A rokoni kötelékek sokkal többet jelentettek, mint ma. A jel eredeti formája valószínűleg négyzet, a négyzet pedig - zártsága miatt - harci alakzat, csapat is lehet. A "Z (eZ)" rovásjele Hívóképei és szavai: Zászló Z (eZ) = Zug, ház A Z betű segédvonalai több nyelvemlékünkben a szárra merőlegesen helyezkednek el. Ezt a formát mutatja a tatárlakai korong (7000 éves) bal felső negyedében lévő jel is. Ennél a betűknél az ősi emlékek tanúsága szerint a segédvonalak száma nincs rögzítve, illetve általában három vagy négy. A betűnek ebben a formájában az ősi magyar „háromosztatú” parasztház alaprajzát, elrendezését kapjuk. A deutérium jelölése a tatárlakai korongon  Egy agyagkorong, amiben minden benne van, amit a MAG népéről, a magyarságról tudni kell. Mit jelképez a korong és milyen információk találhatók rajta?  video:  https://www.youtube.com/watch?v=gor_KaoOm6w Az ősi Mah-gar zászló életre kel:  a sárga sáv a Nap fénye, Isten éltető energiája és a tudás; A három vörös sáv a szentháromság: Ember, Lélek, Isten.  A zöld sáv a Föld életenergiája. A három vörös sáv az Isteni fényből táplálkozva és egyesülve a Föld életenergiáival az Isteni dimenzió felé tart, kijelölve a Magyar utat az Isteni Mind-Egybe. A teljes szimbólum a Magyar Nemzet Isteni tudatosulását, az összetartó Magyar Nemzeti Méltóságtudatot jelképezi, és a fehér felület révén a tudatos Isteni életimádatot szimbolizálja. Föld - Ember - Lélek - Isten - Fény Az "S (eS)" rovásjele Hívóképei és szavai: Süveg  vagy Sátor S (eS) = Sátor, sarok A sátor nem azonos a jurtával (gerrel), amely a család lakhelye. Sokkal inkább a nagyállattartáshoz, a táborozáshoz és a háborúhoz kötődik. Ideiglenes szálláshely. A sátor a mai világban is a szabadságot jelképezi (kemping táborok). Könnyen szétszedhető, szállítható, összeállítható. Ezt az egyszerűséget formázza az eS betű. A "G (eG)" rovásjele Hívóképei és szavai: Gémeskút G(eG) = égbolt, gém Ég szavunknak kettős értelme van, ugyanis jelentheti az égboltot, s jelentheti a lángolást is. A két fogalom szorosan összefügg egymással, gondoljunk csak a viharok esetén előforduló villámlásra, a perzselő, szikrázó napsütésre, a lángoló égboltra stb. Az "L (eL)" rovásjele Hívóképei és szavai: Ló L (eL) = Ló Háborúban és békében egyaránt forradalmi fejlődést jelentett a ló háziasítása. A helyváltoztatásban, a világ megismerésében új távlatokat nyitott meg. A ló a pusztai nagyállattartó társadalmakban a szabadságot, a gazdagságot és a hatalmat jelentette. A "H (eH)" rovásjele Hívóképei és szavai: Hajfonat vagy Hálószem vagy Hal H (eH) = hal, halál A H betű fogalmi értéke: Hal. Ez a jel megtalálható a sumer jelek között is „Ha” (Ha=hal) fogalomértékkel, de átvették a türkök is, B hangértékkel (Balik=hal). A magyar és a sumer H jel között nemcsak formai azonosság áll fenn, de a hang- és fogalmi érték is azonos. A "M (eM)" rovásjele Hívóképei és szavai: Mama vagy Mellek M (eM) = Mell, emelő Egyes kutatók a „magas” fogalmat rendelik a jelhez, de ezt az eM betű alakjából nem lehet kikövetkeztetni.  Mivel jeleink túlnyomó többsége az ember és a környező világ egymáshoz való viszonyát tükrözi, inkább a fenti fogalmi értékek illenek a betű formájához. A "LY (eLY)" rovásjele Hívóképei és szavai: Lyuk, egy fokos fejében LY(eLy) = Lyuk, Forrás, (heLY?) Ennek a jelnek több változatát is használták a régi rovók. Legismertebb alakja a kör, s közepében pont. Minden korban Napszimbólum volt, s ma is az a csillagászatban, asztrológiában. A Nap valóban forrás, a fény, a meleg, az élet forrása. Az eLy betű ugyanakkor helyet is jelenthet, a kezdő H betűt nem volt kötelező kiírni ((h)ely). Achaimenida ezüsttál Napjelképpel. A székely "ly" (lyuk) párhuzama. A "lyuk" itt az élet és a bőség forrását jelenti, ami azonos a Napistennel. A sumerben ugyanez a jel "kút, forrás", a kínaiban és az egyiptomiban Nap jelentésű. A "NY (eNY)" rovásjele Hívóképei és szavai: NYíl (nyíl és íj – különböző formájú, azonos jelentésű szavak) NY (eNY) = Nyugat, nyugalom Az eNy betű érdekessége, hogy többi jelünkkel ellentétben ez jobbra néz, de csak látszólag néz jobbra, ugyanis nem a szárra, hanem az ívre épül. Az elsődleges elem tehát az eN jel (a nő, mint befogadó), s így az eNy betű nem más, mint a nő "" és a férfi ""egyesülése, NáSZa "". Ebben a minőségben akár ligatúraként is felfogható. Az "Ű" rovásjele Hívóképei és szavai: Űrbogár  (a képzelet szüleménye a „bogárjeleinkre” utalva) Ű = űr Ez a jel sem szerepel önálló hangértékkel a régi ábécék jelei között, bár formailag tartozéka azoknak. A bot ábécének ez a rövid Ü betűje. Ehhez a jelhez – az F betűvel való kapcsolata miatt  – az Űr, Üres fogalmak hozzárendelhetőek, ugyanis jól láthatóan valóban „kiüresedik” az „eF” betűhöz képest. A Földről ezennel nyitunk az Űr felé!  :-) A kancsón lévő idő jele (balra), valamint párhuzamai: a székely írás "ü" (üdő) jele, egy Minuszinszk-vidéki szkíta sztélé jele, valamint a hettita hieroglif írásból Utu sumer napisten jele (jobbra) A sumer és a magyar jelkészlet párhuzamai: (Forrás: http://csinyalohaz.hu - Varga Géza) Rovásszámok Rovásszámok: 0 - 10-ig rovás 0 rovás 1 rovás 2 rovás 3 rovás 4 rovás 5 rovás 6 rovás 7 rovás 8 rovás 9 rovás 10 ...és tovább Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása?  Ez itt mind a miénk!    Továbbá: Az őrségi = ősrégi jelkincs - Varga Géza gyűjtése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html "US" (ős, isten) összeróvás jel A D betű  a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten”  – az ő jele az “Us+ (mint Ős) "A  RÜGY, a Királyszittya írás szerint a lélekmag, melyben egymással szembefordulva, pihenő állapotban helyezkednek el. A Magban a Rügy, terméskor visszaalakul, mint az új élet reménységévé." Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa tetején lévő "us" (ős, isten) jellel (Sindümúzeum) (Forrás: http://csinyalohaz.hu - Varga Géza) Az ibrányi honfoglalás-kori korong jelei: (fentről lefelé: ős, Ten és sarok);  ami azt jelenti, hogy az Istenhez a sarok hegyein át vezet az út.  (Forrás: Székely rovásírás - Varga Géza) "TPRUS"  összeróvás jel A tartás, a megtartó erők és MAGtartó minőségek! "TPRUS" tojás díszítésként A veleméri Sindümúzeum egyik büszkesége a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") jelének népi megfelelőjével (Forrás: http://csinyalohaz.hu) (Kép forrása: székely rovásírás oldal: veleméri sindü 'us' 'tprus' ős szabír ős magyar rovásírás leletek) "TPRU"  összeróvás jel "ENT"  összeróvás jel Az 'ENT'... A székely-magyar teremtői nyelv és rovásírás mindenhol, szerte a Földön  Az 'ENT'   képi jel, vagy hieroglifa, vagy összerovás jel, vagyis a Teremtői - Isteni támasz, mely Eget és Földet köti össze, támaszkodva az Égi - Teremtői - Őstudásra, a Földre leképezve azt.   Egyiptomban  Istennői ábrázolásokon Dávid Júlia  alkotása - A Táltos (A képek forrásai: A  Magyar Nyelv, Pálffy Tivadar, Varga Géza, Dávid Júlia) Népművészetünkben Az "Isten országa" mondatjel feloldása A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu-Varga Géza) "EMB"  összeróvás jel Ember "EMP"  összeróvás jel A Világegyetemben nagy feladatot vállaló és ezt végre is hajtó ember jele! "Isten országa" korsó A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített "Isten országa" korsó "Magasságos időisten köve"  Az égigérő fa központi szára a "Magasságos időisten köve" mondatjel Isten szójel A korsón az Isten szójelnek két változatát is megtaláljuk  "Isten országa" Az égigérő fa oldalágainak olvasata: "Isten országa" A központi szár olvasata - "Magasságos időisten köve" A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása Az oldalágak olvasata - "Isten országa"  Az "Isten országa" mondatjel feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu-Varga Géza) Egy az Isten Varga Géza munkái Az énlakai Egy isten és a tusnádi Sarokisten mondatjelek is tartalmazzák az Isten szójelet Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja,  előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház - Varga Géza ÖSSZERÓVÁS A KINCSEINKBEN Csak el kell olvasni! Az avar Gizella-kincs mondatjeleinek összefoglaló táblázata. "Alul ott vannak a székely és magyar hieroglif jelek. Ezek jelentése egy-egy szó. Ha a jelek csoportosan vannak, akkor az egy-egy mondat. Balról jobbra: Lyuk ten (Napisten"; magas szár "magasságos úr"; Ég ten szár "az égisten az úr"; egy országa; égisten. A jelek által rögzített hangalak nem mindig azonos a mai kiejtéssel, ezért a modern változatot idézőjelek között jeleztem. - Székely rovásírás/Varga Géza  - NAP SZIMBÓLUM Torockó - Székelykő A Nap Gyermekei, Népe vagyunk! "A Földön az EGYETLEN ÉLŐ jelentőségeket is hordozó kereszt, a torockói kereszt!" (forrás: magyarrovas.hu/domonyi.aries.hu/csinyalohaz - Varga Géza) SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ Föld - Ősföld- Óföld - Földanya magyar képírással A Föld szóban szerepel az öld felszólítás, de ugyanakkor a Föld öld -összefüggést még tovább bontva, az öl már önmagában végtelenül kétértelmű.  Utal az anyaölre amiből születünk.  Az él szóba megy át.  Innentől kezdve az egyensúly megértése felé vezet a szó.  Ugyanúgy mint a STN ősgyök.  A nyelvünk a kettősség megtapasztalását is tanítja, a végletek találkozását egy-egy szóban, vagy ősgyökben.  A Föld szó rovásképeiben a körkereszt, Isten pecsétje jelenik meg, majd egy forgó spirál benne, (ó-ból ő).  Ez a születő életre is utal, mert a magzat képe a rovás-ő.  Ezután a hármashalom (L) és a DŐLő kereszt (D) növekszik.  