Most magyar művészek és történészek munkájának köszönhetően, animációk segítségével pillanthatunk be számos középkori vár falai közé, például, hogyan is nézett ki az egri vár a török ostrom előtt, vagy mely erődítményrendszerből rohant ki Zrínyi Miklós.

HDR from 3 picture. 3 fotóból készült HDR kép.

A Felvidék, Mikszáth regényeinek dombos-hegyes színhelye ma már Szlovákia. Számtalan a magyar történelem dicső napjaira emlékeztető vár, bányaváros...

Explore Roland_78's 1900 photos on Flickr!

There are quite a lot of lakes in the country that are perfect for fishing, bathing, and even for water sports activities, but some of them are surrounded by

Áll Somoskő fölött egy vár, amely időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható. Az 526 méter magas vulkáni csúcson épült somoskői várhoz Magyarországról sétálhatunk fel, de a formás, bár nem túl terebélyes erődítmény bejárata már szlovák területen fekszik. Mielőtt felkaptatnánk a rövid, meredek emelkedőn a várhoz, érdemes szétnézni a magyar oldalon, a vár tövében ugyanis más látványosságokra is bukkanhatunk. A somoskői vár, a háttérben Salgó váraFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/GULYÁS ATTILA Petőfi is járt itt Itt van például a Petőfi-kunyhó, amely a költő 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket. A legenda szerint Petőfi ebben a kis házikóban szállt meg egy éjszakára. A kunyhó közelében famakett-kiállítás nyílt a környékbeli várakról, itta somoskői mellett a füleki és a salgói vár kicsinyített mását is megnézhetjük. A Petőfi-emlékparkban pedig az aradi vértanúk emlékhelyét láthatjuk. A tizenhárom aradi vértanú domborműves portréja előtt gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök bronz mellszobra áll. Petőfi Sándor látogatásának emlékét őrzi az emlékparkban kialakított kis házikóFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA A közel négyszög alakú, egykor három körbástyával és barbakánnal ellátott belsőtornyos vár különlegességét nem csupán fekvése, de kalandos története is adja.Ma az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható.Építésének kezdetéről keveset tudunk. Egy helyi monda szerint a muhi csatát követően a tatárok elől menekülő IV. Béla király a vidéket járva ígéretet tett az itt lakóknak, ha elmúlik a tatár veszedelem, várat emeltet a magaslaton. Akár így történt, akár nem, évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Kacsics nemzetség a 13. század végén végül felépítse az erődítményt, amely 1310 körül Csák Máté, 1321 után a király birtokába került. A vár az 1970-es években némi felújításon esett át, ekkor került tető a nyugati ágyútoronyraFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA Egy másik költő itt lett szerelmes Első írásos említésekor (1323, Sumusu) Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. A 15. század közepétől az Országh, majd a Losonczy család birtokolta. A törökök 1576-ban Ali bég vezetésével elfoglalták, deSomoskő nem sokáig maradt török felügyelet alatt,mert 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták. A vár felmentésére induló seregben ott volt Balassi Bálint is, akit nem csak a hazaszeretet fűtött a harcra. FORRÁS: TURISTA MAGAZIN/SOMOGYVÁRI D. GYÖRGY Az ifjonti fellángolások és könnyű kalandok után 1578-ban itt ismerte meg a „halhatatlan kedvest”, Losonczy Annát, aki ekkor ugyan még Ungnád Kristóf egri várkapitány, majd horvát bán felesége volt, de ez sem a lánglelkű költőt, sem a szerelemre éhes szépasszonyt nem igazán zavarta. Szerelmüknek köszönhetjük a magyar reneszánsz költészet legszebb szerelmes költeményeit: a Júlia- és az Anna-verseket. A gondosan megépített falak dacolnak az idővelFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/SOMOGYVÁRI D. GYÖRGY A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták, a Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet nem kapott, 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon. Látkép a vár legkeletibb pontjárólFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA Az angol beteg A nógrádi település és várromja 1920-ban került ismét a történelem reflektorfényébe, amikor a trianoni békeszerződés a zömében magyarlakta Somoskőt és Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. És a legenda szerintitt jön a képbe egy fatális véletlen, valamint egy lokálpatrióta fül-orr-gégész professzor,Dr. Krepuska Géza, akinek több mint kétezer holdas birtoka és bazaltbányái voltak Somoskő, illetve Somoskőújfalu határában. Trianon után meg majdnem semmije, mert ezek a területek 1920. június 4-től egy másik országhoz tartoztak. Délkelet felé nézve a várból a Medves-fennsík északi részét látjukFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA A véletlen a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztjének képében jelentkezett, aki Budapesten súlyosan megbetegedett. Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégésze, Dr. Krepuska Géza operálta meg a tisztet, aki tökéletesen felépült állítólag gyógyíthatatlan betegségéből. Ezek után nem tudta megtagadni a professzor kérését, a bizottság többi tisztjével együtt kivonult Somoskőre, szemrevételezni a helyzetet. Hosszas diplomáciai tárgyalások következtek, majd – hogy, hogy nem – a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság 1922. június 22-én hozott döntése alapján 1923. április 23-án Genfbena Népszövetség Tanácsa visszacsatolta Magyarországhoz az érintett két településtés a környékbeli bányákat. A tényleges birtokbevétel 1924. február 15-én történt meg, ezért ezt a napot a helyiek minden évben a Hazatérés Napjaként ünneplik meg. Somoskő házai terepasztalként terülnek el a lábunk alattFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA A vár viszont maradt a határ túloldalán. Így állt elő az a faramuci helyzet, hogy egy magyar falunak (cseh)szlovák vára lett. Az első bécsi döntés után rövid időre a várrom ismét Somoskőhöz tartozott, de a II. világháborút követően, 1947-ben megint a csehszlovák határon túlra került. Innentől kezdve 1999-ig, ha valaki meg szerette volna látogatni a várat Somoskő felől, az csak útlevéllel a kezében tehette meg a legközelebbi határátkelőnél, a faluból egy 20 kilométeres kerülővel. Panoráma észak felé, a távolban a Macskalyuk-bánya kőfejtője tűnik felFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA 1999-ben, a visszatérés 75. évfordulóján megnyitották a határátkelőt a somoskői várnál: ekkortól kerülni már nem kellett, de az útlevél maradt. 2007-től viszont,a schengeni egyezmény életbe lépése óta már útlevél nélkül, szabadon látogathatóa vár Magyarországról. Aki felkapaszkodik ide, gyönyörű kilátással gazdagodik. Még napfényes, tiszta idő sem szükséges, hogy elakadjon a lélegzetünk a körpanorámás élménytől. Dél felé Eresztvény és Salgóbánya településére, valamint a salgói várra, délkeletre a Medves-fennsíkra láthatunk, délnyugatra Somoskőújfalu házai sorakoznak a lábunk előtt, északi irányban a Sátoros- és Cseres-hegység vonulatai uralják a horizontot. Északi irányban Sátorosbánya bújik meg a fák mögöttFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA Bazaltömlés és dedikált sportcipők A vár északi, szlovák oldalán egy geológiai ritkaságot, bazaltömlést találunk. Kis ösvény vezet le hozzá. Az egykori vulkán belsejéből kiömlő láva itt íves, öt-hatélű bazaltoszlopokból álló zuhataggá dermedt. Elég pazar látványt nyújt, érdemes beiktatni a várnéző programba. A vidék egyébként mind a szlovák, mind a magyar oldalon számos remek túrautat kínál, és csak a kíváncsiságunk szabhat határt annak, hogy bebarangoljuk a környék szebbnél szebb erdőségeit. A vár északi oldalán található a híres geológiai képződmény, a bazaltzuhatagFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA Jó kiegészítése lehet a somoskői várlátogatásnak az erődítmény közelében lévő hangulatos vadaspark vagy a különleges sportcipőket felvonultató kiállítás megtekintése. Ez utóbbi a Salgótarjáni Ugrógála cipőmúzeumában, a Bazalt Panzió egyik termében kapott helyet. A múzeum tíz éve nyitotta meg kapuit. Olyanvilághírű sportolók dedikált lábbelijeit gyűjtötték itt össze,mint Javier Sotomayor magasugró-világcsúcstartó, Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai és hétszeres világbajnok rúdugróistennő vagy Szergej Bubka rúdugrólegenda. Idén augusztustól Usain Bolt, a jamaicai futófenomén cipőjével gazdagodott a tárlat. A cipőmúzeum legújabb büszkesége: Usain Bolt dedikált futócipőjeFORRÁS: TURISTA MAGAZIN/JOÓ ANNAMÁRIA Angyal Jánosnak, a múzeum tulajdonosának – aki egykor maga is élvonalbeli magasugró volt – minden pár kiállított cipőről van egy vagy több érdekes sztorija, hiszen a Salgótarjáni Ugrógálák szervezőjeként a legtöbb sportolóval személyesen találkozott. Olyan élvezetesen mesél, hogy a cipők és tulajdonosaik története szinte filmként pereg a szemünk előtt. Vigyázat! A somoskői cipőmúzeumban gyorsan száll az idő. Mi is csak fél órára ugrottunk be, de másfél óráig maradtunk. Hasznos információk Nyitva tartás: minden nap 7:00 – 19:00 Belépőjegy: felnőtt 480 Ft; 1,50 euró; gyermek (6–15 éves korig) 160 Ft; 0,50 euró Megközelítés: Salgótarján felől a 21-es úton, majd Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Somoskő felé. A falun belül táblák jelzik a várhoz vezető utat. A vár alatti parkolóban ingyenes a parkolás.

