Az első olvasásra meglepő jelenségre (hogy sztyeppi népek jelkincsében megtalálható a lépcsős toronytemplom ábrázolása és ebből két székely betűnk is keletkezett) a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötet írása közben figyeltem fel. Arról, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei vannak, már régen tud (tudhatna) a tudomány, mert Veit Gailel pozsonyi honfitársunk az 1500-as években már feljegyezte. 1. ábra. Egy paziriki szkíta szőnyeg lépcsős toronytemplom-ábrázolása, amelybe beleírták az ott tisztelt Jóma isten nevét is - természetesen a magyar hieroglif írás egyik ligatúráját látjuk, amelynek olvasata: Jóma magas köve A jelenség egyeztethető az eddigi ismereteinkkel. - Tudjuk, hogy a világ számos táján építettek egymáshoz nagyon hasonló piramisokat. Lásd erről: A piramisok rejtett titkai Azt azonban, hogy sírnak épültek-e (amit általában feltételeznek), ma sem lehet biztosan igazolni. - Tudjuk, hogy a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írást használták a szkíták, a hunok és az avarok is. - Tudjuk, hogy a magyar hieroglif írás jelei eredetileg az ősvallás jelképeiként szolgáltak. - Tudjuk azt is, hogy Szent László törvényei még tiltották a kövek tiszteletét, mert az ősvallási hagyományt fel kellett cserélni a kereszténységgel. - Tudjuk azt is, hogy a szkíták, hunok, avarok régészeti leletein és az indián tárgyakon is találkozunk a lépcsős toronytemplom ábrázolásával (1-8. és 10-11. ábra). - Hérodotosz említi a szkíták lépcsős templomát is. - A piramisépítő mezopotámiai kultúrához több közünk van, mint azt gondolnánk: Nimród ősapánk hazájaként Babilont említi a magyar krónikás irodalom és a székely írásban is megmaradt Utu sar (szkítául Oitoszür, magyarul Idő úr) jele: az Üdő hieroglifából kialakult egyik "ü" rovásbetű. - Kínában, ahol az első dinasztia, a Xia, hun volt, vagy 100 földből és kőből épített piramist ismernek s közülük némelyik nagyobb az egyiptomi piramisoknál is. Lásd erről: Kína elveszett piramisai - Magyarországon is ismert néhány kaptárkőnek nevezett pogány áldozóhely, amivel - valljuk be - nem tudunk mit kezdeni, a magas kövek tiszteletét azonban kézzelfoghatóan bizonyítják. A fentiekhez e cikkben az alábbiakat tehetjük hozzá: - A piramisépítő amerikai indián kultúrák ugyanazokat a piramisábrázolási hagyományokat alkalmazzák, mint az eurázsiai sztyeppe népei. Ez azt jelenti, hogy Eurázsiában és Amerikában is a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleit használták a piramisok jelképes ábrázolásakor. - A lépcsős toronytemplom kőkori neve az elolvasható jelek alapján Eurázsiában és feltehetően Amerikában is magas kő volt. Ezt az elnevezést kezdetben minden bizonnyal természetes kövekre (például kaptárkövekre) alkalmazták, később azonban az épített piramisokra is átszállt ez az elnevezés. - A lépcsős toronytemplom, a magas kő ábrázolásának két oldalából előbb két szójel (a magas és a kő), majd azokból a székely írásban az "m" és a "k" rovásbetű (a "harmadik k") keletkezett. - A magas kő elnevezés a templomkörzet neveként szolgált s gyakorlattá vált, hogy a magas és a kő jel közé illesztették annak az istennek a nevét, vagy a jelzőjét, amelyiknek azon a piramison szertartásokat mutattak be. - A piramisok az ábrázolásukhoz felhasznált jelek alapján a magasba vezető út, az ég és a Föld közötti összeköttetés jelképei voltak. Hasonló szerepet töltött be, mint a szibériai sámánok sámánfája, amely jelképes felemelkedést és utazást tett lehetővé az istenek világába, alkalmat teremtett az istenek és az emberek közötti párbeszédre. Ennek elsősorban társadalomszervezési és hatalomtechnikai jelentősége lehetett (mert lehetővé tette az uralkodói hatalom legitimálását, a tömegből nemzet alakítását). Csak másodlagosan kapcsolódhatott ehhez a temetkezés, azon az alapon, hogy az elhunyt is az égbe emelkedett, vagy oda készült, ugyanazon az úton. Ezt a néhány állítást az alábbi ábrákkal illusztráljuk. Az értelmezésük és az elolvasásuk lehetséges, ám illik figyelmeztetnem az olvasót, hogy ez csak egy magyar jelekkel való olvasatot eredményez, ami jelentésében kevésbé, hangalakjában jobban eltérhet az indián olvasatoktól. Ezeket a feltételezhető értelmezéseket és olvasatokat alább közöljük, de az olvasó általi megértésükhöz szükséges az esetenként mellékelt székely jelek ismerete. Hasznos, ha az olvasó ismeri az akrofónia-rekonstrukciók során tisztázott szójelek hangalakját és jelentését is, amit a fentebb említett Magyar hieroglif írás c. kötetben már közreadtunk. Például az Ak jel az égi folyóval (patakkal, Tejúttal, égig érő fával) azonos istent (a görögöknél Heraklészt) jelképezi. Reméljük, hogy az olvasó megbocsátja nekünk, ha a hun jeleket hordozó osztrogót, meroving stb. ékszereket e népekhez került hun tárgyaknak minősítjük. Gyakori jelenség, hogy hun írásemlékeket idegen címkével látnak el, mert a hunok ma tapasztalható rossz sajtója és gyenge érdekérvényesítő képessége, valamint az írástani ismeretek általánosan alacsony színvonala miatt lényegében senki sem, vagy csak a legjobbak hajlandók elolvasni és megérteni a leleteken lévő hieroglifikus szövegeket. 2. ábra. A tiszalöki bronzkori bögre oldalán a lépcsős toronytemplom jelszerűvé vált és magas jó kő olvasatú ábrázolásával találkozunk 3. ábra. Az apahidai hun turulon (amelynek nyakán a ragyogó ország mondatjel olvasható) , kétszer is ábrázolták a lépcsős toronytemplomot 4. ábra. Az apahidai gepida kincs hun csatján (amelynek csatnyelvén a Lyukó a nagy folyó ura mondat olvasható), szerepel a Dana magas köve olvasatú piramisábrázolás is 5/a. ábra. Osztrogótnak minősített hun csüngő a magas sarok köve olvasatú lépcsős toronytemplom-ábrázolással, a lépcsős toronytemplom oldalán a magas és a kő jelek kifejezetten jelszerűek 5/b. ábra. A csornai hun szíjvég magasságos Ak köve olvasatú mondatában a fenti osztrogót jelekhez hasonló hieroglifák találhatók 5/c. Énlakai és a felsősófalvai telt és képszerű (hegyekből rakott lépcsőt ábrázoló) "rovásjelek" keletkeztek a piramisábrázolásokból (az 5/e. ábrán látható e jelek lineáris változata is) 5/d. A jenyiszeji ótürk írás kő (pontosabban az ök, ük, kö, kü szótagok) jele a lépcsős toronytemplom (a magas kő) rajzának jobb oldalából keletkezett; ez az ótürk jel őrizte meg az eredeti hun szó kő/kű hangalakját, egyúttal azt is bizonyítván, hogy a hunok magyarul beszéltek 5/e. ábra. A korondi korsó hasán körben ismétlődnek az égbe vezető út különböző jelképei: az égig érő fa, az égi folyó (a Tejút) és a magas kő, ez utóbbinak a magyar hieroglif írásban nem csak telt, képszerű (5/c. ábra), hanem a jobb alsó sarokban látható lineáris változatai is vannak; ez az edény a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján lévő Sindümúzeumban díjtalanul megtekinthető 6. ábra. Hun csat zikkurat ábrázolásával (Bóna István nyomán) 7. ábra. Egy fémkeresős dél-dunántúli zsákmányából egy avar(?) fémtöredék a magas kő jelpárosnak a rovástechnológia bevezetésével összefüggő ok miatti fordított sorrendű előfordulásával 8. A lépcsős piramis avar ábrázolása Zamárdiból 9/a. ábra. Egy ismeretlen korú pogány áldozóhely, a kácsi Lyukaskő lépcsői az ősvallási jelentőséget hordozó magasba vezető utat (a magas hieroglifát) testesítik meg; Balogh Sándor fényképe és rajza a sziklába vésett Óg, Ak és ég hieroglifák kiemelésével 9/b. ábra. A kínai "kaptató, magasba vezető út" jel (Karlgren 1108d) segít tisztázni, hogy a székely írás "m" betűje a magas szójeléből rövidült le az akrofónia során 10. ábra. A karosi honfoglalás-kori tarsolylemez egy magasságos Dana sarok köve mondatjelet is hordoz 11. ábra. A chilei indián edény nyakán lévő jelek olvasata: magas szár kő "magasságos úr köve" 12. ábra. Jeddito edény a lépcsős toronytemplomot ábrázoló magasságos jó sarok kő mondattal és az indián jelek székely párhuzamaival 13. ábra. XX. századi indián edény a magas kő jelszerű és képszerű ábrázolásával 14. ábra. A perui Tumi isten az ég képviselőjeként személyesen jelenik meg a magas égi kő mondatban, a sorvezetés változása okozta, hogy a két piramisfél sorrendje megváltozott és eltért a természetes képen lévőtől 15. ábra. Pueblo edény a lépcsős toronytemplom (a magasba vezető út) jelképes, magas szár kő (magasságos úr köve) alakban elolvasható ábrázolásával A bemutatott magas kő ábrázolások nem csak a jelek hasonlóságát, hanem a jelhasználat kialakulásának korát és az ősvallási hagyományban való gyökerezését is megvilágítják valamelyest. Pontos adatokhoz ugyan nem jutunk, de a fenti képek és adatok alapján a 40-30 ezer évvel ezelőttől a szkíta korig szabadon(?) találgathatjuk a jelhasonlóságok keletkezésének (a jelkészlet Amerikába vándorlásának) korát. 16. ábra. A jelszerűvé vált magas kő visszahatott a templomkörzet építészetére és megváltoztatta a lépcsős toronytemplom alakját Bali szigetén 17. ábra. Elolvasható avar püspöki szék Porecsből, az Úr helye középen van Nyilvánvaló, hogy az itt bemutatott párhuzamok megértése nélkül nincs írástudomány. Irodalom Varga Géza: Szkíta tartalom Varga Géza: ELOLVASHATÓ HUN ÉKSZER A "RAGYOGÓ, MAGASSÁGOS KHUAR KÖVE" MONDATJELLEL Varga Géza Ezt a csodaszép őrségi fazekasedényt Tóth János magyarszombatfai fazekas mester csinálta és a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) portáján lévő Sindümúzeumban lehet díjtalanul megtekinteni Ott, fent a dombon (a sarok után balra fordulván, a baloldali harmadik házban) írja a rovológus a rovológiai értesítő újabb és újabb körleveleit Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn jeligével keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor mi tudunk ajánlani egy kedvező megoldást. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak egy van.

Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás

A permi kultúra III-VIII. századból származó bronztárgyain seregnyi magyar hieroglifát találunk, amelyek hasznosítását indokolatlan lenne elodázni. A keleti sztyeppéken ez a hun-szabír dominancia kora és ennek felel meg e bronzok jelkészlete és jelhasználata is. A permi jeleket a székely írásjelek és a 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók segítségével megértjük, sőt szerencsés esetben el is tudjuk olvasni. A gondot az okozza, hogy el kell döntenünk, melyik jelet kell kiolvasnunk és melyiket nem. A jelek egy része ugyanis - annak ellenére, hogy fonetikus jelről van szó - csupán a képi ábrázolás értelmezését segíti, jelentést pontosít, de nem kell kiolvasni. Példa erre az alábbi permi bronz is (1. ábra). 1/a. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal (középen), egy veleméri rajzos sindű ős hieroglifája, amelyről eddig nem tudtuk, hogy miért van szeme (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó), "b" (Bél), "nt/tn" (Ten) valamint "s" (sarok, úr) jele (jobbra, fentről lefelé) 1/b. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal A képszerkezet az "eget tartó isten" ábrázolási konvenció egy megvalósítása. Nem azért készült, mint a mai, modern szövegek, hogy folyamatos mondanivalót rögzítsen. A mondanivalót elsősorban maga a kép közvetítette, a brozba dermedt jelek csupán e kép egyes részleteit magyarázták, hasonlóképpen a térképek jeleihez, vagy a szobortalapzatokba vésett szövegekhez. A permi bronz legfontosabb jelei ezzel együtt is elolvashatók és néhány mondatnyi szöveget rögzítenek. Függőlegesen az istenalakot lehet elolvasni Lyukó Bél úristen mondatként. Vízszintesen az istenalaktól balra és jobbra lévő ferde vonalkákat is figyelembe vehetjük, ám ez esetben már három mondatnyi szövegről van szó. Az istenalak tartása mesterkéltnek tűnik, aminek az az oka, hogy a testrészeit csak így lehet elolvasni. A két lába a sar "sarok, úr" hieroglifát idézi, a törzs felső része és a két karja a Ten, a feje pedig az ős hieroglifával azonosítható. Ezek együtt az antropomorf Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjelet alkotják (1/a. ábra). 2. ábra. Bél isten fejének rajza a permi bronztárgyon másutt is használt hieroglifákból áll, amelyek olvasata itt is megismétli azt, amit az egész tárgyon olvashattunk Bél isten teste és a feje is elolvasható jelekből áll (1. és 2. ábra), ami a hieroglifikus jelhasználat ismert jellemzője. A különböző ősvallási ábrázolások elképzelhetetlenek a magyar hieroglif írás jelei nélkül. Hieroglifák vannak többek között az égig érő fa, a turul, a világmodell és az Isten szokásos ábrázolásain is. Számunkra ebből most az az érdekes, hogy az orr a ten jelnek felel meg, amire eddig már két további példát is találtunk a hun korszakból (1). Vagyis ez a szokás hun etnikumjelző lehet, amiből következően a permi bronzok a hun kultúra részét képezhetik. Az isten homlokára rá van írva a neve is: Bél. Ez az egyetlen jel, ami félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan ezen a permi bronzon. Nem dísz, nem testrész, hanem hieroglifa. Olyan helyre van téve, ami általánosan a név és a méltóság közzétételére van fenntartva a neolitikum óta (például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is a homlokra került a szár "úr" szójel). A jelforma azonosítható a székely írás "b" betűjével, az eget tartó alak pedig a Bél, Baál, Belus néven ismert fiúistennel, az isteni triász fiú tagjával (a krónikáink Nimród néven említik, mert - mint Bonfini írja - a zsidó krónikák hatására ez a név került az évkönyveinkbe). Ez a Bél szójel megjelenik lapp bálványon, magyar tejesköcsögön, óbolgár sziklarajz turulján, kirgiz szőnyeg világmodelljének közepén valamint amerikai indián istenábrázoláson is, amiből sejthető, hogy ez egy neolitikus ősvallási elképzeléshez kötődő hieroglifa. Amennyiben az istenalak feje fölött lévő kerek alakzatot is ki kell olvasni (2), akkor az egy Lyukó hieroglifa lehet, mint amilyen a nevezetes pécsi (szajki) avar szíjvég "püspökének" feje felett is látható (3). Ennek a körnek orra és szeme is van, miképpen az egyik veleméri rajzos sindü tetején lévő ős jelnek is (3. ábra). Ezzel együtt a mondat olvasatába bele kell komponálni valamiképpen a lyuk/Lyukó szójelet is: Lyukó a Bél/belső úristen! Az istenalaktól balra is, meg jobbra is kis ferde vonalkákat találunk, amelyekről (más ábrázolások elemzése során) kiderítettük, hogy ezek a Rá, ragyogó, ragyogj, ragyogtál hieroglifa ismétlései. Egy istenidéző szertartás szövegkönyve ez a permi bronz. A hasonló szövegkönyvek ismertetőjele éppen az, hogy a középen lévő istenalak, istennév, vagy jelző előtt is, meg után is megtaláljuk a ferde vonalakat. Többet is találunk mindkét helyen ezekből a ferde vonalakból, mert a szertartás elején az isten szólongatása miatt ismételgetik ezeket a szavakat, a végén pedig a búcsúztatás okán. Ezekkel együtt hosszabb szöveghez jutunk, amit a Ragyogj (fel) ...! Lyukó a Bél/belső úristen. Ragyogtál ...! mondatokkal közelíthetünk meg! 3. ábra. Veleméri rajzos sindü, az Istennel azonos égig érő fa csúcsán az ős/isten hieroglifának szeme van, akár a permi bronz ős jelének Jegyzetek (1) Az alsóhetényi római kori hun sisak orrvédőjét díszítette egykor egy kis aranylemez, amely a Ten "isten" hieroglifát testesíti meg. A másik példa egy istenábrázolás a hunokhoz kötődő lomovátovói kultúrából. Itt is az orron és a szemöldökön van a Ten hieroglifa. Lásd: Szabír jelek az Iseumban! (2) A most tárgyalt permi bronz minden egyéb jele mellett dupla vonalú keret, vagy szegély húzódik. Ha ez a megfigyelés találó, akkor ezt a fenti kör alakú fejet is elolvasható jelnek kell tekintenünk. (3) A szajki szíjvégen egy avar király látható, de a leletet leíró régész a "király" hieroglifából csak a keresztet ismerte fel, ezért lett az avar királyból püspök. Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Varga Géza: Veleméri rajzos sindük Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai Varga Géza: Hiteles turulábrázolások Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal Varga Géza Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás

A gyertyatartót a budai Batthyány téren vettem 100 forintért évtizedekkel ezelőtt. Ma a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg, a múzeum egyik legkedvesebb és az írástörténeti tanulságai miatt az egyik legfontosabb tárgya, mert nyilvánvalóvá teszi a magyar népi jelkincs ősvallási eredetét, a székely rovásjelekkel való rokonságát és a hieroglifáink (ősvallási vonatkozású szójeleink) létét. Amikor a három napbarnított fiatalból álló csoport megvételre kínálta, azonnal láttam, hogy legalább egy székely "us" (ős) rovásjel megfelelője megtalálható rajta. Ezért alig leplezett örömmel vásároltam meg a kissé kopott, de a magyar ősvallás és a székely írás kutatója számára jelentős tanulságokat kínáló tárgyat (1. ábra). Az eladók hasonló örömmel vették át a vételárat és azonnal el is szaladtak vele. 1. ábra. A korondi gyertyatartó (balra), a gyertyatartó tulipánját alkotó ős és ten hieroglifák (jobbra fent), valamint a nekik megfelelő székely "us" (ős) és "nt/tn" (ten) jelek Csak később, évek alatt sikerült tisztáznom a díszítés további szójeleinek értelmét és az egész tárgy szimbolikáját. A korondi gyertyatartó a Teremtés ama diadalmas pillanatát idézi, amikor az öregistennel azonos ősvízből világoszlopként kiemelkedett a Tejúttal (és a Nappal) azonos fiúisten, aki azóta is tartja fejünk felett az ég boltozatát (1). Ez a gondolati rendszer a tökéletességével kápráztat el bennünket. A több évezredes jelhasználat megtalálta a mindennapok tárgyaihoz (esetünkben a gyertyatartóhoz) leginkább illő, az ősvallás nézetrendszerét legjobban szolgáló magasztos szimbolikát. 2. ábra. A korondi gyertyatartó a Teremtés ama diadalmas pillanatát ábrázolja, amikor az öregistennel azonos ősvízből kiemelkedett a fiúistennel azonos világoszlop A gyertyatartó felett égő gyertyaláng a Napot és a napistent jelképezi. Obi-ugor mítoszok szerint a napisten, amikor hazamegy, a világoszlop (égig érő fa) csúcsához köti a lovát. Ennek a pontnak (a napisten palotájának) a helye könnyen azonosítható, mert a világoszlop, azaz a Tejút felső vége a Sarkcsillag közelében van, ami körül a kozmosz körbefordul. Alkalmas hely ez a nevezetes égi palota számára (2). 3. ábra. A korondi gyertyatartó (középen), az Istennel azonos égig érő fa csúcsán lévő magas ősi kő hieroglifikus mondatjel (balra) és a népi hieroglifáknak megfelelő székely "m" (magas), "us" (ős) és kő jelek A gyertyatartó jelei A gyertya alatt lévő festett világmodell (a 2. ábrán fent balra) közepén lévő kör a Lyukó hieroglifa, a napisten egyik neve. A tőle kiinduló kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifák az Éden négy szent folyóját (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) jelképezik. A kacskaringók közötti levélszerű magas hieroglifák a négy hegységet (Kaukázus, Elbrusz, Zagrosz, Taurusz) idézik. Amikor az égő gyertya olvadt parafinja lecsorog a kacskaringókon, akkor a világmodell folyói kelnek életre. A világmodell olvasata: Jóságos, magasságos Lyukó (3). A gyertyatartó törzse jelképezi a világoszlopot. A rajta lévő jelek két-két függőleges sort alkotnak. Az egyik pár kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifákból áll, ami a világoszlopot égi folyóként jellemzi. Mellettük az Isten szójelét hordozó növény a világoszlopot égig érő fa képében ábrázolja. Ennek közepén van a tulipán alakú, Isten alakban elolvasható szembetűnő ligatúra. Az égig érő fa legfelső virága egy Magas ősi kő mondatjel. Ez nem véletlenül van a napistent jelképező gyertyaláng közelében. A gondolat, miszerint a Nap otthona a magas kő (a Tejút) csúcsán van, megtalálható az amerikai indiánoknál is (3. ábra). Ez a párhuzam a korondi gyertyatartón megőrződött ősvallási elmélet-töredék és jelhasználat kőkori eredetét bizonyítja (feltéve, hogy az indiánok ősei még a kőkorban vitték át Amerikába ezt a vallásos jelrendszert). 3. ábra. Acoma agyagdoboz a "magas kő" ábrázolási konvenció előfordulásával, az olvasata/értelme kb. Magas Lyukó sar köve (mai magyarsággal: Magasságos Lyukó úr köve) Ha a gyertyatartó központi oszlopán duplázottan megjelenő két oszlopot körben egymás után elolvassuk, akkor a fa jó - fa jó olvasatot kapjuk, ami talán a folyó szavunk születését is megmagyarázhatja. A gyertyatartó talpán a vízszintes hullámvonak a tengert ábrázolják. A talp belsejére rajzolt ten jelek a tengerrel azonosított öregistenre utalhatnak. Jegyzet (1) Az ősvallás központi gondolata a Tejúttal azonos fiúisten, aki elhárítja a világ végével azonos égszakadást. (2) Ezért írja Ipolyi Arnold a Magyar mythologiában, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról (tehát az elhalt, legkiválóbb őseikről, akik a haláluk után nyilvánvalóan az Istenhez emelkedtek - VG), akkor a Tejútra tekintenek. (3)A Luca névvel és a Luca napi ősvallási hagyományokkal összefüggő Lyukó istennevet szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar leleteken találjuk meg. Lyukó istent említi a bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókán olvasható vegyes rendszerű (szójeleket és a betűket egyaránt alkalmazó) szöveg (4. ábra). A szójelek alkalmazása miatt sem a "tudományos konszenzus" képviselői, sem a körön kívüliek nem tudják rendesen elolvasni. Pedig a lelettel az előkerülése óta igen sokan foglalkoztak, sőt az OSZK emlékezetes nyelvemlék-kiállítása alkalmából írt cikkeim hatására elkezdődött változásnak köszönhetően az MTA, az ELTE és az MKI kutatói ma már nyelvemlékként is kezelik. 4. ábra. A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék a Nagyon nagy Lyukónak mondattal Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel Varga Géza: Őrségi világmodellek Varga Géza: Népi tartalom Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak) Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével Varga Géza: Mexikói "Jóságos Lyukó" mondatjel szkíta párhuzammal Varga Géza www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

A Telki mellett előkerült hun kincseken eddig is találtam már elolvasható hieroglifikus mondatokat. Most egy újabb írásmutatványt olvasok el, amelyik - a szimmetrikus szövegszerkezete miatt - némi töprengést okozott. A szöveg elolvasása csak azért sikerült, mert az utóbbi időben egy sor szimmetrikus szöveget találtam, ami egyfajta rutin kialakulását tette lehetővé. Hiába, az olvasás rendjének elsajátítását - különösen e sajátos szabályokat követő hieroglifikus írásemlékeknél - nem lehet megtakarítani. Az alább bemutatott írásemlék egy nagyméretű vascsatba illesztett, aranykeretbe foglalt, rekeszes technikájú betét. Az alábbi fotógrafikán nem az egész tárgyat, csupán ezt a jelekkel kitöltött betétet mutatom be (1. ábra). A jelei ismerősek, a Rá/ragyogó szójeltől eltekintve másutt is hasonló alakban fordulnak elő. A Rá/ragyogó jel négyszögletes alakját a székely "r" betűk kialakulásának tisztázásakor már előre jeleztem, pontosabban egy népi cserépedény rövid mondatában meg is találtam. Ez tehát egy nagyszerű, írástörténeti jelentőségű igazolása annak, hogy a legjobb mai magyar fazekasok (a mondott esetben Czibor Imre alsópáhoki mester egy barcasági edénymásolaton) a hun kor jeleit használják. 1. ábra. A Telki mellett Ehmann Gábor által talált hun kincs egyik hieroglifikus mondata: Lyukó ragyog az égben (középen), a hun ég, Lyukó és ragyog hieroglifák (balra) és a nekik megfelelő székely "g", "ly" és "r" betűk (jobbra) Az 1. ábrán elolvasható hun hieroglifikus mondat párhuzama elolvasható Nagy Károly talizmánján is. A talizmán egyik világmodellje szerint Lyukó jó "folyó" az égben. Az íráskép archaikusabb, mert világmodellbe vannak rendezve a szójelek. Egy híján azonos szavakból álló mondatról van szó. Ugyanennek a mondatnak egy további Lyukó él az égben olvasatú változata olvasható a csömöri hun cikádafibulán. 2. ábra. Barcasági tál másolata Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester műhelyéből (fent) és a Jóságos ragyogó isten mondat a tál közepéről (lent) a három szójelből álló mondat középső jele, a ragyogó szójel szintén négyzet alakú, akár a hun ragyog hieroglifa Irodalom Varga Géza: A népi hieroglifákkal írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Varga Géza: Hun és avar tartalom Varga Géza: Révész Péter a jelek szimmetriájáról Varga Géza: Nagy Károly talizmánjának olvasata Varga Géza: A csömöri hun cikáda fibula hieroglifikus "Lyukó él/lakik az égben" mondata Varga Géza www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Erre a törött fülű szentgyörgyvölgyi csuporra, az őrségi fazekasság e jellegzetes termékére (1. ábra) fekete mázzal rajzoltak egy vízszintes és egy függőleges hullámvonalat, amelyek az óceánt és a Tejutat jelképezik. Van még rajta egy fehérrel rajzolt Nimród tamga is, az Orion csillagkép egyfajta megjelenítése. Ez utóbbi fehér jel sok fejtörést okozott, mert bár a jelet elég gyakran láttam a fazekasedényeken, de mindegyik előfordulás eltért a másiktól, ezért nem volt könnyű megérteni. Nyilvánvaló volt, hogy egyre inkább csak megszokásból, értelmét vesztett díszítésként alkalmazták az egymást váltó generációk. A gyakorisága azonban a jelentés egykori fontosságára utalt. A jel megértéséhez végül egy másik őrségi cserépedény díszítése vezetett el (2. ábra). Azon is szerepelt a függőleges hullámvonal alakú Tejút-jelkép, de a mellette lévő atya jelről már tudtam, hogy az Orion csillagképpel azonosított Nimród apánk jelképes ábrázolása. 1. ábra. A szentgyörgyvölgyi Nimród tamgás csupor, a fehér jelnek egy vízszintes és három függőleges vonalból kellene állnia 2. ábra. Zsohár Gyula őriszentpéteri fazekas mester csupra szintén az Orion csillagképpel azonosított ősatyát idézi fel a függőleges hullámvonal mellett, azonban Nimród apánknak másik (a székely írás "ts" betűjével azonos) jelét alkalmazta Az Őrségi népi jelkészlet lényegében azonos a magyar jelkészlettel. Mindkét edényen megtalálható a függőleges hullámvonal (a Tejút jelképe), de a mellettük lévő másik két jel már nem hasonlít egymásra. Szerencsére azt már tudtam a korábbi kutatásaim alapján, hogy az Oriont ábrázoló Nimród tamga változatok két csoportba oszthatók: az egyik típus X alapra épül (2. ábra), a másik típuson pedig felismerhető az Orion övének vízszintes vonala (1. ábra). Azért alakult ki ez sok változat, mert az Orion csillagképet (amiben egy felemelt karú férfit láttak) többféleképpen is le lehet rajzolni, de a rajzok lényege mégis csak az X alak és az Orion öve csillaghármasa lehet. 3. ábra. Az Orion csillagkép Mivel az X alapú jel azonos a székely írás "ty" betűjével (2. ábra), ami a kínai írás "atya" jelével is rokon, kézenfekvő volt, hogy ez a jelünk az isteni ősatya jelképe. Hosszas töprengések után azt is sikerült felismerni, hogy a jel grafikai alakja az Orion csillagképet ábrázolja, akiben Árpád népe Nimródot látta (Bonfini szerint ez a név a zsidó krónikákból került a magyar évkönyvekbe, azaz korábban - az X alak alapján - Bél lehetett a fiúisten neve). A megértést az segítette, hogy az Orion csillagkép a lapp mítoszok szerint a Tejúton előle az Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvasra vadászik. Csak be kellett helyettesíteni a csillagok között zajló jelenetbe a magyar csodaszarva-monda szereplőit. Ezek szerint a Gemini (Ikrek) csillagkép Nimród két fiával, Hunorral és Magorral azonos. Ezt a megfejtést a sumer írás "atya" jele megerősítette, mert az egyúttal az Orion csillagképet is jelöli. A legkorábbi előfordulása ennek az "atya" hieroglifának a tatárlakai táblákon található, ahol az X alak homokóra alakúvá vált (4. ábra). Hasonló a sumer írás "atya" jele is (5. ábra). 4. ábra. A tatárlakai táblák "atya, Orion" jele 5. ábra. A sumer írás "atya, Orion" jele (L128) A székely írás "ty" (atya), a magyar hieroglif írás atya és a kínai írás "atya" jelének a lényege már egy X alakzat (6. és 7. ábra), amely azonban a homokóra alaktól nem áll távol. 6. ábra. A koronázó palást hieroglifákkal írt magasságos atya mondatában már az X alapra kidolgozott jel szerepel 7. ábra. A kínai "atya" szójel lényege is egy X 8. ábra. Az X alapra épített jelek (a ciprusi "a" és a székely "ty" egyik változata) is megfeleltethetők az Orion csillagkép szerkezetének 9. ábra. A kínai banpo kultúra (Kr. e. 4800-4300) kerámiájának ismeretlen jelentésű jele feltehetően szintén az Orion csillagképet ábrázolja, de ezen már felismerhető az Orion öve csillaghármasa 10. ábra. Az Árpád-kori magyar ezüstgyűrű Nimród tamgája majdnem pontosan megegyezik a fenti kínai banpo jellel (magántulajdon) 11. ábra. Árpád-kori ezüstdénár, közepén a Nimród tamgával, amely jelzi az Orion öv három csillagának a helyét 12. ábra. Óbolgár Nimród tamga, rokona a fenti magyar tamgának, de a változások miatt az Orion öve csak sejthető 13. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tányéra (egy régi másolata), a madár szájában lévő növény töve ugyanabba a népi jelsorozatba tartozik, mint az 1. ábra szentgyörgyvölgyi csuporjának Nimród tamgája, itt elegendő lett volna egyetlen vízszintes vonal az Orion öve jelzésére 14. ábra. Az Iseum területén végzett hiteles ásatáson egy gödör feltöltéséből előkerült vakolatdarabokon több példányban megmaradt jel a Nimród tamga kitűnő előfordulása, amelyen világosan látszik az Orion övének csillaghármasára utaló vízszintes vonal Az Iseumban előkerült vakolatdarabokon két jel ismétlődik. Az egyik az ogur népnév legkorábbi előfordulása, amely az Ószövetségben is emlegetett, Heraklésszel azonos Óg király (a vakolatdarabon Óg sar, azaz mai magyarsággal Óg úr) neve. A másik jelkép a Nimród tamga (14. ábra). A magyar krónikákban is nyoma maradt, hogy Attila Nimródot tekintette az ősapjának. A fent tárgyalt jelek arra utalnak, hogy a római korban az Iseumban, vagy a környékén volt egy díszes terem, amely a hun őstiszteletet szolgálta. Ez az őstisztelet megmaradt és kimutatható napjaink népművészetében is. Persze a fazekasok ma már nem értik ezt a jelet és csupán díszítő motívumként használják, különféle rontott változatokban. A jelek összefüggése azonban világos, ami a hun kori lakosság és kultúrájának továbbéléséről tanúskodik. Varga Géza Egy őrségi szállás válasza a "Mi végre vagyunk e világon?" kérdésre A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