Természetesen lentről fölfelé építve a képet, összességében úgy néz ki mint a gömb alakú Földből kinövő hármashalom, tetején egy kereszttel. Figyeljük meg Szűz Mária lábai alatt a kígyót, mely a Földre tekeredik.  Lábainál a holdsarló: a rovás-ny betű is látható. Fény ligatúra (összerovás) Fenn a fény, a megfoghatatlan láthatatlan űr, és az anyagi világ találkozásában.  Ugyanezt az értelmezést kapjuk a Földön állva is, ha tudjuk, hogy a Föld gömbölyű... Rovás F (Föld) alakváltozatok: Rovás NY (Anya) alakváltozatok:    Rovás É alakváltozatok: Fischer Károly Antal gyűjtése nyomán. A fény tömörebb ligatúrája a napkereszt. Forgó: perdülő és forduló jelek a különböző kultúrákban és kapcsolódó tudományos képeken A szvasztika: a felülnézeti világmodellek megjelenítője, ezért 4-es szimmetriával bír. A négy elem feletti hatalom, a négy égtáj és a Paradicsom jelképe is. A szvasztika: Egy változatlan középpont körül végbemenő változás jelképe. (Yotengrit) Forgó rózsa - Napforgó búzából A Világfa felülnézeti képe. A Nap, így a csillagok, az örvények, és a viharok jelképe is. Ilyen alakja van a kilövellő napszélnek a Nap forgása miatt. A Földön a viharok és a víz örvénylésének iránya attól függ, hogy a déli vagy az északi féltekén vizsgáljuk. A szvasztika: a világfa következő szintjén, a galaxisok magasságában is értelmezve van. A négy szent égi folyó (kiáradnak a dicső, paradicsomi honból) a Tejút és más 4-fő karral bíró galaxisok jelképe. 18. sz. karcagi szűrhímzés Itt (mint ahogy a Napnál is) az irány már nem egyértelmű. Hiszen ki mondja meg nekünk, hogy alulról, vagy felülről látunk egy galaxist vagy egy csillagot? Székelykapu A forgás iránya tehát mindkettő lehetőséget tartalmazza. Ezért van olyan sok összetett világmodell ábrázolásban duplán benne a szvasztika. Minden nézőpont kérdése, a jelképek pedig azt tanítják, hogy több nézőpontból fejtsük meg őket. Kapcsolódó gyűjtemény több mint 130 képpel: http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=2875 (Forrás: Bednarik Richard/Világbiztonság.hu) (Forrás: Világbiztonság) Továbbá: - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv   Rovás ABC értelmezése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - Magyar mitológia és rovások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html -  Az őrségi = ősrégi jelkincs:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - TURÁNI NÉPEINK/1: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink.html - TURÁNI NÉPEINK/2: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html - RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/regeszet-es-tortenelem-turani-nepeink.html - A BESZÉDES ZÁSZLÓK - Turáni népeink:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/11/a-beszedes-zaszlok-turani-nepeink.html - Szkíta hitvallás:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/szkita-hitvallas-nagy-gabor-2014-januar.html - A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/09/a-karpat-medence-foldi-paradicsom.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:   http://www.emf-kryon.blogspot.com

Mágikus világkép - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa Dávid Júlia alkotása - Világfa "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor "Azt hiszed, olyan sokban különbözöl tőlem, vagy akár ettől a fától? Ha erősen figyelsz, akkor te is hallhatod, hogy minden élőlény együtt lélegzik, érzed, ahogy minden növekszik. Mindannyian együtt élünk, még ha sokan nem is úgy viselkednek. Ugyanaz a gyökerünk - mind ugyanannak a fának az ágai vagyunk." /Avatar/ A Nap Ember Gyermeke, a Tudása által képes átugrani a Sáncot, s így  elérni Isteni szintjét! (A vízöntőkori ember Istentudás felé vezető útja rovásjelekkel) „Megjelent  "A ROVÁSJELEK TITKAI" című könyv, amely összehasonlítja a rúnajeleket a rovásjelekkel. Ennek az összehasonlításnak része az ősvallás összehasonlítása, illetve felvázolása is. "A legszentebb hagyományunk az ősi-régi magyar rovásírásunk, többezer éves......   Adjuk tovább a felnövő magyar fiatalságnak, akik a jelkép-rendszerünkből megérzik az ősi erőt." -  írta Nyers Csaba hagyományőrző a ROVÁS-JAVAS könyv ajánlásakor. Az említett könyv azért született, hogy érdekes formában - jóskártyaként népszerűsítse a rovásjeleket.” – Temesvári Gabilla Katul    A könyvből részlet, a magyar mitológiával kapcsolatos témában:    Magyar mitológia és rovások Az inkvizíció alapos munkát végzett az ősvallás kiirtását illetően. Friedrich Klára szerint: „ A rovásírás eltűnésének, eltüntetésének okaként leggyakrabban István király törvényére történik hivatkozás, amelynek jelzete Vatican 1000-ben Cal oct. Die festo Lac. Ap.:  „…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar, keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek,  a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak. Dávid Júlia alkotása Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetése, fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak 1-10 denárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.” Sokan tagadják, hogy létezett ilyen törvény, bizonyítani nem lehet, mert ezt is eltüntették. Én magam hiszek abban, hogy létezett, bizonyíték erre Koppány fejedelem brutális, szadista felnégyeltetése. Magát a törvényt nem István védelmében tüntették el, hiszen történelmünk átíróit István becsülete legkevésbé sem érdekli. Sokkal inkább azért, mert a törvény megléte azt bizonyítaná, hogy nem a nyugati, térítő papoktól tanultunk meg írni-olvasni, hanem ősidők óta nyelvünkkel együtt fejlődő, népünk egészére kiterjedő írásbeliségünk volt. Dávid Júlia alkotása Ismeretes Szent László király ide vonatkozó törvénycikkelye is: „Kik pogány szokás szerint kutak, fák, források, vagy oltárok mellett áldoznak, vagy áldozatot mutatnának be – ezen vétségért egy ökörrel bűnhődjenek.” (S.Ladislaus Decretorum Lib.I.22.) Egyértelmű, összefüggő világkép nem maradt fenn, de meséink, szólásaink, népszokások megőrizték a morzsákat, valamint a népművészet szimbólumaiba kódolva átaludta az évszázadokat, amiből újra fel lehet építeni az ősvallás rendszerét. Jó forrásanyag lehet más népek korabeli történészeinek, íróinak fennmaradt munkája. Itt néhány kísérlet eredményét próbálom felvázolni. Magyar életfa - Balassa JúliaTextilművész alkotása A magyar ősvallás a mágus hit volt. Erre írásos bizonyítékot találunk Theophülaktosz (bizánci görög történetíró a VI. században) írásában. Theophülaktosz  Historié című művéből: „A turkok (Theophülaktosz és a többi bizánci író is így hívja a magyarokat, valójában a hunokat és az alájuk tartozó népeket, akiknek a ’vallása’ magyar volt, azaz mágus hiten álltak) igen ostobán szentnek tartják a tüzet, a levegőt és a vizet tisztelik, s a földet himnuszokkal dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik istennek, aki a világmindenséget teremtette. Neki lovakat, ökröket, juhokat áldoznak és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége.”  (forrás: Mireisz László: A magyar vallás) Tehát egyistenhiten álltak őseink. Egy az Isten összeróvás jel A karosi tarsolylemez ős TEN  -  Egy az Isten összeróvás jele Dávid Júlia alkotása Az Istent az Egek Urának nevezték, és csak az ég meghatározó jelképeit, a Napot, a Holdat, a csillagokat, a fényt, a világosságot és a „nap madarait”, a sólymot, és a sast tartották méltónak az Isten szimbolikai értékeinek a kifejezésére. Dávid Júlia alkotása Mágikus világkép A mágikus világkép legfontosabb területe az elemi vagy természetmágia, melyben a tűz, víz, lég és a föld nem mint elvont fogalmak voltak jelen, hanem mint a világ és az emberi test alkotóelemei, mint „amiből mi és minden más alkotva van”. A házakban azért égett a TŰZ... ..., mert felfelé lobogásával annak a belső erőnek volt a szimbóluma, amely az emberben, de leginkább a harcosokban ég, s amely a hősök csarnokába segítette őket. A tüzet a magyaroknál minden évben újra szentelték, a szentelt tüzet az oltárra tették, s ezzel az embert mozgató belső erőt, a hont védő harcosok virtusát és a gabonát érlelő külső hőt egyaránt megáldották. A tűzszentelés szokása túlélte az évezredeket, mai napig is az ortodox keresztények húsvéti szertartásai közé tartozik a tűzszentelés. Régen télűző-tisztító tűzünnep volt február 2.-a, a mai Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, ahol szintén tüzet-gyertyát szentelnek. A kelta Imbolc tűzünnep maradványa lehet, ilyenkor az állatokat is úgynevezett tűzkapun – két égő fa (máglya) között – hajtották át, hogy egészségesek maradjanak. Ennek maradványa a balázsolás, február 3.-án, amikor a tűzkaput jelképező két égő gyertya között áldják meg a gyermekeket, a bajelhárító egészségvarázslás maradványaként.  (Balázs és Belenus Nap (tűz)isten kapcsolata). Balázsolás A tűzzel az Ember örök mivolta fejeződik ki: isteni tűzerő, tűz-én. Angolul is fennmaradt, az ember szavuk zsarátot, parazsat jelent. A VÍZ szimbóluma volt az élet lényegének, az örökös megtisztulásnak, táplálásnak és fennmaradásnak. A forrásoknál végzett szertartásokkal és a források megszentelésével érték el, hogy az eső áldást hozó legyen és ne pusztító. A forrás, kút, víz tisztelete is máig megmaradt, például a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltéhez kötődő húsvéti kútdíszítés szokása tojásokkal, tavaszi virágokkal, amely két hétig megőrződik. Kocsis Fülöp püspök megszentelte a Tiszát  Sajnos mai képet csak külföldi példából (Gasseldorf) tudok mutatni, mert valahogy mi nem tartjuk annyira fontosnak ennek a hagyománynak és vizeinknek az ápolását, csak a húsvéti vízzel leöntés, a locsolás maradt fenn mindenki által ismert szokásként. A forrásból húsvétkor merített víz szempanaszok, kiütések és egyéb bajok orvoslására volt használatos. Élt az a hit, hogy aki húsvét reggelen a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad. Az állatokat is beterelték a vízbe. A gyógyforrások védnöke Apolló, a gyógyító Napisten. A LEVEGŐ a mozgásnak, felemelkedésnek és áthagyományozásnak, a királyi szkítáknak volt a szimbóluma és vagy a levegőégbe felnyúló fa vagy a kerecsen madár formájában tisztelték a szelet. kerecsen sólyom A FÖLD pedig a beteljesülésnek, újjászületésnek és a megtartásnak volt a jelképe és kő, hegy vagy szikla formájában tisztelték. Temetés után a sírra köveket és sziklákat tettek, jelezve, hogy a test visszaadatott a Földanyának. Az áldozatokat kőoltáron mutatták be. A föld, az anyaföld, a haza, a szülőföld, az életadás, a táplálás szimbóluma. A természetmágia a természet mágikus uralmát jelenti, a természeti elemek ismeretét és felhasználását, azok egyensúlyának fenntartását és gondozását, melyet a mai ember nagyképűen semmibe vesz, tudatlanul kizsákmányolja Föld-anyát, nem törődve a következményekkel. A mágikus gyakorlat fontos területe volt a gyógyítás és a  régi magyar népigyógyászat  bőségesen tartalmazott mágikus elemeket. Világfa, Életfa, Égigérő fa, vagy Tetejetlen fa: "Életfa, világfa, születésbe-halálba, világból világba. Égigérő fának leveles hét ága, összeköt és megtart: táltosok létrája. Gyökere és törzse, pompás koronája a három világot szemünknek mintázza. Földi élet fakad erős oltalmába, Égi tudást ad át lombja - suhogása." (eni) Madaras - Napszimbólumos - Tulipános világfa  - Bánffyhunyadi csempék A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a  világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa.  Életfa - Dávid Júlia alkotása Nyílik már a tudás fája Őseink ezredéves termőfáján újra rügy fakadt. Csodás mosollyal hívogatja a napsugarakat. Több száz éves szenvedést, Bút, bajt felejt. Boldogan köszönti a jelent. Sok apró lélek méhecske porozta be, s adott jelet. Figyelj! Jön már a kikelet. S a rügyekben a sok tudás bontogatja szirmait, lassan kitárva a világnak titkait. Apró lélekszirmok köszöntik a lelki tavaszt. S ruhájuk tele róva adnak vigaszt. Apró tűzlelkek, a lelki sivatag már nem tikkaszt, hisz itt van a rügyekben a malaszt. És ha őseid útján ügyesen haladsz. A titkokat lassan megfejtve a MAGOS-ságban maradsz, és nem érhet fel hozzád a lelki haraszt. De őseid tudása kötelez is Téged,hogy a tudás magjait termékeny talajba hintsed. Mert termékeny talajból termékeny fa sarjad. S ha mindig öntözöd a lelked sugarával, a kis patakból lesz majd a nagy folyam árja. S nagy folyam partján a lelkedet, az égig érő fa és a Teremtő várja. 2006. Prenoszil Sándor Czibor Imre fazekas alkotása „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” - írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában. „Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.” (Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága) Vass Tamás fafaragó - Népi Iparművész alkotása A világfa összeköti az Eget és Földet Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa. A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. Innen eredhet a fa-lu kifejezés. A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak. Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Ormándi Márta csuhészobrász alkotása Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Fülöp Lili - Égigérő fa, ahol a sárkányok élnek  Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula  „A magyar ősvallás” című könyvéből való: “Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel. A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált. A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet  világfának neveztek.” Isten kardja az égig érő fa jelképe is lehetett, az Eget a Földdel összekötő szent tárgya, amely az Istennel, a mennyei világgal való kapcsolatot teszi lehetővé. E kard nem hatalmi vagy hódító eszköz volt, hanem az égi igazság, az isteni kormányzás és a sötétség elleni harc ragyogó, varázserejű megtestesítője. A magyar ősvallás világfája Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal A világfa a közép-ázsiai lovas népek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája, ugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését. Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép em­lékezetében. Székely Életfa - Dávid Júlia alkotása Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók: "Az új élethelyzet az egyensúly fölborulásával, krízissel, kerülőutakkal jár együtt, a növekedés pedig fájdalommal, de ezek mind fejlődésünk szükségszerű állomásai.  Az égig érő fa megmászása valójában személyiségfejlődésünk, érzelmi fejlődésünk útját mutatja meg.  Személyiségünk kiteljesedése egy életen át tartó folyamat, amelyben újból és újból meg kell találnunk az egyensúlyi állapotunkat.  Az integritás érzését akkor éljük meg, ha a mesehőshöz hasonlóan mi is elszántan mászunk, kapaszkodunk, rugaszkodunk az égig érő fa tetejére, hol itt lógva, hol ott lógva, ameddig a hetedik rend gúnya le nem szakad rólunk, és a hetedik pár bocskor le nem kopik a lábunkról." (Részlet a Mesepszichológia könyvből. Az illusztráció Anna Silivonchik munkája/Forrás: Mesepszichológia) ÉGIGÉRŐ FA - Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Néprajzkutatók szerint a táltos hit világfáját a következőképpen írták le a 20. század elején a régi mondákat ismerő öregek: Több változatban az “égigérő, tetejetlen fa” egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét). A világfa felső ágán található a nap, a hold, a nap anyja és a hold anyja. A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. Életfa - Dávid Júlia alkotása A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. Életfa - Dávid Júlia alkotása Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél.    A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert.  Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog.  A világfát csak a táltos képes megmászni. (forrás: Horváth Árpádné) Tulipánház alkotása Égigérő fánk rokonai Népmeséinkben gyakran feltűnik egy ősi jelkép, az Égbe nyúló fa, mely az égitesteknek és a sárkányoknak a lakhelye.  Égigérő fa - Baló Marika gyöngyhímző alkotása Nem is gondolnánk, hogy  mindennapi történeteinkben milyen ősi motívum őrződött meg. A magyar kutatók közül sokan foglalkoztak a népmesei elemeink feldolgozásával, legtöbben a szibériai és a török táltos hagyományban találták meg a mi kultuszunk legközelebbi rokonát.  A legteljesebb anyagot Berze Nagy János gyűjtötte össze, aki belevette az ősi mezopotámiai hagyományt, ahol az Égbe nyúló fa jelképe szintén megvolt. A magyar hagyomány A magyar népmesékben és hagyományokban  a különleges fa gyökere az alvilágba nyúlik, a törzse a mi világunkban van, a lombkoronája pedig az égig ér.  Aki meg akarja mászni a fát, annak baltával kell lépcsőt vágnia.  Ezt nemcsak a mi népmeséink szegény sorsú fiataljai csinálják így, hanem a táltos beavatás részvevőinek is hasonló a vizsgafeladata.  A magas fa megmászásával bizonyítja be táltos és a népmeséink szereplője, hogy ő képes a különleges feladatok elvégzésére.  A fa egyben az égitestek lakóhelye, ott található a Nap, a Hold és a csillagok, de sokszor ott találkoznak az égitestek anyjaival a hősök, hogy útbaigazítást kérjenek feladatuk teljesítéséhez. Dávid Júlia alkotása    Ősi üzenet: A magyar mesekincs nemcsak Szibériában, Belső-Ázsiában és a török világban maradt fent szinte ugyanabban a formában, hanem a világ egyik legősibb civilizációjában, a suméroknál is megvolt.  A török és azerbajdzsán kutatók szerint a szent fa, vagy az élet fája szoros kapcsolatban áll az Ég kultuszával, melyet talán már kezdetektől imádtak őseink a Sárga-folyótól a Kárpátokig. Sok sumér szentély oltárán láthatunk szent pálmafákat , de kedvelt jelkép volt udvarokban és tereken is.  Az ősi fakultusznak hasonló elemei vannak, mint a magyarnak, vagy a töröknek, hiszen összekötötte az Éggel a földi világot.  Arany és ezüst levelei világítottak és ugyanúgy a sumér hitben is ott laktak az égitestek, valamint ott pihentek meg a bolygók.  Eriduban, az egyik ősi városban még himnuszt is költöttek róla. Dávid Júlia alkotása - Babba Mária Az élet fája A pálmafa a sumérok számára maga volt az élet.  Sok vizet tárolt és gyümölcse táplálta az embereket, jogosan tekintették tehát az élet forrásának.  Az ősi kultusz annyiban tért el a hatalmas eurázsiai térségben, hogy minden területen más és más fát tekintettek jelképnek.  Különösnek hangzik, de az azerbajdzsánok a mi karácsonyfánkban is ennek az ősi fakultusznak a továbbélését látják.  Az igaz, hogy fenyőfát csak a 19. századtól kezdtek el állítani, de korábban faágakat és fára utaló jeleket a magyar családok használtak.  Az ősi kultusz máig fellelhető az azerbajdzsán szőnyegeken, de sok helyen, így akár a Krím-félszigeten, akár a közép-ázsiai török világban, de a mongoloknál is a hatalmas, szinte Égbe nyúló fákat szentként tisztelik, legtöbbször szalagokat aggatnak rájuk  és kérik isteneik közbenjárását. forrás: http://alfahir.hu Jákob Ildikó szarvasai és tetejetlen fája: Jákob Ildikó dálnoki/maksai óvónőt nem is egy, hanem hat, valahonnét Szkítiából származó csodaszarvas az égig érő fa alá vezette, amelynek ágai körül sétál  a nap meg a hold.  