Mindig is tudni szerette volna, hogyan néztek ki legendás magyar váraink? Magyar művészek és történészek áldozatos munkájának köszönhetően most animációk segítségével nézheti meg, honnan rohant ki Zrínyi Miklós, és hogy miként festett az egri vár a legendás török ostrom előtt.

From Hungary, land of amazing castles with unpronounceable names, comes today's castle: Boldogkő. Boldogkő is one of a chain of fortresses along Hungary's northern border, placed on hilltops to war off invaders coming from the north and east. The castle was first mentioned in a record of 1282, when it was taken into royal hands by King Andras or Andrew III. The best guess is that it was built by the Tomaj family after the Mongol invasion of 1241. The castle was damaged and reconstructed may times in its turbulent history, and it is hard to get a handle from here on how much of what survives was built when. The consensus seems to be that the oldest intact sections were built in the fourteenth century, with major additions in the fifteenth century and the late sixteenth. In fell into decay in the nineteenth century and has been restored in the twentieth. The castle had a bewildering variety of owners. The most-reliable seeming site I have found gives this list: king László IV, Aba Amádé, Károly Róbert, the Drugeth family, king Zsigmond, Czudar Péter, Brankovics György, king Matthias, Szapolyai János, Báthori István, Martinuzzi Fráter György, the Bebek family, Rákóczi György I., etc. And then there was "Ferenc Bebek, a robber-knight who even minted counterfeit coins, the metal forge of which was later discovered by archeologists." No idea why it changed hands so much. One of the highlights for modern visitors is the walkway to an old watchtower on a narrow ridge called by tour guides Lion Hill. Looks like a wonderful place to wander, imagining a harvest festival, or attackers gathered in the plain.