E cikkben egy Andronovo edény hieroglifáit mutatom be. A jelek a magyar hieroglif írás jelei, amelyekből később a székely írásjelek kialakultak. Ez a széles körben elterjedt jelkészlet az ősvallás jelképrendszereként szolgált a kőkortól, ezért nem lepődhetünk meg rajta, hogy ezen az edényen is ősvallási tartalmat rögzítenek. 1. ábra. Andronovo edény a magyar hieroglif írás jeleivel Az edény nyakán a székely írás "l" betűjének megfelelője látható, amelynek előzménye az andronovoi kultúra korszakában az élő szójeleként szolgált. Az edény derekán az Ak "patak, Heraklész" hieroglifa ismétlődik, az edény alján pedig egy vízszintes hullámvonal, a tenger jelképe fut körbe. (1) 2/a. ábra. Az Andronovoi kultúra Él, élő hieroglifája 2/b. ábra. A székely "l" rovásbetű két alakja 2/c. ábra. A hettita "város, település" szójel (balra) és a filipovkai szarmata szarvas hieroglifája (jobbra) A legfelső (székely "l"-hez hasonló) jelnek két alakváltozata is van (2. ábra). Az eltérést az írástechnológia okozta, ugyanis vízszintes vonalakat kőbe is lehet vésni és aranyból is meg lehet formálni, ám a rovástechnológia ezek helyett ferde vonalakat követel meg (mert egy pálcába nem lehet vízszintes vonalakat róni). Az "l" rovásbetű akrofóniáját még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, azaz nem tudjuk biztosan, hogy milyen szójelből keletkezett. A hettita hieroglif írásban megtalálható párhuzama "város, település" jelentésű, tehát olyan szót is kereshetünk, aminek a jelentése "település", ám a hangalakja "l" hanggal kezdődik, vagy az első mássalhangzója "l". Kézenfekvő arra gondolni, hogy az egymással rokonságban lévő magyar falu és görög polisz szavak második szótagja rejti a magyarázatot, de ez is további kutatást igényel és korántsem bizonyosság. Az eddigi rekonstrukciók alapján azt is várjuk, hogy a keresett szó egyszótagos és vallási jelentőséggel bír. Az eddigi dolgozatokban felmerült a ló, élő, lélek, lak szó is, mint kiinduló szójel (2). A kutatás a rendelkezésünkre álló leleteken lévő hieroglifikus szövegek elolvasásával léphet előre, mert a sok szövegből esetleg leszűrhetők további tapasztalatok. Azt is tudjuk, hogy az archaikus díszítésű edények a Teremtésre, meg a Teremtőre emlékeztetnek és az Édent idézik fel. A fentiek alapján a fent felsorolt szavak közül kiselejtezhetjük a ló-t. Nehéz ugyanis olyan értelmes mondatot elolvasni ezen az edényen, ahol a ló ezeknek az összefüggéseknek megfelelne. Azaz a megmaradt élő, lélek és lak szavak közül választhatunk. Az edény és az Éden szavak genetikus kapcsolatban vannak egymással. Az Éden ugyanakkor az isten lakhelye is volt, ezért kézenfekvőnek tűnik az edényen is hasonló értelmű mondat feltételezése (amely szerint az Isten - képletesen - az edényben lakik, az edény az Isten jelképe). Ennek az Élő Ak, esetleg az Ak laka mondatok felelnek meg. 3/a. ábra. Az Andronovo edény Ak (patak, Heraklész) hieroglifája azért függőleges hullám alakú, mert vizre utal s az égi patakot ábrázolja 3/b. A székely írás Ak szójele Jegyzet (1) Az ősvallási teremtéstörténet szerint a Teremtés során a víz és az ég elvált egymástól, mert a világoszlop kiemelkedett a tengerből és azóta is tartja a fejünk felett az eget. Az edényen lévő Ak hieroglifa a Tejúttal (égig érő fával, égi folyóval) azonos isten jelképe, akit a görögök Heraklész (her Ak) néven tiszteltek s akiről azt állították, hogy tőle származnak a szkíták. (2) E szavakat rokonságban lévőnek, egy közös ősből kialakultnak is gondolhatjuk. Azaz a felsorolt szavak nem feltétlenül zárják ki egymást. A nyelvészet eszközeivel - sajnos - nem lehet olyan időbeli mélységekbe bepillantani, mint amilyen régen ezek a szójelek keletkeztek. A nyelvészeti módszerek nem teszik lehetővé a 4-6 ezer évnél korábbi nyelvi viszonyok rekonstruálását. Addig is csak bizonytalan (inkább politikai, mint tudományos) alapozású axiómákra épített következtetésláncokkal, prekoncepciókkal és dogmákkal "jut el". Ezzel szemben a magyar hieroglif írás jelkészlete kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki és már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, e tények figyelembe vételéhez azonban a szakirodalom tanulmányozására és megértésére lenne szükség. Az intelligens ember képes a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggések felismerésére. Veres Péter nemzetközi kitekintéséből azonban azt tudjuk, hogy a kutatóknak is csak négy százaléka kreatív, azaz nem számíthatunk szakmai értékű reakcióra a "tudományos konszenzus" részéről egy olyan felfedezés esetében, amely gondolati frissességet és intelligenciát követel meg. A Sándor Klára, Püspöki Nagy Péter és I. J. Gelb megállapításai alapján az írástan alapfogalmait sem ismerő, a nagy kérdések vizsgálata elől elzárkózó akadémikus "tudomány" lehetőségeit meghaladja e jeltörténeti összefüggések megértése és hasznosítása. Ezért egyelőre kevés hajlandóságot mutat a ránk maradt hieroglifikus írásemlékek hasznosítására. Ezt illusztrálja a 2024-ben történt kirekesztésem egyrészt a kovásznai Kőrösi Csoma konferencia, másrészt a Magyarok Világszövetsége által szervezett írástörténeti konferencia előadói sorából, holott korábban mindkét konferencián többször előadtam már. Jelentkezésem a 2024-es kovásznai konferenciára A 2024-es kovásznai konfrencia szervezője elutasítja a jelentkezésemet A kovásznai elutasításom arra utal, amit nagyjából eddig is sejteni lehetett: magasabb "tudományos körökben" a pénz beszél, az írástani tények meg nem számítanak. Létezhet egy törekvés, amelyik meg kívánja akadályozni, hogy a hazai értelmiség és a világ tudományos közvéleménye értesüljön a hun írásemlékek magyar olvasatáról? Kőrösi Csoma Sándor igazát (a hun-magyar azonosságot) nem szabad bebizonyítani sem a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián, sem a kínai és magyar közös szervezésben mostanában megrendezésre kerülő hun kiállításon? Irodalom Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p. Benkő István: Az eurázsiai sztyeppövezet és a magyarok Varga Géza: A filipovkai szarmata szarvas jelei Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Andronovo tartalom Varga Géza: Szkíta tartalom Varga Géza: Őrségi világmodellek Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten) Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"

A lomovátovói kultúra a hunokhoz kötődik. Ennek megfelelően - ahogyan az a szkítáknál, hunoknál, avaroknál és a honfoglaló magyaroknál szokásos - a magyar hieroglif írás sok emlékét találjuk meg a hagyatékukban. Ezek az írásemlékek - természetesen - magyarul olvashatók. A jelen cikkben egy jelvény mutatok be, amelyen a Lyukó országa mondat olvasható (1. ábra). A lelet nem is szolgált más célt, mint e mondat rögzítését és felmutatását. Azaz jelvény volt, amely viselőjének a világnézetét, vallási meggyőződését hirdette. 1. ábra. A lomovátovói kultúra Lyukó országa olvasatú jelvénye A rovológiai szakterületen vakon tapogatózó "szakma" szívesebben használja e leletekre a veret meghatározást. Egyesek kifejezetten idegesek lesznek a jelvény szó használatától. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy nem tudják elolvasni őket, mert a hun hieroglifákról nem tudnak semmit, azokat csak díszítésként kezelik. Ráadásul ez a jelvény szó kulturáltnak tüntetné fel az eleinket, amit ösztönösen el szeretnének kerülni. A hunok írni-olvasni tudása, pláne magyar hieroglif írással, egyelőre nem fér bele a hunfalvista-haynauista világképükbe. Ezzel függhet össze az a sajnálatos tény is, hogy az általam a Magyar Nemzeti Múzeum számára szerződéssel múzeumi letétbe adott budapesti késő középkori jelvényt (amit a múzeum hun cikáda fibulának határozott meg és a főigazgató is ezt írta alá) restaurálás ürügyével barbár módon lereszelte és a felületéről a maradék jeleket letagadta (latin betűknek minősítette). 2. ábra. A fenti jelvény közreadását e kötetnek és szerzőjének köszönhetjük A lomovátovói jelvény mondatjele fent az ország, alul pedig a Lyukó szójelből áll. Alulról felfelé kell olvasni, ami a hasonló írásemlékeken gyakori. A hármas halom alakú "ország" szójelet már a sumérek is használták. Megtalálható volt a Cusco-i inka Naptemplom főoltárán is, ott Pacha mama, az anyafölddel azonosított istennő jeleként. Elnéző mosolyt sem érdemel a "tudományos konszenzus" évszázados hazugsága arról, hogy a magyar címer elemeit, közte a hármas halmot is idegenektől, például Bizáncból kaptuk. A lyuk/Lyukó jel a hunoknál, avaroknál és a honfoglaló magyaroknál is gyakori. A napisten egyik neve volt. Ma is őrzi az emlékét két földrajzi nevünk és a Bodrog-alsóbűi rovásírásos agyagfúvóka felirata, amelynek az olvasata: Nagyon nagy Lyukónak. A hasonló mondanivalójú mondatok, amelyek egy isten tulajdonának mondják az országot, vagy a földet, meglehetősen gyakoriak. Például erről szól a karcagi csatkarika szövege is, amelyet - a szójelek fel nem ismerése miatt - ugyanúgy képtelen elolvasni a "szakma", mint a fentebb említett Bodrog-alsóbűi fúvóka rovásfeliratát. Ez a lelet egy nyelvemlék, amelyik a lomovátovói kultúra lakóinak magyar nyelvét határozza meg, egyúttal bizonyítva a hun-magyar azonosságot is. Irodalom Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak Varga Géza: A Cusco-i inka Naptemplom főoltárának magyar-azonos jelei Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése Varga Géza: A hunok magyar nyelvéről és a székely írás hun eredetéről folyó ostoba vitáról Varga Géza: Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben Varga Géza: Néhány keresetlen szó Sándor Klára Nyelvrokonság és hunhagyomány című könyvéről Varga Géza: Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza

Varga Géza írástörténettel foglalkozó könyvei megvásárolhatók a Magyar Menedék és a Püski könyvesboltokban. KATTINTSON IDE! Vagy hívja a szerzőt a 06(20)534-2780-as telefonszámon! 1. ábra. A könyveimről készített fb csoportkép Alább, a könyvekről készült képek alatti linkre kattintva elérhetők az egyes kötetekhez tartozó tudnivalók. Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/79-a-magyarsag-jelkepei Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/82-a-szekelyseg-eredete Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/90-igy-irtok-ti-magyar-ostortenetet Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/81-a-szekely-rovasiras-eredete Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/84-mitoszok-re-velemer Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/88-the-origins-of-hunnish-runic-writing Ez egy szép füzet, amely vitairatnak készült és az Országos Széchenyi Könyvtár segítségével ingyenesen szétosztottuk néhány száz példányban. Eredetileg a Magyar hieroglif írás c. kötet egyik fejezetének íródott, de ezt - még a teljes kötet megjelenése előtt - önállóan is közreadtuk, kiegészítve egy s mással. Teljes terjedelmében olvasható a neten: http://mek.oszk.hu/16500/16503/16503.pdf Itt olvasható: http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf Itt olvasható: http://mek.oszk.hu/15600/15645/15645.pdf Bővebben: http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/78-a-finnugor-elmelet-alkonya Itt olvasható: http://mek.oszk.hu/16100/16147/16147.pdf Itt olvasható: http://mek.oszk.hu/16100/16118/16118.pdf Itt olvasható: http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf Itt olvasható: http://mek.oszk.hu/16800/16819/16819.pdf További 700 rovológiai tárgyú cikk: https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/ Varga Géza Őrségi szállás mogorva házigazdával A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Az argumentum ad ignorantiam tudatlanságra alapozott érvelést jelent. Egy korábbi cikkben már körüljártam a kérdést, hogy Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában? Néhány adat birtokában azt kellett megállapítanom, hogy ezek az un. "tudományos szerkesztőségek" a rovológia terén csak ugatják a tudományt, semmi közük a komolyan vehető szakmai teljesítményhez. Egy felmérés szerint általános gyakorlat körükben, hogy a bevétel érdekében bármilyen ellenőrizetlen tudománytalanságot közölnek. Előfordul ennek az ellenkezője is, amikor egy vélt tudományos konszenzus (valójában a saját tudatlanságuk) képviselőjeként lépnek fel s akadályozzák meg a legújabb tudományos eredmények eljutását a közönséghez (1). Fogalmuk sincs a rovológiai szakterületről és ezért semmi jó nem is várható tőlük. Ezt elsősorban a tevékenységük katasztrofális eredménye, kisebb részben pedig a kívülről is felmérhető antidemokratikus és tudományellenes módszereik alapján állapíthattam meg, ám semmit sem tudtam felmutatni a szerkesztőségek belső gondolatmenetéből. Nagyon izgalmas lett volna ugyanis megtudni azt: milyen érvek és ellenérvek hatására jutottak a sorozatos szakmai és etikai csődhelyzetbe. A székely írás eredetéről száz éven át gátlástalanul közzétett hazudozást ugyanis aligha lehet másként értékelni. Ma különleges szerencsém volt, mert egy levélváltásnak köszönhetően sikerült bepillantást nyernem egy szerkesztőség gondolatmenetébe. Az volt az eldöntendő kérdés, hogy megjelenhet-e egy kovásznai kötetben a Hunok a brit trónon és a Hiteles turulábrázolások című dolgozatunk. Ezeket a címre kattintva, vagy az alábbi irodalomjegyzék alapján elolvashatja az érdeklődő. A székely írás hun eredetét Székelyföldön - az alább olvasható levélváltás szerint - pillanatnyilag nem szabad, vagy nem lehet a valóságnak megfelelően, a kutatói szabadság és a tudományos hitelesség elveit követve bemutatni. Tudjuk, hogy a tudományos cikkek közléséről sorozatosan döntést hozó szerkesztőségek (a Magyar Nyelvtől a Nyelvtudományi Közeleményekig) rendszeresen alul maradnak a rovológiai feladat nagyságával szemben, de hogy a székelyeknél is a cenzúra járja e téren, az nem remélt meglepetés. Az alábbi levélváltás hitelesen mutatja be e sajnálatos jelenség okát: a szakmai és módszertani tudás, valamint a tudományos igényű érvek iránti érdeklődés hiányát a székely írás eredetét illető szakterületen. Száz év akadémikus dogmaterjesztés és a liberális pénzhatalom "eredménye" ez. Az már csak hab a tortán, hogy a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő kötetben akkor jelenhetett volna meg a cikkem, ha a nagy székely igazát (a hunok magyarságát) bizonyító érveim hitelét lerontom. Nem vállalkoztam rá. 1. ábra. E rovásbetűs szó a csíki felirat részlete, az olvasata: Csinálták Töprengő kérés G. J. levele máj. 14-én. Kedves Géza! Amiket most írunk szerkesztőtársammal, F. É-vel egyeztetve, felfoghatod úgy is, hogy „támadunk”, s úgy is, hogy jóindulattal figyelmeztettünk. Valójában részünkről az utóbbi áll, csak ismerve téged, sérülékenységedet, s tudva azt is, hogy hajlamos vagy arra, hogy a negatív szándékot véljed azokban, akik a dolgaidhoz kritikával közelítenek. Mi csak figyelmeztetni akarunk – megtettem ezt én Kovásznán is, amikor legutóbb itt voltál -: Ne dobálózz az évtízezrekkel! - Ha elgondolkoznál, hogy a számunkra visszalátható történelem, tehát maga a történelem milyen kurta, bizonyára te sem tennéd! Ma néztem meg ennek a Révész Péternek a mínoszi írást megfejteni akaró kutatásairól – számításairól, fejtegetéseiről szóló előadását, láttam, te is ott voltál. Gondold meg: a mínoszi civilizáció is mindössze 3500 éves. A hunok nem egészen 1700 évvel ezelőtt jöttek Európába. A trójai háború 3800 évvel ezelőtt volt. Alsó és Felső Egyiptom egyesítése 5100 évvel ezelőtt történt. S te lövöd az 50.000 évet! A mi logikánk azt mondatja velünk: olyan a múlt, mintha egy vaksötét barlangban – ahol semmit sem lehet látni méterekre fordítva az időt: - mondjuk 10 méteren túl, s te 5 kilométer mélységekben nem is csak próbálsz, hanem tökéletesen látsz is mindent! Ezzel az általad látottak hitelességét kérdőjelezed meg. A másik amire gondoltunk: próbálj kételkedni is, ezzel nem gyengíted, hanem erősíted a saját hipotéziseidet. Hipotézist írtam, mert a tudomány nem kinyilvánítás, hanem keresgélés, előbb feltételez, aztán keresi a bizonyítékokat. A jelen tanulmányodban - de látom, könyvet is írtál erről – kinyilvánítasz egy olyan írásrendet, amelyiket kizárólag csak te „hipotétizálsz”, rajtad kívül senki arra még csak nem is gondolt, s mint nyilvánvaló valóságot kezeled, mondatokat olvasol el hunul (azon a nyelven, amelyet nem ismerünk, s a tudomány is 4 szót vél ismerni) és „ősmagyarul”. Azt is mondhatnók, hogy te ezt így gondolod, de te nem gondolod, hanem kinyilvánítod. A tudomány ott kezdődik, ahol még a feltételezéseket is rendszerbe foglalják, azok igazolását keresik, s ha valaki cáfolja vagy cáfolni próbálja, meg tudják védeni vagy legalábbis tudnak érveket felhozni mellette. De ha én kijelentem, hogy minden egykori ékszer díszítő motívumai betűk vagy összevont mondatjelek, s azt jelentik – esetenként - hogy tegnapelőtt délután, vagy hogy holnapután délelőtt, esetleg hogy a Napisten az Úr, s azt se cáfolni, sem igazolni nem lehet, az egy kinyilatkoztatás. Ez a pár példázat kicsit nyers volt, de a te hieroglifáidat – melyeket a turul madár képéről leolvasol hunul is magyarul is, mint 50 ezer éves szövegeket – ugyanúgy se cáfolni, sem igazolni nem lehet. A díszítőjelek székely rovásjelekkel való beazonosítása is megkérdőjelezhető. Nem jelenti ez azt, hogy nem szabad gondolkozni, nem lehet feltételezni. De akkor addig, amíg valami feltételezésünk nem igazolódik, amíg azt nem tudjuk többszöri előfordulással, helyzetben levéssel igazolni, addig nem szégyen, ha azt mondjuk, feltételezhető, (még azt is írhatnád: „én bele látom ebbe a csodálatos képbe, mert a művészet eleve közöl, kifejez” ) hogy Ős Isten. És a hun olvasatról, hogy így is olvashatták, ha a nyelelvük valóban az ősmagyarral egyezett. Kérünk, gondolkozz el ezeken. Mi személy szerint a képi látványoknak minden esetben betű vagy ligatúra-olvasatot tulajdonító megállapításaidat egy nagy-nagy VAJON-nal fogadjuk. Summa summárum: kérünk, hogy írásaidat hipotézis jellegűvé alakítsd pár szó vagy toldalék befűzésével, akkor tudjuk azokat vállalni. Barátsággal üdvözöl: F. É. és G. J. 2. ábra. Hiába írom meg, ha a tudományos közlemények közléséről döntő székely szerkesztők nem kíváncsiak a székely írás eredetére Tisztelt F. É. és G. J.! Örülök, hogy elmondtátok a véleményeteket, mert jobb megbeszélni a megbeszélendőket. Természetesen nem érzem támadásnak, amit írtatok, hanem megtiszteltetésnek tekintem, mert - én úgy gondolom - az ember csak azokkal osztja meg a nehéz gondolatait, akiket képesnek tart a megértésükre. A véleményem persze ettől még nem változik, mert nem egyszerű kinyilatkoztatásról van szó, hanem 50 év kutatásának az eredményéről. Minden nap, ma is, 10-12 órákat dolgozom, immár évtizedek óta. Azaz nem fantáziálásról van szó, hanem felfedezésről, amit bizonyítékok sora támaszt alá. Ezek persze nem közismertek, hiszen a felfedezések nem lehetnek azok, ezért nem várhatom, hogy mindenki úgy gondolja, ahogy én. Azt azonban remélem, hogy a bírálóim vegyék a fáradságot és elolvassák a kutatási eredményeimet tartalmazó írásaimat és meg is értsék azokat. Amiképpen egy angol szótár végigpörgetése sem eredményezi az angol nyelv megtanulását, ugyanúgy nem várható el az sem, hogy figyelmetlen és felületes olvasóim is minden részletét megértsék az eredményeimnek. Tucatnyi könyvem és százhoz közelítő cikkem jelent meg nyomtatásban s a neten is közreadtam vagy 2000 cikket. A legutóbbi kötetem is 648 oldal, benne kb. 1000 képpel. Ezek mind megismerendő bizonyítékok, ami nélkül nem lehet a munkám eredményét korrekt módon értékelni. De engedd meg, hogy sorra vegyem a leveledben foglalt konkrét kifogásokat s azokra a legnagyobb tisztelettel elmondjam az ellenvéleményemet. Azzal, persze, hogy ti vagytok a szerkesztők, jogotok van úgy dönteni, ahogyan azt jónak látjátok. - Írod, hogy ne dobálózzak az évtízezredekkel. "A hunok nem egészen 1700 évvel ezelőtt jöttek Európába. A trójai háború 3800 évvel ezelőtt volt. Alsó és Felső Egyiptom egyesítése 5100 évvel ezelőtt történt. S te lövöd az 50.000 évet!" Igen, ezek a közismert adatok helytállóak, de nem cáfolják az állításaimat, mert én más adatokkal (is) dolgozom, olyanokkal, amire talán nem gondoltál, mert nem közismertek. Valóban úgy gondolom, hogy a székely írás elődje legalább 50 000 éves, de ez nem dobálózás. Ezt az alábbi írástörténeti adatokra és összefüggésekre alapozom: A kőkorban Amerikába vándorló indiánok jelkészletéből kb. 30 db egyezik a székely jelekkel, a Pireneusokból ismert 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelkészletből, valamint a sumér, egyiptomi, hettita, Indus-völgyi és más írásokból kb. 20-20, a kínaiból pedig 50 jel egyezik. A 6 000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelkészletéből 49 jel közös. Ezek nem véletlen egyezések, amit a Nemetz Tibor matematikus professzor segítségével végzett valószínűségszámításunk alapján biztosan lehet állítani. Azaz ezeket az egymástól távoli írásrendszereket ősrokonság fűzi egybe. S ha keresed ennek az ősírásnak a keletkezési helyét és korát, akkor nagyon korai időpont jön ki. Ugyanis kb. 50 000 évvel ezelőtt a Homo sapiens sapiens a Közel-Keleten élt egy őshazában (ez egy genetikai tény, a vallások ennek az őshazának az emlékét őrízték meg Édenként). Az innen szertevándorló csoportok a továbbiakban már nem találkoztak, később már nem adhatták át egymásnak a jeleiket. Aki indiánnak ment, az nem ment a Pireneusokba és viszont. Azaz a világ írásrendszerei végső soron egyetlen kőkori ősírásból alakultak ki. Ez az ősírás csak néhány ősvallási vonatkozású mondat leírására volt képes, de ezekből a szójelekből alakult ki a székely írás és sok másik írás is. Innen kiindulva olvashatod az erről írt cikkeimet (de ezek nem pótolják a könyveim elolvasását): 3. ábra. Római kori cseréptöredék Föld jellel Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? - Sötét barlang lenne a múlt? Szerintem nem annyira sötét. Aki ismeri a legkorábbi jeleket és feltárta azok összefüggéseit, annak a múlt valamelyest tisztább is lehet. Ugyanis például a fent említett írások vagy jelrendszerek a tudomány számára ismert és elismert tények. Azaz a létezésüket nem tagadják. Csak senki nem vette észre, hogy ezek jórészt azonosak a székely írás jeleivel és senki nem vette a fáradságot a matematikai valószínűségszámítás elvégzésére és senki sem értette meg a régi jelek összefüggését. Az intelligens embert arról lehet felismerni, hogy észreveszi a világ dolgai között lévő törvényszerű összefüggéseket. Persze áldozni is kell rá (munkát, időt, pénzt). S a legkorábbi jelek jóval korábbiak a legelső antik társadalmaknál. Az általad felsorolt antik népek írásaiban már ott vannak a székely jelek párhuzamai. Azaz a jelek segítségével a suméreknél és az egyiptomiaknál korábbi időkbe lehet bevilágítani. Tökéletesen azonban én sem látok mindent. Csupán néhány dolgot állítok, azt is csak több évtizedes kutatás után, adatok és megalapozott megfontolások alapján. - Írod: próbálj kételkedni is! Egy-egy részeredményem 5-10-15 éves töprengés után született meg. S a rengeteg és alapos megfontolás után is maradt egy sor bizonytalan kérdés. Ha elolvasnád legalább az elérhető cikkeimet, akkor találkoznál bennük olyan megfogalmazásokkal is, amelyekben jelzem az egyelőre még hiányzó válaszokat és megoldatlan kérdéseket. Itt van az egyik legutóbb írt cikkem, aminek a végén van egy ilyen eset: 4. ábra. Egy paziriki szkíta textil részlete Egy paziriki szkíta csodalény hieroglifái - Írod: látom, könyvet is írtál erről. Nem egy könyvet írtam, hanem tucatnyit. Ha elolvastad volna őket, akkor talán másképpen ítélnéd meg a felfedezéseimet. - Írod: rajtad kívül senki arra még csak nem is gondolt. A Magyar hieroglif írás c. kötetem elején felsorolok néhány embert, aki velem egyformán, vagy hozzám hasonlóképpen gondolkozott és támogatta a munkámat. Például az első kötetemet két tudós segítségével írtam 1993-ban. Simon Péter (az ELTE tanszékvezetője) írt egy fejezetet a közös könyvünkbe s abban leírta, hogy a székely írás egy ókori hieroglif írásból alakult ki. Pontosan úgy gondolta ő is, mint én. Nemetz Tibor (az MTA Matematikai Kutatóintézetének munkatársa, az ELTE professzora) pedig elvégezte a kérésemre azt a valószínűségszámítást és lektorálta az erről írt fejezetemet, amelyikről fentebb már írtam. És sorolhatnám tovább az állításodat cáfoló adatokat. Igen, rajtam kívül is többen gondoltak erre, csak te őket és a munkáikat nem ismered. Az azonban igaz, hogy ezeket a felismeréseket én fejtettem ki a legalaposabban és én dolgoztam ki a legrészletesebben. - Írod: "mondatokat olvasol el hunul (azon a nyelven, amelyet nem ismerünk, s a tudomány is 4 szót vél ismerni)". Az alábbi cikkekben értékelem három "tudós" álláspontját. Úgy gondolom, nem sokat kell hozzátennem ezekhez. Amivel évtizedek óta nem hajlandók érdemben foglalkozni, ahhoz nem is érthetnek igazán. Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Vásáry István megismétli a székely írás egyszer már feladott eredeztetését - Írod: "A tudomány ott kezdődik, ahol még a feltételezéseket is rendszerbe foglalják, azok igazolását keresik, s ha valaki cáfolja vagy cáfolni próbálja, meg tudják védeni vagy legalábbis tudnak érveket felhozni mellette." Kifejezetten törekedtem arra, hogy a Magyar hieroglif írás c. kötetben megfelelően rendszerezve adjam elő az álláspontomat (megállapításokat és feltételezéseket egyaránt). Csontos Péter turkológus javasolta annak idején, hogy a felfedezéseimet adjam ki egy tankönyvszerűen megírt kötetben. Úgy gondolom, hogy a negyven év kutatás után a kézirat elkészítésére fordított öt-hat év nem telt el eredménytelenül, mert a kifejtettek rendszerbe vannak foglalva és alá is vannak támasztva. Azonban, aki nem olvasta el, az erről mit sem tud. 5. ábra. A Gizella kincs és avar szövegei - Írod: "De ha én kijelentem, hogy minden egykori ékszer díszítő motívumai betűk vagy összevont mondatjelek, s azt jelentik – esetenként - hogy tegnapelőtt délután, vagy hogy holnapután délelőtt, esetleg hogy a Napisten az Úr, s azt se cáfolni, sem igazolni nem lehet, az egy kinyilatkoztatás." A díszítésre való hivatkozásod elméleti tisztázatlanságról árulkodik (egyébként erről is van egy fejezet a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Ha valami díszes, attól még lehet elolvasható. Az írástörténet ismer díszes írásokat és írásemlékeket. A felfedezéseim tudományos igényű cáfolatával pedig eddig senki sem próbálkozott. Az állításaimat a munkáimban kellően, vagy az elvárható és lehetséges mértékben alátámasztom. Persze a könyveimben egyszer már alaposan kifejtetteket nem ismételhetem meg minden cikkemben, de hivatkozni szoktam rájuk. Azt természetesen nem várhatjuk el, hogy a cikkeim olvasói minden írásomat elolvassák és ismerjék. Aki nem veszi a fáradságot arra, hogy a hivatkozásoknak utánanézzen és az irodalomjegyzékben megadott további cikkeimet elolvassa, az érezheti kijelentésnek a megalapozott eredményeimet is, ám akkor téved. Az argumentum ad ignorantiam nem igazi érv ellenükben. Azaz csak azért nem utasíthatod el a felfedezéseimet, mert azt elképzelhetetlennek tartod. Ez súlytalan egy tudományos igényű vitában. - Írod: "a te hieroglifáidat ... se cáfolni, sem igazolni nem lehet". Lehetőség volt (és naponta újabbakat találok) az igazolásra és ezt ki is használtam. A munkáimban éppen elegendő alátámasztása olvasható a hieroglifáimnak, azaz van már igazolása mindegyiknek. Például ismered az énlakai Egy Isten mondatjelet? Ez egy igazolása az én hieroglifáimnak. Pontosabban a hasonló emlékek alapján állítom, hogy vannak szójeleink. Nem gondolod, hogy a székely írás jobb megismeréséhez ezt a mondatjelet is ismernie kell minden becsületes embernek (amihez a cikkeimnek meg kellene jelenniük minél több helyen)? De ezt az énlakai mondatjelet nem lehet másként elolvasni, csak az én általam feltárt szójelek segítségével. Azaz a hieroglifáim cáfolatához fel kellene kötni azt a bizonyos madzagot, ám - sajnos - komoly munkára senki sem képes, vagy nem vállalkozik. A szimpla jelzőosztogatás valóban nem tekinthető cáfolatnak. 6. ábra. Az énlakai unitárius templom Egy isten mondatjelének ötvös által készített változata Az énlakai Egy Isten mondatjel - Írod: "addig, amíg valami feltételezésünk nem igazolódik, amíg azt nem tudjuk többszöri előfordulással, helyzetben levéssel igazolni, addig nem szégyen, ha azt mondjuk, feltételezhető". Ebben egyetértünk. Azonban abban is egyet kell értenünk, hogy ami többszörösen igazolt, azt le szabad írni a feltétetelezhető szó nélkül is. Minden hieroglifánk létét igazoltam annyira, amennyire ez szükséges és lehetséges ahhoz, hogy létezőnek tekinthesse bárki. Van a közmondás, hogy Aki nem hiszi járjon utána! Ez a mi esetünkben azt jelentené, hogy elő kell keresni és el kell olvasni, meg kell érteni a hieroglifáimat igazoló többszöri előfordulásokat. - Írod: "a hun olvasatról, hogy így is olvashatták, ha a nyelvük valóban az ősmagyarral egyezett." Ha egy hun szöveg valamiképpen olvasható, akkor az olvasatból kell elsősorban kiindulni, hiszen a puszta kételkedés nem adat. Azt egyébként a munkáimban többször kifejtem, hogy az egyes jelek olvasata, értelme és hangalakja változhatott, vagy változott is. Ezeknek a hun hieroglifikus szövegeknek nincs más olvasata, csak az enyém, ezért azokat komolyan cáfolni sem lehet. Mivel a hun jelek összessége nem található meg másik írásban, csak a miénkben, ezért nem is számíthatunk komolyan másik olvasatra. Ha lenne valaki, aki egy másik írás alapján másképpen olvasná el a hun hieroglifikus szövegeket, akkor arra én kíváncsi lennék és örülnék neki, mert a vitából tanulni lehet. De nincs senki a tors közt kelőben ... - Írod: "Mi személy szerint a képi látványoknak minden esetben betű vagy ligatúra-olvasatot tulajdonító megállapításaidat egy nagy-nagy VAJON-nal fogadjuk". Minden esetben nem tulajdonítok a képi látványnak olvasatot. Ez így nem igaz. Ha valamilyen állításomban kételkednétek, akkor olvassátok el a vonatkozó írásaimat, vagy - ha konkrét kérdésetek van - azt fogalmazzátok meg! A kérdés jogos és a kíváncsiság megtisztelő, de venni kell a fáradságot az ellenőrzéshez. Ötven év kutatási eredményeit nem lehet néhány perc alatt áttekinteni. Küldtem neked egy példányt a Magyar hieroglif írásból még tavaly. Eljutott hozzád? - Írod: "Summa summárum: kérünk, hogy írásaidat hipotézis jellegűvé alakítsd pár szó vagy toldalék befűzésével, akkor tudjuk azokat vállalni". Ha konkrétan meg tudnátok jelölni, hogy mit kellene hipotézisnek tekintenem (vagy alátámasztanom), akkor tudnék rá válaszolni. A kötetet ti szerkesztitek, a cikket meg én írom. Ha egy felfedezést csak azért zártok ki a kötetből, mert nem értitek és konkrét kérdést sem tudtok feltenni, akkor az nem az én szégyenem lesz. Egy egyetemi professzor éppen a napokban mondta, hogy lefordítja ugyanezt a cikket angolra és közreadja egy tudományos folyóiratban. Nem tudom, hogy valóban megtörténik-e, de ő egy percig sem kételkedett az állításaim komolyan vehetőségében. VG Gondolom, a válaszom alapján nyilvánvaló, hogy minden felmerülő kérdésre tudok válaszolni és a válasz még pontosabb és meggyőzőbb lehetne, ha lenne rá idő és tér. Tulajdonképpen a válaszok már meg vannak írva, az alátámasztás már elkészült, csak a hírük még nem jutott el mindenkihez, a közvélemény végzetesen tájékozatlan írástani kérdésekben. Ezt egyébként Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára, meg I. J. Gelb is leírta már előttem, tehát nem én vagyok nagyképű, hanem az általános írástani tudásszint alacsony. Ma nem az van napirenden, hogy az elért írástani eredmények hitelét lerontsuk és eltitkoljuk a közönség előtt a magyar írástörténet kezdeteit, hanem éppen fordítva: közre kell adni azt, amit már tudunk. Ha például elolvasok egy hieroglifikus hun szót, akkor azzal gyarapszik a tudomány által ismert hun szavak száma. Azt persze tudni kell (az írásaimban ezt ismételten le is írtam), hogy a szójelek elvileg sem rögzíhetik pontosan a szó hangalakját. Az ókori írásokban ez gyakran előfordul, ezért a szakemberek számára ez elfogadható. A latin íráshoz szokott közönségnek azonban ez furcsa. De ennek nem az a megoldása, hogy az alátámasztott eredményeim hitelét lereszeljük, hanem az, hogy a közönség tudását növeljük. Ezt a bizonytalanságot rendszeresen jelölöm a cikkeimben például a székely "r" betű szójeles párhuzamai esetében a (Rá, ragyogó) megjelöléssel, vagy a székely "s" betű esetében a (sar, sarok) jelöléssel. Legfeljebb a következő mondatot érdemes még hozzátenni a cikkeim végéhez (kérlek, hogy ezt tegyétek utána, ha egyetértünk benne!): "A cikk 50 évi kutatás eredményeként sok - szakember és laikus számára egyaránt újdonságot jelentő - adatot és értékelést tartalmaz. Amennyiben az olvasónak kérdése merülne fel az olvasottakat illetően, akkor javaslom a Magyar hieroglif írás c. kötet tanulmányozását, ahol tankönyvszerűen ki van fejtve a téma. Közvetlenül a szerzőhöz is fordulhat kérdésével a [email protected] villanyposta-címen." Barátsággal üdvözöl: Varga Géza *** Kedves Géza! Nyilván az emberi képesség - főleg magamra gondolok itt - véges. Vannak az egyén számára tudásmezők, amelyekre soha nem jut el. Az időbe való beleférés képesége is véges. Volt egy esetem, hogy egy Mexikóban élő magyar hölgy indián-magyar rokonsággal kapcsolatos cikkeinek - vagy 80-100 cikk - gyűjtőhonlapja címét elküldte, hogy azokat olvassam el, hogy azokból lássam az igazát - azaz a való igazságot - azt válaszoltam, hogy ne haragudjon, képtelen vagyok rá. Én mással foglalkozom, erre bármennyire is fáj, nincs időm... Turulos írásod ékei a gyönyörű ékszerek, turulábrázolások képei, az "olvasataiddal" is nagyjából egyet értek olyan szempontból, hogy a művészet valóban megszólal az emberben, bennem is. Pl . a Gizella kincs nekem is azt mondja hogy ragyogó, ég fele törő szépség, vagy mert tudom, hogy nekünk magyaroknak a turul több, mint egy madár, a magunk nemzeti nagyságát is mondja, kifejezi, épp csak hogy a nyakán levő "hieroglifikus szöveg" szó szerint "Ragyogó nagy ország" mondatnak olvasandó, szerintem ezt te gondolod, de a művészet - ez nekem is "munkaterületem", annak az értelme keresése, nem betűre váltható, vagy adott betűsorra konkretizálható, az egészében a teremtés előtt, vagy magunkra gondolva: a nemzet nagysága előtt való tisztelgés, s beszélgetés az Istennel vagy könyörgés hozzá. . Ez a fibula is az. Bár - s talán ebben lehet igazság, a díszítő motívumok elvonatkoztatása (a fából az életfa-jel megalkotása) segíthetett az ősidők emberének az olvasható jelek, rovásjelek ék-jelek, kínai szójelek, stb. kialakulásában, ez valószínű, te ezt keresed, ami betölthet akár egy vagy sok-sok életet. Hogy egyet-kettőt "költsek" én is, a Fa - életfa motívum - az F jel, vagy a napkorong az N rovásjelének a születésében, kialakulásában, valószínűsíthető. De mondatolvasataid túl precízek, ez az én véleményem, amely megvallom a magam részéről ráérzésszerű megállapítás, a te munkád, töprengésed, világod és világlátásod a tied, nem az enyém. De én még is ajánlanám, kerüld a kizárólagosságokat, mert azokkal ellent mondasz a művészet lényegének, lélekemelő "szabad olvasatának", merd vállalni hogy te is keresel. a Gizella-kincs sokkal több annál, mint amit te kiolvasol belőle vagy alja írsz. S ugyanúgy a kercsi hun ékszer is, s az itt levő dolgok mindenike. Hogy erőlteted az elvonatkoztatást, konkrét betűre váltást a 6. ábra is bizonyítja, ahol, hogy megkapd a rovás M-jel fordított B-jének kétszárnyúságát, egy háromszárnyú motívumot redukálsz le kétszárnyúra betűkényszereddel. Ugyanúgy ez a "betűkényszer" leolvasható a 3-as ábráról is. Ezek szerintem a te belelátásaid, bár hogy a te munkád is ott van, azt bizonyítják a szkíta és sumér szavakra való utalásaid mint elvonatkoztatásaid alátámasztói. Talán ha ősszel még leszünk, vagy legalábbis én leszek, szóban is elbeszélgethetünk. Most erre nekem ennyi időm volt, de nem jelenti, hogy nem fogok bele-bele olvasni a dolgaidba, ha egy-egy félóra elalvás előtti időm jut rájuk. Ha mégis kérlek, hogy ha elfogadod, a mi számunkra készített írásod illusztratív anyaga aláírásaiba tegyél egy-egy "így is olvasható" tehát a szószerintiséget fel is oldó plusz valamiket, utalva azzal, hogy te is egy folyamat pillanatnyiságában, a látás, megtalálás folyamatában vagy, nekünk jó lenne. Nyilván, ha a fentiek meggyőztek arról is, hogy a művészet több, mint abszolút konkrétságok halmaza. A jelek ki is lépnek önmagukból... Jó munkát kívánva üdvözöllek: J. *** Kedves J.! Köszönöm a válaszodat! Nagyon szépen írtad, de én másképpen gondolom. Ez nem művészet, olyan érelemben, hogy nincs benne művészi szabadság, nincs benne szabad olvasat. Minden olvasatomnak előzménye van, amiből törvényszerűen következik és ami korlátoz engem a magyarázatban. Nem olvashatok ki belőle mást és más sem olvashat ki belőle nagyon eltérőt, csak amit az adott írásemlék előzményei és a párhuzamai megengednek. Azt én megértem, hogy annak az indián-magyar cikkhalmaznak nem vágtál neki (én nagyon kíváncsi lennék rá, mert az indián-magyar jelpárhuzamok valamiféle magyarázatát is megtalálhatom bennük). Azt is elfogadom (szomorú szívvel), hogy az én eddigi munkáimat sem olvasod el. Ha nekem ezek megírásához egy élet kellett, akkor neked is kellene az elolvasásukhoz egy-két év. Nem vagyunk már fiatal emberek, nincs időnk mindenre. Azonban mégsem hagyhatom válasz nélkül a konkrét kérdéseidet. Ilyen a Gizella kincs "Ragyogó nagy ország" mondata, valamint az a gondolatod, hogy a székely "f" betű mögött a Fa, az "n" betű mögött pedig a Nap motívum állhat. Kezdjük ez utóbbiakkal! 7. ábra. A székely "f" betű A székely "f" betű jelformája megtalálható a kínai írásban, ahol "Föld" jelentésű. Az asztrológusok legalább az ókor óta ismert jelrendszerében szintén "Föld" jelentése van. Az amerikai indiánok népi jelkészletében a világmodellek alapja, azaz szintén a Föld. Azaz, aki ismeri a régi írásokat, az rögvest talál mankót, ami segíti a jelentés tisztázásakor. Másik fogódzót jelent a jel képi tartalma. Ez a legkevésbé sem emlékeztet fára. Sok száz előfordulás elemzése után (nem terhellek ezek felsorolásával) biztos vagyok benne, hogy az Éden egy forrásból fakadó négy szent folyóját és az őket környező területet ábrázolja, tehát egy térkép. Kérdezd meg bármelyik pap ismerősödet, hogy hallott-e a négy szent folyóról s - úgy gondolom - sokat tud majd róla beszélni, mert a vallásoknak ez egy szép gondolata. S azért található meg a legkorábbi jeleink csoportjában, már a kőkortól napjainkig és a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, mert a Homo sapiens sapiens egykori őshazájának, az Édennek a térképéről van szó. A négy folyó a Halüsz, Arakszész, Tigris és Eufrátesz. Mindegyik az Ararát tövében ered, amelyik az Ószövetségben is szent hely, mert ott kötött ki Noé és a fiai onnan indultak a Föld benépesítésére (amit zsidó egyházi iratok le is írnak). Azaz a jel a Föld szakrális középpontját, a Teremtés helyszínét és a Teremtő lakhelyét ábrázolja. Azt az őshazát, ahol az emberiség 100 000 és 50 000 között, az interglaciális idején élt és ahol az öntudatára ébredt (megfogalmazta a társadalmi egymás mellett élés szabályait és a környező világ magyarázatát, amelyet egyúttal jelekkel is illusztrált). Ezek a körülmények nekem nem engedik meg, hogy a körbe zárt kereszt alakú"f" betűnket másképp, puszta hasraütés alapján magyarázzam. 8. ábra. A székely "n" betű A székely "n" betűnek megfelelő hettita (újabban luviai) hieroglifa és egy Szekeres Pista által talált kínai jel alapján "nagy" jelentésű. Egy pontosan azonos formájú ótürk jel szintén az "n" hang jele. Mivel azonban törökül az ulu jelenti a "nagy"-ot s mert tudjuk, hogy az ótürk adminisztráció mindent a hunoktól vett át, az "n" betűnk akrofóniája nem indulhatott ki a török ulu szóból, de kiindulhatott a magyarul beszélő hunok nagy szavából s a török népek azt vették át. Ez szintén egy olyan összefüggésláncolat, amitől én nem tekinthetek el és más sem hagyhatja figyelmen kívül. A jel alakja egyébként eredetileg (Szekeres István felismerése szerint) egy nagy hegyet ábrázol. Amihez azt teszem hozzá több ábrázolás alapján, hogy ez az égbolt elképzelt, kőből való boltozata. Ezért mondjuk ma is gyakran, hogy Nagy ég! (E nyelvi zárvány felismerése is Szekeres gondolata). A nagy szójel még úgy nézett ki, mint egy nagy hegy rajza, de később, a rovástechnológia miatt a székely "n" már függőlegesre fordult (mert egy pálcába bicskával nem lehet vízszintes jelet róni). Rátérve a Gizella kincs turulos fibulájának Ragyogó nagy ország (esetleg Rá nagy országa) mondatára, maradt még két jelünk: a ragyogó és az ország. 9. ábra. A székely "nagy R" (jobbra) és a "kis r" (balra), az utóbbi az előbbi kivonata A székely "r" betűnek két alakja van. A "kis r" és a "nagy R" egyaránt egy körbe zárt pont, vagy körbe zárt vonás alakú jel leszármazottja. A jelforma változásai a kőkor óta jól követhetők, ezeket a cikkeimben be is mutatom. A székely jelformáknak közelálló párhuzamai is vannak például a hettita hieroglif írásban, ahol a ra és ru szótagokat jelölik. Az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele ez. A kínai írásban a "Nap" szójele. A magyar nyelvben e szavak megfelelőit a reggel "Ré kel", ragyog, ragyogó, szikra stb. szavakban találjuk meg (mind összefügg a napistennel). Tehát ezt a jelet nem fordíthatom másképpen, mint Rá, vagy ragyogó. Ha bárki előállna valami más magyarázattal, arra én kíváncsi lennék, de aligha talál más, hasonlóképpen alátámasztott magyarázatot (pl. mert az ókori írások adatai nem fognak megváltozni az ő kedvéért). A hármas halom alakú ország szójelünket a heraldika őrizte meg, ezért ezen nincs mit töprengeni. A sumér hármas halom is "hegy, ország" jelentésű és a hangalakja is rokon: khur. Azaz egy nagyon régen ismert, szinte állandó formájú és hangalakú jelről van szó. Mindezekből én a Ragyogó, nagy ország mondatot tudom összerakni és semmi okot nem látok a kétségbevonására. A tudományos igényű cáfolatért valakinek igen sokat kellene dolgoznia, de nem hiszem, hogy sikerülne bárkinek is. Csodák nincsenek. Remélem, ezek a példák meggyőztek arról, hogy minden kérdésedre tudok alapos válaszolni. Valójában ezekre már korábban válaszoltam a könyveimben és a cikkeimben, mielőtt feltetted volna őket, mert ezek nélkül nem tudtam volna elolvasni a turul mondatait. Ezért - bocsáss meg érte - én csupán a polkorrektség kedvéért nem fogom a javasolt, bizonytalanságot sugalló szöveget belerakni a cikkembe, mert nem lenne rá tudományos alapom. Ha a kérésednek megfeleően írnám a cikkeimet, akkor azt gondolhatná bárki, hogy különféle előnyökért képes vagyok hazudozni. Nem ez a helyzet. A tudomány kegyetlen dolog, itt a mellébeszélésnek és a fantáziálásnak nincs helye, a téveszmék kihullanak. Azonban a rostáláshoz tudásra és adatra is szükség van, egyébként nem megy. Tiszta lelkiismerettel, alapos kutatások után, létező adatokra építettem az álláspontomat. Olyan adat viszont nincs, ami ezeket megingatná (ha valaki több tudással mégis találna ilyet, akkor az szóljon!). Azt a mondatot, amiben a könyvemet ajánlom a kétkedőknek s amit az előző levelem végén írtam, bele lehet rakni a szövegbe, mert az hasznos lehet. Üdvözöl: Varga Géza *** Kedves Géza! Csak annyi: te képeket olvasol betűként, mondjuk madárszárnyat hieroglifaként, ezt kérdőjeleztem, kérdőjelezem meg az én logikám szerint. Nem fogadom el, hogy a madárszárny vagy a nyakék, vagy akár az életfajel betűjel. Betűjel, csak addig, hogy szolgálhatott valahol annak kialakulása alapjául is. S az f vagy n odavetése részemről nem egy elmélet, hanem egy hasraütés volt, az ördög gondolt arra, hogy ezt te az én "logikámnak", hogy én azt gondolom, annak tulajdonítod. Örülök, hogy a becsületes válaszaiddal megtiszteltél, akkor is köszönöm, ha meggyőzni nem tudtál, én meg nem vállalhatom, hogy a vonatkozó egyenként 600 oldalas könyveidet el tudnám olvasni, hogy én is írásszakértővé váljak. Az én feladatom más. A sok egyéb mellett, hogy lehetőséget teremtsek a kutatóknak kutatásaik kifejtésére mondjuk úgy, a magyarágtudományon belül. 50 vagy 80 közül 1-2-nél merül fel bennem a vajon. Ez a te hieroglifa-elméleted ezek közé tartozott. Az mindenképp elgondolkoztató, hogy más írásokkal is összevetsz, tehát elveidet kutatásokkal is próbálod alátámasztani. További jó munkát, erőt és egészséget neked! Én részemről lezártam a párbeszédünket. Barátsággal, J. *** Kedves J.! A hatalom nem pótolja a tudást. Jellemző, hogy Te betűnek nevezed a szójeleinket (hieroglifáiinkat), pedig a betű csak egyetlen hangot jelölhet. Ez nagyjából általános iskolai szint lenne. Mellesleg nem te vagy az egyetlen, aki ezekkel az alapfogalmakkal hadilábon áll. Innen kezdve nem sok értelme van annak, hogy "én képeket olvasok betűként". Mert ugyan miféle szabályra tudsz hivatkozni? Nincs és soha nem is volt olyan szabály, hogy egy állat testére nem lehet jeleket rajzolni s a jelek nem lehetnek képjelek, a jeleket nem lehet egy képre rajzolni. Ugyan miért ne tehették volna meg? Ha a mostani latinbetűs gyakorlatunkban te nem ismersz ilyet, az nem azt jelenti, hogy a hun-avar korban ne lehetett volna. A könyvemben, amit nem olvastál és nem is vagy hajlandó elolvasni, külön fejezetben sorolom fel az ábrázolási konvenciókat, közte a "Jel állaton" ábrázolási konvenciót. Azért, mert igen sok példa van arra, hogy egy-egy álaton jeleket helyeztek el. Ez felelt meg az ősvallási szemléletnek. Ahogyan ma is ráírjuk Szent László szobrának talapzatára, hogy Szent László, a régiek is írtak ezt-azt a saját szentjeikre, akik zoomorf alakban jelentek meg néha. Mint azt már korábban megírtam, nem lehet az "én hieroglifaelméletemként" lekezelni a felismeréseimet. Mondtam már, hogy nem csak az enyém. Elismert forrás van arra az 1500-as évekből Veit Gailel tollából, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak. Ha te székely létedre erről nem tudsz és nem is vagy hajlandó tudni, akkor azt nem is kell értékelnem. Magáért beszél. Miért baj az, ha én ezeket elolvasom? A hieroglifa szó pedig egy használatos írástani szakkifejezés, ami "szent véset" jelentésű és a vallási vonatkozású jeleket jelölik vele (amelyek általában szavakat jelölnek és képszerűek). Ezek éppen azok: vallási vonatkozású, képszerű szójelek. Azt is említettem már, hogy Simon Péter is a hieroglifa szót használta. Jogosan. Vagyis nem kellene megbélyegzésként a szememre vetned, mert ez a tudományos meghatározása ezeknek a jeleknek s én e szerint járok el. Írod, hogy az "elveimet kutatásokkal is próbálom alátámasztani". Csakhogy ez nem próbálkozás és nem az elv volt előbb, hanem a kutatás. Egy életet áldoztam arra, hogy a székely írás eredetét tisztázzam. Az állításaimat írástörténeti tények megismerése alapján fogalmaztam meg. Nem fordíthatod a visszájára a kutatás és összegzés folyamatát csak azért, hogy az indokolatlan balítéletedet megpróbáld igazolni. Nem tudtál semmi okot felmutatni arra, hogy az én kutatási eredményeim miért nem jelenhetnek meg a kötetben. Pedig ilyen súlyos döntéshez kellene valamilyen komolyan vehető magyarázat is. A szakmai hiányosságaid és az elzárkózásod aligha lehet alapos indok. A székely írással kapcsolatos kutatás miért éppen egy székely tudományos konferencia kötetébe nem fér bele, ha az elmúlt évtizedekben jelen lehettem bennük? Azért, mert ballib forrásokból kapod hozzá az anyagi alapokat s a legutóbbi kovásznai találkozásunk idején nekik szúrt szemet az általam felmutatott székely írás? Ha a hun szövegeket magyarul olvasom el, az nem éppen Kőrösi Csoma Sándor igazát bizonyítja, akinek a nevét a kötet viselni fogja? Csak azért nem igazolhatom a nagy székely álláspontját a kötetben, mert te nem vagy hajlandó ismerni a székely írás szakirodalmát? Vagy ez csak ürügy volt? Mivel közölted, hogy a velem való beszélgetést lezártad, inkább az olvasókra bízom a választ. Jó egészséget és megvilágosodást kívánva, baráti tisztelettel üdvözöl: Varga Géza Jegyzet (1) Tulajdonképpen érthető a rovológiai téren tájékozatlan szerkesztők gyanakvása minden olyan dolgozattal szemben, ami számukra felfoghatatlan, ezért képtelenségnek tűnik. Így aztán a nem kellően kulturált szerkesztőségekben sorozatosan elvérezhetnek a legjobb tanulmányok is. Ez a probléma (a tapló szerkesztőség és a zseniális cikk ellentmondása) mégsem áthidalhatatlan. Mivel rendszeresen előfordul (mióta szerkesztőségek léteznek), a hosszú idő alatt megszületett rá a megoldás is. E célból alkalmaznak a tudományos, vagy a tudományosság látszatát fenntartani kívánó szerkesztőségek hozzáértő, vagy annak tekintett lektorokat. A magyar írások eredetéhez értő lektor a százéves finnugrista agymosás és az egyetemi oktatás színvonaltalansága miatt valójában nem is létezik, ám arra azért számíthatunk, hogy ha több ember beszéli meg a felmerült kérdéseket, akkor akadhat közöttük egy becsületes is, aki képes a normális párbeszédre, a tudományos igényű vita megfelelő irányítására. A jelek szerint ez is csak egy ábránd, ám az ábrándozásra szükség van. Egy ismerősöm, aki a Mammut előtt sorakozó rovásos köveket csinálta, korábban az USA-ban dolgozott műszakiként s ott - mint mondta - a társadalomtudományok képviselőit prostiknak tekintik, hiszen mindig az őket anyagilag támogató pénzeszsák álláspontját visszhangozzák. Ez is egy szempont, ami a szerkesztőségek álláspontját "érthetővé" teszi. A sok felső fokon kiképzett "szakértővel" folytatott beszélgetéseim alapján kirajzolódni látszik az általuk feltételezett és képviselt "tudományos konszenzus" álláspontja. Az sem érdekes, ha ilyen "tudományos konszenzus" a valóságban nem létezik, egy mindennapi vita során akkor is a háta mögé tudnak rejtőzni (amikor sem módszer, sem szakmai ismeret, sem a tisztesség nem korlátozza a résztvevők egy részének álláspontját). E feltételezett és emlegetett "tudományos konszenzus" lényege, hogy ne mondjunk olyasmit, amiért bárki ránk szólhatna, különösen annak ne legyen oka ránk szólni, akitől a pénzt kapjuk. Ismerve az előző átkosok "tudományos konszenzusának" alappilléreit, elsősorban kerülendő a székely rovásírás emlegetése és a hun-magyar kapcsolatok alátámasztása, mert ettől a finnugrista-liberális pénzeszsákok hátán rögvest feláll a szőr. Ezért hangozhatott el Varga Csaba jogász szájából az egyik legutóbbi kovásznai konferencián, hogy a székely rovásírásnak semmi köze a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett konferencia témájához. Ez a jogász Csaba nem azonos az írástörténész Varga Csabával, aki becsületes ember volt és ilyesmit ki nem ejtett volna a száján. A jogász Varga Csaba ezzel szemben még akkor oktatta Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor az még liberálisnak számított (nyilván az oktatás hatására). Ez az igazán drámai konfliktus, aminek - úgy tűnik - nincs megoldása. E szerint az általános és hibás szerkesztőségi gyakorlat szerint a székely rovásírás, a hun-magyar azonosság és vele Kőrösi Csoma Sándor is elmehet ... Irodalom Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában? Dr. Somos Zsuzsanna - Varga Géza: Hunok a brit trónon Varga Géza: Hiteles turulábrázolások Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza Van-e biztonságos szállás világjárvány idején? Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre, majd nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk! Cserépmadár szállás imázsvideó Hívjon most: 06(20)534-2780!