A szarvasok patája alá — vannak népek, amelyek a patákat ezüstből valónak tudják — puha gyapjúból lágy aljzatot terített, hogy ezeknek az égi-földi lényeknek fel ne törjék a lába, s akárcsak az égen vagy a meotiszi mocsarakban, otthonosan érezzék magukat. A ,,tetejetlen fa" pedig a Szarvas csillagkép felé emeli a földi tekintetet, a küllős-kerekes nap aranyló magasságába.  A magyar monda- és hiedelemvilág egy vezérlő,  nyomra vezető, hazát teremtő csodaszarvasról tud , az ősi keleti népek, kik az evilági szarvasok sokasága között élnek, s kik a csillagképeken is egész szarvasseregletet látnak, mondáikban, népi megjelenítéseikben is több szarvast terelnek. Jákob Ildikónak kiváló érzéke van ahhoz, hogy a mítoszok, a mesék és mondák archaikus szimbólumait egyetlen szőnyegre terelje.  Erről már akkor bizonyságot tett, amikor szülőfaluja templomának rovásírás töredékét nemezre vitte.  Most hat szarvasa és az életfa, világfa, tetejetlen fa köré, a küllős napkorong alá állva a honfoglalás előtti korok, az ázsiai rokonnépek motívum- és mintakincsét szerkeszti olyan végtelenül és megkapóan egyszerű nemez falikárpit kompozícióba, hogy az egy polgári berendezésű lakás fali képeit és bútorait félretolva teremt fő helyet magának.  Életfa - Horváth Katalin alkotása A néző szeme odaszalad, ahol ez a nemez van, mert a magyar mondáknak a haza nyomára vezető szarvasa, a tetejetlen, a csodatevő nap magasáig érő fa képzeletét földi dolgainkon felül emeli, s az ember nem csupán néz és lát, hanem elmélkedik és ért, megért. Érdekes, hogy amíg torjai kolléganője, Lukács Olga nemezkompozícióival a modern érzésvilág elé és efelé tartja a lámpást, addig dálnoki óvónőtársa a archaikus világból hozza át a mába azt, ami ma is világlik. Én azt is elképzelem, hogy egyszer majd közös kiállításukon is rácsodálkozhatunk babonázóan elbűvölő munkáikra. (forrás: Háromszék.ro) Atyaisten, Boldogasszony és Szélanya: Szélanya  - Józsa Judit alkotása A világfa osztja három részre a világot. A középső világ az általunk ismert fizikai valóság. A világfa felső része az égiek világa, a jó szellemek világa, ágain ülnek a megszületésre váró lelkek. Az alsó világ a rossz szellemek világa. Életfa - Józsa Judit alkotása Magyar Adorján szerint a Tejút személyesíti meg az Istenszülő Nagyasszonyt.  A született Isten, az Öregisten, Atyaisten, Aranyatyácska. Eredeti formájában nem azonos a kereszténység istenfogalmával. Az Isten a Mindenség ura, egyben a Hadisten, akinek lakóhelye a Tejút. A Tejút egy élőlény volt, ma úgy mondhatnánk, a Galaxis élő rendszer, az Istenszülő Nagyasszony. Ezt fejezi ki a csodaszarvas, - a kozmikus világot megtestesítő ősjelkép. Kalemandra alkotása (Más nép mitológiájában is találkozhatunk az ős-ős Istenanyával, aki szüli a Teremtő Istent, aki azután teremti a világot.) Az ősanya-istennő Eneth nevét, ami ünőt, szarvasünőt jelent Kézai Simon korabeli írása őrizte meg. A regösök az ősvallás szertartási énekesei is voltak, a csodaszarvas papjai, a mágikus szavak őrzői. A rege szavunk eredetileg bűvölést, bűvös mondást jelentett. A REGös kora REGgel révült, amikor RÉ felkelt. „Napot láttam én felkelni, hej regélök, regélök…” A magyar mitológia központi alakja a Boldogasszony. Eredeti neve nagy valószínűséggel a babba lehetett. (Csíksomlyói búcsú előtt hajnalban megnézték a felkelő napot és imádkoztak a Kis-Somlyó (sólyom) hegyén.  Úgy tartották a Nap a babba, benne van babba.) Petrás Mária alkotása Az ősmagyar Babba, a „születést adó” és a sumér Bau, az „élelemadó” alakja mára összemosódik Szűz Mária alakjával. A Boldogasszony „ez világnak megépítő asszonya”, „Föld édesanya”. Ünnepei fennmaradtak, ő biztosította a születést, a termékenységet – gyümölcsoltó Boldogasszony-, az aratást – Sarlós Boldogasszony, a betakarítást – Földanya ünnepe – és a gyógyítást – gyógyító Boldogasszony -, segített az élet minden területén. A csengersimai kazettán Nap, Hold, és Szél. A harmadik fő alak a magyar mitológiában Szélanya, aki a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából. A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve. A fennmaradt források egyik változata szerint tehát a hármasság az Öregisten, a Boldogasszony és a Szélanya (Vénusz). Nap, Hold és Hajnalcsillag A másik változat szerint a hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz). Nap anya - Józsa Judit alkotása Hold anya - Józsa Judit alkotása Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap, „költőileg megszemélyesítve a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, vagyis Tündér Ilona, más néven az Élet Anyja. Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő. Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli mongóliai rovásírásos türk feliraton: „Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt. Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre.  Megszerette és magával vitte. Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.” Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében: „ … az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, …  jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold.  …  Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.” A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét. A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte. A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi.  Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül. A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték. A csillagot ábrázoló sumér képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. (dingir, tenger) végtelenség ura, azaz Isten. Tündér Ilona Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya. (Tündér Ilona) Tündér Ilona – Józsa Judit alkotása  A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak. A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk, Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott.  Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen. Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján.  (Eszerint az ősszülő lenne a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya?) Végül is a Tejút-anya részei. A nap kultusza Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. Kalemandra alkotása Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a "világ világossága" (Jn 12,8) és "felkelő Napunk a magasságból" (Lk 1,78). Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe. Napisten – Sol – madara a SÓLyom Mai keresztény szertartás az úrnapja. Az Úrnap fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget.  A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. Jankovich Marcell Jelkép-kalendáriumában írja: E sajátosságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik. A virágszőnyeg (másutt illatos füvek) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak. Régen betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük.  (A tűzszertartás növényeiről a 117. oldalon olvashat) A Nap földi jelképe a Fehér Ló. Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban. …”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. Más népek is … tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. … a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt.  A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.” A kelta Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik. Az ősök Őseink életében jelentős szerepet játszottak az elhalt ősök, kiknek lelke hitük szerint jószelleme volt leszármazottainak. Tiszteletükkel függött össze az állandóan égő nemzetségi tűzhely, a különféle temetkezési szertartások és az emléktorok. Róluk emlékeztek meg őseink tűzre vetve az étel első darabját és az ital első cseppjét. A sötétség hatalmainak őseink hite szerint az igazi ideje az éjszaka. Elűzésük legjobb fegyvere a Nap megidézője, a melegítő és világító tűz, amiben őseink tanyáznak, - mint Napszikrák – ezért nem szabad a tűznek kialudni. (Az örökmécses rítusa innen ered.) A tűzhely körül foglaltak helyet a családi és nemzetségi jelképek, melyeket Szent Gellért „szkíta bálványoknak” nevezett. Ezeket a mély értelmű és éltető szimbólumokat alacsonyította le a „kultúra” tűzimádássá és bálványimádássá. A család őseinknél annyira megbonthatatlan egység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott. Dávid Júlia alkotása - Világfa Őseink szerint az égi hatalmak nem mások, mint az ősök szellemei. A nagycsalád munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott, a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendő gyermekek lelkére ügyeltek. Fontosak voltak még a hely szellemei. Úgy tartották, hogy a földeknek, hegyeknek, folyóknak, forrásoknak saját szellemeik vannak.  Sőt, a fáknak, növényeknek, állatoknak is voltak különleges szellemeik. A betegséget ártó szellemek, azaz démonok okozták, a fontosabbaknak külön nevük is volt. Például: guta okozta az agyvérzést, nyavalya az epilepsziát, gyík a torokfájást, fene a daganatot. Ez a hit több keleti népnél is megvan.  