A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyadvár (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác épületegyüttese a budapesti Városligetben, akinek ezt a művét tekintik életpályája csúcsának. A XIV. kerületi Városligeti-tó (Széchenyi-sziget) négy hídon keresztül közelíthető meg. Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére létrehozott épületegyüttes célja „három dimenzióban” ábrázolni a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából és kartonból készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904-'08 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta. A főbejárathoz vezető „Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom, melynek alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátság templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely, minden vasárnap szentmisét, alkalmanként esküvőket, koncerteket tartanak itt.Szintén itt található a Kerengő, a 37 méter magas Kínzótorony, a Tompa-torony, az Anjou-kort idéző Segesvári bástyatorony. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé, melynek legmeghatározóbb része a Nyebojsza-torony. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának.A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A reneszánsz-barokk épületcsoport része a Magyar Mezőgazdasági Múzeum barokk palota épülete, melyet 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. A Vajdahunyad-vár legnagyobb részét ma a múzeum gyűjteményének kiállítása foglalja el. Itt tekinthető meg a Katalin-kapu, a Német- és a Francia-torony is.Várárok-szerű, mesterséges vízfolyás veszi körbe, melyen két híd ível át: egy a Városliget felőli oldalon, egy pedig a Kós Károly sétány felőli főhomlokzat alatt. Három híres közterületi szobor áll a területén: az építtető Alpár Ignác szobra a főhomlokzat előtt (Telcs Ede munkája), Anonymus (Ligeti Miklós alkotása) szobra a Magyar Mezőgazdasági Múzeum előtt, és Károlyi Sándor közgazdász szobra a várudvarban. Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (Béla király Névtelen Jegyzője; P. mester”, „P. dictus magister”, az általános filológiai értelmezés szerint „a mesternek mondott P” kb. a 12. század vége – 13. század eleje), valószínűleg III. Béla magyar király (1172-1196) jegyzője és krónikása. Anonymus a magyar honfoglalás történetének megírója, tőle tudjuk a törzsfők neveit is. Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchenyi Könyvtárban található. Bélának utóda, Imre király idején alkothatta művét. A latinul írt művet Lethenyey István pécsi kanonok (1791), Mándy István (1799) és Szabó Károly (1860) fordították magyarra. Mivel a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély, a magyar tudomány ezért használta sokáig előszeretettel a magyarság őstörténetét összefoglaló regényes gestát.Pontos adataink sem a szerző születési, sem halálozási idejéről, sem személyéről nincsenek, de egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel. Anonymus mindvégig tapasztalható igyekezete az, hogy célzásain keresztül se lehessen következtetni személyére a nyugati gesztában kötelező szerénység. Azért van pár elmélet Anonymus kiltére: 1. A Magyarok cselekedetei-ből annyi megállapítható, hogy a szerző a Felső-Tiszavidékről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte. Az előszóból kiderül, hogy iskolai tanulmányait valószínűleg Párizsban végezte és ott ismerkedett meg a regényes gesta újszerű műfajával, melyet mintául vett a magyar honfoglalás-történet megírásához. 2. A kézirat élén álló „P” iniciáléról az utóbbi időben többen is fölvetették, hogy a Magyarországon csak 1220 óta működő domonkos rendnek a szimbólumait ábrázolja. A P betű felső öblében egy vékony piros keretbe foglalt D van jelen, azon belül pedig egy V betűt formázó, könyvszerűen szétnyíló díszítés látható, vagyis az iniciáléba a POV betűk vannak belerejtve, ezek pedig a „Predica Orói Vade” (Menj, prédikálj a világnak), a domonkos rend jelszavának a kezdőbetűi. 3. Egy másik elmélet szintén a P iniciáléban elrejtett rovás-díszítésből indul ki. E szerint Szent István királyunknak (969-1038) egyenesági leszármazottja Imre herceg (1007-1031) volt, akit egy vadkan tépett szét, még mielőtt utódot nemzett volna. Imre igen gyakran betért palócföldi útjai során egy Jéne nevű rimalány házába, akitől házasságon kívül gyermeke született: egy Radnót nevű kisfiúcska, akit palóc névadó szerint Pósának hívtak.A rovásokból megtudhatjuk, hogy Anonymus a fent említett Pósának egyik egyenesági leszármazottja, Pósa András, a gesta szerzője. A Gömör-megyei Radnót községben született 1210-ben. Kilenc testvérével együtt korán árvaságra jutott. A gyerekek neveltetését nagybátyjuk, az országbíró Pósa Pál rendezte el. András a rimaszombati cserepesekhez került mesterséget tanulni. A nagybátyja házában találkozott IV. Béla kiskirállyal, és hamar elnyerte annak bizalmát. Ezután a nagybátyja kancelláriájában dolgozott. Ebben az időben Pósa András intézte a Dzsingisz kán és a IV. Béla közötti levelezéseket. Pósa Pállal együtt ők szervezték meg a király és családja védelmét. A muhi csatát követően Boszniában várták a királyt és Dalmácián át Veglia szigetére menekítették a családjával együtt. A mongolok vezetése 1270-ben halálra ítélte őt, és egy év múlva Boszniában ki is végezték. 4. Herendi Gábor: Magyar vándor (2004)

Vajdahunyad Castle, Hungary (by DIVCI KAMEN)

Coordinates: .mw-parser-output .geo-default,.mw-parser-output .geo-dms,.mw-parser-output .geo-dec{display:inline}.mw-parser-output .geo-nondefault,.mw-parser-output .geo-multi-punct{display:none}.mw-parser-output .longitude,.mw-parser-output .latitude{white-space:nowrap}46°58′57″N 17°16′57″E / 46.98250°N 17.28250°E / 46.98250; 17.28250

A legmutatósabb hazai kastélyok ideális úti célok egy-egy kellemes őszi kiránduláshoz. Ráadásul a legtöbbjük közelében remek termálfürdőt is találni. Lássuk, merre induljunk!

Nedec vára, a legészakibb magyar vár : a Dunajec fölé magasodó sziklán álló vár az 1918 előtti Magyarország északi határvára volt