Varga Géza személyi lapja a metapedián - elérhetőség - Varga Géza könyvei - Isten szavunk eredete - Közszavak és istennevek - ajánlott őrségi szállás "Isten országa"; elovasható részlet Czibor Imre alsópáhoki fazekas mes

A jelen cikkben bemutatott mázas cserépedény (1. ábra) két dolgot bizonyít. Egyrészt, hogy az erdélyi szászok szép edényeket hagytak ránk. Másrészt, hogy ezek elolvasható mintakincsét a magyaroktól tanulták. Az elolvasható mintakincs még a hunoktól és az avaroktól maradt a hun eredetű székelyekre meg a magyarság más csoportjaira és lett a magyar népi hagyomány szerves alkotóelemévé. Ez igazolja az 1500-as évek székely tudósainak (pl. Thelegdi Jánosnak a Rudimentában kifejtett) álláspontját, akik a székely jeleket még - az eredetükre emlékezvén - hun jeleknek nevezték (1). 1. ábra. Erdélyi szász bokály az Ős szár (mai magyarsággal: ősúr), vagy tapar ős (mai magyarsággal szabír ős) mondatjellel (fotógrafika) 2. ábra. A szász bokály Ős szár (mai magyarsággal: ősúr), vagy tapar ős (mai magyarsággal szabír ős) mondatjele két elemi hieroglifából áll (balra) és egy zamárdi avar nagyszíjvég ugyanazzal a mondatjellel, ugyanazokkal a hieroglifákkal 3. ábra. A szász edény mondatjelének tetejéről az ős hieroglifa (balra) és a székely írás ős szójele (jobbra) 4/a. ábra. Az erdélyi szász bokály mondatjelének alsó része a szár "úr" vagy tapar "szabír" hieroglifa (balra), egy magyarszombatfai tányér szár "úr" jele (középen) és a székely írás "sz" betűje jobbra 4/b. ábra. Amennyiben jelentősége van annak, hogy a szász fa ágainak vége lehajlik (s ezt kell tennünk, mert a szibériai mítoszok szerint az ágak az ég súlya alatt görbülnek meg), akkor az a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelével azonosítandó A bokályon lévő Ős szár, vagy Tapar ős mondatjel az ősvallás Istennel (Tejúttal) azonos égig érő fáját ábrázolja. Az edényeken ugyanis a több évezredes ősvallási hagyományt követve a Teremtőt, vagy a Teremtés színhelyét, az Édent kellett bemutatni. Ezért hasonló egymáshoz az Éden és az edény szavunk is. A fa tetején megtaláljuk a Tejút hasadékának rajzát, ami a székely "us" (ős) szójel népi megfelelője. A fa azonos a szár "úr", vagy tapar "szabír" hieroglifával, amelynek a képszerű változatát látjuk a szász bokályon. Amikor az idejük engedte és az ünnepélyes alkalmazás megkívánta (s ilyen a bokály is), akkor az írásalkalmazók a képszerűbb jelváltozatokat vették elő. Amikor azonban ezekből a hieroglifákból egy köznapi alkalmazásra szánt írásjelet alkottak, akkor az egyszerűségre törekedtek a gyorsaság érdekében. Jegyzetek (1) Az akadémikus "tudomány" bajnokai nem beszélnek a népi jeleinkről. Miért nem hajlandók kutatni ezt a páratlanul szép jelvilágot? Talán a szakmai hiányosságaik miatt? Esetleg azért, hogy a hun-magyar azonosság bizonyítékait a magyar nemzet ne ismerhesse meg? Vagy hogy a székely írást továbbra is végső soron sémi eredetűnek lehessen mondani? Ugyanez lehet az oka annak is, hogy az általam ismételten felmutatott kutatási eredményekről úgy hallgatnak, mintha azok nem is léteznének. Ez a hallgatás azonban nem a bölcsességük hírét erősbíti, hanem valami mást. Irodalom Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában? Dr. Somos Zsuzsanna - Varga Géza: Hunok a brit trónon Varga Géza: Hiteles turulábrázolások Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje Varga Géza: Thelegdi János: Rudimenta Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Longobárd korong a hieroglifikus "Lyukó a szabírok őse" mondattal Varga Géza Van-e biztonságos szállás világjárvány idején? Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre, majd nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk! Cserépmadár szállás imázsvideó Hívjon most: 06(20)534-2780!

A Lepenszki Vir-i idolok jelhasználata a magyar hieroglif írás körébe tartozik. Ez az ismerős jeleket használó kultúra a jelhasználatot illetően rokon a szentgyörgyvölgyi tehénszobor, a tatárlakai táblák, a Tordos-Vincsa kultúra és a viszokói piramis alakú hegyek jeleivel. A lelőhely leírását a wikipédián olvasható szócikk feljavításával (a magyar írástörténeti kapcsolatok felmutatásával kiegészítve) készítettem el. 1. ábra. A Lepenszki Vir-i mezolitikus kőszobor jelei a Magas sar kő (mai magyarsággal a Magasságos úr köve) mondatot rögzítik, az ábra jobb szélén a székely írás "m" (magas), "s" (sar "sarok, úr") és "harmadik k" (kő) jele Lepenszki Vir egy fontos mezolitikus archeológiai lelőhely Szerbiában, a Duna jobb partján a Vaskapu-szorosban. Egy nagyobb és tíz kisebb település maradványaiból áll. Az emberi települések első nyomai a Kr. e. VII. évezred körüli időből származnak. A helyi kultúra legfejlettebb szintjét Kr. e. 5300 és 4800 között érte el. Szobrok és sajátos építmények tanúskodnak a helyi lakosok gazdag társadalmi életéről, vallásos hiedelmeiről és jelhasználatától. A Dragoslav Srejović, a belgrádi egyetem professzora által irányított ásatások 1965-ben indultak meg a vaskapui vízierőmű építkezésével összefüggésben, általános leletmentési céllal. 1966-ban már Szerbia kulturális emlékévé nyilvánították a helyet, amelynek jelentőségét az 1967-ben megtalált mezolitikus szobrok fokozták. A szoborleletek valódi jelentőségét azonban csak a rajtuk lévő hieroglifák elolvasásával lehet felmérni. Erre vállalkozunk e cikkben. 2. ábra. A honfoglalás kori hartai világmodell sarkain a Tejút hasadékát idéző ős jel keretében találjuk a sar "úr" szójelet, ami azt bizonyítja, hogy a sar "sarok, úr" azonos volt a napistennel, mert ő kél karácsonykor a Tejút hasadékában Az ásatásokat 1971-ben fejezték be, addig összesen 136 épület maradványait tárták fel. Ekkor a leleteket 30 méterrel magasabbra helyezték a víztározó emelkedő vízszintje elől. A fő lelőhely több különböző régészeti szakaszt képvisel, közülük az első a Proto-Lepenszki Vir, ezt követi Lepenszki Vir I/a-e, a Lepenszki Vir II és a Lepenszki Vir III, utóbbi használata jóval több mint ezer évet ívelt át a középső kőkorszakból az újkőkorszakba. A környező területeken számos, ugyanahhoz a kultúrához tartozó kísérő település maradványait fedezték fel (Hajducka Vodenica, Padina, Vlasac, Ikaona, Kladovska Skela és mások). A leletek között kő- és csontszerszámok, házmaradványok és kultikus tárgyak találhatók, köztük egyedi kőszobrok. A tudomány mai állása szerint a Lepenszki Vir kultúra hordozói a mezolitikus európai vadász-gyűjtögető népességhez tartoztak, akik ismerték és használták a magyar hieroglif írás jeleit. A környező barlangokban Kr. e. 20.000 körüli emberi nyomokat is találtak. Ők lehetnek a Kárpát-medence legkorábbi (az Eu19 haplotípus előfordulása alapján a Kárpát medence mai lakosságának ősei közé tartozó, feltehetően magyar nyelvű) betelepülőinek a jég elől délre vonuló csoportjai. Ők a jégkorszak végén a balkáni refugiumból visszatértek a Kárpát-medencébe, de egy részük délre vonulván részt vehetett az égei, mükénéi kultúrák kialakításában is. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszoborral kapcsolatos megfontolások alapján e délre vonuló csoport vihette magával Athéné (eredetileg Ten, vagy Tehennu?) és más, később göröggé váló isten tiszteletét. 3. ábra. A Lepenszky Vir-i múzeum Lepenszki Vir első települése Kr. e. 7000 körül jelent meg, a jégkorszak utáni jelentős felmelegedés idején. A település fejlődését meghatározta a környező terület topográfiája. Egy alacsony platón terült el a folyam partján, a Duna és a sziklák közé szorítva. Az élelem, a nyersanyagok és maga a lakóhely is csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre. A Proto-Lepenszki Vir lakossága négy-öt nagycsaládhoz tartozó, maximum 100 fő lehetett. Az élelem elsődleges forrása minden bizonnyal a halászat volt. Hasonló halászközösségek a Duna szélesebb völgyében sokfelé ismertek a korból. 4. ábra. A Lepenszki Vir-i múzeum részlete Idővel Lepenszki Vir túlnépesedett. Ekkor került sor arra a fontos szociológiai változásra, ami a helyi kultúrát kiemelte a mezolikus korszak többi lelőhelyei közül. A környező területek leletei átmeneti szálláshelyek létrehozására utalnak, amelyeket a vadász-gyűjtögető népesség időlegesen használt. A gazdálkodás összetettsége munkamegosztáshoz és szociális differenciálódáshoz vezetett. 5. ábra. További szobrok Lepenszki Vir-ből A változások jól megfigyelhetők a Lepenszki Vir I/a-e rétegekben. Ez a település szabályos tervek alapján épül fel, minden ház illeszkedik egy bonyolult geometriai sémába. A házak maradványai egyedi építészeti módra utalnak, ami a kultúra egyik fő jellegzetessége. A halottakat a falun kívül, egy jól kiépített temetőben helyezték örök nyugalomra, néhány kivétellel, akik fontos személyiségek lehettek. Őket a házi tűzhely mögé temették el, a vallásos rítusnak megfelelően. 6. ábra. A hasonló korú és az íráshasználatot tekintve rokon Tordos-Vincsa kultúra és a székely (magyar) jelkészlet párhuzamai A vallási vonatkozásokat számos szakrális tárgylelet dokumentálja, elsősorban a csak e kultúrára jellemző szobrok, amelyeken azonban széles körben ismert szójeleket találunk. A szobrok az európai szakrális művészet legkorábbi, monumentális leletei közé tartoznak. A szobrocskán olvasható mondatban emlegetett magas kő a világoszlop (az Istennel azonos Tejút) egyik neve. A "magas kő" ábrázolási konvenció a magyar hieroglif írás széles körben elterjedt jelmontázs-típusa. Például a Lepenszki Vir-i idol mondatjelének pontos megfelelője megtalálható egy kínai neolitikus tálon is (7. ábra) és az amerikai indiánok jelkincsében is (8. ábra). E tökéletes nyelvi és írástani azonosság - a többi rovológiai párhuzammal egyetemben - megengedi néhány következtetés levonását. E szerint a jégkorszak idején és azt követően is a magyar nyelv, vagy egy magyarral rokon nyelv, valamint a magyar hieroglif írás a Közel Kelet felől kiindulva a Pireneusoktól Amerikáig meghatározó volt. Simo Parpola közelmúltban tett javaslata is (miszerint a sumér nyelvet is be kell sorolni az uráli nyelvek közé) e népesedéstörténeti képbe illeszthető. Régészeti megfontolások alapján lényegében hasonlókat fogalmazott meg Bakay Kornél is az Eurázsia benépesülése c. előadásában és az írásaiban is (pl. Bakay/2005). 7. ábra. Szárnyas napkorong ábrázolás egy kínai neolitikus tál díszítéséből, az isten fején a magas sar kő (mai magyarsággal a magasságos úr köve) ligatúra 8. ábra. Jeddito edény a Magas, jó sar kő (mai magyarsággal: Magas, jóságos úr köve, vagy magas folyóúr köve) mondattal Irodalom Bakay Kornél: Eurázsia benépesülése (video) Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai III. kötet, László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület, Budapest, 2005. Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436. Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210. Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján Varga Géza: Villach "világ" neve és a Tordos-Vincsa kultúra "Bél ak" ligatúrája Varga Géza: Tordos-Vincsa idol a hieroglifikus "Jó sarok" mondattal Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010. Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái Varga Géza: A tatárlakai táblák "atya" és "szár" szójelének hangzósítása Varga Géza: Tordos-Vincsa idol a hieroglifikus "Jó úr" mondattal Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás Varga Géza: Indián-magyar jelpárhuzamok A Vincsa-tordosi kultúra (wikivand) Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A Füredi Ágnes régész által vezetett ásatáson került elő egy néhány sírból álló honfoglalás kori temető Bugyi Felsővány lelőhelyen. A lelet leírását Honfoglalás kori tarsolylemez Pest megyében, A Bugyi-Felsőványi 2. sír c. dolgozatában adta közre. A temetőre fémkeresők tevékenysége hívta fel a figyelmet. Az egyik feltárt sír észrevehetően gazdagabb mellékleteket tartalmazott a többinél. Ebből többek között aranyozott ezüst övveretek sora is előkerült, amelyek közül az egyiket alább bemutatom. A szójeles szövegeket illetően a hazai régész- nyelvész- és történész-szakmával kialakult informális munkamegosztás szerint rajtam a sor, hogy a feldolgozás alatt álló lelet szójelekkel írt szövegét elolvassam és az olvasatot közreadjam. Ők ugyanis - tisztelet az általam nem ismert kivételnek - erre nem képesek és/vagy nem is hajlandók (1). 1. ábra. A Bugyi Felsővány lelőhelyen előkerült aranyozott ezüst övveret, az olvasata: Dana ten nagyon nagy sar (mai magyarsággal: Dana ten nagyon nagy úr), (fotógrafika) 2. ábra. A hun alapozású lomovátovói kultúra két emléke, mindegyiken a Nagyon nagy mondat olvasható, valamelyest hasonló grafikai megfogalmazásban (pontokból alkotva, az egyik esetben törekedve a szimmetriára) Jegyzetek (1) A Magyar Nemzeti Múzeumban történt barbár leletpusztítás után (amiről a Budapesti késő-középkori jelvény bibliográfia c. cikkben olvashat bővebben az olvasó), már annak is örvendezhetünk (boldogan ugrándozhatunk a nappaliban, kezeinkkel tapsikolva, kipárnázottabb olvasóim vastagabb felüket a falba veregetve), ha csak elhallgatják a honfoglalók magyar nyelvéről és írni-olvasni tudásáról árulkodó jeleket és nem reszelik le azok felületét restaurálás ürügyével. Irodalom Füredi Ágnes: Honfoglalás kori tarsolylemez Pest megyében A Bugyi-Felsőványi 2. sír, Archaeologiai Értesítő 137. (2012/11.), 207–234., Akadémiai Kiadó, Budapest. Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Budapesti késő-középkori jelvény bibliográfia Varga Géza www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó Egy őrségi pajta szállássá alakulása