A gyógyító eljárásoknak ezért is volt démonűző jellegük, továbbá védő amuletteket, tárgyakat használtak erejük megtöréséhez. A perzsa krónikák szerint a hun táltosoknak különleges csodaköveik voltak, amelyekben hatalmas energia halmozódott fel. Voltak esőt és vihart hozó köveik, de voltak gyógyító köveik is. Végezetül álljon itt az általam tartott táltos-szerek, rendezvények kezdetén elhangzó áldáskérő dobos ima. „Környülálló szent fáink, fentül való Napatyánk, antul való Földanyánk, közbül futó vizek, erek, közbül fújó szellők, szelek, őseink, a jószellemek, ide figyelmezzetek! Azért jöttünk össze ……  Segítsétek szerünket, áldásotokat kérjük. Magyarok Istene! Áldd meg a jószándékú emberek összejövetelét!” Áldozati üst Az ősi vallásban az áldozati üstnek fontos meghatározó szerepe volt. A vallásos élet az áldozati üst szakralitására és szer­tartásos használatára épült. A bronz áldozati üst a hun régészeti kutatások legjellegzetesebb és legősíbb azonosító lelete, amelyek megjelentek már több mint 2500 éves sziklarajzokon. A hunok az áldozati üstöt az égbolt, az Ég Ura  világ tükörképének, szakrális jelképének tekintették, amelyben megtörtént az áldozati étel megszentelése, átváltozása, újjászületése, biztosítva a kapcsolatot az égi világgal. (Jelképesen fennmaradt ez a rítus a mai vallásban az áldoztató kehelyben az Úr testét jelképező szentostyával, illetve a vért jelképező borral vesznek részt a közös áldomásban.) forrás: http://rovasjavas.freewb.hu    Ősapáink Varázslatos Világfája A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa. Égigérő fa - Kalemandra Teremtészet alkotása „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” írja Kiszely István - Az ősmagyarok hitvilága című munkájában. A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. Égigérő fa - Waum Péter alkotása A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa. A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek.  Innen eredhet a fa-lu kifejezés. A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak Forrás: http://rovasjavas.freewb.hu/ Szerző: Attila Fehér Táltosa Dobkör A magyar hieroglif írás A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki.  Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését. A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja.  Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható.  Ez azonban nem a fazekasok leleménye.  Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került. A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál.  Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek.  Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására.  Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján. Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor az égigérő fa szimbóluma. (Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv) Égigérő fa, világfa, életfa: Égigérő fa, világfa, életfa - Feketéné Lendvai Katalin alkotásai Az Eget és a Földet összekötő Életfa a MAG-tól indul és Fénycsokrokon keresztül felfelé haladva eljut az Aranykapuig, - hívogat, hogy lépjünk be, hisz itt található az Isteni Egység Forrása, a mindent átölelő végtelen Szeretet. Minden ember ide akar eljutni, ezt a végtelen és határtalan Szeretetet szándékozik megélni. MI MAGUNK Vagyunk a Fény, MI MAGunk Vagyunk az Isteni Szeretet. (Feketéné Lendvai Katalin alkotása) Égigérő fa - Gulyás Géza alkotása Korondi kancsón - Égigérő fa motívum Korondi kancsón - Égigérő fa motívum Életfa - Horváth Katalin alkotása Dávid Júlia életfája.... Horváth Katalin másolata Kalotaszegi párna - Erdély - Életfa, Világfa, Egy az Isten jelkép Életfa motívum fafaragásainkon - népi festészetünkben Csornai életfás falvédő Életfa Norvégiából Életfa Norvégiából További: - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html - Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html - MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html - Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html - A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html - Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html - A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Húsvéti népszokások, hagyományok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Pünkösd – A Csíksomlyói legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Székelykapuk - Kopjafák:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html -  Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - A Mi Drága NagyBoldogAsszonyAnyánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-mi-egi-anyank-egyik-szep-teljessegu_24.html - Aranyasszonyok :  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/aranyasszonyok.html - Mágikus világkép  - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Az Ige, a Székely - Magyar Rovásírás feltámadott...  1 - 2. rész "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor (klikk a képre a nagyításhoz)   "Szól a censor: Vetó; megtiltom ezt.  E hasáb üres marad és fehér! -  S az üres lapon gyúlnak lángbetűk,  Betűk: mint a tűz, betűk: mint a vér. Szól a censor: Vetó; hatalmam nagy;  A semmiségbe vetlek vissza én! -  S a fehér lapról láthatlan sorokban  Feltámad az elítélt költemény. Szól a censor: Álom, megfojtalak,  Hogy lásd a napfényt: én megtiltom Néked  S szól az Ige: én öröktől vagyok  S nem érintnek halálok, születések! Szól a censor: Ez férfi munka volt,  Ma nem olvasta senki e lapot! -  S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram.  Látatlanul mindenki olvasott!" / Reményik Sándor /  (forrás: Jana Judit) MEGYASZÓI FESTETT MENNYEZETI KAZETTA NYOMÁN: VILÁG-VIRÁGA BEFOGADÁS-KIBOCSÁJTÁS FESTETT KAZETTÁS MENNYEZET A virág-mintázat - akárcsak a többi festett kazettás mennyezeten szerte a Kárpát-medencében - itt is világ-mintázatot jelenít meg a képírás ősi eszközeivel. Tákos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Asztalos Lándor Ferencz munkája, 1766. Tákos - festett templomi pad Tákos - festett templomi karzat Tákos - festett templomi szószék Krúdy Gyula: Felhő A mesebeli árva gyermek a magyar nyelv.  Még az ág is húzza.  Pedig gyönyörű tartományai vannak.  A legszebb országon húzódnak folyamai.  A vadmadarak, csillagos égboltozat alatt lakó pásztorok és rajongó költők vigyáztak ez árva gyermek lépéseire, amíg járni tanult.  Néha eldugdosták, mint a bujdosó kurucot vagy honvédet.  Szőlőhegyek borházaiban, kollégiumok üres padlásain, a bedőlt pusztai kutak felett szárnyaló szél zúgásában élt.  Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása?  Ez itt mind a miénk!   Székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről,  honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról,  uralmi jelvényeinkről,  valamint az énlakai  és a tusnádi rovásfeliratból. (ez a táblázat Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználható) További táblázatok itt:   http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/232-bevezetes-rsegi-jelkincs#jelkincs_retegei_tablazatokban_ (forrás: Magyar Nyelv) Varga Géza: Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek" c. kötet a mai napon felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár(MEK)állományába. http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf    Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Neves íráskutatók felismeréseit ötvözve, egy  rovásjel-értelmező táblázat: A táblázat segítségével nem csupán az ősi Magyar szavakat lehet elemezni, ugyanis a mai szóváltozat nekünk üzen – a nyelv intelligens változásait Isten vezérli, Ő tudja, mit kell üzennie a jelen Magyar emberének, a fejlődő nyelve által. eGY - GY rovásjele eGYisten jelképe a magyar címerben; fogalmi jelentése: népünknél a Teremtő Isten jelzője: az egy, egyetlen. Az anarcsi korong a kettőskereszt alakú, a sarok hegyén álló égigérő fa ábrázolásával. A székely írás ismerői számára világos, hogy ez az Egy isten jelképe. (Forrás: Székely rovásírás) eSZ - SZ rovásjele SZár, SZálfa, SZálka vagy SZúr I rovásjele Istenfa (az építés alatt a jurta közepét – a tündöklőt – megtartó fa); fogalmi jelentése: Isten. A kereszt az élet és a halál keresztútja. Í rovásjele Írás (tevékenység) Folytatás itt: Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv   Rovás ABC értelmezése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html (forrás: magyarrovas.hu) A Lélek, a számomra korábban ismeretlen rovásjelek irányába vezetett, hogy szembesüljek a nyelvészek és sumer kutatók tanácstalanságával – többnyire egymás mellé írt szótagokat elemeznek, abban sem egyetértve, hogy jobbról, vagy balról írjanak. (Megjegyzem, azokkal értek egyet, akik a természetes fejlődésnek a megszokott balról jobbra írást tartják.)   Alaposabban elmerülve az ISTEN szavunk elemzésébe, úgy éreztem, hogy nem két szótagra kell bontanom (Is-ten), hanem az „s” kötőszót külön értelmezve kell megtalálnom a szó üzenetét.  És a rovásjelek választ adtak: az I betűnek ugyanis külön jelentése van,  az I önmaga egyedül Istent jelenti!  A többi rovásjel pedig teljes azonosságot mutatott egy korábbi felismerésemmel – néhány hónapja, amikor még a rovásjeleknek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, az alábbi ábrával szemléltettem  a Vízöntő kori ember  Istentudás felé vezető útját:  Ezen a korábbi ábrán az ember, a kétpólusú világ, a Föld szülötteként magában hordozza az Isteni egység tudását; ezt a teljesség-tudást ~3 éves korunkban, a tudat kitárulkozásával elveszítjük, (az Y szétnyílik) midőn megtanítanak minket a jó és a rossz szétválasztására,  majd a figyelmesen értelmező ember felismeri, hogy a teremtet világban a Jang jóság és a Jin gonoszság külön nem értelmezhetőek, és megtér Isten egységébe. A rovásjelek ugyanezt jelentik, de csak, ha egymásra helyezzük őket: Alulról fölfelé értelmezve, az ősi (sumér/Mah-gar) szavunk: I-S-TEN jelentése az egymásra épülő rovás jelekkel, a következő:  A Napból születő ember megszerzi a jó és a gonosz tudását, majd a két erőt elválasztó/összekötő sáncot átlépve eggyé válik Istennel!  A két rajz között egy különbség vehető észre, a korábbi képen a Föld a forrás, míg a rovásjelen a Nap – ám még ebben is azonosak: minden, ami a Földön életre kel, azt a Nap élteti.  Az értelmezés kulcsa tehát a rovásjelek felülről lefelé történő írásában rejlik.  A legkorábbi jelek a pásztor botján jelentek meg, a bot fogantyújától lefelé, az értelmezésük pedig ésszerű: alulról fölfelé történik, hiszen az ember Istent mindig maga fölé képzelte, akár az éltető Napot. Az értelmezéskor a jelek szoros összefüggést mutatnak és sok esetben a felső jelek hatást gyakorolnak az alsókra – a spirituális ráhangolódás minden megfejtéskor elsődleges.    Az ember jel a Nap jeléből született, ami a tökéletes Isteni rendet testesíti meg, rátéve a két erő irányát, ezzel jelezve, hogy szabad akaratunk a széthúzás – avagy a rend, az EGY választása:   Midőn a spirituális elménkben fel sem merül a széthúzás lehetősége, a kifelé mutató irány valójában  a benső tökéletes EGYség kiáradását jelenti, az Isten-tudás közvetítését a teljes emberiség számára - ez a Magyar küldetéstudat! Nincsen kimondottan vízöntő időszak, mivel ráterül a két szomszédjára - Az idők végezete (Pap Gábor - A vízöntő paradoxon) - video: https://www.youtube.com/watch?v=sDvU-4Or7SU (Kép: Munkácsy Mihály - Krisztus Pilátus előtt) Álljon itt e rövid értekezés végén a Z jel értelmezése: Az ősi Mah-gar zászló életre kel:  a sárga sáv a Nap fénye, Isten éltető energiája és a tudás; A három vörös sáv a szentháromság: Ember, Lélek, Isten.  A zöld sáv a Föld életenergiája. A három vörös sáv az Isteni fényből táplálkozva és egyesülve a Föld életenergiáival az Isteni dimenzió felé tart, kijelölve a Magyar utat az Isteni Mind-Egybe. A teljes szimbólum a Magyar Nemzet Isteni tudatosulását, az összetartó Magyar Nemzeti Méltóságtudatot jelképezi, és a fehér felület révén a tudatos Isteni életimádatot szimbolizálja. Föld - Ember - Lélek - Isten - Fény (forrás: Magyar Isten - tudat) A Kárpát – medencéből terjedt el az ősnyelv és írás a Földön! Sziriuszi aranylemezek video: https://www.youtube.com/watch?v=F-7XtIhtGHY A Magyarok Földön "túli" eredete! Ami még mindig nem a kezdet, kezdete....csupán egy folyamat része... Folytatás, kicsit bővebben, merészebben: video: https://www.youtube.com/watch?v=tLtnWaNkofE A SZER - ELEM Ha szeretnénk egy jobb világot magunknak, akkor néha adni kell, akár magunkból is egy darabot! Nem árt az sem, ha sikerül a saját ambíciónkon is túllépni, a köz érdekében. A szeretet a végtelen, feltétel nélküli szabadság, korlátlan lehetőség a TeremTŐ felfedezésére, megélésére és MAGunkba való eljutásra. Amennyiben megérünk arra a felismerésre, hogy a Forrás, - a TeremTŐ tövünk, mely mindannyiunkban EGY, így EGYek vagyunk EGY-MÁSban  – ez nem más, mint a feltétel nélküli SZERetetet - megtapasztalhatjuk, hogy minden olyan elképzelés, szabály, vallási dogma, mely a Forrás (Teremtő, Isten stb.) megismerését feltételekhez köti, a Teremtőt pedig az emberi lény LÉNYegétől leválasztva külön kezeli, semmi mást nem tesz, mint az EGYségről való leválasztódás, s az ebből fakadó félelem és a hatalom építésében segédkezik. Ez a félelem és a hatalom lesz aztán a Forrásban létező EGYségtudattól való eltávolodás fő eszköze. Forrás: http://domonyi.aries.hu/SZERetet-vagy-FELelem.html A Szer - elem - Kalemandra alkotása Legősibb írásos emlékeink, leleteink Nem lehet megfelelőképp méltatni a páratlanul gazdag Vinča-Tordos kultúra leletegyüttesét. E fiatalabb neolitikumi műveltség az i.e. V. - i.e. III évezred közti időben uralta a Kárpát-medence déli öblét: a Balkántól Délkelet-Erdélyen át egészen Kisázsiáig terjedt. Legjelentősebb lelőhelyei a névadó (hajdan a magyarországi Bánát megyéhez, ma Szerbiához tartozó) Vinča, az erdélyi Tordos (Turdaș) és a szintén erdélyi Tatárlaka (Tărtăria). Utóbbit az itt megtalált, írásjelekkel (székely – magyar rovás) ellátott fogadalmi táblák tették igazi kuriózummá, amelyek - 28 apró kerámia,- illetve alabástromfigura társaságában - egy áldozati gödör mélyén hevertek. Tatárlakai szobor Írásjegyeik a mezopotámiai piktogrammokkal rokoníthatók, jelezve a Közel-Kelettel ápolt szoros - talán kereskedelmi? - kapcsolatot; a felirat az uruki és dzsemnet-naszr-i írás ismeretében jól értelmezhető, az égőáldozatul felajánlott javakat és az áldozattal megörvendeztetni kívánt isteneket sorolja fel. A kultúra bővelkedik gyönyörűen kidolgozott, absztrakt, művészi kerámiafigurákban, amelyek vélhetőleg istenségeket ábrázolnak, de minden bizonnyal kultikus célt szolgálnak. video: Badiny Jós Ferenc / Napfogyatkozás / magyarság: https://www.youtube.com/watch?v=V2X5_tSRqME A TATÁRLAKAI - TORDOSI KORONGOK.... ...mellett találtak 26 Istenanya (Nagyboldogasszonyunk) szobrocskát is! A Tordasi 10.000, - a Szentgyörgyvölgyi 7500, - a Tatárlakai leletek 6500 évesek! "Nem jöttünk mi sehonnét! A mi Őshazánk a Kárpát - medence!" - Badiny Jós Ferenc ELVESZETT AZ A MAGYAR..... ..., aki nem dolgozza ki magában az ő értékeit! A magyar, a tudás megőrzésére elhívott nép! Mag őr-nek, és Hon őr-nek lenni (Hunor, Magor két dalia) szakrális feladatunk: a Föld, a MAG őreiként, és a Föld Hon - Haza - Ház őreiként. Feladatunk: a Földön a szívből jövő szeretet, Szer = Isteni energia = SZER - ELEM áramoltatása. A magyar nyelv olyan, mint a kőszikla. Nem kér senkitől kölcsön, de van! 1. Tordasi korong i. e. 10 000 Atya - Nagyboldogasszony - Fiú - Tűzelem - Vízelem - Föld elem - Alja elem - Legmagasabb szint A korong egy képzeletbeli tengely körül forog. A korong hátulján a szellemiből az anyaggá válás folyamata van leírva. Tordasi Istenanya szobor 2. Szentgyörgyvölgyi tehén szobor 7500 éves "s" sarokjel "sz" szár úr szójelével 3. A Tatárlakai korongok A kb. 7000 éves tatárlakai korong szövege: "Oltalmazónk, minden titok dicső NagyAsszonya! Vigyázó két szemed óvjon, NapAtyánk fényében!" Az emberiség legősibb és legszebb imája ez. Tegyük egymás mellé a tatárlakai korong fényképét és egy részletes csillagtérképet!   Haladjunk a korongon a bal felső negyedből indulva az óramutató járásának irányában.  Meglepve tapasztalhatjuk, hogy a tatárlakai korongon ugyanazokat az alakzatokat látjuk, mint amelyeket a Kr. e. 5. évezred tájékán az emberek láttak az éjszakai csillagos égbolton, az Ikrektől a Nyilasig bezárólag. Ezt a felismerésemet a téglalap alakú tábla jeleinek csillagászati értelmezései is igazolják. A tábla és a korong jeleire pillantva levonhatjuk a végkövetkezt etést: egy ősi kozmikus világmodell áll előttünk. A korong megadja készültének idejét. Ugyanis az Ikrektől a Nyilasig található csillagképeket – úgy, ahogyan a korongon látható – csak a Kr. e. 4000-5000 körüli időszak tavaszi napéjegyenlőségeinek (a Kos hónapjának) kezdetén láthatjuk egyszerre az égen. A 25920 éves nagyév során Kr. e. 4500 körül nem a Kis Medve, hanem a Sárkány „lábát” alkotó csillag töltötte be a Sarkcsillag szerepét A 2015-ös esztendő Napvárta korongja A tatárlakai korong és a csillagjegyek Tatárlakai korong - A furatok illetve a korong vízszintes vonala és a tábla alja pontosan illeszkednek csillagjegyek Badiny Jós Ferenc összehasonlító táblázata Tatárlakai amulett és a Blau tábla Az Uruki kőtábla értelmezése: A tábla csillagképei  Az örökkévalóság jelképe, a dzsed oszlop  A tatárlakai korong és az uruki kőtábla azonos jelei (Forrás: Domonyi Károly) AZ ANKH KERESZT ÉS A DZSED OSZLOP Milyen érdekes, hogy emberi formákat adtak a Dzsed oszlopnak (férfi - delej erők) és az Ankh (női befogadó erők) keresztnek. Az örökkévalóság jelképe, a Dzsed oszlop. A piramisok elé  Dzsed (Djed) oszlopokat helyeztek, hogy elektromágneses ösvényt hozzanak létre. Az Uruki kőtáblán is megtalálhatjuk a Dzsed oszlop jelét. Az Ankh-kereszt – az élet szimbóluma, az ég és a föld egyesülését ábrázolja. Az idők során az Ankh az élet és a halhatatlanság, a világegyetem, valamint az életadó víz és levegő szimbóluma lett. Az Ankhot szinte sose festették ezüstszínűre, mivel Napszimbólum volt. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy az EGY - ISTEN összerovás (ligatúra) jelünk egy Dzsed oszlop és egy Ankh kereszt együttes képe! Az ankh őrzője - Hellebrand Henriett festménye: A TATÁRLAKAI KORONG - ÉS JELENTŐSÉGE  - Miközben a világ nagy kultúrái hatalmas építményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, a magyarság elődeinek számító rokon népek reánk hagyományozott legősibb tudását három, mindössze néhány centiméter nagyságú agyagtáblácska hirdeti.  A tatárlakai leletek kultúrtörténeti jelentősége mégis túlszárnyalja valamennyi vetélytársát... - A három tárgyacska legnagyobbika, a korong ugyanis sumér képírást és rovásjeleket visel, ráadásul - szakvélemények szerint - évezredekkel előzi meg a mezopotámiai íráskultúrát! - Megbízható rádiókarbonos kormeghatározás elvégzése után kiderült, hogy a tatári táblák sokkal régebbiek, mint a legkorábbi sumér szimbólumok: a C14-es méréseket Dr. Hans E. Suess, a San Diegoi Egyetem professzora végezte, amelynek eredményeként a leletek korát Kr.e. 5500-5000-re tette, ezek tehát napjainktól számítva 7000-7500 évesek (...)  Nem lehet megkerülni a tényt, hogy ha létezett kapcsolat a két írásrendszer között, - akkor csak a sumérek lehettek azok, akik az erdélyiektől tanultak... - A jelképértelmezésben a Nap ékjelét, a Nap és a Hold együttes ábrázolását, és a sumér tízes számnevet találjuk.  Igen lényeges a korong bal felső sarkában található V alakú jel, mivel ezzel indul az értelmezés.  