1/a. ábra. Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal és a mondatjel néhány párhuzama 1/b. ábra. Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal (fotógrafika) A leletcsoport Kora Árpád-kori leletek jellegzetes csoportját képezik a bronzból készült mellkeresztek, amelyek egy része - a jelen cikkben bemutatott példányhoz hasonlóan - ereklyék elhelyezését és őrzését is lehetővé tette. (1) Lovag Zsuzsa a mellkeresztek két csoportját különíti el: A szentföldi típus korai bizánci művészetből táplálkozó, szívósan hagyományőrző darabokkal jellemezhető és a VI-VII. századtól ismert. Magyarországon a honfoglalás után jelenik meg és a XII. századig lehet kimutatni. A hazai darabok többsége e típusba tartozik. A kijevi típust a II. századtól gyártották s használhatták őket még a XIV. században is. Magyarországon ez a típus másodikként jelenhetett meg, de nem zárható ki a korábbi előfordulása sem. Az akadémikus kutatás szerint egyértelmű a mellkeresztek bizánci kultúrkörhöz való tartozása, ám a megnyugtató feldolgozásuk még nem történt meg. Az elterjedésük módját, gyártóhelyeik meghatározását és az egyes darabok keltezését illetően nincs végleges álláspont. A honfoglalók jelhasználatával, eredetével és a kultúrájuk minősítésével kapcsolatos nézeteltérésekkel is összefügg a tárgytípus vitatottsága. Elsősorban a mellkeresztek Kárpát-medencében való elterjedésének oka, elterjedésük módja és a pontosabb keltezésük tisztázatlan. A Krisztus arcán megjelenő mondatjel éppen e kérdések megválaszolását segíti. A honfoglalókat az ősvallás hívének tekinti a történetírás, ám e képbe nem illik a honfoglalók hagyatékából előkerült, feltűnő mennyiségű keresztény mellkereszt. Különösen "illetlen" a bizánci stílusúnak mondott mellkereszten felbukkanó magyar hieroglifikus mondatjel (3. ábra). Mivel a mellkeresztek és a mondatjel léte tény, szükségszerűen az akadémikus őstörténeti képen kell igazítani. A megoldást a bizáncinak mondott kultúrkör, valamint a rovásjeleket használó hun-magyar népesség viszonyának tisztázása jelentheti. A történeti kép Amennyiben elfogadjuk, hogy a magyarság a hunok, szabírok és onogurok utóda, akkor e mellkeresztek egy pontosabb őstörténeti képbe belesimulnak (2). Ha a magyarság e népek utódaként és örököseként jelenik meg a Kárpát-medencében, akkor hozhatott magával keresztény mellkereszteket (amiképpen a Szent Koronát is hozta a mervi oázisból). A hunoknak három keresztény püspöksége volt a mervi, a heráti és a gurgáni püspökségben, a szabírhunok pedig nesztoriánus keresztények voltak. A VIII. század derekán összeállított bizánci püspökségi jegyzékben szereplő onogur püspökség is magyar nyelvű népet szolgált. Az Al-Duna mindkét partján, tehát a bizánci kultúrkör peremén élő hun utód népeknek, Csaba királyfi szabírjainak (3) a bizánci és a kijevi területekkel is szoros kapcsolata volt, sőt rovásjelekkel ellátott veretekkel árasztották el Európát, többek között a Kárpát-medencét és az Ural vidékét is (2. ábra). Régen publikált leletekről és ismert jelekről van szó, de az akadémikus "tudomány" nem hajlandó tudomást venni róluk (talán mert ezeket a jeleket nem lehet az arameusból levezetni). Róna-Tas András professzor úr kitűnő felismerése szerint a székely írás egy óbalkáni írásból alakulhatott ki és az erdélyi Gyuláknak köszönhetően kerülhetett a székelyekhez. Amihez azt tehetjük hozzá, hogy a Gyulák a hun és bolgár Duló dinasztia egyik ágát képezték s ez az óbalkáni írás a hunok írása volt. Thelegdi János még az 1500-as években is hun írásnak nevezte a rovásírásukat. A bronzkereszt mondatjele a magyar hieroglif írás és a székely írás óbalkáni hun kötődésének bizonyítéka. 2. ábra. Szergej Botalov (2009) által közölt kazahsztáni (balra) és a Kölked Feketekapu lelőhelyen előkerült avar (jobbra) lelet az Al-Duna menti hunok hieroglifákat rögzítő termékeiből, az olvasatuk: Nagyságos Dana (Erdélyben ma is használják a Dana verjen meg! mondást) A hun-magyar azonosság tudomásul vételére azonban a magyar akadémikus "tudomány" még nem készült fel. Csupán abban van egyetértés, hogy a mellkeresztek magyarországi példányainak megjelenése és használata a magyarság Kárpát-medencében való letelepedésével egyidejű (4). 3. ábra. A "jel arcon" ábrázolási konvenció: Krisztus arca a hieroglifikus Egy ten mondatjellel (balra) és egy kirgiziai hun aranyálarc orrán és orcáin a szár "úr" hieroglifával (jobbra) Jelentős új megállapításokat tesz lehetővé a mellkereszt hieroglifikus mondata, mert egy hun vonatkozású, jól elolvasható rovásszöveg (a magyar hieroglif írás két szójeléből alkotott Egy ten "Egy isten" mondatjel) szerepel rajta (3. ábra). 4. ábra. A hunokhoz köthető lomovátovói kultúra egyik antropomorf lelete szintén a "jel arcon" ábrázolási konvenció példája, az olvasata: Ős ten (mai magyarsággal: Isten) A "jel arcon" ábrázolási konvenció Az ábrázolási konvenciók az ősvallás téziseit illusztráló elterjedt képszerkezetek, amelyek sajátossága, hogy magyar hieroglifáknak felelnek meg, vagy hieroglifákból épülnek fel, esetleg a közelükben vannak hieroglifikus szövegek. A "jel arcon" ábrázolási konvenció az eddigi ismereteim szerint hun-magyar etnikumjelző (1., 3., 4. ábra). Azon a godolaton alapul, hogy az arc a személyiség kifejezője, ezért a személy megnevezését az arcon lehet a legmegfelelőbben elhelyezni, vagy az "arcból lehet kiolvasni". Ez utóbbira enged következtetni, hogy a kirgiziai hun aranyálarcon az orron és orcán helyezték el a szár "úr" jelet (3. ábra). Ugyanis a szár, úr, orr, arc szavak egyetlen szócsaládba tartozhatnak (a magyar nyelvben). Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a hunok magyarul, vagy a magyarral rokon nyelven beszéltek. A mondatjel gondolati párhuzamai A mondatjel Jézus Krisztust azonosítja a rovásbetűkkel írt Egy (is)ten-nel. A Jézus arcán olvasható Árpád-kori mondatjel a Ten és az Egy hieroglifákból (vallásos jelentőségű szójelekből) áll. Ez a két jel több esetben, másutt is megjelenik Jézus Krisztussal összefüggésben (5. és 6. ábra), tehát egy korabeli hun-magyar szóhasználatot és álláspontot ismerhetünk meg e rövid hieroglifikus írásemlékekből. 5. ábra. A IV. századi alsóhetényi orrvédő azonos a Ten hieroglifával és szerepel rajta a Krisztust azonosító krisztogram (balra), a római kori sisak rekonstrukciója, amelyen az orrvédő megjelent (jobbra) 6. ábra. A veleméri Árpád-kori Szentháromság-templom diadalívén mandorlában megjelenő Jézus Krisztus teste a tőle kiinduló sugarakkal együtt a kettős kereszt alakú Egy szójelet idézi fel Jézus Krisztust a római kortól az Árpád-korig azonosították magyar hieroglifákkal. Ennek az etnikum- és identitásjelző folyamatnak része a most vizsgált mellkereszt is. Arra utal, hogy a magyarul beszélő keresztények folyamatosan megőrizték a kereszténységüket és összekapcsolták azt a magyar hieroglifák használatával. Az ősvallás jelképrendszereként szolgáló magyar hieroglif írás elemei átmentődtek a keresztény jelhasználatba is, ami a korai keresztényekre gyakorolt hun hatás jelentőségére utalhat. Feltehetően nekik köszönhető az ősvallási jelhasználat egy részének kereszténnyé tétele. A mondatjel formai párhuzamai 7. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkában lévő Egy isten mondatjel és felbontása székely jelekre (az olvasatát az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben adtam közre) 8. ábra. A székelyderzsi rovásírásos tégla Dana ten mondatjele (balra), a Nagy Károly által az avaroktól zsákmányolt Conques-i avar Dana ten országa mondatjel (középen) és egy magyarországi hun ékszer Dana isten magas köve mondatjele (jobbra, MNM) 9. ábra. Magyarszecsődi (Fettich Nándor rajza nyomán, a templom külső falának ormán téglából kialakított jelből ma már csak egy kereszt látszik), valamint somogyvári (Magyar Kálmán nyomán) és vizsolyi Dana ten mondatjelek 10. ábra. Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus Jó sar ős ten (mai magyarsággal: Jóságos úristen) mondattal Jegyzetek (1) A több, mint száz évig a feledés fátylával borított lelet rajzára Friedrich Klára figyelt fel az Archaeológiai Értesítőben és újraközölte azt a saját honlapján. Azt bizonyítja ez az örvendetes esemény, hogy az akadémikus "tudomány" a lötyögő mellénye ellenére sem képes a székely írás leírására és folyamatosan rászorul a "dilettánsok" támogatására. Magyarul: ha mi nem dolgozunk, akkor a tudomány szekere marad a kátyuban. Friedrich Klára a mondatjel felső részét a székely írás "nt/tn" (Ten) rovásjelét tévesen értelmezve szent-nek olvasta. A Ten jelet azért olvashatta szent-nek, mert a jelet betűkből alkotott ligatúraként próbálta feloldani (a jel függőleges szárát tekintve "sz" betűnek). A kettős kereszt alakú "gy" (Egy) jelet helyesen Egy-nek olvasta, ezáltal a mondatjel olvasatát Egy szent-nek határozta meg. Ez esetben megengedőbben fogalmazva azt írja, hogy "a rovás GY betű ... a rovásírás jelképrendszere szerint jelentése EGY, EGYETLEN". Azaz vannak székely szójelek. A székely szó- és mondatjelek létéről egyébként kétségtelen hitelű rájékoztatásunk van az 1500-as évekből Veit Gailel tollából s ezeket a szó- és mondatjeleket be is mutattam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. (2) Ám éppen a hun-magyar azonosság kérdése az, amitől az akadémikus tudomány meghatározó személyiségeinek feláll a hátán a szőr. E merev ellenkezésnek azonban nincsenek tudományos indokai. (3) Az Al-Duna és Kijev között élő és a honfoglalókhoz csatlakozó hun-utód népcsoportot Anonymus kunnak nevezi, ami akkor a hun népnév egyik alakváltozata volt. A Csaba magyarának is nevezett szabírhun népről, vagy egyik csoportjáról lehet szó, akik Kuber vezetésével a 600-as évek második felében telepedtek be az Avar Kaganátus területére, majd onnan ki is vándoroltak Thesszaloniki vidékére. Itt született Szent Cirill 827-ben, aki a glagolita írás megteremtésekor a körbe zárt kereszt alakú jel hangalakjául nem a görög "th"-t, hanem a hun-magyar "f"-et választotta (nyilván a Tehesszaloniki vidékén is elevenen élő hun-magyar íráshagyományra figyelve). (4) Persze éppen a magyarság Kárpát-medencébe kerülése képezi azt a kérdést, aminek megválaszolása több táborra osztja a kutatókat. A hagyomány és az írástani, genetikai stb. adatok alapján az őshonosság lehetőségén túl is legalább három döntő jelentőségű alkalommal (hun, avar és magyar néven történt bevonulással) kell számolni, amikor magyar nyelvű és kultúrájú nép telepedhetett mai hazánk területére. Ez a lelet az Árpád nevével fémjelzett honfoglalásunk körülményeit teszi árnyaltabbá és érthetőbbé a hun kapcsolatok felmutatásával és a hagyomány igazolásával. Irodalom Archaeológiai Értesítő 1908/384. http://real-j.mtak.hu/335/1/ARCHERT_1908_uf_028.pdf Thelegdi János: Rudimenta Friedrich Klára: Árpádkori ereklyetartó kereszt két rovásjele Varga Géza: Isten szavunk eredete Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma Varga Géza: Csaba királyfi életkora Varga Géza: A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata Varga Géza: Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus "Jóságos úristen" mondattal Varga Géza: Tibeti ogur aranyálarc magyar hieroglifákkal Varga Géza: Hun tartalom (a hun-magyar írástani kapcsolatokkal és és etnokulturális azonossággal foglalkozó cikkek) Jutalomzene azoknak, akik eddig olvasták és megosztják a cikket Dickey Lee - I Saw Linda Yesterday Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának ajtórészlete A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására

Amikor a MOGY-on 2018 augusztus 17-én tartandó előadásom kedvéért számba veszem a honfoglalók írásemlékeit, akkor különleges szerep jut a jelen cikkben bemutatandó nagykörűi veretnek. Ezen ugyanis egy könnyen elolvasható, jó párhuzamokkal rendelkező magyar szöveg, az ős és a ten szójeléből összeillesztett Isten hieroglifa olvasható. Ez az elolvashatóság persze csak azok számára nyílik meg, akik ismerik a székely jeleket és meg tudják emészteni azt, amit Veit Gailel az 1500-as években már lejegyzett, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak. Ez a nagykörűi lelet most azt bizonyítja ország-világ és a "szakma" előtt, hogy már a honfoglalók is rendelkeztek szó- és mondatjelekkel. 1. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori veret (középen), a székely írás "us" (ős) jele (balra) és "nt/tn" (Ten) jele (jobbra) A nagykörűi vereten az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása látható. Ez a rajzi hagyomány végső soron az 50 000 éve kialakult kőkori ősvallási jelkészletből eredeztethető, amint a székely írás jelkészlete is. 2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i "eget tartó fa" jelképek a székely írás "g" (ég) jelének és a kínai lolo írás "égbolt" jelének pontos megfelelői 2. ábra. Hettita ruhadísz Tell Halafból az "eget tartó fa" kompozíció képszerűbb, de még mindig jelszerű ábrázolásával A Tell Halaf-i égig érő fa törzse kettős kereszt alakú (ami a székely írásban a "gy", a magyar hieroglif írásban pedig az Egy szójele), a csúcsán a tar/sar/sarok "úr", valamint a nagy és a sugarakkal jelzett Nap hieroglifa utal a napisten palotájára. Ezek együttesen az "Egy a nagy tar/sar, a Nap" mondatot rögzítik (mai magyarsággal kb. Egy a nagyúr, a Nap). Eleink ezt a napisteni palotát a fa tetején képzeltek el (obi-ugor mítoszok szerint, amikor a napisten hazamegy, a lovát az égig érő fa csúcsához köti). 3. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdíszen az elolvasható virágú égig érő fa tartja az eget 4. ábra. Nesztoriánus kereszt Indiából, Madras környékéről 5. ábra. A szomolyai kaptárkő egyik fülkéje az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik változatával A 4. ábrán látható indiai nesztoriánus ábrázolás áll a legközelebb a nagykörűi veret ábrázolásához. A nesztoriánus vallás az India északnyugati részét hódoltató heftalitákhoz és a közülük nyugatra vándorolt szabírokhoz kötődik a leginkább. E nesztoriánus ábrázolás rokona a nagykörűi vereten és a szomolyai kaptárkő fülkéjében látható "eget tartó fa" ábrázolási konvenció (5. ábra). A nesztoriánusok és a szomolyai sziklafaragók ugyan a fa helyére a fát szimbolizáló keresztet tették, de ez csak annak a jele, hogy a gondolatgazdag alkotók a keresztet ugyanúgy istenjelképnek tekintették, amint elődeik az égig érő fát. 6. ábra. A nagykörűi veret eget tartó fája azonos az Isten hieroglifával 7. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel 8. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta hieroglifikus és betűző írásmóddal is tartalmazza az Isten szavunkat, azaz egyfajta bilingvisként garantálja a nagykörűi jelek elolvashatóságát A nagykörűi hieroglifa elolvashatóságát beláthatóvá teszi az énlakai Egy Isten mondatjel (7. és 8. ábra). Ez három szójelből áll, azonban a szójelek sorrendje nem folyamatos. Ha alulról felfelé olvassuk őket, akkor az Egy ten ős sorrendben következnek a mondat szavai, felülről lefelé meg az Ős ten egy sorrend adódik, s egyik sem felel meg a magyar nyelv megkívánta Egy Isten sorrendnek. Ez a sorrendi eltérés azt bizonyítja, hogy a mondatjel felső részén lévő Isten szójel korán önállósodott. Ezt az önálló Isten szójelet látjuk a nagykörűi vereten és egy krími szkíta koronán is. 9. ábra. A krími szkíta korona Isten szójele a nagykörűi Isten szójel előképe Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. Varga Géza: Honfoglaló tartalom A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Minden vallás három elemből áll: elméletből, szertartásból és jelképekből. Ezek célja a tömegből nemzet kialakítása, hogy a közös célok érdekében képes legyen az összefogásra. Tehát nem az a kérdés, hogy van-e Isten, hanem az, hogy teljesítjük-e a parancsait - mert ezek a parancsok a közjót, a nemzet érdekét szolgálják. Ezt illusztráló példát mutatok be ebben a cikkben. A kenderesi református templomban őriznek egy régi, festett mennyezetkazettát, rajta a magyar hieroglif írás néhány rövid írásmutatványával, amelyet e cikkben elemzünk (1. ábra). A kazetta hieroglifái, a vallásos jelképek szokásos módján segítették, megfelelő környezetként szolgálták Horthy Miklós kormányzó úr, az otrantói hős ifjúkori neveltetését. 1/a. ábra. A kenderesi református templom mennyezetkazettáján egy kétpólusú világmodell látható (középen), az ábra két oldalán a mennyezetkazetta részletei, amelyek az Istennel azonos égig érő fát tulipánszerű alakban ábrázolják és Isten alakban elolvashatók, a bal oldalon lévő jelszerű tulipán a kazetta keretének négy sarkában jelenik meg, míg a jobb oldali képszerűbb tulipán csak két példányban szerepel a kétpólusú világmodell alján és tetején 1/b. ábra. Amur menti sziklarajz Isten hieroglifával (Kr. e. 4000 tájáról, balra), acoma indián Isten mondatjel (középen) és a kenderesi megfelelőjük (jobbra) A kenderesi mennyzetkazettán egy különleges, kétpólusú világmodell látható, amelyet egy négyszögletes keret vesz körül. E négyszögletes keretnek a fényképen alig látható sarkaiban van egy-egy jelszerű tulipánábrázolás (megtisztítva lásd az 1. ábra bal szélén!), ami megfelel a négyszögletes világmodellekről ismert hagyománynak. Ilyen például az énlakai unitárius templom négyszögletes mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő tulipánszerű ábrázolás is, amely Egy Isten alakban kiolvasható (3. ábra). Isten olvasatú hieroglifákat találunk a dunántúli Szenna műemléktemploma mennyezetkazettáinak sarkaiban is. 2. ábra. A székely írásjelek, a magyar népi hieroglifák és a hettita (újabb néven luviai) hieroglifák egyezései E szójelekből alkotott ligatúrák templomi előfordulásai - bár nem alfabetikusak, hanem hieroglifikusak - cáfolják azt a finnugrista feltételezést, hogy a székely írás csak a Székelyföldön fordul elő. A magyar népi, uralmi és vallási jelhasználatban ugyanis megtalálható a székely írás legfontosabb jeleinek esetenként képszerű és díszes változata (2. ábra). A magyar hieroglif írás és a székely írás nem határolható el élesen egymástól, mert a székely írásnak is vannak szó- és mondatjelei. Ezekről Veit Gailel is beszámolt, valamint - capita dictionum néven - Thelegdi János Rudimentája is említi őket (mondketten az 1500-as években adtak hírt a szójeleinkről). A finnugrizmus csak azért tagadja a Székelyföldön kívüli írásemlékek és a székely szójelek létét, mert a székely írást ótürk (végső soron sémi) eredetűként kívánja bemutatni. E magyar- és tudományellenes prekoncepció szolgálatában - ugyanúgy minden alap nélkül - még a székelyek török származását és ismeretlen időkben történő elmagyarosodását is képesek előadni a Tudomány köpenyébe burkolózva. 3. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban olvasható Egy isten mondatjel rokona a kenderesinek, az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja tulipánszerű növény képében A világmodellek általában kör alakúak, vagy négyszögletesek, mert az ősvallási elképzelés szerint a Föld négyszögletes, a rá boruló (üvegszerű kőzetből valónak gondolt) égbolt azonban félgömb alakú - ezért az ég és a Föld csak a négy sarkon érintkezik. A szokásos világmodellek alakja is e képhez igazodik s az égbe vezető út jelzése a négyzet sarkain látható. 4/a. ábra. A keret sarkaiban lévő, tulipánszerű ligatúra az égig érő fa jelszerű ábrázolása, az olvasata Isten, vagy - ha a keret sarkát is kiolvashatjuk, akkor sar/sarok Isten (mai magyarsággal Úristen) 4/b. ábra. Az acoma agyagedény Isten mondatjelének alakja megegyezik a kenderesi Isten mondatjelével A kétpólusú világmodell kialakulásához az a felismerés vezethetett, hogy a forgó Földnek ténylegesen csak két sarka van: egy északon, egy másik meg délen, miközben keleti és nyugati sarok nincs is. E világkép ábrázolására alakíthatták ki eleink a kétsarkú világmodellt, amelyet a kenderesi mennyezetkazettán is megszemlélhetünk (1. ábra). A sarkokat (az égbe vezető utat) ez esetben is egy-egy tulipánszerű ábrázolás, az égig érő fa elolvasható ábrázolása díszíti, ám ezek már képszerűbbek. 5. ábra. A kétpólusú világmodell két sarkán lévő tulipán is az Isten ligatúra egyik képszerű változata, a tetején lévő jó hieroglifákkal együtt az olvasata Jóisten A kenderesi református templom román és gótikus stílusban épült a XII. században. A barokk korban és 1930-ban is jelentősen átépítették. A török uralom alatt Kenderes csaknem teljesen elnéptelenedett, ám az ősi kőtemplom épségben maradt. Az 1704-es rác támadás során a falai közé menekült lakosságra rágyújtották a templomot. 1729-ben kezdték újra a rendes egyházi életet lelkész alkalmazásával az akkor már református lakosok. A középkori templom falait a romoktól megtisztították és náddal fedték be. A régi mintára kis tornyot is építhettek a XV. századból megmaradt falakra. 1765-ben egy vihar ledöntötte a templomtetőt és a tornyot is. A következő évben hozzáfogtak az ismét romokban heverő templom felújításához. A legnagyobb szabású renoválásra 1806-1807-ben került sor, 1829-ben két új harangot is beállítottak, 1844-ben a tornyot javították ki, majd 1861-ben újra renoválták az épületet. A templomnak festett kazettás mennyezete volt, melynek megmaradt táblái a torony alatti karzaton láthatók. E táblák egyikét mutatja be az 1. ábra. Ismert és látható a templomnak ama padja is, melyen Horthy Miklós kormányzó úr ült az istentiszteletek alatt. 6. ábra. A kenderesi református templom jó hieroglifája (balra) és a székely írás "j" betűje (jobbra), talán azért van belőlük négy darab, mert ezzel az Éden szent folyóira kívántak utalni (jó szavunknak egykor "folyó" jelentése is volt) 7. ábra. A kenderesi református templom mennyezetkazettájának Lyukó hieroglifája a napisten hun kori nevét rögzíti (balra), a székely írás "ly" betűje (jobbra) A mítoszokból és a jelszerű ábrázolásokból kihámozható ismeretfoszlányok alapján az égig érő fa a természetben a Tejút, amelynek hasadékában karácsonykor a Nap felkel. A Tejút a vallásos világképben az Ararát csúcsától, vagy az északi saroktól húzódik a Sarkcsillagig, azaz a teremtett és rendezett világ forgástengelye. Az égig érő fa azonos az Istennel, aki tartja fejünk felett az eget, amivel megóvja világunkat az égszakadással bekövetkező pusztulástól. Ezen a csillagösvényen menekül üldözői elől az Auriga, Cassiopeia és Perzeusz csillagképek alkotta csillagszarvas a Sarkcsillag, a napisten palotája felé. Az üldözői az Orion (Nimród) és fiai, a Gemini/Ikrek (Hunok és Magor). A szarvast üldözve eljutnak az égi palotához, ahol a szarvas az asszonyukká válik és egy boldogabb hazát találnak általa. Ezzel függ össze az Ipolyi Arnold által megőrzött híradás, miszerint a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Attiláról és Csabáról, azaz a hőseikről, akkor a Tejútra tekintenek. Az égig érő fa a magyar népművészet leggyakoribb ábrázolása. Ezek az elolvasható hieroglifikus ábrázolások kimondatlanul is az isteni feladatra (a világ megmentésére) és a hősök példájának követésére intenek. Irodalom Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Thelegdi János: Rudimenta Az énlakai Egy Isten mondatjel Az égig érő fa ábrázolásai Száz éve volt az Otrantói csata, Horhy győzelme az Adrián Az otrantói tengeri csata Horthy Miklós kormányzó Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A tóka részlete Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Bevezetés Nemrég jött ki a nyomdából a Magyar hieroglif írás c. kötetem, amelyben - felfedezésképpen - vagy 40 jelét azonosítottam ennek a régi, az ismeretlenség homályába merült magyar írásnak. Jelen cikkben a székely "r" és "R" rovásjelek kialakulásáról, történetéről és kapcsolatairól számolok be. 1/a. ábra. A székely "R" és "r" rovásbetűk formájának kialakulása (balra fent Rá napisten egyiptomi hieroglifája, jobbra lent a székely írás "R" és "r" betűje) A látszólagos egyiptomi kapcsolat A kötet címében szereplő hieroglifa szó állandó félreértések forrása, mert a közvélemény jellemzően úgy tudja (de rosszul tudja), hogy a hieroglifa "egyiptomit" jelent. Még a szakképzett egyiptológusok némelyike sem gondol arra, hogy ez csak egy kései megnevezés, amelynek Egyiptomon kívül is van létjogosultsága. A hieroglifa ugyanis egy görög szó, ami "szent véset" jelentésű és az írástörténészek egyik szakkifejezése. Vallási kötődésű, képszerű szójelekből álló írásrendszerek jeleinek a megnevezésére használják. Ennek megfelelően több hieroglifikusnak nevezett írásrendszer is létezik a világban, amelyek közül az egyiptomi a legismertebb, a hettita (luviai), urartui, krétai és a többi hieroglifikus írásrendszerről pedig kevesebbet tud a nagyérdemű közönség, bár ezekről beszerezhető magyar nyelvű irodalom is. Azaz pusztán a hieroglifa szó használata nem jelenti azt, hogy a magyar jelek Egyiptomból származnának, vagy szoros egyiptomi kötődésük lenne. Van azonban egy kivétel, a székely írás "r" és "R" betűje, amelynek tárgyalásakor meg kell kockáztatnom a félreértések felidézését. Nem tudtam ugyanis elkerülni az egyiptomi hieroglif írás megemlítését, mert az "R" és az "r" betűink formája, jelentése és hangalakja is kötődni látszik valamiképpen az egyiptomi Rá napisten hieroglifájának jelformájához, jelentéséhez és hangalakjához (1. ábra). 1/b. A braziliai Ingá kövön is megtaláljuk a körbe zárt pont alakú jelet egy ligatúra részeként, de a szimpla kör alakú változat is előfordul rajta A körbe zárt pont alakú jelforma a világ számos pontján felbukkan, de a hozzá tartozó Rá hangalak Egyiptomra irányítja a tekintetünket. Ugyanis a székely írás "r" és "R" betűi (bár a formáik most nem emlékeztetnek erre az ősjelre) mégis egy ehhez hasonló hieroglifából alakultak ki. Az, hogy egy székely betű hangalakját egy egyiptomi isten nevével vetjük össze, első pillantásra meglepőnek tűnhet, mégsem áll minden alátámasztás nélkül. Az egyiptomi istennevek gyakran emlékeztetnek magyar közszavakra és Rá isten neve is feltűnik magyar szavakban. Ilyen a ragyogó, a szikra és a reggel "Ré kel", amelyeknek a jelentése is kötődik egy napisten leírásához. Mégsem gondoljuk, hogy ezek a magyar nyelvre gyakorolt egyiptomi hatás eredményei lennének. Inkább azt feltételezzük, hogy egy kőkori ősnyelvből és -kultúrából származnak, onnan jutottak el Egyiptomba a legkorábbi hieroglifákkal egyetemben. Azaz Rá napisten eredetileg nem egyiptomi isten lehetett. 1/c. ábra. Rá egyiptomi napisten ékkő-berakással kialakított hieroglifája egy szárnyas napkorong szimbólum közepéről 1/d. ábra. A Telki mellett, Éhmann Gábor által megtalált hun kincslelet vascsatjának elolvasható díszítésében több példányban is szerepel a Rá/ragyogó hieroglifa négyszögletes változata 2. ábra. Az egyiptomi és a magyar jelkészlet formailag hasonló elemei Az egyiptomi és a magyar jelkészletnek van több más, hasonló alakú jele is (2. ábra). Ebből azonban nem következik az egyiptomi és a magyar jelkészlet szoros rokonsága, mert ilyen fokú jel-egyezés sok más jel- és írásrendszer esetében is kimutatható. Ezekről a jelhasonlóságokról a Nemetz Tiborral, a Matematikai Kutatóintézet munkatársának segítségével elvégzett valószínűségszámításnak köszönhetően tudjuk, hogy a formai egyezésük nem a véletlen, hanem a genetikai kapcsolat számlájára írandó. A különböző klasszikus írásrendszerek jelei közötti hasonlóság oka az, hogy a legkorábbi jelek (amelyek egyúttal azonosak a székely írás jeleivel is) a kőkori ősvallás jelkészletéből származnak. A címben szereplő származtatás szorosan összefügg a kőkori jel- és nyelvhasználat kérdésével. Nem az tehát a kérdés, hogy az ókori Egyiptom napistenének neve és jele miképpen került a székely írásba és ott hogyan alakult ki belőle az "r" és az "R" betű - mert ilyen folyamat feltehetően sohasem volt. E helyett egy kőkori ősnyelvet és ősírást keresünk, amelyből egyaránt örökölt az egyiptomi és a magyar jelkészlet is. A jelforma és a jelentés A cikkünk témáját képező Rá hieroglifa és a "nagy R" valamint a "kis r" rovásjelek esetében szerencsés helyzetben vagyunk, mert - mint azt látni fogjuk - világosnak tűnnek a formai változatok is, meg a jelentések is. Sikerült nagy biztonsággal rekonstruálni az akrofónia folyamatát és azt is tudjuk, hogy eredetileg mit ábrázolt a képjel. Ez a tudásunk persze csak a jelhasadások és az akrofónia folyamatának felvázolására elegendő, a részleteket még kutatni kell. A kezdetek viszonyait több megfontolás alapján megközelítő pontossággal helyhez és időhöz tudjuk kötni: a székely írásjelek őse, a magyar hieroglif írás megközelítőleg 50 000 évvel ezelőtt keletkezett a Közel-Keleten. Nyitva marad azonban a legnagyobb, legkétségbeejtőbb kérdés: az, hogy pontosan miképpen is függ össze Rá egyiptomi napisten neve és jelképe a székely írás "kis r" és "nagy R" betűjével. 3. ábra. A székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele pontosan azonos az egyiptomi Rá hieroglifa gyakrabban használt változatával Az ősi jelforma, amelyből a székely írás "r" és "R" betűje kialakult, az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele (1. és 3. ábra). Ez a jel a Közel-Keleten alakulhatott ki kb. 50 000 évvel ezelőtt. Erre utal, hogy ez a kiinduló jelforma megtalálható a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek között is a Pireneusokban, az amerikai indiánok hasonló korú jelei között, valamint az e két végpont között használatban volt klasszikus jel- és írásrendszerekben (a sumereknél, hettitáknál, kínaiaknál stb.) egyaránt. Ez tehát egy kőkori jel, a legkorábbi jelek egyike. 4. ábra. A székely írás "ly" betűi (Szemerey Zsolt táblázata) Az eredeti jelforma az egyiptomi és a kínai írásban "Nap", a sumerben pedig "kút, forrás" jelentésű. A székely írás "ly" jele az elvégzett akrofónia-rekonstrukció eredményeképpen a lyuk/Lyukó szójeléből alakult ki. A két jelentéscsoport eltérésének (egyrészt "Nap, napisten", másrészt "lyuk/Lyukó, kút, forrás") megértését Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai tették lehetővé, amiről az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett Első szombati írástörténet elnevezésű előadássorozatban tartott előadást a 90-es években. Neki szibériai sámánok mondták el, hogy a Nap az életfolyó forrása. Ez alapján világos, hogy miért jelölheti ugyanaz a jelforma egyszer a Napot, máskor meg a kút/forrás-t. Ugyanannak a dolognak két oldaláról van szó, amit az ősvallási nézetrendszer szervez egységbe és tesz érthetővé. A legősibb jelforma lehet egy szimpla kör, ez a Nap legegyszerűbb jelzése. Gyakoribb ennél a körbe zárt pont, két koncentrikus kör, esetleg körbe zárt (egyenes, vagy hullámos) vonal. A kört az írástechnológia hatására esetenként négyzet alakú keret váltja fel (5. ábra). Ez az eredeti jelforma egy kút, vagy forrás ábrázolása. A Tordos-Vincsa kultúra 5. ábrán látható jelei közül a jobb alsó a magyar hieroglif írás segítségével elolvashatóan is jelzi, hogy a körből egy folyó indul, az adott hullámvonal ugyanis az ügy "folyó" hieroglifája. Ez a beszédes jel nem csupán a képi tartalom igazolása, hanem általa a 6000 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében és a Balkánon beszélt nyelvre is következtethetünk. A Tordos-Vincsa kultúra nyelve - ez alapján az összetett jel alapján - a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv lehetett, a jelkészlete pedig a székely írás őse, vagy rokona. Ilyen horderejű kérdés eldöntéséhez természetesen több adatra van szükség (ilyen pl. a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor írásemléke is). Nincs okunk a még oly halovány nyom elhallgatására, mert ebből a korból alig rendelkezünk nyelvi következtetést megengedő adattal s azt a keveset, amit felmutathatunk, a tudományos kép kialakítása érdekében fel kell mutatni. 5. ábra. Napjelképek a 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei között; a jobb alsó jel közepén lévő hullámvonal a lyukból kiinduló folyó jele, azonos a székely írás "ü" (ügy "folyó") jelével Az eredeti jelforma leszármazottai Ebből az eredeti jelből ismételt jelhasadások során több kisebb jelcsoport keletkezett és ezek a kőkori népvándorlásokkal szétszóródtak a világ távoli tájaira, hogy végül megmaradjon belőlük valami a különböző írásrendszerekben. A négyszögletes kerettel rendelkező jelformák feltehetően egy írástechnológiai változásnak (a fémkés feltalálását követően, a rovástechnológia bevezetésének?) köszönhetően jöttek létre és ezért a legkorábbiakhoz képest újabbak lehetnek. A kínai jel is szögletesebbé vált valamennyire, de ezt az ecsethasználatnak szokták tulajdonítani. A különböző formai változatok esetenként nem váltották le, nem szorították ki a használatból egymást, hanem jelváltozatokat és jelcsoportokat képezve párhuzamosan fennmaradtak. Az egymás mellett élő eltérő jelformák lehetőséget adtak a jelentés differenciálódására, azaz a jelek számának szaporodására is. A grafikailag nem pontosan azonos jelek (1/a. és 5. ábra) kétségtelenül rokonságban vannak és ugyanazt: a Napot, a napistent jelölik. Az eltérő változatok egymással párhuzamosan maradtak használatban és a jelentésük sem változott meg nagyon. Például az 5. ábrán lévő Tordos-Vincsa jelek közül a bal alsó grafikailag pontosan azonos a 6. ábra szarmata jelével. Mindkettő szögletes és egy hasonló elhelyezésű vonal van bennük. Ez tehát azt jelenti, hogy ez a napjelkép néhány ezer éven keresztül változatlanul fennmaradt Európa középső és keleti szegletében. Ezen túl a szarmata világmodellből az is nyilvánvaló, hogy napjelképről (istenjelképről) van szó, mert a világmodellek közepén mindig az Isten valamilyen jelképe szokott szerepelni. Mivel tudjuk a körbe zárt pont alakú jelről is, hogy napjelkép (az egyiptomi Rá napisten jele), könnyű azt elfogadni, hogy a körből nem a jelentésváltozás, hanem csak az írástechnológia miatt csináltak négyzetet. Ugyanazon napjelkép különféle grafikai formái azért maradtak fenn egymás mellett (annak ellenére, hogy pl. a rovástechnológia kizárja a kör alakú jelek alkalmazását), mert egyidejűleg nem csak egyetlen írástechnológia létezett. Ha róni nem is lehet kört, a fazekasok azért festhettek az edényeikre kör alakú jeleket. Amikor a cserépről a szöveget áttették a rovásbotra, akkor a kör alakú jel helyett négyszögleteset rajzoltak és viszont. Tehát a jelnek két, vagy több alakja is volt s mindig azt használták, ami éppen megfelelt az alkalmazott írástechnológiának. 6. ábra. A kínai "Nap" szójel (balra) és egy szarmata bronztükör hátoldala világmodellel, közepén egy négyszögletes napjelképpel (jobbra) 7. ábra. Acoma indián edény (fent) a körben ismétlődő Rá Jóma ten "Ragyogó Jóma isten" mondatjellel (lent balra); az acoma Rá hieroglifa a négyzetes jelformából előállított kivonat (lent jobbra); az olvasat csak a magyar jelek alapján adható megközelítés 8. ábra. A barcasági edény alsópáhoki másolata Czibor Imre műhelyéből (balra) és a tál Jóságos, ragyogó isten mondatjelének Rá "ragyogó" hieroglifája (jobbra), ez az edény megtekinthető a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján lévő Sindümúzeumban (előzetes egyeztetés esetén és díjtalanul) 9. ábra. A székely rovásírás "nagy R" jele a rovástechnológia hatására egyszerűsödött le, elveszítvén a vízszintes vonalait, amelyeket késsel nem lehetne egy fapálcába róni 10. ábra. Az orhoni ótürk írás "r" betűje Diringer nyomán; nyilvánvaló, hogy a székely "nagy R" betűhöz hasonló jelforma további egyszerűsítésével (a bal oldali függőleges vonal alsó részének elhagyásával) jött létre Bár az akadémikus "írástudomány" vagy száz éven át hangoztatta, hogy a székely írás az ótürk írás leszármazottja, ezt sohasem sikerült alátámasztania, míg végül beismerték, hogy nem képesek megoldani a székely írás eredeztetésének kérdését és átadták a terepet. E fent bemutatott jelsorozat és fejlődési sorrend ugyanakkor kizárja azt, hogy a székely írás "nagy R" betűje az ótürk írásból keletkezhetett volna. A jel kialakulásának folyamatát a fenti jelsorozat jól dokumentálja és ebből következően a székely "nagy R" korábbi alakváltozatot képvisel az orhoninál. Nem számíthatunk arra, hogy az újabb ótürk jelformából a székelyek rekonstruálták volna a korábbi alakzatot. 11. ábra. A hettita ru és ra szótagjelek 12. ábra. A székely írás "nagy R" és " kis r" betűje A székely írás archaikus jellegét emeli ki az is, hogy nálunk a "nagy R" mellett létezik egy "kis r" is. Ez utóbbi az "R" középső vonalának kivonata (12. ábra). Ilyen jel-kettősség az orhoni írásban nem létezik, de megtalálható a sokkal korábbi hettita (luviai) hieroglif írásban. Az ótürk írásokból hiányzik a körbe zárt pont alakú, vagy azzal rokon eredeti jelforma is. Ezek ismét azt támasztják alá, hogy a székely írás az ótürknél korábbi jelhagyományt képvisel. A székely írás őrzi a jelhasadások kiinduló formáját és az ezek során keletkezett jelváltozatok mindegyikét is, ami nem mondható el a többi írásról, különösen az ótürkről. Ezért a székely írás - a most tárgyalt jelek alapján - lehet az összes említett írásrendszer őse, de nem származhat egyikükből sem. Indián jelpárhuzamok Az amerikai indiánok népi jelkészletében vagy harminc magyar jel párhuzama található meg, közte a székely "r" megfelelői is. Ezek a 13-16. ábrán láthatók és a székely "R" megfelelőinek látszanak, a székely "r" ferde vonalát eddig nem találtam meg az indiánok népi jelkészletében. Nem zárható ki, hogy egy kifejezetten erre irányuló kutatás során megtalálható, de eddig ez nem sikerült. Ez a tény arra utal, hogy az indiánok Amerikába vonulásakor a "kis r" még nem nem volt általánosan elterjedve. Azonban egy japán jomon edényen megtalálható, ami arra utal, hogy közel egykorú lehet a Szibériából Amerikába való átvándorlással (1). A 8. ábrán látható magyar és a 14. ábrán olvasható hopi írásmutatvány elképesztő egyezése a magyar és az indián íráskultúra közeli rokonságát bizonyítja. 13. ábra. Acoma agyagdoboz, bal oldali síkját a szögletes formájú Rá/ragyogó hieroglifa határozza meg (amelybe további jeleket építettek be, például a körbe zárt pont alakú Rá jelváltozatot is) 14. ábra. Rá a jóságos úr, hirdeti egy hopi edény oldalán lévő mondatjel 15. ábra. Anaszazi bögre a székely "R" párhuzamával 16. ábra. A Coclé kultúra jele a székely "R" párhuzama Jegyzet (1) Az irodalomjegyzékből alább elérhető cikkemben bemutatok egy több ezer éves japán jomon edényt, amelyben a Rá, ragyogó szójel egy Eurázsiában széles körben elterjedt alkalmazásban (ősvallási szertartás szövegkönyvében) szerepel. 17. ábra. Jomon edény ősvallási szertartás szövegkönyvét őrző jelmontázsa, bal oldalán Rá napisten szólongatása, közepén a szertartáson megjelenő Isten (a világoszlop, Tejút, égig érő fa) képjelekkel történő ábrázolása, jobbra pedig Rá napisten búcsúztatása Szerepel a székely "r" (ragyog, ragyogj, ragyogtál) megfelelője a németországi Stádel barlangban talált, kb. 40 000 éves, mammutagyarból faragott idolon és más régi írásemléken is. Irodalom Varga Géza: Mit mond egy anaszazi bögre a székely írás R betűjéről? Varga Géza: Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai Varga Géza: Hopi edény "jóságos, ragyogó úr" mondattal Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal Varga Géza: A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Varga Géza: Indián tartalom Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton Varga Géza: A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei Varga Géza A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