Valószínűnek látszik, hogy egy temetkezés emlékeivel van dolgunk.  - Borisz Perlov kutató "Tatárlaka üzenete" címmel több más kutató véleményét is közzé teszi, és feltesz egy lényeges kérdést: Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e. 5. évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett?  - A legmegdöbbentőbb az egész történetben, hogy miközben számos nemzet tudósai világszenzációként tartják számon és keresik a megfejtést, éppen a Magyar Tudományos Akadémia nem tett és nem tesz semmit a leletek üzenetének értelmezésére, tagjai nem terveznek további ásatást az egykori feltárási területen ! - A három, szinte aprócska méretű lelet meghatározó fontosságú a Kárpát-medence története szempontjából.  Mert meglehet, hogy a magyarság jelenleg is élő legközelebbi rokonai a Távol-Keleten találhatók, de az ott eddig feltárt rovásemlékek évezredekkel későbbiek a Kárpát-medenceinél!  Ez nem véletlen, mert a magyar az egyetlen nemzet, amely rokonnépei utódaként több ezer év után is ugyanott él, ahol elődei már rovásírással üzentek. - A tatárlakai táblácskákat egyelőre nem állították ki, mivel a kolozsvári múzeum védett tárgyakká történő nyilvánításukat kérte a minisztériumtól... Professzor Badiny Jós Ferenc megfejtette ezt a róvásírást,  a jelentése az Ő olvasatában:  "Oltalmazónk, minden titok dicső nagyasszonya!  Vigyázó szemed óvjon Nap-atyánk fényében!" Az "Egy az Isten" összerovás ligatúra tartalmazza a szent pillanat képét amikor a sejt kettéválik!  Nézzétek meg a mikroszkóp és a hagyomány találkozását  itt: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=581&pid=3131#top_display_media (forrás: MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány) AZ EGYIK LEGŐSIBB ÍRÁSOS EMLÉK A TATÁRLAKAI KORONGOK ...mégis.... A modern tudomány követei szerint a sumérok írtak először,  az 5200 évvel ezelőttre datált agyagtábláikon. A tatárlakai korongok 6500 évesek!  Ráadásul a ma is használt magyar rovás ABC betűi találhatóak rajta!...... Mégsem vesznek róluk tudomást! Mintha nem is léteznének! "Véletlenek nincsenek A világban véletlenek nincsenek, hiszen ha teszünk valamit, azt mi is mindig jó okkal tesszük. Az indíték, a szándék, mindig a legelső ok, hiszen az határozza meg cselekedeteink irányát, közvetve pedig a minőségét is. Például ha az a szándékom, hogy én valami feketét keresek, még véletlenül sem fogok fehéret találni, hiszen ha fehér akad a kezembe, azon simán átlépek, átnézek, hiszen tudatosan tudom, hogy nem őt keresem! Tehát az hogy mit keresünk, az meghatározza azt, hogy mit fogunk találni, – ok-okozat. A világ történelmét, s vele a történetét, ma még a nyugati világ, a nyugati tudósok határozzák meg, az ő megállapításaik, elméleteik azok, amiket dogmaként, törvényként tisztel a modern tudományos elit.  Ugye ezen tudósok, persze egyértelműen, a Zsidó-Keresztény kultúrkörből kerülnek ki, ott végezték iskoláikat, az egész gondolkodásmódjukat ott határozták meg, ott kapták világképük finomhangolását.  Mondhatjuk a legtöbb esetben, ezért nem véletlen, hogy mit keresnek és ezáltal mit fognak találni. Nézzünk meg erre egy egyszerű példát: Például az írás története a modern tudomány követei szerint szép és kerek.  A régészeti ásatások szerint a sumérok írtak először: olyan 5200 évvel ezelőtt-re, Kr. e. 3200-ra datált agyagtábláik kereskedelmi és adminisztratív információkat rögzítettek.  Egy vagy két évszázaddal később követték őket az egyiptomiak, a maguk hieroglifáival. Üzleti témájú kerámia pecsétnyomóival az Indus-völgyi kultúra következett a sorban (Kr. e. 2500).  Kína első írásos emlékei a Kr. e. 1500 és Kr. e. 1200 közötti időből származnak, teknőcpáncélra és ökörcsontra írt jövendölések formájában.  A sort Közép-Amerika zárja: az olmék, maja és zapoték írás Kr. e. 250 és Kr. e. 300 között jelent meg. Nem tudom feltűnt e valakinek a fenti kronológiából, de 6000 évnél régebbi évszám, sehol nem szerepel! 1965-ben, a Kárpát medencében, az Erdélyi Tatárlakán, találtak egy nagyon gazdag leletegyüttest, ami elvileg teljesen felborítja, felülírja a modern tudomány írás történetével kapcsolatos minden elméletét.  Mondom elvileg, mert gyakorlatilag valamilyen okból kifolyólag (Véletlenek nincsenek!) az ott talált leleteket, az írás történetének a bemutatásából mégis, egyszerűen kihagyják!  Mintha nem is léteznének!  Pedig a modern tudomány tud a létezésükről! Akkor mi a gond velük?  Miért csinálnak úgy, mintha ezek a leletek nem is léteznének? - Most mit mondjak, képzeljék el, szovjet tudósok bebizonyították, hogy ezek a leletek 6500-évesek. Az már csak hab a tortán, hogy a legérdekesebb lelet szövegének a nagy részét „véletlenül”, a magyar emberek egy kis része által a mai napig használatban levő jelkészlettel, a rovás ABC-vel írták.  Tizennégy, a korongon szereplő jelből tizenegy szerepel a mai rovás ábécénkben. Meglepő, de teljesen nyilvánvaló az egyezés. Juhász Zsolt" (Forrás: Magyar Nyelv) Parafa mellény (Tatárlakai korong jelkészlete és a mellény hátán a korong is látható) és parafa-olajfesték kombinációval készült ékszerek és kiegészítők a modellen. Szimbóluma: Egy az Isten. Baranyai Márti képzőművész munkái A mellény: (MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány  Budapest, Teréz körút 8. VI.ker. Az Oktogontól 150 méter séta, a Blaha Lujza tér felé.) A Tatárlakai korong titka Kozsdi Tamás beszélgetése Grandpierre Attilával a tatárlakai koronggal kapcsolatban. video:  http://www.youtube.com/watch?v=dGU_P0BzHxE A somogyi rovásírásos kövek (Marton Veronika) "A magyarság Istentől vezérelt eszmélésének és egymásra találásának az éveit éljük. Megrendült a magyar föld, felszínre hozva a kincseit, köztük a somogyi rovásírásos köveket és a palatáblát. Egyre több magyar értő szemmel, érző szívvel hajol le értük, erőt merít belőlük. A rovásírás már nem megcsodálni való érintetlen jeltömeg, felébredt Csipkerózsika-álmából és egyre többeknek adatik meg, hogy rejteki titkait felfedje, megfejtse, megértse és továbbadja." Tanuljunk őseink nyelvén! A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse.  Már őseink is használták, és eredete évezredekre nyúlik vissza.  Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna.  Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket.  (Összeróvás) A Magasságos Idő Isten Köve - összeróvás mondatjelének feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu) Alapvetően két változata ismert:  az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás. A két rovás típus alapvetően különbözik egymástól; míg a pálos íveltebb betűket használ, addig a székely-magyar valódi rúna írás, szögletes betűkkel.  Úgy tűnik a pálos-rovásírást nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az írás igen hasonlít a türk rovásírásra.  A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredetű keresztény rend. A pálos-rovásírás: különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában.  A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez.  Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), és a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű felirat maradt meg.  Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást.  Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt. A róva-írás jelei Magyar Adorján által.  Ez a dísze a szürke és fekete színű pamutból varrt férfi pólóknak. (MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány  Budapest, Teréz körút 8. VI.ker. Az Oktogontól 150 méter séta, a Blaha Lujza tér felé.) Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás: Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható.  Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett.  Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel.  A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak. A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára.  Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást.  Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege. Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja.  Inkább titkosírásként használják, és egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. (forrás: Maghun.com) Keceli honfoglalás-kori fülbevaló  a székely rovás írás "us" (ős)  és "f" (Föld) jelével. Lalibela:  Rovást találtak orosz kutatók a lalibelai templomokban?! Lalibela más néven Új-Jeruzsálem (korábban Roha) egy szent város és zarándokhely ETIÓPIA területén. leírás: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=20112 Egy olyan lenyűgöző sziklába vájt Templom együttes található Etiópiában, amelyeket nem elég hogy a sziklából vájták ki, de ráadásul lefelé vájták ki. A neve igen sokat mondó a számunkra, főleg hogy figyelembe vesszük a korát, hogy szálak kötik össze a Kánaitákkal, ahol Magyarok laktak, ahol Arad város megtalálható volt amelyben Bela, az az Béla fejedelem uralkodott az írások szerint. Többek közt a Biblia is megemlíti....  Valószínűleg itt őrizték egy ideig a Frigyládát is, legalábbis található egy szentély amelynek az oltárköve pontosan akkora amekkora a frigyláda. Kopt nő - Etiópia Ma sem tudják megmagyarázni hogyan készültek el ezek a Templomok, nincs rá magyarázat.... leírás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lalibela_sziklába_vájt_templomai (Klikkelj a képre nagyításhoz!) Lalibela városa a nevét a Zagve-dinasztia legfontosabb császáráról kapta, aki Lasta birodalomban uralkodott. A 12-13. században egyben kifaragtatott tizenegy templomot a környező sziklákból, amelyek mindegyike 800 m² nagy és tíz méter magas. Ezek az épületek a világ legnagyobb ember alkotta monolitikus struktúrái. (forrás: Kis Kapu) A Miasszonyunk Sioni Mária Templomban (Etiópia - Akszúm) található  a Frigyláda  benne a Tízparancsolat tábláival. video: https://www.youtube.com/watch?v=H2nBK6V75D0 Barcelonai "rovásemlék"  Rovásírásunk betűi és édes anyanyelvünk a messzi múltba vezetnek vissza minket. A pontos távolságot még nem sikerült fölmérni, de a történelmileg is elfogadott első írásos emlékek 8-9000 évesek.  