A veleméri rajzos sindük (tetőcserepek) ezer év kereszténység dacára az ősvallási ábrázolásokból és a magyar hieroglifák eredeti felhasználási módozataiból őriztek meg néhány tucatnyit napjainkig. A jelen cikkben bemutatott sindü a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg. Az eredeti sindüből csak egy töredék maradt meg, amit sikerült grafikailag rekonstruálni (1. ábra) 1. ábra. Veleméri rajzos sindü a virágszerűen előadott hieroglifikus Egy Isten mondattal, a bal alsó sarokban a székely írás "gy", "us" (ős) és "nt/tn" (ten) jele A sindürajz egy, az Istennel azonos égig érő fát jelképező tulipán. Ezért olvasható el Egy Isten alakban. Berze Nagy János népmesekutató is azt írja az Égigérő fa c. kötetében, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. Ezt az ősvallási hiedelmet illusztrálja ez a veleméri sindü. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő Egy Isten mondatjel és más előfordulások alapján tudjuk, hogy a tulipán azért kedves virága a magyarságnak, mert elolvasható istenjelkép. Erről bővebben A magyarság jelképei c. kötetben írtam. Ez a tetőcserép azért került a háztető héjalásába, mert a magyarok rovásírást ismerő Istene innen is megtudhatta, hogy ez a ház a lakóival együtt érdemes a kíméletre égiháború idején. Irodalom Varga Géza: A magyarság jelképei Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Veleméri rajzos sindük Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel Varga Géza: Garabonciális használati utasítás őrségi szállások kódisállásaihoz, gyanútlan szállóvendégeknek Varga Géza: Népi tartalom Varga Géza www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Megszoktuk már, hogy az amerikai indiánok népi és archaikus jelkészletében lépten-nyomon ismerős, a székely írás jeleivel és a magyar népi jelkincs hieroglifáival azonos rajzolatokra bukkanunk. Bár ennek az azonosságnak a puszta emlegetése is végtelenül tudománytalan minden tanult ember számára, ez a különös jelenség mégis, minden tankönyvi előírás ellenére is létezik és tapasztalható. Nincs ez másképpen az új-mexikói Largo kanyon sziklarajzai esetében sem, mert itt is találunk néhány indián - magyar párhuzamot. Ez a navaho indiánok területe, feltehetően tőlük származnak e sziklarajzok. A tudománytalan jelzőt indokolatlanul használóknak pedig meg van engedve, hogy a harmincnál is több azonos jelre nálam jobb magyarázatot adjanak. Ami persze reménytelennek látszik, mert a Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk eredménye az volt, hogy ezek a hasonlóságok a genetikus kapcsolat (az írásrendszerek rokonságának, egy központból való származásának) a bizonyítékai. Az írás kőkori kialakulása innen, az indián-magyar egyezésektől indulva érthető meg. Pillanatnyilag ez a felismerés jelenti az írástan pillanatnyi csúcsteljesítményét. Ez egy tudományos igényű cáfolat nélküli felismerés a magyar hieroglif írás kőkori eredetéről. Ahhoz az egyelőre nem létező, még jobb, új hipotézishez, ami jobb lenne az általam kifejtettnél, persze dolgozniuk kellene a kritikusaimnak (pontosabban: a rámbődűlőknek), valamint intelligensnek sem ártana lenniük. Ezek bizony kemény feltételek. Ráadásul elárulhatom: ha a fejük tetejére állnak, akkor sem találnak fogást a könyvemben kifejtett felismerésen, csak a hozzá nem értésük, a lustaságuk és a prekoncepciójuk fog nyilvánvalóvá válni. Egy idő után (miután elolvasták és megértették az általam vázolt összefüggésrendszert) elkerülhetetlenül le kell nyelniük a békát. A székely írás egy kőkori vallás jelképrendszeréből alakult ki, ezért hasonlítanak ennyire az indián jelek a magyar jelekre. További cikkeim e tárgykörben: Az új-mexikói Lobo kanyon magyar-azonos jelei Hopi madár olvasható üzenettel Hopi edény "jóságos, ragyogó úr" mondattal "Indián hieroglifák" a Magyar hieroglif írás c. kötetből "Úristen magas köve" egy vintage edényen Egy acoma madár ismerős jelei La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal A braziliai Ingá-kő jelei A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei Indián-magyar kulturális kapcsolatok Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Indián-magyar jelpárhuzamok "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik 1. ábra. Sziklarajzok a Largo kanyonban 2. ábra. Sziklarajzok a Largo kanyonban 3. ábra. A Largo kanyon égig érő fája (balra) és egy veleméri rajzos sindün látható megfelelője (jobbra, Sindümúzeum) 4. ábra. A Largo kanyon másik égig érő fája (balra) és a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jele (középen) és egy magyar báni dénár (jobbra) 5. ábra. Largo kanyon két istenábrázolása (balra és középen), valamint a székely írás "nt/tn" (Ten "isten") jele (jobbra) 6. ábra. Largo kanyon folyóábrázolása (balra) és a székely írás "ü" (ügy "folyó") jele (jobbra) 7. ábra. Largo kanyon napábrázolása (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó) jele (jobbra) 8. ábra. A Largo kanyon kacskaringója (balra) és egy gömöri tornácoszlop jó "folyó" jele 9. ábra. Largo kanyon homokóra alakú jele (balra) és a székely írás "u" (ushu "őskő, fém, meteorvas") jele (jobbra) 10. ábra. Largo kanyon fiatal növényt ábrázoló vésete (balra) és a székely írás "zs" (zsenge) jele Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka

A hunok itáliai hadjáratára 452 tavaszán került sor. Közismert, hogy a kaland végén a nagy hun uralkodó megkegyelmezett Rómának. A megszállás veszedelmétől való megmenekülés olyan elemi erejű élménye volt az örök városnak, hogy évszázadokkal később is a legfontosabb események között emlékeztek rá. Bernini és Raffaelló, a két művészóriás állított emléket annak a pillanatnak, amikor Attila, a világ ostora elfogadta Leo pápa békeajánlatát. 1. ábra. Onogesius hun hadvezér szobra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy őrségi szállás) kertjében Az Őrségben azonban, a hadjárat kiinduló pontján, csak napjainkban állítottunk emléket ennek a nevezetes eseménynek, pontosabban a hadjárat során megmutatkozó hun humanizmusnak. A hadjáratnak ugyanis ez volt a legfontosabb tanulsága, amire a világ nem figyelt fel eléggé. Korábban a gót Alarik nem törődött a város megkímélésének fontosságával, mert elfoglalta, kifosztotta és felégette Rómát. Mégis a hunokat tartja barbárnak a világ. Ez a szobor ebből kifolyólag a világ igazságtalanságának is ellentmond. Abcug nyugati újságírás! - gondolja magában Onogesius. A történetírók sem szokták kiemelni a váratlan kegyelem egyik lehetséges magyarázatát sem. Attila ugyanis túszként Rómában töltötte a gyermekkorát és ezért feltehetően eleve hajlott arra, hogy megkímélje emlékei színterét. 2. ábra. Onogesius nevét Hungyőző alakban írtuk le rovásbetűkkel, mert a rovásírás a fonetikus alakot rögzíti, a latin leírásban megmaradt hun névnek azonban ez a mai magyar forma jobban megközelítheti a kiejtését Nos, ennek a hun emberségnek a hangsúlyozására született meg ez a szobor. Onogesius ugyan személyesen nem vehetett részt az itáliai hadjáratban, mert az előző évi katalaunumi csatában elesett, de a talapzatra írt, hiteles forrásban fennmaradt mondása (2. ábra) jól jellemzi a hunok nemes gondolkodásmódját, amely az általa oly sokszor vezetett és tanított hadsereget is jellemezhette. E sorok írójának tervei alapján Hankó Péter szobrászművész barátságból és a hun idők iránt érzett tiszteletből ajándékként készítette el a hun vezér szobrát. Onogesius szobra a veleméri domb tövében fakadó forrás fölött áll és északra tekint, ahol a hun ősvallás szerint a Tejúttal azonos Isten országa volt. A szobor hátterében egy különleges őrségi szállás, a Csinyálóház. A talapzatra Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester írta rá Onogesius fennmaradt mondását: "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben". A hun időkben az volt a legnagyobb megtiszteltetés, ha az uralkodó - Lenin rend akkor még nem lévén - meghívta egy pohár borra a kitüntetettet. Onogesius is a kezében tart egy üres poharat, de most nem Etele, hanem a Teremtő színe elé járul vele. Azóta is ott ül a Fennvaló jobbján és pohár mellett diskurálhatnak az Őrség viselt dolgairól. 3. ábra. Pillantás az égerlápra A szobor egy tóka felett áll és a telek alján lévő láprétre néz. A lápréten haris él, ezért szigorúan védett a terület. Esténként hallani is a semmivel össze nem téveszthető hangját. Igen, ez az a madár, amelyikről a költő azt írta, hogy harsogó. Azért szeret itt megmaradni, holott manapság igen könnyű egy védett madárnak akár ki is halni, mert a növényzetben háborítatlanul el tud bújni a veszedelmek, például a róka elől. 4. ábra. Nyári délutánokon ezekben a fákban is virágokban gyönyörködve hallgatja Onogesius a haris harsogását 5. ábra. Tavasszal a mocsári gólyahír teszi széppé az égerfák alját 6. Így néz ki közelebbről a mocsári gólyahír, ebből azonban nem tud szedni Onogesius, mert nem hajlik a dereka, nekünk kell néhány szálat a szobor talapzatára tennünk a tiszteletünk jeleként A lapályon égerfák nőttek (ami a képeken elég jól van dokumentálva), én meg diófát, szelidgesztenyét és körtét ültettem melléjük, mert azok jól bírják a nedves talajt. A két gesztenye néhány évi növekedés és reménykedés után elpusztult. A dió- és körtefáimról meg az eltelt 25 évben még egyetlen diót, vagy körtét sem sikerült ennem. A diók a lapályon elfagytak (az alacsonyabb területeken mindig erősebb a fagy). A körtefák teremnek, de azt meg mindig hamarabb megtalálták a madarak és a jómadarak. Ebből kifolyólag az idén is ültettem egy újabb körtefát, hogy a folyamatosság ne szakadjon meg (a vendégeknek szabad a kert fáiról, meg a lugasról fogyasztani a termést). Mert a folyamatosságnak éppen az a lényege, hogy nem szakad meg. Talán már Platon, vagy akár Herakleitosz is megfogalmazta, hogy ha a folyamatosság megszakad, akkor az már nem igazán folyamatosság. A dombon szerencsére terem a dió, de ott meg a körtével nem volt szerencsém, talán a szárazabb talaj miatt nem boldogok ott igazán a körtefák. Most erről az égerlápról mutatok néhány képet az égerfákra és a mocsári gólyahírre kihegyezve. A közölt fényképek pillanatképek 2018 ígéretes tavaszáról. Páratlanul szép napos idő van ugyanis. Öröm felemelni az orcánkat és derűs arccal a jövőbe tekinteni. Ha kételkedik benne egy szemernyit is az olvasó, akkor szíveskedjen személyesen ellenőrizni! Varga Géza Őrségi erdei szállás A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobája A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Megszoktuk már, hogy az amerikai indiánok népi és archaikus jelkészletében lépten-nyomon ismerős, a székely írás jeleivel és a magyar népi jelkincs hieroglifáival azonos rajzolatokra bukkanunk. Bár ennek az azonosságnak a puszta emlegetése is végtelenül tudománytalan minden tanult ember számára, ez a különös jelenség mégis, minden tankönyvi előírás ellenére is létezik és tapasztalható. Nincs ez másképpen az új-mexikói Largo kanyon sziklarajzai esetében sem, mert itt is találunk néhány indián - magyar párhuzamot. Ez a navaho indiánok területe, feltehetően tőlük származnak e sziklarajzok. A tudománytalan jelzőt indokolatlanul használóknak pedig meg van engedve, hogy a harmincnál is több azonos jelre nálam jobb magyarázatot adjanak. Ami persze reménytelennek látszik, mert a Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk eredménye az volt, hogy ezek a hasonlóságok a genetikus kapcsolat (az írásrendszerek rokonságának, egy központból való származásának) a bizonyítékai. Az írás kőkori kialakulása innen, az indián-magyar egyezésektől indulva érthető meg. Pillanatnyilag ez a felismerés jelenti az írástan pillanatnyi csúcsteljesítményét. Ez egy tudományos igényű cáfolat nélküli felismerés a magyar hieroglif írás kőkori eredetéről. Ahhoz az egyelőre nem létező, még jobb, új hipotézishez, ami jobb lenne az általam kifejtettnél, persze dolgozniuk kellene a kritikusaimnak (pontosabban: a rámbődűlőknek), valamint intelligensnek sem ártana lenniük. Ezek bizony kemény feltételek. Ráadásul elárulhatom: ha a fejük tetejére állnak, akkor sem találnak fogást a könyvemben kifejtett felismerésen, csak a hozzá nem értésük, a lustaságuk és a prekoncepciójuk fog nyilvánvalóvá válni. Egy idő után (miután elolvasták és megértették az általam vázolt összefüggésrendszert) elkerülhetetlenül le kell nyelniük a békát. A székely írás egy kőkori vallás jelképrendszeréből alakult ki, ezért hasonlítanak ennyire az indián jelek a magyar jelekre. További cikkeim e tárgykörben: Az új-mexikói Lobo kanyon magyar-azonos jelei Hopi madár olvasható üzenettel Hopi edény "jóságos, ragyogó úr" mondattal "Indián hieroglifák" a Magyar hieroglif írás c. kötetből "Úristen magas köve" egy vintage edényen Egy acoma madár ismerős jelei La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal A braziliai Ingá-kő jelei A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei Indián-magyar kulturális kapcsolatok Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Indián-magyar jelpárhuzamok "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik 1. ábra. Sziklarajzok a Largo kanyonban 2. ábra. Sziklarajzok a Largo kanyonban 3. ábra. A Largo kanyon égig érő fája (balra) és egy veleméri rajzos sindün látható megfelelője (jobbra, Sindümúzeum) 4. ábra. A Largo kanyon másik égig érő fája (balra) és a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jele (középen) és egy magyar báni dénár (jobbra) 5. ábra. Largo kanyon két istenábrázolása (balra és középen), valamint a székely írás "nt/tn" (Ten "isten") jele (jobbra) 6. ábra. Largo kanyon folyóábrázolása (balra) és a székely írás "ü" (ügy "folyó") jele (jobbra) 7. ábra. Largo kanyon napábrázolása (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó) jele (jobbra) 8. ábra. A Largo kanyon kacskaringója (balra) és egy gömöri tornácoszlop jó "folyó" jele 9. ábra. Largo kanyon homokóra alakú jele (balra) és a székely írás "u" (ushu "őskő, fém, meteorvas") jele (jobbra) 10. ábra. Largo kanyon fiatal növényt ábrázoló vésete (balra) és a székely írás "zs" (zsenge) jele Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka

A Magyar hieroglif írás c. kötetben és kisebb cikkekben is bemutattam már a pécsi székesegyház hieroglifikus mondatát, ám az egyetlen részletesebb cikket, ami a tudós virtuson jelent meg, az idők szele elsodorta, ezért újra foglalkozni kell vele. A valójában nem is létező írásszakértők figyelmét egyébként sem keltette fel ez a kicsiny, de fontos írásemlék, így aztán rájuk is rájuk fér az ismétlés. 1/a. ábra. A pécsi székesegyház hieroglifikus Óg az Egy ős mondata világosan felismerhető hieroglifákból áll, ez a képszerkezet az "eget tartó istenjelkép" ábrázolási konvenció egyik példája 1/b. Ugyanaz a részlet az egyébként kitűnő Zala György szobrászművész által átfaragva már csak egy semmitmondó palmetta 2/a. ábra. A Szent László idejében épült székesegyházból maradt kövekből összeállított rekonstrukció 2/b. ábra. A rekonstrukció részlete közelebbről 2/c. A pécsi "eget tartó isten" ábrázolási konvenció, amelyben az égig érő fával azonos isten alakja mellett a hieroglifikus mondatjel megjelenik (balra) és a Szent Korona hasonló "eget tartó isten" ábrázolása (jobbra) 2/d. A fenti részlet Zala György által készített rekonstrukciója 3/a. ábra. A pécsi Óg hieroglifa (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra), az ég boltozatát ábrázoló jelet a rovástechnológia miatt kellett függőlegesre állítani 3/b. ábra. A pécsi ős hieroglifa (balra) és a székely írás "us" (ős) jele (jobbra), a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyikben karácsonykor a Nap felkel 3/c. ábra. A pécsi Egy hieroglifa (balra) és a székely írás "gy" betűje (jobbra), az istennel azonos Tejút/égig érő fa jelképe A többi pécsi és dunántúli hieroglifikus írásemlékkel együtt nyilvánvaló, hogy az Árpád kori uralkodóink nem üldözték, hanem használták a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleit. Tehát - az akadémikus "tudomány" állításával ellentétben nem csak a székelyek használták az ősírásunkat, hanem az az egész magyarság kincse volt. Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Egy pécsi XI. századi gyűrű hieroglifikus mondata Varga Géza: A Pécs Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyű hun kiszíjvég hieroglifikus mondata Varga Géza: Pécsi (szajki) avar szíjvég hieroglifikus felirattal Emléktábla a rovásnak – Pécs (rovásinfo) Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy bűbájos őrségi szállás) egyik kerti pihenőhelye A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) tókájának részlete Kötetlen biológiaóra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy kedves őrségi szállás) dombja alatti égerláp-rekvizitumban A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szállás) Kamraszobája A veleméri Cserépmadár szállás (egy őrségi szálláshely) borospincéjéből kialakított fürdőszoba-előtér

Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás

A jelekkel, vagy jelszerű vonalakkal telezsúfolt cédrusfa táblát az 1993. júliusi ásatási évadban találta meg George Hourmouziadis professzor és csapata egy kísérleti árokban, amelyet vízzel borított területen mélyítettek a tópart közelében (Kastoria, Görögország). Itt egy cölöpökre épített település volt Kr. e. 5200 táján, ezért régészeti leletek és emberi tevékenység nyomai vannak a vízzel borított területen. A fatáblán, sőt a tábla felső élén is sok jel látható, amelyek a víz alatti elhelyezésnek köszönhetően máig megmaradtak. A szárítási folyamat során azonban a vésett jelek a mélységük nagy részét elveszítették. A tábla mellett számos más kerámia darabot is találtak, amelyeken hasonló írásjelek vannak. 1. ábra. A Dispilio tábla A tábla jelei kétségbeejtően elhatárolhatatlanok, azonosíthatatlanok és látszólag nem követnek semmiféle eddig ismert rendet. Olyan sűrűn vannak egymáshoz közel és olyan gyakori az azonos alakú jelek ismétlődése, hogy az szinte kizárja az elolvashatóságukat. Nyilvánvalóan nem az ősvallási szövegek körébe tartozó világmodell van a táblán, mert azok jelei rendezettséget és szabályos ismétlődéseket mutatnának. Szívesen hinnénk azt, hogy a tábla jelei sorokat alkotnak, de ezek a sorok nem eléggé nyilvánvalóak. Mindenesetre ebben a korban születnek meg az első írásemlékek, amelyeken a jelek sorokat alkotnak (2. ábra). Ekkortájt alakul ki az a sorokból álló rendezett szövegkép, amit ma is a legkönnyebben elfogadunk írásnak. Azért történik ez a változás (a világmodellek rendszeréből a sorokba rendezett szövegig), mert felmerült az igény az ősvallás szövegeinek rögzítésén túl a bonyolultabb és a civil (nem vallásos) szféra igényeit kielégítő írás létrehozására. 2. ábra. Nenad korongja, egy megértett és részben elolvasott szöveg (ősvallási szertartás szövegkönyve) az Al-Duna szerbiai szakasza mentéről, feltehetően a Tordos-Vincsa kultúra végső korszakából 2004. februárjában, a tábla felfedezésének bejelentésekor, Hourmouziadis azt állította, hogy a szöveget nem könnyű nyilvánosságra hozni, mert ez megváltoztatja az írás eredetére vonatkozó jelenlegi történelmi elképzeléseket. Ismerős a probléma. A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem őskori régészetének professzora szerint a tábla jelei megkérdőjelezik a jelenlegi uralkodó elméletet, miszerint az ókori görögök ábécéjüket a Közel-Kelet ősi civilizációitól (Babilónia, sumér és föníciaiak stb.) kapták volna. A világszerte tanított, jelenleg elfogadott történelmi elmélet azt állítja, hogy az ókori görögök Kr. e. 800 körül a föníciaiaktól kapták az írásukat. (1) Ez a tábla azonban egy 4000 éves szakadékot jelent az időrendben. Jóval korábban jelent meg az írás a mai Görögország területén, mint azt eddig tanították. 3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jeleinek és a magyar jelkincsnek az egyezései A professzor azt is feltételezi, hogy míg az ókori keleti civilizációk ideogrammokat használtak, addig az ókori görögök egy modernebb szótagírást alkalmaztak. Ez lehetséges, mert ezekben a korai időkben a szavak rövidebbek voltak és gyakoribbak voltak az egy szótagos szavak s ezek a nyelvi viszonyok könnyűvé tették egy szótagírás kialakítását. Sajnos, nincsenek információim arról, hogy a professzor mire alapozva köti az írást a görögökhöz és miből következtet szótagírásra (a jelek számából, vagy abból, hogy nem képszerűek?). Szinte bizonyos, hogy akkortájt nem beszéltek görögül azon a tájon. Görögök alatt talán a görögök elődeit (a pelazgokat?) érti s feltételezi, hogy a görögöket megelőző népesség minden viszontagság ellenére folyamatosan tovább élt és részévé vált a későbbi görög népességnek és kultúrának. Ez a gondolatmenet divatos, lehetséges és üdvözlendő, azonban bizonyíték nélkül nem sokkal több egyszerű találgatásnál és ábrándnál. A Dispilio tábla értékelői újra elmondják azt, amit már a Tatárlakai táblák, vagy a Tordos-Vincsa kultúra írása kapcsán is elmondtak, vagy elmondhattak volna, miszerint felborítja az írás születéséről eddig vallottakat. A korszak kultúrái egyaránt íráshasználók voltak. Úgy tűnik, mintha egy neolitikus birodalom és részeinek hagyatékát vizsgálnánk. Harald Haarmann német írástörténész szerint a Duna-völgy kultúráinak írását meg kell fejteni. A következmények hatalmasak. Azt jelentheti, hogy a Duna-völgy civilizációja megelőzi az összes többi ismert civilizációt és a hatása ma is kimutatható például a görög mitológiában. 4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor Athéné istennő zoomorf alakja (fent), a tehénszobor hieroglifái (középen) és a hieroglifák megfelelői a székely írásban (lent) Ezek a külföldi tudósok és értékelők "természetesen" semmit sem tudnak a szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleinek magyar olvasatáról, pedig ez a szobrocska néhány száz évvel korábbi a Dispilio táblánál és véle szemben jól azonosítható készítőinek nyelve, továbbá a kitűnően elolvasható jeleit ma is használjuk a székely írásban. A külföld tudatlansága a hazai "tudományos konszenzus" magyar- és tudományellenes elzárkózásának, évszázados hazudozásának köszönhető. Hiába van ott az írástörténetet új oldalról megvilágító 7500 éves szentgyörgyvölgyi szobrocska a Magyar Nemzeti Múzeum vitrinjében, ha a muzeológusok annyira gyűlölik(?) a magyar írást, hogy lereszelik a gondjaikra bízott budapesti hun(?) jelvény jeleit is. Várható ezektől, hogy tájékoztatják a világot a székely írás előzményének kőkori elterjedéséről? Ezért a kézenfekvő gondolatot (hogy az írás sokkal régebbi a suméreknél) nem a magyar jeltörténet alapján fogadja el a világ, hanem a Dispilio tábla és társai segítségével. Pedig a napjainkban is használt magyar jelek (a magyar hieroglif írás) segítségével könnyebb lenne a gondolat bizonyítása. Jegyzet (1) A föníciai hagyomány szerint őket Tautosz tanította meg írni-olvasni. Amihez hozzátehetjük, hogy ez a név a magyar tátos/táltos és tudós szavakkal azonos. Irodalom Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái Varga Géza: A tatárlakai táblák "atya" és "szár" szójelének hangzósítása Varga Géza: Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján Varga Géza: Közszavak és istennevek Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Magyar hieroglif írás, őrségi szállás, székely rovásírás

A Canterbury angolszász korongon a magyar hieroglif írás jeleivel írt mondatot olvashat el az, aki ismeri a székely írás szójeleket alkalmazó elődjét, a magyar hieroglif írást. Mióta Dr. Somos Zsuzsanna előadásából megtudtuk, hogy az angolszász uralkodók Attila leszármazottai voltak, ezen már nincs is okunk csodálkozni. Még a VI. és VII. századi angolszász ékszereken is találunk ismerős jeleket és jelszerkezeteket, sőt elolvasható magyar mondatokat. 1. ábra. A Canterbury angolszász korong egy elolvasható világmodell, amelynek olvasata: Lyukó (is)ten ... földje (mai magyarsággal: Lyukó isten ... földje), bal oldalon fentről lefelé: a magyar hieroglif írás Lyukó, ten/isten és Föld jele, középen a Canterbury korong, jobbra a székely írás "ly", "nt/tn" (ten) és "f" jele Az 1. ábra jobb szélén láthatók azok a székely jelek, amelyek segítségével a korong olvasása megtörtént. Az olvasatot 50 év kutatása előzte meg, amelynek legfontosabb része a székely jelek akrofóniájának tisztázása volt. Elsősorban azt kellett kideríteni, hogy az egy hangot jelölő székely betűk milyen szójelekből alakultak ki s hogy mely székely jelek szójelek ma is. A ma már kevéssé ismert székely szójelek közé tartozik a ten "Isten" hieroglifa is, amely ugyan kiszorult a mindennapi használatból, de napjainkig megőrződött a székely írás nikolsburgi ábécéjében. Tisztázni kellett e régi jelek sajátos alkalmazási rendjét is, mert az - szemmel láthatóan - eltér a latin írás rendjétől. Például általában nincsenek sorok, hanem a világmodellek (mandalák) elvének megfelelően osztják el a jeleiket s azokat körben haladva, esetleg sugár irányban kell elolvasni. A Canterbury korong is egy világmodell. Ennek - szokás szerint - a közepén van a Dana istennevet rögzítő kereszt (amit azonban a Föld hieroglifa részeként nem kell kiolvasni). A világmodell sarkain pedig az Istennel azonos égbe vezető út jele (az égig érő fát ábrázoló ten hieroglifa) olvasható. Mindezek leírását az érdeklődő olvasó megtalálja a Magyar hieroglif írás c. kötetben. A hunok és az avarok gyakran használták a Lyukó nevet a napisten megnevezésére. Ez a név arra utal, hogy az Isten az élet és a bőség forrása. Két földrajzi nevünkben is fennmaradt ez a név, továbbá a Lyukónak szó olvasható a bodrog-alsóbűi honfoglalás kori rovásírásos fúvókán is. A Canterbury korong ten jelét talán Isten alakban kell/lehet olvasni (a középső szirom jelölheti az ős szót, az Isten első szótagját, de ehhez - talán - lennie kellene a közepében egy függőleges vonalnak). Ezt a dilemmát a további párhuzamok előkerülése és elemzése döntheti el. A Canterbury korong jeleinek olvasatát alátámasztja, hogy a véle rokonítható európai hieroglifikus feliratok többségének hasonló a mondanivalója: az Isten tulajdonában lévőnek mondja az országot, vagy a földet (2-5. ábra). A jelen cikkben bemutatott, körben olvasandó három szöveg (közte a Canterbury korong) ismétlődő mondatokból áll, amiből feltehető, hogy ezek egy-egy korabeli imádságot rögzítenek (1., 3. és 4. ábra). 2. ábra. A Nagy Károly által az avaroktól rabolt Conques-i kincsek egyikén a Dana ten országa mondat olvasható 3. ábra. A IX-X. századi afrászijábi tálon a Jóma szár ... földje (mai magyarsággal: Jóma úr ... földje) szöveg olvasható 4. ábra. A karcagi csatkarikán a Magas égi kő, magas kő ... földje mondat olvasható 5. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori műemléktemplom Isten országa mondatjele a déli bejárat fölötti kapubélletből, ez az Isten szójel nagyon hasonló a Canterbury ten jelhez, ezért talán pontosabb lenne azt is Istennek olvasni ten helyett Irodalom - Dr. Somos Zsuzsanna: Hunok a brit trónon (video) - Dr. Somos Zsuzsanna: Az Etheling dinasztia. Hunok a brit trónon? in: A Biblia és az ősi Sumér irodalmának párhuzamai SN Kramer szerint. Püski, 2018. 109-120. oldal. - Dr. Somos Zsuzsanna: Az Etheling dinasztia, in: Skóciai Szent Margit az Árpád-házi királylány, felmenői és leszármazottai. Püski, 2019. 9-12. oldal. - Varga Géza: Angolszász boglár hun mondatokkal - Varga Géza: VI. századi angolszász világmodell hun mondatokkal - Varga Géza: Az abingdoni világmodell - Varga Géza: Azonos szerkezetű, magyar hieroglifákból alkotott világmodellek a világ távoli tájain - Varga Géza: Meroving, frank, angolszász és gót tartalom - Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. - Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról - Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről - Thelegdi János: Rudimenta Varga Géza Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk! Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)

A kijevi öv részletének fényképét a neten találtam és arról készítettem az itt bemutatott fotógrafikát (1. ábra). 1000-1200 tájáról való és kijevi. (1) A tárgy elolvasható. 1. ábra. A kijevi övcsat részlete hieroglifikus szövegekkel (fotógrafika), a korong képszerkezete (olvasható díszítése) egy Lyukó hieroglifába illesztett világmodell, amely a hunok panteista ősvallásának álláspontját fejezi ki, miszerint Lyukó napisten azonos a világgal, a világ középen az Isten, a sarkain pedig a sarok (az égbe vezető út) jelképe/mondatjele olvasható, összességében feltehetően egy körben olvasható ősvallási imát rögzít 2. ábra. A kijevi övcsat Lyukó magas ős sár köve (mai magyarsággal: Lyukó magasságos ősúr köve) mondata, a "magas kő" ábrázolási konvenció gondolatgazdag (az égig érő fát ábrázoló) megvalósítása 3/a. ábra. A kijevi övcsat Magas sar/sarok köve (mai magyarsággal Magasságos úr köve) mondata a "magas kő" ábrázolási konvenció egyszerűbb előfordulása A kijevi övcsaton két változatban is szerepel a "magas kő" ábrázolási konvenció. Az egyik esetben egy növényi ábrázolás két levele képezi a magas és a kő szójeleket (2. ábra), a másik esetben egy lépcsős toronytemplom két oldala adja a magas kő szavakat (3/a. ábra). Az ábrázolási konvenció eddig ismert példái olyan földrajzi területekhez kötődnek, amelyek ismerték a lépcsős toronytemplomot (3/c. és 3/d. ábra). A hun és magyar emlékeken való előfordulása (3/b., 3/e. és 3/f. ábra) arra utal, hogy a hun-magyar kultúra a Közel-Kelet, Szibéria és Amerika legkorábbi, piramisépítő kultúráinak a rokonságába tartozik. Ebből és a tárgy időtálló voltából arra gondolhatunk, hogy az öv valamelyik hun utód (pl. a magyar) nép hagyatékához tartozhat. 3/b. ábra. Csángó hímes tojás a Magas sar/sarok köve (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondattal, a hun hagyományt őrizte meg 3/c. ábra. Jeddito váza, a magyar hieroglif írás segítségével a Magas jó sar/sarok köve (mai magyarsággal: Magasságos jóságos úr köve) mondat olvasható el, ám ez az olvasat nem feltétlenül azonos az esetleg létező indián olvasattal 3/d. Afganisztáni istennő-idol hieroglifákkal (Kr. e. 2000), a vállain a "magas kő" ábrázolási konvenció korai példáival (jobbra lent a karcagi csatkarika magas és kő hieroglifája 3/e. ábra. Az Árpád kori karcagi csatkarikán a Magas kő és a Magas égi kő mondatok ismétlődnek 3/f. ábra. Hun csat a lépcsős toronytemplom, a magas kő ábrázolásával (Bóna István nyomán) 4. ábra. A kijevi övcsat Föld hieroglifája 5. ábra. A kijevi övcsat hieroglifái (a hun oszlopban) és a megfelelő székely jelek (ez utóbbiakhoz sorolva a karcagi csatkarika és a Szertő tető jelkészletét is) Az ősvallási ima olvasata A kijevi övcsaton lévő jelek a végső soron kőkori eredetű ősvallás jelképeiből alakultak ki. A "magas kő" ábrázolási konvenció képi tartalma és szemantikája, valamint előfordulásainak elterjedési köre is jól illusztrálja a jelhagyomány történeti és ősvallási kötődéseit (l. az irodalomjegyzékben felsorolt dolgozatokat is!). A hasonló hieroglifikus ábrázolások (világmodellek és a belőlük kialakult köriratok) több esetben imaszövegnek bizonyultak. Ilyen párhuzam többek között az afrászijábi tál, a berekböszörményi gyűrű, a regölyi gyűrű és a karcagi csatkarika imaszövege is. Ezért joggal gondoljuk, hogy a most tárgyalt hun övcsat korongján is egy körben elolvasható imádság ismétlődő mondatait látjuk. Az ima nyilvánvalóan Lyukó napistenhez szól, akit több hun hieroglifikus szöveg is megszólít s akinek a jele e tárgyon is többször előfordul, ráadásul a világmodell alapszerkezetét is meghatározza. A pontos imaszöveg megállapítása mégsem könnyű, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik hieroglifát kell kiolvasni és milyen sorrendben. Az említett bizonytalanságokat figyelembe véve, a Lyukó ősúr magas kövének földje, vagy egy hasonló szerkezetű és mondanivalójú olvasat tűnik lehetségesnek. A feltehetően énekelve elmondott imában ez a mondat ismétlődhetett négyszer. Jegyzet (1) Egy kedves, harlequin nevű olvasómnak ( https://hup.hu/node/164060#comment-2344229 ) köszönhetően sikerült megtalálni a múzeumot, a New York-i MET-et, ahol ezt a tárgyat őrzik. Köszönöm a segítséget! A lelet fényképét bemutató cikk szerint ez egy lánc madarakkal és geometriai motívumokkal. Ami persze a "geometriai motívumokat" illeti, ezek nem csak geometrikusak, hanem el is olvashatók. Irodalom Elolvasható hun ékszer a Ragyogó, magasságos Khuar köve mondatjellel Acoma agyagdoboz a Magas kövön ragyogó Dana isten mondattal A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik Veleméri rajzos sindük Magyar hieroglif írás Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja szöveg egy szkíta sztéléről Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron Hun tartalmak Afrászijábi cseréptál ősvallási üzenettel A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak A tóka részlete Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

A régészek, nyelvészek és történészek kezdettől tanácstalanok a tekintetben, hogy a székely írás korábbi-e a honfoglalásnál, vagy sem. Hunfalvy még kitalációnak gondolta az írásunkat s a valóság és a "tudományos" nézetek e téren csak igen lassan közelednek egymáshoz. Az akadémikus álláspont - szerencsére - egyre inkább abba az irányba fejlődik, hogy elismerik a sztyeppi, honfoglalásra készülő magyarok róni tudását. Újabban - nem kis erőfeszítéseimnek köszönhetően - az ELTE és az MKI munkatársai nyelvemléknek tekintik a rovásszövegeket, igaz, ezek elolvasására az akadémikus dogmák és prekoncepciók szorításában továbbra sem képesek (magyar hieroglifák létét nem ismerik el és a szkíta-hun eredetű rovásírás gondolata sem nyert még náluk polgárjogot). A múzeumok polcain lévő honfoglalás kori leletek szemügyre vétele és e szempontból való értékelése (néhány lineáris kivételtől eltekintve) mintha senkinek sem jutott volna az eszébe. Pedig még a jól ismert és ezerszer megcsodált rakamazi korongon is találunk egy hieroglifikus mondatot (1. ábra). Ez a mondat - egy sajátossága miatt - a hun-magyar azonosság bizonyítéka. 1. ábra. A rakamazi korong (fent) és hieroglifikus Jóságos Úristen mondata (középen), az alsó sorban a hieroglifáknak megfelelő székely jelek A képtelen helyzetet az okozza, hogy a közízlésnek a lineáris jelek felelnek meg és az olyan gazdagon díszített és pazar ötvösmunkával kialakított jeleket, mint amilyenek a rakamazi korongon is láthatók, nem merik vagy nem képesek írásjelnek tekinteni. Ha kisgyermek korukban a tanító néni a tintával, golyóstollal, vagy ceruzával írt, esetleg nyomtatott jeleket tanította meg nekik, akkor a szakma csak ilyeneket fogad el írásjelnek. Punktum. Hiába teszem elébük az asztalra a felfedezést, jól megrágva, nincs rá válasz. Se kép, se hang. Vagy ha mégis, akkor csak a finnugrista jelzőkészlet felsorolására van példa (a dilettánstól az elmebetegig). Olvasási nehézséget okoz az is, hogy a rakamazi hieroglifák nem egyetlen hangot, hanem egy-egy szót jelentenek. Veit Gailel ugyan világosan ránk hagyta, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak, de ennek a megemésztése sem könnyű, különösen a nyelvészeknek, régészeknek és történészeknek, mert ők egy finnugrista agymosáson mentek keresztül. Ha ugyanis a magyar hieroglif írás létezik, akkor az egyetemeken a magyar íráshasználatról és a magyar őstörténetről tanítottakból nagyjából semmi sem igaz. Akkor a honfoglaló magyar népnek olyan archaikus kultúrája volt, mint a legnevezetesebb ókori népeknek: a saját szójeles írással rendelkező kínaiaknak, egyiptomiaknak, sumereknek, hettitáknak és urartuiaknak. Volt is ilyen formátumú nép a sztyeppén, ahonnan jöttünk, mindárt kettő is: a szkíta és a hun. Külön gondot okoz, hogy ezt a magyar hieroglifikus írást aligha lehet levezetni az obi-ugorok szent ligeteiből, ennek inkább a déli magaskultúrákhoz lehet köze. Ilyesmit azonban magára valamit is adó akadémikus "tudós" végiggondolni és leírni sem mer, hiszen az a szakmából való kiátkozásával és egzisztenciális bizonytalanságával lenne egyenértékű. Annyit meg mégsem ér neki ez a kérdés. Tisztelet a kivételnek! A nyugdíjasok helyzete azonban már reménykeltőbb. Az élemedettebb korúak követhetnek a továbbiakban is, mert őket már nem veszélyezteti a finnugrista pártfegyelem (hacsak nincs valamilyen mellékállásuk, külön jövedelmük, ahol el lehet zárni a csapot). 2. ábra. A lomovátovói istenábrázolásnak is a nyakán van az "us" (ős) jel A rakamazi hieroglifákra úgy figyeltem fel, hogy a turul nyakán lévő "us" (ős) jel a természetes madarakon nem létezik, amiből arra következtettem, hogy ez csak jel lehet. Annál is inkább, mert a hun kötődésű lomovátovói leletek egyikén az Isten (ős + ten) szavunk olvasható s az "us" (ős) jel szintén a leleten ábrázolt lény nyakán olvasható (2. ábra). Tehát az "us" (ős) jelnek valamilyen régi hun szabály, vagy szokás miatt a nyakon volt a helye. (1) Miután ezt az összefüggést megértettem, felfigyeltem arra is, hogy a rakamazi turulábrázoláson az "us" (ős) jel előtt és után további jelszerű képződmények vannak. Ezt követően már csak arra kellett felfigyelnem, hogy e jelek a fejük tetejére vannak állítva, azaz a turul szeméhez, az isteni nézőponthoz vannak igazítva. Ez a feje tetejére állított jelsor már ismerős volt, mert hasonló (szó szerint "égnek álló") jeleket korábban gyakran láttam a népi fazekasság termékein. A népi fazekasság ugyanazt az íráskultúrát őrizte meg, amit a hunok és a honfoglalók is alkalmaztak, ezért vannak közös eljárásaik. 3. ábra. Az őriszentpéteri tál köriratában két sor jel van, a külső jelsor kívülről (a földi ember nézőpontjából), a belső jelsor pedig a tál közepéről (Lyukó isten nézőpontjából) olvasható, a Lyukó hieroglifa a tál középpontjában található A rakamazi mondat négy (a jó, a sar, az ős és a ten) szójelből áll. A sokszor megfigyelt jelenség szerint a sar helyett ez esetben is az úr szót kell olvasni, hogy a mondatunk értelmet kapjon. Ez arra utal, hogy úr szavunk a sar/szár szóból alakult ki. (2) A fentieket figyelembe véve a rakamazi korong mondatának olvasata mai magyar nyelven: Jóságos Úristen. Hieroglifikus mondatokat hordozó jelvényszerű (az ősvallási világnézetet hirdető) korongot többet is találunk a hun-avar-magyar, sőt a meroving/frank leletanyagban (4. é 5. ábra). 4. ábra. Meroving tulajdonba került hun boglár Lyukó isten országa olvasatú hieroglifikus mondata (balra) és a hieroglifáknak megfelelő magyar jelek (jobbra) 5. ábra. A kölkedi avar boglár Nagyságos Ten úr földje olvasatú hieroglifikus mondata 6. ábra. VII. századi frank korong a Lyukó a jó Óg (mai magyarsággal: Lyukó a jó ég) mondattal (MET) 7. ábra. Meroving világmodell a Lyukó sar a nagy Dana (mai magyarsággal: Lyukó úr a nagy Isten) mondattal, a hieroglifák az ábra bal oldalán, a nekik megfelelő székely jelek a jobb szélen (lentről felfelé olvasva adják az olvasatot) 8. ábra. Az apahidai hun leletek bizonyítják, hogy a turulok hieroglifikus szöveggel való ellátásának forrása a hun kultúra Jegyzet (1) A nyakra helyezett "us" (ős) jel hun-magyar etnikumjelzőnek tűnik. Azt dokumentálja, hogy a hunok és a magyarok egy és ugyanazon nemzet. Természetesen a dolog nem ennyire egyszerű, hiszen elvileg lehetséges, hogy a rakamazi turulos korongot ugyan a hun szokások szerint készítették, esetleg valahol keleten (valójában két korong is van, amelyeket nem egyetlen mester készített), de a rakamazi sírban nyugvó halott már lehet a sokadik tulajdonosa, akinek semmi hun kötődése nincs. Ha ezt a kételyt egy genetikai vizsgálat eloszlatná és a karosi csontokhoz hasonlóan a rakamaziakról is kiderítené a hun jellegüket, akkor igazolást nyerhetne, hogy a nyakon elhelyezett "us" (ős) jel valóban hun-magyar etnikumjelző. Az antropológiai egyezést a genetikai elemzés, a nyelvi-kulturális azonosságot pedig a hieroglifa azonossága és hasonló használati módja igazolná. Az "us" (ős) jel széles körben elterjedt, ilyen speciális jelhasználatra (a nyakon való elhelyezésére) azonban - a jelenlegi tudomásom szerint - másutt nincs példa. Azt, hogy más népről nem lehet szó, csak magyarul beszélőről, a lomovátovói jelvényen elolvasható Isten szón kívül a rakamazi mondat is meggyőzően igazolja. (2) Különös tanulságot vonhatunk le az egymást követő olvasatok alapján. Az égi hegyet ábrázoló, háromszög alakú "s" (sar/sarok) és a függőleges egyenes alakú, világfát ábrázoló "sz" (szár) jel (pontosabban a sar vagy szár olvasatuk) egyaránt az úr szóval helyettesítendő a hieroglifikus olvasatokban. E jelformákhoz eleve azért tartozik hasonló hangalak, mert valamikor egymás fölött álltak, egyetlen jelet képeztek. Ennek az egykor egységes jelnek a maradéka a székely írásban a "zászlós s" betű (az 1. ábra alsó sorának második jele). Irodalom Dienes István: Rakamaz-Gyepiföld Varga Géza: Magyar hieroglif írás Török Tibor: A honfoglalók genetikai származása 1. rész, 2018. (video) Török Tibor: A honfoglalók genetikai származása 2. rész, 2018. (video) Neparáczki Endre: A honfoglalók genetikai származásának és rokonságiviszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron Varga Géza: Meroving boglár a Lyukó sar a nagy Dana mondattal Varga Géza: A kölkedi avar boglár magyar hieroglifái Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei Bakay Kornél: A hún-magyar rokonság kutatásának alapjai (video) Obrusánszky Borbála: Hun-Magyar rokonság (video) Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?

Egy szentgyörgyvölgyi falunapon láttam kiállítva ezt a jeltörténeti jelentőségű cserépkorsót. Egyrészt azért érdekes az edény, mert a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció egyik előfordulásáról van szó. Másrészt azért, mert felülnézetben a "díszítése" egy szabályos világmodell: középen Lyukó isten, a sarkokon pedig az égbe vezető út jelével, az ég hieroglifával. 1. ábra. A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles korsó 2. ábra. Noin Ula-i hun lelet a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció szép megvalósításával A "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció Noin Ula-i hun változata világosan tanúskodik arról, hogy a hunok magyarul beszéltek - ugyanis ezt a jelet csak a magyarok tekintik a lyuk jelének (a sumerben "kút, forrás", az egyiptomiban és a kínaiban pedig "Nap" jelentése van). Azért fontos a lyuk/Lyukó hieroglifának és a fizikai lyuknak a szentgyörgyvölgyi korsón lévő együttes előfordulása, mert azt tanúsítja, hogy a hun és a magyar nyelvi-kulturális hagyomány egy és ugyanaz. Az ábrázolási konvenciók természetrajzáról a most megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben számolok be. Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás egy önálló épületben (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) szép természeti környezetben, patak és erdő között A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertjében felállított Onogesius-szobor Hankó Péter szobrászművész alkotása Az Onogesius, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

1/a. ábra. A Childerich-kincs Föld hieroglifán (világmodellen) álló kettős keresztje (középen), a lelet hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely rovásjelek (jobbra), a lelet olvasata: Jó Egy földje (mai magyarsággal: Jóságos Egy isten földje) I. Childerich (437 – 481. december 26.), a száli frankok királya, aki apját, a néha mítikus alaknak tekintett Merovechet követte a trónon 457-ben. A merovingok a hunok szövetségesei voltak, akiket Attila egyik fia vezethetett. Childeriket Aladárral is azonosították már, de ezt alátámasztó bizonyíték nincs. Csupán az kétségtelen, hogy a meroving ékszereken a hun állameszme nyilvánvaló hatása mutatkozik meg s ez jelenik meg a most tárgyalt kettős-keresztes leleten is. Childerich Tournai városának környékén telepítette le a népét, a rómaiaktól a velük kötött szövetség fejében átengedett területen. A Nyugatrómai Birodalom felbomlása után ez a szövetség már nem kötötte a frankokat. Az 1653-ban, a Tournai Saint Brice templom mellett megtalált sírjának leletei a meroving-frank kultúra legjelentősebb emlékei közé tartoznak. A kincsek nagy részét 1831-ben ellopták, az elveszett tárgyakról csak rajzok maradtak fent. A kincs szoros egyezéseket mutat az első apahidai (gepidának mondott) leletekkel, mert a lényegét tekintve mindkét kincslelet hun tárgyakból áll, a hun ősvallás ideológiáját tükrözi és a hunok magyar nyelvét rögzíti a magyar hieroglif írás jeleivel. 1/b. ábra. A Childerich-kincs Föld hieroglifán (világmodellen) álló kettős keresztje (fotógrafika) 1/c. Harappa-tál világmodellből kinövő égig érő fával, a tálon lévő hieroglifákkal és azok székely megfelelőivel (balra), valamint a Föld jelből kinövő égig érő fa (jobbra) 1/d. ábra. Hortobágyi szarutárgy díszítésének részlete Makoldi Sándor nyomán, világmodellből kinövő égig érő fa rajza (a középső tulipán olvasata: magasságos Ten úr köve) A Childerich sírjában talált kettős keresztes jelvény (1/b. ábra) egy ismert ábrázolási konvenció kiemelkedő szépségű megvalósítása. Az ábrázolási konvenció gyökere és párhuzamai keletre mutatnak, ami egy nagyívű etnokultúrális történet felvázolását engedi meg. E szerint - ha a kisszámú, ám speciális jelképnek hinni lehet - az ábrázolási konvenció az Édentől keletre születhetett meg, majd onnan a szkíta és hun évezredekben a Kárpát-medencébe és Merovech sírjába került. A jelkép azt hirdethette, hogy aki az égig érő fával azonos Istent tiszteli, az méltó e Föld - Isten nevében történő - birtoklására. 2. ábra. A Childerich-kincs néhány darabja, jellegzetes, indiai almadingránát-berakásos rekesztechnikára alapozott ékszertípus, amelyet a hunok terjesztettek el Európában Nem csupán Childerich jelvényei idézik fel a hun ékszereket, hanem a most tárgyalt jelvény jelhasználata is hun/avar kötődésű. Jellegzetes példa erre a kacskaringó alakú jó hieroglifa keretezésként történő felhasználása is. Ez előfordul egy meroving ezüstgyűrűn és a mistelbachi avar bogláron is. 3. ábra. Jó hieroglifa egy indiai hun éremről (Gupta, V. szd., balra), a Childerich-kincs ékszerének keretéből (középen) és a mistelbachi avar boglár keretéből (jobbra) A hunok ismerték és - a fennmaradt ábrázolások alapján - az isteni eredetű királyi méltóság jelvényének tekintették, így is használták a kettős keresztet (4. ábra). A hun eredetű bolgár és magyar dinasztia is használta a kettős keresztet a királyság jelképeként. 4/a. ábra. Az égig érő fát jelképező kubánvidéki hun kettős kereszt egy diadém dísze, azaz méltóságjeleölő volt (balra) Childerich kettős keresztje is a meroving királyi dinasztia égi eredetét hirdette 4/b. ábra. Pliszkai bolgár kőrajz részlete Fehér nyomán, a méltóságjelölők szokásos helyén lévő kettőskereszt a királyság jelvénye 4/c. ábra. A sumer nun "herceg" szójel (Labat 54, balra) és a kínai wang "uralkodó" szójel (Karlgren 1957, jobbra) alapján a kettős kereszt jelkép általánosan elterjedt és ismert volt azon a területen, ahol a hunok és őseik nomadizáltak 5. ábra. Hun gyűrű Föld hieroglifával (Hatvan Boldog, balra) és Childerich Föld hieroglifája (jobbra) 6. ábra. A Föld hieroglifa közepén Dana isten hieroglifáját találjuk, feltehetően nem kell kiolvasni, az olvasatot nem befolyásolja Irodalom A mistelbachi avar boglár jelei Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus Jóságos úristen mondattal A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak A tóka részlete Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Az eurázsiai és amerikai ősvallás "jel állaton" ábrázolási konvenciójának egyik példája látható ezen a hopi indián tálon (1. ábra). A madár teste szinte teljes egészében a magyar hieroglif írás jeleiből áll. Az alkotó szemmel láthatóan nem is törekedett az élethűségre. Elegendő volt számára, ha a lény madár voltát felismerhetővé tette. A fej helyére a kacskaringó alakú "jó" jelet helyezte, mert a jelszerűség (az elolvasható üzenet rögzítése) fontosabb volt számára a természethű ábrázolásnál. 1/a. ábra. A hopi tál madarán fentről lefelé a "Jó Nap, Jóma országa" mondat olvasható a magyar hieroglif írás jeleivel 1/b. Ábra. A szent madarat ábrázoló hopi tál 2. ábra. A "Jó Nap" (jó sarok?) ligatúra 3. ábra. Jóma a zoomorf isten neve A Jóma ligatúra az amerikai indiánok leggyakrabban előforduló jele, ami Jóma isten egykori jelentőségére mutat. A hopi madáron szokatlan formában jelenik meg a ligatúra, mert a két jel nem érintkezik, csak a keret jelzi, hogy összetartoznak. Az isten nevének Jóma hangzósítása inkább csupán feltételezés az eurázsiai párhuzamok és a penut yomi "orvos" alapján. 4. ábra. A hopi "ország" szójel Az ország szójel hegyeket ábrázol, az indián művész mégis a csúcsukkal lefelé ábrázolta őket. Ennek két oka is lehetett. Egyrészt a jelek nézőpontja változó is lehet (ha fentről nézi az Isten, akkor az Ő kedvéért meg is fordíthatták a hegyeket). Másrészt a fordított hegyábrázolás felidézi a madár tollait is - tehát ez esetben az alkotó mégis engedményt tehetett a természethűségnek. 5. ábra. A hopi jelek és magyar megfelelőik, balról jobbra: jó "folyó", magas, Nap, ország Az 5. ábra alsó sorának második helyén látható kék színű magyar Nap hieroglifa belsejében van egy kacskaringó, vagyis ez tulajdonképpen egy jó Nap értelmű ligatúra (jelösszevonás). Ugyanazt az ősvallási gondolatot és mondatot rögzíti, mint a hopi sasmadár nyaka és feje helyén lévő indián ligatúra (1. és 2. ábra). Ez azt jelenti, hogy az indián és a magyar kultúrában nem csak a jelek, hanem egyes ősvallási kifejezések és szófordulatok is hasonlóak lehettek és maradtak az elválás óta. Irodalom Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető A csempeszkopácsi templom freskójának részlete atyaisten olvasatú hieroglifikus mondatjel Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Szaveljeva közöl egy permi írásemléket, amely számunkra nagyon fontos, mert a székely betűírás kialakulásához vezető írástani folyamatról árulkodik (1. ábra). A permi kultúra az egykori Perm városában és környékén a Kr. u. V. századig (Attila hun birodalmának széteséséig) virágzott. Ismert fémtárgyaikon a permi állatstílus jellegzetes ábrázolásai láthatók. Feltételezik, hogy a hunok által közvetített szaszanida fémművesség északi tájakra elvetődött példányainak hatására alakult ki. A permi stílus azonban jobban emlékeztet a Kínától északra élt ázsiai hun bronztárgyak stílusára. Ez a hun (szabírhun) hatás magyarázhatja a magyar jelek és a magyar szöveg északi megjelenését. A kicsiny permi írásemlék szembetűnő jelei azonosak a székely írás "s", "o/ó" és "k" (ek) betűivel. A fentről első jelet a sar szójeleként kell kiolvasni, míg az alatta lévő kettőt egyetlen hangot jelölő betűként. Érdekes, hogy ugyanilyen írásalkalmazásról számol be Borbola János egyiptológus is, aki az egyiptomi hieroglif írás egyik ismert emlékében, a Holtak Könyvében fedezett fel hasonló jelhasználatot. Mindketten úgy gondoljuk, hogy ezt az eljárást a régi magyar nyelv rögzítésére dolgozták ki. A két előfordulás (az Urál és Egyiptom) nagy idő- és térbeli távolságra van egymástól, de feltehető, hogy egy központi területen, a Közel-Keleten alakult ki az időszámításunk kezdetét megelőző évezredekben. Az azonos hangrögzítési eljárás a feladat hasonlóságának köszönhető. A ragláncokat alkalmazó magyar nyelv miatt a szótöveket célszerű volt szójellel jelölni, a végződések pontos rögzítéséhez azonban betűkre volt szükség. Ez az igény válthatta ki a szójelek betűként való alkalmazását, végső soron az első betűírás kialakulását. A fent leírt alkalmazásból adódik a sarok olvasat. A sarok az ősvallás számára fontos fogalom volt, mert az égbe vezető úttal, a hősök számára fenntartott túlvilággal volt azonos - ezért került egy jelvényre. 1. ábra. Permi jelvény a sarok szóval (Szaveljeva nyomán) 2. ábra. A permi jelvény sar szójele (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra); az égi hegyet ábrázoló hasonló jelektől (az "n"-től és az "o/ó"-tól) úgy különböztették meg a sar (sarok) jelet, hogy a peremét kifelé kunkorították, az égi hegynek azért csorbult a széle, mert az ősvallási mítoszok szerint a szelek időnként felemelik és visszaejtik az ég boltozatát 3. ábra. A permi jelvény "o/ó" jele (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra), a jel elforgatását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert vízszintes jelet bicskával nem lehet fapálcába róni 4. ábra. A permi jelvény "k" betűje (balra) és a székely írás "k" (ek) betűje (jobbra) A fentieken túl a permi jelvénynek vannak nehezebben észrevehető, szokatlan jelei is. A sztyeppi írásemlékeken (szkíta és hun leleteken) előfordul, hogy a lemez szélét jelszerűen, elolvashatóan képezik ki. E "peremjelek" minden esetben szójelek s a permi jelvény esetében is szójelekkel van dolgunk. A három jel az ismert "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása, amelynek olvasata: magas kő országa. A magas kő a lépcsős toronytemplomok és "kaptárkövek" korabeli elnevezése volt. 5. ábra. A permi jelvény magas szójele (balra) és a székely írás "m" betűje (jobbra) 6. ábra. A permi jelvény (balra) és a Felsősófalva Kodáros-i írásemlék (jobbra) kő szójele 7. ábra. A permi jelvény (balra) és a magyar címer (jobbra) ország jelentésű hármashalma Irodalom (a kor íráshasználatáról) - MAGYAR NYELVŰ POGÁNY IMASZÖVEG VOLGAI BOLGÁRORSZÁGBÓL - AZ AFRÁSZIJÁBI JÓMA ÚR FÖLDJE VILÁGMODELL MAGYAR HIEROGLIFIKUS SZÖVEGE - AZ OGUR NÉPNÉV HIEROGLIFIKUS ELŐFORDULÁSAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - SZKÍTA, HUN, AVAR ÉS INDIÁN PIRAMISÁBRÁZOLÁSOK MARADÉKA A SZÉKELY ÍRÁSJELEK KÖZÖTT - RÁ NAPISTEN HIEROGLIFÁJÁBÓL SZÉKELY "R" ROVÁSBETŰ - A HUNOK MAGYAR NYELVŰSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ "LYUK JEL KÖZEPÉN LYUK" ÁBRÁZOLÁSI KONVENCIÓ - PÉCSI AVAR SZÍJVÉG HIEROGLIFIKUS FELIRATTAL - A TOLNA MEGYEI HUN KORI SÚLY ROVÁSFELIRATA - AZ 523-AS, QUARDUSAT-FÉLE MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS - SZABÍR JELEK AZ ISEUMBAN Varga Géza A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot! A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szálláshely) Belső szobája Amennyiben az olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozna a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral! 06(20)534-2780