Ennél jóval korábban keletkezhetett írásunk, de a hivatalos tudomány még ezt nem fogadja el.  Van itt egy lelet, melyről megoszlanak a vélemények. Barcelonában, a Régészeti Múzeumban készítette ezt a képet Papp László, egy jeleket tartalmazó táblácskáról.  Az ólomdarabka a mellette lévő leírás szerint az i. e. 4. század végéről származik, a Barcelona óvárosától mindössze 10 kilométerre, Sant Just Desverntől 2 kilométerre fekvő Penya del Moro nevű lelőhelyen találták.  A fémbe karcolt jelek jellegzetesen olyanok, mint a „rovásbetűk” szoktak lenni: szögletesek, nincsenek egymáshoz kapcsolva (nem kurzív az írás), s ugyan a töredéklap jobb oldala nem ép, mégis látszik, hogy a bal oldalon maradt némi hely, az írás tehát jobbról balra halad.  Néhány betű egyértelműen ugyanolyan, mint a székely ábécé egy-egy jele, más jelek meg hasonlítanak annyira, hogy éppenséggel fölfoghatók székely betűk variánsának, legrosszabb esetben is valamilyen közeli rokon ábécének. Mit tudtok erről? A Nyelv -és Tudomány cinikus hangvételű cikket közölt erről, amelyet a hozzászólásban találtok beillesztve. Kolumbán Sándornak a NYEST cikkére ez volt a válasza: " Mindent elkövetnek, csak nehogy magyar vonatkozást kelljen elismerni.  Pedig nem is kell Ibériába menni ahhoz, hogy magyar nyelvi ősiség jelenlétet állapítsunk meg a félszigeten.  Mivel olyan, hogy indogermán nyelvcsalád nincs, úgy vagyunk vele, mint Könyves Kálmán a boszorkányokkal.  Nem keresgéljük őket.  Amit ott tudományként kínálnak, jól meg kell szűrni, mert legtöbbje cionista érdekeket tart szem előtt, és szinte már az ásatások előtt eldöntött dolog, hogy magyar lelet pedig nincs és nem is lesz.  Ehhez elég tudni Komoróczy Géza nyilatkozatáról, aki a magyar - sumer rokonságot akkor sem fogadja el, ha bizonyítva volna. Vagy épp a vigyori Glatz Ferenc, aki minden ősi magyart makogó anya- és gyermekgyilkosnak nevez, de azért jó lett volna azok utódainak államelnöke lenni... jó pénzért. Tovább menvén, a magyar nyelvben a HI ősgyök(HIdeg), HIB (lIBben lefelé) gyök alacsony állapot jelölője.  A magyar nyelvű törzsek a PIReneusok (PIR - tűz a hajnali napsugarak PIRkadati képéből) lejtőiről ereszkedtek alá (HIB)ér síkságra. Ezek a feszes (SPANN) tartású, szigorú szabályok szerint élő gall (kelta) törzsek voltak. Egy részük egész délre ment, a partok mellé, azt elnevezték GALL PARTnak, ők lettek a PARTI GALLOK. Nos, ezek a magyar nyelvű népek bizony használhattak írást.  Meglehet, hogy a nagy távolság miatt a rovásjelek alakja némileg változott, akár a tájszólás.  De jellege ugyanaz.  Majd jött a latin nyomor rájuk.  A szavak elemzése nyomán rájöttem, hogy vannak szavaik, melyek nem latin eredetűek, hanem még az ősmag-nyelvi eredetüket mutatják. Sok spanyol és portugál szó van, mely magyar gyökből indul.  Nem mi vettük át tőlük, hanem a közös ősmag(yar)-nyelvből örökölték ők.  Ez akkor is így van, ha a vájtfülű nyelvészek nem fogadják el.  Rájuk már nem adunk, mert nem tudnak megszövegezni egy épkézláb érvet sem a mieink ellenében.  Csak mint a kakukk mondják, hogy a finnugor elmélet a hivatalosan elfogadott.  Ez viszont édeskevés a bizonyításhoz, mikor még annak léte is bizonyíthatatlan." (forrás: Magyar Nyelv) Inka uralkodó palástja székely rovásjelek megfelelőivel .(forrás: Székely rovásírás) A Húsvét – szigeteki kő szobrok Kiderült, hogy van testük a Húsvét-szigeten található kőszobroknak. Eddig csak valószínűnek tartották.  Régészek most kettőt kiástak és ezek után derült ki, hogy csupán a törmelék temette be őket.  A kétkedők meggyőzésére - és főként a szobrokat emelő nép történetének alaposabb megismerésére - a több mint 800 szobor közül kettőt most a Húsvét-sziget Szobor Program kutatói teljes egészében feltártak.  A végeredmény a régészeket is megdöbbentette. Kiderült, hogy a törmeléket, amely vállukig belepte a szobrokat, nem szándékosan hordták oda, hogy megtámasszák vagy esetleg védjék vele a testet.  A természet, a zord időjárás fedte be a vállukig az évszázadok alatt a szobrokat. Az 'ENT' A székely-magyar teremtői nyelv és rovásírás mindenhol, szerte a Földön.  Az 'ENT'   képi jel, vagy hieroglifa, vagy összerovás jel, vagyis a Teremtői - Isteni támasz, mely Eget és Földet köti össze, támaszkodva az Égi - Teremtői - Őstudásra, a Földre leképezve azt.   Egyiptomban  Istennői ábrázolásokon Dávid Júlia  alkotása - A Táltos Népművészetünkben A képek forrásai: A  Magyar Nyelv, Pálffy Tivadar, Varga Géza) A legmegdöbbentőbb viszont az volt, hogy a szobrok hátulján székely - magyar rovás jeleket találtak! És társaik az Altájban... ÓRIÁSOK AZ ALTAJBAN A kunbabák „A kunok nagy halmot emelnek a megboldogult felett, és szobrot állítanak neki, mely Keletnek néz, és a köldöke előtt serleget tart a kezében."  – írja Willelmus de Rubruk – mely máig a legismertebb forrásadat a szoborállítás kun szokásáról. Az ótörök szobrok lelőhelyeinek térképe Türk bálványok az Altájban A szkíták és a hunok Aranyos vidékén, a mai Altaj-hegységben orosz és mongol régészek különös, valószínűleg óriásokat ábrázoló szobrokat találtak.    Bálványok sora A nyugat-mongóliai Hovd Egyetem és az oroszországi Tomszk Egyetem együttműködése révén a két ország kutatói megpróbálják felderíteni az Altaj ősi múltját. A kutatócsoport a régi kőszobrok feltérképezését és az azokon talált jelképek értelmezését tűzte ki célul. Az ősök szellemének állított bálványok –különböző formában- már régóta jelen vannak az Altaj-hegységben. A török kutatók hatezer éves hagyományról beszélnek. Előttük végezték el az évente kötelező áldozatot az elhunyt szellemek számára. Az eddigi feltárások alapján találunk sztélén futó szarvasos köveket, egyszerű kőoszlopokat (a bál szó eredetileg pillért, oszlopot jelent a türk nyelvben), de megjelennek az embert formázó bálványok is. Tuva, Ulug-Hemszki járás, Semi (Múzeum, Kizil) Ősi bálvány az Altaj-hegységben Óriások nyoma A kutatócsoport a Torh Ulán nevű hegy északi lejtőjénél két teljesen épen maradt türk bálványt fedeztek fel, mindkettő a földön hevert. Amikor a régészek megmérték a szobrokat, akkor derült ki, hogy az egyik 2,8 méter, a másik pedig 3,2 méter magas volt. A szobrok ruházata és a fegyverek alapján úgy vélik, hogy nagy harcosokat örökítettek meg a készítők. Talán nem is türk, hanem inkább ujgurok alkothatták meg a hatalmas emlékműveket. Ukrajna, Történelmi Múzeum, Szimferopol Az oroszok szerint óriásokat jelenítettek meg, a róluk szóló elbeszélések szinte mindegyik török és mongol nép hagyományában továbbél. A hatalmasra nőtt harcosokról szóló elbeszélések a szkíták által lakott területen már az ókorban is híresek voltak, a Biblia megörökítette az ősi mezopotámiai hagyományt Góg és Magóg királyról, a kínai krónikák pedig feljegyezték, hogy a déli hunok főkirályai két méter magasra nőttek. Tuva, Bizsiktig Haja Ikonográfiai jellegzetességei, előzményei, hitvilági jelentése és szerepe miatt a kunok művészete a belső-ázsiai és dél-szibériai régi török népek hasonló művészetéből származtatható, melyet a VI. században az Altáj-vidéki türkök hoztak létre. Kunkovács László képei - kunbabák: https://picasaweb.google.com/csg.fuzesi2/KunkovacsLaszloKunbabakKoemberek ...és itthon... Kun szobrok - babák Karcagon  - Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai a Kis-Hegyesbori halmon 9 kőképből álló monumentális szoborkompocízió, különböző irányba tekintő kőszobor. Két nagyméretű szobor a kun ősapának és ősanyának állít emléket, arccal a régi haza, Ázsia felé fordulva, kelet felé néznek. A kézben tartott áldozati csésze helyett itt a hét kun katona kezében a Hatkunság (Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes, Túrkeve, Kunszetmárton) és Berekfürdő településeinek címere látható. A kutatók véleménye megoszlik arról, hogy az eredeti, régi kőszobrok kit ábrázolnak. Egyesek úgy vélik, hogy a szobrokra nem a halott képmását mintázták, hanem az ellenségét. Míg mások a család kiemelkedő alakjának, a valódi ős síremlékének tekintik. cikk: http://videk.ma/2016/03/19/nap-kepe-kun-oseink-koszobrai-kamennaja-babak-kun-emlekhely-karcag/ Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 2. rész Klikk: http://domonyi.aries.hu/magyar-rovasiras.html#.UU6Bwt5F_5M SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ   Továbbá: -A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html -Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html -Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html -Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html -Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html -Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html -Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html -CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html -Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html -Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html -A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html -A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com