E. S. Bogdanov közli az alábbi tetődíszt Külső Mongóliából a hsziungnu tamgák eredetéről írt dolgozatában (1/a. ábra). A tetődísz világmodelljének minden jele egyezik székely jelekkel és - szójelként értelmezve őket - értelmes olvasatot is kapunk az elolvasásukkal. Azaz nem tamgákról (nemzetség- és birtokjelekről), hanem szójelekről van szó. A Külső Mongóliában talált tetődíszek jelei, valamint a hun jelek és a hun eredettudattal rendelkező székelyek jelkészlete között kimutatható összefüggés azonban valóságos. A jelek nem kínai eredetűek. Egyrészt a legkorábbi kínai dinasztia (a Xia) hun volt, tehát a kínaiak a hunoktól is kaphatták a jeleiket, vagy azok egy részét. Másrészt a székely jelek közül 20-50 darab már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, ezért a kőkorhoz képest kései leletek alapján az elsőséget aligha lehet megállapítani. Mindhárom itt előforduló jel megtalálható az amerikai indiánok jelkészletében s a genetikai adatok szerint Kr. e. 5000 táján a hunok ősei mentek át Amerikába. Ezért az alábbi jelek eredeti hun jelek, amelyeket a magyar nyelv szavainak rögzítésére alkottak meg. 1/a. ábra. Tetődísz világmodellel E S Bogdanov nyomán, az olvasata: Lyukó ügy ten (mai magyarsággal: Lyukó folyóisten, vagy Lyukó a folyó istene) 1/b. ábra. A mongóliai világmodell párhuzama a szombathelyi (római kori Savaria-i) Iseum területéről, az olvasata: Lyukó ten országa (mai magyarsággal: Lyukó isten országa) 1/c. ábra, Amerikai indián (coclé) tálon ábrázolt folyóisten mellén az ügy "folyó", fején a ten "isten" hieroglifák megfelelőjét látjuk, a szemei pedig a Lyukó szójellel azonosak, jobb szélen a coclé hieroglifáknak megfelelő székely jelek A külső-mongóliai és a savariai világmodell szerkezete hasonló. Középen van mindkét esetben a Lyukó hieroglifa (az isten jelképe), a sarkokon pedig a ten jel (az égbe vezető út jelképe). A jelszerkezeten felül a három elemi jelből kettő (a Lyukó és a ten) is azonos, mindkét írásemlékben előfordul. A mongóliai és a Kárpát-medencei világmodelleket azonos világelképzelés, ősvallás, valamint jel- és nyelvhasználat szülte. A székely írás az 1500-as években feljegyzett hagyománynak, Thelegdi János és mások tájékoztatásának megfelelően hun eredetű. (2) 2. ábra. A mongóliai világmodell Lyukó szójele (balra) és a székely írás "ly" betűje (jobbra) 3. ábra. A mongóliai világmodell ügy hieroglifája (balra) és a székely írás "ü" betűje (jobbra) 4. ábra. A mongóliai világmodell ten hieroglifája (balra) és a székely írás "nt/tn" (ten) jele (jobbra) A coclé tálon azt az istent (az isten újvilági megfelelőjét) látjuk, akinek a tiszteletéről a külső-mongóliai tetődísz és a savariai világmodell is árulkodik. Az elvégzett akrofónia-rekonstrukciókról és a felülnézeti világmodellek olvasási rendjéről (1) tájékoztatást talál az olvasó a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Jegyzetek (1) Az egyszerűbb felülnézeti világmodell, mint ez a most tárgyalt is, végtelen ősvallási ima ismétlődő és körben olvasandó sorait adja. (2) A "tudományos konszenzus" a következő okok miatt nem juthatott ugyanerre a következtetésre: - Az akadémikus "tudomány" lényegében a világosi fegyverletétel és Haynau vérengzése óta nem foglalkozik a magyar írásrendszerek kutatásával, vagy ha mégis szót ejtenek róla, akkor jellemzően a magyar- és tudományellenes prekoncepciókat (a székely írás alfabetikus voltát és ótürk-szogd-sémi eredetét) próbálják meg igazolni. Az eltelt hosszú idő ellenére ez a bizonyítás azért nem sikerülhetett, mert ellenkezik a tényekkel. - Az akadémikus "tudomány" nem ismeri a székely írást és elődjét, a magyar hieroglif írást. Amivel nem foglalkoznak, arról nem is rendelkezhetnek tudással. Püspöki Nagy Péter szerint még a tudományosság igényével készült dolgozatok is csak arról árulkodnak, hogy a szerzőjüknek fogalma sincs sem az íráselméletről, sem az írástörténetről. Sándor Klára pedig azt írta le a hazai "tudományról" szólván, hogy számukra minden alapvető kérdés tisztázatlan. Egyetértünk. - Esetenként nem csak szakmai felkészületlenségről, hanem érzelmi elfogultságról (a nemzeti írással szembeni gyűlöletről és megvetésről) is szó lehet. Az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállítás egyik magyarországi illetékese azzal indokolta a székely írás mellőzését, hogy az náci asszociációkat keltene. A szombathelyi Iseum egyik mukatársa, amikor az 1/b. ábrán látható, általuk kiásott világmodell elolvashatóságára próbáltam meg felhívni a figyelmüket, azt mondta: - Értse meg, ebben a múzeumban senkit sem érdekel a rovásírás! - A Magyar Nemzeti Múzeumban a gondjaikra bízott (szerződéssel letétbe helyezett) budapesti hun(?) jelvény rovásjeleket hordozó felületét barbár módon lereszelték, a megmaradt jeleket pedig letagadták róla (előbb latin AK monogramnak, majd "rontott M" betűnek minősítették őket). E példa alapján úgy tűnik, mintha a "szakma" nem érezné magát érdekeltnek a hasonló rovásemlékek felkutatásában és elolvasásában, inkább hajlana azok elpusztítására és letagadására. - A hibás akadémikus módszertan miatt a valótlanságok terjesztésére és továbbragozására (finnugrista szellemű feldolgozására) könnyebben akad vállalkozó az akadémikus "tudomány" köreiből, mint a becsületes és építő párbeszéd kibontakoztatására. Ennek példája, hogy Vékony Gábornak a Bodrog-alsóbűi rovásszövegről adott nyilvánvalóan és köztudottan hibás olvasatát újabban nyelvemléknek tekintik és akként kezelik (például Fehér Bence, Zelliger Erzsébet, Hosszú Gábor és Szentgyörgyi Rudolf). Pedig még a szófaj meghatározása sem sikerült nekik (nem ige, mint állítják, hanem névszóból alkotott határozószó olvasható az agyagdarabon). A hibás akadémikus módszer lényege abban áll, hogy ha a szerző szakképzettsége "rendben van", akkor bármilyen ostobaságát tudományos eredménynek, a kívülállók kritikáját pedig nem létezőnek kell tekinteni. Ha mégis felhasználják egy kívülálló eredményének egy-egy elemét, akkor a szerző személyét elhallgatják, vagy finnugrista jelzőkkel honorálják (a dilettánstól az elmebetegig). Pedig tudják (és a jobb tankönyvekben ez szerepel), hogy a tudományos vitában nem a hatalom, a hagyomány, a végzettség, a beosztás, a népszavazás és az esetleg csak feltételezett "tudományos konszenzus" álláspontja számít döntő érvnek, hanem a tudományos igényű érvelés. A rovológiai rendszerváltáshoz és a tudományos igényű módszertan alkalmazásához azonban értelmes és becsületes emberekre lenne szükség. Irodalom Varga Géza: Thelegdi János: Rudimenta Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Hun és avar tartalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk! Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)

E. S. Bogdanov A hsziungnu tamgák eredete c. munkájában mutat be két példányt a Külső Mongóliából, a hun korból ismert ligatúrát, azaz jelösszevonást (1. ábra). Ezek persze nem egyszerű tamgák, hanem ősvallási kötődésű szójelekből (hieroglifákból) alkotott mondatjelek, amelyeket a székely írás (pontosabban elődje, a magyar hieroglif írás) jeleivel el lehet olvasni. 1. ábra. Hun kori mondatjelek Külső-Mongóliából (E. S. Bogdanov nyomán), az olvasatuk balról jobbra: Lyukó sar ten (mai magyarsággal: Lyukó úristen) és Lyukó ten (mai magyarsággal: Lyukó isten) A fent látható külső-mongóliai mondatjelek a kör alakú lyuk/Lyukó, a háromszög alakú sar "úr" és a fát ábrázoló ten jelekből állnak. Mindegyiknek pontos megfelelője van a ma is használatos székely írásban. Azonban, amíg a hun kori jelek szavakat jelölnek, a székely megfelelőik közül kettő (a "ly" és az "s") már csak egy hangot jelölő betűk. Egyedül a ten "isten" maradt szójel, igaz, ma már ez is használaton kívüli, nem értett s csupán hagyománytiszteletből megőrzött jel. 2. ábra. Zamárdi avar korong a Nagyságos Lyukó ősúr sugár irányú mondattak (balra az avar hieroglifák, jobbra a megfelelő székely jelek) A Zamárdi avar temető hajfonatkorongján a peremen körben a nagy szó hieroglifáit találjuk. A tárgy belsejében sugár irányban a Lyukó ős sar (mai magyarsággal: Lyukó ősúr) mondatok olvashatók. Sugár irányú mondatok vannak a kölkedi avar bogláron és a 3. ábrán lévő meroving bogláron is. Ez utóbbi hun eredetű, vagy hun hatásra készített lehet. 3. ábra. Meroving boglár a sugár irányú Lyukó ős ten országa mondattal (jobbra a megfelelő magyar jelek) A magyar hieroglif írás használatának leggazdagabb periódusában, a hun korban a Lyukó és a ten jelhez csatlakozott néhány másik szójel is, ami által valamivel hosszabb mondatokat is ránk hagytak (2. és 3. ábra), miközben a ten és az ős szavakból összeállt a ma is használt isten szavunk. A merovingok, frankok és angolok átvették és évszázadokig használták a hun jeleket, mert ezek legitimálták az uralmukat. 4. ábra. Elolvasható magyar tamgák (mondatjelek) a Magyar Néprajzi Lexikonból balról jobbra: Nagyságos ten, Lyukó ten és Lyukó ten Az elolvasható magyar tamgák és birtokjelek meglepő hűséggel őrízték meg a Külső-Mongóliában használt hun formákat és mondatokat. Ez nyilván az ősvallás, a birtokjel-használat és a hun-magyar államiság folyamatosságának köszönhető. Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Hieroglifikus birtokjeleink Varga Géza: "Lyukó a folyó ura", magyarul olvasható ázsiai hun mondat Külső Mongóliából E S Bogdanov nyomán Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével Varga Géza: Hun és avar tartalom Varga Géza Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk! Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)

1/a. ábra. A magyarországi tulipán alakú hun mondatjel (középen) értelmezhető a párhuzamok (pl. az énlakai Egy Isten mondatjel, balra) és a székely rovásjelek (jobbra) segítségével A rossz minőségű fényképen ábrázolt tárgyról mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy magyarországi és hun. A Szapáry Auréltól kapott segítségnek köszönhetően tudtam meg, hogy a tárgy a Magyar Nemzeti Múzeum leltárába tartozik. A leírás szerint 6.5 cm-es aranyozott bronzcsat drágakövekkel az V. század elejéről. 1/b. ábra. A tulipános hun fémtárgy (fotógrafika) A hun ékszer elolvasható tulipánja cáfolja a magyar népi tulipánábrázolás holland eredetéről alkotott néprajzos hipotézist. Mint azt a Magyarság jelképei c. kötetemben már megírtam, a holland tulipánnal ellentétben a magyar tulipán elolvasható, mert székely jelek párhuzamaiból áll (2/b. ábra). A hollandok, akik a bécsi udvarból Clusius által ellopott tulipánhagymákból valóságos tulipánkultuszt építettek fel, nem vitték magukkal a tulipánhoz kötődő magyar ábrázolási, szövegrögzítési hagyományt, amely ugyanakkor megtalálható a hunoknál is. A most tárgyalt hun tulipán és a különféle változatokat képviselő magyar párhuzamai kétségtelenné teszik a magyar tulipántisztelet és ábrázolási hagyomány hun eredetét. 2/a. ábra. A tulipános hun mondatjel (balra) olvasata: Dana isten magas köve (vagy Magasságos Dana isten köve) a székelyderzsi téglán olvasható Dana ten alakban egy székely változata (jobbra) 2/b. ábra. A hun mondatjel Egy Isten olvasatú párhuzama az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiból (balra), a mondatjelet alkotó székely Egy ős Ten hieroglifák (jobbra fent) és alattuk a szójeleknek megfelelő székely "gy", "us" (ős) és "nt/tn (Ten) írásjelek 2/c. ábra. A székelyderzsi rovásírásos tégla betűkkel és szójelekkel írt vegyes rendszerű mondatának olvasata: Miklós, Dana ten papp(j)a, a középen látható Dana ten mondatjel a most tárgyalt hun mondatjel párhuzama 2/d. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubéllete az Isten országa mondatjellel, az ős jel közepéből szintén hiányzik a függőleges egyenes, az 1200-as években épült templom mondatjelének olvasatát mégis inkább gondoljuk Isten országának, mint Lyukó ten országának 2/e. ábra. A kenderesi református templom egyik régi mennyezetkazettájának sarkaiban vannak ilyen sar ős ten (mai magyarsággal: úristen) olvasatú mondatjelek (balra), jobbra a mondatjel elemeinek megfelelő székely jelek 2/f. A kölkedi bogláron is hasonló, jelből növő fa olvasható: Nagyságos Ten úr földje, amennyiben a középen lévő függőleges egyeneshez hozzá kell olvasni a tojásdad keretét is, tehát nem a szár "úr", hanem az ős hieroglifáról van szó, akkor az olvasat: Nagy Isten földje A hun tulipán jellegzetes szerkezete a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció szép megvalósítása (l. Magyar hieroglif írás!). A tulipán alakú fa a Tejút jelképe, amelynek hasadékában karácsonykor a Nap kél, a fa alatta lévő kereszt pedig Dana isten jelképe. Az ismert magyarországi magyar párhuzamok (2/b. - 2/e. ábra) alapján a hun mondatjel megérthető. Az is kétségtelen, hogy a hazai vallási, népi és uralmi hieroglifa-alkalmazások hun előképre mennek vissza. A hasonló hieroglifikus ábrázolások elolvasásakor visszatérő dilemmát jelent, hogy az ábrázolásban felismerhető szójelek közül melyiket kell kiolvasni, vagy figyelmen kívül hagyni és a kiolvasásnak mi a helyes sorrendje. További problémát jelent, hogy a Tejút hasadékának ábrázolásából két szójel is keletkezett (az ős meg a lyuk/Lyukó hieroglifa) s az olvasat kedvéért választanunk kell közöttük. A hasonló kérdéseket annál nagyobb biztonsággal lehet megválaszolni, minél több hasonló hieroglifikus olvasattal rendelkezünk. Az olvasatok készítése közben egyre többet tudunk meg az egyes jelek formai változatairól, kialakulásuk és használatuk történetéről. 3/a. ábra. Az égbolt hasadékát ábrázoló hun Lyukó, vagy ős hieroglifa (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele 3/b. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulájának Lyukó ten "Lyukó isten" olvasatú mondatjele (balra) és a székely írás "ly" betűje (jobbra) A 3/a. ábrán látható hun jelforma megfelel a székely írás "ly" betűjének, a magyar hieroglif írás Lyukó hieroglifájának (ezek ritkábban alkalmazott, egyszerűbb formai változatának). Ha lenne benne egy, az Istent jelképező függőleges egyenes (a szár "úr" jel), akkor az "us" (ős) jelformát könnyebben ismerhetnénk fel benne. A függőleges ugyan hiányzik a jel közepéről, ám a mondatban és a jelkompozícióban elfoglalt helye, az Isten összetétel szkíta, hun, avar és népi emlékeken tapasztalható állandósága alapján mégis ős hieroglifának tekinthetjük. Vannak ugyanis hasonló olvasataink, ahol az ős hieroglifa közepéből hiányzik a függőleges egyenes, a ligatúrát mégis Istennek olvashatjuk. Ilyen például a csempeszkopácsi templom kapubélletében látható Isten ligatúra is (2/d. ábra). Úgy tűnik, hogy a Tejút hasadékának rajzából két jel is keletkezett: az ős és a lyuk/Lyukó. Feltételezem, hogy használat közben e két jelformát nem mindig határolták el egymástól következetesen, amire néhány példát már ismerünk. Ez lehetőséget ad a két hun jel (Lyukó ten helyett) Isten alakban való kiolvasására, ami gördülékenyebb hun mondatot eredményez. 4. ábra. A Lyukó/ős szójel alatti függőleges egyenes a szár szójele is lehet, ha valóban egy ligatúráról van szó (ami nem bizonyos), akkor együttesen az olvasata Lyukó/ős szár (mai magyarsággal Lyukó úr vagy ősúr) 5. ábra. A hun tulipán ten jelére (balra) rátettek két ország hieroglifát is, jobbra a székely írás "nt/tn" (Ten) szójele 6. ábra. A hun Dana hieroglifa (balra) és a székely írás "d" betűje (jobbra) 7. ábra. A hun lelet ország hieroglifája (balra) a hármas halomra is hasonlít (Árpád-kori hármas halom a Képes Krónikából jobbra), ám a hun ékszeren kétszer is megjelenik, ami inkább a "magas kő" olvasatot támogatja 8. ábra. Az égig érő fát ábrázoló magyar hímes tojás, a fa csúcsán a Tejút hasadékát megjelenítő Magas ősi kő mondatjellel Irodalom Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999. Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Ktatóintézet, Budapest, 2017. Érdy Miklós: A vad tulipán géncentruma, előadás a New York-i Magyar Házban (video) Érdy Miklós: A magyarság keleti eredete és hun kapcsolata, előadás, Amerikai Magyar Alapítvány, New Brunswick, Érdy Miklós: Nyolc régészeti kapcsolat a hunok és a xiongnuk között Kiszely István: Népművészetünk egyik gyakori alapeleme a tulipán Varga Géza: Mikos Éva néprajzkutató amatőr múltszemlélettel foglalkozó dolgozatáról Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését Varga Géza: Egy örségi szállás hieroglifakereső templomtúrája Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei Varga Géza: Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün Kerestély Hunor: A székelyderzsi rovásírásos tégla Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak A tóka részlete Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Annamária: Emlékeim szerint az egyiptomiaknak voltak hieroglif írásjelei.....nem a magyaroknak. Bár lehet, ez az április elseji tréfák közé tartozik?? Kezelés 1. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötet címlapja Géza: Kedves Annamária! A kérdésed időszerű, mert minden hülye egyiptológusnak azonnal ez jut az eszébe. Vagyis éppen ideje tisztázni a kérdést. Eddig négy szakképzett barom bukott le, amikor a címet olvasva felböfögni méltóztattak a "tudománytalan" jelzőt. Mert ők is így tudták, mint te, de persze rosszul tudták. Három egyiptológus volt közülük. Az egyiknek mondtam is, hogy ha maga egyiptológus, akkor azt is tudnia kell, hogy a hieroglifa egy görög szó, ami nem azt jelenti, hogy "egyiptomi", hanem azt, hogy "szent véset". S hogy ezért ez egy írástani szakkifejezés, amit az írástörténészek használnak is. Például a hettita (újabban luviai) hieroglif írás esetében is, amelyiknek szintén semmi köze nincs sem az egyiptomi hieroglif íráshoz, sem Egyiptomhoz. Erre azt mondta a mi nagyképű és ostoba egyiptológusunk, hogy valóban, ez egy kései szó. Vagyis tanulta a seggfej, de a tanultakra nekem, tanulatlan suttyó parasztnak kellett emlékeztetnem. S nem a tudás, hanem a másként gondolkodók (vagy egyáltalán a gondolkodók) iránti olthatatlan gyűlölet bukik ki belőle, ha valami újat hall - mert elsősorban erre tanították az egyetemen. Mint a borjúból az elbődülés, ha meglátja az új kaput. De persze az eszébe sem jutott, hogy a közel 50 év kemény munkájával elvégzett eredményes és értékes munkám letudománytalanozása miatt bocsánatot kérjen. Becsületet nem lehet tanulni. Azt vagy hoz hazulról, vagy nyugodtan keresztet vethetünk rá.A negyedik történész volt. Ő azt mondta, hogy ha ilyen (mármint magyar hieroglif írás) lenne, akkor azt neki tanították volna az egyetemen. Amikor elmagyaráztam a húgyagyúnak, hogy vannak felfedezések is s ez az írás, amit felfedeztem, valójában nem teljesen ismeretlen a Tudomány előtt, mert például az X alakú hieroglifánkat a néprajzosok is nyilvántartják, mint apotropaikus, azaz óvó-védő jelet, csak azt nem tudják róla (mert a székely írást gyűlölik és nem hajlandók ismerni), hogy ez az X elolvasható. Ez a történész végül azt mondta, hogy olyan szavakat kellene használnom, amit a közönség ért és úgy kellene őket használnom, ahogyan a közönség érti. Erre az elképesztő baromságra azt válaszoltam, hogy én a hieroglifa szót a maga helyén és a megfelelő, szótárakban is olvasható jelentéssel használom, a közönségnek viszont nincs joga ezt rosszul ismerni. Nyilvánvalóan nem az a cél, hogy a tudatlansághoz igazodjunk, hanem az, hogy tanítsuk a szakképzetteket is, meg a szakképzetleneket is.Ha a szakképzettek is ennyire hülyék, akkor neked sincs miért szégyenkezned. Tanulnod azért kellene! Például javaslom a Magyar hieroglif írás c. könyvem elolvasását! Legolcsóbban a Püskinél kapható. Ha nincs pénzed a megvásárlására, akkor kiveheted könyvtárból is. Köszönöm az észrevételt! Ki ez a Varga Géza és mi a tudományos fokozata? Ez a gyakorikérdések.hu oldalán merült fel. Kérdező: Ki az a Varga Géza írástörténész? Mi a tudományos fokozata ebben a minőségben? Mojjo: Életemben nem hallottam róla, de bő öt másodperc kitartó kutakodás után már elém is tárult ez: Kérdező: Szóval nincs tudományos fokozata, vagyis írástörténészként. De sok a blogbejegyzés róla. Tiszteletes úr: A kérdésekre válaszolva: úgy tudom, Magyarországon nem képeznek írástörténészeket. Tanítanak írástörténetet, de nem írástörténész diplomát adnak róla, hanem valami mást. Ezt egy ismert régész professzor mondta, nem tudom, hogy igaz-e, de elképzelhetőnek gondolom. Például az ELTÉ-n a történelem segédtudományai tantárgy keretében tanítanak írástörténetet, de történész diplomát adnak róla. Tehát téves az a magyarázat, miszerint én az írástörténész titulussal magamat valamilyen diploma birtokosának szerettem volna feltüntetni - ugyanis nincs ilyen diploma és ezt mindig is így tudtam. A tevékenységem és az eredményeim alapján azonban írástörténésznek határoztam meg magamat - ha megengeditek, ha nem, akkor is. Amiképpen Herodotosznak sem volt diplomája, mégis jár neki a történész jelző. Amint Hérodotosznak sem volt tudományos fokozata, úgy nekem sincs. Ezzel szemben közel 50 éves munkával sikerült megoldanom (vázlat szintjén) a székely írás eredeztetését. Ha ezt nem tudjátok megbocsátani, akkor így jártatok. Én dolgozom tovább. S szerintem az a tudós, aki tud. Mojjo: Te, Géza, hova tűnt az a válaszod, amiben azt fejtegeted, hogy a tudománynak nem tiszte dilettánsokkal szóba állni? Épp egyetértésemnek akartam hangot adni, erre hűlt helye. A helyzet az, hogy minden tudományterület tele van önjelölt zsenikkel. Komolyan, Dunát lehet rekeszteni velük. Akármennyire úgy gondolod, hogy nem jó, ha a tudomány elzárkózik az "értelmiségtől", ahogy a köddé vált válaszodban írtad, sajnos nincs arra kapacitás, hogy minden téveszmés ember hülyeségét elkezdjék ízekre szedni - főleg, hogy aki mégis nekiveselkedett már ilyesminek, az pontosan tudja, hogy ezzel egy soha véget nem érő és teljesen terméketlen, sehova nem vezető körben kezd el járkálni. Ennél egy szösz pöckölgetése is hasznosabb. Az a tény, hogy sok reakciót a szakmától nem kaptál, csupán azt mutatja, hogy ennél mindenkinek van jobb dolga. Tiszteletes úr: Az eltűnt szövegből vett idézet Róna-Tas Andrástól származik, rá jellemző és nem valamiféle törvény, vagy szabály. Nem tudom, hogy hová tűnt el és ki tüntette el. Úgy tűnik, hogy te a tudományos igényű párbeszéd helyett inkább a jelzőosztogatásra vagy alkalmas és képes. Ez csak téged jellemez és az általad képviselt, téged kibocsátó társaságot. A tudományos igényű kritika, vagy értékelés azon alapszik, hogy előbb megismerem a tételt, amiről szó van és azt követően jobb választ dolgozok ki az alapkérdésre. Ezzel szemben a borjú, amikor hazamegy a legelőről és meglátja az új kaput, akkor elbődül. Ez a két fő típus létezik a kritikán belül és - bevallom - jól szórakozom azon, hogy a kritikusaim rendre az olcsóbbik megoldást választják, amelyik nem kíván sem tudást, sem munkabefektetést, csak őket magukat járatja le. A wikipedia szerkesztői A wikipédiának van egy Varga Géza (írástörténész) oldala, amit bárki szerkeszthet. Ezen tapasztalható egy ellenem irányuló indokolatlan elfogultság, ami a wikipedia magyargyűlölő szerkesztőinek köszönhető. Azért gondolom indokolatlannak, mert egyrészt én szerintem egy szeretetreméltó alak vagyok, másrészt a wikiszerkesztőknek nincs szakmai kifogásuk. Eddig legalább is tudományos igényű kritikával nem álltak elő, sőt az elől elzárkóznak, bevallva, hogy nem értenek hozzá, egyébként is a wikipédia nem a tudományos viták helyszíne. Ami persze nem akadályozza meg őket a súlyos hozzá nem értésről tanúskodó elfogult vagdalkozásban. Alább olvasható egy párbeszéd a fenti szócikk vitalapjáról, ugyanis a lapomat a "tudománytalan" kategóriába sorolták, ám minden forrásolás nélkül. A források megadásához csak olyan esetben ragaszkodnak, amikor valami nekik nemtetszőt ki akarnak törölni. Ilyen esetekben a többször felkínált forrás létezését sem hajlandók tudomásul venni. Kedves kollégák! A bevezetőben szereplő és többször is kifogásolt (mert valótlan) állítás az újrafogalmazása után sem tökéletes. Két ok miatt is hibás. Ezekre gondolok: - "a magyar régész, történész szakma főáramlati, akadémiai képviselői". Mi az a főáramlat? Tudjuk, hogy az akadémiáknak nincs főáramlata és nincs hivatalos véleménye sem (ilyesminek a létezését nem kellene forrásolnotok? - nem fog menni). Ez csupán egy dilettánsokra jellemző remény, hogy ilyesmi létezne. Ne járassátok le magatokat azzal, hogy ilyen - a tudományos életben való járatlanságról és Varga-ellenes elfogultságotokról tanúskodó - szöveget tesztek ki, "természetesen" minden komolyan vehető forrásolás nélkül. Legutóbb Lovász László is csak a módszert és nem a véleményt tartotta képviselhetőnek. Azaz minden egyes tudományos igényű állítást a megfelelő tudományos módszerrel a tézis felállítóinak és vitatóinak tudományos igényű vitája során kell értékelnie. Azért van ez így, mert a tudomány halad és nem lehet egy régi (fővonali?) állítást bebetonozni, ha ellene komoly érvek hozhatók fel. Ugyanígy, egy felfedezés sem cáfolható csak jelzőosztogatással. A helyzet az, hogy a "fővonali"(?) kutatók hozzá sem szóltak Varga állításaihoz. Ez azt jelenti, hogy tudományos igénnyel nem cáfolták. A fanyalgásuk pedig nem számít, hiszen Sándor Klára 1996-ban megírta, hogy számukra minden alapvető kérdés tisztázatlan. Ugyanabban az évben Róna-Tas András is kijelentette, hogy a székely írás eredete ismeretlen. Őket gondoljátok fővonalinak? Mert ők semmivel sem vitatták Varga álláspontját, ők csupán a maguk részéről beismerték, hogy fogalmuk sincs a dologról. - "nem fogadják el". Vagyis azt állítjátok, hogy Varga nézeteit nem fogadják el a fővonalbeliek. Ez eleve hibás megközelítés, mert egyrészt nem kell elfogadni, attól (ha az alátámasztása kifogástalan) az még igaz és a tudomány legújabb álláspontja, akár vállon veregetik Vargát a nektek tetsző akadémikusok, akár nem. Másrészt az sem igaz, hogy nem fogadták el. Nemetz Tibor és Simon Péter miért ne számítana az akadémikus tudomány "fővonalához"? Volt valami baj a diplomájukkal, vagy a tudományos fokozatukkal, esetleg a beosztásukkal? Mert ezek minden szempontból "rendben vannak" a ti fogalmaitok szerint is. S ők, valamint rajtuk kívül mások is, nem csak elfogadták Varga álláspontját, hanem együtt is működtek vele. Ezt bizonyítja a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötet, amit - ha elolvasnátok - akkor az akadémikus tudomány legjobb embereivel való együttműködés és egyetértés jeleként is értékelhetnétek. Az idézett megfogalmazás a szócikk elején (és a "tudománytalan" besorolás), amit forrásolás nélkül megpróbáltok fenntartani, csak titeket jellemez. Nem túl szerencsés módon. Biztos, hogy továbbra is ezt kell erőltetnetek? Ismételten elmondom: nem jelzőosztogatással, hanem csak a tudományos vita eszközeivel lehet cáfolni egy tézist (Róna-Tas András szerint is). Ahhoz persze azt a tézist előbb meg kell ismerni, majd - ha vannak - ki kell mutatni a hibáit, és el kell készíteni egy jobb magyarázatot a székely írás eredetére (azonban az elmúlt száz évben a legkülönfélébb, egymásnak is ellentmondó magyarázattal állt elő az akadémikus "tudomány", míg a végén feltette a kezét, hogy feladják, mert nem tudják mi fán termett). Ez a tudományos igényű cáfolat munkával jár és ész is kell hozzá - talán ezért nem állt elő senki eddig tudományos igényű cáfolattal. Mindenki leragadt a jelzőosztogatásnál. Ez azonban abba a vitakultúra-csoportba tartozik, amelyben a borjú elbődül az új kapu láttán. Vince: Köszönöm, hogy jelezted, elláttam forrással a jelzett részt. A megadott forrásokban a cikkalany maga ír az akadémiával való hadakozásáról, és hogy az állításait nem fogadják el, vele vitába nem bocsátkoznak. A fészbuk büntijében Hónapokig voltam kirekesztve a fészbuk használatából. Az alábbi beszélgetés az utolsó büntetés lejárta után zajlott. Hédy: Büntiben voltál? Nagyon sajnálom. Géza Varga: Már harmadszor. S még azt is csak találgathatom, hogy miért. Gondolom, hogy itt is az akadémikus "tudomány" pribékjeihez van szerencsém, mint a wikipédián. Ezt a tudományos sikerem egyik elismeréseként fogadom el. Ennyi telik tőlük, ennyire lehet számítani az irányukból, mindössze ennyi a becsületük és a szakmai képességük. Amikor az ELTE ad elő az írás eredetéről Géza Varga: Ha a székely írásról és a magyar hieroglif írásról egy szó sem esik a bemutatkozó szövegben ... Laszlovszky András: Mivel az nem volt ott az írás születésénél. Géza Varga: Akkor ezt mivel magyarázzátok? 15-20 ezer éves jelek a Pireneusokból. Mindegyik azonos egy székely jellel. 20 jelünk van a táblázatban. Géza Varga: A 6 ezer éves Tordos-Vincsa kultúra jelei közül 49 egyezik meg a székely írás és a magyar hieroglif írás jeleivel. Géza Varga: S ezek nem véletlen egyezések. http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/.../nemetz... Géza Varga: A legkorábbi sumer jelek és a magyar jelkészlet egyezései. Géza Varga: Nos, ott volt-e a székely/magyar hieroglif írás az írás születésénél, vagy sem? Igazat mondtak-e azon a reklámozott eseményen az írás születéséről, vagy inkább félrevezették a közönséget? Sohasem kaptam érdemi választ erre a kérdésre, viszont kizártak a beszélgetésből. *** Orban Dierich Zsuzsanna en azt hiszem, szivünk melyen mind tudjuk, hogy igenis nagyon nyomos oka van, ha nem foglalkoznak vele. Nagyobb dolog jönne ki belöle, mint gondolnank. Ki adná fel szabad akaratabol a sok indoeuropai dicsöseg, "elsöszülött" szerepet? Kezelés Péter László Bazsó Géza Bátyám! Ne csodálkozz, hiszen az Oxford kiadó által közre adott a világ ábc-it tartalmazó kötetből is kihagyták a rovást az összes többi anyját! Kezelés László Nemes Szerintem nem csodálkozik Kezelés Őrségi szállás Valóban. Már vagy 50 éve vitatkozom velük és vagy ezer eset alapján pontosan tudom, mire lehet számítani tőlük. Semmi szakszerűre és semmi becsületesre. Először is azzal kezdik, hogy lehülyéznek, bár az ő tudásuk alacsony szintű, ők nem tudják mi a kutatás és az írástudomány legújabb állása. Azután, amikor közlöd velük azt, ami porrá teszi az áltudományos tételeiket (esetünkben a táblázatokat mutattam meg nekik, amelyekben látszik, hogy a világ legkorábbi jelrendszereiben ott van a magyar hieroglif írás és a székely írás 20-50 jele), akkor mindenféle ostoba ürüggyel figyelmen kívül hagyják és leszólják - de az alapvető kérdésre érdemi választ nem adnak. Kitérnek, mint a kígyó, beléd harapnak és rágalmaznak, mint a legócskább repedtsarkú a sarokról. Például azt mondják, hogy én nem igazolhatom az állításomat a saját táblázatommal. Ezt csak akkor mondhatnák joggal, ha én többször lebuktam volna, mint történelemhamisító - de persze erről nincs szó, ez csak az ő prekoncepciójuk. A kiindulási axiómájuk szerint aki vitatja az akadémikus áltudomány téveszméit, az csak hazudhat. Nos, mondanom sem kell, hogy ez egy kifordított világ. Először is, a táblázataimban olyan jelek szerepelnek, amelyeket bárki ellenőrizhet néhány évtizedes munkával. A táblázataim minden jelét a megfelelő szakmunkákból fénymásoltam és tökéletesen hitelesek. A szakmunkák hozzáférhetőek bárki számára, csak ezeknek könnyebb mocskolódni, mint dolgozni és beismerni a tévedésüket. Ezekbe a vitákba csak azért megyek bele, hogy újra és újra bebizonyíthassák az alacsony szakmai és etikai szintjüket. Hogy én ismételten bebizonyíthassam, hogy akik ezeket az akadémikus téveszméket védelmezik, azok valójában egy ostoba aljanép (tisztelet a kivételnek!). A végső érvük a cenzúra, ám addig sohasem hajlandók, nem is tudnának, válaszolni az alapkérdésre: hogy ugyanis ott volt-e a székely írás (és elődje a magyar hieroglif írás) az írás kezdeteinél. Azért nem válaszolnak, mert születési okok miatt nem tudnak értelmes (szakmailag és etikailag is helyes) választ adni rá. Ebben az esetben is a kitiltásom volt a végső "érvük", mert udvariasan bár, de világossá tettem, hogy nem a tudományos tényekkel, hanem téveszmékkel traktálták azon az estén az ELTE nevében a közönséget. Istvan Valovics A legnagyobb baj az hogy ezek az állintellektuális kultúrhiénák képezik a régészet és egyébb kutati munkák hivatalos téziseit! Kezelés Géza Varga z elmúlt hónap során rajtad kívül 15 tag alkotta a legnagyobb aktivitást eredményező bejegyzéseket a Szkíta-hun-magyar ősiség Nyilvános csoport csoportban. Nem egészen ez a helyzet. Tudományosan ugyanis (a székely írás eredete tárgykörben) az én könyveim képezik a tételt, a tudomány legújabb eredményeit, ha úgy tetszik a csúcsteljesítményt (legyen szerény az, aki nem dolgozott meg az eredményért). Ők csak a tömeget befolyásoló oktatást határozzák meg - ami nem azonos a tudományos teljesítménnyel. Ez utóbbit azonban ellensúlyozni lehet a megosztásokkal. Ha a nemzet többsége ráébred arra, hogy a közpénzen tartott "tudósok" hazudnak neki és gúnyt űznek a kultúrájából, akkor az politikai kérdéssé válik és befolyásolhatja a hatalom lépéseit is. *** Gabriella K.: Érdekes megállapitás a tollazatbol kivett irás!De vajon kiknek alkotta a müvész ha idáig nem lehetett kiolvasni a benne rejlö tartalmat.És mi célbol?Egy egyszerü ember csak a szépséget látja benne.Azt hiszem amikor ez a remekmü készült nem mindenki volt nyelv és rovátka szakèrtö!Nem rendelkezett az akkori ember ekkora kulturális szakértelemmel hogy rejtjelesen ábrázoljon egy turul madarat.De manapság mindenbe bele lehet magyarázni mindent.A ”szakértök” másképp látják mint mi egyszerü laikusok.De ne felejtsük el ezek a disztárgyak egyszerü gondolkodásu nemes emberek részére készültek minden titokzatosság nélkül.Nem vitatom a cikk iró tudományos tudását de néha az a sok tudás tulzásokba vihet😉 Kezelés Géza VargaAz elmúlt hónap során rajtad kívül 2 tag alkotta a legnagyobb aktivitást eredményező bejegyzéseket a Magyar Őstörténet csoportban. Kedves Gabriella! Az állatok testére tett írásjeleknek igen régi és nagy területen elterjedt hagyománya van. Az is észlelhető, hogy az írásemlék készítői úgy próbálták elhelyezni ezeket a jeleket, hogy az állatok testrészeihez idomították őket. A kecskének a szarvát, az oroszlánnak a bordáját, a sasnak meg a tollát lehet elolvasni. Közös jellemzője ezeknek, hogy mindig a magyar hieroglif írás jeleit tették (látták bele) az állatok testrészeibe. Ha ismernéd ezeket (a jel állaton ábrázolási konvenciót és a magyar hieroglifákat - de nem ismered), akkor másképpen állnál ehhez a kérdéshez. Nem én vagyok hülye, hanem te nem ismered ezt a témát. Azonban, ha komolyan érdekel ez a kérdés, akkor a szíves figyelmedbe ajánlom a Magyar hieroglif írás c. kötetemet. A bolti forgalomban legolcsóbban a Püskinél lehet megvásárolni. Ha nem szánsz rá pénzt, akkor javaslom a neten elérhető, 200-nál is több cikkem elolvasását. Ezek ismerete nélkül nem korrekt a magas lóról való hozzászólásod. Gondolj csak bele: vannak ilyen tollai bármelyik madárnak? Ugye, hogy nincsenek? S miért nem azon töprengsz el, hogy mi az oka ezeknek a különös alakú tollaknak? Ha ismernéd a hieroglifáinkat, akár magadtól is rájöhetnél, hogy azért, mert ezek elolvasható üzenetek, amelyek az ősvallási hagyománynak megfelelő módon vannak előadva. Nem etikus felcserélni a szerepeket. Én közel 50 éve foglalkozom ezekkel a jelekkel, te meg most szembesültél velük. Illene szerényebben előadnod magadat és nem kellene holmi tudós ítélőbíró szerepét magadra venned, mert ez a köpeny túl bő neked. S mások azért nem tudták eddig elolvasni ezeket, mert nem voltak elég intelligensek, kreatívak és nem szántak rá egy életet a székely írás eredetének feltárására, inkább a nők és a pénz után rohangáltak, vagy a tévé előtt sörözgettek. Köszönöm a figyelmedet! *** Végszó Ennyi fővonali akadémikus és mellékvonali nem akadémikus ostobaság után a nyájas olvasó nyilván vigasztalódásra szorul. Ezt elősegítendő közzéteszem azt a kitűnő zeneszámot, ami e cikk írása közben szórakoztatott. Hallgassa szeretettel és megnyugvással! Joe Bonamassa & Beth Hart - I'LL TAKE CARE OF YOU Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) További cikkek A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával Egy Isten olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus Magasságos Lyukó köve mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős")mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a velemériSindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R"rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acomaindián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogóIsten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jelközepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye anyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományosigényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiásrovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-ánfolytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontjakihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vótformula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Van egy jellegzetes jelcsoport, amelyik kezdettől kétségbeejtett azzal, hogy a világ szinte mindegyik jelrendszerében előfordul, igen sok (alapvetően azonban két nagy csoportba sorolható) változatban. Ezek a változatok alig határolhatók el egymástól, mert szinte folyamatos átmenetet képeznek egyik formából a másikba. Évtizedekbe telt, amíg sikerült tisztáznom, hogy az Orion csillagképet, népünk (korábban Bél, később Nimród néven emlegetett) ősatyjának égi megfelelőjét ábrázolják és jellemzően sztyeppi népekhez köthetőek. A Nimród tamga a hun dinasztia nemzetségjele volt, amit a jelen cikkben nem ismertetett sztyeppi, kínai és bolgár változatok mellett megerősít az is, hogy Kézai szerint Attila Nimródot tekintette az ősének. Ide tartozik, hogy az Orion csillagképet ábrázoló sumer "atya" jel egyúttal az "Orion csillagkép" jele is, amelyben Ninurta isten égi megfelelőjét látták. 1. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tányérja egy néprajzi hitelességű tárgymásolat Mostanában fedeztem fel Czibor Imre tányérján (1. ábra) és néhány őrségi edényen e tamga számomra újabb változatait. Korábban nem sok ügyet vetettem rájuk, mert (az analfabéta leírókhoz hasonlóan) puszta díszítésnek véltem. Amíg aztán egy római kori jelváltozat alapján világossá nem vált, hogy egy több ezer éves jelhagyomány mára már nem értett maradékait látjuk ezeken az őrségi edényeken (5., 7. és 8. ábra). Amiképpen a hun kori ősvallás történeteiből lettek a magyar népmesék, azonképpen váltak a hun ősvallás jelképei is rovásbetűkké, vagy a népművészet díszítőelemeivé. Ezt a folyamatot illusztrálja a Nimród tamga jelcsoport jelen cikkben bemutatott néhány példánya. Az Iseumban előkerült jelváltozat (4. ábra) még pontosan azonosítható az Orion csillagképpel és azt jelzi, hogy a római korban az Iseumban, vagy a közelében volt egy díszes terem, amely a magyar őstisztelet céljait szolgálta. Ez összefügghetett a város egykori Savaria nevével, ami a magyarság korábbi szabír nevével azonosítható. Az őrségi jelváltozatok azt látszanak bizonyítani, hogy a szabírhunokkal azonos magyarság és kultúrája a római kortól napjainkig folyamatos ezen a szép pannon tájon. 2. ábra. A tányéron a magyar népi hieroglifák sora ismerhető fel: a középső sorban a Bél, Orion, szár, Ten és Nap hieroglifák, a legalsó sorban a nekik megfelelő további párhuzamok a székely írásból, az Iseum római kori leletanyagából, a sumer írásból és magyarszombatfai edényekről 3. ábra. Czibor Imre tányérjának Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamgája 4. ábra. Az Iseum területén, hiteles ásatáson, több más szabír jellel együtt előkerült vakolatdarab Orion csillagképet ábrázoló, római kori Nimród tamgája 5. ábra. Szentgyörgyvölgyi csupor az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamgával és Tejút jelképpel 6. ábra. A fenti csupor jelei egy jellegzetes ősvallási ábrázolási hagyományt képviselnek, amely egyrészt az ősapa csillagképét (Nimród/Oriont), másrészt a mellette elfutó Tejutat idézte fel 7. ábra. Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekas mester csuporja Nimród tamgával és a Tejútra utaló hullámvonalakkal 8. ábra. Zsohár Gyula magyarszombatfai fazekas csupra az Orion csillagképet ábrázoló (X alakra szerkesztett) Nimród tamga változattal és a Tejutat jelképező függőleges hullámvonallal 9. ábra. Magyar ezüstdénár Nimród tamgával 10. ábra. Bolgár Nimród tamga 11. ábra. Bolse Anyikovo-i obi-ugor szent ligetben talált szabír ezüsttál hátoldalára karcolt jelenet az ősapa (Nimród) ábrázolása az Orion csillagképnek megfelelő tartásban 12. ábra. Bulgária, Sumeni körzet 13. ábra. Az Orion csillagképre utaló hieroglifa felvázolható az Orion öve csillaghármas feltüntetésével is, vagy csak egy X alakra épített jelformával 14. ábra. A sumer "atya" és "Orion csillagkép" jel (L128) 15. ábra. A székely írás "ty" (atya) jel egyik változata, az X alakra épül és az Orion csillagképet ábrázolja 16. ábra. A kínai írás "atya" jele szintén az X alakra épül és az Orion csillagképet ábrázolja Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A tóka részlete Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

A magyar hieroglif írás és a magyar írástörténet egyetlen múzeumában, a veleméri Sindümúzeumban látható egy rajzos sindü töredéke és az abból rekonstruált alábbi rajz (1. ábra). 1. ábra. A veleméri Sindümúzeumban megtekinthető rajzos sindün a virágszerű Egy Isten mondatjel olvasható 2. ábra. A tulipán azért lett a magyar nép kedvenc virága, mert az Isten elolvasható jelképe volt, a virág középső sziromlevele a Tejút hasadékának (az ős jelnek) felel meg, amelyben karácsonykor a Nap kél, a két szélső sziromlevél pedig a Ten jel megfelelője 3. ábra. Azt, hogy a tulipán olvasata Isten, az énlakai Egy Isten (Egy ős Ten) mondatjel segítségével lehet belátni, jobbra alul a székely megfelelők 4. ábra. A kettős kereszt alakú szár nyilvánvalóvá teszi, hogy nem egy természetben megtalálható virág ábrázolásáról van szó, hanem (ezt a párhuzamokból tudjuk) a Tejút ősvallási jelképéről A rajzos sindü virága nem csak szép, hanem egyúttal egy Egy Isten olvasatú mondatjel is. A magyar ősvallás már a szkíta korban is ehhez hasonló szép és egyúttal el is olvasható jelképekkel illusztrálta az elméleti tételeit. Ez a rajz azt mondja el a magyar mitológiában jártasak számára, hogy az Isten a Tejút felső végénél, a Sarkcsillagnál lakik. Irodalom Varga Géza: Őrségi tartalom Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Amennyiben Ön e fenti nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - ha javasolhatom - hívja bizalommal a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

E cikkben egy újabb meroving tárgy magyar hieroglifákkal írt mondatát olvassuk el. Hieroglifákkal írt magyar szöveget hordozó meroving, frank, gót, sőt angolszász ékszerből - szerencsére - meglepően sok maradt ránk. A hunok ugyanis használták a magyar hieroglif írást (a székely írás előzményét) és megtanították rá a merovingokat, valamint Európa más népeit is. A meroving csaton két, egymással ellentétes nézetben kell elemezni a jeleket: az ékszer egyik fele fejjel lefelé "lóg" a másikhoz képest. Találtunk már ilyen ellentétes nézetet a sztyeppi rokonnépeknél, a honfoglalóknál és a magyar népi kerámiákon is. 1/a. ábra. Meroving csat, felső részén a Nagyságos Óg ragyogó országa mondattal, az alsón pedig egy Lyukó hieroglifával, amely az eget tartó égig érő fa neveként jelenik meg a fejjel lefelé lógó "eget tartó fa" ábrázolási konvencióban 1/b. Az apahidai hun csat illusztrálja azt a merovingokhoz is átkerült sztyeppi szokást, hogy a csatot szimbolikus tárgynak tekintik és telezsúfolják elolvasható jelekkel, a csatnyelv tövében mindkét csaton a Lyukó hieroglifa (a napisten jelképe) kapott helyet A 2/a. ábrán lévő jelek közül a vízszintes vonalat kétszer hasznosítottuk az olvasat összeállításakor: egyszer az önálló Rá/ragyogó szójelként, másszor meg a hármas halom alakú ország jel alsó vonalaként. Erre a kettősségre lehetőséget ad a székely írás ismert ligatúraképző jellege, amikor a szomszédos jeleknek közös vonalaik lehetnek (egyes vonalak két jel részeként is hasznosulnak). További lehetőséget ad erre az olvasatra az is, hogy az apahidai hun turulok nyakán és a Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának nyakán is szerepel a Ragyogó ország kifejezés. Ebből következően e visszatérően használt hun-avar szófordulatnak a hun hatás alatt álló merovingok írásemlékein való felbukkanása természetesnek tekinthető. 2/a. ábra. A meroving csat felső részén olvasható a Nagyságos Óg ragyogó országa mondat 2/b. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható hieroglifikus Ragyogó ország mondat 2/c. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján a turul nyakán olvasható hieroglifikus Ragyogó, nagy ország mondat 2/d. ábra. A meroving csat Nagy Óg/ég mondata (balra) és az őriszentpéteri tál Nagy Óg/ég mondata (jobbra) Amennyiben a vízszintes vonal kettős hasznosításának lehetőségét elvetjük, akkor a 2/a. ábrán csak a Nagyságos Óg országa mondat olvasható. Tekintve, hogy az Óg és az ég szavunk rokonságban áll egymással (Óg égisten lehetett), valamint az Óg jel az égbolt ívét ábrázolja, az elemzett szöveg a Nagyságos égisten országa, vagy a Nagy égi ország jelentést is hordozhatta. Emlékeztetnünk kell egyrészt a Szekeres István által felvetett gondolatra, miszerint a magyar nyelvben szokásos szóhasználat a Nagy ég (ami összefügghetett a jelhasználattal is), másrészt arra, hogy az őriszentpéteri tál peremén körbefutó jelsorban ismétlődik a hieroglifikus Nagy Óg mondat (azaz a nagy ég ábrázolása). A hun-avar-magyar hieroglifikus jelhasználatban visszaköszönnek a meroving szöveg párhuzamai (2/b-d. ábra). Például ugyanazt a két (nagy és Óg) hieroglifát látjuk hasonló elrendezésben az őriszentpéteri tálon is, mint amelyet a meroving csaton is (2/d. ábra). Mindezek a magyar ősvallás hagyatékába tartozó, egymással összefüggő nyelvi és rovológiai jelenségek. 3/a. ábra. A meroving csat nyelve és íve egy "eget tartó oszlop" ábrázolási konvenció, az eget tartó világoszlopot (égig érő fát, Tejutat) Lyukó napistennel azonosítja 3/b. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori vereten az eget tartó fa Isten olvasatú 3/c. ábra. A rétközberencsi honfoglalás kori veret szintén az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája, de itt a fa kettős kereszt alakú, azaz Egy "szent, Isten" olvasatú A 2. és a 3. ábrán látható elolvasható képek nézete egymással ellentétes (az egyiket lentről, a másikat fentről kell nézni). Ez a busztrofedon jellegű sorvezetés előfordul magyar népi kerámiákon is, meg párthus és hun írásemlékeken is. 4. ábra. A meroving csat Lyukó szójele (balra) és a székely írás "ly" betűje (jobbra) 5. ábra. A meroving csat nagy hieroglifája (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra) 6. ábra. A meroving csat Óg szójele (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra) 7. ábra. A meroving csat ország hieroglifája (balra) és a magyar címer ország szójele (jobbra) 8. ábra. A meroving csat Rá/ragyogó hieroglifája (balra fent), a Gizella-kincs avar turuljának Rá/ragyogó jele (balra lent), az apahidai hun turulok Rá/ragyogó jele és a székely írás "r" betűje (jobbra) A nagy, Óg és ragyogó hieroglifák vízszintesek, a nekik megfelelő székely rovásbetűk azonban függőlegesek, vagy ferdék. A jeleknek ezt az elforgatását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert egy fapálcába nem lehet vízszintes jeleket róni. Ez a meroving írásemlék is az 1500-as évek magyar értelmiségének tudomását támasztja alá, miszerint a székely írás hun-szkíta írás. Irodalom Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei Varga Géza: Felemás vállveregetés a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelet leleplezéséért Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Meroving - frank tartalom Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának ajtórészlete Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Aligha találna jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására

Bálint Csanád a nagyszentmiklósi kincsről írt, méretét tekintve monumentális, ám a szükségesnél kevesebb elmeélről tanúskodó művében a rakamazi turulábrázolásról szólván vitatta László Gyula és mások álláspontját. Mint írta, kellene már egy módszer, amivel meg lehetne különböztetni egymástól a közönséges ragadozómadarak képeit a turulábrázolástól. Nem tűnt fel neki, hogy a rakamazi szent turulon magyar hieroglifák láthatók (a kacskaringó azonos a jó szójelével), miközben az általa bemutatott pusztán ragadozómadarakon nincsenek hieroglifák (a görög hieroglifa am. "szent véset"). Nos, Róna-Tas András mellett ő volt a másik lektor, aki az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításra benyújtott köteteimről negatív véleményt adott a negatív véleményt óhajtó szervezőknek, akiknek elhatározott szándéka volt, hogy a szerintük náci asszociációkat keltő rovásírást kitiltsák a kiállítás területéről. Ezt a magyar- és tudományellenes tervüket a két lektor segítségével végre is tudták hajtani. Bálint Csanádnak nyilván el sem kellett olvasnia, meg sem kellett értenie a köteteimet az elmarasztaló ítéletéhez. Előzőleg tanú előtt jelentette ki nekem, amikor a budapesti hun(?) jelvény korszakba sorolása miatt tárgyaltunk, hogy ő nem ért a rovásíráshoz. Ezt készséggel el is hittem neki. A magyar jelkincs ugyanis megvetett szakterület volt és maradt a hazai akadémikus áltudomány számára, amihez a köreikben a jelek szerint nem szégyen, hanem sikk lehet nem érteni. Pedig a turul ábrázolásait csak a magyar hieroglif írás (a székely írás elődje) ismeretében lehet elkülöníteni a "szent madárhoz szent jel dukál" elv segítségével. Azt illusztrálja ez az eset is, hogy "régészeink" a saját munkájukat sem képesek jól elvégezni, ha meg sem kísérlik megismerni, elolvasni a leleteken lévő magyar hieroglifákat, hanem inkább azt is lereszelik és letagadják, amit feldolgozva a kezükbe adok. 1. ábra. Az Árpád kori turulos gyűrű lenyomata (fent), hieroglifái (középen) és a székely írás "m", "n" és "ü" jelei (lent) A gyűrű hieroglifáinak olvasata: Magasságos, nagyságos Üdő, ahol Üdő a napisten egyik neve. Ez az Üdő istennév genetikus kapcsolatban van a sumer Utu sar "Idő király" és szkíta Oitoszür "Időúr" istennevekkel. 2. ábra. Az Árpád kori turulos gyűrű (fotógrafika) Az e cikkben bemutatott, magántulajdonban lévő gyűrű fényképét az interneten kaptam, a lelőkörülményeiről semmi közelebbit sem tudok, csupán feltételezem, hogy magyarországi, Árpád kori lelőhelyről kerülhetett elő. A gyűrűn látható madár a mellette lévő magyar hieroglifák alapján nyilvánvalóan a turul. A magyar hieroglifák ugyanis az ősvallás jelképei voltak és a puszta használatuk is a hozzájuk csatlakozó képi ábrázolás ősvallási jelentőségére utal. A magyar hieroglif írás egyik jellegzetes íráshasználati módja a "jel állaton" ábrázolási konvenció, amelynek a Kárpát-medencétől Amerikáig sok helyen megtaláljuk a példáit. A gyűrű turulábrázolása e sorba illeszthető. Mivel nincs másik szent madarunk, csak a turul, ezzel az eljárással megnyugtató módon azonosíthatjuk a krónikáinkban említett (az Istent, vagy Isten küldöttét jelképező) szent madarunkat. A turulábrázolásokon, vagy a környezetükben lévő rövid szövegek megismerésével egyre pontosabb meghatározásra lehetünk képesek. 3. ábra. A rakamazi korong, amelyről úgy vitatkoztak a "nagyok", hogy egyikük sem vette észre a rajta lévő jeleket, kacskaringók (azaz jó hieroglifák, a székely írás "j" betűje előképei) vannak rajta, amelyet az akadémikus áltudomány képviselőinek tilos lehet észrevenni, nem is beszélve a madár feje alatt lévő hieroglifikus mondatról 4. ábra. A Diringer által közölt csukcs szójelek között így néz ki a jó szójele, ezt a hieroglifát lehet elolvasni a rakamazi turulon vagy 15 példányban 5. ábra. Kazahsztáni szkíta szarvas a hieroglifikus Jóságos Lyukó mondattal (balra), a szarvasábrázolás hieroglifái (jobbra fent) és a hieroglifáknak megfelelő székely "j" és "ly" betű (jobbra lent), ez a szkíta lelet azt illusztrálja, hogy a jelen cikkben tárgyalt turulábrázolás egy ősi, keleti "jel állaton" ábrázolási konvenció hazai alkalmazása Lévén a jó az Isten állandó jelzője, amely szavunknak egyúttal régen "folyó" jelentése is volt, a korog sok jó hieroglifája alapján egyértelmű, hogy a Tejúttal (égig érő fával) azonos Isten zoomorf alakját tisztelhetjük a rakamazi leleteken (két hasonló korong is előkerült Rakamazon). Azt, hogy az égig érő fa a magyar néphit szerint azonos az Istennel, Berze Nagy János népmesekutató hasonló című kötetéből tudjuk. Erre a felismerésre (hogy itt az Isten jelképező turult látjuk) azonban aligha juthat az a kutató, aki a családból hozott és/vagy az egyetemeken megerősített rovásundor, esetleg a személyes szellemi korlátozottsága hatására nem hajlandó megismerni a székely írás eredetét és a megelőző jelhasználat tényeit, a magyar hieroglif írás emlékeit. Ebből következően a tudomány haladását nem az a szakképzett, ám gondolkodásra rest és becstelen réteg fogja előre vinni, amelyik a szakirányú egyetemi ellenségképzés hatására kéjes örömmel gúnyolódik a magyar hagyomány egyes tételein és bizonyításain. Például azt állítván, hogy az akadémikus tudomány képviselői nem hajlandók elolvasni a köteteimet (amiben egyébként tévednek). Álláspontom szerint nem a mindössze jelzőosztogatásra képes nyeretlen kétévesekkel, hanem inkább azokkal lép előre a tudomány, akik megpróbálják megismerni eleink hieroglifikus írását. A magyar hieroglif írást leíró kötetemet 2018. szeptember 7-én az Élet és Irodalom a hét nyelvészeti kötetének minősítette. Irodalom A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A tóka részlete Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Ma reggel (2019. XII. 21-én) láttam egy riportot az M1-en, amelyben Dr Neparáczki Endre archeogenetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutató Központjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem kutatója valami olyasmit talált mondani, hogy nincsenek honfoglaló magyar nyelvemlékek. Pedig ilyenek léteznek s erről tudnia is kellene. A múzeumok polcain százszámra, ha nem ezrével találhatók a többnyire hieroglifikus (ősvallási jelentőségű szójelekkel írt), kisebb részben vegyes rendszerű (betűket és szójeleket is tartalmazó) rövid írásemlékek. Ezeket - közel 50 év kutató munkájának eredményeként - a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be. A szakmai és etikai korlátok által gúzsba kötött "tudományos konszenzus" azonban megakadályozza ezek figyelembe vételét és hasznosítását. Ugyanez a helyzet a létező hun és avar nyelvemlékekkel is, amelyek a honfoglalók hieroglifikus szövegeivel egyetemben a székely rovásírás szójeleket, esetleg vegyes jelrendszert alkalmazó előzményei. A hun, avar és honfoglaló népesség egyformán magyar volt, amit a hieroglifikus nyelvemlékeik bizonyítanak a leginkább. Ezeket nem letagadni kell, hanem felhasználni. 1. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvég és a Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának mondatai nem a letagadást érdemlik A kötetből (az általam működtetett veleméri Sindümúzeumot meglátogató szegedi kollégája segítségével) egy éve tiszteletpéldányt küldtem Neparáczki Endrének. Azt kértem, hogy mutassa meg Török Tibornak is. Így ismertem el és véltem támogathatónak a magyar őstörténet tisztázása érdekében végzett genetikai kutatásaikat. A gének ugyanis nem rögzítik a nyelvet és az identitást, ezért a genetikusoknak szükségük lehet a hieroglifikus szövegek olvasatára, ha valamit akarnak mondani a nyelvről is. Ez ugyan nem tartozik a genetika szakterületéhez, de nincs olyan szabály, ami megtiltaná egy genetikusnak, hogy segítsen egy nyelvészeti kérdés megválaszolásában. A válaszadáshoz azonban nem elegendő a genetika. A nyelv és az identitás csak a nyelvemlékek (esetünkben az újonnan elolvashatóvá vált hieroglifikus szövegek) ismeretében írható le. 2. ábra. A karosi tarsolylemez hieroglifikus mondata Dana úr magas köve olvasatú Egy idő után telefonon megkérdeztem Neparáczki Endrét, hogy sikerült-e belenéznie a kötetbe és mi a véleménye róla. Azt válaszolta, hogy nem olvasta, mert ez nem genetika. Valóban nem az. Azonban, ha genetikusként mégis a hun, avar és honfoglaló magyar nyelvemlékek létéről, vagy nem létéről kívánja tájékoztatni a széles nyilvánosságot, akkor azt illik kellő ismeretekre alapozva megtenni. A rendelkezésre álló nyelvemlékek letagadása magyar- és tudományellenes cselekedet. Ezeket nem elhallgatni, hanem kutatni és hasznosítani kell. Többek között azért is, hogy a fennmaradt hun, avar és honfoglaló magyar szövegekkel együtt értékelve, jobban lehessen hasznosítani a genetikai eredményeket is. 3. ábra. A rakamazi turulos korongon a Jóságos úristen mondat olvasható A genetikusok és az őket foglalkoztató Magyarságkutató Intézet vezetői úgy vélhetik, hogy a "tudományos konszenzus" álláspontjával menne szembe, ha írásemléknek tekintenék a kötetemben felsorolt hieroglifikus szövegeket. Csakhogy a tudomány feladata nem a konszenzushoz való igazodás. Ráadásul a székely írás eredeztetése kérdésében nincs is tudományos konszenzus. Száz év hazudozás után éppen mostanában ébrednek rá az önmaguknak, a tényeknek és egymásnak is ellentmondó akadémikus szerzők a totális szakmai és etikai csődjükre. 4. Nagykörűi honfoglalás koriverez az Isten ligatúrával (középen), mellette a székely írás "us" (ős) hieroglifája (balra) és az "nt/tn" (Ten) hieroglifa (jobbra) Tetszik, vagy sem, minden tudósnak illik igazat mondania, akár egyezik ez mások véleményével, akár nem. Ha van egy sereg hun, avar és honfoglalás kori nyelvemlék, akkor arról kell tájékoztatni a nagyérdeműt és nem az ellenkezőjéről. Ráadásul éppen legutóbb hangzott el Róna-Tas András professzor úr szájából, hogy a székely írással írt szövegek is nyelvemlékek. S mivel a székely írás és a magyar hieroglif írás egymástól való éles elhatárolása nem lehetséges, Neparáczki Endre akár úgy is vehetné, hogy még az egzisztenciális rettegők és a rovológiában szakmailag eddig tájékozatlanok számára is engedélyezett a korai magyar írásemlékek kutatása, megértése és hasznosítása. 5. ábra. A honfoglalás kori, de egy tovább élő avar csoporttól származó Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék középső sorába a Nagyon nagy Lyukónak mondatot írták vegyes jelhasználattal (a lyuk szótövet a lyuk hieroglifával rögzítették, ami után betűzve írták az ónak szóvéget) Irodalom M1 Ma reggel (2019, XII. 21.), Megjelent a Magyarságkutató Intézet új, a honfoglalók származásáról szóló publikációja (riport) Varga Géza: Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei Varga Géza: Hun és avar tartalom Varga Géza: Párbeszéd a Tudomány embereivel és másokkal Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához Varga Géza: Monok István és az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak Varga Géza: A Magyarságkutató Intézet rovológiai teljesítménye Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek Varga Géza A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van. A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"